Nemzet, 1891. január (10. évfolyam, 3014-3026. szám)
1891-01-19 / 3014. szám
Szerkesztőség: Terencsiek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A kp szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok Visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. Reggeli kiadás: 301á. (19.) szám. Budapest, 1891. Hétfő, január 19. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földs.,IiK Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva, 1 hónapra ........................................... 2 frt 3 hónapra .......................... g > 6 hónapra ................. ............................... 12 > Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 I Ara 3 kr. vidéken 4 kr. X. évi folyam. A húskérdés. Budapest, jan. 18. A húsárak emelése minduntalan fenyegeti a főváros lakosságát. Ha egy időre megszabadul az aggodalomtól, nemsokára más alakban ismét megjelenik. A mészáros ipartestületnek a húskimérési szabályrendelet módosítása iránt beadott kérvénye a fővárosi törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlésén kerül tárgyalás alá s igy a húskérdés ismét actuális; azért foglalkozunk oly sűrűén ezzel a nagy fontosságú üggyel, remélve, hogy a közgyűlés a mészárosok kérvényét elutasítja. A fogyasztó közönség azelőtt úgyszólván ki volt szolgáltatva a mészárosoknak s jobbára ezek tetszésétől és tisztességétől függött, hogy milyen súlyú és minőségű bust mérjenek. Megfizetett jó minőségű bus helyett sovány, vagy bivalyhúst adtak, hús gyanánt csontot, szivet, májat stb. A főváros azonban végre megunta ezeket a visszaéléseket és ezt a rendezetlen állapotot s hosszabb tárgyalások után a huskimérésre nézve szabályrendeletet alkotott, melyet a belügyminiszter megerősített. A szabályrendelet szigora és félremagyarázhatatlan intézkedései valóságos forradalmat idéztek elő ezen a téren. Minden kételyt kizárólag elrendelte ugyanis, hogy a mészárosok a fogyasztók által kért minőségű hús helyett azon az áron alsóbb minőségű, illetőleg osztályú húst, továbbá ökör- és tehénhús helyett rosszabb, bivalyhúst nem adhatnak. De, hogy ennek a tilalomnak foganatja is legyen, a szabályrendelet mindazokat, akik szarvasmarha, borjú, vagy juhhús árulásával foglalkoznak, szigorúan kötelezte, hogy székeikben, vagy árusító helyeiken a tanács által megállapított minta szerint készített busárjegyzéket, melyben olvashatóan kitüntetni tartoznak, hogy mely nemből, minő busrészeket, mely áron mérnek ki, szembeötlőleg kifüggesztve tartsanak. A szabályrendelet kimondja továbbá, hogy bivalyhús csak »bivalyhús« felírással ellátott külön helyiségben árulható, melyben ökör, vagy tehénhúst mérni nem szabad. Végül szintén nem kevésbé hatályos intézkedése a szabályrendeletnek az, mely megtiltja a mészárosoknak, hogy hús gyanánt fej és lábcsontokat, vesét, májat, tüdőt, szivet stb. adjanak, mert ezeket a szabályrendelet 3. §-a szerint csak külön minőségként lehet árusítani. Ezeknek a szigorú és üdvös intézkedéseknek kettős czélja volt: a mészárosokat rendre kényszeríteni és a fogyasztók elhanyagolt érdekeit megvédeni. És ha a szabályrendeletet kellőleg végrehajtják, illetőleg végrehajtását éberen ellenőrzik, úgy általa mindkét czél elérhető, mert nemcsak a mészárosok kénytelenek előbb-utóbb rendhez szokni, hanem a fogyasztó közönség is kellőleg megóvható a mészárosok egy részének túlkapásai, esetleg visszaélései ellen. De mit tapasztalunk ?... A mészárosoknak egyáltalán nincs ínyére a szabályrendelet szigora; sokaknak közülök a rendezetlen állapot kedvezőbb volt, mert azt ki-ki úgy használhatta ki, amint akarta. Míg tehát a közönség csak lassan alkalmazkodik az új húskiméréshez s a hatóság épp ennek folytán az ellenőrzést átmeneti intézkedésként csak lanyhán foganatosítja, addig a