Nemzet, 1891. március (10. évfolyam, 3054-3083. szám)

1891-03-01 / 3054. szám

— Az »Otthon« írók és hírlapírók köre, márczius 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a Lipót-utczai uj városház II. emeleti társalgó termében tartja ala­kuló közgyűlését. — Nagy robbantás a Vaskapun czim alatt egy hírt vettünk át a »Sz. H.«-ból, amelyben az monda­tik, hogy a grébeni nagy aknát lőporral robbantották föl. Ez téves, amennyiben a robbantás, mint már többször közöltük, carbonzotinnal történt. — Új rendőri állomás. A ferenczvárosi Szve­­tenay- és Vendelin-utczák lakói folyamodtak a főka­­pitányhoz, hogy új rendőri állomást, illetőleg őrszo­bát állítson fel a két utcza sarkán. — A »vörös kereszt-egylet« veszprém megyei választmánya múlt héten tartott közgyűlésében, Vég­helyi Dezsőné elnöklete alatt, elhatározta, hogy mint megyei választmány, tovább is fenmarad s a vármegye területén két helyen : Tótvarsányban és Várpalotán, fiók-egyleteket alakít. — A legnagyobb hadihajók: A világ legnagyobb pánczélos torony­haj­óját, a »Royal Sovereign«-t, — mint említettük — a múlt csütörtökön bocsátották vízre Porstmouthban, Viktoria angol királynő jelen­létében. Ez új hadihajó, mely 14.500 tonnás, a modern technika bámulatos műve. Eddig a britt hajórajban legnagyobb volt a 11.840 tonnás »Nile«, melyet há­rom évvel ezelőtt bocsájtottak vizre. Ezután sorako­zik az 1876-ban vizre bocsátott 11.800 tonnás »In­flexible«. A franczia hajórajban legnagyobb a »Bor­­midable«, mely 11.400 tonnás, az »Admiral Baudin« 11.300 tonnás, mely nemrégiben került vizre. — Az olasz hajórajban nagyságra első az »Italia«, mely 13.898 tonnás, utána jön a »Sardegna«, mely 13.860 tonnás. — A német hajórajban a legnagyobb a 9757 tonnás »König­­ Wilhelm« és a 7676 tonnás »Kaiser« és »Deutschland«. — Az orosz hadihajók között leg­nagyobb a »Petr Weliky«, 9340 tonnával.— Az osz­trák-magyar hajórajban legnagyobb a 7390 tonnás »Tegethoff.« Ezután jön a »Custozza«, a­mely 7060 tonnás. — Az őskori ember Erdélyben. Téglás István a következő érdekes följegy­zéseket közli az Archeológiai Ér­tesítő legújabb füzetében az őskori embernek általa Hunyad­­megyében talált nyomairól : Dévától fél órányira szakad a Marosba a boholti patak. E buvó pataknak az Érczhegyek felé felnyúló völgyében épen ott, a hol a viz földalatti útjait megunva ismét napfényre kerül, vonult meg szerényen a bok­ok­i fürdő. Itt a fürdő szomszédságában, szabályosan domborodik tetejével mindannyi szomszéd szikla fölé a Csuta. A tágkörű kilátás és e hegycsúcs elkülönzött állása csábította ide az őskor embereit, hogy maguknak lakásul és menhelyül e szellős pontot válaszszák. A tető tele van hint­ve, az ősember itt tartózkodásának jeléül, durva cseréptöre­dékek­ és kősz­lánkokkal. A cseréptöredékek túlnyomó ré­szén diszités látható. Találtam ujj-benyomásokkal s dom­ború párkán­nyal diszitetteket, körömmel, szalma és ves­­­szővéggel szabályosan betüzdelteket és karczoltakat,lencsediszi­­tésüeket, zigzugvonalokkal és meanderekkel ékesíti tteket. A szilánkok jáspis, tűzkő és kékes kalczedonból készültek. E telep a hegytetőt teljesen elfoglalta, de azonkívül, mint az ott szórványosan lelhető cserép- és szilánk töredékek ta­núsítják a hegy oldalán délnyugat és észak felé a tetőtől 200—200 lépésnyire alább kiszökő terasszokra is kiterjedt. Fennebb a bodolti völgy fejénél, az arany után turkáló bá­nyász­nép szétszórt viskói mellett, a nemes érczek miatt ismeretlen idő óta lyuggatott Magura hegynek mintegy elő­őrséül emelkedik a szabályos háztető alakja miatt mindenki előtt feltűnő Maguricza, vagy mint a magurai és topliczai bányászok nevezik, Maguricza. A Maguriczát izolált állása és meglehetős meredekséggel aláhanyatló oldalai miatt az őskori ember, kit talán már azon időben is csak az arany­­szomj hajtott be ide e rideg sziklás vidékre, lakhelyéül vá­lasztotta. Hogy nem csak futólagos megszállás volt, hanem hosszú időkön át laktak itt, bizonyítja a tetőt, de legkivált a hegy oldalának északnyugati részét vastag tömegben egé­szen beborító cseréptöredékek nagy mennyisége. A cserepek durva anyagúak, többnyire feketék, ritkábban vörösek. A díszítések­re a msguliczaiak úgy látszik sokkal kevesebb súlyt és időt fordítottak, mint a közeli Csuta lakói. A Maguliczát borító edénytöredékek között ritkán található egy-egy dudo­­ros, párkányos vagy bekarczolásokkal és tűzdelésekkel dí­szített. — A hegy déli és délnyugati oldalán 240 lépés hosszúságban némi sánczolás nyomai is láthatók. = Elfogott haramia vezér. Említettük, hogy a szegedi csendőrség a múlt éjszaka a szegedi határban elfogta Farkas Jancsi alföldi haramia vezért, kit negy­venként bűntén­nyel vádolnak. Vele együtt horogra került Nemes Nagy Pál felsőtanyai csárdásgazda és még két másik betörő tolvaj. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a rablóbanda az összelopott tárgyakat Bácskába és Torontálba szállította, a­hol rendes or­gazdáik laktak. Farkas Jancsi különben már 11 évet töltött börtönben és az adatok azt bizonyítják, hogy a szegedi nagy pénztárlopás, valamint a három évvel ezelőtt agyonlőtt csendőr halála is a haramia vezér lelkét terheli, a­kinek hollétét egy idő óta nem tudták. Mintha csak a föld nyelte volna el. De Tyll László szegedi csendőrhadnagy jól sejtette, hogy Far­kas Jancsi a szegedi tanyákon bujkál, mert a leg­utóbbi időben elkövetett vakmerő rablások és betöré­sek Farkas Jancsi kezére vallanak. Különösen erre vallottak a csabai adóhivatal feltöréséről hozott ada­tok, mert a csabai adóhivatal falán, ajtóin és a pénz­táron ejtett törések, fúrások, zúzások épen olyan sú­lyos vas törőeszközzel történtek, mint a­milyen­nel Farkas Jancsi szokott dolgozni és e felte­vésében Tyll hadnagy nem csalódott. A csen­dőrség ezután tudomást vett arról, hogy Far­kas Jancsi hol szokott mulatni, kikkel érint­­ríntkezik, így tehát könnyű volt elállani az útját, így értesült Heffner Jakab kisteleki őrsparancsnok, hogy egyik szegedi felsőtanyai csapszékben idegenek vannak, a­kiket külön szobába vezettek, ahova má­sokat nem eresztenek be. Heffner őrmester tudta, hogy a csapszék gazdája, Nemes Nagy Pál húsz évi raboskodás után az illavai fegyházból feltételes sza­badságra bocsátott rablógyilkos, Farkas Jancsival összeköttetésben áll. Két csendőrtársával fölfegyver­kezve, azonnal útrakelt. Este tizenegy óra után ér­tek el a csárdához. Bezárva találták az ajtókat és sötét volt valamennyi ablak. Két csendőr a korcsma jobb és bal oldalán foglalt állást, maga az őrmester az ajtót megzörgette. Senki sem felelt. A csapszék­ben nagy lehetett a zavar, mert zörgetést és elfoj­tott suttogást hallottak. Miután többszöri zörgésre sem válaszoltak, a csendőrök türelemmel vártak, így telt el három óra. Éjjeli két órakor végre erősebb zörgést hallanak, egyszerre kinyílik a jobboldali ablak és Farkas Jancsi régóta ke­resett feje hajlik ki. Éppen ki akart bújni, de a csendőr ráfogta a szuronyt, mire az »Jaj Iste­nem !« kiáltással hirtelen visszakapta a fejét s le­kuporodott a földre. A csendőr megismerte a ha­ramia-vezért s most már az őrmester betörte az ajtót. Mert bizonyos volt, hogy rablók vannak a csapszék­ben, bekiáltott: — Nincs menekvés! Körül vagytok fogva. Adjátok meg magatokat! Erre a sötétségből előtántorgott egy sovány alak. — Én vagyok, akit keresnek, a Farkas. Rögtön összebilincselték kezét, miközben a haramia-vezér így biztatta a csend­őröket: Bolond voltam, hogy nem hoztam el a puskámat. •— Mit tettél volna ? — Nem tehették volna velem ezt a csúfot maguk. — Az elfogott rablókat tegnap délután kísérték be Sze­gedre, hol az utczákon nagy népcsődülést idéztek elő. Ma délelőtt már a vizsgáló­bíró előtt állottak. Az eddigi adatokból azt is kiderítették, hogy a rabló­banda nagyobb betörésre készült és mindenre el volt szánva, mert Nemes Nagy Pál csaptáros Szegeden nagy mennyiségű puska és pisztolytöltényeket vásárolt be. Most már az is bizonyos, hogy a békés­csabai adó­hivatalt is Farka Jancsi és társai törték fel. — Öngyilkosság Debreczenből távirato­zó. levelezőnk: Szenzácziós öngyilkosság tartja lázban vá­rosunkat. Schönfeld Fülöp nagy eczetgyár-tulajdonos a­ki az előbbkelő társasághoz tartozott, ma este meg­lőtte magát szobájában. Midőn szobájába hatoltak, már halva találták. Öngyilkosságának oka búskomor­ság és gyógyíthatatlan idegbetegség. — A rendőrség fogásai. Azt a betörő bandát, mely az utóbbi időben a fővárosban a legmerészebb betöréseket követte el, Szombatfalvy detektív-fel­­ügyelőnek ma sikerült kinyomozni és annak négy tagját már el is fogta, a többi négy czinkos­­társ letartóztatása iránt a holnap reggel meg­tartandó házkutatás után fog határozni.