Nemzet, 1890. július (9. évfolyam, 2816-2846. szám)
1890-07-01 / 2816. szám
IKTStX^F’OXjIDA legutóbbi bolgár jegyzék. A »N. Fr. Presse« Konstantinápolyból megkapta a bolgár kormánynak a portához intézett legutóbbi jegyzékét, a mely egész terjedelmében igy hangzik: Sophia, 1890. jun. 4. (16.) Ügynök ur! Öt év óta törekszik Bulgária a szerződések által előirt határok között eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, valamint a souzerain udvar iránti kötelességeinek és ezen idő alatt bizonyságot tett szilárd és változhatatlan eltökéléséről, hogy megvédi függetlenségét és megőrzi a rendet és nyugalmat az országban. Azért vélhette, hogy lételéért és a békéért vívott küzdelmében annál is inkább számíthat a magas porta erkölcsi és anyagi támogatására, minthogy Bulgáriaz ottomán birodalom biztonságára ézve éppenséggel nincs jelentőség nélkül, mégis mindazon áldozatok után, amelyeket művett, hogy kiegyeztesse saját érdekeit a birodatalános érdekeivel, ama buzgó fáradozások után,ez arra fordított, hogy a souzerain udvarát és jóindulatú támogatását megnyerje, a ’’b sajnálatára kénytelen constatálni, hogy a a,nagyon is áll távol attól, hogy eleget tenne fűzött reményeknek és várakozásoknak, magát a szuzerainitás kötelességei alól és kormány mindazon esetekben, ahol a hitának szüksége lett volna segítségére, megnan és a fejedelmi kormány feladatát még súlyosabbá tette. Rövid előadása a tényeknek világossá fogja tenni, azt az acitot, amelyet kellett volna végrehajtani szemben azzal a politikai válsággal, amelyben az ország van, úgy a magas portának, mint a fejedelmi kormánynak és pedig kölcsönös jogaik és kötelességeik érvényesítése alapján. A berlini szerződésnek 3. czikkében biztosított joga alapján a fejedelemség választott magának fejedelmet s midőn a fejedelmet szabadon választotta meg, biztosítékot nyújtott arról, hogy elét akarja venni minden olyan politikai combinationt, a mely függetlenségét koczkáztathatná és a bog nevép érdekeit csorbíthatná. Azon idő óta, számít’70’ 80 luzerani udvar támogatására, az volt meggyőződése, hogy a magas porta a nemzet szabad akaratából keletkezett kormányt el fogja ismerni és kész lesz a nagyhatalmaknál közbenjárni, hogy megnyerje hozzájárniatjukat az elismertetés adusához. A magas porta azonban ahelyett, hogy ez értelemben lépéseket tett volna, az ország óhajával ellenkező értelemben járt el, midőn 1888. márcz. 5-éig a bolgár kormányhoz oly nyilatkozatot juttatt itt, amely alkalmas volt megrendíteni azt az állást, amelyet a fejedelemség annyi áldozat és fáradozás árán ki tudott vívni. Ami azt a viszonyt illeti, amely az államok között, értékeiket képező ügyekben fennáll, az a felette jellemző tény volt észlelhető, hogy míg a fejedelmi kormányt a magas porta elismertnek tekintette, amikor az a császári kincstárba lefizette a hűbéridőt, avagy a souzerain udvar iránti másnemű kötelezettségét teljesítette, addig teljesen ignorálta, valahányszor jogait vette igénybe. S a császári kormány tényleg a mai napig nem lépett közvetlen érintkezésbe a bolgár kormánynyal, míg más hatalmak, amelyek nem állanak vele oly kötelékben, aminő a bolgár kormány és a császári birodalom között fennáll, mégis közvetlenebb és bensőbb érintkezésben állanak vele. A souzerain udvarnak e tekintetben elfoglalt magatartása az általános felfogás megzavarodását és a bolgár ügyek nyugtalanítását eredményezte. A jövő bizonytalansága alatt szenvedett a kereskedelem, az ipar, emiatt végzetes fennakadást szenvedett az ország fejlődése és nőtt az elégületlenség. Bulgária ellenségeinek zsoldjában álló politikai izgatók felhasználták ezen körülményeket, kizsákmányolták azt a helyzetet, amelyben a fejedelmi kormány nemzetközi viszonyait illetőleg van s ha nem is tudtak felkelést szítani a lakosság körében, minthogy az bízik a saját elhatározása alapján létrejött nemzeti kormányban, de annyit mégis elértek, hogy csalóka ígéretek által gyenge szellemeket elcsábítva, azokat oly összeesküvések és kalandos vállalatokra vették rá, amelyek — sikerülés esetén — Bulgária vesztét eredményezték volna. Ha a magas porta elismerte