Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)

1891-07-01 / 3173. szám

SZERKESZTŐSÉG: Ferencziek­ tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSRE úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ára 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) 3173. (178.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1891. Szerda, julius 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre kiadve, vagy ijuds? pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ,. .. .. „ ............................... .. 2 írt. 3 hónapra ....................................................... 6 » 6 hónapra ....................................................... 12 . Az esti kiadás postai különküldéséért felü­l­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 > óra 6 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) X* évi folyam. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed alkalmával­ felhívjuk olva­sóinkat az előfizetés megújítására. A »Nemzet« előfizetési ára: Az esti lap külön küldéséért vidékre, negyed­­évenkint 1­árttal több fizetendő. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalá­hoz (Ferencziek­ tere 3. sz. Athenaeum-épület) kül­dendők. Levelezőlapon nyilvánított kívánságra kiadóhi­vatalunk a lapot 8 napon át díjtalanul és előfizetésre való kötelezettség nélkül bárkinek megküldi. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala­ egy hónapra.........................2 írt negyedévre.........................6 » félévre.................................12 » egész évre.......................24 . Budapest, junius 30. Világraszóló, nagy és üdvös hírt mon­dott Vilmos császár, midőn a hármas szövet­ségnek, újabb hat évre való meghosszabbí­tását jelzé. Elő volt a közvélemény erre ké­szítve régen, mert a nemzetközi viszonyok, a dolog természete és a hármas szövetség által eddig elért eredmények természetesnek, szük­ségesnek tüntetők fel. Sőt a szövetség megújítására vonatkozó hírek is már régen egész határozottsággal kilátásba helyezték azt, tehát a megtörtént tény bejelentése nem tartalmaz semmi újat, legfeljebb azt, hogy a meghosszabbítás hat évre történt. De a do­lognak nagy fontossága és egykönnyen meg sem mérhető kihatása mégis olyan, hogy annak hiteles kijelentése a világtörténelem egyik forduló­pontjául tekinthető. És pedig nemcsak azokra a nemzetekre nézve, melyek abban közvetlenül érdekelve vannak,de azokra nézve is, melyek azon kívül állnak; annyival is inkább, mert most ezeknek is más helyze­tük és viszonyaik vannak, mint a minőkben voltak akkor, midőn 1879-ben a hármas szö­vetség alapját képező szerződés Németország és monarkhiánk között létrejött, melynek természetét Olaszország utólagos csatlako­zása meg nem változtatta, csak keretét és fontosságát nagyobbította. Annál nagyobb fontosságot kell tulaj­donítanunk a hármas szövetség megújításá­nak, mert annak múltja nagy eredményeket mutat fel és a nemzetközi viszonyok átalakí­tására, konszolidácziój­ára és ez alapon a béke biztosítására, közvetlen, csak nem kizá­rólagos biztos hatással volt. Hatással volt még oly időkben is, midőn a szövet­ségesek nézetei és érdekei nem voltak annyira tisztázva és összeegyeztetve, mint most, és a­mikor a szövetségen kívül álló hatalmi tényezők és szenvedélyek sok­kal zavarosabbak voltak, mint most, midőn Olaszország határozottan (kormányváltozá­­sok daczára is) és kemény bel- és külföldi izgatások után is csatlakozott ahhoz, és Anglia szorosabb viszonyba lépett Olaszországgal a középtenger védelme és az érdekek biz­tosítása tekintetében. Pedig ezt most már Ru­din olasz miniszterelnök bejelentette a par­lamentnek, valamint határozottan manifesz­tálta monarchiánkkal való teljes érdek­ szo­lidaritását és Németországgal is legbarát­ságosabb viszonyban áll. Ez azt teszi, hogy a hármas