Nemzet, 1890. augusztus (9. évfolyam, 2847-2877. szám)
1890-08-01 / 2847. szám
ZEfZXTILIE^CX.nD. Az argentini forradalom. Már több oldalról és megbízhatónak mondható forrásból jelentettük, hogy az argentini forradalom véget ért. Azokról az eseményekről, amelyek a lázadók fegyverletételét megelőzték, a »Times« levelezője a következőket távírja: A hajók bombázása megszűnt. Azt állítják, hogy az alkudozások még egyre tartanak. Celman elnök, Rocca tábornok s az összes miniszterek elhagyták a kormánypalotát s az utczára mentek, ahol a megjelenteket a hívek lelkesen, de a nép némán fogadta. Folyvást a katonaság védelmi körében maradtak, Celman elnök halálsápadt volt. Az Union Civica győzedelmeskedő csapatai azért adták meg magukat, mert lőszerük elfogyott. A legénység ugyan szuronytámadást akart intézni, de a csapatok vezérei megakadályozták a borzasztó életkockáztatást. Az Union Civica csapatai dühöknek utat nyitandó, a levegőbe lőttek s azután elcsendesültek. A jelenet olyan volt, — fejező be a tudósító táviratát, — mintha elértünk volna a szombat óta lejátszódott véres tragoedia végjelenetéhez. Ugyancsak a »Times«-nak jelentik júl. 30-ról: A lázadó hajóhad capitulatiója következtében a béke teljesen helyre állt. Összesen vagy ezer ember esett el és ötezren sebesültek meg. Mint a »N. Fr. Presse«-nek mai kelettel Londonból távirják, Buenos Ayresben tegnap az üzletek zárva maradtak. A tőzsdén a liquidatiót elhalasztották. A pénzváltók az aranyat 4.80-nal számítják. Dr. Celman kijelentette, hogy nem szándékszik visszalépni. A tanítók nagygyűlése. Magyarország néptanítói hosszú 12 év letelte után ismét nagygyűlést tartanak Budapesten Szent István napján. 22 ezer tanító, 4000 tanítónő, 1000 kisdedóvónő s mintegy 2000, a népoktatásügy iránt hivatalosan is érdeklődő képezdei tanár, tanfelügyelő, árvaatya, nevelő s hitoktató, egyszóval közel 30,000 oly egyén, kik a magyar nemzet culturális fejlődésének nemes munkájában tettleg részt vesznek, küldi el legkiválóbb képviselőit erre az egyetemes gyűlésre ,melyen, mint az előbbeni hasonló gyűléseken is, bizonynyal nem fognak hiányozni más lelkes férfiak sem, kik átérezve a népoktatás ügyének nagy fontosságát, mindenkor megjelennek ott, ahol közoktatásügyünk fejlesztésének legfontosabb tényezői összegyűlnek, hogy aggódó orvosok gyanánt meg-megtapintsák azt az ütetet, mely százados küzdelmek között elgyengült s ellenségektől körülvett nemzetünk megizmosodásának, a századunkban már mindenhatóvá lett népműveltségnek lüktetéseiről tesz tanúságot. Közmondásossá lett már hazánkban a tanítók szomorú anyagi helyzete, alkotmányos életünk kezdetétől szakadatlan sorozatban hangzik fel a panasz, hogy külföldi lovakért százezreket s a katonaság fegyvereinek javítására milliókat adunk évenként, míg a népoktatásügyre fordított összegeknek egy pár ezer forinttal emelése is nagy erőfeszítésbe kerül. Mindamellett, ki merészeli állítani, hogy az a napfény, melyet egykor b. Eötvös József felgyulasztott s mely a népoktatásügy fontosságát oly közérthetővé tette, ma már halványodik s a nemzet jobbjai már közönyösek lettek iránta? Nem. Nehéz politikai s társadalmi viszonyaink között, akaratunk ellenére vergődünk gyakran nem kedvelt utakon, de nincs többé senki, ki a nemzet zömének művelését ne tartsa nemzeti feladatnak s nem lesz többé oly időszak, midőn kicsinylőleg beszéljenek az iskolák hatalmáról. Lélekemelő példája ennek az emelkedett köztudatnak a tanítók egyetemes gyűlése is. Az ország kormánya, fájdalommal bár, de megkötött kezekkel tagadta meg azt a pár ezer forintot, mely a gyűlés rendezésére szükséges volt, felkelt a művelt társadalom, s pár hét alatt krajczáros adakozásokból összegyűlt teljesen. Volt-e valaha Magyarországon gyűlés, melynek czéljaira egyesek annyit adakoztak ? A közszellem hatalma az, azé a közszellemé, mely ma már világosan tudja, hogy a nemzetlét varázsereje a közművelődés, s melynek hatalma alatt mély értelműnek tűnik fel koszorús írónknak, Jókainak ismert mondása: »Magyarországot még egyszer meg kell hódítani, s e nagy feladat a néptanítókra vár.