Nemzet, 1891. május (10. évfolyam, 3114-3143. szám)
1891-05-01 / 3114. szám
Bécs, ápr. 30. A képviselőház válaszfelirati bizottsága elfogadta a Bilinski-féle felirati javaslat utolsó kikezdését, mire Plener előterjeszti a balpárt felirati javaslatát mint kisebbségi különvéleményt. A balpárt felirati javaslata kifejti, hogy a balpárt nem akarja, hogy a törvényhozás nagy feladatát egyoldalú párttörekvések zavarják. Minden hazafias pártnak helyes álláspontja az, hogy megállapítson bizonyos elveket, amelyek meggyőződése szerint leginkább megfelelnek a közjónak. Egy annyiféle elemekből összealkotott birodalomban, aminő Ausztria, mindenesetre a megfelelő törvényhozási politikához tartozik az, hogy egyes pártok felfogása ne csapjon át túlzásba, sőt inkább különböző nézetek a lehetőség szerint egy magasabb egységbe foglaltassanak össze. Ezt a nehéz feladatot lényegesen megkönnyíti az, ha a kormány a maga részéről is az állameszmét fogja előtérbe állítani és az igazgatástól távol tartja a pártok befolyását. Ha így az általános javakat biztosítottuk, úgy ezzel egyúttal elkerültük volna azt, hogy újból államjogi, nemzetiségi és felekezeti viták idéztessenek elő. Akkor a trónbeszéd szellemében tér nyílnék gazdasági kérdések tárgyalására, melyek lehetővé teszik a ház különböző csoportjainak együttműködését. A javaslat azután reflektál a trónbeszéd számos passzusaira és a többi közt azt az óhajt fejezi ki, hogy a Németországgal folytatott tárgyalások mielőbb üdvös befejezést nyerjenek. Előnyösnek mondja azt, ha a Németországgal kötendő szerződést alapul vennénk más államokkal folytatandó további szerződési tárgyalásoknál. Bizalomteljes reményét fejezi ki az iránt, hogy a népiskoláknak zavartalan fejlődést engednek. A javaslat élénk örömmel foglalkozik a trónbeszéd békebiztosításaival és azután megemlékezik a Németországgal fennálló szövetségnek folyton örvendetesen haladó megerősödéséről és Olaszországnak a szövetségben való részvételében azt látja, hogy a kormánynak sikerülni fog a barátságos viszonyt más államokkal is fentartani. Reménye továbbá, hogy a ház tanácskozásai mentek lesznek a szenvedélyes, személyes támadásoktól. A javaslat megemlékezik a cseh tartománygyűlés pártjainak többsége és a kormány közt a vitás kérdések egész sorára nézve létrejött megállapodásokról és őszintén üdvözli azt, hogy ő felsége e megállapodások jelentőségét elismeri, és hogy a kormány ezekhez változatlanul ragaszkodik. A javaslat végül kijelenti, hogy mindnyájan egyesülnek abban az óhajban, hogy a lakosság kultúráját és jólétét előmozdítsák és az államélet szabadságának alapját erősítsék. Külföld. A »Hamburg. Nachrichten« rémegetése. A »Pol. Corr.« berlini levele kárhoztatja a »Hamb. Nachrichten «-nek azt a megjegyzését, hogy a német népen, Moltke halála alkalmával »az elárvultság« érzete vett erőt. A nemzet bizonyára tudja, mit veszített Moltkeban, de azt is tudja és vigaszt merít belőle, hogy Moltke a vezérkart szellemével teljesen áthatotta és hogy nagybecsű hagyomány maradt utána, amelyet az ifjabb nemzedék magáévá tett. A levél utal arra, hogy Moltke a dolgok mélyére ható katonai tanulmányainak eredményeit, amelyek úgy az aktuális viszonyokra, mint a jövőben eshetőleges hadi állapotokra vonatkoztak, írásba foglalta, amelyeket a vezérkar levéltárában őriznek. A porta válasza Nelidov jegyzékére. A »Pol. Corr.«-nak jelentik Konstantinápolyból, hogy Nelidov orosz nagykövet jegyzékének fenyegetően hangzó végső passzusa, midőn a »Nisnei Novgorod« hajó ügyére czélozva azt mondja, hogy az orosz nagykövetség a jövőben maga fog oly intézkedéseket foganatosítani, amelyek kereskedelmi lobogó alatt járó orosz hajók szabad átmenetelét a Dardanellákon biztosítani fogják, s a portát nagyon kellemetlenül érintette. A porta az orosz nagykövetséghez intézett válaszában hangsúlyozza, hogy mint minden kormánynak, úgy neki is joga van a tengerein menő kereskedelmi hajókat feltartóztatni, ha véleménye szerint a tengeri jog megsértetett, ami mellett természetesen nincs kizárva, hogy tévedés történhetik. A »Nisnei