­­ Az eddig elfogottak, Reismann Dávid és Schnur Vilmos betörők, és a velük közösen »működő« Weisz Tóbiás és neje. A vizsgálat kiderítette, hogy a napokban a dohány-utczában Holstein és a Klauzál-utczában Müller kárára elköve­tett betöréseknek ők a tettesei. A betörések al­kalmával ellopott holmikat Weisz Tobiás Dávid­­utczai lakásán megtalálták, és az ezenkívül ott rejte­getett nagymennyiségű fehérnemű és más ruhane­­műek még más, eddig ki nem derített betörésekről tesznek bizonyságot.­­ A második fogás két detek­­tívnek sikerült tegnap este az osztrák államvasutak pályaházában. A detektívek ugyanis régi alako­kat ismertek fel Hersch Izsák és Freudenberg Jó­zsef hírhedt vásártól­vajokban. Bekísérték őket a fő­kapitánysághoz, hor meggyőződtek arról, hogy ők a mezőhegyesi marhavásárra nem vásárolni, hanem lopni igyekszenek. Jónak látták tehát őket, minthogy a lelkiismeretüket amúgy is egy Ráczkevén Mayer Jánoson elkövetett nagyobb csalás terheli, egy ideig buzgó működésöktől felfüggeszteni. Freudenberg kü­lönben már 5 1/2 évig volt bennlakója különféle bör­tönöknek, és most alapos reménye lehet arra, hogy társával együtt visszakerül. — Holttest a hó alatt. Pozsonyból távirják lapunknak, hogy ma Pozsony közelében egy idősebb­nek látszó női holttestre bukkantak a hó alatt. A holttest már három hónapja lebert a hó alatt. A ren­dőrség azt gyanítja, hogy gyilkossággal van dolga. A holttest személyazonosságát azonban megállapítani eddig nem sikerült. Széles körű nyomozást indítottak. — A vöröskereszt-egylet sorsjegyeinek 25. ki­sorsolása ma d­u. 1/24 órakor volt a kecskeméti­­utczai gróf Csekonics palotában. A törlesztési húzásban kihúzatott a következő hat sorozatszám, melynek összes hatszáz nyerőszáma a legkisebb nye­­remén­nyel, 6 frttal fog beváltatni, úgymint: 794 1241 1325 1679 2831 3957. A nyereményhúzásban kihúzták a 7526 sor, 28 nyerőszámot 25,000 frttal, a 7444 sor 46 nyerőszámot 2000 frttal 1000 — 1000 frtot: 1242—2 5415—52. 500­ 500 frtot: 388—45 1591—56 2846—35 3171—41 3385— 45­ 100—100 frtot: 962—94 967—93 1884— 30 2058-98 3630—84 4439—5 5237—36 7012- 97 7388—97 7758—18­ 50—50 frtot nyertek: 156—100 228—86 432—32 626—22 1022-87 1060—47 1102—71 1192—8 1257-12 1273 — 77 1325 -39 1415—43 1425—87 1525—14 1876— 34 1954—84 1976—62 1979—100 2097—21 2229—23 2248—69 2424—77 2471—43 2488— 64 2528—90 2534—30 3000—91 3541—56 4358-30 4742—10 4994—77 5123 — 32 5213—28 5363 — 98 5406-65 5426-3 5648—78 5827—84 5927 — 74 6215—82 6310—91 6327 — 13 6459 — 34 6519—12 6594—9 6759—55 6772 — 51 7250—44 7428—88 7482 — 100. 25-25 frtot nyertek : 224— 22 255—48 325-41 707—93 843—75 878—95 967—45 1068—69 1139—44 1768—60 1829—16 2211-58 2284—30 2460-38 2514—89 2587—61 3025-32 3264—60 3265—10 3456—11 3594—47 3758—77 4275—48 4651—79 4771 — 78 4865—95 4941—1 5126—13 5191 — 85 5402—33 5440—23 5552 — 64 5586—61 5716-88 5809—81 5830—33 5920-51 6028—7 6253—91 6256—87 6443 — 95 — Ausztria népessége. Bécsből jelentik, hogy az osztrák központi statisztikai bizottság ma tette közzé a legújabb népszámlálás eredményét. E szerint az osztrák örökös tartományok lakosainak száma 23.835,261, holott 1880-ban 22.144,244 volt. A sza­porulat tehát 1.691,017, ami 7­6 százalékot tesz. A lakosság az egyes koronaországok között a követke­zőleg oszlik meg, összehasonlítva a tíz év előtti állapottal: Összesen 22.144,24423.835,261 1.691,017 7­6 — »Baross« a Balatonon. A balatoni gőzhajó­zási társulat most épülő két uj hajója közül az egyik Baross miniszter nevét fogja viselni. A társulat igaz­gatóságának kérelmére a kereskedelmi miniszter már megadta az engedélyt s megígérte, hogy az ünnepé­lyes felavatásra, mely a tavasszal lesz, el fog menni. — Kardpárbaj. A Ludovika akadémia vívóter­mében ma délután kardpárbajt vívtak Y. G. és E. K. honvéd huszárfőhadnagyok; segédekként mind a két részről honvédhuszártisztek szerepeltek. A pár­baj F. K. megsebesülésével végződött, a­ki jobb karján két sebet kapott, míg ellenfele sértetlen maradt. A párbaj oka összeszólalkozás volt. — Népesedés a fővárosban. A lefolyt héten Buda­pesten élve született 396 gyermek, elhalt 291 személy. A születések tehát 105 esettel múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 306 törvényes, 90 törvénytelen, nemre nézve 197 fiú, 199 leány. Halva született 17 gyermek, 9 törvényes, 8 törvénytelen. A