« Lázasan működő korunkban napról-napra következnek a gyűlések s az egyetemes gyűlések sem tartoznak a ritkaságok közé. Sokan látszólag méltán kérdhetik tehát: vájjon nem tulságos-e ez a nagy zaj egyetlen gyűlésért s nem egyesek, habár jóakarata, túlbuzgalma idézte-e elő azt az áldozatkészséget is ? Vannak korszakok, midőn hazánkban felgyulad a szalmaláng, de az a tartós érdeklődés, melyet a társadalom az egyetemes tanítógyűlések iránt mutat, a nép tagadhatlan politikai ösztönének eredménye, annak az ösztönnek, mely egykor a rabszolgaság napjaiban az Akadémia alapításával s Kazinczy-ünnepekkel tisztán társadalmi útán egy-egy nagy lépést tett előre, melyet azontúl a hatalom biztalói sem ignorálhattak többé; annak a politikai ösztönnek, mely a Kossuthok és Deákok nagy műveit diadalra juttatta. Sokat írhatnánk az egyetemes tanítógyűlések működésének gyakorlati sikereiről. Elmondhatnók, hogy ezek teszik általánossá a tanítók önsegélyző törekvéseit, az Eötvös-alapot, árvaházat, melyek ma annyi jótékonyságot gyakorolnak, ezek tették lehetővé a tanítói nyugdíjalapot, mely ma, keletkezése után 15 évvel már nyolc millió forint felett rendelkezik, ezek hívták fel a közfigyelmet a magyar nyelv tanításának szükségességére, a népkönyvtárak fontosságára, a hitoktatás reformjára s más fontos kérdésekre. De ha mindezt elmondanók is, nagyon keveset állítanánk, mert ugyanezeket az egyes tanítóegyletek s a szépen virágzó tanügyi sajtó is felkarolták. Az egyetemes tanítógyűlések jelentősége más és sokkal nagyobb. Nem az egyes határozatok döntők e gyűlésen, nem az egyes kérdések tárgyalása; az ily nagygyűlések politikai fontosságú jelentősége az, hogy eszméket ad irányadóbul, hogy egyesíti a népoktatásügygyel foglalkozókat s kapcsokat létesít azok között, kik a jövő nemzedék hivatott nevelői. Hét főbb nyelv s hét különböző hitfelekezet darabolja szét belső ellenségként gyenge nemzetünk fiait apró csoportokra. Az egyes megyei s kerületi tanitó-egyesületek e szétválasztó elemi erők hatása alatt igen gyakran előszeretettel keresik azt, ami elválasztja e hazában a polgárt s a szaksajtó sem képes mindig felülemelkedni e korlátolt felfogásmódon. Itt azonban, az egyetemes gyűléseken mindenkor győzött s győzni fog a népnevelőknek hivatásukkal összefüggő idealizmusa s tiszta kulturpolitikai eszméje. Magyarország tanítói az egyetemes gyűléseken csak magyarok, csak emberek akarnak lenni, a lelkesedés elemi erejével szemben elnémul a nemzetiségi s felekezeti zavaróhang s az a népnevelő, ki otthon a kicsinyes hatalmakkal küzd, a görög rege Antaeusaként erőt merít itt az egyetemes gyűléseken, hogy világosabban lássa eszményképét, midőn Kárpátoktól Adriáig egy lesz a magyar, midőn a műveltebbé s jobbá lett társadalom azt fogja elsősorban keresni, ami az embert közelebb hozza az emberhez, hogy új uj eszméket valósítva meg, ne csak ott túl a ködös jövőben keresse az emberi boldogságot. Nem kicsiny, nem múlékony erkölcsi hatalom tehát az egyetemes tanítógyűlés. Az a harminczezer egyén a jövő nemzedék nevelője, a kulturpolitikusok reményei bimbójának fejlesztője. Jobbjaik látják a hiányokat, sajnosan érzik, hogy ma a magyar tanító csak kis gyermekek oktatója, de nagy feladatát, a nép tömegének nevelését még alig kezdhette meg. Itt az egyetemes gyűléseken hintik el az új eszméket, törnek új-uj réseket. S majd egykor évtizedek múlva, midőn hazánkban is uralomra jut a közművelődés s emberszeretet hatalma, midőn nem kell sötét gyanúval, vagy éppen ellenszenvvel tekintenünk polgártársaink ezreire, a művelődéstörténelem írója sok más tényező mellett a tanítók ünnepi összejöveteleire is fog utalni, mint egyik tényezőre, mely az egykor felekezetek s nemzetiségek szerint megoszlott s nagy tömegében müveletlensége miatt közönyös magyart emberré s valódi magyarrá tette. Kinek megadatott látni, rokonszenvvel nyújtja kezét az úttörők ünnepi összejövetele felé. A nemzetlét megszilárdulásának egy- egy örvendetes szívdobbanása ez. György Aladár: Táviratok. Kiel, jul. 31. Hír szerint a gyakorló hajóraj Vilmos császárt augusztus 14-én Révaiba kiséri. Pétervár, jul. 31. Nincs tervbe véve, hogy