Nemzet, 1891. február (10. évfolyam, 3027-3053. szám)

1891-02-05 / 3030. szám

kulási­ állomásai lesznek. Azonban a népfölkelés azon részei, melyek a hadsereg esetleges pótlására rendel­­nék, nem a népfölkelés raktáraiból kapják fegyverze­tüket és fölszerelésüket, hanem az illető közös had­seregbeli, vagy Landwehr-csapat tartalék kész­letéből. — Uj telekkönyvi hatóság. Az igazságügymi­niszter az 1871. XXXI. tczikk 24 §-ában nyert fel­hatalmazás erejénél fogva, mint a hivatalos lap írja, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fenntartása mellett, a gyulafehérvári törvényszék kerületében fekvő balásfalvi járásbíróságot, saját területére, f. évi április hó 1-étől kezdve telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel ruházta fel. — A tuberculosis gyógyítása. Nantesból távírják. Bertin és Picq orvosok ma a közkórházban három tuberculoticus gyermeken transfusiót eszközöl­tek kecskevérrel. Körülbelül negyven franczia és kül­földi orvos volt jelen az operatiónál. — Eltűnt Operette. Bécsben érdekes pert tár­gyaltak ma az egyik bíróság előtt. Kleinert zene­szerző panaszt emelt Blasel, a Carl-színház igazga­tója ellen, a­ki a zeneszerző »Das Mädchen von Ma­rienburg« czimü operette-jének partitúráját elvesz­tette, a­miért Kleinert az igazgatótól 3000 frt kárté­rítést követelt. A véletlen sajátságos játéka folytán az ügy végtárgyalása alig tartott három perczig: az igazgató ugyanis az utolsó pillanatban megtalálta a veszendőbe ment operette-et, s azt a bíróság előtt visszaadta szerzőjének. Érdekes, hogy Kleinert idő­közben elfelejtette operette-je czímét, a­mely nem »Das Mädchen von Marienburg« volt, hanem: »Katalin.« — A legújabb sikkasztások. Rozsnyóról írják lapunknak: Kristóffy József a rozsnyói adóhiva­tal ellenőre hivatalos pénzek elsikkasztása után Ame­rikába szökött. Két hét előtt egészségi okokból sza­badságot kért és kapott a budapesti Rudas fürdő hasz­nálatára. Mikor szabadságideje letelt, Brémából érte­sítette az adóhivatalt szökéséről. A pénzügyigazgató azonnal megkezdte a hivatalos nyomozást s azt a pénzügyminisztériumtól küldött számtiszttel folytatja, a hiány nagysága eddig constatálva nincs. A sikkasz­tás lehetőségét az a körülmény segítette elő, hogy a rozsnyói adóhivatalnál az adótárnoki állás hónapok óta üresedésben volt és csak e napokban töltetett be. — Bécsből távirják: A »Girokassenverein« egy hivatalnoka 33.000 forintot sikkasztott járadékköt­vényekben. A bűnöst letartóztatták. — A bécsi suszter-strike remélhetőleg mentől hamarabb véget ér, mert a megegyezésre a gyárosok és a segédek körében is meg van a hajlandóság. Ötven gyáros aláírással kötelezte magát arra, hogy a segé­dek méltányos követelését teljesíti.^ — A brüsszeli tüntetés. Brüsszelből táv­írják. A konskribáltak ma délelőtt a konskripczió ellen tüntetést rendeztek, a­melyen 2000 ember vett részt. A tüntetők, a­kiknek a kalapjaik mellé tűzött papiros czédulákra »de a véradóval!« volt fölírva, a Marseille-et énekelve járták be a várost. A gráná­tos ezred több legényét, a vasárnap elkövetett kihá­gások miatt, a hadi törvényszék elé fogják állítani. Az esti lapok jelentése szerint a gránátos-ezred le­génysége közül, kiket a vasárnapi kihágás miatt ki­hallgattak, körülbelül negyvenet elzártak. Ezek a fogságban lármázni, tombolni kezdtek és be akarták törni az ajtót. Végül felgyújtották az ágyneműt. A tüzet az elősiető katonaság eloltotta s a zendülőket máshová szállították át. A gránátos-ezred ezredese ma megindította a haditörvényszéki vizsgálatot. Öt zendülőt csendőrség fedezete mellett vitték rabszállító kocsikon a fogházba. — Népszámlálás: Máramaros vármegyében, mind a nyolcz járásban, valamint Sziget városában, mint lapunknak írják, a következő eredmén­nyel fe­jezték be a népszámlálást: V­i­s­s­ó járásában van 6601 ház, 31,803 lakos. — Izavölgy járásban 5881 ház, 26,738 lakos,­­— Tiszavölgy járásban 7653 ház, 36,110 lakos. — Sziget járásban 8639 ház,40,827 lakos. — T­a­r­a­c­z­v­i­z járásban 5405 ház, 25,172 lakos. — T­é­c­s­ő járásban 5812 ház, 27,562 lakos. — Huszt járásban 8627 ház, 41,172 lakos. — Ökörmező járásban 4395 ház, 24,017 lakos. — Szi­get városában 1992 ház, 14,747 lakos bele nem számitva a katonaságot s tanuló ifjúságot.­­­ Össze­sen egész Máramaros vármegyében volt 1880-ban 47,259 ház, 227,436 lakos; 1890-ben van 55,005 ház, 269,348 lakos; szaporodás házban 8756, lakos­ságban 41,912.