Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)
1891-07-01 / 3173. szám
SZERKESZTŐSÉG: Ferencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSRE úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ára 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) 3173. (178.) szám. Reggeli kiadás: Budapest, 1891. Szerda, julius 1. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre kiadve, vagy ijuds? pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ,. .. .. „ ............................... .. 2 írt. 3 hónapra ....................................................... 6 » 6 hónapra ....................................................... 12 . Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 > óra 6 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) X* évi folyam. Felhívás előfizetésre. Az uj évnegyed alkalmával felhívjuk olvasóinkat az előfizetés megújítására. A »Nemzet« előfizetési ára: Az esti lap külön küldéséért vidékre, negyedévenkint 1árttal több fizetendő. Az előfizetési pénzek lapunk kiadóhivatalához (Ferencziek tere 3. sz. Athenaeum-épület) küldendők. Levelezőlapon nyilvánított kívánságra kiadóhivatalunk a lapot 8 napon át díjtalanul és előfizetésre való kötelezettség nélkül bárkinek megküldi. A »Nemzet« szerkesztősége és kiadóhivatala egy hónapra.........................2 írt negyedévre.........................6 » félévre.................................12 » egész évre.......................24 . Budapest, junius 30. Világraszóló, nagy és üdvös hírt mondott Vilmos császár, midőn a hármas szövetségnek, újabb hat évre való meghosszabbítását jelzé. Elő volt a közvélemény erre készítve régen, mert a nemzetközi viszonyok, a dolog természete és a hármas szövetség által eddig elért eredmények természetesnek, szükségesnek tüntetők fel. Sőt a szövetség megújítására vonatkozó hírek is már régen egész határozottsággal kilátásba helyezték azt, tehát a megtörtént tény bejelentése nem tartalmaz semmi újat, legfeljebb azt, hogy a meghosszabbítás hat évre történt. De a dolognak nagy fontossága és egykönnyen meg sem mérhető kihatása mégis olyan, hogy annak hiteles kijelentése a világtörténelem egyik fordulópontjául tekinthető. És pedig nemcsak azokra a nemzetekre nézve, melyek abban közvetlenül érdekelve vannak,de azokra nézve is, melyek azon kívül állnak; annyival is inkább, mert most ezeknek is más helyzetük és viszonyaik vannak, mint a minőkben voltak akkor, midőn 1879-ben a hármas szövetség alapját képező szerződés Németország és monarkhiánk között létrejött, melynek természetét Olaszország utólagos csatlakozása meg nem változtatta, csak keretét és fontosságát nagyobbította. Annál nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a hármas szövetség megújításának, mert annak múltja nagy eredményeket mutat fel és a nemzetközi viszonyok átalakítására, konszolidácziójára és ez alapon a béke biztosítására, közvetlen, csak nem kizárólagos biztos hatással volt. Hatással volt még oly időkben is, midőn a szövetségesek nézetei és érdekei nem voltak annyira tisztázva és összeegyeztetve, mint most, és amikor a szövetségen kívül álló hatalmi tényezők és szenvedélyek sokkal zavarosabbak voltak, mint most, midőn Olaszország határozottan (kormányváltozások daczára is) és kemény bel- és külföldi izgatások után is csatlakozott ahhoz, és Anglia szorosabb viszonyba lépett Olaszországgal a középtenger védelme és az érdekek biztosítása tekintetében. Pedig ezt most már Rudin olasz miniszterelnök bejelentette a parlamentnek, valamint határozottan manifesztálta monarchiánkkal való teljes érdek szolidaritását és Németországgal is legbarátságosabb viszonyban áll. Ez azt teszi, hogy a hármas szövetségnek most sokkal nagyobb ereje és jelentősége van, mint volt