Nemzet, 1891. július (10. évfolyam, 3173-3203. szám)

1891-07-28 / 3200. szám

Páris, jul. 27. A franczia kormány attól félvén, hogy a visszatérő hajóraj látogatása egy angol kikötőben, gyengíthetné a kron­­stadti tartózkodás benyomását, közölte az orosz kabinettel, hogy e látogatás pusztán az angol kabinet ismételt sürgető meghívására történik, amely kijelentette, hogy ezzel a királynő különös óhajának is ad kifejezést. (M.É.) Páris, jul. 27. A »Havas-ügynökség« jelenti, hogy az orosz császár, miután meglá­togatta a franczia hajórajt, üdvözlő táviratot intézett Carnot köztársasági elnökhöz, aki sietett a czárnak azt megköszönni. Pétervár, jul. 27. Az ebéd, amelyet Alexis nagyherczeg tegnap az »Asia« hajón, Gervais ten­gernagy, a törzskar és a franczia hajók parancs­nokainak tiszteletére adott, magas orosz méltósá­gok résztvétele mellett, fényesen folyt le. Tegnap mintegy kétszáz franczia matróz, tisztjeikkel együtt, itt hangversenyen volt. Gervais tengernagy ma, franczia tisztekből álló küldöttség élén, előreláthatólag Moszkvába utazik, ahol fényes fogadtatás vár reá. London, jul. 27. A »Standard« azt mondja: elképzelhetetlen, hogy Francziaország és Oroszor­szág viszonya a jövőben szorosabbá ne váljék , de ez csak a kormányok és hadseregek, nem pedig a két nemzet meghitt viszonya volna. Pétervár, jul. 27. A Mars mezőn levő Hippod­­romban, hol tegnap Szlavjanszky hangverse­ny­e volt, a francziák viharos tüntetésben része­sültek. Szlavjanszky 200 franczia tisztet és piatrózt hívott meg a hangversenyre. A hangverseny vé­gén igazi viharként tört ki a lelkesedés. Három­ezer ember énekelte a nemzeti himnuszt és kia­bálta : »Vive la France, vive la Bussie!!« (M. É.) Kiev, jul. 27. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Sándor szerb ki­rályt, mikor tegnapelőtt délután 3 órakor ideérkezett, Dragomirov tábornok fogadta és üdvözölte a pályaudvaron. Mikor a király a vagyont elhagyta, kenyeret és sót nyújtot­tak neki át, mialatt a katonai zenekar a szerb nemzeti himnuszt játszotta, a közön­ség szűnni nem akaró hurráhzásai közt. Mi­után a király a katonai parancsnok jelenté­sét fogadta, s a katonai és polgári méltósá­gokat bemutattatta magának, bevonult a városba. Az utczákon sorfalat álló kö­zönség lelkesen üdvözölte. Az egész város szerb és orosz zászlódíszben pompázott. A király egyenesen a Zsófia székesegyházba hajtatott, melynek ajtajánál három püspök és 30-nál több pap várakozott rá, azután pe­dig a kilenczvenéves metropolitát, Platont, ki nem jelenhetett meg, meglátogatta. Azután pedig megszállt a czári palotában. Nemso­kára meglátogatta Alexandra Petrovna nagy­­herczegasszonyt, Ignatjev főkormányzót és Dragomirov tábornokot. Este a várost ragyo­góan kivilágították. Tegnap a király Platon metropolitánál reggelizett, délután pedig a császári yachttal vizisétát tett a Dnyeperen. Ma még Kievben marad, hogy részt ve­­gyen a szent Vladimir tiszteletére rendezett napü­nnepen, holnap pedig tovább utazik Moszkvába. Krakkó, jul. 28. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: A »Befonna« bécsi jelen­tései szerint a galicziai államvasut-igazgatóságok, a Károly­ Lajos vasút államosítása után, meg fog­ják tartani eddigi működési körüket, ellenben föl lesznek hatalmazva hivatalnokokat nevezni ki egész 1000 forinttal. Bécs, jul. 27. A hírlapok jelentései szerint, a román kormány, tekintettel a vagyontalan beván­dorlók szaporodására, az összes utazóknak meg­tiltotta a román területre való lépést, ha csak az illető román diplomácziai képviselő által láttamo­­zott útlevelet föl nem mutatnak. Berlin, jul. 27. A »Reichsanzeiger« jelenti: Vilmos császár szombaton Tromsöbe érkezett. A