halottak közt volt 165 férfi, 126 nőnemű. Ez év 7 hetében élve született összesen 2615 gyermek, elhalt 1893 egyén, a születések többlete 722. — Angol hóbort. A párisi »Figaro« jelenti az angol hóbortnak a következő mulatságos példáját. Egy fiatal angol hölgy, Miss Sheldon, utazott Ca­­lais-ból egyenesen Nápolyba, hogy onnét Zanzibárba hajózzék. Ennek a fiatal hölgynek az a szándéka, hogy Dél-Afrikát gyalog beutazza. Hogy a vad nép­törzsek képzelmére minél inkább hasson, hosszú szőke parókát és halványkék, ezüsttel átszőtt ruhát csináltatott. Utitársul csak egy komornát vett ma­gához, podgyászát pedig negyven néger viszi utána. — Fővárosi krónika. Tettesért tolvaj. Oklischek József kocsist ma délután éppen akkor kapták tetten, midőn Föld­esi Géza gépgyárában 100 frt értékű árut akart el­lopni és kocsiján elrejteni. — Tűz. Pollák és társa Bom­­bach­­ utczai festékraktárában ma reggel tűz támadt s a fes­­tékes ládák egy része elégett. 6455 — 34 6633—40 6960—16 7042 — 75 7249—50 7348-63 7352—1 7431-65 7819—98.• Ország 1880 1890 szaporulat °/6 Alsó-Ausztria 2.330,621 2.651,530 320,909 18­ 8 Bécs .... 1.112,025 1.355,255 243,230 21­9 Felső-Ausztria . 759,620 783,576 23,956 3-2 Salzburg . . . 163,570 173,872 10,302 6­3 Stájerország . . 1.213,597 1.281,023 67,426 5-6 Karinthia . . . 348,730 360,443 11,713 3-4 Krajna .... 481,243 498,390 17,147 3-6 Trieszt .... 144,844 157,648 12,804 8-8 Görz-Gradiska . 211,084 219,996 8,912 4-2 Isztria . . . . 292,006 318,209 26,203 9-0 Tirol .... 805,176 812,704 7,528 0­ 9 Vorarlberg . . 107,378 116,216 8,843 8­2 Csehország . . 5.560,819 5.837,603 276,784 5­0 Morvaország . . 2.153,407 2.272,856 119,449 55 Szilézia . . . 565,475 602,117 36,642 6­5 Galiczia . . . 5.958,907 6.578,364 619,457 10­4 Bukovina . . . 571,671 646,607 74,936 13­1 Dalmáczia . . 476,101 524,107 48,006 10­1 Halálozás: Ny­áry Adolf bárót, József főherczeg főudvar­mesterét, ma temették el Pilisen. Az elhunyt tetemét a Nyáry család kastélyának első emeleti dísztermé­ben helyezték ravatalra. A délelőtt folyamán érkezett Pilisre az elhunyt főudvarmester neje és Karola leánya s igen sokan a fővárosból és a vidékről az el­hunyt barátjai és tisztelői közül. József főherczeget Jekelfalussy ezredes, a honvédelmi minisztériumot Hanzkarl Sándor ezredes, a honvéd főparancsnoksá­got pedig Dobreczky József lovassági százados képvi­selte. A kereskedelmi minisztérium képviseletében: Szalay Péter min. tanácsos, a megye képviseletében: Földváry alispán és Tahy István főjegyző jelentek meg; továbbá ott voltak: Ladányi László főszolga­bíró, Kovács Gáspár szolgabíró, Majthényi István és Földváry Elemér képviselők és a környék intelli­­gencziája, elöljárósága és egyházi hatósága. Az isteni­tisztelet nagy pompával s az eg­ész vidék osztatlan részvéte mellett d. u. 3 órakor vette kezdetét. A dí­szes koszorúkkal elhalmozott ravatal mellett állott a boldogult özvegye és leánya, továbbá testvérei Nyáry Gyula, Nyáry Sándor, László, Jenő, Béla és Antal bárók, továbbá a boldogult unokaöc­cse Schulpe György. Sárkány Sámuel ev. püspök nagyhatású gyászbeszédében megható szavakkal ecsetelte az el­hunyt nemes tulajdonságait, a kinek elhalálozásával nagy veszteség érte nem csak családját és rokonait, de egyszersmind a nemzetet is. A beszéd végeztével megindult a gyászmenet a családi sírbolthoz, hol, mielőtt a koporsót behelyezték,­ még Szluka János lelkész mondott rövid imát. Heusner ellentengernagy, mint Weimarból táv­irják, tegnap este szívszélhüdésben meghalt. Színház és művészet — Az operaházban ma Schröder-Hanf­­s­t­a­e­n­g­e­l Mária asszony mint Erzsébet lépett föl a »Tannhäuser«-ben. A művésznő, a ki régi isme­rősünk, ma is nagy hatással énekelt. A második fel­vonás kérő jelenetében és a dalnokverseny alatt viharos tetszést aratott. Szépen énekelte a kereszt alatti jelenetet is. A második felvonás után négy ízben hívták a lámpák elé s koszorúval tisztelték meg. B­r­o­n 1­i­k mint Tannhäuser ma igen jól énekelt, Ney (őrgróf) és Takács (Wolfram), valamint Rotter Gizella (Venus) szintén kiváltak. A zene­kart a közönség a nyitány után megtapsolta, — Zichy Géza gróf jubileumához. Zichy Géza gróf írói és zeneművészi működéseinek 25-ik évfor­dulóját a nemzeti zenede is megünnepli. E czélból márcz. 