mészárosok törekvése odairányul, hogy — mint a közgazdasági és közélelmezési bizottság magát helyesen kifejezte — a szabályrendeleten rést üsenek. Kérvényt adnak be a hatóságnál azért, hogy a leves hust annak, aki akarja, nyomtatókkal is kimérhessék. Megtámadják a husárjegyzéknek a tanács által megállapított mintáját, egyúttal kijelentik, hogy az árjegyzéket azonnal nem függeszthetik ki s megragadnak minden alkalmat, hogy a hús árát egyremásra emeljék. A nyomtatóknak a hússúlyba való beszámíthatására irányuló kérelmet a mészárosok a fogyasztó közönség érdekével hozzák kapcsolatba, holott ez épp az ellenkezőt kívánja. Mert tulajdonképp mi a közönség érdeke? Az, hogy, ha egy kiló jó húsnak az árát fizeti meg, ne kapjon helyette 700 gramm, vagy még ennél is kevesebb tiszta jó hust. Ha a nyomtatók adását a szabályrendelet megengedné, úgy okvetetlenül meg kellene állapítani a tiszta bus és az ahhoz bus gyanánt adható nyomtatók között az arányt, vagyis, hogy ha a fogyasztó egy kiló levesnek való húst kér, ebben az egy kilóban mennyi lehet a nyomtaték és mennyinek kell lennie a tiszta húsnak. De, ha ezt az arányt a szabályrendelet, mondjuk 20 vagy 250 °-ban, meg is állapítaná, hol van az a rendőrség, mely azt ellenőrizheti ? A fogyasztó közönség csak ott volna, ahol eddig, hogy t. i. a mészárosok annyi nyomtatékot adnának, amennyi nekik tetszik. Épp ezért igen helyeselnünk kell a szabályrendeletnek azt az intézkedését, hogy hús gyanánt csak tiszta bust szabad adni. Nem ingatja meg e részben való nézetünket a mészárosoknak az az állítása sem, hogy a fogyasztók a leveshez nemcsak hust, hanem csontokat, szivet, májat stb. is használnak, melyet egy súlyban, pl. egy kilóban kívánnak kapni. Effélét lehetetlen a józan közönségről föltenni, mert az a fogyasztó pl., a ki azelőtt egy kilo levesnek való húst vett, kapott, mondjuk 800 gramm húst és 200 gr. nyomtatékot; sőt kapott mint a tapasztalat mutatta 250—300 és talán ennél több gramm nyomtatékot is s ugyanannyival kevesebb tiszta hust. A szabályrendelet életbelépte után azonban kér 800 gr. bust és 200 gramm nyomtatékot. A különbség a két állapot között éppen az, hogy míg azelőtt a mészáros megcsalhatta a közönséget, most ennek lehetősége ki van zárva. Teljesen megmagyarázható tehát, hogy a bus ára miért emelkedett a szabályrendelet életbelépte után, mert míg azelőtt a mészárosok a hús egy része helyett kisebb értékű nyomtatékot is adhattak, addig most tiszta húst kell szolgáltatniok. A húsárnak újabb emelése iránt most megindult mozgalomnak azonban már semmi plausibilis alapja sincs. Különösen nem okolható meg a tervezett fölemelés a húsárjegyzék kötelező kifüggesztésével és alkalmazásával, mert minden jobb mészáros a marhahúst eddig is osztályozva külön árakon mérte ki. Nem történik tehát rajtuk semmiféle erőszakoskodás, vagy jogtalanság, ha a húsárakat osztályozva ki is függesztik, hisz a húsárakat nem a hatóság állapítja meg, hanem a mészárosok, a hatóság csak azt kívánja tőlük, hogy ugyanazon az áron, melyen a magasabb osztályú bust kínálják, ne adjanak a helyett rosszabb minőségűt. A rendes mészárost, a tisztességes iparost, tehát a szabályrendeletnek ez az intézkedése nem sújtja, hanem igenis sújtja azokat, akik a fogyasztók helyzetét kizsákmányolva, őket a maguk előnyére megrövidíteni igyekeznek. A mészárosoknak az az érvelése, hogy a hatóság a szabályrendelet intézkedéseit hirtelen, minden előkészítés nélkül léptette életbe, igen gyönge alapon áll. Tudjuk, milyen gyors a fővárosi közigazgatás. A szabályrendeletet nem alkották meg egy nap alatt; megelőzőleg hosszú tárgyalások folytak, miközben mészáros szakértőket is meghallgattak. Az ügy bizottsági, tanácsi és közgyűlési tárgyalásokon ment keresztül, a szabályrendeletet törvényszerűen 