Novgorod« kereskedelmi lobogó alatt járó hajó, minden látszat szerint fegyveres katonákat és hadiszert szállított. A válaszjegyzék azzal végződik, hogy a porta sajnálattal vette tudomásul az orosz nagykövet jegyzékének végső passzusát, amelynek tartalma nem csak őt illeti, hanem arra is alkalmat szolgáltat, hogy más hatalmak figyelmét felkeltse. Nelidor hallomás szerint újabb jegyzéket készül a portához intézni. Táviratok, Berlin, ápr. 30. Beck táborszernagy, az osztrák-magyar vezérkar főnöke,hosszabb ideig értekezett Schlieffen vezérkari főnökkel és Waldersee gróffal. (N. W. T.) Gestemünde, ápr. 30. Bismarck megválasztatása biztosítottnak látszik. Eddig Bismarckra 7231, Schmalfeldtre pedig 4763 szavazat esett. München, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A »N. Er. Presse« jelentése. A bajor kormány a szövetségtanácsnak a jövő hónapban azt fogja javasolni, hogy a redemtoristákat bocsássák be a német birodalomra. A bajor kormány ezt még a Lutz miniszter által a redemtoristák és a jezsuiták közötti hasonlóság megállapítása iránt kikért vélemények alapján teszi. Ebben a kérdésben Döllingertől is kértek véleményt, a beérkezett vélemények mind azt a meggyőződést nyilvánítják, hogy a Redemptoristák és jezsuiták között semmiféle hasonlatosság nem létezik. Belgrád, ápr. 30. Hunyady gróf fáradozása, hogy a király anyját elutazásra bírja, eredménytelen maradt. A király anyja ragaszkodik korábbi elhatározásához, hogy csak az erőszaknak enged. Bukarest, ápr. 30. Megerősítést nyert az a hír, hogy Rizovot Krajovában a román hatóság közegei elfogták.Kiszolgáltatására nézve a szükséges formális lépések már megtétettek. (Pett.) Berlin, ápr. 30. A »Vossische Zeitung« jelenti Párisból. Legközelebb az egész keleti határ mentén fekvő helyőrségekkel gyakorlati riadóval próba-mozgósítást rendeznek. (M. E.) Róma, ápr. 30. A képviselőház mai ülésén az elnök röviden előadva a tegnapi esetet. Imbriani képviselőnek adta át a szót, hogy magyarázza meg a hadseregre nézve sértő tegnapi nyilatkozatát. Imbrani kijelentette, hogy sértve érzi magát mára puszta feltevés által is, hogy ő képes lett volna megsérteni a hadsereget, amelynek ő maga is tagja volt és amelynek lobogója a haza lobogója. Ha szóba hoznak egyes híreket a parlamentben, ez azért történik, hogy a kormány hiteles kijelentésével megcáfoltassanak, vagy hogy számadásra vonják a bűnösöket. Rudini miniszterelnök erre kijelenti, hogy Imbriani nyilatkozata után csak azt óhajtja, hogy felejtse el a ház a tegnapi esetet. A kormány intézkedett az afrikai ügyek megvizsgálása iránt; ha bűnösök vannak, azok el fogják nyerni büntetésüket. A hadsereg méltó dicsteljes tradícióihoz. A hadügyminiszter csatlakozott a miniszterelnök nyilatkozataihoz. — Rudini miniszterelnök előterjeszti a new-orleansi esetre vonatkozó diplomácziai iratokat, melyeket vasárnap fognak szétosztani. Erre folytatták az afrikai események tárgyalását. — Imbriani kiegészíti tegnapi beszédét és azt kívánja, hogy Olaszország vonuljon vissza Afrikából.— Danieli felszólítja a kormányt, hogy nyilatkozzék egész őszinteséggel az afrikai helyzetről. Menelik visszautasítja Olaszország védnökségét; esztelenség volna, azt fegyverrel rákényszeríteni akarni. — Perrone di San Martino megjegyzi, hogy Afrika szegény lévén kikötőkben, ezek egyikének leírása megnyitja Olaszország számára a kereskedelem útját a belső vidékek felé, ami nem megvetendő, annyival inkább, mert minden arra mutat, hogy a népesség gyorsan szaporodik. Szóló szerencsének tartja Masszova leírását és azt hiszi, hogy illő Olaszországhoz, az aethiopiai birodalom egységét és a negus barátságát föntartani. — Del Balzo azt óhajtja, hogy Olaszország Masszova okkupácziójára szorítkozzék. — Garibaldi Menotti ellenzi azt az eszmét, hogy feladják az afrikai gyarmatot. Az olasz okkupáczió nagy előnyökkel járt az ott lakó népekre nézve. Szóló nagy dicsérettel adózik az Afrikában levő olasz csapatok akcijának. — Pranchetti szerencsének tartja az ucciarti szerződés megszegését. Meneliket, akinek autoritása Tigrében egyáltalán nem