Nemzet, 1890. november (9. évfolyam, 2938-2966. szám)

1890-11-08 / 2944. szám

latot, megjegyzi azonba­­, hogy annak 6—7. §§-ai Horvátországra nézve hatálylyal nem bírván, ennek világos kifejezésével módosítandók lesznek. Továbbá a végrehajtás részben a földművelési minisztert illet­vén, miután ennek teendőit Horvátországban a bán végzi, a végrehajtási clausulában ez is kifeje­zendő lesz. O­r­d­ó­d­y Pál osztja a javaslatra nézve a pénz­ügyminiszter által kifejtett nézeteket, megjegyezvén, hogy a végrehajtási rendeletben figyelembe lehetne venni a végrehajtásra nézve a közgazdasági elő­adókat is. Bethlen gróf miniszter utal arra, hogy a reconstruálás a kormány feladata s voltaképpen a le­hetőség is az által van megszabva, hogy az érdekel­tek mekkora activitást fejtenek ki ? A­mit az állam tehet, az, hogy előmozdíthatja a szövetkezetek létesí­tését s rendelkezésükre bocsáthatja a szakértelmet. A szőlővesszők megszerzése is nehézségekkel járt; szóló azon van, hogy ez decentralizáltassék borvidé­kek szerint s hogy az állam a borszövetkezeteknek ingyen adjon szövetkezeti telepre vesszőt. Ha a reconstruálás nagyobb arányban folyamatban lesz, nem kétli, hogy a tőke is, megfelelő modali­tások mellett, bővebben fel fogja keresni e tért is. Ha a szövetkezeti tevékenység nagyobb mér­veket ölt, nem kétli, hogy az állam részéről is több áldozat lesz hozandó. A jelen javaslat­ban ezen áldozatnak csakis egy neméről van szó, a­melyre nézve indokoltnak látja és elfogadja a Hege­dűs által ajánlott módosítást. Kun Miklós a javaslat azon rendelkezését, mely szerint csak akkor adatik adókedvezés, ha az okozott kár egész hüllőkre, vagy azok nagyobb részére terjed ki, olyannak tartja, mely mellett igazságos el­járás alig lehetséges. "W­e­k­e­r­l­e miniszter azt válaszolja, hogy e kifejezés foglaltatik az adókezelési törvényben is s mindeddig semmi nehézségre nem adott okot. Z­a­y Adolf a földmivelési minisztertől nem hallott semmit a szénkénegezésről, pedig nagyon óhajtandó volna ennek előmozdítása is. A legnagyobb csapás, mely a szőlőtermelést fenyegeti, nem a phyl­loxera, hanem a kizárólagos jogon való regale bérlés. E tekintetben szóló a pénzügyminisztertől vár intéz­kedéseket. A javaslatot különben elfogadja. Bethlen gr. miniszter azt válaszolja, hogy mindazt, a­mi a szénkénegezés előmozdítása terén megtörténhetik, készséggel megteszi. Károlyi Sándor úr. a lényegét annak, a­mit a földművelési miniszter tenni szándékozik, a pénz­kérdésben látja s éppen ezért kérdi a minisztertől: mi módon remél hitelt nyújthatni a szövetkezeteknek ? Óhajtandó volna, hogy a kormány gondolkozzék mó­dokról, melyekkel főleg a phylloxera által elpusztított vidékek kivándorló lakosságát telepítések által visz­­szatartsa. Bethlen gróf miniszter mindezen kérdések­kel foglalkozik, de ismeri a telepítés czélszerű és organikus eszközlésének útjában álló nehézségeket is. Hiszi azonban, hogy a phylloxera által elpusztított területek j­óravaló szőlő­művelő elemeiből lehetséges lesz czélszerű telepítéseket eszközölni, s hogy a solid internationális tőke itt jövedelmező elhelyezést fog találni. Perlaki üdvözli a törvényjavaslatot, óhajtja azonban, hogy a régi szőlők is különös gondozásban részesüljenek. A bizottság ezek után átalánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. A 2. §. Hegedűs indítványára megtoldandó­­nak határoztatott a következő rendelkezéssel: »Kizá­rólag amerikai alanyba ojtott hazai szőlőfajokkal esz­közölt és összefüggő területet képező ültetvények tíz évi adómentességben részesülnek.