jelentések meghallgatása után visszavonult és dol­gozott. A császár vasárnap egyedül volt jelen az istentiszteleten, délben elrendelte a hajó elindu­lását és tegnap a Malagger Fjordba érkezett. A császár ma déli irányban szándékozik útját foly­tatni. A császár olyannyira kigyógyult bajából, hogy tegnap már bekötözött térddel, egész nap a fedélzeten tartózkodhatott és részt vehetett az ét­kezéseken. Berlin, jul. 27. A »Reichsanzeiger« közli Koch tanárnak a fertőző betegségek intézetének igazga­tójává és az orvosi fakultás tiszteletbeli tanárává való kinevezését. London, jul. 27. A »Times« jól értesült forrásból jelenti, hogy Hirsch báró White Arnold ügynöke útján két fontos enged­ményt nyert a c­ártól. Az első engedmény abban áll, hogy a kivándorlóknak eddig szükséges és költséges útleveleket beszün­tette, a másik pedig abban, hogy a c­ár meg­engedi, hogy mindenütt Oroszországban ki­­vándorlási bizottságok alakíttassanak, me­lyek a berlini központi bizottsággal össze­köttetésben lennének. (M. E.) London, jul. 27. Atkinson konzervatív képvi­selőt a ház elnökével szemben tanúsított illetlen magaviselet miatt, a ház üléseiről egy hétre ki­zárták. Páris, jul. 27. A st.-manche-i polgármesteri hivatal ajtói előtt megszámlálhatatlan sokaság to­long. A vonatok ez idő szerint ismét rendesen köz­lekednek. Az előnyomozat során, a mint mondják, bebizonyult, hogy a katasztrófáért a felelősség a kisegítő vonat mozdonyvezetőjét terheli, a­ki az utolsó állomás főnökének figyelmeztetése daczára, teljes gőzerővel haladt és a megállási jelzést sem vette figyelembe. A mozdonyvezető a maga részé­ről azt állítja, hogy a fékező készüléket iránta való rosszakaratból használhatatlanná tették és azért nem állíthatta meg a vonatot. Páris, jul. 27. A vasúttársaság a st.-manche-i katasztrófa áldozatainak számát, mint bebizonyult, igen csekélyre tette. Körülbelül ötven a halot­tak és száz a sebesültek száma. Páris, jul. 27. (11 óra d. e.) A saint-mandei mairie termei, hol a vasúti katasztrófa halottjai vannak kiterítve, borzalmas képet nyújtanak. A holttestek feketék, el vannak szenesedve és alig van emberi alakjuk. Perczről-percre megújulnak a szivszaggató jelenetek, a mint az odaérkezők felismerik a holtak közt hozzátartozóikat. Az ál­dozatok nagy részét a tűz és a viz ölte meg. Ugyanis majdnem 40 perczbe került, mig a tűzol­tók fecskendői megkezdhették működésüket s mi­kor végre hatalmas vizsugarakat lövelltek az égő kocsikra, a sebesültek közül, úgy látszik, többen meghaltak. Páris, jul. 27. A vasúttársaság communiqué-je a st. mandei katasztrófa halottjainak szá­mát 35-r­e, a sebesültekét 30-ra teszi. E számok azonban még nem tekinthetők végleg megállapí­tottaknak. Athén, jul. 27. (Eredeti távirat.) Az Egyptomban élő görögök között figyelemreméltó forrongás uralkodik a tervbe vett iparadók és egyéb megadóztatások miatt. E­miatt a görög ka­marához feliratot intéznek, amelyben kijelentik, hogy az Egyptomban élő görögök e terheknek csak a kamara határozata értelmében vetik ma­gukat alá. A Korfuból elmenekült zsidók visszatérése még egyre tart s a görög kormány a visszatérőket gyámolitja. Az alexandriai görög főkonzul köze­lebbről fölhatalmazást kapott, hogy 150 zsidó me­nekültnek visszatérését az állam költségén segítse elő. (P. O.) Bukarest, jul. 27. Bratiano helyébe a sze­nátusba tegnap Cantac tizenő konzervatív pártit választották meg. Ezzel a kormány egy sza­vazatot nyert a szenátusban, azon kívül tegnap két képviselőválasztáson is a konzervatívok győztek. A gyalogság újjászervezéséről szóló törvény ma lépett hatályba. Bern, jul. 27. A svájczi szoc­iál­demokrata­ párt központi bizottsága egyhangúlag elhatározta, hogy a központi vasút megvétele ellen irányuló moz­galmat önállóan szervezi. A szövetségi gyűlés rendkívüli ülésszakra gyűlt egybe. Mindkét ta­nácsba az eddigi tisztikart választották meg. A nemzeti tanács elnöke Lachener (Genf) a rendek tanácsáé Gattingsheim (Bázel.) Csensztochau, jul. 27. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr « jelentése: Opatovicze orosz határ­helység mellett az orosz csendőrség a bucsujáró­kat fegyverrel űzte vissza, bár a szükséges utazási okmányokkal voltak ellátva. Pétervár, jul. 28. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: Ma reggel a folyami rend­őrség letartóztatott egy Kronstadtba induló magán gőzöst s csak akkor engedték Péterhof felé folytatni az útját, mikor a czár már visszaérkezett. Róma, jul. 27. A »Tribuná«-nak egy comos távirata szerint a Mustinoni-féle litográfiai inté­zetben házkutatás volt és az intézet tulajdonosát és vezetőjét letartóztatták és több kőlemezt és iro­mányt lefoglaltak. A genuai kikötő s a Genua mel­letti tengerpart megerőditésének tervéről van szó, amelyet, úgy látszik, ellopott egy Genuában lakó német litográfus, a­ki előbb a Mustironi-féle inté­zetben dolgozott. A német embert letartóztatták és reményük, hogy még idején sikerült a tervek­nek külföldre küldését megakadályozni. Kolozsvár, jul. 27. Bethlen András gróf földmivelési miniszter, aki tegnap reggel Bethlenbe, birtokára utazott, ma délután ide érkezett, néhány órát töltött itt látogatásokkal s az esti vonattal elutazott Budapestre. Temesvár, jul. 27. A dél-magyarországi tanító­­egylet 25. jubiláris közgyűléséhez, mely holnap kezdődik, egész Magyarországból ma reggel óta tömegesen jönnek résztvevők. A közgyűlésen mintegy ezer tanító lesz együtt. Csáky miniszter helyettese gyanánt a közgyűlésen jelen lesz Lévay József osztálytanácsos. Ma délután választmányi előértekezlet és este ismerkedés volt. Közgazdasági táviratok. Róma, jul. 27. Kormánykörökben a legjobb remén­nyel vannak a keresedelmi szerző­déses tárgyalások sikere iránt. A kor­mány programmja az, hogy nagy előnyökre nem számít, de másrészről el van tökélve, hogy nem tesz oly engedményeket, melyek a jelenlegi álla­potot rosszabbá tennék. Nehézségekre csak Fran­­cziaország részéről számítanak, de remélik, hogy azokat is leküzdik. (M. E.) Bern, jul. 27. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Azt hiszik, hogy a Svájcz­­czal folytatott tárgyalások egy hét alatt befejez­tetnek, de az aláírást mindaddig elhalasztják, míg Ausztria-Ma­gyar­ország, Németország és Svájcz Olaszországgal is meg nem egyeztek. Lipcse, júl. 27. A lipcsei hitelintézet rendkí­vüli közgyűlésén vita nélkül elhatározta 26,600 részvényt képviselő 223 részvényes hozzájárulásá­val, hogy 12 millió márkányi új részvényt bocsá­tanak ki 150 °/C-ával. Fiume, jul. 27. A »Kedar« bérelt Adria gő­zös tegnap elindult Oportóba, a »Kemény« ide­érkezett. Értéktőzsde, Bécs, jul. 27. (Tőzsdei tudósítás.) A ber­lini rubel árfolyam javulására nyugodt üzlet mellett szilárd irányzat.) Magyar földteherment. kötv. 91.80. Magy. hitelb. részv. 838.—. Erdélyi vasút részv. 201.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 113.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 141.50. Magy. leszám. és váltóbank 114.50. Tiszai és sze­gedi köles. sors. 131.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 105.—. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 99.—. Alföldi vasut-részvény 202.50. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.­—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasut­­részv. 179.—. Magyar 5 száz. papirjáradék 101.85. Vil­lamos részv. —.—. Magyar jelzálogbank részv. —.