szilárd, nem kell komolyan venni. Szóló ellenzi, hogy az okkupáczió csak Masszovára szorítkozzék és azt óhajtja, hogy maradjanak meg a mostani határok között. Az ülés este ért véget. Róma, ápr. 30. Eddig itt letartóztatás nem történt. Az a híresztelés, hogy lovas- és gyalogőrjáratok járják be a várost, hogy megmotozzák azokat, akik a hivatalos helyiségeket akarják felkeresni és hogy a városban pánik tört ki, teljesen alaptalan. A városban a hangulat teljesen nyugodt. London, ápr. 30. Az alsóházban Mathews államtitkár egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a bécsi és hamburgi lutri hirdetéseinek ez újságokban való közzététele törvényellenes, hogy azonban ily hirdetéseknek körlevelekben posta útján való továbbítása nem ütközik a törvénybe. Külön törvény volna szükséges, hogy a postai hatóságok abban a helyzetben legyenek, hogy idegen leveleket feltartóztassanak. Bergusson államtitkár kijelentette, hogy a nemzetközi kereskedelmi kamara határozatát, mely szerint jövőben ne újittassanak meg oly kereskedelmi szerződések, melyek Angliát megakadályozzák abban, hogy a gyarmatokkal különös, eltérő egyezményekre léphessen, a lejáró egyezmények megújításánál bizonyára szem előtt fogják tartani. Páris, ápr. 30. A képviselőház ülésén Rrotteau előterjeszti a lóversenyeket tárgyazó javaslatot. A vámjavaslat tárgyalásának további folyamán Lockroy vizsgálat alá veszi a javasolt rendszer értékét. A maximális és minimális tarifák behozatala szóló szerint az állandóság teljes hiányára fog vezetni. A minimális tarifa tételeinek emelése azonfelül akadályozni fogja azt, hogy idegen nemzetekkel kereskedelmi szerződések jöjjenek létre. Francziaország e szerint kereskedelmére nézve az egész külvilággal szemben el lesz szigetelve. A bizottság által javasolt rendszer nem állhat meg. A kormánynak azt a többséget kell maga köré gyűjtenie, amely Francziaországot meg fogja tartani jelenlegi szerencsés helyzetében. (Tetszés balfelől.) Viger (a vámbizottság tagja) kifejti, hogy Francziaország, ha előmozdítja is a nemzeti munka védelmét, mégis szabadelvű politikájának folytatása mellett nyilatkozott , de más nemzetek vámsorompókat emeltek. Oroszország, Németország, Ausztria-Magyarország felemelték tarifáikat és így Francziaország kénytelen példájukat követni. Szónok ezután bővebben foglalkozik a franczia ipar jelenlegi helyzetével. A metallurgia védelemre szorul, mert a szenet drágábban fizeti, mint Anglia és Németország. A pamut-gyapjú árakat és a selyemipart is védeni kell. Majdnem minden iparágban olcsóbb a külföldön a munkabér, mint Francziaországban. Viger ezután megvilágítja a mezőgazdaság helyzetét, mely teljesen le van fegyverezve és ki van szolgáltatva a külföldi versenynek, valamint a szőlőművelés helyzetét. Ezeknek meg meg kell adni a szükséges vámokat. Szóló a mérsékelt protekcionizmusnak hívének vallja magát. (Tetszés.) 10 vagy 15°/o-nyi vám az ezen iparágakra nézve nélkülözhetetlen nyersanyagokra ezen iparágnak végromlását jelentené. Kiemeli a Drawbackrendszerrel és a időszakonkénti admissziók rendszerével kapcsolatos visszásságokat és megjegyzi, hogy a kereskedelmi szerződések a legtöbb kedvezményt biztosító záradék következtében több kárral, mint haszonnal jártak Francziaországra nézve. A kereskedelmi szerződés nem nyújtja az állandóság biztosítékát, mert oly tudományos felfedezések, mint aminek a hideg előállításának és a hús konzerválásának módszere, elegendők arra, hogy egy franczia terméket kiszolgáltassanak a megfelelő külföldi termékek versenyének. Szónok ennek kijelentésével végzi beszédét, hogy minimális tarifa felállítása Francziaországot nem fogja izolálni, mert a hatalmak ezt elfogadják. A bizottság belemehet bizonyos redukcziókba és akkor a kormány és a képviselőház között egyetértés lesz elérhető. (Tetszés.) Ezután az ülést bezárták. Páris, ápr. 30.Az idevaló khinai követség megcáfolja azokat a híreket, hogy a khinai kormány kölcsön kibocsátását, radiszerek megrendelését és vasúti koncessziók adását tervezi. Egyúttal közli a követség, hogy Cseng-Ki-Tong volt követségi