első megalakulása alkalmával, már benső szervezeténél és környezeténél fogva is. Tényezői most számosabbak, segédeszközei határozottabbak és czéljai, viszonyai nemcsak jobban tisztázva vannak, de egyúttal teljesen kipróbálva is lőnek; mert a béke biztosítása, amit eddig csak homályos vágynak, vagy más és talán ellentétes czélokat jelző ürügynek tekintettek sokan, azt hosszú évek során át nemcsak kizárólagos és pedig őszinte határozottsággal követett czéljául, de egyúttal csakis általa elérhető és biztosítható eredményül, jó barát és ellenség egyaránt feltétlenül elismeri. Most már elhangzottak azok a gyanúsítások, melyek az ellentáborból e tekintetben, olykor-olykor felmerültek és minden keresett ürügy és valódi, vagy affektált érzékenység, mely akár franczia, akár orosz részről felmerült, hogy feszültséget és esetleg összeütközést idézzen elő, tökéletesen sikertelennek bizonyult a hármasszövetség erejével, eredményével szemben és tényezőinek őszinte, határozott, megingathatatlan magatartása által. Ez, természetesen, lényeges befolyást gyakorolt a hármasszövetségen kívül álló tényezők helyzetére is. Mert ezek egy darabig a szövetség életképtelenségébe, vagy tarthatatlanságába vetették reményeiket és mindent el is követtek, hogy reményeik valósuljanak. Meghiúsult teljesen minden kísérlet és minden gyanúsítás. Azután a tényezők közt akartak bizalmatlanságot fölkelteni; erre volt irányozva az orosz sajtóban hol Németország, hol monarchiánk megfenyegetése és a Francziaország részéről Olaszországra gyakorolt nagy presszió. Ez is meghiúsult. Ily módon könnyű volt a feltevés, hogy az erős hármasszövetséggel szemben, az azon kívül álló hatalmi tényezőknek kell szorosabb viszonyba és kapcsolatba lépni. De egyfelől a hármas szövetség czéljának ártatlan és nem provokativ természete ilyen ellenvédet szükségessé nem tett; másfelől a kivül álló hatalmak — Francziaország és Oroszország — geográfiában és szervezetben, czélokban és érdekekben sokkal nagyobb távolságban állanak, hogysem a mesterséges izgatás daczára könnyű lenne állandó czélban és formában úgy megállapodniuk,mint ahogy ez a hármas szövetség tényezőinek sikerült. Mert ha amazok is csak a békét akarnák biztositni, akkor külön szövetségre e czélból szükség nincs; egyéb czélokban pedig köztük sokkal nehezebb a megegyezés, mint a hármas szövetség tagjai közt. Úgy, hogy minden híresztelés daczára sem hiszi senki hogy Francziaország és Oroszorország bármely irányú szövetségre léptek volna. Lehet, hogy felmerülő inczidensek szerint, mesterséges izgatás segítségével, ad hoc, közös akció létesülhet köztük, de a hármas szövetség ereje ezt is megnehezíti, czélja, magatartása pedig csaknem lehetetlenné teszi. De ez csak az utóbbi évek tapasztalata által bizonyult be és így a hármas szövetség megújításának jelentősége épen abban áll, hogy míg ennek tényezői világos czéllal, elért eredmények és világos viszonyok alapján működnek, addig az azon kívül álló tényezők most nagyobb zavarban és kevesebb eredménnyel, kilátással néznek a jövőbe és bizonytalanabb alapon állanak, mint akkor, mikor megalakult a hármasszövetség. Míg tehát ennek tényezői szilárdabb alapon és világosabb, bensőbb viszonyban állanak, mint valaha, addig ellenfeleik csak homályos vágyakkal és szenvedélyekkel küzködnek. És e tekintetben az európai közvélemény is nevezetes tényező. Márpedig ez feltétlenül és teljesen csatlakozott a hármas szövetséghez. Iparkodtak ezt is elvonni attól. Monarchiánkban csak egy-két elhaló szláv hang emelkedett e czélból, de csúfos véget ért, mint legutóbb Vasatyur extemporizácziója. Németországon Bismarck tett legutóbb kísérletet ez irányban, de egyetlen követ meg nem mozdított az épületen, amelyet maga emelt, sőt szilárdítá