volna Bulgária fejedelmét és a fejedelmi kormánynyal közvetlen és benső viszonyt ápolt volna, akkor nem kellene ilyen állapot létezését constatálni és e helyett az országot a jövőbe vetett bizalommal a békés fejlődés ösvényén látnák haladni. Amíg a magas porta mind a mai napig tartózkodott a souzerain hatalomtól joggal elvárt cselekedettől, még egy másnemű, de a fentebbieknél nem kevésbbé nyomatékos bajba is keverte a bolgár kormányt. Azokról a bolgárokról van szó, akik a szultán császári felségének uralma alatt álló tartományokban laknak, s akiknek szomorú helyzete oly nagy mérvben hat vissza a fejedelemségre, hogy eltekintve az ellenzéki pártok, valamint az idegen izgatók heves kriticájától, a lakosság körében is felette erős mozgalom keletkezik, amely kezdi felvetni azt a kérdést, váljon nemzeti-e a kormány politikája, avagy pedig ellentétbe jött-e a bolgár nemzet érdekeivel ? Pedig, ha van kérdés, amelyben a souzerain udvar érdekei bensőleg egybeforrottak a fejedelemség érdekeivel, úgy kétségtelenül ilyen a Bulgáriában levő mozlimok és a Törökországban levő bolgárok kérdése. A fejedelmi kormány mindenkor nagy gondot fordított a Bulgáriában levő mozlimokra. A mozlim községek kedvezőbb elbánásban részesülnek, mint bármely más nemzetiségűek, amit már az a körülmény is bizonyít, hogy az állami költségvetésből 23 mufti kap fizetést. Azok a községek, amelyeknek lakossága körében túlnyomó a mozlim, alkatrészét képezik az ország politikai és közigazgatási összszervezetének, épp úgy, mint a többi községek, van képviselőjük a nemzeti gyűlésben és a községi ügyek vezetésében jogaikat teljes mértékben érvényesítik. A fejedelemség összes polgárai közül csupán csak a mozlimoknak van joguk, a katonakötelezettség terhétől megszabadulni; mindennek daczára a bolgár hadseregben több mohamedán vállalt, mint tiszt szolgálatot, így a fejedelmi kormány mindenkor becsületbeli kötelességének tartotta, hogy alkalmazkodjék a berlini szerződés 5-ik czikkéhez. A mohamedánoknak nemcsak vallás- és tanszabadságot biztosít, hanem segélyösszegeket is ad mecsetjeik és iskoláik fentartására. A közhivatalokhoz juttatja, biztosítja politikai és községi jogaik érvényesítését. Valahányszor a magas porta részéről valami szóba hozatott, a bolgár kormány törvényjavaslatok útján eleget igyekszik tenni a kívánságnak. S tényleg a kivándorlott mozlimok most kezdenek visszatérni elhagyott otthonukba. Bulgária ezért azt hihette, hogy törzsbelijei Törökországban legalább is oly elbánásban részesülnek, mint a többi nemzetbeliek. De ez éppen nem áll. A szultán sogara alatt két millió bolgár él és azt panaszolják, hogy minden fermán daczára, nem kaptak egyházfőt. Az exarchának, aki az 3870-ki fermán és az alkotmánynak 39. Vizikké szerint a bolgár egyház feje, nincs meg az az őt megillető állása az egyházi és oktatási ügyekben, mint ennek előtte. Az az ellenvetés, hogy az ellen az örmény harcha kifogásokat tesz, tarthatatlan. A patriarcha a bolgárokat kiközösítette, nincs többé mit foglalkozni azokkal, akik az Ő risdictiója alá tartozni nem is akarnak. Különben görögöknek, akik 60.000 lakost számlálnak, három metropolitájuk van Bulgáriában, míg Törökország két millió bolgárjának, daczára a fejedelmi kormány szerződéses hűségének és türelmességének, sem iskolája sem püspöke nincsen. A bolgárokra nézve a magas clerus hiánya, jogaik tekintetbe nem vétele, a nehézségek, melyeket a közoktatásügyi bizottság emel, bolgár nyelvű hirlapok megjelenésének megtiltása, s az az elnyomatás, melyet ennélfogva a bolgárok szenvednek — mindez olyan izgalmat kelt a fejedelmségben, amely a fejedelemségben a nyugalom és a rend megtartását fölötte megnehezíti. Ilyen körülmények között a porta, — mely előtt nem ismeretlen, hogy Bulgáriában a hatalom a néptől támadván, a nép souverain befolyást gyakorol a kormányra, — meg lehet győződve, hogy a fejedelmi kormány elhanyagolná kötelességeit, ha a nemzeti akarattal és az ország érdekeivel nem számol s ha bátorságot vesz magának arra, hogy ma a bolgárok érdekében Törökországban fölszólaljon, az csak azon czélból történik, hogy minden olyan