« A 4-ik §-ba Josipovich indítványára felvé­tetett, hogy az adó elengedésénél követendő eljárást a pénzügyminiszter a földmivelési miniszterrel, illetőleg Horvát-Szlavónországokra nézve a bánnal egyetértő­­leg rendeleti úton állapítja meg. A 7-ik §. után a községi­ és törvényhatósági adók megfelelő elengedése tárgyában a pénzügyi bi­zottság által indítványozott új szakasz elfogadtatott. A 8. §-ba felvétetett, hogy a pénzügyminiszter Horvát-Szlavonországra nézve a bánnal egyetértő­­leg jár el. Ezzel a törvényjavaslat tárgyalása befejeztet­vén, az ülés véget ért. Véderő bizottság. A honvédségi Ludovica akadémia állapota 1890-ben. — A közös hadsereg tanintézeteiben a ma­gyar alapítványi helyekre elhelyezett ifjak. A képviselőház véderő bizottsága Tisza László elnöklete alatt tartott mai ülésén tárgyalás alá vette a honvédelmi miniszter jelentését az 1890., 23. t. sz. 7. §-a értelmében a honvédségi Ludovica akadémia állapotáról az 1890. évre. M­ü­n­n­i­c­h előadó kiemeli, hogy a jelentés ki­merítő képet nyújt az akadémiában fennálló tanfolya­mok eredményéről, a tanári karról, azon intézkedé­sekről, melyeket az 1890., 23. t. sz. vont maga után s végül az akadémia tulajdonát képező alapok és alapítványok állapotáról. A jelentést tehát tudomásul vétetni ajánlja. Tóth Ernő egészben meg van elégedve az eredménynyel, de azt tapasztalja, hogy az akadémia növendékeinek egy része túlságosan uraknak van ne­velve. Kérdi, hogy ha ezentúl az egyévi önkéntesek az egyes kerületekben lesznek kiképezve, vajjon nem fog-e ez az egyöntetű kiképzésnek rovására történni ? Egyébként a jelentést tudomásul veszi. Pongrácz Károly gr. azt tartja, hogy ha az illetők a szolgálati igényeknek megfelelnek, az u. n. uralkodás, a­mit előtte szóló megrótt s a mi volta­képpen csak uriós fellépést jelent, egyátalán nem válik hátrányukra. C­s­á­k­y Kálmán gr. sem lát e körülményben kifogásolni valót, ha egyébként az illetők kellő kato­nai nevelést nyernek. Nagy István szintén örömmel tudomásul veszi a jelentést de az idén is hangsúlyozza azt az óhajt, hogy a nevelés az akadémiában olcsóbbá tétessék s bizonyos összhangba hozassék a közös hadseregbeli hadapród iskolák nevelési költségeivel. Fejérváry dr. miniszter kétségtelennek tartja, hogy ott, hová a társadalom különböző osztá­lyaiból jönnek össze a növendékek, igen különböző nézeteket hoznak magukkal, a melyeket a leggondo­sabb nevelés sem képes teljesen kiirtani. Az ilyesmit kellő mederbe szorítani a fölebbvalók s az idősb baj­társak dolga s ezért nem szükséges az intézetben kü­lön rendszabályokat létesíteni. Különben is mindezt lassanként mérséklik az élet súrlódásai. A egy­éves önkéntesi tanfolyamnál a decentralizálás után is biztosítja az egyöntetűséget az oktatási és eljárási szabályok pontos megtartása. Az egy évi önkéntesekre nézve is kellemesebb lesz, ha otthonukhoz közelebb lakhatnak. A­mi a nevelési költségek leszállítását, illeti, arra nézve megjegyzi, hogy oly ellátás mellett, a minőben ott részesülnek, nem lehet a költségeket leszállítani, abba pedig, hogy ez ellátásból valami el­­vonassék, valószínűleg maguk a szülők sem egyeznek bele. Tekintettel a jelentkezők nagy számára, ily rend­szabály szüksége legalább egyelőre nem is forog fenn. Szerb György kérdést intéz az iránt, hogy a ^huszár­ önkéntesek hol lesznek nevelve^? Fejérváry dr. válaszolja, hogy a központi lovas­iskolában. Ha azonban nagy számmal jelent­keznének, kénytelen lenne más dispositiót tenni. A bizottság tudomásul veendőnek határozza a jelentést. Tárgyalás alá vétetett ezután a honvédelmi mi­niszter 1890-ik évi jelentése a közös hadsereg ka­tonai nevelő- és képző intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett ifjakról. M­ü­n­n­i­c­h előadó a jelentést — tartalmának ismertetése után — tudomásul veendőnek ajánlja. Nagy István tudomásul veszi ugyan a je­lentést, de csekély eredmény az, hogy az idén a közös hadseregbeli magyar tisztek száma 13-al szaporodott s ezen arány csak akkor fog kedve­zőbbé alakulni, ha Magyarországon magyar tan­nyelvvel — a német nyelvnek is kellő művelése mel­lett — katonai akadémia állíttatik. Fejérváry dr. miniszter azt válaszolja, hogy itt csak az állami alapítványi helyeken levőkről van szó, s ezeken kívül is több magyar tiszttel szaporo­dott a sereg. Kívánatos lenne bizonyára, hogy ez na­gyobb számmal történjék, a­minek alkalmas módja lenne új alapítványi helyek rendszerítése. Mert a­hol alapítványi helyek betöltéséről van szó, ott mindig nagy a jelentkezések száma. Szóló ezt az utat tar­taná helyesnek. A jelentés tudomás vételével az ülés véget ért. (D. É.) Mentelmi bizottság. Szeniczey Ödön, Tarnóczy Gusztáv, Bos­­sányi László, Olay Lajos és Horváth Ádám orsz. képviselők mentelmi ügyei. A képviselőház mentelmi bizottsága C­h­o­r­i­n