23-án a fővárosi vigadó kistermében díszhang­versenyt ad, melyben kizárólag hazai zeneszerzők művei kerülnek előadásra. A műsoron Zichy Géza gróf is több műve lesz képviselve. — Lukácsy Sándor jubileuma. A népszínház közönsége, igazgatósága és személyzete ma este ülte meg Lukácsy Sándornak, a színház főrendezőjének s kedvelt szinmáírójának negyven éves jubileumát. Ahoz a negyven évhez, a­melyet ma Lukácsy megünne­pelt, sok és nehéz küzdelme, de sok és szép diadala is fűződött úgy az ünnepeltnek, mint a magyar szí­nészetnek. A magyar színészet és színműirodalom hosszú küzdelmeiben Lukácsy Sándor lelkes és fá­radhatatlan harczos volt; számos színház repertoárját töltötték meg, sőt gazdagították is az ő darabjai. Egyszerű, népies stílusa, nagy színpadi jártassága, egészséges humora megérzik minden darabján, s hogy munkái közül sok letűnt már a műsorokról, ez főkép­en abban a lázas és sietős munkában leli okát, a­melyre a színpad sürgető szüksége gyakran kény­­szerítette. Hogy a főváros közönsége mennyire kedveli Lukácsyt, azt bebizonyította ma este, midőn a »V­e­­reshajunak«, Lukácsy egyik legjobb darabjának előadásán zsúfolásig megtöltötte a színházat. A szín­ház személyzete pedig az előadás megkezdése előtt, a színpadon rendezett ünnepél­lyel fejezte ki rokon­­szenvét a jubiláns iránt. Igazi népszínműi stílusban rendezték a népszínműiró ünnepeltetését; a kórus magyar dallal üdvözölte Lukácsyt s a fölhangzó éljenekre tust húzott a zenekar. A koszorúk és ajándékok egész tömegét halmozták föl Lu­kácsy tisztelői, a­kiknek soraiból legelősször E­v­v­a Lajos igazgató üdvözölte szép beszédben Lukácsyt. Úgy a saját maga, mint igazgatótársa Piufsich Lajos s a szintén volt igazgatója, Rákosi Jenő nevében fejezte ki elismerését a főrendező irányában ; a »hálás gazda« mondott köszönetet a »há sáfár«-nak s elis­merő szavaihoz az igazgatóság részéről díszes babér­koszorút s a maga részéről értékes gyűrűt nyújtott át emlékül. Evva szavai után lelkes éljenzés hangzott föl s erre egymásután nyújtottak át értékes emlék­tárgyakat és díszes koszorúkat a népszínház személy­zete nevében Szirmai Imre, az orsz. szinészegye­­sület nevében Kaffka László miniszteri titkár, a nemzeti szinház személyzete nevében Zilahi, a vá­rosligeti színkör nevében Feld Zsigmond igazgató, Margó Célia nevében Kassai, Makó szegedi szín­igazgató nevében Sólymos­i, s Károlyi színigazgató nevében Bártfay. Végül Lukácsy mondott elérzékenyedett hangon köszönetet az őt ért kitün­tetésekért s ezután a színház­ minden egyes tagja sietett kezet szorítani az ünnepelitek A nagy közön­ség a »V­e­r­e­s b­a­j­u« előadásán tüntetett Lukácsy mellett s az előadás méltó is volt a jubileumhoz. Különös érdeket kölcsönzött neki a nemzeti szinház tiszteletbeli tagjának Szathmárynénak vendég­­szereplése. A kiváló művésznőt a közönség tüntető tapssal fogadta megjelenésekor, épp úgy mint Bl­a­h­a Lujza asszonyt.­­ Előadás után Lukácsy tiszteletére a VII. kerületi kör termeiben lakomát rendeztek, melyen mintegy 200-an vettek részt a fő­város írói és művészi világából. A népszínház tagjai majdnem kivétel nélkül megjelentek. A nemzeti szín­ház és az opera tagjai pedig nagy számmal voltak képviselve. Az első koasztot Evva Lajos a népszín­ház igazgatója mondta, lendületes szavakban éltette Lukácsyt, ki meghatva mondott köszönetet a kitün­tetésért. Sz­i­r­m­a­y szintén az ünnepeltet éltette. Fol­­l­i­n­u­s a vendégekért s ezek közt a nemzeti színház tagjaiért ürítette poharát. Lukácsy Blaha Lujza asszonyt, a páratlan művésznőt köszöntötte föl, kinek irodalmi sikereit köszönheti. Rákosi Jenő a sajtó nevében éltette az ünnepeltet, Rákosi Viktor pedig Vízvárit köszöntötte föl. A komikusok közül Kas­sai és Vízvári beszéltek hangos derültségre han­golva az egész társaságot. A lakomát táncz követte, jó kedv és víg hangulat mellett. — »Thermidor«. Sardou »Thermidor«-járól a párisi sajtó azt közölte a napokban, hogy a szerző több rendbeli változást tesz rajta, mire azután a mi­niszter meg fogja engedni a darab színrehozatalát. Sardou a »Gaulois« egyik munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy nem is képzeli, mint terjedhetett el ez a hamis hír. Ő a kormány illetékes köreivel sem nem beszélt, sem ne­m alkudozott, a darabot meg­írta úgy, a­hogy van s esze ágában sincs változtatni rajta. — Kamara zeneestély. A nemzeti zenede márcz. 