II. Vilmos császár Peterhofot is meglátogassa. Ez a jelentés már azért is valószínű, mert a hadgyakorlatok befejezése nincs megállapítva s igy lehet, hogy a döntő ütközet a gyakorlatoknak csak tizedik napján lesz meg. (N. Fr. Pr.) Pétervár, jul. 31. (Eredeti távirat.) A külföldi lapoknak az a hire, mintha a czár az őszszel egy időre székhelyét Livádiába teszi át, alaptalan. III. Sándor czár az idén egyátalában nem szándékozik Krímet meglátogatni. (P. C.) London, júl. 31. A »Lloyd«-nak július 30-iki kelettel Buenos Ayresból azt táviratozzák, hogy a kikötőben levő hajókban az ágyúzás nem tett kárt. Buenos Ayres, júl. 31. A lázadó tengerészet részéről történt két napi bombáztatás a városban nagy kárt okozott. A külföldi államok képviselői valamennyien tiltakoztak a bombázás ellen. A lázadást Poca tábornok fojtotta el, valamennyi lázadó feltétlenül meghódolt. A páni félelmet nyugalom váltotta föl. A vasutak és a távírók újból működésben vannak. A felkelés alkalmával körülbelül ezer ember halt meg, a sebesültek száma pedig ötezer. Newyork, júl. 31. Mint a »Newyork-Herold«-nak Mexicóból távírják, Mexico és az Egyesült Államok együttesen a közép-amerikai béke érdekében fognak fellépni. Victoriából érkezett távirat jelenti, hogy Analaskában amerikai vámhivatalnokok a »George White« nevű bárkát, mely fókavadászaton volt, lefoglalták. Egy amerikai vitorlás hajó más angol bárkákkal tudatta, hogy tilos a Behringi öbölbe belépni. Páris, júl. 31. A »Temps« kifejti, hogy az angol-német egyezményt tárgyazó emlékirat a mellett tanúskodik, hogy a szerződés megkötését azon törekvés vezérelte, hogy jövőre a conflictusoknak eleje vézessék, a czéltalan terjeszkedés kikerültessék, végül hogy jövőben a problematikus értékű előnyök kedvéért a szívélyes viszonyban rejlő közvetlen előny ne kockáztassék. Páris, júl. 31. A kamara mai ülésében Le Jeune képviselő kérdést intézett a kormányhoz az Argentínába való kivándorlás iránt. Constans belügyminiszter azt válaszolta, hogy a szédelgő kivándorlási ügynökségek ellen bünfenyíző uton járnak el és az érdekelt köröket figyelmezti a hazug ígéretek veszélyeire. De Mohi erre határozati javaslatot nyújtott be, mely szerint a kormány felhívandó, vegye fontolóra, mikép volna a kivándorlás a gyarmatokba irányítható. Constans miniszter hozzájárult e határozati javaslathoz, mire azt a ház elfogadta. A jövő ülést szerdára tűzték ki. London, júl. 31. A »Reuter-ügynökség« jelenti Mozambique-ből, hogy a Shire kerület portugál parancsnoka, Cotinho Chiromo hadnagy, az afrikai tengervidéki társulat tulajdonát képező »James Stemnsen« angol gőzös legénységét letartóztatta és Guillimanéba vitette, hol bíróság elé állíttatta. London, júl. 31. Az alsóház mai ülésén Fergusson államtitkár kijelente, hogy a pétervári angol ügyvivő a múlt hónapban azt jelentette, hogy az orosz kormány ez idő szerint nem foglalkozik oly intézkedésekkel, melyek arra irányulnának, hogy a zsidóktól a most élvezett jogok megvonassanak. Róma, juh 31. (Eredeti távirat.) A »Neue Freie Presse« jelentése. Azt az izgatottságot — írja a »Popojo Romano«, amelyet a »Pro Patria« egylet feloszlattatása előidézett, a radicálisok arra szeretnék felhasználni, hogy mozgalmat keltsenek a hármas szövetség ellen. Ezek a törekvések — úgymond az említett lap — kudarcot vallanak, mert az ország többsége nem hiszi, hogy a külügyi politika terén változás volna kívánatos. Ausztriában az állapotokat nem szabad tisztán nemzetiségi szempontból megítélni. Mindenki tudja, minő nehéz dolog a felzaklatott nemzetiségi szenvedélyességet Ausztriában megfékezni; a csehek és a németek küzdelmén még a császár sem vehetett erőt. Ausztriában a kormány más elvek által vezéreltetik, mint más alkotmányszerűen kormányzott nemzeti államokban. Ami a »Pro Patria« egylet feloszlatását illeti, bajos lenne igazolni, hogy a feloszlatást meghagyó rendeletnek indokai alaposak, azonban minden esetben jó lett volna mellőzni a »Dante Allighieri« egyletnek oly formában való megítélését, mely az olasz kormányt — minthogy az egyletnek a keretet illetőleg bár még problematicus hasznosságot