­­ Itt megemlítjük mé­g, hogy a vis­­sói járásban van férfi 24,692, nő 16,115, az iza­völgy­i járásban 13,375 férfi, 13,369 nő; a tisza­­völgyi járásban 17,920 férfi, 18,191 nő; a szi­geti járásban 20,557 férfi, 20,278 nő; a taracz­­v­i­z­i járásban 12,608 férfi, 12,568 nő ; a t­é­c­s­ő­i járásban 13,940 férfi, 43,625 nő ; a h­u­s­z­t­i járás­ban 20,728 férfi, 20,453 nő; az ö­k­ö­r­m­e­z­ő­i járás­ban 12,236 férfi, 11,784 nő. Sziget városában van 7187 férfi, 7246 nő. — A legnagyobb számarány­ban vannak felekezet szerint: az izraeliták (5088) azután a római katholikusok (4173), gör. kath. oláh és orosz 3509, protestánsok 1963. — Az »üdv­ hadserege« vallásfelekezet. Brüs­­­szelből jelentik, hogy ott a büntetőbíróság előtt per folyik, melyet azon az alapon indítottak meg, hogy az »Üdv­hadserege« czímén összetoborzott sokadalmat vallásfelekezetnek tartják. Ugyanis több fiatal­em­bert vád alá helyeztek nyilvános rendetlenkedés miatt. Az ügyészség aztán rájuk olvasta a büntetőtörvény­könyvnek azt a szakaszát, mely a vallás gyakorlatá­nak megzavarására vonatkozik, miután a lárma az »üdv­ hadsegé«-nek szertartásai ellen volt intézve. A tanuk ugyan azt állították, hogy az »üdv hadsere­gének» tagjai ott éppenséggel nem foglalkoztak isten­tisztelettel. Az ügyész azonban azt állította, hogy az »Üdv hadserege« dogmaticus elveken alapszik, tagjai hisznek a feltámadásban stb. Az »üdv hadserege« épen úgy élvezi a törvényes oltalmat mint annak idején a »Saint-Simonismus«. Bármennyire bolondosak le­gyenek is szertartásai, azok vallásgyakorlatot képez­nek ; ruháikon nem kell nevetni, mert hisz Ázsiában vagy Afrikában különösnek tűnnék fel más vallás­fe­lekezetek papjainak ornatusa és egyházi ténykedése is. A védő ellenben kimutatta, hogy az egész »üdv hadserege« szemfényvesztés; nem vallás, mert a val­lásnak megjelenésében komolynak, méltóságosnak kell lennie. A »Saint Simonizmus« nemzetgazdasági, so­­cialis, de nem vallási secta volt. Az »üdv hadserege« paródiája a vallásnak. A tárgyalást különben nyolcz napra elhalasztották. — A fényképírás haladása. A fényképírás tör­ténetében jelentős fordulat előtt állunk, ha minden­ben sikerült Lippmann felfedezése, melyről a napok­ban a franczia tudományos akadémiát értesítette. Lippmann tanár eszerint rá­jött arra, hogy miként lehet a spectrum színeit a maguk valódiságában le­fényképezni. A lemezeket, melyek kísérleteit föltün­tetik, már bemutatta az akadémiának. — Mondva csinált bolond. Párisban nemrég kí­nos és kellemetlen kalandja volt egy fiatal embernek. Az volt a baja, hogy kissé idegeskedett s olykor, ha megfeledkezett magáról, az arczát éktelen ránczokba szedte. Ennek a fiatal embernek valami rokona csön­des tébolyba esett, s a fiatal ember a család megbízá­sából vállalkozott rá, hogy szerencsétlen rokonát be­viszi az őrültek házába. Szólt a tébolyda igazgatójá­nak, biztosítva őt, hogy rokona minden ellenállás nél­kül követni fogja őt a tébolydába. Az igazgató viszont kiadta az utasítást: »Hoznak egy bolondot, egy ro­kona kíséri ide, majd csukják el.« — Rövid idő múl­tán a fiatal ember megjelent rokonával, a­ki hallga­tagon követte őt. Alig léptek be a tébolyda felvételi irodájába, az egyik hivatalnok, a­ki az utasítást kapta az igazgatótól, egykedvűen szólt a két jövevény­hez: »Kövessenek !« Beültek egy kocsiba és a téboly­dába hajtattak. Útközben a fiatal­ember csinálta a maga megszokott grimace-ait, rokona pedig szótlanul ült mellette. A tébolyda előtt a hivatalnok, a ki figye­lemmel kisérte utitársait s a ki útközben jelentőség­­teljes pillantásokat lövellt a bolondra, valahányszor fiatal rokona a száját rángatni kezdte, intett a fiatal embernek: »Itt vagyunk, kövessen !« — »Hát roko­nom?« — kérdé kíváncsian. — »Majd megvár.« — A fiatal ember, gondolva, hogy a bolond áltatá­sáról van szó, szótlanul követte a hivatalnokot, a ki bevezette a tébolydába s ott az ápolók kezébe adta. »Bocsánat, uram, de ön téved? Nem én vagyok a bolond!