6-án a főv vigadó kis termében rendezi első kamara zeneestélyét Hubay Jenő vezetése alatt. A műsor csupa klasszikus müvekből van egybeállítva. — Zsuzsika. Lukácsy Sándor új 3 felvonásos népszínműve pénteken márcz. 6-án kerül először elő­adásra a népszínházban. A főszerepeket: Blaha Lujza asszony, Lukács Juliska, Csongori Mariska, Klárné, M. Csatai Zsófi, Vidorné, Béni Irma, Hor­váth V, Szirmai Szabó A. Hunyadi, Tollagi és Lu­­binszky játszák. — Magyar festők Münchenben. Spányi Bélát közelebb az a kitüntetés érte, hogy Luitpold regens­­herczeg ebédre kérette magához s akkor újabb képei­ről nagy elismeréssel nyilatkozott. Megemlítjük e hir kapcsában azt is, hogy a regensherczegnek hetvene­dik születésnapja alkalmából a Münchenben élő fes­tők kézi rajzokat tartalmazó albumot fognak át­nyújtani. Ebbe az albumba a magyar művészek kö­zül Liezenmayer Sándor, Perke Géza, Kéméndy Jenő Kardos Gyula és Spányi Béla készítettek rajzokat. — Szentirmay Elemér hírneves dalköltőkkől 12 dal angolra fordított szöveggel fog megjelenni Londonban. A fordítást s a dalok átiratát Korbay Ferencz New­ Yorkban élő művész hazánkfia vé­gezte. Szentirmay dalait kedvelik Londonban is, s a »Csak egy szép lány van a világon« czimü európa­­szerte ismert Sarasai é­s más hires művészek által terjesztett dala tudvalevőleg a walesi herczeg ked­­vencz darabja. A füzet igen díszes kiállításban fog megjelenni. — Új zenemű: Bertha Sándor Párisban élő ki­váló zeneművésztől, lapunk egyik párisi leve­lezőjétől, zongorára számos zenedarab jelent meg Durdilly kiadásában, Trois Morceau Caracteris­tiques« czim alatt. A három szerzemény el­sejét rendkívül kedves dallamú Berceuse képezi a második, a­mely »Patronille Hongroise« czimet visel, lelkesítő induló, mely sokban emlékeztet a Ru­­binstein-féle indulóra és egyike lesz a kiválóbb hatást elérő daraboknak. A harmadik egy »Barcarolle,« kellemes fülbemászó dallammal, a­mely kétségkívül a három kompozícziónak legkiválóbbja. Mind a három darab ára együttesen négy frank. — Ernesto Rossi Bécsben. Ernesto Rossi, a nagy olasz színész tegnap este fejezte be vendégsze­replését a Karltheaterben. A bécsiektől Kean szere­pében búcsúzott el, teljesen magával ragadva a kö­zönséget, mely kezdetben hideg magatartást tanú­sított iránta. — Hangverseny. Barli Alice cs. és kir. kamaraéne­­kesnö márcz. 2-iki bucsu-dal estélyének műsora: I. Chopin: Ballade G-moll. II. a) Händel: Aria, b) Paradies: Quel ruscelletto. c) Marcello : II mio bel foco. III. a) Schumann: In der nacht,, b) Pnderewsky : Menuett. IY. a) Schubert: Der Neugierige, b) Uugeduld, c) Heiss mieh nicht reden, d) So lass mich scheinen, (Lider der Mignon.) e) Brahms: Der Tod das ist die kühle Nacht, f) Der Jäger. V. a) Beinecke: Schöne Maiennacht 202-ik miiből, b) Mosz­­kovszky : Tarantelle. VI. a) Schumann : Im wunderschönen Monat Mai, b) Aus meinen Thränen, c) Die Bose, die Lilie, d) Wenn ich in deine Angen seh, e) E n Jüngling liebt ein Mädchen, f) Allnächtlich im Traume, g) Die alten bösen Lieder. (Dichterliebe). Mulatságok. — A Budapesten állomásozó honvédőrmesterek bálja iránt nagy az érdeklődés. A rendezőség több mint 3000 meghívót küldött szét; meghívta az összes tábornokokat és törzstiszteket, a­kik közül számosan kilátásba helyezték megjelenésüket. A­kik nem kap­tak meghívót, és arra igényt tartanak, forduljanak a rendezőséghez, a­melynek az I. ker. koronaőrségi lak­tanyában van az irodája. A tánczmulatságon Balázs Kálmán bandája és egy katonai zenekar fog játszani. — A magyarországi Kárpát-egyesület budapesti osztálya a hármas-határhegyi messzelátó költségei­nek fedezése czéljából, f. é márczius 12-én a vigadó éttermeiben tánczvigalmat rendez. Tudomány és irodalom. — »Alár« németül. Zichy Géza gróf »Alár« czimü, hét énekes költői elbeszélésének köz­lését kezdi meg a bécsi »Illustration« Hand­mann Adolf kitűnő német fordításában. A két ének melyet eddig már német fordításban elolvashatni alkalmunk volt, érthetővé tette előttünk is a beava­tottak azon általános nézetét, hogy Handmann Adolf a magyar költőknek hivatott tolmácsa s csak az sajnálatos, hogy munkáival a nyilvánosság előtt ritkán találkozunk. — Az »Élet« czimü uj revue, a­melyet Katona Lajos vezérlete alatt tizenegy fiatal iró szerkeszt, ki­adta második számát, melyben különösen az interna­­czionális irodalom