tulajdonítanak, — arra kényszerítették, hogy az egylet iránt való platonicus jóindulatát bebizonyítandó, a szóban levő ítéletet Bécsben helyreigazíttassa. Ennek azonban semmi köze sincs a hármas szövetséghez. Mielőtt a hármas szövetség, mely oly válságos pillanatokban bevált, mellőztetnék, tudni kellene, mely más államok készek Olaszországgal együttesen Európa békéjének fentartásáról gondoskodni Róma, júl. 31. A »Rifornia« helytelennek nyilvánítja azt a hírt, hogy Kelet- Afrikára vonatkozólag Anglia és Olaszország közt tárgyalások folynának és kijelenti, hogy a Benadirra vonatkozó tárgyalásokat az angol kelet-afrikai társasággal folytatják, nem pedig az angol kormánynyal. E tárgyalások remélhetőleg már legközelebb eredményre fognak vezetni. Az Aonad-foktól a Beduin-fokig terjedő területről van szó, mely olasz védnökség alatt áll. A lap még hozzáteszi, hogy a keletkezőben levő olasz társulat, melynek hivatása, hogy az olasz befolyás alatt álló somali vidéken a kereskedelmet előmozdítsa, nem Anglia tanácsára, hanem az olasz kormány kezdeményezésére alakult. Konstantinápoly, júl. 31. Az »Agence de Constantinople« jelentése szerint a két bolgár püspöknek röviddel a bairam-ünnep után át fogják adni a bér az okát. Most már csak az okmányok kiállítása van hátra. Nelidov orosz nagykövet tegnap, két havi szabadságának megkezdése előtt, bucsukihallgatáson volt a szultánnál, mely alkalommal módosított alakban ismételte Oroszország ellenvetéseit, melyeket Ivanov államtanácsos július 22-én közölt a nagyvezérrel. Hir szerint a szultán biztosította a nagykövetet, hogy a püspökök kinevezése nem ellenséges indulatú cselekmény Oroszországgal szemben; ez nem más, mint amit Oroszország már rég sürgetett. A kihallgatás egyébként igen kegyes volt. Konstantinápoly, júl. 31. Több angol lap azt írta, hogy White angol nagykövet elidőzött Londonba, hogy a kormánynyal értekezzék. E hír teljesen téves; a nagykövet szombat óta itt van s szó sincs arról, hogy elutazzék. Közgazdasági táviratok. London, jul. 31. Az angol bank a kamatlábat 5°/o-ra emelte. Páris, jul. 31. A mai minisztertanácsban Koche és Develle miniszterek közölték, hogy a mezőgazdasági tarifa szabályozását tanácskozás tárgyává teszik. A tarifajavaslatok előkészítése folyamatban van. A vámbizottság, a kamara megnyitása után azonnal megkezdheti a tarifajavaslatok tárgyalását. Prága, júl. 31. Az országos kiállítás végrehajtó bizottságának este tartott üléséből a következő communiqué adatott ki. Ami a kiállításra való bejelentéseket illeti, a végrehajtó bizottság elhatározta, hogy ragaszkodik a programmjában és a szabályzatban annak idején megállapított elvekhez és hogy ez elveknek a kiállítók részéről való betartásának lehetővé tétele végett a fenforgó körülmények tekintetbe vételével a szabályszerű bejelentések határidejét szeptember 15-ig meghosszabbítja. Megjegyeztetik, hogy a végrehajtó bizottság a kiállítási programm 12. szakasza értelmében csak azon bejelentéseket fogja figyelembe venni, melyek részére a térdíj felét azonnal, másik felét a felvételi jegy kézbesítése után lefizessék. Értéktőzsde. Bécs, jul. 31. (Tő zsdei tudósítás.) Exportáló vasutak élénkebben keresve, különben üzlettelen. Magyar fegyvergyár bágyadt. Berlin, jul. 31. (Tőzsdei tudósítás.) A bankok és befektetési értékek eleintén tartó szilárdsága, a londoni bankkamatláb emelése folytán, teljesen elveszett. Bánya értékek gyengébbek. Vas-értékek jól tartva. Osztrák vasutak szilárdak. Orosz bankjegyek tartva. Bécs, jul. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 89.30. Magyar hitelbank részv. 351.75. Erdélyi vasút részv. 200.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 111.75. Magyar nyer. k. sorsjegy 139.80. Magy. lesz. és váltóbank 116.8. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 127.90. Magyar 4 száz. aranyjáradék 102.10. Magy. fegyvergyár 72. — . Magy. vasúti kölcsön 97.70. Alföldi vasut-részv. 201.75. Magy. északkeleti vasut-részv. 156.50. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. .—. Tiszavidéki vasut-részv. —. Kassa-Oderbergi vasut-részv. 167.75. Magyar 5 száz. papirjáradék 99.85. Villamos rész.vt. —.