« — »Ismerjük már az ilyen beszédet«, — felelte foghegyről a hivatalnok s intett az ápolóknak, hogy fogják csak le az ipsét. Úgy történt: lefogták a mondva csinált bolondot, ráadták a kényszerzub­­bonyt és becsukták egy czellába. Csak nagy későre, a­mikor oda vetődött az igazgató, derült ki, hogy ide­gességével szolgált arra, hogy bolondok közé csukják. — Robbanások. Montpellierből sürgönyzik: Az itteni katonai lövőtéren ma nagy robbanás történt. A második műszaki ezredből egy altiszt és nyolcz közlegény, a­kik egy dynamitakna megtöltésével fog­lalatoskodtak, jelentékeny sérülést szenvedtek. — Borzasztó robbanás történt ma Newcastle (Colorado) egyik kőszénbányájában. Még nem tudják, hogy a szerencsétlenség emberéletben minő pusztításokat vitt véghez, de azt következtetik a körülményekből, hogy az áldozatok száma igen nagy. — Antisemita diák­egyesületek. Azt jelentik Bécsből, hogy az osztrák kormány közelebbről fel fogja oszlatni a szélső német­ nemzeti diákegyesülete­ket a bécsi tudomány- és műegyetemen. Ezek az egyesületek a Schönerer-féle antiszemita és német­nemzeti iránynak föltétlen hívei. Ha ez a hir megva­lósul, úgy ez az intézkedés, úgy hiszik, összefüggésben áll a választási mozgalmakkal, miután ezek a német­nemzeti egyetemi hallgatók az előbbi választásoknál az antiszemiták érdekében izgattak és választási gyű­lések alkalmával nemcsak tüntetéseket rendeztek, hanem néha tettlegességekre is vetemedtek. Mitán a kormány kijelentette, hogy a mostani választások alkalmával határozottan állást akar foglalni az anti­szemitizmus ellen, igen valószínű hogy erre az első lépést az antiszemita diákszövetkezetek feloszlatásá­val akarja megtenni. — Földrengés. New­ Yorkból sürgönyzik. Jáva szigeten január 12-én nagy földrengés volt mely szörnyű károkat okozott Joana városában. A kínai városrészben majdnem valamenyi ház rommá lett, az európai városrészben pedig alig maradt ház, a­mely lakható lenne. Tizenkét ember meghalt és tizenhét megsebesült. Jáva nyugati és középső része szintén sokat szenvedett a földrengés miatt. — Lázongó’község. Zsadány temes megyei község­ben, mint Temesvárról írják, vasárnap zendülés ütött ki. Stefanescu odavaló román tanító ellen gyújtoga­tás gyanúja miatt az illetékes hatóság elfogatási pa­rancsot adott ki és vasárnap két csendőr érkezett Zsadányra, hogy az elfogatást eszközölje. Alig kisér­ték el foglyukat a községházára és alig kezdték meg vele a kihallgatást, midőn az elfogatás hírére a pa­rasztok mindenfelől a faluháza elé sereglettek, dühös orditozással követelve a »düszkel« szabadon bocsátá­sát. Ámbár a vasárnapi pálinkás hangulatban levő parasztok legtöbbje vasvillával és husángokkal volt felfegyverkezve, a csendőrök nem vesztették el hideg­vérüket és Virágh őrsvezető felszólította a tömeget a szétoszlásra. A parasztok gúnyos szitkozódással vála­szoltak s épp nekimentek a faluháza kapujának, hogy betörjék, midőn egyszerre Bruckenau felől egy csend­őr-őrjárat jelent meg a helyszínen, a­mely feltüzött szuron­nyal oszlatta el a tömeget s tiz parasztot el is fogott. A csend ezáltal egyelőre helyre volt állítva, a forrongás azonban még mindig tartott, úgy, hogy a temesvári szárnyparancsnokságtól segítséget kellett kérni. Innen, — mint a »B. H.« írja, — rögtön hat ember indult Zsadányra Szathmáry hadnagy vezetése alatt s mikor hétfőn reggelre a községbe értek, a falu­házát ismét egy dühöngő, szitkozódó tömegtől beke­rítve találták. Egy részeg csapat éppen azzal foglal­kozott, hogy rongyokat mártogatott kőolajba, mert, mint mondák, fel akarták gyújtani a községházát, hogy »kifüs­eljék« a csendőröket. Szathmáry hadnagy erélyesen rárivalt a tömegre, hogy oszoljanak széjjel és csakis e tiszt tapintatos és imponáló fellépésének köszönhető, hogy a csend vérontás nélkül helyreállott. A tömeg lassan szétoszlott, Stefanescu tanítót pedig a kihallgatás után egyelőre szabadon bocsájtották. A teljes nyugalom helyreálltáig erős csendőr­örs ma­rad a községben.­­ A legöregebb tábornok. A világ legidősb tá­bornoka, a­ki nem csak a tábornoki czímet viselte, hanem tényleges szolgálatban állott, mint Monastir­­ból írják, Ibrahim pasa személyében a napokban meghalt. Tavaly ünnepelte meg születésének 100-ik évfordulóját, mind a mellett a legjobb testi épségnek örvendett s a Monastirban állomásozó 19. török had­test fölött irigylésre méltó erél­ly­el parancsnokolt. Az öreg harczosban Moltkénak egyik baj­társa hunyt el, a­ki a diadalmas német hadvezérrel a nisibi ütközetet mint százados küzdötte végig. Ibrahim holttestét Konstantinápolyba viszik s ott a szultán költségén nagy katonai pompával temetik el. — Fölfedezés — a betörések terén, Hannover egyik szállójában, a múlt év szeptember 28-án egy idegen jelent meg, ki Graut antwerpeni kalmárnak mondta magát, kibérelt egy első emeleti szobát, s né­hány napig ott tartózkodott. Deczember elején ismét megjelent az idegen s már előzetesen megrendelte Kölnből — távirat utján — ugyanazon szobát. De­czember 22-én két nagy ládával meg is érkezett, be­költözött az előre megrendelt szobába. Deczember 26-án éjjel két óra tájban elment a fogadóból málhája nélkül; a