— Osztrák hitelrészvény 291.12. Déli vasut-részv. 101.50. Osztrák 4 száz­ az.­jarad. 111.45. Londoni váltóár 117.80. Károly Lajos vasut-részv. 211.—. 1864. sorsjegy 180..—. 1860. sorsjegy 139.75. 4­2 száz. ezüst-járadék 92.55. Dunagőzhajózási tárf. 296.—. Dohány-részv. 162.—. Angol-osztrák­ bank-részvény 155.75. Osztrák államvas­­uti részv. 284.62. 20 francos arany 9.34­. 4­2 száz. papirjáradék 92.50. Osztrák hitelsorsjegy 187.75. Né­met bankváltók 57.85. Cs. k. vert arany 5.58. Osztrák­magyar bank-részv. 1027.—. Elbevölgyi vasut-részv. 210.—. Bécsi bankegylet részv. 111.20. Alpina-részv. t. 88.20. — Az irányzat szilárd. Berlin, jul. 27. (Tőzsdei tudósítás.) A biro­dalmi bank kedvező kimutatása folytán a tőzsde igen szilárdan nyílt meg. Különösen a bochumi részvények vonzottak, a darabhiány miatt és mert a lezárt mérleg­ről kedvező hírek keringtek. Bankpapírok tartva, osztrák vasutak valamivel gyengébbek. Svájczi vasutrészvények, különösen éjszak-nyugati tovább hanyatlottak, német vasutak változatlanok maradtak. Bányaértékek emelked­tek. Dinamitrészvények két százalékkal alacsonyabban jegyeztettek. Orosz kölcsönök szilárdak voltak, a rubel­jegyek két márkával magasabban indultak, később azon­ban ingadoztak. Olasz és magyar járadékok változatlanok. Frankfurt, jul. 27. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelr. 249.75. Osztr. államvasuti részv. 245.—. Déli vasut-rész­­vény 89.s­ e. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 90.85. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —•—• Magyar 6 száz. papirjáradék —. Alpina részv. társ. —.—. Az irányzat tartva. London, jul. 27. A tőzsde ma kedvetlen volt. Por­tugál és spanyol járadékok, valamint mexikói értékek javultak, amerikai értékek bágyadtak voltak. Az angol bankból 56,000 font ezüst ment ki. London, jul. 27. Ezüst 45.1S­.S. London, jul. 27. (Z­á­r­l­a­t.) Angol konzolok 95.13/16. Déli vasúti részvény 9­78. Új spanyol járadék 71.%. Olasz járadék ■—Osztrák ezüstjáradék —. Magyar 4 száz. aranyjáradék 89.1 /»• Egyptomi —Nyugodt. Hamburg, jul. 27. A tőzsde bágyadtan folyt le. Osztrák hitelrész­vény 249.50. Páris, jul. 27. A tőzsde szilárdan folyt le. Spa­nyol és portugál járadékok emelkedők voltak, visszavá­sárlásokra és Lisszabonból érkező jobb hírek folytán. Debeerek szilárdak voltak. Orosz értékek berlini hírekre bágyadtak voltak. Portugál járadékok az utótőzsdén gyengültek. Páris, jul. 27. (Zárlat.) 3 °/C-os járadék 95.30, 4*/a °/o járadék 106.—, olasz járadék 90.85. Osztr. magy. államvasut 623.—, török konzolok 18.82, 4 száz. magyar aranyjáradék 90.56. Ottomán­ bank 569.37. Határozatlan. Amsterdam, jul. 27. Osztr. ezüst járadék 78.75. Lanyha. Pétervár, jul. 27. Váltó Londonra 92.50. Bá­gyadt. Külföldi értéktőzsdék zárlata jul. 27-én. ** A­z­ Átszámítási árfolyam : 100 márka vista == 57.80 forint. — 100 frank vista = 57.85. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nél­kül. — Az 0-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf.­ Paritás Árf. Paritás a»/0-os magy. aranyjárad.. 90.80105.21K90.70105.08ü 90.56­5 °/o-os „ papirjárad. . 88.10102. Iá K 87.75101.73 K—.——.— 4­2 °/­-os osztr. „ 79.70 92.45 79.90 92.69 K —.——.— 5%-OS 89.10103.52 88.70103.01 K —.——.— 4'20/C-os „ ezü­stjárad.. 79.80 92 45 K79.75 92.39 K— —.— 4%-os „ aranyjárad.. 95.90111. 26 K 96.—111.26 K —.——.— Magy. keleti vasúti kötv..--.--­—.— —.—--.--­—._ —.— 5 °/6-os ker. vasút els. kötv.-----­—.— —.—--,---____.__ Osztrák h­itelrészvény----157 40291.340250.62290 96 ü— —.— Osztrák-magyar bank___ —.—--.---883.—1022.94 K—._ —.— Osztr.-magy. államvasut .123-40285.ál U 245.50285 24 623.— —.— Déli vasút.......................... 