—. Magy. jelzálogbank részv. —.—. BéCS, jul. 31. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 306 35. Béli vasut-részv. 139.75. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 108.75. Londoni váltóár 115.95. Károly Lajos vasut-részv. 204.25. 1864. sorsjegy 176.50. 1860. sorsjegy —. —. Török sorsjegy 3,6.10. 42 száz. ezüst-járadék 89.60. Punagőzhajózási társ. 375.—. Pohány-részv. 122.50. Angolosztrák bank-részv. 159 —. Osztr. államvasuti részv. 239.65. 20 francos arany 0.2.0 —. 4*2 száz. papirjáradék 88.4 0. Osztrák hitelsorsjegy 186.—. Német bankváltók 56.70. Cs. k. vert arany 5.49 —. Osztrák-magyar bank-részv. 082.—. pibevölgyi vasutrészv. 234.25. Bécsi bankegylet-részv. 120.10. Alpina-részv. 1. 96.80. — Az irányzat üzlettelen. Frankfurt, jul. 31. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 268.37. Osztr. államvasuui részv. 210.25. Déli vasut-részvény 122.37. Károly Lajos vasut-részv. 179.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —. Magyar 5 száz. papirjáradék—.—. Alpina részv. társ. —. — Az irányzat tartja. Berlin, jul. 31. (Értéktőzsdei zárlat) 4 száz. magyar aranyjáradék 89.90 (== 102 frt .08 kr) ; 5 száz. magyar papirjáradék 87.90 (= 99 frt 88 kr); 4*2 száz. osztr. papirjáradék —.— (= — frt — kr) ; 5 száz. osztrák papirjáradék 88.70 (= 99 frt 95 kr) ; 4*2 száz. osztr. aranyjáradék 78.80 (= 89 frt 49 kr) ; 4 száz. osztr. aranyjáradék 95.50 (— 108 frt 58 kr); Osztr. hitelrészvény 168.40 (= 305 frt 46 kr) ;’ Osztr.-magyar bank —.— (= — frt — kr) ; Osztr.-magyar államvasut 105.90 (= — frt—• kr); Károly Lajos vasút 90.— (== 204 frt 06 kr) ; Osztr. déli vasút 61.70 (=iga frt 92 kr) ; Váltó bécsi piaczra 176.15 (= 56 frt 75 kr). Átszámítási árfolyam*. 100 márka =57 frt 75 krral. Árutőzsde. Bécs, jul. 1. (Gabona- énterviimnytőzsde.) A mai tőzsdén, lanyha irányzat mellett, az árak csökkenők. Eladatott: búza őszre 7.22—7.20, 1891. tavaszra 7.60—7.58. Bors őszre —.-----.—. Zab őszre 6.54 — 6.62. Tengerijük—aug. —.-----.—, aug.—szept. 5.67—5.68, 1891. máj.—jun. 5.58—5.59 írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza őszre 7.18 — 7.23, tavaszra 7.57—7.62. Bors őszre 5.90 — 5.95, tavaszra 6.18—6.23. Tengeri jun.—jul. —.-----.—, jul.— aug. 5.65—5.70, aug.—szept. 5.66 — 5.71, szept.—okt. 5.73— 5.78, máj.—jun. 5.56 — 5.61. Zab őszre 6.50—6.55, tavaszra 6.78—6.83. Káposzta-repcze aug.—szept. 10.95 —11.—, febr.— márcz. 11.30 — 11.40. Repcze-olaj szept.—decz. 29.50—30.50. Szesz kész szállításra 13.62 - 13.75, jul.—szept. 13.75—13.87, aug.—warrant 13.87 —14.1*2 frton. Berlin, jul. 81. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza júliusra 231 márka fillér (= 13 frt 10 kr); szept.— októberre 184 márka 25 fillér (= 10 frt 47 kr). Bors júliusra 167 márka 50 fillér (= 9 frt 50 kr) ; szept.—okt. 155 márka 75 fillér (= 8 frt 72 kr). Zab júliusra 171 márka — fillér (= 9 frt 70 kr); szept.—okt. 138 márka 75 fillér (= 7 frt 87 kr). Repcze-olaj júliusra 61 márka fillér (= 34 frt 62 kr); szept.—okt. 56 márka 10 fillér (= 31 frt 84 kr). Szesz juh — aug.-ra 37 márka 50 fillér (= 21 frt 29 kr); aug.—szept. 37 márka 50 fillér (= 21 frt 29 kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 56 frt 75 krral. Páris, jul. 81. (Termé ny vásá r.) Búza folyó hóra 27 frk 10 cm (= 12 frt 4 kr); aug.-ra 25 frk 40 ctm (= 11 frt 64 kr) ; 4 utolsó hóra 24 frk 25 ctm (= 11 frt 12 kr) ; novemb rtől 4 hóra 24 frk 10 cm (= 11 frt 05 kr). Liszt (12 márkás) folyó hóra 57 frk 80 ctm (= 16 frt 60 kr) ; aug.-ra 58 frk ctm (= 16 frt 73 kr); 4 utolsó hóra 54 frk 90 ctm (=15 frt 84 kr); novembertől 4 hóra 54 frk 10 ctm (= 15 frt 60 kr). Repczeolaj folyó hóra 66 frk ctm (= 30 frt 26 kr); aug.-ra 64 frk 50 ctm (= 29 frt 56 kr); 4 utolsó hóra *63 frk 50 ctm (= 29 frt 10 kr); 4 első hóra 62 frk 25 ctm (= 28 frt 53 kr). Szesz folyó hóra 35 frk 75 ctm (= 17 frt 85 kr); aug.ra 36 frk — ctm (= 17 frt 97 kr); 4 utolsó hóra 37 frk — ctm (= 18 frt 47 kr); 4 első hóra 38 frk — ctm (= 18 frt 97 kr). Átszámítási árfolyam : 100 frk = 46 frt — krral. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Julius 31. Julius 30. Búza júliusra.......................................231 márka— fillér 231 márka — fillér „ szept - októberre .... 14 „ 25 „ 184 „ 50 „ Rozsjuliusra.......................................167 „ 50 „ 167 „ 50 „ „ szept. - októberre .... 155 „ 75 „ 155 „ — „ Zab júliusra................................ . 171 „ — „ 169 „ 50 „ n szept.—októberre ... 138 „ 75 „ 138 „ 25 „ STETTIN Búza július—augusztusra . .. 209 márka — fillér 209 márka—fillér „ szept.—októberre .... 180 „ 50 „ 181 „ — „ Rozs július—augusztusra . . . 167 „ — „ 168 „ — „ „ szept.—októberre .... 151 „ 50 „ 151 n — „ KÖLV. Boza júliusra.......................................— márka — fillér 21 márka — fillér „ novemberre .... 18 , 60 n 18 „ 60 B ROZS júliusra ... .... — „ — „ 17 „ 10 „ „ novemberre............................14 „ 80 „ 14 „ 70 „ PAR* 8 3uza folyó hr'ra..................................27 frank 10 ctme 27 frank 40 ctme „ augusztus a........................16 „ 40 „ 5 „ 6 » ,, 4 utolsó hóra........................14 „ 25 „ 4 „ 25 „ „ novembertől 4 hóra .... 14 „ 10 „ 4 „ 10 ,, Liszt folyó ba ........................................57 „ 80 n 8 „ „ „ augusztusra ...... 58 „ — „ 18 „ 10 „ „ 4 utolsó hóra ...... 14 „ 90 „ 4 ,, 75 „ „ novembertől 4 hóra . . '4 „ 10 s 54 „ 10 „ HÍREK. Julius 31. — Személyi hírek. Frigyes ex-császárné ma Athénbe érkezett. Az angol hajóraj eléje utazott. A király pedig a Piraeusban várta. — Sándor szerb király atyjával Milán királylyal meglátogatta a márványhegyi erődöt s résztvett a nisi helyőrség tüzérségi gyakorlatain; mindenütt a legmelegebben fogadták őket. — Natália királyné a jövő héten Jaltába érkezik. — A hohenzollerni herczeg a román királyné látogatására az umkirchi kastélyba érkezett. — Baross kereskedelmi miniszter holnap este az alföldi kiállítás megnyitására Aradra utazik. — Saussier franczia tábornok az éjjel jobban érezte magát, de fájdalmai még tartanak. — Carp, a junimisták vezérférfia Bécsből visszautazott Bukarestbe. — P a 11 o 11 bibornok ma délután Rómában meghalt. — Kőrösy József dr., a főv. statisztikai hivatal igazgatója ma utazott el a berlini orvosi congressusra. — Üdvözlő távirat Barossnak. Győrből távirják lapunknak mai kelettel: Győrváros és megye közönsége, továbbá Zalka megyés püspök, Karsay ev. superintendens stb. ma este Baross Gábor kereskedelmi minisztert, Győrváros országgyűlési képviselőjét táviratilag üdvözölték a zóna életbeléptetésének évfordulóján. A közoktatásügyi minisztériumból. Berzeviczy Albert államtitkár holnap egy havi szabadságidőre elutazik a fővárosból és távolléte alatt Kárffy Titusz miniszteri tanácsos helyettesíti. — Szalay Imre miniszteri tanácsos, a művészeti ügyosztály vezetője tegnap hosszabb külföldi útra indult. Beutazza Németországot, Belgiumot és Hollandiát s mindenütt a múzeumokat és képtárakat tanulmányozza. Távolléte idején az ügyosztályt szintén Kárffy min. tanácsos vezeti. Hasonló tanulmányútra indult dr. Szabó Sándor min. fogalmazó is, aki ezenkivül a londoni közintézeteket is meg fogja tekinteni. — A hadsereg köréből. Mayer A. őrnagy, hadmérnök igazgató Banjalukában, várakozási illetékkel szabadságoltatott és Gall Rudolf vezérkari százados kineveztetett Banjalukában hadmérnöki igazgatóvá. — A honvédség köréből. A közös hadsereg tettleges állományából — mint a »B. C.« értesül — áthelyeztettek a honvédség tettleges állományába és pedig a gyalogsághoz : Berthóty P., Hollaki Gy. és Józsa G. századosok, Hunke L., Haubert H, Turek A. és Böhm A. főhadnagyok, a lovasságba pedig Ljubinkovics dzsidás főhadnagy. — Az egységes vasúti idő. Nagyfontosságú intézkedést tett a német vasutak igazgatóságainak egylete. Egy drezdai távirat szerint ugyanis az egyesület ma tartott ülésén elfogadta a magyar államvasutaknak az egységes vasúti idő behozatalára vonatkozólag tett indítványát. Az új időszámítást már a legközelebbi nyári menetrendben alkalmazni fogják. — Halálozások. Molnár István zempléni főispánt súlyos csapás érte: neje, kinek a múlt hetekben történt balesete mindenfelé részvétet keltett, tegnap este 8/■ órakor meghalt. Halálát