portásnak azt mondta, hogy tüstént el kell utaznia gyorsvonattal Kölnbe, de nem sokára vissza fog térni. Hanem Hrant urat soha sem látták ott többet. Midőn a szálloda szolgái másnap reggel, az elutazott idegen szobájába léptek, azt látták, hogy annak padlóján nagy nyílás van. A lyuk pereméről kötél-létra vezetett le a földszinti termekbe, melyeket egy nagy pénzintézet tartott bérben. E termek egyiké­ből egy lépcsőn fölmenve, kettős vasajtón át abba a szobába lehetett jutni, melyben a pénzt tartották, ab­ban az időben mint­egy hét millió márkát őriztek benne. Az első vasajtón is nyílás volt, a­mit­­ a ke­reskedő ura úgy készített, hogy élen­nyel töltött vas­­gömböt, gummitömlő által összeköttetésbe hozott a légszeszcsővel s ennek segélyével megolvasztotta az ajtó vasát. Az első vas­ajtó mögött a másodikra buk­kant a betörő; világosan meglátszott annak a nyoma, hogy itt is hozzá fogott az olvasztáshoz, azonban munkáját, valószínűleg az idő rövidsége folytán, nem végezhette be, s igy nem juthatott a pénzhez.­­ A vizsgálat kiderítette, hogy a múlt év október havában egy berlini gyárban egy angol férfi, ki bizonyos »gaz­dasági czélból« elen­nyel töltött gömböket vett, s egyúttal négy gömböt, melyeket egy párisi gyár ké­szített, hagy ott ott. Ez az angol szintén Gantnak adta ki magát, s azt hiszik, hogy azonos a hannoveri betörővel. — Rejtélyes eset. Francziaországban Srun és Hendraz állomások közt, midőn a vonat a hídon át­robogott, egy első osztályú coupéból egy úri­ember a vizbe zuhant. Midőn kihúzták még élt, de csakha­mar meghalt. Kezén egy vágási seb volt, más kül erőszak nyomai nem voltak láthatók. Zsebeiben 3500 francot találtak. Azt, hogy öngyilkosságból ugrott-e le a vonatról vagy gyilkosság áldozata-e, még nem le­hetett megállapítani. — Évi forgalom az alaguton A budapesti alaguton a lafolyt 1890. évben 2.048,490 gyalogos, 227,741 kétfogatu kocsi, 180.1«2 egyfogatu kocsi és 3704 targoncza köz­lekedett. — Fővárosi krónika.. Betörés. Tegnap délután is­meretlen tettesek behatoltak Höchel János hivatalnok tükör­­utczai lakásába s a szekrényeket feltörve 300 frt áru ék­szereket elloptak. — Veszett eb. A Károly-köruton ma délben 12 órakor egy védjegy nélküli kóbor eb két embert megharapott. A kutyát az összecsődült néptömegnek sike­rült agyonütni. — A paradicsom tulajdonosa. A hársfa­ utczában ma délelőtt egy elegánsan öltözött fiatal­em­ber haladt végig, s miközben a botjával a földszinti abla­kokat beverte, harsány hangon kiáltotta, hogy ő az Isten és a mennyei paradicsom tulajdonosa. A szegény őrültet a Szt­ János-kórház megfigyelő osztályába szállították. — Halá­los baleset Fittka Mihály napszámos ma délután tűzi­fát vitt hátán a Kálvin-téren, de megcsúszott s a fa rá es­vén meghalt. A törvényszéki doncrtani intézetbe szállítot­ták. — Bedőlt kémény. A páva-utcza 9. számú ház kéménye ma délben bedőlt és annak egy kődarabja Szukár Mihályné házmesternére esett. Sérülése jelentéktelen. _ Felismert halott. Abban az emberben, kit tegnap éjjel a külső váczi­ uton megfagyva találtak, Charvat Ádám 46 éves gyári munkást ismerték fel A hivatalos lapból. Uj kamarás. A király báró Walterskirchen Farkas helytartósági fogalmazó-gyakornoknak Gráczban, báró Walterskirchen Fülöp 6. sz. drag. ezredbeli hadnagynak, bauschlotti báró Schell Ferencz 6. sz. hu­szárezredben főhadnagynak és bérez­eg Hohenlohe- Schillingsfürst Gottfried 9. sz. huszárezredbeli hadnagynak a kamarási méltóságot díjmentesen adomá­nyozta kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter : dr. F­r­i­m­l Aladár sátoraljaújhelyi kath. gymnasiumi he­lyettes tanárt, a zsolnai gymnasiumhoz végleges minőségben rendes tanárrá, Straub­ Gyula képezdei tanári tanfo­lyamot végzett okl. polgári iskolai tanárt, a kiskunfélegy­házi állami tanítóképezdéhez segédtanárrá, (ideiglenes mi­nőségben), Venczelly Mihály miniszteri számtisztet, közalapítványi tiszttartóvá, a győri törvényszék elnöke Kovács Zsigmond végzett jogászt, a magyaróvári járás­bírósághoz segélydíjas joggyakornokká, a kassai pénzügy­igazgatóság Majorszky Gábor dijnokot, díjtalan ke­zelési gyakornokká, a szegzárdi pénzügyigazgatóság C­s­iz­ma­z­i­a József szegzárdi pénzügyigazgatósági dijnokot, ideiglenes minőségű állami végrehajtóvá, a marosvásárhelyi pénzügyigazgatóság ifj. Balogh Ferenczet a szászrégeni adóhivatalhoz gyakornokjelöltté, a zágrábi pénzügyigazgató­ság M­i­r­k­o­v­i­c­s Károly számtisztet, a zágrábi állami főpénztárhoz ideiglenes III. oszt. pénztári tisztté nevezte ki. Véglegesítés: Az igazságügyminiszter Hrabovszky Rezső szamosújvári orsz. fegyintézet ideiglenes minőségű II-od osztályu írnokot ezen állásában véglegesítette. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Metternich Richárdné herczegnőnek, ki pusztagyarmati birtokán 3180 forintba kerülő iskolaépületet emeltetett és azt kellőleg felszereltette, elismerő köszönetét nyilvánította. Alapszabály. A földmivelésügyi miniszter, az »E­r­­délyrészi méhészeti egyesület« módosított alap­szabályait jóváhagyta. Halálozás. Jeszenák Alojza báróné szül. Forgách grófnő temetése, mint lapunknak Pozsonyból jelentik, ma délután nagy részvét mellett ment végbe. A gyász­­szertartáson jelen voltak a hatóságok fejei, számos közös hadseregbeli és honvédtiszt és a Pozsonyban időző aristocrata családok tagjai. Frigyes főherczeg képviseletében Herbersten gr. táborszernagy főudvar­mester jelent meg. A koporsót több mint száz ko­szorú borította. Többek közt az 1848—49-diki hon­védegylet, Nyitramegye stb. Dragovanics György Temesvár sz. kir. város főkapitánya, tegnap délután életének 49-ik évében szivszélhüdés következtében hirtelen elhunyt. Poell Márton püspök, a közép chau­ sii (khinai) missio telepek apostoli helynöke meghalt. Marchese Vincze dominicanus atya hírneves egyházi író és aestheticus elhunyt. A jeles dominicanus 1808-ban született, 1626-ban lépett a Domokos­­rendbe Rómában, hol művészeti tanulmányokkal fog­lalkozott. Egy aesteticai művével általános feltűnést keltett. E művét több nyelvre lefordították. Kitűnő tanulmányt irt aquinoi szent Tamás munkájáról abból a szempontból, hogy a »Doctor angelicus« műve minő jótékony hatást gyakorolt az aestheticai ízlés fejlesztésére. (Hírek folytatását lásd mellékletünkön.) Farsang. Athléta-bál. Tizenöt esztendő, — az idő hogy eljár. Eljár még azok fölött is, akik athlétáknak edzik magukat, csak legfölebb, hogy kevesebb a nyom, a mivel emlé­keit homlokukra véste és épebben hagyta kedélyü­ket is, a­mel­lyel tizenöt évnek előtte az első athléta bált eljárták. Az athléták mivoltáról aligha rajzol­hatnánk ékesebben magyarázó képet, mintha ide ik­tatjuk egyszerűen, hogy a mai a tizenötödik athléta­­bál. Tizenöt bálon át és tizenöt esztendőn végig meg­őrizni az előkelő társaságok kegyeit: a mai válto­zandó, szeszélyes világban, magában véve is athléta erőt tételez föl. Ha meg éppen, mint erre legszebb példa az athléta-bál, a népszerűség egyik évről a má­sikra csak öregbedik és mind szélesebb körben nyil­vánul , ez aztán megint olyan jelenség , mely a legfényesebben igazolja, hogy attlétáink ne­mes sportjuk mellett társadalmi tényezővé tudták emelni báljukat is. A főváros társas életének legelő­kelőbbjéből került ki az a fényesen közönség, mely ezúttal a redoute összes helyiségeiben is csak szo­rongva lehetett el. És együtt volt már a divattá vált 10 óra előtt, úgy, hogy fél tízkor az első csárdásnál közel száz pár kerekedett tánczra. A­mi viszont az által vált tehetségessé, hogy a lady patronesse, gr. Cziráky Jánosné, a ki a tisztben a gyászoló gr. S­z­a­p­á­r­y Gézánét helyettesítette, már fél 10 órakor a bálteremben volt. Érkezése alkalmával fölhangzott a Rákóczy-induló s a háziasszony a rendező bizottság elnökének, Eszterházy Andor grófnak karján, éljenzé­sek között jelent meg a közönség között, mely­a pompá­san díszített emelvényig kettős sorfalat képezett. Toilet­te-je ízlésben, szabásban választékos fehér selyem ruha volt, gazdag csipkedís­szel; hajában és nyakán pom­pás ékszereket viselt. A közönségből ismerősei állan­dóan udvart képeztek körülötte. A rendező bizottság tagjait rendre bemutattatta magának, a bizottsági elnök előtt elragadtással szólít a bál fényes sikeréről a mély a látogatottságban s a hangulat derültségében egyaránt nyilvánult. A tánczon kívül a hölgyeknek a gyönyörű tánczrendben is kedvök tek­. Az első né­gyet 180 pár tánczolta. Ott voltak : Andrássy Antalné, Armbruszter Károlyné, Ba­­dik Ottóné, Becker Antalné, Burghardt Gyuláné,Bottlik Lajosné, Brandt Istvánné, Bogisich Jánosné, Benedikty Lajosné, Bar­­cza Szilveszterné, Boér Sándorné (Kolozsvár), Báthory Ist­vánné, Dr. Forgó Istvánné, Dobokay Lajosné, Dunka Schian Constanzné, Hunka Longinné, Donhoffer Szilárdné, Erdey Benedekné, Emmerling Vilmosné, Eberling Józsefné, Fromm Frigyesné, özv. Filtsch­ó Sándorné, Gerendayné, Gábor Endréné, Özv. Győry Vilmosné, Guítner Gyuláné, Gerell Sándorné, Ghyczy Emilné, Gyurkovics Samuné, özv. Gu­­banyi Mihályné, özvegy Gróf Antalné, Halbauer Nán­­dorné, Havass