szövetség­nek most sokkal nagyobb ereje és jelentő­sége van, mint volt első megalakulása alkalmával, már benső szervezeténél és kör­nyezeténél fogva is. Tényezői most számosab­bak, segédeszközei h­atározottabbak és czéljai, viszonyai nemcsak jobban tisztázva vannak, de egyúttal teljesen kipróbálva is lőnek; mert a béke biztosítása, amit eddig csak ho­mályos vágynak, vagy más és talán ellenté­tes czélokat jelző ürügynek tekintettek sokan, azt hosszú évek során át nemcsak kizárólagos és pedig őszinte határozottság­gal követett czéljául, de egyúttal csakis általa elérhető és biztosítható eredményül, jó barát és ellenség egyaránt feltétlenül el­­ismeri. Most már elhangzottak azok a gyanú­sítások, melyek az ellentáborból e tekintet­ben, olykor-olykor felmerültek és minden keresett ürügy és valódi, vagy affektált ér­zékenység, mely akár franczia, akár orosz részről felmerült, hogy feszültséget és esetleg összeütközést idézzen elő, tökéletesen sikerte­lennek bizonyult a hármasszövetség erejé­vel, eredményével szemben és tényezői­nek őszinte, határozott, megingathatatlan magatartása által. Ez, természetesen, lényeges befolyást gyakorolt a hármasszövetségen kívül álló tényezők helyzetére is. Mert ezek egy da­rabig a szövetség életképtelenségébe, vagy tarthatatlanságába vetették reményeiket és mindent el is követtek, hogy reményeik valósuljanak. Meghiúsult teljesen minden kísérlet és minden gyanúsítás. Azután a tényezők közt akartak bizalmatlanságot fölkelteni; erre volt irányozva az orosz sajtóban hol Németország, hol monarchiánk megfenyegetése és a Francziaország részéről Olaszországra gyakorolt nagy presszió. Ez is meghiúsult. Ily módon könnyű volt a felte­vés, hogy az erős hármasszövetséggel szem­ben, az azon kívül álló hatalmi tényezőknek kell szorosabb viszonyba és kapcsolatba lépni. De egyfelől a hármas szövetség czél­­jának ártatlan és nem provokativ természete ilyen ellenvédet szükségessé nem tett; más­felől a kivül álló hatalmak — Francziaország és Oroszország — geográfiában és szervezet­ben, czélokban és érdekekben sokkal nagyobb távolságban állanak, h­ogysem a mestersé­ges izgatás daczára könnyű lenne állandó czélban és formában úgy megállapodniuk,mint ahogy ez a hármas szövetség tényezőinek sikerült. Mert ha amazok is csak a békét akar­nák biztositni, akkor külön szövetségre e czélból szükség nincs; egyéb czélokban pedig köztük sokkal nehezebb a megegyezés, mint a hármas szövetség tagjai közt. Úgy, hogy minden híresztelés daczára sem hiszi senki hogy Francziaország és Oroszorország bár­mely irányú szövetségre léptek volna.­­ Lehet, hogy felmerülő inczidensek sze­rint, mesterséges izgatás segítségével, ad hoc, közös akc­ió létesülhet köztük, de a hármas szövetség ereje ezt is megnehezíti, czélja, magatartása pedig csaknem lehe­tetlenné teszi. De ez csak az utóbbi évek tapasz­talata által bizonyult be és így a hármas szövetség megújításának jelentősége épen abban áll, hogy míg ennek tényezői világos czéllal, elért eredmények és világos viszo­nyok alapján működnek, addig az azon kívül álló tényezők most nagyobb zavarban és ke­vesebb eredmén­nyel, kilátással néznek a jövőbe és bizonytalanabb alapon állanak, mint akkor, mikor megalakult a hármas­szövetség. Míg tehát ennek tényezői szilár­dabb alapon és világosabb, bensőbb viszony­ban állanak, mint valaha, addig ellenfeleik csak homályos vágyakkal és szenvedélyekkel küzködnek. És e tekintetben az európai közvéle­mény is nevezetes tényező. Már­pedig ez fel­tétlenül és teljesen csatlakozott a hármas szövetséghez. Iparkodtak ezt is elvonni at­tól. Monarchiánkban csak egy-két elhaló szláv hang emelkedett e czélból, de csúfos véget ért, mint legutóbb Vasaty­ur extem­­porizácziója. Németországon Bismarck tett legutóbb kísérletet ez irányban, de egyetlen követ meg nem mozdított az