Nemzet, 1891. június (10. évfolyam, 3144-3173. szám)

1891-06-01 / 3144. szám

SZERKESZTŐSÉG: Fersaeziek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A Up szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk .­ Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Ferencaiek-tar, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. ,3144. (149.) szám. Reggeli kiadás Budapest, 1891. Hétfő, junius 1. I&ADÓ-HIVATAII *. Ferencaiek-tere, Athenaeum-épület, földfitfl&V Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra - -....................................... 2 frt 8 hónapra 6 » • hónapra .............................................. _ ig » Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felül­­fizetés havonként 85 kr., negyedévenként 1 B óra 3 kr. vidéken 4 kr. X. évi folyam. Örökbéke, Budapest, máj. 31. Nemeslelkű emberbarátok és ábrándos poéták állandó ideálját képezi az örök béke; az a boldog idő, amikor a halál nem fog ara­tást tartani véres csatamezőkön, amikor a nemzetek között nem fognak többé olyan viszályok fölmerülni, amelyek csak tűzzel és vassal volnának elintézhetők, hanem mindent békésen, barátságosan fog eligazítani az európai areopag. Ennek a szép, vonzó, de épen olyan utolérhetetlen ideálnak a megva­lósításán fáradozik évek hosszú sora óta a békekongresszus, amely időről-időre összeül, tanácskozandó az ideál megközelítésének eszközei és módozatai fölött. A legközelebbi békekongresszus Rómában fog ülésezni és az ezt előkészítő értekezletek tegnap kezdődtek meg Milanóban. Egyetlen gyakorlati politi­kus sincsen kétségben az iránt, hogy az örök­béke ideálja épen csak ideál. Amíg az embe­rek emberek maradnak s angyalokká át nem alakulnak , amíg társadalmi , poli­tikai és gazdasági szervezetünk a jelen­legitől teljesen eltérő képet nem nyer, addig az örökbéke a fantomok orszá­gából a földi, reális országokba elhozható nem lesz. Hanem ennek daczára a békekon­gresszusok törekvései s fáradozásai teljes tiszteletet és elismerést érdemelnek. Mert, ha örök békét nem is képesek a földre vará­zsolni, azért meg­van az ő igyekvésüknek is a maguk gyakorlati értékük. A háborút, ezt a vérfagyasztóan borzasztó pusztulást fen kell tartani az olyan legnagyobb visszás kér­dések elintézésére, amelyekre nézve két nem­zetnek valóban érdemes és kell is leszámolniuk egymással. A többi, a nemzetek életébe dön­­tőleg bele nem vágó viszályokat pedig vá­lasztott bíróságok útján kell rendezni. És ebben az irányban a helyzet javulása két­ségbevonhatatlan, amiben meg lehet, meg­van a maguk részük a békekongresszusok­nak. Az örök béke jelenlegi világnézetünk mellett, lehetetlen, sőt talán nem is óhajtandó; a háború visszaszorítása a legelsőrangú nem­zeti konfliktusokra, azonban reális és kívá­natos czélját képezhetné a békekongresszu­sok törekvéseinek. A képviselőház jan. hó 1-én, hétfőn, d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Belföld, Rozsnyó, máj. 31. (Főispáni beiktatás.) Hámos László, az uj gömöri főispán beiktatására, mint levelezőnk írja, nagyban készülnek Rimaszom­batban. A főispán jun. 2-án érkezik Tornallyáról Rimaszombat határához, ahol a polgármester üd­vözli s honnan 17 tagú úri bandérium vezeti a város falai közé. A megyei székház előtt Bornemissza László alispán fogadja a megye közönsége nevében, mire ke­vés idő múlva Rimaszombat város közönsége fáklyás­zenével vonul