44. 101.53089.25100.40­228.—_.__ Erzsébet osztr. ny. vasút. —.______.___.___,__ Magyar gácsországi vasút —.—_ 173.87 —.— —.__.— Elbevölgyi vasút............... 90.60--.---_.--­—.__,___.__ Károly-Lajos vasút.......... —.—-- .--187.62210.43_.___,__ Kassa-Oderbergi vasút... 77.—178.45_.—_.___.___.__ Orosz bankjegyek...........218.80126.74 —.——.— —.__.__ Váltó bécsi piaczra .........172.70 57.75 172.0558.10_ __.__ II. kibocs. keleti kölcsön. 69.70_____________ ___ _ Osztr. földhitel-részv.társ._.___# ___ __ __ 3 °/o-os franczia járadék...— 95.30 JVWo-os . „ -- .-­—.—_ _._ _ 106.—___ Ottomán-bank részvény.. --.--­—.—_.---_.__ 569 37____ Franczia törleszthető jár.--.__ —.__ _____ 96.15_ _ Magyar vasúti kölcsön..._.________ _ Magyar jelzálog-hitelbank Magyar országos bank ... --•--­—.— — •-­— • — —.— Árutőzsde. Bécs, jul. 27. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata nyomott volt. Eladatott: búza őszre 9.72—9.66. búza tavaszra 10.10—10.14. Rozs őszre 8.71—8.75. Rozs tavaszra 9.09— —.—. Zab őszre 5.85—5.86. Zab tavaszra —.--------. Tengeri jul.—aug. 6.08—6.10. Tengeri (uj) 5.59—5.56. Káposzta-repcze (uj) 15.65—15.75. Káposzta-repcze jan.— febr. 15.40—16.05 írján. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza őszre 9.66—9.69, tavaszra 1892. 10.11—10.14. Rozs őszre 8.74—8.77, tavaszra 1892. 9.09—9.12. Tengeri jun. —jul. 6.11—6.14, jul.—aug. 6.11—6.14. aug.—szept. 6.11 —6.14, szept.—okt. 6.18—6.21, máj.—jun. 1892. 5.55—5.58. Zab­eszre 5.84—5.87. tavaszra 1892. 6.14—6.17. Káposzta­­repcze aug.—szeptemb. 15.30—15.40. szept.—okt. 15.30 —15.40. 1892. jan.—febr. 15.70—15.80. Repczeolaj kész szállításra 38.50—39.50, szept.—decz. 37.50—38.50. Szesz (excontingentálva) kész szállításra 17.25—17.50. Szesz (contingentálva) kész szállításra 18.25—18.50, jul.—szept. 18.37—18.62 írton. Berlin, jul. 27. (Terményvásár.) (Zárlat.) Búza júliusra 247 márka 50 fillér (= 14 frt 34 kr.) szept.—októberre 211 márka — fillér (= 12 frt 23 kr). Rozs júliusra 219 márka — fillér (= 12 frt 70 kr), szept.—októberre 201 márka — fillér (= 11 frt 65 kr). Zab júliusra 165 márka — fillér (= 9 frt 56 kr), szept.—októberre 147­ márka — fillér (= 8 frt 52 kr). Repczeolaj júliusra 60 márka 50 fillér (­= — frt — kr), szept.—októberre 60 márka 40 fillér (= — frt — kr). Szesz jul.—aug.-ra 48 márka 60 fillér (= — frt — kr), szept.—okt.-re 44 márka 80 fillér (= — frt 75 kr). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 57 frt 90 kr- Külföldi terménytőzsdék Hírek. Julius 27. — Személyi hírek. F­e­r­d­i­n­á­n­d bolgár feje­delem, Krupp esseni gyáros meghívására, ma éjjel 10 óra 10 perczkor külön­vonattal Coburgból Es­­senbe utazott. — Bacquehem­marquis osztrák kereskedelmi miniszter ma délután Czernovitzba érkezett. Holnap a miniszter, a tartományi főnök kíséretében Badautzra megy s azután Galicziába utazik. .— Virter Lajos nagyprépost és Ta­nács János prépost-kanonok egy napon tar­tották aranymiséjüket a váczi székesegyházban. — Csanády Sándor orsz. képviselő, a ki a szom­bati képviselőházi ülésen lett hirtelen rosszul, még mindig őrzi az ágyat. — Kiss György, a jeles szobrász, aki egy időre Berlinbe költözött, a német fővárosból ismét visszatért Budapestre. — Főherczegek Szombathelyen. Említettük, hogy estei Ferencz Ferdinánd főherczeg huszárőrnagy Wallis gróf őrnagy temetésére Sopronból Szombathelyre érkezett. A főherczeg legelőször azt a helyet tekintette meg, ahol az őr­nagy halálos balesete történt, majd megnézte a halottat a ravatalon és résztvevőn a beszentelésen, este 5 órakor visszautazott Sopronba. — Fri­gyes főherczeg Szombathelyen időzése alatt megtekintette Vas vármegye árvaházát az esteli