titkárt állásából elmozdították és visszahívták Khinába. Páris, ápr. 30. Még nem határoztak az iránt, hogy ki legyen Laboulaye nagykövet utódja. Ezt csak akkor fogják megállapítani, ha Laboulay átnyújtotta visszatérő levelét Sándor czárnak. Páris, ápr. 30. A szenátus ülésében Ribot miniszter Isaacnak Haiti helyzetére vonatkozó kérdésére kijelentette, hogy Francziaország Haiti függetlenségét tisztelni és annak tiszteletet szerezni szándékozik. Az Egyesült Államok kormányával folytatott barátságos tárgyalások után ez hajóraját Haiti vizeiből visszavonta. London, ápr. 30. A »Reuter-ügynökség« mai jelentése szerint a portugáll csapatok megszállták Messikesse-t. Pétervár, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A belügyminisztériumban jelenleg külön bizottság foglalkozik ama szabályzatok egybeállításával, amelyek a külföldiek jogosítására vonatkoznak, hogy ingatlanokat szerezhessenek Oroszországban. Ez előmunkálata lesz a kérdés kilátásba helyezett törvényes rendezésének. (P. C.) Közgazdasági táviratok, New York, ápr. 30. Az amerikai vadvámliga tegnap lakomát rendezett, amelyen Morton, az Egyesült Államok alelnöke, Noble államtitkár és Mac Kinley is részt vettek. Mac Kinley kijelentette, hogy a mai tarifa a legjobb nagy bevételek teremtésére. A kormány szükségleteinek eleget kell tenni. Ő tíz éven belül nem vár semmiféle változtatást a tarifán, ha csak a republikánus párt részéről nem, védvámos alapon. Berlin, ápr. 30. A birodalmi gyűlésen a Marokkóval kötött kereskedelmi szerződést első és második olvasásban változatlanul elfogadták. Marschall báró államtitkár kijelenti, hogy a Romániával fennálló kereskedelmi szerződés megújítására nincs kilátás. Tényleg Romániában védvámos áramlat uralkodik, mely kifejezést fog telni az újonnan megválasztott képviselőház elé terjesztendő vámtarifában. A romániai kormányt az a szándék vezérli, hogy egyelőre kísérletet tegyen egy vámtarifával s azután lépjen esetleg kereskedelmi szerződésre.Biztosíthatom a tisztelt gyűlést arról — úgy szól tovább az államtitkár, hogy a külügyi hivatal teljesen át van hatva ama jelentőségtől, amelylyel a Romániával fennálló szerződés bír s hogy ép ezért kereskedelmünknek ez irányban való viszonylatait szemmel fogja tartani. — A birodalmi egyűlés továbbá második olvasásban változatlanul elfogadta a vasúti teherforgalomról szóló nemzetközi egyezményt. Bécs, ápr. 30. A bécsi élet- és járadékbiztosítási intézet ma tartotta közgyűlését. A jelentés a tiszta nyeremény 79,734 frt volt. Az osztalékot 23 írttal holnaptól kezdve fizetik ki a budapesti fiókintézeteknél is. A jelentés konstatálja továbbá, hogy az intézet Poroszországra nézve is megkapta az engedélyt és életbe léptette a hadjárat esetére kötelező biztosítást. Belgrád, ápr. 30. (Eredeti távirat.) A szerb gőzhajózási társulat részvényeinek aláírására vonatkozó felhívás a legközelebbre várható. A részvénytőke 3 millió dinár lesz, 30,000 részvényre felosztva s igy egy-egy részvény 100 dinár névleges értékű lesz. Az aláírás Szerbiában május 5. és 6-án, külföldön május 7-én kezdődik. Árutőzsde, Bécs, ápr. 30. (Gabona- étterménytőzsde.) A mai tőzsdén lanyha irányzat mellett, az árak csökkentek. Eladatott: búza tavaszra 9.58—9.43, máj.—jun. 9.72 — 9.69, őszre —.-----.—. Bors tavaszra—.—, őszre 8.15 — 8.17. Zab tavaszra —.—, őszre 6.57—6.58. Tengeri máj.—jun. 7.15— 7.17. Káposzta-repcze 16.50—16.70 frton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 9.69—9.74, máj.—jun. 9.68—9.73, őszre 9.39 — 9.42. Rozs tavaszra 8.45—8.50, máj.—jun. 8.35— 8.45, őszre 8.14—8.17. Zab tavaszra 7.50—7.60, máj.— jun. 7.27—7.32, őszre 6.55—6.60. Tengeri máj.—jun. 7.13 — 7.18, jun.—jul. 7.13 — 7.18, jul. —aug. 7.24—7.29. Káposzta-repcze aug—szeptemb. 16.70—16.90. Repcze-olaj kész szállításra 39.50—40.50, ápr.—máj. —.-------.—, szept.—decz. 39.50—40.50. Szesz kész szállításra 19.62 —19.87 máj.— aug. 20 37—20.62 frton. Külföldi terménytőzsdék. BéCS, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.) Vasutak élénken emelkedők, helyi értékek is részben magasabbak, mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. Április 30 Április 29. BÉRON. Búza ápr.