30 napra kifüggesztették s csak azután terjesztették föl jóváhagyás végett a miniszterhez. A mészárosoknak tehát elég idejük volt az új viszonyokhoz készülni. Elég idejük volt egyébként a határjegyzék kifüggesztését is meggondolni, mert a tanács a mintát a szabályrendelet életbelépte után csak mintegy másfél évvel állapította meg. Az a kifogásuk pedig éppen naiv, mintha a határjegyzéket nem függeszthetnék ki, mert annak elkészítéséhez egy hónap szükséges. A hatóságtól azt kívánják , hogy kérvényeiket gyorsan intézze el, ők pedig egy nyomtatott jegyzék kitöltésére és kifüggesztésére egy egész hónapot reklamálnak a maguk részére. Minthogy a szabályrendelet a tisztességes mészárost nem sújtja, hanem igen alkalmas arra, hogy a fogyasztó közönség érdekeit a viszaélések ellen megvédje, nem látunk semmiféle okot sem fenforogni arra nézve, hogy a főváros annak bármely szakaszát is módosítsa, sőt ellenkezőleg : kívánjuk, hogy egészében szigorúan végrehajtassák. Kívánjuk továbbá, hogy a hatóság az amúgy is magas húsárak netáni emelése ellen tegyen meg minden intézkedést, mozdítsa elő minden rendelkezésre álló eszközzel a hus behozatalt s fogjon mielőbb a húscsarnok építéséhez. A képviselőház holnap, f. hó 19-én, délelőtt 10 órakor ülést tart. Napirend: Bizottsági tagok választása ; a gazdasági bizottság jelentése a képviselőház januári költségvetéséről és a kisdedóvásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. lás alá vette a kisdedóvási törvényjavaslat részleteit. A beható és élénk vitában részt vettek: Beöthy Ákos, Horánszky Nándor, Bujanovits Sándor, Horváth Lajos, Hollaki Imre, Károlyi Sándor gróf, Kaas Ivor báró, Bernáth Béla, Nagy István, Hock János, Kováts Albert, Gaál Jenő, Szentiványi Kálmán, Lesskó István. Az értekezlet több rendbeli módosítvány előterjesztésében állapodván meg, a javaslatot részleteiben is letárgyalta. Ezzel az értekezlet véget ért. BELFÖLD, Budapest, jan. 18. (A kisdedóvási törvényjavaslat.) A kisdedóvási törvényjavaslat többé-kevésbbé fontos módosítása tárgyában már több felől állottak elő javaslatokkal. Legújabban Háromszék vármegye közigazgatási bizottsága a népoktatás állapotáról a közoktatásügyi miniszterhez intézett jelentésében Eötvös Károly Lajos tanfelügyelő indítványára arra kéri a minisztert, hogy a törvényjavaslat módosítása, vagy esetleg a végrehajtására vonatkozó szabályrendelet által a következőkép rendelkezzék: a) az óvodába járatás joga és kötelezettsége ne a kisded betöltött 0. életéve határáig szabassék meg, hanem az elemi iskolába fölvételig , mert a népokt. törvény rendelkezéséhez képest 6. életévükben lépnek ugyan rendszerint be az iskolába gyermekeink, azonban mindenütt vannak, nálunk éppen fölös számmal (a tankötelezettségi első korosztálynak mintegy harmadrészében) fordulnak elő esetek, hogy a 7-ik évekbe lépő gyermekek »fejletlenség« miatt nem vehetők az iskolába fel, ezekre éppen testi és értelmi fejlődésük érdekében fölötte kívánatos kötelezőleg kimondani az iskolába felvételig óvodába járatást. b) A nyári óvák rendszerint a falusi iskolákkal kapcsolatosan, az iskolahelyiségben, a tanító (tanítónő), vagy óvódajkaságra képesített családtag által vezetetten, de mindenesetre lehetőleg tanítói igazgatás alatt állíttassanak föl, mert csak ez biztosíthatja faluhelyt az óvoda nevelő hatását, valamint az elemi iskola alsó osztályában az óvodaszerű nevelés-oktatásnak meghonosítását s tovább fejlesztését, c) amely községben tanítónő nincs, ott lehetőleg kisdednevelőnő, vagy oly óvó-dajkaságra is képesített női kézimunka-mesternő alkalmaztassák a nyári óvó vezetésére, ki a téli hónapokban — természetesen megfelelő díjazás mellett — a mindennapi és ismétlő tanköteles leányokat női kézi munkára oktatja. d) az óvó-dajka