gyászolja Wekerle pénzügyminiszter is, aki a megboldogultnak veje volt. A beszentelés és a temetés ma délptap 5 órára volt kitűzve. A gyászesetről táviratilag értesítették az elhunyt fiát, Molnár Viktor temesi főispánt és Wekerle pénzügyminisztert is. — Gyürky Antalról, kinek halálát már említettük, a következőket írják lapunknak: A megboldogult anyja Madách Anna, a nagy költőnek nagynénje volt, ki fiát katonai pályára szánta, de Gyürky megyei szolgálatba lépett. A szabadságharczban előbb a honti nemzetőrök parancsnoka, majd Görgey parancsőrtisztje lett, s őrnagyságig vitte. Az 50-es években kezdte meg nemzetgazdaságiag fontos működését a borászat terén, éveken keresztül szerkesztve a »Borászati Lapokat.« Borászati Vegytanát németre is lefordították. 1867- ben a kormány megbízásából az országot borászati tekintetből beutazta. Majd kataszterfelügyelő lett. Holttestét f. hó 2-án teszik a családi sírboltban örök nyugalomra. — Harczolkodó helyőrség. A küszöbön álló »fertály «-hól, ami bizony már jó ideje nem esett meg, a budapesti helyőrség is kiveszi a maga részét, nem -o van a fizetés kellemetlenségeivel, de átalános flarczolkodása.- Szözelebbről jött a parancsolat, hogy a három nyálkaszárnyában állomásozott 32-ik ezred az üllői-úti laktanyában helyezendő el, a 38-ik ezred három zászlóalja és a 68-ik ezred három zászlóalja pedig a Károly-laktanyában kerülnek. A 6-ik ezred két zászlóalját az új épületben, a bécsi 86-ik gyalogezred ezredirodáját és két zászlóalját pedig a Valero-kaszárnyában helyezik el. A 23-ik gyalogezred három százada, mely eddig Plevljében volt, szintén Budapestre jön, mégpedig a Ferdinand-laktanyába. A háromnyul-laktanyában lesz a 23-ik gyalogezred 7 százada és a 32-ik gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága és póttartaléka. Az aradi kiállítás. A hónapok óta egész Dél- Magyarországot foglalkoztató nagyszabású kiállítást holnapután nyitja meg Baross Gábor kereskedelmi miniszter, kit ez alkalommal nagy ünnepélyességgel és ovatióval készülnek fogadni. A város, mint táviratilag jelentik, már ma ünnepi szint öltött; minden vonattal nagy számban érkeztek vendégek. Holnap este érkeznek külön vonattal a békési, Csanádi, hunyad megyei és temes megyei küldöttségek, holnapután hajnalban pedig Budapestről jön külön vonat. Maga a kiállítás impozánsnak ígérkezik és felülmúlja az eddigi vidéki kiállításokat. A rendes bizottság nagy és derekas munkát végzett. — Technicusok alkalmazása. Hazánkban, hol a tudományos pálya közül leginkább a jogira és orvosira özönlött az ifjúság, míg a technicai pálya meglehetősen el volt hanyagolva, újabban örvendetes fordulat állott be a pályaválasztás körül. Mind többen képezik magukat építészekké és gépészmérnökökké, mert ezek a pályák akarat és szorgalom mellett nemcsak a mindennapi kenyeret biztosítják, de ott a vagyonszerzés minden feltétele megvan. Maga a kereskedelmi miniszter is gondoskodik, hogy a Józsefműegyetem végzett növendékei a minisztérium hatáskörébe tartozó államépítészeti hivataloknál, híd- és vízépítéseknél minél tömegesebben nyerjenek alkalmazást, így újabban a magyar államvaspályák igazgatósága 30 segédmérnöki állásra hirdet pályázatot végzett technicusok számára. A közelebbi feltételek a József-műegyetem fekete tábláján olvashatók. — A haladó Debreczen. Egy mai keletű távirat a következőket jelenti Debreczenből: A mai városi közgyűlés elhatározta, hogy 3.200.000 forint új kölcsönt vesz föl a következő építkezésekre: a lovas és gyalogsági laktanya és egy katonai kórház építésére 1.900.000 forintot, a főreáliskola építésére 165.000 forintot, ev. ref. elemi népiskola felépítésére 100.000 forintot, a polgári közkórházra 325.000 frtot, a közvágóhídra 200.000 forintot, a királyi tábla és kerületi fogházra 400.000 forintot. A kölcsönre nézve az osztrák-magyar bank, a magyar földhitelintézet és az első hazai takarékpénztár tettek ajánlatot. A kölcsön megkötésére külön bizottságot küldtek ki, egyidejűleg elhatározták, hogy a régi másfélmilliós adósságt convertálják. Az új kölcsönt a törzsvagyon s az új épületek jövedelmeiből törlesztik, úgy, hogy községi pótadóra nem lesz szükség. A közgyűlés, a debreczeni ev. ref. egyház felső leányiskolájának újjászervezése folytán szükségessé vált építkezésre 15.000 forint segélyt s a fentartásra évi 5000 forintot szavazott meg. Kimondta továbbá a megyei és a városi tisztviselők fizetése felemelésének szükségességét s erről már a jövő évi költségvetésben gondoskodik.