Ferencz elnöklete alatt s K­o­n­k­o­l­y-T­hege­r Sán­dor előadása mellett, tárgyalta a Szeniczey Ödön, Tarnóczy­­Gusztáv, Bossányi László, Olay Lajos és Horváth Ádám képviselők mentelmi ügyeit. A bizott­ság hosszabb tanácskozás után Szeniczey, Tarnóczy és Bossányi képviselők mentelmi jogának felfüggesztése ellen, Olay Lajosra nézve a felfü­ggesztés mellett nyi­latkozott , valamint Horváth Ádám mentelmi jogát is, a reá párviadal vétségéért kiszabott 8 napi állam­fogház kitöltése czéljából, felfüggesztendőnek ha­tározta. A német cancellár Olaszországban. — Távirati tudósítások. — Milano, nov. 7. Caprivi, német birodalmi cancellár milánói találkozása szigorúan magán­jellegű. A pályaudvaron csak a praefectus­t a rendőrfőnök várta. Erre való tekintettel a kor­mány a polgármestert meg is kérte, hogy áll­jon el a város azon szándékától, hogy Caprivi tiszteletére a városházán ünnepélyes fogadást rendez­zen. A »Hotel Cavour«-ban a német cancellárnak 35., Crispinek 39. szám alatt van lakása, mindkét lakosz­tály egyszerű bútorzata hálószobából s elfogadó te­remből áll. Czélzatos tehát némely olasz radicális lap azon állítása, hogy a cancellár számára pompás ter­meket rendeztettek be, a Cinquecento ízlésében. Róma, nov. 7. A »Fanfulla« és az »Opinione« a birodalmi cancellárt rokonszenvesen üdvözlik, s nevetségesnek tartják bizonyos körök azon szándékát, hogy e látogatást választási manővernek adják ki. Crispi jobban ismeri népét, hogysem ily ügyetlen fo­gáshoz nyúljon, még, ha nem is nézhetne jogos biza­lommal és nyugodtsággal a választások elé. A közön­ség különben nem sokat ad a radicális mesékre, s örül a holnapi értekezletnek, mely azt bizonyítja, hogy Olaszhon, mint nagyhatalom és mint nemzet általános tiszteletnek örvend. Némely lapok tudni vélik, hogy az összejövetel alapját fogja lerakni egy Olaszországot, Ausztria-Magyarországot és Németországot magában foglaló vámszövetségnek. Erről, könnyen fel­fogható okokból, szó sem lehet, valamint téves azon nézet is, hogy a két államférfi közösen foganatosítandó gazdasági rendszabályok foganatosításáról fog érte­kezni, az Egyesült­ Államok ellen. Erre legkevésbbé van most szükség, mikor az észak-amerikai választá­sok maguk is meg fogják hozni a szükséges remediu­­mot s különben is a Mac­Kinley bili éppen nem érinti Olaszországot, nincs tehát érdekében vámháborút viselni az Unió ellen. Az már valószínűbb, hogy Crispi azt az óhaját fogja kifejezni a cancellár előtt, hogy a német vámtarifa az olasz borra, déli gyümölcsökre, nyersselyemre, olajra s egyéb olasz terményekre, mérsékeltessék. — A »Secolo« Caprivinek hosszabb vezérczikket szentel, mely néhány udvarias phrasis után, a leghevesebb tá­madásba megy át a hármas-szövetség ellen s kijelenti, hogy az olaszok a diplomaták által kötött ezt a cso­mót hamarosan vagy megoldják, vagy szétvágják. A »Lombardia« szívesen üdvözli a cancellárt, kit Olaszország úgy fogad, mint oly állam képviselőjét, mely a béke őre, s közös érzelmekkel és érdekekkel van Olaszországhoz lánczolva. A többi lap nem igen lépi túl az ezen alkalmakkor szokásos udvariasság határát. Milano, nov. 7. Kevéssel délebéd előtt Crispi miniszterelnök meglátogatta Caprivi birodalmi can­cellárt és rövid ideig tanácskoztak. A dejeuner után ismét tanácskozás volt, mely 1/22-től 1/23-ig tartott. Caprivi a polgármestert és helyettesét fogadta, a­kik­kel a műemlékek megtekintésére kikocsizott. Úgy a fogadó, mint a műemlékek előtt tekintélyes tömeg verődött össze, mely a német birodalom cancellárját kalaplevéve, tiszteletteljesen üdvözölte. D. u. 5 óra­kor a »Cavour« fogadóban teázás volt. Caprivi Zuccari ezredest, Olaszország berlini katonai attaché­­ját is fogadta, a­ki véletlenül szabadságidejét élvezi Milanóban. Milano, nov. 7. Caprivi a kiválóbb műemlékek megtekintése után, fél ötkor tért vissza szállására. A cantellár és Crispi miniszterelnök fél nyolczig lak­osztályaikban maradtak és azután együtt ebédeltek kí­­séretekkel. Caprivi holnap este 6 órakor Crispi kísé­retében Monzába megy az udvari ebédre. A cancel­lár vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor utazik el a Szent­ Gotthárdon át egyenesen Berlinbe. IER'CTJL­ ZFOIÁZD­ Az észak-amerikai választások. Az egész európai sajtóban élénk megbeszélés tárgya a democrata­­párt győzelme Észak-Amerikában. Mac Kinley megbukott s vele együtt pártja s egész rendszere. A republicánusok vereségének morális jelentősége még akkor is megmarad, még akkor is úgy tűnik föl, hogy uralmukat az egész ország elítéli, ha a győzelmet an­nak tudjuk is be, hogy New­ Yorkban és más álla­mokban most alkalmazták először az új választási rendszert. Hogy a legutóbbi elnökválasztás alkalmá­val háttérbe szorított demokraták sem valami kifogás­talan erény hősök, azt mindenki tudja, de győzelmük­kel annál súlyosabban elítéli az amerikai nép a republicánus pártot. A demokraták az új képviselő­házba legkevesebb 205 tagot küldnek s nyereségük mintegy 87, a választások eddig ismeretes eredménye szerint. Az északnyugati államokban egészen megfor­dult a helyzet képe. Indianát, Nebraskát, Minnesotát, Michigant és Wisconsint egészen a democraták hódí­tották meg. Jowa kétséges, Kansasban a republicánus párt háttérbe szorult, Illinois democrata lett. Azt lehet mondani, hogy az egész délvidék képviselete, demo­crata, úgyszintén New-York állam is. A dem­ocraták azt remélik, hogy a legközelebbi elnökválasztáson Clevelandet győzelemre segíthetik, a Tammany- Hall democraták azonban H­­ 111, New-York állam kormányzóját akarják jelöltül fölállítani. Az Unió közvéleményének többsége azt tartja, hogy ezt a nagy politikai fordulatot az új tarifával való álta­lános elégületlenség okozta, mely a legtöbb czikk árát megdrágította. Az amerikai közgazdasági viszonyokra két­ségkívül roppant hatással lesz a republicánus párt nagy veresége. Cleveland volt elnök, már ki is mondotta, hogy a democratáknak ragaszkodniuk kell az új vámtarifa revisiójához s törekedniük kell az élelmiszerek olcsóbbá tételére és egy oly vámtarifa létesítésére, mely megfelel az észszerű követeléseknek. Bizonyos, hogy a senatus, melynek többsége republi­cánus és az elnök, a­ki még két évig viseli hivatalát, ellenezni fogják a democrata többség e programm­­ját; de mégis meg lehet, hogy az erkölcsi pressio súlya alatt talán még két éven belül sikerülni fog a vámtarifa revisióját keresztül vinni. Egy hatása min­denesetre lesz a democrata párt győzelmének; az t. i., hogy megingott a bizalom az uj vámtörvény hosszabb tartama iránt és ez okból számos uj vállalat el fog maradni s igy a Mac Kinley-bill már nem fogja azt a hatást gyakorolni, melyet attól vártak. Sőt való­szinű­, hogy az uj vámok roppant terhét most már ki­zárólag az amerikai fogyasztók fogják viselni, a­nél­kül, hogy az európai import lényegesen korlátoztatnék. A szerbiai választások. A pétervári »Prawitelst­­werng Vjestnik« hivatalos communiquet közöl a szerbiai választások eredményéről, mely constatálja, hogy a választási szabadságot — köszönet érte a bel­ügyminiszter intézkedéseinek — tisztán megőrizték és így a választás eredménye, hű tükre a nép akaratá­nak. A kormánynak kifejezett teljes bizalom a legna­gyobb bizonysága annak, hogy helyes ama nemzeti irány, a­melyet a kormány követ. Az orosz kormány­nak, a szerb nemzeti kormány iránt kifejezett e hiva­talos nyilatkozatát nagy jelentőségűnek tartják Szer­biában. Táviratok, Bécs, nov. 8. A »Wiener Abendpost« ki­emeli, hogy a »Journal de St.-Petersbourg« nyilatkozatát a czárevics látogatásáról csak örömmel fogadhatja a két szomszéd nagy­hatalom jó viszonyának minden barátja. Bécs, nov. 7. A tegnap Schönbrunnban tartott udvari ebédnél ő felsége a cercle al­kalmával az orosz trónörökösnek gróf Taaffe miniszterelnök után, bemutatta báró Orczy Béla minisztert, mint a magyar kor­mány képviselőjét. Miklós nagyherczeg hosz­­szabb ideig társalgott a két miniszterrel. (B. C.) _ Trieszt, nov. 7. Az orosz trónörökös az orosz hajórajjal ma délután 2 óra 25 perc­­­kor innét elindult. Bécs, nov. 7. A »Presse« jelenti : Az osztrák-magyar-német kereskedelmi szerződés ügyében a kereskedelmi minisztériumban foly­tatott tanácskozás alkalmából tegnap a pa­­pír­ipar, ma pedig az üveg­ipar képviselőit hallgatták ki. Holnap a textil­ipar szakér­tőire kerül a sor, a­mivel még nem lesz be­fejezve a szakértők meghallgatása. Prága, nov. 7. A kiegyezési bizottság mai ülésé­ben elfogadta a 20., 21. és 22-ik szakaszokat. A 20-ik §-nál Kviczala, azt indítványozza, hogy e kifejezés helyett: »földmivelésügyi minisztérium« tétessék: »cs. kir. kormány.