bonyodalomnak eleje vézessék, mely egyaránt ártana a birodalomnak és a fejedelemségnek. A tények azon sorozatában, melyek tájékoztatnak a felől, hogy a porta minő szellem által van áthatva a fejedelemség iránt, szükséges rámutatni a katonai erők azon kifejtésére és az erődök azon csoportosítására, melyek az ottomán birodalom határán észlelhetők, úgy hangoztatván, mintha ellenség ellen fordíttatnának. A fejedelmi kormány nem kívánja magyarázni a hasonló intézkedéseket, melyek azt az egyetértést és egységet zavarják, melynek a közös érdek szempontjából, a souzerann udvar és hűbéri fejedelemség közötti viszonyban meg lenni kellene. Amidőn a bolgár kormány e fölsorolt megjegyzéseket tiszteletteljesen előterjeszti, kéri a császári kormányt, méltóztassék meggyőződni arról, hogy ezeket csak azon őszinte óhaj mondatta el, hogy minden félreértés kikerültessék, hogy a kapcsok, melyek a souzerain udvart és fejedelemséget összefűzik szorosabbá tétessenek s igy el legyen érhető, hogy azon káros következmények, melyek a dolgok ilyetén állása mellett úgy a birodalomra, mint a fejedelemségre támadhatnak, elmellőztessenek. A fejedelemség azt sürgeti a souzerain udvartól, lépjen ki abból a tartózkodásból, melyet vele szemben tanusit, lépjen közvetlen összeköttetésbe a kormánynyal s adja meg neki azt az erkölcsi támogatást, a melyhez joga van s a mely létezéséhez szükséges. A fejedelmi kormány kéri a portát, változtassa meg magatartását a birodalom többi tartományainak bolgárai iránt s adja meg neki ugyanazon jogokat és immunitásokat, melyek a császári törvények, és a népjogi szerződések által megállapítva vannak s a melyeket az összes többi nemzetiségek teljes mértékben élveznek. Ha a magas porta ezen, igazság és humanitási érzelmeihez intézett hivatkozás után, megtagadja a fejedelemség szavának meghallgatását, és visszautasítja jogos követeléseit a fejedelem és kormányának, valamint a bolgár egyház jogainak elismerése iránt,ezzel csak annak adná bizonyítékát, hogy a souzerain udvar a hűbéri fejedelemségtől minden védelmet megvont, hogy átengedje saját sorsának s a fejedelemségi kormány a legnagyobb sajnálatára kényszerítve érezné magát a saját erejében keresni eszközöket arra, hogy egy ilyen bizonytalan és veszélylyel teljes helyzetből kiszabaduljon. Ön fel van hatalmazva ügynök úr, a fentieket a belügyminiszter úr ő excellentiájának felolvasni, s kívánatra annak másolatát átadni. Páris, jun. 30. A »Temps« az ellenkező hírekkel szemben kijelenti, hogy a külföldi katonai attachék jelen lesznek az I-se és a Il-ik hadtest hadgyakorlatain Páris, az Ahaitii kormány hivatalos elismerés hatalmak részéről, július 15-én fog határról a következő esetet s száraz fát szedett az erdőanézia határvonal szeg átbilitására visszavonultak, de a nem válaszoltak, az utóbbi egsebesitette. | ■ , jun. 30. A bolgár egyházi kérdésben mindó engedményekre, de az elismertetés . ..ubsoben nagyok a nehézségek. — A török-montenegrói határ mentén, Ipek körül, a legeltetés miatt újra véres összeütközés történt. (N. Fr. Pr.) Konstantinápoly, jun. 30. Megerősítik azt a hírt, hogy Erzerumban zavargások voltak. A kormányzó hitelt adva annak a besúgásnak, hogy az örmények egyik templomában és iskolájában fegyvert halmoztak fel, a templom és iskola átkutatására hivatalnokokat küldött ki csendőrök kíséretében. A besúgás koholmánynak bizonyult, de mikor a hivatalnokok az átkutatott helyeket elkészültek hagyni, az örmények által, akik közt azt híresztelték, hogy a törökök erőszakkal törtek be a templomba, lövésekkel fogadtattak. Az így keletkezett harcban, amelyben csakhamar a kivonuló katonaság is részt vett, 8 örmény megöletett, 30 megsebesült. A törökök közül is majdnem annyian estek el és sebesültek meg. (P. C.) Verona, jun. 30. Az Etsch árad. — Sondrio és Bergamo tartományokban a szélvihar jelentékeny károkat okozott. Nagy-Szeben, jún. 30. Thallmann alispán elnöklete alatt ma tartott városi közgyűlésen, mely öt óra hosszáig tartott, megválasztották: Hochmeister polgármesterré, Dortleff első, Sigerné második tanácsnokká, Teutsch főjegyzővé, Theiss árvaszéki ülnökké, Weiss