—májusra............................ 240 márka 50 fillér 239 márka 50 fillér „ szept.—okt.-re.......................210 „ 50 „ 212 „ 75 „ ROZS ápr.—májusra ...... 196 „ 75 „ 197 „ 50 „ szept.—okt.-re............................180 „ 10 „ 181 „ — „ Zab ápr.—májusra............................172 „ — „ 172 „ — „ „ szept.—okt.-re .... * 150 * 10 m 150 * 75 9 KÖLN. Búza májusra ..... . . 24 márka 50 fillér 24 márka 50 fillér „ júliusra . .... 24 * 60 „ 24 „ 60 „ Rozs májusra . . . . 20 „ 50 n 20 9 50 9 „ júliusra ..... .20 B 40 n 20 * 40 . STETTIN . Búza ápr.—májusra...................... 236 márka — fillér 233 márkás — fillér „ máj.—júniusra ..... 235 „ — „ 232 9 — B ROZS ápr.—májusra.......................196 „ — „ 125 „ — 9 „ máj.—júniusra ..... 194 „ 50 9 194 „ 50 „ L’ANS. Bú'Za folyó hóra . — frank —címe 31 frank 10 címe ($,, májusra 30 „ 25 „ 30 „ 50 ,, májustól 4 hóra. ... 29 „ 90 9 29 „ 90 „ „ 4 utolsó hóra .... • 29 „ 25 „ 29 „ — ,, LISZt folyó hóra . . . . • 65 „ 75 „ 66 ,, 40 „ „ májusra ... «4 „ — „ 64 „ — „ ,, májustól 4 hóra ..... 64 „ — „ 64 ,, — „ „ 4 utolsó hóra............... 64 „ 40 „ 64 , 10 „ Értéktőzsde, Berlin, ápr. 30. (Tőzsdei tudósítás.) A bányapiacz szilárdsága a rajnamenti és weszpháliai strikeok megszűnésével okadatoltatik. Ezáltal, valamint az orosz valuta tetemes emelkedése által, mely emelkedés igen kedvező vetésállásnak folyománya, az egész piac szilárdult. Varsó-bécsi vasút 10s/1 rubel osztalékra (9 rubel múlt évi ellenében) nagyon szilárd. Bécs, ápr. 80. (Magyar értékek zárlata.) Magyar földtehermentési kötv. 92.20. Magyar hitelbank részv. 343.1. Erdélyi vasút részv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 113.50. Magyar nyer. k. sorsjegy 138.25. Magy. lesz. és váltóbank 114.75. Tiszai és szegedi köles. sorsj. 129.25. Magyar 4 száz. aranyjáradék 105.55. Magy. fegyvergyár —.—. Magy vasúti kölcsön 98.60. Alföldi vasut-részv. 202.50. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.75. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut-részv. 178 50 Magyar 5 száz. papirjáradék 101.50. Villamos részv.t. —.—. Magy. jelzálogbank részv. —.—. Bécs, ápr. 30. (Osztrák értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 301 62. Déli vasut-részv. 114.62. Osztrák 4 száz. aranyjáradék 110.75. Londoni váltóár 116.95. Károly Lajos vasut-részv. 221.—. 1864. sorsjegy 182.25. 1860. sorsjegy 140.—. Török sorsjegy 35.60. 42 száz. ezüst-járadék 92.65. Dunagőzhajózási társ. 306.—. Dohány-részv. 160.50. Angolosztrák-bank-részv. 161.70. Osztr. államvasuti részv. 255.37. 20 francos arany 9.26’/s- 42 száz. papirjáradék 91.75. Osztrák hitelsorsjegy 191.—. Német bankváltók 57.20. Cs. k. vert arany 5.51. Osztrák-magyar bank-részv. 995.—. Elbevölgyi vasutrészv. 223.—. Bécsi bankegylet-részv. 113 75 Alpina-részv. t. 96 60. — Az irányzat kedvező. Frankfurt, ápr. 30. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelv. 263.—. Osztr. államvasuti részv. 222.25. Déli vasut-részvény 99.75. Károly Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék—.—. Alpina részv. társ. —. — Az irányzat szilárd. Külföldi értéktőzsdék zárlata ápr. 30-án. Átszámítási árfolyam : 100 márka vista : 57.15 forint. — 100 frank vista : 46.30. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek- Berlin Frankfurt Paris Árf. I Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4»/»-os magyar aranyjárad. . 92.161105 52 K 92.— JUB StlU 92.60 — 5°/o-os „ papirjárad . 88 90 101 94 £ 88.90 101 94 S — 4'2»/„-os osztrák „ 80 80 92.67 £ 80.80 92 67 K--------—.— 5"/i-os „ „ -------—.— £ 89 20 102 20 K — 4-2°/6-os „ ezüstjárad.. 80 70 92.56 Kj 80 86 92 60 K — 4%-os „ aranystrad.l 97.10 1104 £ 97.15 111.0K —.— Magyar keleti vasúti kötv. J ——. — K — 5%-os keleti vasút els. kötv. —.— -—.— —.— Osztrák hitelrészvény . . . 164.60 300.74 0 262 87 300 90 .-------Osztrák magyar bank. .. . —866.501991.83 K — Osztrák-magyar államvasut 1111.60 251.94 0 222 37 256 27 0 567.50------Déli vasút............................... 