a főispán lakása elé. Az ünnepélyes be­iktatás másnap lesz a rendkívüli megyebizottsági közgyűlésen. Versecz, máj. 31. (Ürményi jelöltsége.) Ürményi Bernát, a verseczi szabadelvű párt meg­hívására, ma reggel Temesváron keresztül Zichy Jenő gróf kíséretében, ideérkezett, ezerekre menő néptömeg zászlókkal, zeneszóval és impozáns ban­dériummal fogadta. Seemayer Károly ügyvéd párt­elnök üdvözölte, megköszönve, hogy a választók közt megjelent, kik kitörő lelkesedéssel fogadják. A be­vonulás a fellobogózott városba rendkívül fényes volt. Ürményi és Zichy mindenütt tüntető ovácziókban részesültek, délig Ürményi Zichy társaságában lá­togatásokat tett; délben ebéd volt Nikolics főispán­nál, délután ötkor pedig a »Szőlőfürt« helyiségében a jelölt megtartotta programmbeszédét, amelyben pártállására nézve a kormány hívének vallotta ma­gát s követni fogja a szabadelvű párt politikáját, amely állami létünk megszilárdítására s a haza felvirágoztatására szolgál. A közigazgatási refor­mot feltétlenül szükségesnek tartja, de úgymond ugyanazon okok, melyek a megyei élet bomlasztását és az államosítás szükségességét előidézték, a váro­sok beléletében hatalmas felvirágzást eredményez­tek, ezért valamikor ha városok közigazgatására ke­rülne a sor, a városok autonómiája benne védelmezőre találna. Rátérve az állami élet összes ágaiban folya­matban levő reformokra, kiemelte azon feladatokat, melyeket kivált Versecz város felvirágoztatása végett teljes erejéből megoldásra akar vezetni. Beszédét szűnni nem akaró tetszés követte. Az éljenzést az utczán álló tömeg is visszhangoztatta. Zichy Jenő gr. lendületes beszédben ajánlotta a jelöltet, mire Seemayer pártelnök gyújtó hatású szavakkal adott kifejezést a választók lelkesült ragaszkodásának. Este a városkertben közvacsora volt. (O. E.) Pánszláv programm. A szláv jótékony egyesületnek ünnepies gyűléséről még a következőket jelentik Pétervár­­ról: Ignatiev a prágai cseh országos kiállítást ünne­pelte, mely az ellenséges német támadások ellenére, kitű­nően sikerült és bebizonyította azt, hogy az osztrák-magyar monarchia népei között tehetségre, kultúrára és munka­szeretetre nézve a csehek az első helyet foglalják el. A cseh kiállítás az 1885-iki magyar országos kiállítás­t jóval felülmúlja és megmutatta, hogy mily eredményeket tud ki­­küzdeni egy szláv néptörzs, ha a nemzeti fejlődés útján önállóan halad. Kirejev tábornok, ki Ignatiev után szó­­lalt fel, a szláv idea magasztosságát dicsérte, melyet az egyesület szolgál és oda törekszik, hogy meghatározza ama feltételeket, melyek mellett az oroszok és a többi szláv né­pek közötti régen várt közeledés megtörténhetnek és ame­lyekkel a közös czélok elérhetők lennének. Európa nyugati részében — mondotta — most a vallásos ideált mindenütt szétrombolták, Oroszország azonban megtartotta vallását és ideáljait s ez leginkább a következő szavakban nyer kifeje­zést : orthodoxia, autokráczia és nemzetiség. A szláv kérdés nem pihen, hanem hatalmasan növekszik, hatalma nem ere­jében van, hanem igazságában és ezért a szlávság győzni fog. A D. K. E. Ugye. — Levél a szerkesztőhöz. — T. szerkesztő úr! Ugyanazon elemek, melyek az elkeresztelési harczot színre hozták, jónak és haza­fias dolognak tartották e harczot nemzeti kultúrái kérdésben folytatni, izgatva a D. K. E. ellen. Azon ürügy alatt teszik ezt, hogy az elkeresztelési vita idején »Bebronius« álnév alatt megjelent röpiratom­­ban, egyaránt védve a püspöki és állami hatal­mat az alsó papság egy részének támadása ellen, azt írtam : ha a felekezeti viták a parlamentben is­métlődnek, úgy teszünk, mint az angolok, f­e­l­e­k­e­­zeti különbség nélkül, minden tényleg mű­ködő lelkészre kimondjuk a képviselői összeférhet­­lenséget. Ez összeférhetlenség nem uj, s nem az én talál­mányom, annál kevésbbé ütközik az egyház elveibe. Anglia már rég megvalósította, báró Pradó osztrák kath. papképviselő pedig nyíltan helyeselte azt le­mondó levelében, melyet a Reichsratb elnökéhez inté­zett, midőn érseke, a parlamentben adott szavazata miatt felfüggesztette. A magyar parlamentben 1874 junius 24-dikén különben is az inkompatibilitási vita lévén szőnyegen D­e­á­k­y indítványozta a lelkészség és képviselőség összeférhetlenségének kimondását, de mert a protes­táns lelkészeket kivette, Szilády Áron prot. pap képviselő kijelentette, hogy ha indítványozzák, szíve­sen elfogadja az összeférhetlenséget minden felekezet papságára, de akkor a protestánsokat sem venné ki. Ugyanily értelemben nyilatkozott Tisza Kál­mán, de hozzátette, hogy a kizárás oka nem a hazafiság kérdése, hanem a függetlenségé, ép úgy mint a bírónál, hivatalnoknál stb., s hogy a lelkészi inkompatibilitást, »tekintettel a pap-képviselők cse­kély számára« még nem kell kimondani. Vájjon elérkezett-e ideje ez inkompatibilitás kimondásának az elkeresztelési és egyéb felekezeti villongás következtében, e felett különbözőleg lehet gondolkodni. De aggasztó tünetnek látom s láthatja velem mindenki, hogy bár kiváló főpapok, az egyház jelesei támogatják a D. K. E.-t, akadnak egyes túl­zók, a­kik ily semmis ürügyet is felhasználnak, hogy a tisztán nemzeti ügybe felekezeti szellemet keverjenek. Egész közpályám bizonyság rá, hogy az álta­lam megpendített eszmék diadalát az ügyért és nem saját érdekemben óhajtom. A D. K. E. is, melynek eszméjét kezdeményeztem, s melynek megvalósításá­ért, eleintén egyedül, később barátaim által támo­gatva, éveken át küzdöttem, létesült, virágzásnak indult. Így örömmel szüntethettem meg az ürügyet azokra nézve, kik ellentétben két nagynevű főpappal és a kath. egyház számos más jelesével, közvetlen személyem, s közvetve a hazafias egyesület ellen mozgalmat indítottak. A D. K. E. helyes vezetése, Széll Kálmán s Pallavicini Ede­­. barátaimban valamint az igazgató választmányban oly biztos ga­­rancziákkal bír, hogy én nyugodtan tehetem le a másodelnöki tisztet. Lemondásomat, alapszabály­­szerű elintézés végett, Széll Kálmán elnök úrnak már beadtam. De megígértem ugyancsak neki, hogy mint egyszerű alapító tag továbbra is ha­zafias kötelességemnek fogom tartani a D. K. E. érdekeinek előmozdítását. Sőt ily minősé­­g­emben eredményesebben hathatok oda, hogy a túlzó felekezeti irány el ne vonhassa missziójától a D. K. E-t, a pártokat és a felekezeteket a kultúra sem­leges területén kibékítő és egyesítő nemzeti hiva­tásától. A t. szerkesztő úr kész szolgája, Budapest, május 31. Beksics Gusztáv.» 3B.-l.gr- : ■ I - -L-lilu. ..