képezés rendszerint heti 6—8 órára terjedő dajkaképző tanfolyam végzése után történjék. e) A tanítóképezdét végzettek külön óvodai gyakorlat nélkül óvóképesítő vizsgára jelentkezhessenek ; e gyakorlat helyett azonban a tanító (tanítónő) képezzék az alapnevelés és módszer elméletét, valamint kisdedóvodai gyakorló foglalkozást is kötelesek legyenek nyújtani növendékeiknek, i f) Viszont, az óvóképezde végzése után tanító (tanítónő) képezdébe átléphessen a magát tovább képezni törekvő növendék, az óvodai és iskolai nevelés-oktatás kölcsönhatásának biztosításául. És pedig akként, a mint, ily átlépés a felsőbb leányiskolák VI. osztályából megengedve van, hogy t. i. a tanítókerezde 111. évfolyamába felvételi vizsgálat és külön engedély nélkül beléphessen az okleveles kisdedóvó (óvónő.) g) Ugyané fontos érdekből, de azért is, mivel az óvóképezdébe felvétel csupán az óvoda önálló vezetéséhez kívánatos érettebb kor biztosítása czéljából köttetik a betöltött 16 illetőleg 18 életévhez: a polg. iskolát 11 éves korukban végzett lányokat és 16 éves korukban végzett fiúkat 2 évig tanulmányok nélkül idővesztésre és elméleti ismereteik s tanulási fogékonyságuk elkallódására kényszerítő rendelkezés helyett engedtessék a betöltött 14 (fiuknál 16) évvel óvóképezdébe lépés meg (miként ez a többi képezdéknél és a felsőbb leányiskola tanítóképző V—TI. osztályánál megvan.) Csak a 18 (fiuknál 20) éves korig önálló alkalmazás gátoltassék tiltó rendelkezéssel meg. Budapest, jan. 18. (Pártértekezlet.) Az országgyűlési mérsékelt ellenzék f. hó 18-án Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezletén tárgya Az erdélyrészi birtokrendezési eljárás reformja. Az erdélyrészi birtokrendezési eljárás reformja tárgyában az igazságügyminiszter által összehívott értekezlet ma tartotta első ülését. Részt vettek benne az igazságügyminisztérium feléről a miniszteren kívül Teleszky államtitkár és dr. Tőry Gusztáv miniszteri titkár; a földmivelési minisztérium részéről Bethlen gróf miniszter, Kovácsy Sándor, Bláth Miklós báró és Kvassay Jenő miniszteri osztálytanácsosok; a belügyminisztérium részéről: Széll Ignácz min. tanácsos; a pénzügyminisztérium részéről: Angyal József jogügyi aligazgató; a marosvásárhelyi kir. ítélő táblától: Gyárfás Ferencz kir. táblai bíró; a képviselőház tagjai közül: Beksics Gusztáv, Bokross Elek, Dániel Gábor, Dörr Soma, Emich Gusztáv, Eszterházy Kálmán gróf, Gáll József, Győrffy Gyula, Haller Jenő gróf, Hegedűs Sándor, Hollaky Imre, Horváth Gyula, Horváth- Tholdy Lajos gróf, Huszár Károly báró, Jelűnek Arthur, Kästner Henrik, László Mihály, Lázár Jenő gróf, Lőrinczy György,, Lukács Béla államtitkár, Meltzl Oszkár, Mikó Árpád, Mika Elek, Mohay Sándor, Mohay Antal, Pogány Károly, Salmen Jenő báró, Schuszter József, Sigmund Dezső, Szentiványi Kálmán, Szentkereszti Béla, Szentkirályi Árpád, Szerdahelyi Aladár, Teleki Domokos gróf és Ugron Gábor. Szilágyi miniszter megnyitván az ülést, előadta, hogy az érdekelt köröket akarta meghallgatni, mielőtt a minisztérium nézete szerint is reformra szoruló birtokrendezési eljárási szabályok részint törvény, részint rendelet útján módosíttatnának; köszönetet mondván az értekezlet tagjainak megjelenésükért, felkérte őket, adják elő egyenesen és nyíltan megjegyzéseiket azon hiányokról és hibákról, amelyeket tapasztaltak, fentartván magának, hogy a nyerendő informatiókból mit tart saját meggyőződése szerint s felelőssége tudatában a törvényhozás előtt javaslatba hozandónak, illetőleg rendeletbe foglalandónak. A tanácskozás kezdetén, a miniszter által kitűzött speciális kérdőpontok keretén kívül egy pár átalánosabb jellegű kérdést vetettek fel az értekezlet egyes tagjai. Hangsúlyozták nevezetesen annak szükségét, hogy az állandó catasterrel