azt. Még nagyobb erőfeszítést tettek Olaszországban; sajtóban, parlamentben és népgyüléseken szervezték az ellen a támadást; felhasználták a kormányválságot is s tegnap valóságos utczai verekedést rögtönöztek a parlamentben , de mindhiába; az új kormány még szilárdabban csatlakozott ahhoz, mint a régi. Rudini nyilatkozatai e tekintetben minden kétséget kizárnak. És az olasz sajtó, az olasz parlament és szenátus óriási többsége melegen, föltétlenül csatlakozott a szövetséghez. Az a parlamenti botrány, amelyet az olasz kamarában a radikálisok egy kis csoportja előidézett, legkevésbé sem alterálhatja az olasz nemzetnek a hármas szövetséghez való ragaszkodásáról táplált hitünket. Mert az az egész botrány, amely a pofozkodást s az utczai verekedést bevitte a parlamentbe, mindenesetre nagyon sajnálatos ugyan az olasz parlament reputácziója érdekében s igen tanulságos a parlamentarizmus valódi hívei számára , de azért egy pár piaczi hősnek a parlamentbe tolakodása után nem szabad a parlament többségét és az egész nemzetet elítélni, sem Olaszországban, sem másutt. A képviselőház júl. hó 1-én, szerdán d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, Belföld, Budapest, jún. 30. (Kereskedelmi szerződésünk Olaszországgal.) Az Olaszországgal kötendő vám- és kereskedelmi szerződés ügyében a kereskedelmi minisztériumban — mint a »M. E.« jelenti — holnap délelőtt 10 órakor szaktanácskozmány lesz, amelyen a kereskedelmi-, földmivelési- és pénzügyminisztérium képviselői vesznek részt. E tanácskozások befejezése után, a magyar képviselők Bécsbe mennek, hol a tárgyalások julius hó közepe felé veszik kezdetöket. Vidéki élet, Pestvármegye főispánja Váczott. Beniczky Ferencz, Pestvármegye főispánja, a mai reggeli gyorsvonattal, titkára, a megye árvaszéki elnöke s főszámvevője kiséretében Váczra érkezett. A pályaudvaron a városi tisztikar és számos városi képviselő várta a főispánt. A perronon Gajári Géza polgármester magyar diszben és Kemény Gusztáv járási főszolgabíró üdvözölték a főispánt, ki a fogadtatást megköszönte. Ezután megindult a hosszú kocsisorból álló menet a városháza felé, hová a főispán mozsárdurrogások és nagy éljenzések között vonult be. A délelőtt folyamán a főispán a tisztelgőket fogadta és megvizsgálta a városház ügykezelését s különösen a városi iktatókat. Délben a főispán Gajári polgármesternél volt ebéden s délután folytatja szemléjét. Este a polgárság a »Curia« szálló disztermében társasvacsorát rendez a főispán tiszteletére, melyet esetleg fáklyásmenet fog megelőzni. Ausztria, Bécs, jun. 30. A képviselőház ülése. (Lásd esti lapunkat.) Gautsch közoktatásügyi miniszter megcáfolja azt az állítást, hogy az iskolákban az imát megszüntette volna; a miniszter ezt nemcsak vallásos gyakorlatnak, hanem fontos nevelési eszköznek tartja. Csak kevés esetben, ott, ahol a kisebbségben levő tanulók vallásos érzülete sértetett meg, gondoskodtak olyan imákról, amelyeket a gyermekek nyugodtan mondottak el együtt. Áttérve a galicziai iskolaügyekre, sajnálkozását fejezi ki a miniszter a krakói események fölött, ahol külső befolyás következtében, az akadémiai ifjúság kebelében oly mozgalom indult meg, amely a kedélyeket veszedelmesen fölizgatta és tiltott cselekedetekre vezette. Az akadémiai szenátus ítéletei jogosak voltak. Megkisérlették, hogy a mozgalom a középiskolákra is kiterjesztessék, sőt egy tanulót vallásháboritás miatt kénytelenek voltak elitélni. Feltétlenül szükséges, hogy az ifjúság félrevezetői erélyesen üldöztessenek. A miniszter kifejti továbbá, hogy a közoktatásügyi kormányzat Ausztria összes középiskoláiban kötelezővé fogja tenni a tornatanítást. Ama vádat illetőleg, hogy az iskolákban a zsidó fiúk gúnyolják a keresztyén tanulókat, a miniszter