Sándorné, özvegy Halmay Józsefné, Holz­­warth Ferenczné, Holzspach Nándorné, Huszár Adolfné, Henszelmann Kálmánná, Hável Károlyné, Havel Lipótné, Haboty Sándorné, Kollarits Ferenczné, Krizsik Sándorné, Kriszt Ferenczné, Kormos Béláné, özv. Kehrer Pálné, Ku­­hinka Emilné, Koós Ödönné, Körmendy Imréné, Kammer­­mayer Károlyné, Kolonits Lászlóné, Kollerich Pálné, Kállay Leopoldné, Lobmayer Ferenczné, Lang Sándorné, özv. Liede­­mann Sámuelné, Lövik Adolfné, Lipcsey Sománé, Morpurgó Miksáné,Mimich Józsefné,Makláry Gyuláné,Mészáros Miklósné, Máttyus Arisz­idné, Matuska Istvánné, Malatinszky Ferenczné, Hüvely Antalné, özv. Németh Samuné, Nessy Gyuláné, Návay Jánosné, Pay Vilmosné, Pillich Ferenczné, özv. Petőcz Bé­láné, Paur Lipótné, Pákozdy Károlyné, Paczolay Gusztávné, Pekry Sándorné, Radacovits Mihályné, Raser Miklósné, Reitter Jánosné, Rimley Antalné, Rauchbauer Károlyné, Reuss Hen­­rikné, Stefanidesz Henrikné, Sigmund Vilmosné, Schubertné Matild, Schiller Károlyné, Szontagh Felixné, Steinbach Ist­vánné, Sándor Károlyné, Schvarczer Ferenczné, Söter Ágostné, Széll Sándorné, Szily Kálmánná, Tokody Bertalanná, Titsch Gyuláné, Trautmann Henrikné, Todorescu Pálné és nővére, Terplán Lajosné, Torday Ferenczné, Tost Károlyné (Sáros), Tost Gyuláné, Than Károlyné, Vargha Albertné, Verderber Istvánné, Waldhauser Adolfné, Wagner Jánosné, Vásár­helyi Gézáné, Vidéky Ferenczné, Voratsek Antalné, Ve­­zsenyi Jánosné, Zettner Vilmosné ; továbbá: Andrássy Ida, Armbruszter Lujza, Bittó Mariska, Burghardt Ca­milla, Becker Katalin, Bottlik Mariska, Brandt Gizella, Bo­gisich Vilma, Bogisich Irma, Benedikty Alexandra, Barcza Jolán, Boér Margit (Kolozsvár), Báthory Etel, Bogyay Olga (Keszthely), Dunca Schian Alma, Bunca Berta, Donhoffer Margit, Erdey Irén, Emmerling Margit, Eberling Irma, Farkas Emma, Filtsó Penelope, Győry-nővérek, Gerenday Borika, Gerenday Juliska, Guttner Irma, Gezell Zelma, Ghyczy Ilona, Ghyczy Erzsi, Gyurkovics Öttil, Gu­­bányi Izabella (Pilis), Gróf Melánie, Halbauer Irén, Halbauer Aranka, Havas Ágnes, Holzwarth Irén, Holzspach Paula, Huszár Sarolta, Henszelmann Irén, Haggenmacher Emma, Haggenmacher Frida, Iser Sarolta, Juhász Amália, Kollarits Stefani, Király Irén, Krizsik Irma, Krizsik Ilona, Kormos Ilona, Körmendy Ella, Körmendy Margit, Kammer­­mayer Anna, Kuhinka Mariska, Kollarits nővérek, Kollerich Margit, Kriszt Aranka, Lobmayer Etti, Lang Gizella, Liede­­mann Róza, Liedemann Irma, Liedemann Olga, Lövik Mariska, Máttyus Czucza, Matuska Miczi, Münnich Vilma, Makláry Ilona, Mezey Margit, Mészáros Irén, Novelly Hajnalka, Né­meth Ida, Nagy Irén, Pillich Margit, Petőcz Ilonka, Paur Erzsike, Paczolay Camilla, Paczolay Terézke, Radanovits Anna, Rimelly Margit, Randhauer Matild, Ress Mariska, Székely Vilma, Stefanidesz Olga, Sigmund Aranka, Schubert Janka, Schiller Ella, Lenoncz Ernesztin, Steinbach Lujza, Staffenberger Margit, Sándor Laura, Schwartzer Irén, Széki Rozika, Széli Matild, Szily Margit, Samarjay Lujza, Sőter Lujza (Magyar­ Óvár), Tokody Róza, Titsch Ida, Titsch Józsa, Todorescu Anna, Terplau Anna, Torday Juczi, Tost Ilona, Tost Ervin, Tost Ilon (Sáros), Than Jolán, Varatser Irén, Vargha Irén, Verderber Irma, Wagner Anna, Vásárhelyi Aranka, stb. — Jenő főherczeg a Radeczky-huszárok bálján. Az 5. huszárezred altisztjei hétfőn a bécsi józsefvárosi lovassági laktanyában sikerült bált rendeztek, melyen Jenő fhg., az ezrednek egykori tisztje is részt vett. A fenséges vendég élénken társalgott a tisztekkel. Ro­­honczy őrnagy lelkes éljenzések mellett köszönte meg a főherczegnek a megtiszteltetést. A főherczeg éjfélig maradt a bálon.­­ A bécsi franczia nagykövet bálja tegnap nagy fén­nyel és pompával tartatott meg. Decrais nagykövet és neje előkelő vendégeik fogadtatásában kiváló előzékenységet és szeretetreméltóságot fejtet­tek ki. Az udvar részéről ott voltak: Károly Lajos főherczeg és neje, Mária Terézia főherczegnő, Ferdi­­nánd toscanai nagyherczeg és leánya, Lujza főher­­czegnő, Vilmos és Rainer főherczegek, a cumber­­landi herczeg és herczegné, továbbá Gusztáv szász­­weimári herczeg.­­ A bécsi »Concordia« bálja tegnap folyt le Bécsben. A bécsi írók e mulatsága iránt mindig nagy volt az érdeklődés s a tegnapi is rendkivül fényesen sikerült, bár az udvar részéről nem­ jelent meg senki, mivel Károly Lajos főherczeg, ugyanakkor szintén estélyt adott. Ellenben ott volt Kálnoky gr. külügy­miniszter, a diplomatiai­ kar majdnem teljes szám­mal és Bécs előkelő világából olyan diszes társaság, a melyhez fogható csak ritkán látható együtt. — A fehérmegyei társaskör ma este tartotta bálját a VI.