­ ■■ ■ mm.. . . ■ - .. . . . — Táviratok, Kolozsvár, máj. 31. Az »erdélyrészi magyar jelzáloghitelbank« ma tar­totta a részvényesek tekintélyes számának résztvételével alakuló közgyűlését. Ez intézet alakulásával Erdély közönségének régi óhaja teljesült és általános érdeklődés fogadja e közérdekű fontos alkotást. Az alakulás után a közgyűlés megválasztotta az igazgatóságot, melynek tagjai lettek: gróf Bethlen Gábor, báró Bánffy Dezső, gr. Vas Béla, Horváth Gyula, Péterffy Zsigmond, Deáky Albert, dr. Kiss Mór, Merza Lajos, Dalnai Géza, dr. Weisz Miksa. A felügyelő bizottság tagjai lettek: gr. Korniss Viktor, gr. Bethlen Bá­lint, Sombory Lajos, Szász Domokos ev. ref. püspök és Politzer Zsigmond budapesti ban­kár. Az alaptőke 400,000 frt, amelyre 8 millió frt értékű záloglevelet lesz jogosult a bank kibocsátani. A részvényesek névsorá­ban feltalálhatók Erdély legelőkelőbb egyé­nei, akiknek szövetkezése biztosítja az alkotás sikerét. (O. É.) , Jolsva, május 31. (Erede­ti távirat.) Gö­­­­mör megye jolsvai választókerületinek választói ma értekezletet tartottak, melyen volt képviselőjük, H­á­­m­o­s László búcsúzott el tőlök s a június hó 15-én kitűzött képviselőválasztás iránt tanácskoztak. Miután Mihálik Dezső a jelöltségtől visszalépett, a választók K­u­b­i­n­y­i Géza rozsnyói járási főszolgabírót kérték fel, ki programmbeszédét azonnal megtartotta, mely­ben magát a szabadelvű párt hívének mondta. Meg­választatása egyhangúlag fog megtörténni. Versecz, máj. 31. (Eredeti távirat.) A szerb nemzetiségi pártiak a verseczi mandá­tumra P­o­­­y­­ Mihályt kiáltották ki jelöltnek. Ü­r­­ményi megválasztása bizonyos, mivel a mérsékelt ellenzék szükség esetén Ürményi mellé áll. Székesfehérvár, máj. 31. (Eredeti táv­irat.) Tisza Kálmán, a dunántúli református egyházkerület holnapi közgyűlésére ma este ideérke­zett s a »Magyar király«-ba szállt. Itt van szállva Papp Gábor ref. püspök is. Páris, máj. 31. (Eredeti távirat.) Azon távirati sürgöny alkalmából, melyet a párisi »Figaro« hozott Moltke gróf iro­dalmi hagyatékát illetőleg s mely szerint a nagy német tábornagy a legelismerőbben nyilatkozott volna Freycinet kormány­elnök organizáló tehetségéről, a franczia had­ügyminiszter kijelentette a »Nemzet« tu­dósítója előtt, hogy a franczia hadsereg reorganizálása alkalmával csakis a véde­lemre gondolt, nem pedig a támadásra, hogy megfeleljen a franczia közvélemény bé­kés kívánalmainak. Moszkva, máj. 31. Aczár és a czár­­né ma kihallgatást adtak a Kremlben, mely alkalommal a moszkvai városi hatóság feje köszönetet mondott a czárnak a polgárság nevében azért a kegyért, hogy fivérét, Szer­­gius nagyherczeget Moszkva kormányzójává nevezte ki. Ő felségeik ezután meglátogatták a Krisztus menybemeneteléről nevezett szé­kesegyházat és a Csulo klastromot. Ezután a franczia kiállítást látogatta meg a császári pár, hol a franczia követség egész személyzete, a főbb orosz méltóságok és a városi hatóságok fejei fogadták és a nagy embersokaság lelkesedéssel üdvözölte őket. Bukarest, máj. 31. A király levelet inté­zett a miniszterelnökhöz, melyben felhívja, mondjon mindazoknak köszönetet, akik jubi­leuma alkalmából szeretetük és hódolatuk bizonyítékait adták. Ezen bizonyítékok kár­pótlást nyújtanak a haza javára irányuló negyedszázados munkáért s zálogát képezik ama kötelékeknek, melyek a népet és a dynastiát egyesítik. Az a visszhang, amelyet a jubileum a külföldön tett, bizonyítja, hogy a külföld rokonszenvvel és bizalommal látja, mint gyökerezik meg Romániában a mon­archia elve. Bukarest, máj. 31. A kamara 70 szavazattal 36 ellenében elhatározta, hogy belebocsátkozik a felirati javaslat tárgyalásába. — A kamara és a szenátus