ugyan a mostani áramlat után ítélve inkább volna hajlandó az ellenkezőt hinni, de mi ellenvetése sem lehet az ellen, hogy ilyen esetekben, és úgy akkor, ha az ellenkező történik, az illető példaadás okáért büntetéssel fenyíttessék. — Barvinsky kiemeli, hogy Galiczia mily sokat tett az iskolák érdekében és a rutheneket, akik Ausztriában látják nemzetiségük védszirtjét, a kormány jóindulatába ajánlja. A ruthén nép kulturális fejlesztése a birodalomnak valóságos vadbástyát teremtene a Keleten. (Tetszés jobbról.) Sürgős tárgyalásban elfogadták a brüsszeli rabszolgaellenes konferenczia főokmányát, Kozlovski előadó ajánlatához képest, aki hangsúlyozta, hogy Ausztria-Magyarország minden erejét fel fogja használni a rabszolgaság kiirtására ; továbbá utalt a katholikus lengyelek üldözésére Oroszországban. — Ezután interpellácziók következnek, köztük Ebenhoché a nyilvános munka miatt ünnep- és vasárnapokon és Getsmanné egy antiliberális újság lefoglaltatása miatt. — Schönborn gróf igazságügyminiszter benyújtja a bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló büntető törvényjavaslatot, továbbá a büntető eljárás módosításáról szóló törvényjavaslatot. Bécs, jún. 30. A képviselőház esti ülésében a közoktatási költségvetés részletes tárgyalását folytatta, Massarik vezérszónok az iskolák hiányait fejtegeti. Panaszkodik, hogy a cseh nyelv tanítása fölületes, míg a német nyelv tanítása fölött árgus szemekkel őrködnek. Kimutatni igyekszik egy második cseh egyetem felállításának szükségességét. — Exner elvárja, hogy a trónbeszéd programmja befolyással lesz a tanügyi igazgatásra. A nép politikai művelését kívánja, amin munkálkodni a kormány van hivatva. — Bilinski előadó visszautasítja Luegernek a technológiai múzeumra vonatkozó megjegyzéseit és kijelenti, hogy a múzeum államosítása nem áll az intézet érdekében. Azt kívánja, hogy álalában többet áldozzanak közoktatási és művészeti czélokra. — A katholikus egyház befolyását a népiskolára biztosítani kell. A lengyelek nem járulhatnak hozzá a birodalmi iskolai törvény megváltoztatásához, amihez különben a mai időpont teljesen alkalmatlan. Az iskolának a valláshoz való viszonyát illetőleg a lengyelek teljesen egyetértenek Plenernek erre vonatkozó tapintatos nyilatkozatával. Minthogy a képviselők az ülésen csak csekély számban jelentek meg, a szavazás holnap lesz. Bécs, jun. 30. A szoczialisták gyűlésén, Fuchs paraszt szoczialista azt fejtegette, hogy a vidéken az asszonyokat is be kell vonni a mozgalomba. Délután táviratok érkeztek a hollandi szoczialista párttól s a milánói és a svéd szoczialista egyesületektől. Dr. Koller a nemzetközi munkásvédelemről és a brüsszeli kongresszuson való részvételről referált és azt javasolta, hogy az osztrák megbízottak a munkaidő megrövidítését, a májusi ünnep egységes megülését és az egyesülési jogot követeljék. A militarizmust is szóba kell hozni a kongresszuson oly értelemben, hogy küzdeni kell úgy a militarizmus, mint a kapitalizmus ellen. Az erre vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadták és a gyűlést a munkásdal eléneklésével bezárták. Táviratok: A hármas szövetség megújítása. Bécs, jun. 30. A »Fremdenblatt« Rudini olasz miniszterelnök nyilatkozatairól szólva kijelenti, hogy Rudini által mondottaknak hatalmas hatása volt úgy benn az országban mint egész Európában. Megfosztják e nyilatkozatok a hármas szövetség hivatásos elleneseit és a hármas szövetségben kételkedőket az utolsó észszerű ürügytől is, hogy e mesterségüket folytassák. Oda állítják őket a befejezett tény, a biztosított mű elé, melyet alkotói minden támadás ellenében meg fognak védeni és oltalmazni. A két monarchia szívesen fogadja be Olaszországot a népek békéjének szolgálatában álló szövetségbe. A