kapcsolatosan mozdíttassék elő az erdélyi részekben a birtokrendezés ; másrészről pedig "az, hogy törvényben mondassék ki a kényszertagosítás, a végrehajtásnak fokozatos elrendelése mellett , hogy úgy a tagosítás, mint a birtokrendezés hivatalból foganatosíttatték, alkalmas hatóságok statuálásával, kivétetvén a polgári bíróságok köréből. Az értekezlet ezen indítványokat a miniszteri kérdőpontok megvitatása után határozván tárgyalandóknak, áttért az általunk utóbb említett pontozatok tanácskozás alá vevésére. A miniszteri kérdőpontok első csoportjára nézve (bírósági szervezet, tekintettel a a birtok rendezési ügyeire beható eszmecsere után a felszólalók többségének nézete abban összpontosult, hogy nem volna helyes egyik törvényszék hatásköréből a birtokrendezési ügyeket elvonni s nagyobb ilynemű ügyforgalom szomszédos törvényszékhez csatolni, mert ha valamely törvényszéknél e pillanatban nincs is sok birtokrendezési teendő, ezt a helyzetet akár csak egy nagyobb községben felmerülő birtokrendezés esete megváltoztathatja. Székhelyhez nem kötött bírák alkalmazása nem kívánatos; egyfelől a bírói függetlenség s elmozdithatlanság elvénél fogva, másfelől mert lényegesen úgy sem segíthetne a bajon. Az sem helyeselhető, hogy az erdélyi s a volt kapcsolt részek birtokrendezési ügyében egy kir. tábla gyakorolja a másodfokú bírói hatóságot, mert a judicatura egyöntetűsége úgyis meg van óva a kir. curia által s mert a kir. tábláknak hivatása lévén a hatályos felügyelet biztosítása is, ezt a nemét a hatáskörnek egyik tábla területéről a másikra átvinni majdnem lehetetlen. Különösen a volt kapcsolt részek nevében hangsúlyozták azt, hogy hagyassanak meg rendes kir. táblájuknál. Ki lön emelve továbbá, hogy gondoskodni kell az elkülönítési ügyeknek gyorsabb elintézéséről, nevezetesen azáltal, hogy a végnélküli halasztásoknak gát vettessék s hogy a szóban forgó ügyek ne csak egy-két, hanem több birónak osztassanak ki. Általános helyesléssel találkozott az a nézet, hogy minden törvényszéknél legalább két úrbéri referens legyen s szakértő succrescentiának képzése céljából a birtokrendezési biró mellett jegyzőküs joggyakornokok vagy törvényszéki jegyzők alkalmaztassanak. (Az igazságügyminiszter kijelenté, hogy ez már egy év óta tényleg mégis történik.) A kérdőpontok második csoportjára nézve (a tagosítás költségei és feltételei) oda nyilatkozott a felszólalók többsége, hogy nem fordulhat elő annak esetet — tekintetbe véve az 1880. 45. t.-cz. 7. §-át is, — hogy a tagosítás gazdasági eredményei ne legyenek arányban a tagosítás költségeivel. Amint egyik felszólaló kiemelte, a tagosított birtok minden körülmények közt legalább ^g-dal többet ér, mint a nem tagosított, az értéktöbblet még a rossz minőségű földnél is catasteri holdanként legalább tíz forintra tehető, holott a tagosítási költségek ezen összegnek körülbelül egynegyedére rúgnak. Ily körülmények közt a tagosítás feltételeinek nem esetleges megnehezítése, hanem lehető könnyítése tartandó szem előtt, amely czélból egyik felszólaló arra, hogy el kellene ejteni a kötségvetési tervezeteknek a minisztériumhoz való előleges felterjesztését, ami szükség nélkül lassítja az eljárást, midőn minden egyes kiszállásról a számlák úgyis felterjesztetnek. Ezzel szemben más részről kiemelték, hogy a birtokrendezésre ezentúl 50,000 frt állami segély fordíttatván, már e körülmény is indokolttá teszi, hogy a költségvetési tervezeteket a minisztérium revideálja. Hivatkozás történt arra is, hogy sok nehézséget gördít a tagosítás útjába az a körülmény is, hogy azt egyeseknek kell kérelmezni s hogy e bajon legalább némileg segítene az, ha a tagosítás megindítására a községeknek hivatalból való megkérdezése által történnék meg az első lépés. A kérdő pontok harmadik