első, Haller hadnagy pedig másod rendőrbiztossá, Angermann első, Acker második, ifj. Hochmeister harmadik segédjegyzővé. Máramarossziget, jan. 30. Az itteni reform, gymnasiumban Tóth Sámuel egyházkerületi képviselő elnöklete alatt Beöthy Zsolt miniszteri biztos jelenlétében a több napon át tartott érettségi vizsgálat aránylag kedvező eredményének kihirdetése után a miniszteri biztos és a püspöki kiküldöttek tiszteletére Pavel püspök szlatinai fürdőhelyiségében lakoma volt, melyen az összes tanárok és a küligazgatóság számos tagjai jelentek meg. Várady Gábor orsz. képviselő, felügyelő-gondnok Csáky Albin gróf minisztert és Révész püspököt, mint közoktatási és egyházi, a kormány jelenlegi itt megjelent képviselőit éltette. A felköszöntők hosszú során a fürdő tulajdonost Pável magyar hazafias érzelmű püspököt és Jody László görög kath. román esperes pedig lelkes beszédben köszöntötte fel Szilágyi István igazgatót, a tanári kart, kiknek vezetése alatt végezte tanulmányait. — Az emelkedett szellemű banquettnek a gyönyörű nyári est vetett véget. Temesvár, jun. 30. A városi törvényhatósági bizottság Molnár Viktor főispán elnöklete alatt ma közgyűlést tartott, amelyen Telbisz Károly dr. polgármester bejelentette, hogy miután a tanácsnak tudomására jutott, hogy Temesvárott egy lovas ezredet szándékoznak elhelyezni, a laktanya fölépítése iránt azonnal jánlatot tett a hadtestparancsnokság utján a katonai kormányzatnak. — A gyárvárosi r. cath. templom fölépítésére a város 42.000 forintot szavazott meg. Dr. Stranszky. Budapest, jun. 30. (A három külügyminiszter.) Kálnoky gróf, Caprivi tábornok és Crispi külügyminiszterek közt küszöbön álló találkozásról, melyet olasz lapok újólag jelentenek, mint a »B. C.« Írja, mérvadó körökben mit sem tudnak. Távira tok. Bécs, jan. 30. A király ma délután meglátogatta Bourbon Margit herczegnőt és este egynegyed 9 órakor elutazott Gasteinba, hol a királyné és Mária Valéria főherczegnő tartózkodnak. Bécs, jún. 30. Dávid altábornagyot kinevezték a XV. hadtest parancsnokának és vezénylő tábornoknak helyettesévé (Szerajevo), Reicher altábornagyot a XIII. hadtest parancsnokává és vezénylő tábornokká (Zágráb), Bechtolsheim báró altábornagyot a XI. hadtest parancsnokának és vezénylő tábornoknak helyettesévé (Lemberg), Reicher altábornagy a XIII. hadtest parancsnoka, a titkos tanácsosi méltóságot kapta. Helsingör, jun. 30. Vilmos császár és a dán király a királyi herczegek, Waldemar herczeg neje és az anhalti özvegy herczegné kíséretében ma délelőtt 1012 órakor ideérkeztek. Szívélyes búcsúzás után a császár, ágyúdörgések közt, Christiániába utazott, míg a király visszautazott Kopenhágába. Sassnitz, jún. 30. Auguszta Viktória császárné fiával, ma délután 5 óra felé a harangok zúgása s a nép örömriadala közt ide érkezett. A »Louise« hajó a császárnét ágyulövésekkel üdvözölte. Bécs, jun. 30. A morvaországi városi kerületek és kereskedelmi kamarák ma ejtették meg a tartománygyűlési választásokat s ez alkalommal a németek három helyet nyertek. A sziléziai vidéki választókerületekben a német szabadelvűek két helyet vesztettek. A stájerországi városok és kereskedelmi kamarák választásainál az eddigi arány nem változott. Berlin, június 30. A »Reichsanzeiger« közli: A külügyi hivatal gyarmatügyi osztálya eddigi vezetőjének Krauer dr.-nak helyére, ki külföldre fog kineveztetni, Kayser dr. titkos követségi tanácsost nevezték ki a gyarmatügyi osztály vezetőjévé. Páris, június 30. A kamara mai ülésében folytatta az aszú szőlőből készült bor vámjának tárgyalását és 390 szavazattal 127 ellenében elhatározta a részletes tárgyalás megkezdését. Néhány szakasz letárgyalása után a vitát megszakították és a tárgyalás folytatását holnapra halasztották. Laur képviselő bejelentette, hogy holnap interpellálni fog a Credit Fonciere, továbbá a franczia bank privilégiumának megnyitása ügyében, valamint az iránt, hogy mi indította a kormányt arra, hogy a kölcsön megszavazását a parlamenti szünet utánra halasztotta. Közgazdasági táviratok, New-York, jan. 30. A »New-york Herald« jelenti Washingtonból. Hír szerint Blaine az Egyesült