—VII. ker. kör dísztermében. A négye­seket 120 pár tánczolta. A mulatság igen jól sikerült. — Az E. M. K. E. bálbizottsága mától kezdve a Vadászkürt-szállóban tartja irodáját. Itt válthatók a belépti jegyek az e hó 6-án tartandó bálra, mely a nagy érdeklődésből ítélve, igen fényesnek ígérkezik. — Farsang a vidéken. Az »aszódi dal­kör« mint lapunknak írják, tegnap este tartotta meg az aszódi gymnasium szertárai javára, tombolával és tánczmulatsággal egybekötött hangversenyét. A mu­latságon nemcsak Aszódról, de a vidékről is számo­san voltak jelen, hogy az üdvös czélra több pénz gyűl­jön össze. Az egybegyűlt vendégek örömmel és meg­elégedetten nézték és hallgatták végig a »Műsort«. A tánczmulatság is nagyon kedélyesen folyt le. A jö­vedelem 250 forintnál többre jött fel. — Az alsó­­kubini magyar dalegyesület, mint lapunk­nak írják, az árva-váraljai fiatalság közreműködésével a megyeház nagytermében estélyt rendezett, melyen a város és környék értelmisége nagy számmal vett részt. Az énekkarok német dalokat is adtak elő. Az est minden tekintetben fényesen sikerült. Jelen volt Szmrecsányi György főispán is családjával; a főispán a dalegye­sületnek keletkezése óta elnöke. Az előadás után táncz volt, mely reggelig tartott; nem tartása iránt f. hó 8-ig bezárólag intézkedjenek. Ezen előadásra előjegyzéseket a m. kir. operaház pénztáránál fogadnak el. — Reményi Ede e hó 11-én rendezi Londonban az »Albert Hall «ban harmadik és utolsó hangverse­nyét. Onnan Berlinbe utazik, hogy részt vegyen Széchényi Imre gróf osztr.-magyar nagykövet estélyén, melyet a nagy magyar művész tiszteletére rendeznek Február 17-én érkezik Budapestre és há­rom napig marad a fővárosban, hogy az ut fáradal­mait kipihenje. Vidéki körútjának egy részét 21-én Egerben kezdi meg. Budapesti egyetlen hangverse­nyét márcz. 4-én tartja meg a föv. vigadó összes ter­meiben. A vidéki körút véglegesen meg van már állapítva s a következő városokat öleli fel: Eger, Miskolcz, Nyíregyháza, Debreczen, Nagy­várad, Ungvár, Szatmár, Nagy-Károly, Kassa, Eperjes, Szeged, Temesvár, Arad, Lugos Sza­badka, Zombor, Újvidék, Eszék, Pécs, Nagykanizsa, Veszprém, Pápa, Győr, Szombathely, Pozsony, Sop­ron, Nyitra, Nagyszombat, Esztergom, B.­Gyar­math, Baja, Kolozsvár, Brassó, Nagy-Szeben, tehát össze­sen 34 város és hangverseny, melyek ápr. 12-én nyer­nek befejezést. A húsvéti hetet Reményi családjával együtt Budapesten tölti. — Jubileumi hangverseny. A nemzeti zenede igazgatósága Gobbi Alajos karnagy vezénylete mellett ötvenéves jubileuma alkalmukból febr. 11-én szerdán esti 7­­/2 órakor a fővárosi vigadó kis ter­mében növendék-hangversenyt rendez, melyen Schu­mann, Bach,­Schubert, Liszt, Erkel és Hubai műveit fogják előadni. — Judit asszony a szultánnál. A Judic asszony társulatát, mely a napokban Konstantinápolyban ját­szott, I. hó 1-én a szultán magához hivatta s az impressáriót fölkérte, hogy a svéd trónörökös tiszte­letére a palotában játszasson el néhány jelenetet. Judic asszony készséggel tett eleget a szultán kíván­ságának s a »Ma Cousine« második felvonását és »Femme a papa« darabokat adta elő. A szultán tapsaira a művésznő toldalékul néhány dalt énekelt. Az előadás 1/*10 órakor ért véget, pedig Judicnak az­nap este a »Théátre de la Rue de Peá«-ban már 8 órakor játszania kellett volna. De a közönség tü­relmesen várt reá két óra hosszáig. — Hangverseny. Rosenthal Mór zongoraművész febr. 6-iki búcsú hangversenyének műsora: 1. Weber. 39 mü. So­nate As-dur. (4 tétel.) 2 Schubert. 15. mü. Fantasie. 3. a) Chopin. Nocturne Des-dur. b) Chopin. Mazurka A-moll, c) Chopin. Walser mint tanulmány átdolgozva Rosenthal Mórtól, d) Schubert-Liszt. Ständchen, e) Davidoff. Am Springbrunnen Zongorára Rosenthal Mórtól. 