csoportjára nézve (előterjesztés az előmunkálatok s az érdemleges tárgyalás folyama alatt) ebben összpontosult az értekezlet tagjainak majdnem egyértelmű nézete, hogy az előmunkálatok folyamán halasztó hatállyal nem bíró előterjesztésnek hely adassák a törvényszékhez, amely a fölött véglegesen döntsön; ellenben az érdemleges tárgyalás folyama alatt nem lenne czélszerű előterjesztésnek helyet engedni. A további kérdőpontok tárgyalása kedden, d. u. 4 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. (O. É.) Ü USZTRIA. Tüntetés Prágában. Prágából jelentik,hogy dr. Rieger háza előtt tegnap a tartománygyűlési ülés után körülbelül fél óráig tartó tüntetés volt, mely fenyegető jelleget öltött. Több száz ember sereglett össze Rieger lakása előtt, legtöbbnyi cseh diákok és egy adott jelre azt kiabálták: »Le Riegerrel! Pereat Rieger! Le a cseh nép árulójával! Gyalázat Riegerre!« Erre a tüntetők hógolyókkal Rieger lakásának ablakait bedobálták. Eközben megérkeztek a rendőrök és szétverték a tüntetőket. A tüntetők közül kettőt, kik legjobban »ki — tüntették« magukat elfogtak. Ezek egyike cseh joghallgató, a másik aranyműves legény. Rieger házától a szétvert csoportok Vasaty képviselő lakása elé vonultak és ott ovaziót akartak rendezni. Midőn azonban a tömeg megtudta, hogy Vasaty nincs otthon, meg akarták várni, amíg haza megy. Azonban a rendőrség itt is szétkergette a tüntetőket. Úgy látszik a tüntetés előre volt rendezve, mert a résztvevők azt hitték, hogy az országos közoktatási tanácsról szóló törvényjavaslatot már tegnap elfogadták harmadszori olvasásban. A tüntetés híre gyorsan elterjedt az egész városban. Azt állítják, hogy a cseh diákok hasonló tüntetgetéssel Riegert mandátumának letételére akarják kényszeríteni, minthogy a választókerületekből a visszalépésre irányuló felhívásokra nem hederít. Attól tartanak, hogy még további tüntetések is lesznek az országos közoktatási tanács harmadik olvasása alkalmából Mattusch és Zeilhammer ellen. Nemcsak Rieger, hanem a »Narodni Listy« szerkesztősége és több cseh képviselő lakása előtt is őrszemeket állítottak fel. X^XTXIIE^ÖILiZD. A londoni kérvény s az orosz zsidók kilátásai. Említettük már, hogy az orosz cári udvar kérvényi bizottsága a londoni kérvényt azzal a megjegyzéssel küldte vissza a lordmayornak, hogy ilyen külföldi kérvények nem terjeszthetők a czár elé. Valótlannak bizonyult a »Times« az a híre is, hogy a czár a zsidók ellen irányuló legújabb törvények és rendeletek végrehajtását három esztendőre elhalasztotta volna. Hogy a zsidók mit várhatnak a mostani czártól, azt élénken illustrálja a következő eset: Egy gazdag és tudós zsidónak nagy fáradtsággal sikerült a czárhoz memorandumot terjeszteni be az orosz zsidók helyzetéről s kifejtette benne, hogy magának Oroszországnak is érdekében állana fölhagyni a zsidóüldözéssel. A czár figyelmesen átolvasta a memorandumot, ezután a következőket jegyezte rá: »E memorandum igen figyelemreméltó. Alapos okokat tartalmaz, több passusa ékesszóló s oly tényeket sorol föl, melyek igen elszomorítók, de sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mi urunkat a zsidók feszítették föl és ontották ki drága vérét.« Vajjon Pontius Pilátus nem volt-e zsidó? Távíjjítok. London, jan. 18. A Reuter-ügynökségnek jelentik Limából: Az üzlet pang. Iquiquében egy font bus ára egy dollár. Balmaseda elnök kiáltványt fog kibocsátani, amelyben kijelenti, hogy a congresszus alkotmánysértést követett el, midőn megtagadta a költségvetés és a katonai törvény megszavazását; kilátásba helyezi az ostromállapot kihirdetését és közli, hogy márcziusig megmarad helyén. Brüsszel, jan. 18. A katonai hatóság az új polgári őrség felfegyverzésére szolgáló fegyvereket elvitette az eddigi raktárból a laktanyába. A