Államok külföldön levő képviselőitől azt az értesítést kapta, hogy a szárazföldi hatalmak Mackinley vámtarifajavaslatát harcüzenetnek tekintik a kereskedelem terén. Németország vezetése alatt Francziaország, Ausztria-Magyarország, Olaszország és Spanyolország megegyeztek, hogy az amerikai főbb kiviteli czikkekre vetendő védvámok által repressáliát fognak gyakorolni. Bécs, jan. 30. A Länderbank igazgatótanácsa elhatározta, hogy Párisban fiókintézetet létesít, mely egy igazgató vezetése és egy bizottság ellenőrzése alatt fog állani, mely bizottságnak a Párisban lakó igazgatótanácsosok lesznek a tagjai. A fiókintézet létesítésének czélja, hogy a bankot közvetlen összeköttetésbe hozza Párissal s a bank és pénzügy terén kölcsönösen szolgálja Bécs és Páris közt a közgazdasági érdekeket. Laurans igazgató e czélból legközelebb Párisba utazik. London, jun. 30. A »Times« Buenos Ayresből e hó 27-iki kerettel táviratot közöl, mely szerint az ottani nemzeti bank igazgatótanácsa fizetésképtelenséget jelentett. Az arany agrója ennek következtében 148-ra emelkedett. Árutőzsde, Bécs, jun. 30. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsdén, csendes irányzat mellett, az árak változatlanok. Eladatott: búza őszre 7.31 — 7.29, máj.—jun. 8.28— 8.15. Rozs őszre 5.95 — 5.88, máj.—jun. Zab őszre 6.36 — 6. 18, máj.—jun. 10.90—10.—. Tengeri máj.—jun. —.— - . —, jul.—aug. 5.24-5.27 írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza máj.—jun. 8.27—8.30, őszre 7.27 —7.32. Rozs máj.—jun. 7.20 — 7.25, őszre 5.86 — 5.91. Tengeri máj.—jun. 5.22—5.26, jun.—jul. 5.25—5.30, jul.—aug. 5.25—5.30, aug.—szept. 5.25 — 5.30, szept.—okt.5.40—5.50.Zab máj.—jun. 10.50—10.70, őszre 6.38—6.43. Káposzta-repcze aug.—szept. 11.-----11.05. Repcze-olaj szept.—decz. 30.----31.—. Szesz (contingentálva) kész szállításra 12.75-13.—, jun.—szept. 13.-----13.20, aug.— warrant 13.25—13.50 írton. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlitása. BERLIN. Junius 30. Junius 28. Búza jun.—júliusra....................... 207 márka— fillér 206 márka 25 fillér „ szept —októberre .... 180 „ — „ 179 „ 50 „ ROZS jun.—júliusra.......................117 „ 75 „ 158 „ — „ „ szept. - októberre .... 148 „ 25 „ 148 „ 25 „ Zab júniusra........................................166 „ — „ 167 „ — „ „ szept.—októberre . . . • 138 „ 50 „ 138 „ 50 „ STETTIN. Búza junius—júliusra......................195 márka 50 fillér 195 márka—fillér „ szept.—októberre .... 176 „ — „ 176 „ 50 „ ROZS június—júliusra.......................158 „ — » 157 „ 50 n „ szept.—októberre .... 145 „ 50 „ 145 „ 50 , HÓÉN. Búza júliusra ........................................20 márka 60 fillér 20 márka 60 fülé „ novemberre............................18³ 60 „ 18 „ 60 „ ROZS júliusra........................................15 „ 40 , 15 » 40 „ „ novemberre............................14 „ 50 „ 14 » 50 „ PÁRIS. Búza folyó háza............................ • 20 frank 30 címe 26 frank 25 címe „ júliusra.......................................15 „ 60 „ 25 „ 50 „ ,, julius—augusztusra. . . . í-5 „ — „ 24 „ 9» „ „ 4 utolsó hóra ...... 23 „ 60 ,, 23 „ 50 „ Liszt folyó hóra ...... 1 5 ,, 50 „ 55 „ 50 „ „ júliusra........................................„ 50 „ 55 „ 60 „ „ július—augusztusra. • • . 65 ,, 40 „ 55 „ 50 „ „ 4 utolsó hóra............................ '3 „ 60 ,, 53 „ 25 . Értéktőzsde. Bécs, jun. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Kedvező vetések állása folytán emelkedő. Vasutak, osztrák-angol bank és magyar fegyvergyár élénk, utóbbi nagyon ingadozó. Berlin, jun. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Eleinte nagyon szilárd volt az irányzat, futólagosan gyengülés állott be, végre erős javulás bányaértékekben , járadékok nyugodtak, vasutak szilárdak, bankok javultak. Bécs, jun. 30. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 89.—. Magyar hitelbank részv. 344.50. Erdélyi vasút részv. 200.50. 1876. m. k. V. áll. els. kötv. 113.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 138.75. Magy. resz. és váltóbank 117.25. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 127.