épületen, ame­lyet maga emelt, sőt szilárdítá azt. Még na­gyobb erőfeszítést tettek Olaszországban; sajtóban, parlamentben és népgyüléseken szervezték az ellen a támadást; felhasznál­ták a kormányválságot is s tegnap valóságos utczai verekedést rögtönöztek a parlament­ben , de mind­hiába; az új kormány még szi­lárdabban csatlakozott ahhoz, mint a régi. Rudini nyilatkozatai e tekintetben minden kétséget kizárnak. És az olasz sajtó, az olasz parlament és szenátus óriási többsége mele­gen, föltétlenül csatlakozott a szövetséghez. Az a parlamenti botrány, amelyet az olasz kamarában a radikálisok egy kis cso­portja előidézett, legkevésbé sem alterálhatja az olasz nemzetnek a hármas szövetséghez való ragaszkodásáról táplált hitünket. Mert az az egész botrány, amely a pofozkodást s az utczai verekedést bevitte a parlamentbe, mindenesetre nagyon sajnálatos ugyan az olasz parlament reputácziója érdekében s igen ta­nulságos a parlamentarizmus valódi hívei szá­mára , de azért egy pár piaczi hősnek a par­lamentbe tolakodása után nem szabad a par­lament többségét és az egész nemzetet el­ítélni, sem Olaszországban, sem­­ másutt. A képviselőház júl. hó 1-én, szerdán d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A közigazga­tási törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, Belföld, Budapest, jún. 30. (Kereskedelmi szer­ződésünk Olaszországgal.) Az Olaszor­szággal kötendő vám- és kereskedelmi szerződés ügyében a kereskedelmi minisztériumban — mint­­ a »M. E.« jelenti — holnap délelőtt 10 órakor szaktanácskozmány lesz, amelyen a kereskedelmi-, földmivelési- és pénzügyminisztérium képviselői vesznek részt. E tanácskozások befejezése után, a magyar képviselők Bécsbe mennek, hol a tárgya­lások julius hó közepe felé veszik kezdetöket. Vidéki élet, Pestvármegye főispánja Váczott. B­e­n­i­c­z­k­y Ferencz, Pestvármegye főispánja, a mai reggeli gyorsvonattal, titkára, a megye árvaszéki elnöke s főszámvevője kiséretében Váczra érkezett. A pályaudvaron a városi tisztikar és számos városi képviselő várta a főispánt. A perronon G­a­j­á­r­i Géza polgármester magyar diszben és Kemény Gusztáv járási főszolgabíró üdvözölték a főispánt, ki a fogadtatást megköszönte. Ezután megindult a hosszú kocsisorból álló menet a városháza felé, hová a főispán mozsárdurrogások és nagy éljen­zések között vonult be. A délelőtt folyamán a fő­ispán a tisztelgőket fogadta és megvizsgálta a vá­rosház ügykezelését s különösen a városi iktató­kat. Délben a főispán Gajári polgármesternél volt ebéden s délután folytatja szemléjét. Este a polgárság a »Curia« szálló disztermében társas­­vacsorát rendez a főispán tiszteletére, melyet eset­leg fáklyásmenet fog megelőzni. Ausztria, Bécs, jun. 30. A képviselőház ülése. (Lásd esti lapunkat.) Gautsch közoktatásügyi miniszter megc­áfolja azt az állítást, hogy az i­s­­kolákban az imát megszüntette volna; a miniszter ezt nemcsak vallásos gyakorlatnak, hanem fontos nevelési eszköznek tartja. Csak ke­vés esetben, ott, ahol a kisebbségben levő tanulók vallásos érzülete sértetett meg, gondoskodtak olyan imákról, amelyeket a gyermekek nyugodtan mon­dottak el együtt. Áttérve a galicziai iskola­ügyekre, sajnálkozását fejezi ki a miniszter a krakói események fölött, ahol külső befolyás kö­vetkeztében, az akadémiai ifjúság kebelében oly mozgalom indult meg, amely a kedélyeket ve­szedelmesen fölizgatta és tiltott cselekedetekre vezette. Az akadémiai szenátus ítéletei jogo­sak voltak. Megkisérlették, hogy a mozgalom a középiskolákra is kiterjesztessék, sőt egy tanulót vallásháboritás miatt kénytelenek vol­tak elitélni. Feltétlenül szükséges, hogy az ifjúság félrevezetői erélyesen üldöztessenek. A miniszter kifejti továbbá, hogy a közoktatásügyi kormány­zat Ausztria összes középiskoláiban kötelezővé fogja tenni a tornataní­­t­á­s­t. Ama vádat