« Vasary indítványozza, hogy az esetre, ha Kviczala indítványát nem fogadnák el e szó, »földmivelésügyi minisztérium« »országos miniszter« kifejezéssel cseréltessék fel. Az elnök kijelenti, hogy Vasary indítványát nem bocsáthatja szavazásra, mert »országos miniszter« nem létezik. A helytartó telje­sen osztja az elnök nézetét és kijelenti, hogy az indít­vány esetleges elfogadása megakadályozná a törvény szentesítését. Laibach, nov. 7. A tartománygyűlés mai ülésé­ben a tartományi bizottság törvényjavaslatot terjeszt elő, mely szerint az ország az alsó karinthiai vasútnak 296,953 frt tiszta nyeresége iránt biztosítást vállal. A törvényjavaslatot külön bizottsághoz utasították. Svetec indítványt terjeszt elő, melyben a kormány fel­­hivatik, hogy Laibach, Krajna, Alsó-Staj­er­ország, déli Karinthia és a tengermelléki vidék kerületeire nézve országos főtörvény­széket létesítsen, továbbá, hogy Laibachban slovén vagy horvát nyelvű jogaka­démiát állítson. Luxemburg, nov. 7.Molo(/’nassaui herczeg holnap délután 1 órakor utazik el. A herczeg óhajára, elutazásakor minden ünnepélyessé­get mellőznek. Ma a régens a hatóságok fejeit fogadta és holnap délelőtt a miniszter­­tanácsban fog elnökölni. Luxemburg, nov. 7. A nassaui herczeghez számos távirat érkezett különböző fejedelmektől. A herczeg, a­ki az ünnepélyességek mellőzésével holnap utazik el innét, mihelyest az ügyek megkívánják, vissza szándé­kozik jönni ide. Berlin, nov. 7. A »Kreuz-Zeitung« sze­rint Stöcker lemondását elfogadták. Jóvá­hagyták Schrader udvari hitszónok lemon­dási kérvényét is. Ez utóbbi valószínűleg más papi hivatalt fog kapni. Zanzibár, nov. 7. A »Reuter-ügynökség« jelenti: Ma hirdették ki Anglia védnökségét Zanzibár fölött. Az angol consul és Fremantle tengernagy látogatást tettek a sultánnál. Egyidejűleg kitűzték az angol lobogót a szo­kásos üdvlövések közt. Páris nov. 7. A képviselőház mai ülésében a had­ügyi költségvetés tárgyalását folytatta és azt a 40-ik fejezetig változatlanul­­elfogadta. A tárgyalás folya­mán nevezetesebb mozzanat nem fordult elő. A vitát holnap folytatják. Belgrád, nov. 7. A »Dnevni List« vezér­­czikkében azt fejtegeti, hogy Szerbia és Gö­rögország nem maradhatnak sokáig a mostani viszonyok közt és Európának számolnia kell a két ország nemzeti aspiratióival. Az idézett lap fejtegetését kormánykörökben nagy fi­gyelemre méltatják. Lisszabon, nov. 7. Hír szerint Anglia és Portu­gália az új szerződés megkötéséig modus vivendit fo­gadtak el, mely szerint Portugália a Zambesin és a Shire folyón szabad hajózást és a Pungó földön sza­bad átvonulást enged, míg Anglia a határ megálla­pításánál biztosítja Portugáliának ama területrésze­ket, a­melyeket az augusztus 20-iki szerződés neki osztályrészül juttatott. Róma, nov. 7. (Eredeti távirat.) Barzilai jelöltsége Róma egyik kerületében minden komolyan gondolkodó olaszra kínos benyomást tesz, mert azt mutatja, hogy a radicalisok czélja nem egyéb puszta tünte­tésvágynál. A »Popolo Romano« hangsú­lyozza, hogy a radicalisoknak, kik egyedül a kormányt teszik felelőssé az ország kedve­zőtlen gazdasági helyzete miatt, oly embere­ket kellene jelöltül állítaniuk, kik szakértők a pénzügyi és gazdasági kérdésekben, Barzi­lai összes érdeme pedig csakis abból áll, hogy igen unalmas rhapsodiákat tud zengedezni Triesztről és Trientről, de pénzügyi és gaz­dasági kérdésekhez nem ért, s fogalma sincs a Rómát s az országot leginkább érdeklő ügyek lényegéről. A radicalisoknak elég, ha valaki az irredentismus ezégére alatt lép föl. (P. C.) Róma, nov. 7. (Eredeti távirat.) A Vati­can közvetlen kezdeményezésének tulajdonítják, hogy az ir püspöki kar collectiv pásztorlevelét Izland összes catholicus templomaiban fölolvasták. A pász­torlevél a híveknek újra emlékezetébe hozta a pápa azon brevéjét, mely az ir »hadjárat-tervet« és a boycott-rendszert elitéli s lelkiismeretbeli kötelesség­nek mondja a szentszék parancsainak követését. Kez­detben úgy