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 103.40. Magy. fegyvergyár 117.—. Magy. vasúti kölcsön 96.— . Alföldi vasut-részv. 202.—. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oberbergi vasut-részv. 167.75. Magyar 5 száz. papirjáradék 99.70. Villamos részv.t. —.—. Zilagy. jelzálogbank részv. —.—. Bécs, jun. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 300.15. Déli vasut-részv. 139.75. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 109.35. Londoni váltóár 116.85. Károly Lajos vasut-részv. 200.50. 1864. sorsjegy 176.25. 1860. sorsjegy 140.25. Török sorsjegy 370. 4 2 száz. ezüst-járadék 89.45. Dunagőzhajózási társ. 369.—. Dohány-részv. 121.—. Angolosztrák bank-részv. 154.50. Osztr. államvasuti részv. 233.75. 20 francos arany 9.31—. 4 2 száz. papirjáradék 88.62. Osztrák hitelsorsjegy 186. — . Német bankváltók 57.37. Cs. k. vert arany 5.55—. Osztrák-magyar bank-részv. 973.—. Elbevölgyi vasutrészv. 234.75. Bécsi bankegylet-részv. 120.60. Alpina-részv. 1. 99.30. — Az irányzat szilárd. Frankfurt, jun. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 265.12. Osztr. államvasuti részv. 204.25. Déli vasut-részvény 121.25. Károly Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.— . Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék—.—.Alpina részv. társ. — . —. — Az irányzat csendes. Külföldi értéktőzsdék zárlata junius 30-án. x * 100 márka vnsta = 57.45 forint. — 100 franc vista =46 45.—A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az 0*val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. i B e r l i n I Frankfurt Páris J Árf. | Paritás | Árf. Paritás Árf. Paritás 40/0-os magyar aranyjárad. . 89 90^103 65 K 89.70 103 36 U 90 81 103 46 5°/o-os „ papirjárad . . 6 90! 99 92 K 86.70 99 67K —— — 4-26/o-os osztrák „ 76 60! 88 11 K 77.05 88 64K — 5%-os „ „ 88 10 101 49 Jv 87.85 101 20K — 4-20/o-os „ ezüstjárad.. 77 30 69 13 K 77.5»» 89 07 K — 4%-os „ aranyjárad. 5—109.31 K 95.15 09.46K — Magyar keleti vasúti kötv. . — - —K —.— —.— — — 5°/o-o-keleti vasút els. kötv.l----------- -.— K ——.— —• — Osztrák hitelrészvény . . J 166 50 305 79 V 265.--305 1011 — — — .— Osztrák-magyar bank. . . .!-------—.— 145.— 973 20 K — — —Ostrák-magyar államvasut 103 20 236.96U 205.37 236 77 0,518 75 236.87M Déli vasút............................... 61 l6 140.23 U 122. — 1140 45 U 305 — 140 21 Erzsébet osztrák ny. vasúti —•— —.— —. - ) —.— —.— Magyar gácsországi vasút .1 —.- —.— 170.50 --------—•— —.— Elbevölgyi vasút..................1 if 8 — .— —.—J -• — —.— —.— Károly-Lajos vasút...............'[ 87 50 200 31 U 173.50 199 450 — Kassa-Oderbergi vasút . . J 72 90 168 16K —. — I —.— — Orosz bankjegyek.................. 34 90 134 95 —. —J--------—•— — — Váltó bécsi piaczra............jtr.3 10 57.45 173 95 57 40 —.— II. kibocs. keleti kölcsön . . — — —.— —.— —.— — —•— Osztrák földhitel-részv.társ. —.— —.— ——-— 1033— —.— 3°/0-os franczia járadék . . . —.— ——.— —.— 91 72 —.— 4,/s%-os franczia járadék . — .— —.— 1»06 25 —.— Ottomán-bank részvény .. —.— —. — —.— —.— 601 25 — — 0 Franczia törleszthető járad. —.— —.— —.— —.— 465 — —6 Magyar vasúti kölcsön . . . ——.— —.— —.— —. —• — Magyar jelzálog-hitelbank —.— —.— —•—-------Magyar országos bank ...'-------—.— —.— —.— —• — —.- M HÍREK. Június 30. — Jókai Mór új regényét, melynek czíme »Nincsen ördög«, lapunk mai tárczájában kezdjük meg. Jókainak e regénye angol fordításban New Yorkban fog megjelenni, az angol kiadó kikötötte azonban, hogy a regénynek az angol kiadás előtt más fordításban megjelennie nem szabad, ezért írtuk ki az első tárcza-közlemény élére, hogy a fordítás jogát a szerző fentartja magának. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A közegészség nyáron. — A határszéli ipar és a román vámszerződés. — Tár cz a : Egy pillantás a nagy mindenségbe. (Irta: Donászy Ferencz.) — Tudomány és irodalom— Sport. — Egyesületek és társulatok. — Közgazdaság: A lisztjelzésre vonatkozó egyemény. (Irta : Lobmayer János Ferencz.) Közlemények. — Naptár. — Időjárási táblázat. — Vízállás. — Szinházak. — A királyné Mária Valéria főherczegnő esküvője után, mint Bécsből írják, azonnal hosszabb tengeri útra indul, amely több hónapig fog tartani. Amsterdamban száll hajóra s először Gibraltár felé megy. Udvari körökben különben azt beszélik, hogy a királyné ezúttal valósítja meg régi kedvencz tervét és sokkal távolabb eső pontokra is elhajóz. — Klementina herczegnő a karthausiaknál. Klementina herczegnő, Ferdinand bolgár fejedelem anyja tegnap látogatást tett a grenoblei karthausiak kolostorában. A herczegnő társaságában voltak a bolgár fejedelem öcscse s a herczegnő két unokája. Előtte való este távirat érkezett a pápától a rend főnökéhez, amely tudatta a szentsége engedélyét a kolostor megtekintésére. A rend főnöke és a coadjutor kalauzolták a herczegi családot, mely több órai ottani tartózkodás után Aix les-Bainsbe utazott. — Személyi hírek. Tisza Kálmán orsz. képviselő Budapestre érkezett. — Dr. Berzeviczy Albert államtitkár Berzeviczéről visszaérkezett a fővárosba és átvette hivatala vezetését. — Baray Ede, a nemzeti zenede igazgatója öt heti szabadságra Tapolczára utazott. — A kormány és a tanítók. A f. é. aug. 20-ra tervezett IV. egyetemes tanitógyűlés költségeire kért 2000 frtnyi államsegélyt gr. Csáky miniszter tudvalevőleg »fedezet hiányában« nem adhatta meg. A tanítók eme kérése bizonynyal teljesíthető lett volna most, ha kellő időben, még tavaly fordulnak ez iránt a közokt. kormányhoz, mely a kért összeget az évi költségvetésbe felvehette volna. De ez nem történvén, a miniszter a budget-keretek most szigorúbban vett megtartásának tekintetei által, kötve érezte magát, de késznek nyilatkozott a 2000 htot a jövő évi előirányzatba fölvenni, mely esetben az egyetemes gyűlést is a jövő évre kellett volna elhalasztani. Erre azonban a gyűlést előkészítő és rendező tényezők nem állhattak rá, mert az egyetemes gyűlésre már megtörténtek a főbb előkészületek, s úgy a vidéki, mint a fővárosi tanítóság fel volt biztatva és biztosra is vette, hogy ez évben fog a nagygyűlés megtartatni. Ilyen helyzetben gróf Csáky Albin, hogy az ügy iránti érdeklődését s a tanítóság iránti meleg rokonszenvét tanúsítsa és a mellett a tanítógyűlést a budget tekintetek sérelme nélkül lehetővé tegye, a Röck-alap kamataiból ötszáz forintot helyezett kilátásba az egyetemes tanítógyűlés költségeinek fedezésére nemcsak, de a tanitóbizottságok által, ugyanezen czélra kibocsátott gyűjtőivek egyikén úgy gróf Szapáry Gyula miniszterelnök, mint gróf Csáky Albin miniszter sajátjukból ötven-ötven forintot írtak alá. A kormányelnök és a tanügyi szakminiszter eme tényei, melyek utánzásra méltó például szolgálhatnak az előkelő és módosabb társadalmi tényezők előtt, már annálfogva is igen kellemes benyomást és örömteljes hangulatot keltettek a fővárosi tanügyi körökben, s fognak kelteni bizonynyal a vidéken is, mert ebben a kormányférfiak részéről való méltánylását látják ama kiváló szolgálatoknak is, melyeket a néptanítók az államnyelv, a magyar kultúra és nemzeti szellem terjesztése körül tettek és tesznek. Ilyen biztató előzmények után a tanítói körök most már bizton hiszik, hogy a költségek fedezésére még szükséges összegek adakozások utján be fognak folyni, gató része az ül még oszt? hiva tiszt Ein niszl tart igaznap dúl betö ki. he 1 E te A Sz jez mej vánj köny Ádám kön este rozta, hogy koporsó fölött v lengyel egyletek képi. dani. Azután beszentek.. csátják. — Panicza. Tegnapeb Paniczát a városi temetőben, kivégzettnek néhány rokona s . Panicza kivégzése előtt azt moni volna, hogy őt csakugyan agyon fogj... ipni. Leginkább gyermekét keresztatyja, Battenberg Sándor czeg jóindulatába ajánlotta, feleségének pedig engedte, hogy másodszor férjhez menjen. Egy phil popoli kereskedő, akinek fiát Panicza a háború al egy ló miatt agyonlövette, Panicza kivégeztetése uttán gyertyákat áldozott. A vizsgálat megállapítot hogy a huszonegy golyó közül tizenhat fúródott Iuicza felső testébe, a többi pedig lábaiba ment. Annyi erős volt a lakosság hite Panicza megkegyelmezésében, hogy az ítélet végrehajtását senki sem akata elhinni. A bevégzett ténynyel szemben barát ellenség egyetért abban, hogy Panicza borzasztó gosztevő