illetőleg, hogy az iskolákban a zsidó fiúk gúnyolják a keresztyén tanulókat, a mi­niszter ugyan a mostani áramlat után ítélve in­kább volna hajlandó az ellenkezőt hinni, de mi ellenvetése sem lehet az ellen, hogy ilyen esetek­ben, és úgy akkor, ha az ellenkező történik, az illető példa­adás okáért büntetéssel fenyíttessék. — Barvinsky kiemeli, hogy Galiczia mily so­kat tett az iskolák érdekében és a rutheneket, akik Ausztriában látják nemzetiségük védszirtjét, a kormány jóindulatába ajánlja. A ruthén nép kulturális fejlesztése a birodalomnak valóságos vadbástyát teremtene a Keleten. (Tetszés jobbról.) Sürgős tárgyalásban elfogadták a brüsszeli rabszolgaellenes konferenczia főok­mányát, Kozlovski előadó ajánlatához képest, aki hangsúlyozta, hogy Ausztria-Magyarország min­den erejét fel fogja használni a rabszolgaság ki­irtására ; továbbá utalt a katholikus lengyelek ül­dözésére Oroszországban. — Ezután interpel­­l­á­c­z­i­ó­k következnek, köztük Ebenhoché a nyilvános munka miatt ünnep- és va­sárnapokon és Getsmanné egy antiliberá­­lis újság lefoglaltatása miatt. — Schön­­born gróf igazságügyminiszter benyújtja a bűn­tettekről, vétségekről és kihágások­ról szóló büntető törvényjavaslatot, továbbá a büntető eljárás módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. Bécs, jún. 30. A képviselőház esti ülésében a közoktatási költségvetés részletes tárgyalását folytatta, Massarik vezérszónok az iskolák hiányait fejtegeti. Panaszkodik, hogy a cseh nyelv tanítása fölületes, míg a német nyelv tanítása fölött árgus szemekkel őrködnek. Kimu­tatni igyekszik egy második cseh egyetem felállí­tásának szükségességét. — E­xn­e­r elvárja, hogy a trónbeszéd programmja befolyással lesz a tan­ügyi igazgatásra. A nép politikai művelését kí­vánja, amin munkálkodni a kormány van hivatva. — Bilinski előadó visszautasítja Luegernek a technológiai múzeumra vonatkozó meg­jegyzéseit és kijelenti, hogy a múzeum álla­mosítása nem áll az intézet érdekében. Azt kívánja, hogy álalában többet áldozzanak köz­oktatási és művészeti czélokra. — A katho­likus egyház befolyását a népisko­lára biztosítani kell. A lengyelek nem já­rulhatnak hozzá a birodalmi iskolai törvény meg­változtatásához, amihez különben a mai időpont teljesen alkalmatlan. Az iskolának a valláshoz való viszonyát illetőleg a lengyelek teljesen egyetérte­nek Plenernek erre vonatkozó tapintatos nyilat­kozatával. Minthogy a képviselők az ülésen csak csekély számban jelentek meg, a szavazás hol­nap lesz. Bécs, jun. 30. A szoczialisták gyűlé­sén, Fuchs paraszt szoczialista azt fejtegette, hogy a vidéken az asszonyokat is be kell vonni a mozgalomba. Délután táviratok érkeztek a hollandi szoczialista párttól s a milánói és a svéd szoczia­­lista egyesületektől. Dr. Koller a nemzetközi mun­kásvédelemről és a brüsszeli kongresszuson való részvételről referált és azt javasolta, hogy az osz­trák megbízottak a munkaidő megrövidítését, a májusi ünnep egységes megülését és az egyesülési jogot követeljék. A militarizmust is szóba kell hozni a kongresszuson oly értelemben, hogy küz­deni kell úgy a militarizmus, mint a kapitalizmus ellen. Az erre vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadták és a gyűlést a munkásdal eléneklésével bezárták. Táviratok: A hármas szövetség megújítása. Bécs, jun. 30. A »Fremdenblatt« Rudini olasz miniszterelnök nyilatkozatairól szólva kijelenti, hogy Rudini által mondottaknak hatalmas hatása volt úgy benn az országban mint egész Európában. Megfosztják e nyi­latkozatok a hármas szövetség hivatásos el­leneseit és a hármas szövetségben kételke­dőket az utolsó észszerű ürügytől is, hogy e mesterségüket folytassák. Oda állítják őket a befejezett tény, a biztosított mű elé, melyet alkotói minden támadás el­lenében meg fognak védeni és oltalmaz­ni. A két monarchia szívesen