— Őfelségének szeptember 16-ára jelzett látogatására 24 tagú rendező-bizottságot alakítottak. A tisztújitást 1. évi szeptember 4-ikére tűzték ki. A »Kis ember« nagy befolyása. Egy Nikolai Petrovics Sokolov nevű embernek Kiev mellett szép jószága volt, de teljesen el volt adósodva, annyira, hogy hitelezői nyilvános árverést kértek ellene. Sokolov egy külföldön élő gazdag orosz leányával járt jegyben. Jövendő apósát, zilált anyagi viszonyai felől tévedésbe ejtette, mert tudta, hogy ha tudná a valót, felbontaná a viszonyt. Sokolov tehát minden követ megmozdított, hogy az árverést a lakodalom utánra kitolja. A hitelezők azonban mit sem adtak a kilátásba helyezett hozományra. Sokolov tehát magához véve Leib Jeinkeles falusi pálinkamérőt, bement Kievbe, hogy közvetlen a törvényszéknél kérelmezze az árverés elhalasztását. Ott egy hivatalnokhoz utasították, kinek száz rubel »honoráriumot« helyezett kilátásba, de ez az mit sem tehetett. A másiknál sem mentek többre. Jeinkeles azonban elővigyázatból ennek az urnak csak egy fél darab százas bankót adott át, a másik felét pedig akkorra ígérte neki, ha lépéseit siker koronázza. Sok haszontalan fáradozás után végre megtudták, hogy az elárverezési végzés Pétervárra küldetett, hol a czár megerősítésére vár. Nikolaj Petrovics a fővárosba utazott s a czár irodájánál tett lépéseket. Azonban minden fáradozása eredménytelennek bizonyult. Az iratot már a czár aláírta, s az aláírást visszavonni már nem lehetett. Petrovics el volt veszve. Összeszedte gúnyáját, kifizette számláját és reménytelen hangulatban vissza akart térni. Ekkor egy kis, kopott külsejű ember jelent meg szobájában és a beszélgetés folyamán bebizonyította, hogy a birtokeladási ügyet igen jól ismeri és megígérte, hogyha azonnal kétezer rubelt kap, a kivánt árverés-elhalasztást kieszközli. Nikolaj Petrovics kijelentette, hogy ily összegnek már tizedrészével sem hir többé, de nem is költ a veszett fejsze nyelére. Erre az emberke ezt mondta: »Jól van Petrovics úr, utazzék ön isten hírével Nikolajevszkbe, az árverés nem lesz megtartva. Lépjen házasságra választottjával és ha boldog lesz, gondoljon rám, a szegény »csinovnik«-ra és családapára.« A földbirtokos nem hitt e szerencse valószínűségében; a hivatalnok ütött-kopott kinézése nem keltett benne valami nagy bizalmat, de feltette magában, hogy hálás lesz iránta, ha jóslata valónak bizonyul. Nikolaj Petrovics visszautazott Nikolajevszkbe. Hónapok múltak el, mint boldog házas ember élt és adósságait már régen kifizette, de az árverést elrendelő végzés sorsáról sem ő, sem hitelezői mit sem hallottak. Hálás szívvel gondolt a kis hivatalnokra, kinek befolyása elhárította fejéről a veszélyt. Midőn fiatal feleségével Pétervárra ment, első volt, hogy meglátogassa a »csinovnikot« és neki hálája kifejezése mellett nagyobb összegű pénzt adott. De mielőtt búcsút vett volna tőle, megkérte, hogy fejtse meg a talányt. A kis emberke a következőket mondotta el: »Nikolai Petrovics, a legfelsőbb parancs még mindig uton van Nikolajevszk felé. Sajnos, a czímet úgy írták rá, hogy ahelyett, hogy Kiev tartományba vitték volna, a levél az Amur vidékre ment. Míg tehát a levél a Csendes-Óceánon keresztül »A czímzett ismeretlen« megjegyzéssel visszakerül, még két évbe kerül. Akkor ugyan engem megbüntetnek, ha ugyan rám bizonyítják a vétkességet. De mégis csak jót műveltem.« Erre zsebre vágta a pénzt és eltűnt. Petrovics Nikolai pedig megölelte fiatal feleségét és felkiáltott : »Igen, Oroszország nagy és az isten támogatja az igazakat.« — Elitélt párbajozók. Ypresből jelenti egy táviratunk . A törvényszék Dreyfuss képviselőt a Mores marquis-val belga területen vívott párbaj miatt 15 napi fogságra ítélte. Morest illetőleg a tárgyalást elnapolták.