órákban, épen akkor, midőn a növendékek a vacsorához ültek. A főherczeg először az éttermet tekintette meg, hol a jóízűen vacsoráló nö­vendékek közül többet magyarul megszólított, majd az időközben megérkezett Gerlits Sándor ár­vaházi gondnok kalauzolása mellett, megtekintette az árvaház összes helyiségeit, meleg érdeklődéssel kérdezősködvén az intézet viszonyairól; különösen tetszett neki az intézet egyszerű berendezése és a rend; megjegyezte, hogy ő tudja mennyi gondot ad ily nagy helyiséget ily tisztán s rendben tartani. Kifejezte továbbá, hogy öt meglepi kis városban ily nagyszabású árvaház, milyent nagy városban is ritkán lehet látni. Végül a kert megtekintése után, bejegyezvén nevét a látogatási naplóba, Gerlits Sándor árvaházi gondnokkal kezet szorítván, a látottak felett elismerését fejezvén ki, az intézet előtt nagy tömegben összeverődött nép sorfalai között távozott. — Milán regénye. Esti lapunkban említettük, hogy Milán király Párisban egy »Sztanko király és Xenia királyné« czimű­ regényt fog franczia és szerb nyelven közzé tenni. Ily czimü férczmü már meg is jelent Párisban s most Belgrádban juxból azt a hirt terjesztik, hogy Milán is fog hasonló czimü könyvet irni. Könnyű kitalálni, hogy ez a hir nem egyéb rossz tréfánál. Milánnak kisebb gondja is nagyobb, mint regényt írni. Kinevezések a bíróság körében. Ő felsége az igazságügyminiszter előterjesztése folytán — P­i­r­y Sándor sziráki járásbirósági albirót az ara­­nyosmaróthi és H­u­b­a­y Gyula rimaszécsi járás­birósági albirót a miskolczi törvényszékhez bi­­rákká, dr. M­i­l­a­s­z­e­v­i­t­s Sándor zombori al­­ügyészt a pancsovai ügyészséghez ügyészszé kine­vezte. Tóth Imre nagyszalontai járásbiró áthe­lyeztetett bírói minőségben a nagyváradi kir. tör­vényszékhez. E kinevezéseket a hivatalos lap hol­napi száma közli. — A kereskedelmi miniszter útja: Baross ke­reskedelmi miniszter ma megszemlélte a volt osz­trák-magyar államvasút vágvölgyi vonalát. Csaknem minden állomáson kiszállt, tájékoztatta magát a helyi viszonyok felől és beszélgetett az egyes állomási hivatalnokokkal. Az Oderbergen át való forgalom legnagyobb része jövőben erre a vo­nalra fog tereltetni, mert nincs emelkedése. Hogy a forgalomnak biztosan remélhető növekedése egy­felől Bécsbe, másfelől Oderbergbe akadálytalanul és megfelelő módon legyőzhető legyen, bizonyára a rövid vácz-nánai vonalrészen is ki fog­ják építeni a kettős sínpárt. E munka terveit már az előbbi igazgatóság kidolgozta és ha az államo­­sítás be nem következik, a legrövidebb idő alatt ki is vitte volna.­­— Baross miniszter, az eddigi hírek szerint — mint debreczeni levelezőnk táv­­írja •— meg fog jelenni a debreczen-füzesabonyi vasút megnyitásán is, amelynek mütonrendőri be­járása végleg aug. 3—4-re tűzetett ki. A miniszter a bejáró vonattal az új vasút következő állomásait szemléli meg: Balmaz-Ujváros, Ohát, Tisza-Eüred Csege, Polgár. De, ha a miniszter valamiképpen akadályozva lenne a lemenetelben, akkor helyette a vasút mütanrendőri bejárása Lakatos Aladár min. titkár vezetése alatt történik. — Érdekes eljegyzés. Lady Dudley-nek, a­kinek Vilmos császár a múlt héten vendége volt, egyik fia azóta jegyet váltott Miss Gurney-vel, a­kinek anyja az első »Lady Dressmaker« volt Lon­donban, a­mi alatt olyan magasb rangbeli höl­gyet értenek, a­ki anyagi körülményei következ­tében, leereszkedik egy hölgydivat üzlet nyitására, avagy egy ilyen üzletben alkalmazást fogad el. Gurney asszony később a Madame Elise női ka­lapüzlet élére állott a Regent­ streeten. Leánya, akit lady Dudley fia eljegyzett, az idei »season szépségek« legkiválóbbja volt, családja egyálta­lán híres szép női tagjairól, hanem