látszott, hogy némely ir püspök nagyon lanyhán jár el a pápai brevében foglalt alapelvek hir­detésében s a Vaticánnak az ir kérdésben köve­tett magatartását bensőleg nem helyesli. Sőt a nemzeti párt némely vezére nyíltan kimondta, hogy egyedül a limericki püspök helyesli a brevét, a­kit régóta ultra-angol érzülettel gya­núsítanak. E körülmények között a Vatican elen­gedhetetlen szükségét látta annak, hogy az ír püspöki kar a fent jelzett eljárással nyíltan kifejezze tökéletes és egyhangú meghajlását a szentszék parancsai előtt s a püspöki kar a collectiv pásztorlevélben ezt meg is tette az által, hogy tartózkodás nélkül elitélte a liga hadjárat tervét. (P. C.) New-York, nov. 7. Nem a republicánu­­sok kaptak, hanem a democraták nyertek összesen 87 helyet. Közgazdasági táviratok. Berlin, nov. 7. A »Reichsanzeiger« közli, hogy az élő sertések behozatalát Bielitz-Bialá­­ból és Kőbányáról a stendali, stassfurthi, witteni, bochumi, hageni, dortmundi, gelsen­­kircheni és lippstadti vágóhidakra további intézkedésig, engedélyezték. A szövetség­tanács tegnapi ülésében, mielőtt megkezdték volna a tanácskozást Bajorország és Szász­ország indítványai fölött, az Ausztria,­Magyar­­országból való sertésbehozatalt illetőleg, elhatá­rozták, hogy kérést intéznek a birodalmi cancellárhoz: szerezzen részletes értesülést az ausztria-magyarországi vágómarhák mos­tani egészségi állapotáról, valamint a marha­vésznek Keletről való behurczolása ellen ott foganatosított óvintézkedésekről s az ered­ményt közölje a szövetségtanácscsal. Belgrád, nov. 7. (Eredeti távirat.) A bécsi kabinet nagy előzékenységgel fo­gadta a szerb kormány azon óhajtását, hogy már most bocsátkozzanak a kereskedelmi szer­ződések megújításának tárgyalásába. A bécsi kabinet azt kívánja, hogy mint a legutóbbi alkalommal, úgy most is Bécsben folyjanak a tanácskozások. A szerb főváros jól értesült köreiben az hiszik, hogy a szerb kormány­­nek ez ellen semmi kifogása sem lesz. (P. C.) London, nov. 7. Az angol bank a kamatlábat 6°/0-ra emelte. Árutőzsde, Bécs, nov. 7. (Gabona- és terményttizsde.) A mai tün­dén, szilárd irányzat mellett, az árak emelkedtek. Eladatott: búza 1891. tavaszra 8.50—8.56. Rozs tavaszra 7.70—7.75. Zab tavaszra 7.67—7.72. Tengeri 1891. máj.—jun. 6.60—6.68. Káposztarepcze jan.-febr. —.-------.—. Káposztarepcze (uj) 13.95.— írton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza nov.—decz. —.-----.—, tavaszra 8.52—8.57, máj.—, jun. 8.62 —8.87. Rozs tavaszra 7.68—7.73, máj —jun. —.—. —. Tengeri máj.—jun. 6.63 — 6.70, jun.—jul. —.-----.—, jul.— aug. —.----.—.Zab tavaszra 7.65—7.70, máj. - jun. - .--------. Káposzta-repcze febr.—márcz. 13.45 — 13.55, aug. -szept. 13.90.-----.14 Repeze­ olaj jan.-ápr. 33.50 — 34.—. Szesz kész szállításra 15.50—15.75. decz.—máj. 14.62 —14.87 írton. Berlin, nov. 7. (T­e r m­é n­y v­á s­á r.) (Zárlat. Búza novemberre 192 márka 50 fillér (= 10 írt 90 kr); ápr.—máj. 194 márka 50 fillér (= 11 írt 01 kr). Rozs novem­berre 182 márka 25 fillér (=10 írt 34 kr); ápr.—máj. 170 márka 75 fillér (= 9 írt 66 kr). Zab novemberre 141 márka — fillér (= 7 írt 98 kr); ápr.—máj. 141 márka —fillér (= 7 írt 98 kr). Repcze-olaj novemberre 61 márka — fillér (= — írt — kr) ; ápr.—máj. 57 márka 80 fillér (= — írt — kr). Szesz nov.-re 39 márka 30 fillér (= — írt — kr); ápr.—máj. 40 márka 70 fillér (= — írt — kr). Átszámítási árfolyam : 100 márka = 56 írt 65 krral. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. Nov. 7. Nov. 6. BERLIN, Búza novemberre............................192 márka 50 fillér 192 márka — fillér „ ápr.—májusra.......................­ 194 „ 50 „ 193 „ 50 , Rozs novemberre. ...... 182 „ 25 B 180 „ „ ápr.—májusra...........................170 „ 75 „ 170 „ 75 „ Zab novemberre..................................141 „ — „ 140 „ 50 „ „ ápr.—májusra.............................14» „ —140 „ — „ STETTIN. Búza novemberre.............................190 márka 50 fillér 187 márka 50 fillér „ ápr.­—májusra.......................193 „ — B — „ — „ ROZS novemberre............................180 „ *­ „ 177 n — „ „ ápr.—májusra ... 168 „ — „ 167 „ — „ fiaOI.­*. Búza novemberre 19 márka 50 fillér 19 márka 30 fillér ,, márcziusra. .... 