50 50 114.58 0 98 651114 84 0 270.—-------Erzsébet osztrák ny. vasút — — ——. —.— —.— _,__ Magyar gácsországi vasút . —. — | —. — 174 50 --------- — Elberügyi vasút.................102 — —.— —.-I_____—. — Károly Lajos vasút.............. 96.50 220 12 U 19*.— 219 91 U — Kassa-Oderbergi vasút .. . 78.40 176.56 K — Orosz bankjegyek..............245.10 140 09 — Váltó bécsi piaczra ... . 174 80 57.15 171 50 56 94 II. kibocs. keleti kölcsön . . 76 20 — — __—._______ — — Osztrák felsgútel-részv.társ. —. — —.— —_______1071 — 8%-os franczia járadék . . . —.— —.— __94.77 _.__ 4./*°/608 franczia járadék . ——.— ——..— 105 77 — Ottomán-bank részvény . . —.— —.__ __.______.__ 599 08 __•__ Franczia törleszthető járad. .— . —. 94 72 — Magyar vasúti kölcsön ... — ___________* „ —. — — Magyar jelzálog-hitelbank . — Magyar országos bank . . . —.— —. — Hírek. Április 30. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő: A vármegyei levéltárak reformja. — A közigazgatás reformja. — A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlése. — Közlekedés. — Májusi előléptetések, a közös hadseregnél. — Tudomány és irodalom. — Egyesületek és társulatok. — Közgazdaság. Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde Kőbányai sertésüzlet. — Naptár. — Időjárási táblázat. — Színházak. — A dán királyi család Bécsben, Kopenhágából távirják. A királyi pár hétfőre határozta el Bécsbe való utazását a kumberlandi herczeg és nejének meglátogatására. A felségek május 5-ikéig maradnak Bécsben, azután a király Wiesbadenbe megy fürdőhasználatra, míg a királyné a herczegi párral Gmundenbe megy. A király csak 3 havi wisbadeni tartózkodás után utazik Gmundenbe, junius végén ő felségeik visszatérnek Kopenhágába. — Személyi hírek. Vilmos császár nejével Wartburgból Eisenachba érkezett és onnét Berlinbe utazott. — Vilmos főherczeg, tüzérségi főfelügyelő ma reggel Budapestről Pólába, — Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter pedig Temesvárra utazott. — Bismarck herceg, a »Reichs-Correspondenz« szerint, már meg is rendelte a szalonkocsit, hogy Moltke temetésére Berlinbe utazzék, az utazás azonban, a neje betegsége miatti aggódásból elmaradt. — Dr. Khuen-Héderváry horvát bán ma Zágrábból ide érkezett; a bán május 4-én körútra indul Belovármegyébe, ahol fogadására nagy előkészületeket tesznek. — Dr. Siegmund Vilmos, a budapesti ügyvédi kamara hosszú évek során át volt titkárának tiszteletére, e hó 2ikán este 8 órakor a »Hungáriá«-ban lakomát rendez az ügyvédi kör és az ügyvédi kamara. — Monstre küldöttség a minisztereknél. A Szolnok-kiskunfélegyházai vasút ügyében, mint az »O. E.« írja, díszes és nagyszámú küldöttséget vezetett ma délután 2 órakor Ujfalussy Sándor főispán az érdekeltség kebeléből Baross Gábor kereskedelmi miniszter elé, kérve őt a létestendő vasút támogatására. A küldöttségben részt vettek : Szolnok, Kiskun- Félegyháza, Tószeg, Tisza-Várkony, Tisza-Vezseny, Új-Kécske és Alpár községek kiküldöttei, a vasútlétesítő bizottságnak tagjai és több érdekelt birtokos. A főispán beszédére Baross Gábor kijelentette, hogy nemcsak a vasutat fogja engedélyezni, hanem a törvényes határokig az érdekeltség a kormány támogatására is számíthat. A miniszter kedvező válasza a küldöttség körében nagy lelkesedést keltett. Ezután a küldöttség Lukács Béla államtitkárnál tisztelgett, aki a küldöttséget szintén jóakaratáról biztosította, majd a miniszterelnöki palotába vonult fel, ahol őket gr. Szapáry Gyula miniszterelnök fogadta. A főispán beszédére a miniszterelnökkijelentette, hogy a vasút létesítését tőle telhetőleg támogatni fogja. A kormány illetékes tényezőinek kedvező nyilatkozatai folytán a tervezett vasút biztosítottnak tekinthető. — Küldöttség Csáky miniszternél. Az V. VI. VII. kerületi polgárokból álló nagyszámú küldöttség tisztelgett ma Csáky Albin gróf miniszternél Rosbach Péter orsz. képviselő vezetése alatt. Arra kérte a minisztert, hogy erősítse meg a fővárosi közgyűlésnek azt a határozatát, mely szerint a VI. ker. kereskedelmi iskolának ezentúl »kereskedelmi akadémia«legyen