ezután csütörtökig elnapolták üléseiket. Bécs, máj. 31. Az osztrák vöröskereszt-egylet ma tartotta meg közgyűlését, melyen Károly L­a­j­o­s főherczeg is jelen volt. Az évi jelentés tu­domásul vétele után, elhatározták, hogy az egylet költségére 1895-re, 700,000 kötszercsomagot szerez­nek be a hadsereg részére 155,500 forinton. Schramml ezredes e határozatért a hadügymi­nisztérium nevében köszönetet mondott. Henrik főherczeg nevében Trentini köszönetet mondott a tiroli árvízkárosultak javára kifejtett segélyezési akc­ióért. Berlin, máj. 31. A nemzeti szabadel­vűek ma megtartott pártgyűlése hatá­rozati javaslatot fogadott el, mely a vám- és keres­kedelmi politikai kérdésekben, valamint az osztr.­­magyar kereskedelmi szerződés tekintetében az elhatározást nem pártkérdésnek, hanem magán­ügynek nyilvánítja. (M. É.) Berlin, máj. 31. Carvalho portugál pénz­ügyminiszter a »Tageblatt« munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy a köztársasági párt nem gondol forradalomra, mivel tart Spanyolor­szág beavatkozásától és attól, hogy Anglia elveszi Portugáliától a gyarmatokat. Egyelőre tehát a mon­archiának abszolúte nincs mitől tartania. Carvalho reméli, hogy évenként 5 milliót fog megtakarítani. A párisi kölcsön a miniszternek teljesen sikerült és minthogy német bankárok is résztvesznek az ügylet­ben, Carvalho ezúttal nem megy Berlinbe. (M. É.) London, máj. 31. Viktória királynő születés­napja alkalmával Salisbury kormányelnök ebédet adott, melyen a walesi herczeg és a diplomá­­cziai testület is részt vett. London, máj. 31. A »Reuter-ügynökség«-nek jelentik Rio de Janeiróból: Fonseca elnök megbetegedett. Stockholm, május 31. Mint hírlik, a trónörökös a nyáron Pétervárra fog utazni, hogy e tettével meg­­c­áfolja ama híreket, mintha Svédország és Orosz­ország közt feszült viszony forogna fenn. (M. É.) Tokio, máj. 31. Shinzo vicomte helyébe, ki beadta lemondását, Enomate vicomte tengerna­gyot nevezték ki külügyminiszterré. Buenos-Ayres, május 31. A szenátus tegnapi ülése igen zajos volt. Egy szenátor interpelláczió tár­gyává óhajtotta tenni a belügyi politikát. Az interpelláczió iránti kérelmet a többség eluta­sította. Pétervár, máj. 31. A »Novoje Vremja« szerint a zsidóiskolákat szigorúbb ellenőrzés alá fogják helyezni. Pétervár, máj. 31. Egyes lapok jelentései sze­rint a birodalmi tanács elé javaslatot terjesztettek orvosi intézet megalapítása tárgyában nők számára. Közgazdasági táviratok, Frankfurt, máj. 31. A délnyugat-német­országi német szabadelvűek pártgyűlése hozzájárult a bizalmi férfiak nyilatkozatához, mely szerint a kormány felkérendő, hogy a gabonavámokat azonnal szüntesse meg. Hírek. Május 31. Magyarországi Hirlapirók Nyugdíjintézete. A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete Tors Kálmán alelnök elnöklete alatt ma, vasárnap d. e. 10^2 órakor tartotta meg alapszabálymódosító köz­gyűlését, melyen, leszámítva néhány stiláris módosí­tást, az igazgatóság által javasolt szövegezés ment keresztül. Tors Kálmán alelnök a közgyűlésen fájdalmas hangon emlékezett meg Csukássi Józsefről. A közgyű­lés a jeles férfiú emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg s elhatározta, hogy az özvegyhez részvétiratot intéz. Bejelentetett a közgyűlésnek, hogy özv. Bischitz Dávidné úrnő közbenjárására, báró Hirsch Mór 2000 frtos alapítványt tett az intézetnél. A közgyűlés, ami­dőn köszönetet intéz dr. Hirsch Mórhoz, fölkéri őt, hogy az alapszabályok értelmében, magát az igazga­tóságban képviseltesse, egyszersmind küldöttségileg köszöni meg özv. Bischitznének közbenjárását. A hivatalos lapból. Kinevezés. A király Andriska Antal titkári czim­­mel és jelleggel felruházott belügyminiszteri fogalmazót va­lóságos miniszteri titkárrá nevezte ki. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a brassói bánya- és koh­ó-r­é­s­z­v­é­n­y­­egyletnek, a petrozsényi iparos tanoncziskola 1890/1. tanévi szükségletének fedezésére tett 50 frt adományáért elismerő köszönetét nyilvánította. Törvényszéki orvosok. Az igazságügyminiszter, a gyulafehérvári kir. törvényszék területén felmerülő törvény­­széki orvosi teendők rendszerinti ellátásával dr. Náthán Bernát ottani fogházorvost, a pozsonyi fogházorvosi teendők rendes ellátásával dr. Z­s­i­g­á­r­d­y Aladár járásorvost bízta meg. — Szapáry Gyula gróf miniszterelnök választói bárczája. Régi dolog, hogy apró malicziákban legin­kább azoknak telik kedvük, akik a jóakaratot hirte­­lenében rosszakarattal cserélve föl, az ebből előálló következetlenség fölötti pironkodásukat leplezendők, a világgal is, meg tán magukkal is, el akarják hitet­ni, hogy erre a metamorfozis­ra okuk volt. Egyik, nem­régiben alapított hírlap, amelynek utazó ügynökei a főispáni előszobákban, alázatos kopogtatás mellett, ezt a lapot, mint a szabadelvű párt — bizonyos, sokat em­legetett klikkektől — független orgánumát ajánlották, attól az időtől fogva, hogy Szapáry miniszterelnök a párt kebelében űzött frivolitást tovább már nem tűr­hette és ezt a szerkesztőnek nyíltan szemébe is mondta, epekiömlésekre valló nagyszabású támadá­sokon kívül, következetesen apró piszkálódásokban is tölti kedvét. Mai számában is közöl egy ilyen fajta, hihetőleg pályadíjra futtató hírt a főváros összeíró küldöttségéről és a miniszterelnök inasáról. A tendenc­iózusan színezett közleményben annyi valóság van ugyan, hogy a miniszterelnök szavazó­jegyének kivétele iránt a miniszterelnök tudtán és hozzájárulásán kívül történt intézkedés, de a miniszterelnök — miként ezt mindig tenni szokta — ma személyesen jelent meg a bizottság előtt és ki is vette vá­lasztói igazolványát. Ez a tény a mellett, hogy tanúságot tesz arról, miként ítéli meg a minisz­terelnök az összeíró küldöttség elnökének eljárását, egyúttal kétségtelenné teszi, hogy annak a bizonyos hírlapnak czélzatos hirlelése nem egyéb rosszakaratú hirhajhászásnál.­­ Személyi hír. Bethlen András gr. föld­­mivelésügyi miniszter tegnap este a fővárosból Aradra utazott. — Űrnapja a külvárosokban. A főváros külső kerületeiben ma, mint űrnapjára következő vasárnap, tartották meg az űrnapi istentiszteleteket és körme­neteket. A templomokat virágokkal ékesítették s a templom környékén diszes oltárokat állítottak fel. A verőfényes szép időben tömegesen özönlött a közön­ség a templomokba, melyekben a minap bérmált fiuk és leányok ünneplő ruhában csapatosan jelentek meg. Az istentiszteletek reggel 7 órakor kezdődtek s mise után megindultak templomi lobogók alatt a körme­netek. Egy-egy helyen, így a Józsefvárosban, hol különben is legnépesebb volt a körmenet, katona­banda játszott. A tisztviselőtelepen szintén ma ülték meg úrnapját. A telep négy sarkán voltak az oltárok felállítva. Az ünnepi misét az egyesület háza előtt Benedikovich Károly kőbányai