19 „ 70 „ 19 „ 50 n Rozs novemberre........................17 „ 50 „ 17 „ 30 „ „ márcziusra..................................17 „ 30 n 17 „ 10 „ FÁK18 Buza folyó bóra . .............................frank 90 címe 24 frank 80 címe „ deczemberre...........................25 „ — „ 24 „ 80 „ ,, 4 első hóra ....... 25 „ 40 „ 25 „ 40 „ „ márcziustólé hóra .... 25 „ 75 „ 25 „ 60 ,, Uszt folyó hóra ....... b7 60 „ 57 „ 60 „ „ „ deczemberre ...... 57 „ 60 „ 57 „ 60 „ „ 4 első hóra.......................... , 57 „ 50 „ 57 ,,­­60 „ n márcziustól 4 hóra .... 57 „ 15 „ 57 ,, 60 „ Értéktőzsde. Bans nov. 7. (Tőzsdei t­u d­ó s i t­á s.) Amerikai és londoni jelentések, valamint vasutakbani arbitrage eladá­sok nyomtak, végre Berlinre bágyadt volt az irányzat. Berlin, nov. 7. (Tőzsdei tudósítás.) Lon­doni kedvezőtlen jelentések a pénzpiac­ról, valamint a ka­matláb emelkedése, végre a new-yorki ezüst árcsökkenés és az amerikai választás következményeitől való aggódás le­­hangoltságot idéztek elő. Bankok bágyadtak, egyébb helyi értékek, különösen bányaértékek relative jól tartva. Befek­tetési értékek gyengék. Orosz bankjegyek változatlanok. Bécs, nov. 7. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 89.20. Magyar hitelbank részv. 350.—. Erdélyi vasút részv. 198.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 110.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 138.—. Magy. lesz. és váltó­bank 115.50. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 127.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 102.40. Magy. fegyvergyár —. —. Magy. vasúti kölcsön 96.20. Alföldi vasut-részv. 200.25. Magy. észak­keleti vasut-részv. 194.75. 1869. m. k. v. 10I. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut-rész,v. 170.50. Magyar 5 száz. papirjáradék 99.45. Villamos rész,v­t. —.—. Magy. jelzálogbank részv. —.—. BéCS, nov. 7. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 304.15. Déli vasut-részv. 145.50. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 107.45. Londoni váltóár 115.15. Károly­ Lajos vasut-részv. 205.15. 1864. sorsjegy 180.—. 1860. sorsjegy 137.—. Török sorsjegy —.—. 4­2 száz. ezüst-járadék 88.95. Dunagőzhajózási társ. 816.—. Dohány-részv. 134.75. Angol­­osztrák­ bank-részv. 163.50. Osztr. államvasuti részv. 242.50. 20 francos arany 913.—. 4­2 száz. papirjáradék 88.80. Osztrák hitelsorsjegy 183.—. Német bankváltók 56.55. Cs. k. vert arany 546.—. Osztrák-magyar bank-részv. 982.—. Elbevölgyi vasut­­részv. 232.—. Bécsi bankegylet-részv. 117.80. Alpina-részv. t. 93.20. — Az irányzat bágyadt. Frankfurt, nov. 7. (Esti tdzsds.) Osztr. hitelv. 266.37. Osztr. államvasuti részv. 212.50. Déli vasut-részvény 127.37. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 90.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. 81.80. — Az irányzat tartva. Külföldi értéktőzsdék zárlata nov. 7-én. Átszámítási árfolyam : 100 márka vista = 56.65 forint. — 100 franc vista = 45.50. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. | Paritás I Árf. | Paritás I Árf. [Paritás 4%-os magyar aranyj­árad. . 91).— 102 19K 60 — 102 190 91.­­ — .— 5®/6-08 „ papírárad.. 87 60 99 53 K 87 45 99 57 K — 4*2°/0-68 osztrák n j------------------K 78 25 88 66 K —.— —-5®/9-08 K „ I 89.40 1­1 41 K —— '-K — .~*M 4-2»/o-08 „ ezüstjárad.78 20 88.78 K 78 25 101 19 K 4°/0-os „ aranyjárad. 94 90 107 57 K 1 4 90 107.57 K--­Magyar keleti vasúti kötv. .1 —.—-------K —.— — 5°/0-os keleti vasút els. kötv. —.— — K —-- — ——.— Osztrák hitelrészvény . . .1167 6­­­02 92 U 367 12 303 52­0 10 45 — Osztrák-magyar bank. . . .. ——.— 866 751683 34 K —.— —.— Osztrák-magyar állam­vasút 107 - - 241 46 U 212 50 241 96 11 545 —------­Déli vasút............................... 64 20 144 82 U 127 501145.20 U 331.25------­Erzsébet osztrák ny. vasút! —.— —.— — Magyar gácsországi vasút .­ —.— 171 871 — — ——.— Elbevölgyi vasút................1-------------— —.—­ — — —. — —. Károly-Lajos vasút................­ 90.70 204.89 U 180 75 205 08­0 —.— — .— Kassa-Oderbergi vasút . . .1­74 80 169.87 K — Orosz bankjegyek................. 246 60 139 69 1 —.— — Váltó bécsi piaczra .... 