a czíme. Megokolta e kérést azzal, hogy a iskola tanterve teljesen azonos a kereskedelmi akadémiáéval és hogy tanárainak képesítése is azonos. A miniszter szívesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy nem fog akadályokat gördíteni az indokolt kérelem elé. — Kozma Sándor búcsúja. Kozma Sándor, mint a fennállott budapesti kir. ítélő tábla mellé rendelt kir. főügyész a következő körrendeletét intézte a budapesti kir. főügyészség vezetése alatt álló valamennyi kir. ügyészhez: »Az 1890-ik évi XXV. törvényczikk a kir. főügyészségek szervezetét gyökeresen átalakította. Az eddigi budapesti kir. főügyészség, amint az az 1871. évi XXXIII. t.-cz. alapján megalakult, a t. é. május hó 4-ik napján megszűnik s ezzel megszűnik a budapesti kir. főügyészség eddigi jogköre is. Én, aki e főügyészség élén 19 éven át állottam s a Király-hágón inneni kir. ügyészségeket az intézmény keletkezése óta szakadatlanul vezettem, mély megilletődéssel válok meg attól a hatáskörtől, amely eddig megilletett s ama kir. ügyészi kartól, amely eddig osztatlanul környezeti s buzgó kötelesség teljesítésével, nemes törekvéseivel az 1872-ik évben újjászületett magyar igazságszolgáltatás közegei sorában a nagy közönség általános rokonszenve és elismerése mellett foglal helyet. Ha volt sikere az én vezetői működésemnek — azt önöknek, önök hű közreműködésének köszönhetem. Az elválás pillanatában szívesen teszem e vallomást. Az újabb szervezet folytán azok a királyi ügyészségek, amelyek a budapesti, győri és pécsi kir. tábla kerületébe esnek, továbbra is az én vezetésem alatt maradnak. Az illető kir. ügyész urak ismernek. Ismerik elveimet, irányomat a múltból. Tudják mit kívánok, mit várok tőlük, valamint azt is tudják, hogy mi és ki leszek én irányukban. Azok a kir. ügyészségek pedig, amelyek a jövőre más kir. főügyészek vezetése alá jutnak, fogadják ezennel végbucsumat, baráti kézszorításomat, hálás köszönetemet. A hivatalos összeköttetés megszakad ugyan, de hiszem, hogy a múltban való együttes küzdelmek emléke, irányunk azonos volta s a kölcsönös megbecsülésből fakadó baráti érzelmek köztünk maradandó köteléket fognak képezni még a jövőre is! —A királyi ügyész urakat kérem, tolmácsolják búcsúmat hivataluk összes személyzetével. Isten önökkel! Kozma Sándor, kir. főügyész.« — Válasz az oláh vádaskodásra. Az oláh memorandumra adandó válasz költségeinek fedezéséhez legújabban a szabadelvű kör 100 írttal, a kassai jogakadémia 85 írttal, Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő 30 írttal járultak hozzá. — Május elseje. Holnap köszönt be a virágok hónapja, a szép május, mikor törvény és szokás szerint, már minden zöld, a tenyészet előrehaladott, hisz nyolcz hét múlva már aratni is szoktak. Az idén azonban mindez nem így van! A szabad természetben még ott tartunk, hol más években József napja táján. Csakis a korábban fakadó növényeken lehet látni friss lombot, a budai hegyek még mindig sötétek, csak itt-ott fordul elő nagyobb gyepszőnyeg a lankásabb helyeken. A fák virágozásáról még szó sincs, hisz csak most kezdenek rügyedzni, pedig május elsejére nagyobb részben elszoktak virágozni a fák, május végén már friss cseresznyét lehet kapni. Az idén azonban a dátumok nem felelnek meg az időjárásnak. Nagy későn ébred ez a természet a hosszú hideg téli dermesztő álomból. Persze, az idei kirándulások is elmaradtak mindeddig és valószínűleg a május első napjának hajnalát is édes álomban fogja tölteni a fővárosi közönség, ha csak a katonabanda fel nem veri. A munkások felvonulásáról ellenben a rendőrség atyailag gondoskodott, amennyiben útját állja a tömeges kivonulásoknak és ezért a józan elem csak áldhatja a hatóságot, mert néhány forintot megment annak a sokszor felemlített szegény munkáscsaládnak számára, melynek feje a májusi manifesztácziókról üres zsebbel szokott haza térni. — A hadsereg köréből. Ő felsége megengedte Jenő főherczegnek, a 100-ik gyalogezred ezredesének és parancsnokának, hogy a német császár által adományozott fekete sas-rendet elfogadja és viselje. Ő felsége kéthelyi Hunyady