4. a) Poldini Eduard. Menuett, b) Schytte. Vision, c) Rosenthal Mór. Wiener Carneval. Strauss J. féle motívumok után. — Ibsen új darabja, a »Hedda Galilea« a na­pokban került színre a müncheni királyi színházban. A költőt, a­ki tudvalevőleg a bajor fővárosban él, többször kitapsolták. Berlinben most készülnek a darabra. — Vidéki színpad. Csöng­öl­i Mariska, a népszínház tagja f. hó 3-án Miskolczon vendégsze­repelt a »Lövés után« cz. darabban Bihari Béla ja­vára. A fiatal színésznőt igen rokonszenvesen fogad­ták; minden jelenése után kitapsolták és pompás bokrétával le­pték meg. Színház és művészet. — Díszelőadás az operában. A febr. 13-án az operaházban a »Fehér kereszt egyesület« javára tar­tandó díszelőadás teljes műsora a következő: Nyitány előadja a m. kir. operaház teljes zenekara. »Prolog« ez alkalomra irta Kozma Andor, szavalja J­á­s­z­a­y Mari. Huber Károly » Vig czimborák« czimü egy felvonásos eredeti magyar dalműve, melyben a főbb szerepeket Bárdosi és Fleiszig kisasszonyok, Takács, Szirovalka és Szendrey éneklik. Zi­chy Géza gróf »4 zene« czimü müve, a magán szólamokat éneklik:Ábrányiné Wein Margit, Broulik és Odry. »Monológ« szavalja: Náday Ferencz. Z­i­c­h­y Géza gróf »A vártörténet« czimü müvéből 5 kép és pedig: »A dalnok«, »A fehér as­­­szony«, »A Pelló«, »A szürke manó«, »Az utolsó vár ur«. A költeményeket szavalja J­á­s­z­a­y Mari, az életképeket rendezi Al­s­z­e­g­h­i főrendező. A zene­kart Erkel Sándor vezényli. A páholybérlő közön­­séget figyelmeztetik, hogy páholyaik meg, vagy meg Egyesületek és társulatok. — A fővárosi tanító egyletek küldötteiből ala­kult bizottság, mely a fővárosi tanítók anyagi hely­zetével s ennek javításával foglalkozik, e hó 5-én csü­törtökön délután 6 órakor a Szemere­ utczai iskolá­ban ülést tart. — A nemzeti tornaegylet a saját csarnokában e hó 14-én esti 8 órakor tánczmulatsággal egybekö­tött tornászestélyt rendez.­­ A rákospalotai kaszinó tegnap tartotta ren­des évi közgyűlését, a­melyen elnök lett Medveczky György, alelnök Ubrankovics Zsigmond, jegyzők Protz és Kerék, gazda Janits József, pénztárnok Nyikos János, könyvtárnok Bókay József. A kaszinó az idén ünnepli fönnállásának 25 éves jubilaeumát. — Az újpesti olvasókör jövő vasárnap délután tartja évi rendes közgyűlését. — Magyarok egylete Bécsben. Miként bécsi le­velezőnk írja, múlt szombaton este tartotta az újonnan alakult »Magyarok egylete Bé­c­s­b­en« első, ismerkedő társas estélyét a »Hotel Metropole« dísz­termeiben. Az estély igen vígan folyt le, Darázs Miska jeles bandájának jóízű dallamai mellett, daczára annak, hogy a tánczmulatság ez alkalommal, közbejött aka­dályok folytán kiesett a programaiból. Miután ez egylet elnöke Bereghszászy Gyula dr. velős kis üdvözlő beszéddel megnyitá az estélyt, azonnal neki­melegedett a négyszáz főt jóval meghaladó, a bécsi magyar lakosság szine-javából összesereglett társaság s csakhamar megeredt a hazafias szónoklatok s felkö­szöntések nagy árja. Éltették ő felségét, a távol hazát, az egylet alapitóit s természetes a nőket is, kik ugyan­csak büvös-bájosan képviselték nemzetünk szebbik felét. P­i­r­c­z Mór első alelnöknek jutott a háladatlan föl­adat, hogy a táncz hiányát kimeritsa a tüzes vérü ér­dekelt felek előtt, mely feladatának elég humorosan felelt meg, úgy, hogy a jogaiban oly keményen meg­sértett női­ világ azonnal nemes boszut vett. Ugyanis keményen hozzá fogtak ott helyben egy kis rögtön­zött bazár létesítéséhez és nemzeti szinü cocardák, bokréták elárusításával jócska csomó pénzt kerítet­tek az egylet perselyébe. Fel is dicsérte őket e nemes tettükért a másodelnök, dr. W­i­n­t­e­r Géza lendüle­tes, gyújtó felköszöntőjében. Egyébiránt talán már e hó közepe felé helyre lesz pótolva a táncz hiánya is, a legközelebbi estélyen, melyre — mint halljuk — több kiváló művész közreműködése, valamint Ágai Adolfnak egy humoros felolvasása is biztosítva van már. — Feloszlott magyar­ kör. Mint lapunknak ír­ják, Miaván (nyitvam.), e notórius pánszláv fészek­ben, a magyar casino, mely valóságos oázis volt a nemzetiségi túlzók pusztáján, feloszlott; bár okát ez elszomorító hírnek még nem tudják. — A szászvárosi magyar polgári kaszinó, mely Hunyadmegyében fontos nemzeti missziót teljesít az által, hogy gyülhelyéül szolgál a városi és vidéki ha­zafias érzelmű magyarságnak, m. hó 25-én tartotta meg idei rendes közgyűlését, a tagok élénk érdeklő­dése mellett, dr. Lászay László elnöklete alatt. A nagy érdeklődést az idézte elő, hogy a tárgysorozatba a kaszinói épület kérdése is fel volt véve. De mivel a tárgy nem volt kellően előkészítve, bizottság külde­tett ki, hogy ez az ügyet tanulmányozva, mielőbb ter­­jesz ezen véleményes jelentést a rendkívüli közgyűlés elé. Nincs ma ennél fontosabb ügy, mely a szászvá­rosi magyarságot jobban érdekelné s méltán, mert — írja tudósítónk — társadalmi életünk fölélénkü­lése és magyar társadalmunk fejlődése s megizmoso­dása attól függ: vajjon lesz e rövid idő alatt a magyar kaszinónak saját otthona ? Hisszük és reméljük, hogy a kiküldött bizottság szerencsésen fogja e kérdést megoldani s ezáltal a fejlődni kívánó magyar társa­dalmunknak kiváló szolgálatot teend.

Next