plébános mond­ta. A körmenetben részt vettek a telep hatosztályú iskolája fiú- és leánynövendékei S­z­m­­­d­a Antónia igazgatónő vezetése alatt, továbbá a Ganz-gyári és m. államvasúti gépgyári tűzoltók testületileg és a telepi lakosság. — Ováczió. Említettük már, hogy űrnapján Szatmár és vidéke közönsége bankettel ünnepelte Unger Gusztáv kir. táblai bírót, Debreczenbe való távozása alkalmából. Tegnap, mint levelezőnk írja, az ünnepségeknek folytatása volt; a szatmárnémeti férfi dalegyesület a vigadó termeiben változatos, az egyesület kebelében alakult zenekarkisérettel elő­adott, bucsudalestélyt rendezett Unger tiszteletére, akinek, mint elnöküknek, szép emléktárgyat adtak át* — A szolgabirák és a közigazgatási reform. Az Eötvös Géza kiskőrösi főszolgabiró által ösz­­szehívott szolgabirói értekezletet ma tartották meg könnyen érthető csekély érdeklődés mellett, mindössze 35 szolgabiró volt jelen. L­i­p­c­s­e­y Tamás, az érte­kezlet elnöke, elérkezettnek látja az időt arra, hogy a szolgabírók, akik szorgalmasan és lelkiismeretesen elvégzik a mások ügyét, végre a saját bajaikkal is foglalkozzanak. Ő, mint elnök, azt az óhajtását fe­jezi ki, hogy a törvényjavaslattal csak abban az irány­ban foglalkozzanak, a­melylyel az sérelmükre van, politikai szempontból azonban ne tegyék fejtegetés tárgyává. Javasolja, hogy az értekezlet dolgozzon ki memorandumot, amely egyenesen a belügyminiszter­nek lesz átnyújtandó.­­ Imre László (Szatmár) különösen azt hangsúlyozza, hogy a törvényjavas­latba mindenesetre föl kell venni a szolgabiráknak a törvénykező birákkal való egyenlősítését. Hasonló értelemben szólt C­s­o­n k­a­y (Bihar), aki a szolga­­birót önálló bíráskodási joggal kívánja felruházni, tényleg most is meghozza az ítéletet a szolgabiró, de azt a főszolgabírónak kell hitelesíteni s ez a szolga­biró tekintélyének rovására történik. Dőry Pál nem tartja a csekély számban összejötteket följogo­sítottnak arra, hogy a szolgabirói testület nevében hozzanak határozatot. De nagyon kívánatosnak tartja, hogy az ország összes szolgabiráinak legalább egy nagy része nyilatkozzék s ezért kéri, hogy kitűzendő határidőre újabb értekezlet hivassék össze. Többek fölszólalása után, az értekezlet elfogadta Dőry javaslatát s elhatározta, hogy újabb gyűlést hiv össze. Az értekezlet ezután bizottságot küldött ki a memorandum elkészítésére s az új gyűlés határidejé­nek megállapítására. A bizottság abban állapodott meg, hogy újabb országos értekezletet hiv össze jú­nius havára s lehetőleg valamelyik vasárnapra, amely elé memorandum-javaslatot terjeszt. A memorandu­mot, az orsz. értekezlet jóváhagyása után, küldöttsé­gileg közvetlenül a belügyminiszternek adják át. A­mi az emlékirat tartalmát illeti, arra nézve abban történt megállapodás, hogy a politikai fejtegetések abban kerülve lesznek s egyedül a szolgabírákra vo­natkozó és nem egészen megokoltnak és czélszerűek­­nek talált intézkedésekre történik utalás. Részletesen ki lesz fejtve az emlékiratban az a kívánalom, amely a rangfokozatra és javadalmazásra vonatkozik; ezek közé tartozik legfőképen az, hogy az ország összes járásainak főszolgabirói, a­kiket a király nevez ki, egyenlő rangfokozattal és javadalmazással láttassa­nak el; a számvevők és írnokok dotácziója az állá­suknak megfelelőleg emeltessék s hogy a segéd sze­mélyzet kellő számban szaporittassék. — Turgenjev és Tolsztoj. Pétervárott a napok­­ban jelentek meg F e t-S e n s i­n n­e­k, egy jeles lyrikusnak »Visszaemlékezései« ki az elhunyt Tur­­genjevvel s a még élő Tolsztoj Leóval élénk levele­zésben állt. Könyvében számos levelet közöl, melyek­ben sok az érdekes részlet s melyekben sok jellemző adat van Turgenjevre és Tolsztojra vonatkozólag, így Turgenjev igy nyilatkozik Tolsztojról: »Tolsztoj még mindig csodálatos dolgokat űz. Úgy látszik, hogy ez a sorsa. Mikor veti már utolsó bukfenczét, mikor áll talpra?