azért a meny­asszony még ma sem vetekedhetik jövendőbeli anyósával szépség dolgában. — Közös hadseregbeli tisztek kitüntetése. A né­met császár a koronarend harmadik osztályával tün­tette ki az osztrák-magyar cs. és kir. hadsereg kö­vetkező tagjait: Gherardini századost (84. gyalog­ezred), Celan báró századost (2-ik Uhlanus-ezred) és Tenglerd századost (8-ik tüzér divízió). — A chicagói világkiállításról. A nő a kiállí­táson. Potter Palmer asszony, a chicagói világ­kiállítás női igazgatóbizottságának elnöke jelen­leg Párisban időzik, hogy nagyszabású terve ér­dekében propagandát csináljon: oly női osztályt akar létesíteni, a­melyben képviselve lesz minden oly foglalkozás, melyben a nő tevékeny szerepet játszik. Magát a pavillont, hol ez az érdekes osz­tály elhelyezve lesz, nő építész, a bostoni születésű Hayden Zsófia kisasszony építette, aki még csak huszonkét éves. A pavilion belsejében minden bútordarab, minden szobormű, festmény mind gyöngéd női kezektől származik, egyik teremben könyvtár van, melynek minden kötetét nő irta, egy másik terem pedig a női hírlapíróknak van föntartva. Egy harmadik teremben mindenféle női kézimunkák lesznek fölhalmozva, egy negye­dikben a háztartáshoz s gyermekneveléshez szük­séges tárgyak lesznek láthatók. A pavillonban lesz mintakonyha is, hol elsőrendű szakácsnék fognak naponta oktatást adni a főzés tudományából. Potter- Palmer Párisban külön franczia nőbizottságot akar alakítani, s erre a czélra Carnotnónak s Ribornénak, a külügyminiszterijének akarja közreműködését megnyerni. Ez utóbbi chicagói születés. Azután ha­sonló czélból Londonba s a többi európai nagy­városokba látogat el. — Columbus hajói: Litte ame­rikai tengerészhadnagy, kormánya megbízásából Spanyolországba utazott, hogy a chicagói világ­kiállítás számára teljesen hű másolatban készít­tesse el Columbusnak Spanyolországban őrzött ama vitorlás hajóit, melyekkel Amerika fölfede­zésére indult. — Londoni hírek. A football, cricket, evezés, a ver­senyek — szóval a sport általában nagyobb élvezetet szerez az angolnak, mint a tudomány és művészet mind ama kincsei, amelyeket a British múzeum magában foglal. Az angol parlament elé terjesztett kimutatás sze­rint Londonnak 5,600,000 lakosa közül a múlt eszten­dőben a múzeumot 530,172-en látogatták, ami jelenté­keny visszaesés a múlt évvel szemben, noha az újítás szerint a múzeum reggeli 8 órától esti 10 óráig van nyitva. A londoni ember az ünnepnapokat arra használja fel, hogy minél messzebbre távozzék Londonból, innét van, hogy ezer, meg ezer londoni születésű — cockneys — Londonban él és ott hal meg, a­nélkül, hogy látta volna Londonnak azokat a nevezetességeit, amelyek kedvéért annyi ezer meg ezer idegen jön, messze földről az angol fővárosba. Ugyancsak a fentebb említett jelentés szerint az olvasó­teremben 297,823 ember fordult meg, 1.226,126 könyvet kérve ki. A múzeum legújabb szerzeményei kö­zül felemlítendő az Egenolff-biblia (Frankfurt, 1534.) egy kínai bankjegy a Ming-dinasztia idejéből (1368.) és Nagy Frigyes zeneműveinek egy példánya. — Ismeretes, minő drága London egyes részeiben minden talpalatnyi föld­ annyira, hogy szójárás szerint, aran­nyal van kövezve, így p. o. a Cityben állítólag minden négyszög hüvelyk föld egy font sterlinget ér. De a Westend városrészben szintén eléggé drága a telek. A múlt szombaton árverés volt, a Club­land Pall Mail egyik telkét négyszög lábon­­kint bérbe vették évi 8 schilling és 6 penceért, ami an­­nyi, mintha 5.000.000 forintért vennének egy hold földet.