volt s hogy most utolérte végzete. Még , ellenzéken is nagy számmal vannak olyanok, ak nyíltan hirdetik, hogy egyáltalán felesleges volt Panczát politikai mártyrrá fölfújni, mivel állítólag ali gaztetteivel már régen rászolgált arra, hogy ártamatlanná tegyék. Örvendetes jelenség továbbá, hog a tisztikar zömének hazafias szelleme elítélte Panczát, mielőtt még kivégezték volna. Annyi bizony, hogyha még van békétlenkedő tiszt a bolgár hadseseregben, azt Panicza elrettentő példája egyszers mindenkorra, vagy legalább is jóidőre ártalmatlanná teszi. Utólag azt jelentik, hogy Ferdinand fejedelem halálos ítéletet Ruscsukban irta alá, s hogy azt Agun őrnagy kézbesítette a végrehajtó bizottságnak. — Jeanne d’Arc szobra Nancyban. Jeanm dArc szobrát, melyet Premier művész készített, és leplezik le Nancyban. Az ez alkalomból folyó ünnepélyek már tegnap este vették kezdetüket és az egész város fényesen ki volt világítva és földiszitve. — »Útmutató.« A hivatalos vasúti menetrend könyvnek az »Útmutató«-nak júliusi füzete megjele a »Vasúti és közlekedési közlöny« szerkesztésébe Ára 50 kr. — Magyar lövészek Berlinben. A magyar lövészek csütörtökön, julius hó 3-án délután 1123 órakor indulnak Szávoszt Alfonz főlövészmester vezetése alatt a magyar államvasutak futárvonatával Bécsbe, honnét másnap folytatják útjukat Berlinbe, hova jul. 5-én érkeznek meg és a német lövészek részéről ünnepélyes fogadtatásban fognak részesülni. Az elutazást megelőzőleg július 2-án este a budai lövöldében ismerkedési estély lesz. A touristák figyelmébe. Egy hajózási vállalat gondoskodott róla, hogy a vidéken való nyaralás helyett mérsékelt költséggel a nyári szünidőt arra lehet felhasználni, hogy Amerikába utazzék az ember, amely nemcsak kellemes és érdekes, de tanulságos nyaralás is. A költségek nem igen sokkal nagyobbak, mint ha fürdőn időzik az ember 4—6 hétig, sőt tekintve azt, hogy mennyit nyújt a touristának, bámulatosan csekély. 315 p. é. forintért 60 napra érvényes jegyet kap az utas, amely az utasnak a következőket nyújtja: II. oszt gyorsvonatra szóló vasúti jegyet, Bécsből Linzen, Passaun, Regensburgon át, — vagy Salzburg Münchenen át; továbbá Nürnberg—Würzburg—Mainz—Wiesbaden—Koblenz—Bonn Köln városokon át Haagába és Rotterdamba avagy Amsterdamba ; végül a hajón első osztályú casute-re szolgáló jegyet New Yorkig és vissza, egyúttal kitűnő étkezést, pompás ágyat a hajón; ugyanezen jegygyel azután hazatérhetni Amsterdam, Hannover, Berlin, Lipcse, Prága városokon át Bécsbe. Az utas a 60 napon belül az összes említett városban tetszése szerint idézhetik s megtekintheti annak érdekességeit. Minthogy a 24 napig tartó tengeri ut alatt az ellá- tási költségek elesnek, csak 36 napja marad, amelyeken át magának kell ellátásáról gondoskodnia, ha tehát naponként 10 iitot költ élelmezésére és mulatságára, akkor ez az élvezetes, változatos szünidei utazás 675 írtjába kerül és egész életére kellemes emléke lesz. Ezek a jegyek, valamint a másodosztályú gőzösökre szóló jegyek a németalföld-amerikai gőzhajózási társulatnál (Niederländisch-Amerikanische Dampfschiffart Gesellschaft) Bécs I. Kolowratzing 9. szám alatt adatnak ki, ugyanott a legkészségesebben szolgálnak minden tekintetben felvilágosítással. — Tűzoltó-ünnep Soroksáron. A soroksári községházban tegnap nagy ünnepséggel leleplezték Laporte János nyug. főtiszt arczképét, aki, mint elnök Mauks Elek főparancsnokkal együtt újjászervezte a soroksári önkéntes tűzoltótestületet. Az ünnepélyen a környékbeli tűzoltók küldöttségileg vettek részt. Rieser Antal jelenlegi elnök üdvözlő beszéde után kiosztották az öt éves szolgálati érmeket. Ezután diszgyakorlat és társas lakoma volt. — Az elégetett lobogó. Mint az »O. É.« Zágráb bejelenti, Károly városban tegnap este Reicher tábornok zágrábi hadtestparancsnok ott időzésekor, a tábornok hivatalos lakására kitűzött fekete-sárga zászlót — eddig ismeretlen tettesek — elégették. — Az uj törvényház. A budapesti törvényszék pompás palotája már teljesen készen áll az alkotmány-utczában, melyet most egész az országos erdészeti egyesület épületéig széltében kinyitottak. Most