« — »Tolsztoj Leo az egyetlen ember, akivel szemben le kell mondanom arról, hogy műveimmel valaha kielégítsem. Ez az én sorsom.« — »A mi csil­lagzataink teljesen ellentétes irányban mozognak az égen, s azért legjobb — mint ő maga is javasolja — ha nem találkozunk. De ön megmondhatja azért neki, hogy a távolból nagyon szeretem és becsülöm őt s rész­véttel kisérem sorsát, de ez, ha egymás közelében vagyunk, egészen más érzelmeknek ad helyet. Úgy kell kettőnknek élnünk, mintha két külön bolygón laknánk, vagy külön évszázadokban élnénk.« —­­»Örülök, hogy Tolsztoj nem gyűlöl engem, s még inkább örülök, hogy egy nagy regényt (Karenin Anna) fejezett be. Adja isten, hogy ne legyen benne semmi filozófia.« — Tolsztoj Leo pedig így ír Turgenjev­ről : »Az a véleményem a »Büst«-ről (Turgenjev egyik regénye), hogy a költészet a szereteten nyug­szik ; ennek az iránya a jellemtől függ. A szeretet ereje nélkül nincs költészet; a hamisan irányí­tott erő kellemetlen, a kettő gyönge jelleme visszataszító. A »Büst«-ben nincs semmi szeretet, költészet. Nem tudok nyugodtan tekinteni arra a szerzőre, akinek személyiségét nem szeretem; úgy tetszik nekem, hogy ez az általános benyomás.« — Érdekes még Turgenjevnek a következő nyilatko­zata : »Életemban csak egy embert gyűlöltem — ez már halott, hála istennek (Miklós czárt értette alatta) s csak három embert vetettem meg: Girar­­dint, Bulgarint (akik Miklós czár alatt irodalmi de­­nuncziánsaim voltak) és Katkovot.« — Hymen. Baumgarten Sándor fővárosi műépítész, cs. és kir. tartalékos tüzérhadnagy, el­jegyezte Steiner Leona kisasszonyt, Steiner Lajos budapesti nagykereskedő leányát. — Szteblo Gerő oláhpatak-gócsi ev. lelkész e hő 28-án tartó esküvőjét Dobsinán Szontagh Klára kisasszony­nyal, Szontagh Márton dobsinai földbirtokos leá­nyával.­­ Az országos közoktatási tanács középiskolai szakosztálya 1. évi május 29-én ülést tartott, ame­lyen a középiskolai építkezésekhez való útmutatás, amelyet az­ elnökség terjesztett elő, került tárgyalás alá. Az elnökség szövegezése csekély módosításokkal elfogadtatott. Tárgyaltattak továbbá érettségi vizs­gálati ügyiratok és a tavalyi középiskolai zárójelen­tések. A felsorolt ügyekről dr. B­i­n­á­c­z­y Gerő elő­adó referált. — Figyelmeztetés az 1848/9-es honvédekhez. Az ez évi országos honvédgyűlés f. hó 3-án délelőtt 10 órakor a vármegyeház termében, valamint az azt megelőző értekezlet junius 2-kán délután 5 órakor ugyanott fog megtartatni. Figyelmeztetnek ennél­fogva a képviselői minőségben a honvédegyletektől beérkező honvédek, hogy ugyanott fogja az e czélra kiküldött bizottság június 2-án reggeli 9 órától kezd­ve igazolványaikat átvenni. — Botránycsináló oláh. A fönlaki (Temesm.) óhitű templom — mint a Bp. H. levelezője jelenti — nagy botránynak volt színhelye. Brankovics patriar­­chának a temesvári püspökség híveihez intézett pászt

Next