fogadja be Olaszországot a népek békéjének szolgála­tában álló szövetségbe. A hármas szövet­ség továbbra is fennáll ugyanazon az alapon, amelyen felépült, ezért emlékezhetett meg Rudini ép oly szívélyesen Olaszországnak Anglia iránt való barátságáról, mint amilyen szívélyesen az utóbbi napokban az osztrák­­magyar-angol barátságot ünnepeltük. Róma, jun. 30. A király délután 2 óra­kor fogadta Bruck báró osztrák-magyar nagykövetet. A NEMZET TÁRCZÁJA. Junius 30. Rákóczy fia. Regény,­­nég­y hLoteffoe-n.. Irta : Jókai Mór. NEGYEDIK KÖTET. (Folytatás) 81 Lóháton jó öt óra járás a hírhedt Ali Kői fürdő Rodostóhoz. Mikor a fejedelem, fiával és a kíséretéhez tartozó urakkal megérkezett, épen javában volt az évad. Egy völgyteknő mélyében van a gyógyító erejű víz, Allah szabad ege alatt, bekerítetlenül, csak az alsó részén, ahol a víznek lefolyása van, fedi a partját egy hatalmas calamus-nádbozót, összeboruló, legyező alakú lombleveleivel; alatta pedig a sárgavirágú nympheák terjengetik széles, áterezett sötétzöld leveleiket a vízszinén. Ez a höl­gyek számára való bejárat a fürdőbe- A férfiaknak nincs szükségük védő árnyékra. A völgy két oldalát ellepik a sátorok; egy­szerűek és pompásak. Némelyik csak egy lepedő­ből áll; a másik keleti szőnyegekkel van feldí­szítve s kamarákra felosztva. Azonkívül száz meg száz szekér van a völgyben, amelyeken a távol országból ide csődült népség tanyázik, ernyők alatt. Valami száz lépésnyire a fürdő-tótól van aztán egy ponyvával kerített cserény forma: a hölgyek számára, akik a fürdés után oda szalad­nak, lemosakodni. Akkor mindenki legeltetheti rajtuk a szemeit. A fejedelem és kísérői is küldöttek előre sá­torokat, amik már készen vártak reájuk. De mire ők a fürdéshez elkészülónek, már akkor a tó csak­nem tele volt emberekkel, akik állig lemerülvén, csak a fejeikkel valának a szabadban. Györgynek nagyon jó előérzete volt, hogy ez a fürdői gyönyörűség is hasonlítani fog a vadá­szat örömeihez. Az Ak­kei-tó sárfürdővel szolgál. Az egész egy iszapmedencze, fekete, meleg és büdös A sártükör felett sok női fejet is látni. Azok között a török hölgyek areza arról különbözhető meg, hogy egy vékony fátyol van a homlokukon átkötve. A görög- s örmény hölgyek areza ellenben fedetlen. Ezek, minthogy ólom- és higany tartalmú arezfestéket használnak, a­mint ebbe­ a kénpárás degetbe belépnek, egyszerre olyan feketék lesz­nek, mint a szerecsenek. Mikor aztán a hölgyek megelégelték a für­dést, akkor kiszállnak a tóból s futnak a cserény felé. Szabad őket megbámulni. Az egész testük be van zománczozva vastag sárréteggel. A cserény mögött lemosakodnak, s ott azután kapnak gya­pot lepedőt, a mibe tetőtül talpig beburkolva ke­rülnek ismét elő s ballagnak a sátoraikhoz. Ilyen patinával aztán maga Anadyomene sem lehet kellemetes. A herczegnek is meg kellett fürödni, Mikes Kelemennel együtt. »Azt tudom, hogy úgy jöttünk ki, mint az olyan állatok, kik makkot esznek.« Ira Mikes. »Ott a sok asszony, leány, kik fel­kendőzik sárral ma­gokat és a kik olyanok, mint az ijesztők, sárosan, de nem másként.« »Abból a fekete apothókából a savanyu vizre kell menni ; abból harmad napig kell vi­nia, a­mennyit lehet, hogyha azt akarja valaki, hogy úgy megtisztuljon, mint a kristály.« »De minthogy a görög fajok semmi alkal­matosságot sem mutatnak el, a­hol egynéhány pol­­turát nyerhetnek, azért azt a vizet is meg kelle­ték szentelni, mert a nélkül nem volna hasznos.« »Ez a viz épen hozzá illik a sárfürdőhöz, mert ha az egyik utálatos, a másik förtelmes.« »Ez a viz nem savanyu, hanem sós, az is ros­ izü, zavaros.« »Egészségesnek nem használ, a­ki beteg, még betegebb lesz tőle.