köréből sok érdekes informátio fog­laltatik. — A »Hét« mai száma, czimlapján Estei Ferencz Ferdinánd főherczeg arczképét hozza. A lap szövegében a főherczegről igen rokonszenvesen szóló czikk is foglaltatik. Ezen kívül Szokolay Kornél, Sipulusz, Bácskay Albert és mások írtak közleményeket, a máris nagy renomméknak ör­vendő közlönybe. Végül a szerkesztő igen tapintatos és férfias módon s bizonyára közmegelégedésre simit el egy kis vihart, melyet a »H­é­t« múlt számában »M­us­tár m­ag« álnévvel jegyzett tréfálkozó czik­­kecskének nem rosszakaratú, de zokon vehető elménez­­sége honvédtiszti körökben okozott. A rovatok ügye­sen vannak összeszerkesztve — mint rendesen. — A Budapesti Szemle­ márcziusi száma meg­jelent többek közt: L­i­g­e­t­i Antaltól, Kunos Ig­­nácztól, M­a­r­c­z­a­l­i Henriktől, Horváth Cyrill­­től, Csiky Gergelytől és Lévay Józseftől tartal­maz érdekes közleményeket. Mint rendesen, úgy e számnak »Értesítő« czimü kritikai rovata is, igen tartalmas és változatos. — Magyar gentry történetek. Irta :Kemechey Jenő. A novellette-kötet, mely­­­ ezzel a czimmel je­lent meg Szegeden Endrényi testvérek bizomá­­nyában, apró szerelmi, vadászati és párbaj históriákat tartalmaz. A kompozíczió hiányában szűkölködő, pusztán esemény- és adomaszerű történetkék hő­sei és hősnői legnagyobb részt a magyar ne­mességhez , az úgynevezett gentry osztályhoz tartoznak. A gentryk kétségkívül igen rokonszen­ves emberek s kitűnő erényeik, valamint súlyos hibáik mellett, a valóságban mindenesetre sokkal érdekeseb­bek, mint Kemechey könyvében. Mindazonáltal Ke­­mechey nincs írói ügyességek nélkül s nem tekintve néhány durvább pikantériában culmináló történetké­jét, a­melyek közé például: Az isteni mathézis és a Nyári hajnal czimüek tartoznak (az előbbiben egy ur 7 frt 52 krajczárral főz le egy tizenkétezer forinttal csókra szerződtetett felolvasónőt, az utóbbiban a meny­asszony rajta kapja gentry jegyesét amint az egy elcsa­pott szobaleán­nyal lázasan pajkoskodik) — az egész kötet, kevésbbé kritikus dispozicziók mellett, át­lagosan élvezhető. Ara 1 írt. A czimlapot K­a­c­z­i­á­­n­y­i Ödön rajzolta teli, bálozókkal, pezsgős poharak­kal, üveggel, karddal, pisztol­lyal és beszélgető úri­emberekkel, akik valószinüleg gentryk. Ezen kívül tö­bb történetke végére is van egy-egy képecske alkal­mazva, melyek igen csinosak. — »Párisiéi haza« czimmel egy kis kötet úti rajzot irt és adott ki L­ang József könyvkereskedése utján K. Nagy Sándor Nagyváradon. Szerző túlságos lelkiismeretességgel konstatál minden hely­ről , melyet Páristól Nagyváradig érint, minden geo- és ethnographiai, valamint aesthetikai momentumot, ami felesleges manapság, mikor már ezt az utat igen sokan megtették. Aki azonban Párisból ezzel az ismeretes mottóval indul keletnek, hogy: »nach Grosswardein«, az e könyvecské­nek, mint egy kis specziális Baedeckernek, jó hasz­nát veheti. Aki viszont Nagyváradról indul Párisba, az nemkülönben, csakhogy ennek a könyvet visszafelé kell olvasnia. Kezdi a 186-ik oldalon s mire az 1-ső oldalra ér, éppen Párisban van. Ara 1 írt. — Nyílt levél dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi püspökhöz. Irta:dr. Nendtwich Károly, feleletül azon beszédre, melyet a nagyeszű püspök a múlt év augusztusában tartott a termé­szettudósok vándorgyűlésén. A nyilt levél keményen kikel a püspök erősen katholikus felfogása ellen s a pápaság és a jezsuiták bűneivel hozakodik elő, lánd­zsát törve a protestántizmus mellett. Elkésett és fö­lösleges munka. ^K­a­k­a­y Lajos könyvkereskedésé­ben jelent meg. Ara 60 kr. — Az akadémia I. (nyelv s széptudományi) osz­tálya márcz. 2-án, 5 órakor ülést tart. Tárgyai: 1. P. Thewrewk Emil rendes tag; Görög Anthologia, s egyúttal bemutatja Vári Rezső dr. vendégtől a Nikan­­der-scholionok készülő kiadását. 