hármas szövetség továbbra is fennáll ugyanazon az alapon, amelyen felépült, ezért emlékezhetett meg Rudini ép oly szívélyesen Olaszországnak Anglia iránt való barátságáról, mint amilyen szívélyesen az utóbbi napokban az osztrákmagyar-angol barátságot ünnepeltük. Róma, jun. 30. A király délután 2 órakor fogadta Bruck báró osztrák-magyar nagykövetet. A NEMZET TÁRCZÁJA. Junius 30. Rákóczy fia. Regény,négy hLoteffoe-n.. Irta : Jókai Mór. NEGYEDIK KÖTET. (Folytatás) 81 Lóháton jó öt óra járás a hírhedt Ali Kői fürdő Rodostóhoz. Mikor a fejedelem, fiával és a kíséretéhez tartozó urakkal megérkezett, épen javában volt az évad. Egy völgyteknő mélyében van a gyógyító erejű víz, Allah szabad ege alatt, bekerítetlenül, csak az alsó részén, ahol a víznek lefolyása van, fedi a partját egy hatalmas calamus-nádbozót, összeboruló, legyező alakú lombleveleivel; alatta pedig a sárgavirágú nympheák terjengetik széles, áterezett sötétzöld leveleiket a vízszinén. Ez a hölgyek számára való bejárat a fürdőbe- A férfiaknak nincs szükségük védő árnyékra. A völgy két oldalát ellepik a sátorok; egyszerűek és pompásak. Némelyik csak egy lepedőből áll; a másik keleti szőnyegekkel van feldíszítve s kamarákra felosztva. Azonkívül száz meg száz szekér van a völgyben, amelyeken a távol országból ide csődült népség tanyázik, ernyők alatt. Valami száz lépésnyire a fürdő-tótól van aztán egy ponyvával kerített cserény forma: a hölgyek számára, akik a fürdés után oda szaladnak, lemosakodni. Akkor mindenki legeltetheti rajtuk a szemeit. A fejedelem és kísérői is küldöttek előre sátorokat, amik már készen vártak reájuk. De mire ők a fürdéshez elkészülónek, már akkor a tó csaknem tele volt emberekkel, akik állig lemerülvén, csak a fejeikkel valának a szabadban. Györgynek nagyon jó előérzete volt, hogy ez a fürdői gyönyörűség is hasonlítani fog a vadászat örömeihez. Az Akkei-tó sárfürdővel szolgál. Az egész egy iszapmedencze, fekete, meleg és büdös A sártükör felett sok női fejet is látni. Azok között a török hölgyek areza arról különbözhető meg, hogy egy vékony fátyol van a homlokukon átkötve. A görög- s örmény hölgyek areza ellenben fedetlen. Ezek, minthogy ólom- és higany tartalmú arezfestéket használnak, amint ebbe a kénpárás degetbe belépnek, egyszerre olyan feketék lesznek, mint a szerecsenek. Mikor aztán a hölgyek megelégelték a fürdést, akkor kiszállnak a tóból s futnak a cserény felé. Szabad őket megbámulni. Az egész testük be van zománczozva vastag sárréteggel. A cserény mögött lemosakodnak, s ott azután kapnak gyapot lepedőt, a mibe tetőtül talpig beburkolva kerülnek ismét elő s ballagnak a sátoraikhoz. Ilyen patinával aztán maga Anadyomene sem lehet kellemetes. A herczegnek is meg kellett fürödni, Mikes Kelemennel együtt. »Azt tudom, hogy úgy jöttünk ki, mint az olyan állatok, kik makkot esznek.« Ira Mikes. »Ott a sok asszony, leány, kik felkendőzik sárral magokat és a kik olyanok, mint az ijesztők, sárosan, de nem másként.« »Abból a fekete apothókából a savanyu vizre kell menni ; abból harmad napig kell vinia, amennyit lehet, hogyha azt akarja valaki, hogy úgy megtisztuljon, mint a kristály.« »De minthogy a görög fajok semmi alkalmatosságot sem mutatnak el, ahol egynéhány polturát nyerhetnek, azért azt a vizet is meg kelleték szentelni, mert a nélkül nem volna hasznos.« »Ez a viz épen hozzá illik a sárfürdőhöz, mert ha az egyik utálatos, a másik förtelmes.« »Ez a viz nem savanyu, hanem sós, az is ros izü, zavaros.« »Egészségesnek nem használ, aki beteg, még betegebb lesz tőle.