belügyminiszter a jövő keddi tüntetés ügyében a polgármesterrel értekezett és kijelentette, hogy minden rendzavarást a legerélyesebben el fognak fojtani. Burs polgármester kezességet vállalt a rend föntartásáért. A katholikus lapok helyeslik, hogy a kormány behívta a miliczia két korosztályát és úgy tekintik ezt, mint a zendülés megakadályozására irányuló intézkedést. A szabadelvű lapok azt mondják, hogy ez intézkedést a félelem sugalla. Buenos Ayres, jan. 18. A Rosarióban tartott nagygyűlés a köztársasági elnökségre Mitrét, az alelnökségre Irigoyent jelölte ki az 1892. deczembertől 1896. deczemberig terjedő időszakra. Szófia, jan. 18. A mai vizkereszt-ünnep alkalmából a fejedelmi palota előtti térségen ünnepélyes Te Deum-ot tartottak, melyen jelen voltak : a fejedelem kíséretével, a polgári és katonai méltóságok, a helyőrség csapatai és nagyszámú közönség. Az egyházi szertartás alatt az ágyuk dörögtek. Az istentisztelet alatt a fejedelem szemlét tartott a helyőrség felett. Pétervár jan. 18. A »Ruskij Invalid« szerint elrendelték, hogy Igierzében (Petrokow kormányzóság) két, Rovnoban pedig egy zászlóalj várgyalogság szerveztessék. Hamburg, jan. 18. A biztositó társaságok külön gőzhajót tartanak, mely Helgoland közelében czirkál Ó3 figyelmezteti a többi hajókat, hogy ne evezzenek az Elbára, hol több hajó vergődik a jég által körülzárolva. Közgazdasági táviratok: BOCS, jan. 18. (»Bud. Corr. távirata.«) Az osztrák-magyar bank állása január 15-én. Bankjegyforgalom 420.205,000 forint (—11.642,000 frt), étetértékkészlet 244.818,000 forint ( + 191,000 frt), tárcza 144.824.000 forint (+10.913,000 frt), lombardüzlet 33.358.000 frt (- 2.473,000 forint), adómentes bankjegytartalék 38.646,000 frt (+14.517,000 frt.) HÍREK. Január 18. — Személyi hir. Josipovich Imre, a horvát ügyek minisztere ma reggel Zágrábból a fővárosba érkezett. — József főherczeg czigány levele. Kállai Gyula czimbalmos »Himes pille« czimü, saját szerzeményű népdalát küldte el újévkor József főherczegnek, a ki azt szívesen fogadta s a következő levelet küldte a czimbalmos szerzőhöz: »Fiumete, 7/1.1891. Mró lőcske romeja! Avel mange tró lyil tbaj gyila szó tu kergyal, bics bavlyom len mró cskajorake kon basavei bare sukare trasztunya. O baro Dél del tuke bachta tlaj szasztyipnan József nyirutno herczego, s. k.« — A levél magyar,fordításban igy hangzik: »Fiume, 7/1. 1891. Én kedves czigányom! Kézhez vettem az általad készített nótát; ahogy megkaptam, mindjárt el is küldtem leányomnak, a ki már szépen czimbalmozik. A nagy isten adjon neked egészséget és szerencsét. József főherczeg, s. k.« — Szaadullah pasa, a bécsi török nagykövet, mint Bécsből táviratilag jelentik, az éjjel 1 és 2 óra között meghalt. Szaadullah életrajzából a következő adatokat közölhetjük: 1828. júl. 1-én született Erzerumban és fia volt Esszád pasának, az ünnepelt költőnek. Még nem töltötte be a 12-dik évet, midőn Abdul Medsid szultán rendeletére a porta fordító osztályában nyert alkalmazást. Ez időtől tizennégy éven át fokról-fokra haladt s 1869-ben már mint az államtanács első titkára szerepelt. 1873-ban kinevezték a közoktatásügyi minisztérium államtitkárává, azután nem sokára kereskedelemügyi miniszterré. V. Murad szultán trónraléptekor Szaadullaht első titkárává nevezte ki és később Abdul Hamid szultán is megtartotta őt ez állásában. 