1176 30 56 67 176 40 56.62 — II. kibocs. keleti kölcsön . . 77 50 56 60 —.— I ——•— —.— Osztrák földhitel-részv.társ.­­. -------—. —. — .— 1045 — —. — 3°/0-os franczia járadék . . .j —. ~ —. — j —.— 94 40 —.— 41/a°/6-os franczia járadék .­ —.— —.— —. —. —.— 105— —.— Ottomán-bank részvény . .. — —------------ — — —.— 1623 50 —* — Franczia törleszthető járad. —. — —­.— . —.— —. —­­ 95 42 —. — Magyar vasúti kölcsön . . . — - —. — j —.— j —. —.— Magyar jelzálog-hitelbank . — —. — —.— —. — | —.— —.— Magyar országos bank ... — — —. — —.— —. •—­­ —.— — HÍREK. November 7. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : Országgyűlés . A képviselőház ülése. — Tárcza. — Közgaz­daság . Közlemények. — Budapesti áru- és értéktőzsde. — Kőbányai sertésüzlet. — Időjárás — Színházak. — Az udvar Gödöllőn. A királylátó Gödöllő ismét megélénkült. A­mióta a nyaralók visszateleped­tek a fővárosba, magára öltötte megint azt az egy­hangú, hétköznapi külsőt, a­mely rendes vüzelőruhája a vidék legtöbb magyar városának. Egy hete múlt körülbelül, hogy a lehető leg­mozgalmasabb élet indult meg ismét Gödöllőn. Különösen a királyi palota kör­nyéke élénkült meg, a­hol gonddal hoztak rendbe mindent, hogy mikorra az udvar megjő, ne legyen ki­vetni való semmiben. A palota termeit körülbelül egy hét óta fűtik, még­pedig egytől-egyig valamennyit, mivelhogy az idén a rendesnél több lesz az udvari vendége Gödöllőnek. A budai várkapitány már na­pok óta időzik a királyi palotában s a palota felügye­lőségével egyetemben rendelte el a szükséges intézke­déseket és ellenőrizte azoknak pontos végrehajtását. Elsőknek az udvari vendégek közül L­i­p­ó­t bajor herczeg és neje Gizella herczegnő, uralkodónk leánya köszöntöttek be Gödöllőn. Nagyon kis kíséret­tel keltek útra és ma reggel hajnali három órakor érkeztek meg Gödöllőre. A vasúti állomás új, pompás királyi pavillonja előtt az állomás főnökén, Sarkady Lajoson kívül, Kapczy Vilmos főszolgabíró jelent meg és fogadta ő fenségeiket, a­kik megérkezésük után azonnal a palotába hajtattak. A király ma reg­gel 5 óra 7 perc­kor érkezett Gödöllőre. Az ő kísé­rete is csak mérsékelt számú , mindössze Paar gr. főhadsegédből, Schaff­gotische és Poten őrnagy szárnysegédekből állott. Azoknak üdvözlését, a kik fogadására megjelentek, ő felsége szívélyesen viszo­nozta, azután udvari fogatra ült s kíséretével együtt a palotába hajtatott. Ott a várkapitánynyal élén, az uradalmi tisztviselői kar fogadta az uralkodót, a ki megérkezése után üdvözölte vejét és lányát, azután pedig vissza­vonult. A délelőttöt a király is, Lipót herczeg és Gizella herczegnő is a palotában töltötték s együtt ültek dejeunerhez. Délután három órakor — írja levelezőnk — a király kihajtatott a Besnyő közelében fekvő gyui erdőbe, mely vaddisznói miatt egyik legkedvezőbb vadászhelye ő felségének. Kísé­retéből senki sem volt vele. A király délután 6 óra tájban tért vissza a palotába. Ő felségével egyidejű­leg Lipót herczeg a szent-királyi erdőbe hajtatott, a mely szintén a leggazdagabb vadászterületek egyike. — Szalvátor Ferencz és Mária Valéria főherczegnő megérkezése még tegnapra volt jelezve. Utóbb ez a dispositio megváltozott s a fiatal főher­­czegi­ pár csak a holnapi nap folyamán érkezik meg Gödöllőre. Az udvari vonat érkezési idejét még nem tudják. Valószínűleg vasárnap, vagy legkésőbb hét­főn megkezdődnek a hajtóvadászatok, a­melyekre rendszerint az uradalmi hivatalnokok közül is kap­nak meghívót hárman-négyen. A vadászatok rende­zésére már Gödöllőn van Berzeviczy ezredes fal­­kanagy is. — A királyné útja. Livornóból távirják: A »Chazalie« yacht a kedvezőtlen időjárás miatt, csak ma reggel indult el. — A németalföldi király állapota. Hágából táv­irják : A hivatalos lap szerint a király állapota válto­zatlannak mondható, sőt rosszabbodott inkább, mint javult. — Amsterdamból sürgönyzik. A legutóbbi megbízható tudósítások szerint a király állapota nem oly aggasztó, mint azt a tegnapi esti lapok írták. Bár az erők lassan hanyatlanak, de a táplálkozás kielé­gítő. Az agy működésében nem állott be javulás. E pillanatban nincs veszély és a király mostani állapota valószínűleg hosszabb ideig fog tartani.

Next