2. Kégl Nándor dr. mint vendég: Tanulmányok az ujabbkori persa iroda­lom terén. — Ráth Mór füzetes vállalatai: Shakspere színműveinek illusztrált füzetes, javított kiadásából a legutóbb megjelent füzetben véget ér VIII. Henrik király negyedik felvonása s megkezdődik az ötödik felvonás. Az illusztrácziók ezen füzetben is számosak és igen szépek. E nagy vállalat, melynek költségei a százezer forintot meghaladják, legközelebb befeje­ződik, még csak néhány regényes és víg színjáték: »Windsori vig nők« stb. van sajtó alatt. Na­gyon növelik e magyar Shakspere-kiadás becsét, a szerkesztőnek, Csiky Gergelynek magas irodalmi becsű bevezetése és magyarázó jegyzetei. Egy-egy fü­zet ára 40 kr. — A legsötétebb A­frikában czimmel most már két parallel munka­füzetei jelennek meg. Az egyik Stan­l­ey-é, a másik Mounteney Jephsoné Stanley egyik tisztjé­é, ki külön küldetésében Emin pasához, a legmélyebben nyomult Afrikába 8 egyéb nehéz kalandon kivül az ekvátoriai zendülést is­ átélte. Stanley művéből a huszonnegyedik, Mounte­­neyéből a negyedik füzet jelent meg. Egy-egy füzet ára 30 kr. Sport. Országos tornaversenyek. A C­s­á­k­y Albin gr. közoktatási miniszter által tervezett ifjúsági orszá­gos tornaversenyek — mint a »H­e­r­k­u­l­e­s« írja — május 17. és 18-án a pünkösdi ünnepek alatt tartat­nak meg Budapesten. Az ifjúsági tornaversenyekben részt vehetnek a fővárosi középiskolák s ezeknek megfelelő intézetek alsó 4 osztályának növendékei, továbbá az 5-ik osztálytól fölfelé az egész ország kö­zépiskolai s tanitóképezdei növendékei, valamint a felsőtanintézetek hallgatói. A vidéki iskolák alsó 4 osztálya, a fölutazás kellemetlensége miatt kizáratik. Egy intézet növendékei csak úgy fogadtatnak el, ha legalább tizenketten jönnek fel s kívánatos, hogy le­hetőleg egy szint tornaingben versenyezzenek. Ingyen lakásról s olcsó élelmezésről a rendező bizottság gondoskodik, a szegényebb tanulók ingyen élelmezés­ben is részesülnek. Verseny díjakban részesülnek egyes tanulók (éremmel és oklevéllel) valamint inté­zetek és tornamesterek. A versenyek programmját az ankét a következőkép állapította meg: 1. Középiskolák, polg. iskolák, kereskedelmi akadémiák, tanító ké­pzőintézetek. 1. Felvonulás : (I—VIII) kettős rendekben szakasz­­vezetővel, katonazene mellett kanyarodása 1. oszlopba fel­vonulás (I—IV), ugyanakkor elvonulás (V— VIII). Goll-féle tornászinduló eléneklése. (»Fel hazánk hun nemzedéke«.) 2. Szabadgyakorlatok: Négy ütem­ü, egyszerű tag­szabadgyakorlatok. 3. I—IV. oszt. katonai rendgyakorlatai. (intézetek Ill. osztályok versenye.) 4. V—VIII. oszt. felvonulása ellenvonulással, nyolczas oszlopból tizenhatos sorokba. 5. V—VIII. oszt. nyolczütonyü tag szabadgyakorlatai. 6. V—VIII. oszt. katonai rendgyakorlatai, (intézetek ill. osztályok versenye.) Egyidejűleg fővárosi tanulókkal szuronyvivás. 7. Iskolai szertornázás : I—IV. osztály-tornázás, V— VIII. csapat-tornázás. 8. Egyes intézetek által szabadon választott sza­badgyakorlatok (esetleg kéziszerekkel.) 9. Egyes tanulók versenye : a) I - III. oszt. 100 méteres futási verseny előny­adással. b) IV—VI. oszt. 150 méteres akadályverseny 60 cm. magas, 6 gáttal. c) VII—VIII. oszt. 500 méteres futási verseny. d) V—VIII. oszt. önként jelentkező tanulóinak ge­relydobása czélba, egyidejűleg magas ugrási verseny (I—VIII.) e) VII —VIII. oszt. távolugrási és kődobási verseny. 10. J­átékok: I—II. oszt. kötélhúzás, osztály osz­tály ellen ; egyidejűleg III - IV. oszt. körróta labdajáték ; V—VIII. osztály: 24-es kutyajáték és kifutó, egyéb be­jelentett játékok. 11. Felállítás: Győztesek kihirdetése. Díjak kiosztása. Ének (Hymnus). Elvonulás: II. Főiskolai hallgatók: 1. 91 méteres síkverseny (= 100 yard.) 2. 1609 méteres futásverseny (­ 1 angol mértföld.) 3. Távol dobás. 4. 3218 méteres gyaloglás (­ 2 angol mértföld.) Ez természetesen csak vázlata a verseny-prog­rammnak, melyet a kultuszminisztérium részletesebb magyarázatokkal küldött meg az egyes intézeteknek. Ugyancsak a »Herkules«-ben olvassuk, hogy az or­szágos tornaversenyek díjaira a kultuszminiszter felszólítása folytán, eddig a következő testületek ajánlottak föl adományt: A Magyar Athletikai Club 150 fontot, az Országos tornaszövetség 100 fr­tot, a budapesti torna­egylet 25 frtot, a nagyváradi tornakor 50 frtot, a pozsonyi tornaegylet 5 aranyat, a szászvárosi athletikai klub 17 frtot, az aradi torna­egylet 20 frtot s a hódmezővásárhelyi tornaegylet 25 frtot. Ezenkívül Budapest főváros hatósága s a honvédelmi miniszter is tűznek ki díjakat. A Stefánia-yacht-egyesület által Balaton­füre­den megtartandó lawn-tennis védnökségét Izabella főherczegnő, Frigyes főherczeg neje fogadta el, a­ki megígérte, hogy jelen lesz az érdekes mérkőzésen. Az I ker. polgári kör jégpályáján vasárnap, úgy­szólván búcsúztatóul, lampionos futást rendeznek, katonai zenekar mellett.

Next