1877-ben, Oroszország hadüzenete után berlini török nagykövetté neveztetett ki s a berlini congressuson ő volt a török birodalom egyik mandatáriusa; megelőzőleg a san stefanoi békekötésnél is szerepelt kormánya megbízottjaként. Ez előtt nyolcz évvel a »pasa« czimmel tüntették ki s egyidejűleg kinevezték bécsi török nagyköveté. Bécsben hosszas nagyköveti működése folyamán meg tudta kedveltetni magát s a legnépszerűbb diplomaták közé tartozott. Szaadullaht uralkodónk már ezelőtt két évvel kitüntette a Ferencz József-renddel. Mint lapunknak távirják, a török nagykövetséghez a mai nap folyamán többek közt Kálnoky gróf külügyminiszter, Szőgyény M. László ő felsége személye körüli miniszter, Pasetti osztály,főnök, a Reuss herczegi-pár s a diplomáciai karnak számos tagja intézett részvét-nyilatkozatot. — Eljegyzés: Emmerling Adolf Budapesten eljegyezte malomszegi Légrády Mariska kisasszonyt, Légrády Károly kereskedelmi tanácsos, a »Pesti Hírlap« főszerkesztőjének leányát. — Az algyógyi földműves iskola. Kolozsvárról távirják. Az algyógyi birtokot ma adta át az E. M. K. E. az államnak, hogy ott földművelési iskolát létesítsen. Az átadásnál jelen voltak: az állam részéről: Csávossy Gyula dr. jogügyi tanácsos, mint Bethlen gr. miniszter teljhatalmú képviselője; az E. M. K. E. részéről: Bartha Miklós alelnök és Sándor József főtitkár, a kik már e hó 15-én elutaztak volt algyógyra, a hol őket Künn Kocsárd gr. szives vendégséggel fogadta. A létesitendő földműves iskolának ez lesz a czime: »Gróf Künn Kocsárd földműves iskola.« Az állammal a szerződést 40 évre kötötték meg. Az intézet igazgatójává Gáspár József a kolozsmonostori gazdasági intézet tanára van kiszemelve. Az intézetbe az E. M. K. E. évenként 32 szegény székely fiút vesz fel és részesít teljes ellátásban egészen díjtalanul, a többi helyek fizetésesek lesznek. Az intézet czélja az, hogy paraszt gazdákat gazdatisztekké képezzen ki. A szerződést ma vitték Kolozsvárra, ahol azt Bethlen Gábor gróf, az E. M. K. E. elnöke alá fogja írni. — Hóviharok. A déli vasút igazgatóságától kapjuk a következő értesítést: Budapest-Nagy- Kanizsa és Nagy-Kanizsa-Szombathely között f. hó 18-án reggel a személyvonatforgalom ismét felvétetett, úgy, hogy jelenleg a sopron-szombathelyi vonalrész, valamint a kőszeg-szombathelyi helyi érdekű vasút kivételével, ahol egyelőre az összes vonatforgalom még szünetel, az összes magyar vonalak a személyvonatforgalom számára nyitvak. Nagy- Kanizsa és Pragerhof között f. hó 17-től kezdve a tehervonatforgalom is már ismét közvetíttetik, a többi magyar vonalon és a barcs-pakráczi helyi érdekű vasúton a tehervonatok forgalma egyelőre még szünetel, kivévén a székesfehérvár-ujszőnyi, valamint a zapresic sziszeki vonalakat, ahol a vonatforgalom nincs korlátozva. A szombathely-soproni vonalrész és a kőszeg-szombathelyi vonal előreláthatólag még a mai nap folyamán fog szabaddá tétetni. A magy kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint, hófúvások miatt újabban a somogyszobb-barossi és a kisfaludiszt iváncsáktornyai vonalokon szüntettetett be az összes forgalom, ellenben Győr-Kis-Czell, továbbá Szombathely-Behring között a személyforgalom ismét fentartatik. E szerint tehát az összes forgalom be van szüntetve Székesfehérvár-Kis-Czell, Kis-Czell-Szombathely, Szombathely-Pinkafő, Boba- Sümeg, Ukk-Csáktornya, Somogy-Szobb-Barcs és a camerai - moravicza - fiumei vonalszakaszokon.. — Mint Cetinjéből jelentik, a szokatlan nagy hóesés következtében a főváros és a vidék közti összeköttetés megszakadt. — Tüzilárma a trieszti színházban. Mint lapunknak Triesztből távirják, a városi színházban tegnap a »Tell Vilmos« czimü operát adták; a harmadik felvonás megkezdése után erős égési szag terjedt szét s a közönség közül többen a kijáratok felé siettek. Pignalosa énekes, Pome karmester és a földszinten ülő több színházlátogató megnyugtató szavainak sikerült a közönség izgatottsápái, lecsillapítani, mire az előadást zavartál a mirigíyát legjűlölő A tüzilárma okául azt hozzák jm,hogy a szikének öltözőjében egy ruhadarab, v^ószinüleg egy eldobjott égő cigarettától tüzet fogott/ amit kififáln a tu^oltósáf gyorsan elfojtott. Áz » V