« Így ismerteti meg ezt a drága italt, hét évvel előbb irt levelében Mikes (1720. aug. 23.) Ugyan, hogy vitte rá a lelke, hogy hét évvel később azt irja: »mi is ott voltunk s jól megitattuk (a keserítsós vízzel) a herczegünket. De azt nem poharankint kell innia, hanem serlegenkint. Aki harmadnapig vagy negyven ejtek vizet a gyomrába tölthet, annak , már nincs szüksége a Hypocrates orvosságára. A való, hogy a mi herczegünk annyit nem ivott; de az olyan orvosságra nincs is szüksége, s a nyavalyáját baráttánczczal* kell orvosolni. Nincs is jobb orvosság annál, mert mind a testnek, mind a léleknek használ; sem szebb táncz annál nincsen. Némely historikusok ugyan azt mondják, hogy a »menyasszonytáncz« vigabb ............. György herczeg nem kívánkozott a Mohamed paradicsomát még közelebbről megismerni. Mikor a fürdőről visszatértek, a fejedelmet egy sürgöny várta Konstantinápolyból. A franczia nagykövet tudatá vele az örvendetes eseményt, mely a franczia királyi családot * »Patientia« , »baráttáncz» érte. A királyné, akinek eddig gyermeke nem volt, egyszerre ikreket szült: két leányt. Azt mondja erre Mikes: »a kezdet elég bőséges. De inkább akarták volna, ha fini kezdette volna. De az a jó ájtatos királyné a fiúra is kiszerzi az engedelmet.« Szóba került, hogy az örvendetes esemény fölötti gratuláczióját a fejedelemnek is illendő lesz átadatni a franczia királynál, még pedig külön megbízott által. De ki legyen ez a megbízott ? Aki egyúttal egyéb dolgairól is beszélhet az internált fejedelemnek a franczia király előtt. Az most bizonyosan királyi jó kedvében van s kegyelmes elhatározásokra hajlandó. A vállalkozó és erre alkalmatos urak már elmentek Francziaországba : Bercsényi és Esterházy ifjú grófok. A fejedelem azt kérdezó tanácsosaitól, hogy nem jó lenne-e György herczeget küldeni Versaillesba a gratuláczióval ? Többen helyeselték e szándékot, de mások ellentmondtak. Különösen Mikes Kelemen. Az ifjú herczegnek nem jó iskola a franczia udvar. Bécsben csak hidegen élvezte a poklot, de Párisban melegen fogja megkapni. Aztán nagy szüksége van rá, hogy anyanyelvén, a magyaron beszélni megtanuljon. Azt pedig sehol másutt meg nem tanulhatja, mint itt, a magyar számüzöttek telepén. — Azonkívül is legfőbb ideje, hogy valami vallásos neveltetésben részesüljön; mivelhogy még csak imádkozni sem tud s sem az ó-, sem az ujtestamentomot nem ismeri. Az elmulasztott oktatást megadhatja az ifjúnak a fejedelem udvari papja, aki jeles paedagogus. Ennyi argumentumok mellett aztán rábírta Mikes ? fejedelmet, hogy ne Györgyöt küldje Versaillesba az üdvözlő irattal hanem Pelargust. VI. FEJEZET. »A kis Zsuzsika.« Node időközben csoda is történt! — Az örmény szabó elkészítette az uj öltözet ruhát. »Csak« két héttel az ígért határidő után, ami azok előtt, akik a szokásokat ismerik, valóságos csodának nevezhető. Erre a nagy napra, hogy az öltözet teljesen elkészült,nagy vendégséget adott a lakóinak a szabó gazda. A herczeg és Pelargus együtt részesültek abban a kegyben, hogy egy örmény vendégséget végig nézhettek. Mert arra, hogy végig is egyék, különb fog kell, mint amilyennel a magyar faj rendelkezik. Az örményeknek vas fogaik vannak. Csak azok képesek megfelelni annak a hirhedett hurkának, amely apróra vagdalt bivalyhúsból készül s kéményben megfüstölve és kiszárítva élvezik. De még jobban kipróbálja a fogakat a »peszmeg«. Ez pedig olyan eledel, hogy a jeget (amit nyáron drága pénzen vesznek) megtörik apróra s akkor leöntik sűrűre főzött, forró musttal, akkor aztán kanállal eszik a forrót, meg a hideget egyszerre. Györgynek még ezzel sem találták kedvét. Azt mondta Pelargusnak, hogy ha mindennap ilyen traktával kényeztetnék, még akkor sem óhajtana Rodostóban megvénülni. Ellenben a skófiummal kihimezett magyar díszruhájának nagyon örvendezett. Most legalább meglátogathatja végre özvegy Bercsényi grófnőt, akiről Pelargustól annyi nevezetes jellemvonást hallott elbeszélni. (Folyt. köv.)