Kálmán gróf altábornagy, főszertartásmesternek, sok évi kitűnő szolgálatai elismeréséül, a Lipót-rend nagykeresztjét és ahnenburgi Bolfras Arthur vezérőrnagy, főhadsegédnek és a katonai iroda főnökének, a titkos tanácsosi méltóságot díjmentesen adományozta. — A városligeti virágkiállítás még csak holnap, pénteken, lesz megtekinthető. A kiállítást holnap este zárják be s a kiállított tárgyakat már szombaton délelőtt széthordják. — Eljegyzés. Engler Mór budapesti kávés leányát, Gizellát, eljegyezte Spitzer Albert bordeaux-i bornagykereskedő. — Nyilatkozat és felhívás. A következő sorok közlésére kérettünk föl: A »Független Újság« 1. évi ápr. 28-án kelt számának »A kormány és pártja« czímű második czikke végén a következő közlemény foglaltatik : »Hogy (Szapáry Gyula) mint belügyminiszter mennyire üldözi a korrupcziót, a hivatalos hatalommal önző czélra való visszaélést, bizonyítja annak a miniszteri titkárnak az esete is, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy holmi apró hivatalos titok révén egyes lapokkal nyereséges üzletet űz. Bizony kitette szűrét a minisztériumból s most egy főispáni titkárság vendégfogadójában várja perezét az indulásnak, a penzióba.« Minthogy ez idő szerint én alólírott vagyok az egyetlen belügyminiszteri titkár, aki főispáni titkári teendők végzésére, Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye főispánja mellé, még a múlt év november hava 22-ikén kirendeltettem, és ez idő óta csakugyan e kirendelt ügykörben teljesítek szolgálatot, a fentebbi közleménynek egyenesen és kizárólagosan én reám való vonatkozásához kétség nem fér. Nem tartom magam sem kötelezve, de feljogosítva sem arra, hogy a velem és szolgálataimmal szabadon rendelkező mélyen tisztelt miniszterem amaz elhatározásának, melyből kifolyólag engem hivatali rangom és illetményeim épségben tartásával Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja mellé kirendelni méltóztatott, — indokait keressem, avagy fejtegessem, de az ellenem minden alap nélkül intézett s úgy köztisztviselői reputácziómat, mint egyéni becsületemet a legmélyebben sértő orvtámadással szemben önmagam és az általam betöltött közhivatali állás iránti elengedhetlen kötelességemnek tekintem, azt minden alapot nélkülöző rágalomnak nyilvánítani. Mert legjobb lélekkel s a lelkiismeret megnyugtató tudatával kijelenthetem, hogy tizenkét évi állami szolgálatom ideje alatt, soha egyetlen egy hivatalos titkot képező hivatalos intézkedést, avagy eseményt, sem barátságból, sem ellenszolgáltatás fejében egyetlen hírlapnak ki nem szolgáltattam s annak előre bocsátása mellett, hogy több éven át felsőbbségem tudtával, engedélyével, sőt mondhatom méltánylásával —• előbb az »Ellenőr«-nél, majd később a »Nemzet«-nél és egy rövid időn át a »Pester Lloyd«-nál a beligazgatási szakban, mint külmunkatárs teljes nyilvánossággal közreműködtem, öt éven át pedig ugyancsak felsőbbségem engedélyével mint szakíró a »Magyar közigazgatás« szerkesztésében vettem részt; a magam és állásom orvul megtámadott becsületének érdekében ez után felhívom és kérve kérem az összes hazai lapok igen tisztelt szerkesztőségeit, hogy minden tartózkodásnak és a kötelességszegő tisztviselővel szemben úgy is helyén nem levő kíméletnek félretételével méltóztassanak nyilatkozni, ha csak egyetlen esetben is akár szívességből, akár valamely ellenszolgáltatás fejében lett-e általam velek valamely hivatalos titok közölve, avagy nekik felajánlva, és hogy egyáltalában voltak-e valaha velem csak a legkisebb összeköttetésben is, ami az ellenem felhozott gyanúsításnak alapját képezhetné. E soraim változatlan közzétételére minden alap nélkül megtámadt egyéni és köztisztviselői reputáczióm érdekében vagyok bátor a tekintetes szerkesztőséget felkérni. Budapesten, 1891. április 30- án. Szabó Antal m. kir. belügyminiszteri titkár. — Igazságügyi kinevezések. A király ő felsége az igazságügy miniszter előterjesztésére az 1890: XXV. t. sz. alapján szervezendő pécsi kir. Ítélőtáblához Lukács Adolf pécsi joghúzeumi tanárt bíróvá nevezte ki. Az igazságügyminiszter pedig a