« Így ismerteti meg ezt a drága italt, hét évvel előbb irt levelében Mikes (1720. aug. 23.) Ugyan, hogy vitte rá a lelke, hogy hét évvel később azt irja: »mi is ott voltunk s jól megitat­tuk (a keserítsós vízzel) a herczegünket. De azt nem poharankint kell innia, hanem serlegenkint. Aki harmadnapig vagy negyven ejtek vizet a gyom­rába tölthet, annak , már nincs szüksége a Hypocrates orvosságára. A való, hogy a mi hercze­­günk annyit nem ivott; de az olyan orvosságra nincs is szüksége, s a nyavalyáját baráttánczczal*­ kell orvosolni. Nincs is jobb orvosság annál, mert mind a testnek, mind a léleknek használ; sem szebb táncz annál nincsen. Némely historikusok ugyan azt mondják, hogy a »menyasszonytáncz« vigabb ............. György herczeg nem kívánkozott a Mohamed paradicsomát még közelebbről megismerni. Mikor a fürdőről visszatértek, a fejedelmet egy sürgöny várta Konstantinápolyból. A franczia nagykövet tudatá vele az örven­detes eseményt, mely a franczia királyi családot *­ »Patientia« , »baráttáncz­» érte. A királyné, akinek eddig gyermeke nem volt, egyszerre ikreket szült: két leányt. Azt mondja erre Mikes: »a kezdet elég bősé­ges. De inkább akarták volna, ha fini kezdette volna. De az a jó ájtatos királyné a fiúra is kiszerzi az engedelmet.« Szóba került, hogy az örvendetes esemény fölötti gratuláczióját a fejedelemnek is illendő lesz átadatni a franczia királynál, még pedig külön megbízott által. De ki legyen ez a megbízott ? Aki egyúttal egyéb dolgairól is beszélhet az internált fejede­lemnek a franczia király előtt. Az most bizonyosan királyi jó kedvében van s kegyelmes elhatározá­sokra hajlandó. A vállalkozó és erre alkalmatos urak már el­mentek Francziaországba : Bercsényi és Esterházy ifjú grófok. A fejedelem azt kérdezó tanácsosaitól, hogy nem jó lenne-e György herczeget küldeni Versail­­lesba a gratuláczióval ? Többen helyeselték e szándékot, de mások ellentmondtak. Különösen Mikes Kelemen. Az ifjú herczegnek nem jó iskola a franczia udvar. Bécs­­ben csak hidegen élvezte a poklot, de Párisban melegen fogja megkapni. Aztán nagy szüksége van rá, hogy anyanyelvén, a magyaron beszélni megtanuljon. Azt pedig sehol másutt meg nem tanulhatja, mint itt, a magyar számüzöttek tele­pén. — Azonkívül is legfőbb ideje, hogy valami vallásos neveltetésben részesüljön; mivelhogy még csak imádkozni sem tud s sem az ó-, sem az uj­­testamentomot nem ismeri. Az elmulasztott okta­tást megadhatja az ifjúnak a fejedelem udvari papja, aki jeles paedagogus. Ennyi argumentumok mellett aztán rábírta Mikes ? fejedelmet, hogy ne Györgyöt küldje Versaillesba az üdvözlő irattal hanem Pelargust. VI. FEJEZET. »A kis Zsuzsika.« Node időközben csoda is történt! — Az örmény szabó elkészítette az uj öltözet ruhát. »Csak« két héttel az ígért határidő után, ami azok előtt, akik a szokásokat ismerik, valóságos csodának nevezhető. Erre a nagy napra, hogy az öltözet teljesen el­készült,nagy vendégséget adott a lakóinak a szabó gazda. A herczeg és Pelargus együtt részesültek abban a kegyben, hogy egy örmény vendégséget végig nézhettek. Mert arra, hogy végig is egyék, különb fog kell, mint a­milyennel a magyar faj rendelkezik. Az örményeknek vas fogaik vannak. Csak azok képesek megfelelni annak a hirhedett hurkának, amely apróra vagdalt bivalyhúsból készül s kéményben megfüstölve és kiszárítva élvezik. De még jobban kipróbálja a fogakat a »pesz­­meg«. Ez pedig olyan eledel, hogy a jeget (a­mit nyáron drága pénzen vesznek) megtörik apróra s akkor leöntik sűrűre főzött, forró musttal, ak­kor aztán kanállal eszik a forrót, meg a hideget egyszerre. Györgynek még ezzel sem találták kedvét. Azt mondta Pelargusnak, hogy ha mindennap ilyen traktával kényeztetnék, még akkor sem óhajtana Rodostóban megvénülni. Ellenben a skófiummal kihimezett magyar díszruhájának nagyon örvendezett. Most legalább meglátogathatja végre özvegy Bercsényi grófnőt, akiről Pelargustól annyi nevezetes jellemvonást hallott elbeszélni. (Folyt. köv.)

Next