­­ A Bártfa fürdőről írják, hogy a fürdőbizott­­ság tegnap Bhody Alajos polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, a­mely alkalommal dr. Mu­rányi Ármin budapesti ügyvéd, ottani villatu­lajdonos indítványára, elhatározta a bizottság, hogy három fővárosi egyesület név szerint : az »Otthon« az »írók és művészek egyesülete« és a »Fővárosi hírlapkiadók egyesületé«-nek elnök­sége részéről ajánlott 3— 3 szerény anyagi helyzet­tel bíró egyént aug. 15-étől a saison végéig ma­gán lakásban és szabad fürdőzésben részesít. — A honvéd névkönyv. A honvéd névkönyv melyet Mikár Zsigmond állított össze, a jövő hó­nap folyamán jelenik meg. A késedelem oka az hogy a mű eredeti terjedelmét messze túlhaladja 35 iv helyett 46 iv lesz. A mű becses történeti adatok tárháza lesz. Adni fogja az összes honvéd­­egyletek történeti ismertetését, valamint a még élő 1848/49-iki honvédek lehetőleg teljes név­sorát. — Az akasztás kedvelői. Párisban jul. 22-én éjszaka roppant tolongás volt a Roquette-téren, minthogy hár­mas akasztást vártak, ami azonban elmaradt. Azt hiszik hogy Carnot elnök mind a három halálos ítéletet a leg­­­közelebbi napokban mégis jóvá fogja hagyni és az akasz­tás látványosságának kedvelői, nehogy a ritka alkalmat elszalas­szák, minden éjjel a Roquette-téren fognak ta­nyázni a rendőrség nagy koszúságára és ama­tőr korcs­­márosainak nagy örömére, a­kik ilyenkor fényes üzletet csinálnak. Ha tőlük függne, bizonyosan minden nap len­ne egy-egy akasztás. Ez alkalommal a várható akasztást nemcsak a »patiens«-ek száma — mint Deibler hóhér nevezi a kivégzendőket, teszi különösen »vonzóvá« ha­nem az, hogy egy asszony is van köztük. Ez évszázad folyamán Francziaországban összesen 44 asszonyt végez­tek ki és pedig feltűnően sokat III. Napóleon uralkodá­sának első éveiben. A legutolsó nő kivégzése 1887-ben történt a vidéken, Páris azonban 1852. óta nem látott ilyet. — Uj templom Rómában. A sz. Joakim­­templom a Prati di Castellon már épül. Alapzata kész. Ideiglenesen egy kápolnát építettek mellette ahol isteni tiszteleteket tarthatnak. — Rombadőlt templom. Máramaros-szigeti le­velezőnk e hó 23-ikáról a következőket írja: A teg­nap levelezőlapon hirtelen odavetett pár sor ki­egészítéséül, leírom egészen a Falu-Szlatina köz­ségben épült gk. uj oláh templom tornyának össze­omlását. — E hó 22-ikén délután nagy robaj verte föl a Máramaros-Szigethez alig húsz percznyi tá­volságban levő Falu-Szlatina lakosságát és nem­sokára a félrevert harangok zúgása is jelezte, hogy baj van. Villámgyorsan futott össze a nép az új templomhoz Falu-Szlatinán, s láthatta, hogy a tem­plom tornya, melyen épen a bokréta ünnepélyt tartották összeomlott, Papp Ján­os szigeti román vallástanár épen Dorozs falu-szlatinai román lel­készhez ment látogatóba s mert a lelkész nem volt otthon, helyette meg is keresztelt egy kis gyerme­ket, mikor észreveszi hogy az újonnan épült tem­plom tornya ingadozik, süpped s egyszer csak ösz­­szeomlik. Az állványokon álló munkások is süp­pedtek a toron­nyal együtt, s hamarosan ott he­vertek a romok alatt. Szerencsére a munkások úgy estek a romok közé, hogy a tizenöt munkás közül alig van három, ki súlyosan sebesült, tizenhárman apró zúzódásokat szenvedtek. Papp János vallás­­tanár közvetlenül ott volt a szerencsétlenség szín­helyén és segélyért kiáltozott s félreverték a haran­got is és nemsokára megjött Szigetről Hegyesi Béni dr. sziget-járási orvos és a segélynyújtást teljesí­tette a roppant számmal összegyűlt emberek se­­gédkezése mellett. — Össze nem tévesztendő e szerencsétlenség emüítésénél Falu-Szlatina és Akna-­ Szlatina. Ealu-Szlatina oláh község, földmivelő nép nehány száz lakossal; legnagyobb birtokosa Pável Mihály nagyváradi gk. román püspök, ki itt a báró Sztojka család birtokát vásárolta meg és maga is építtetett a Sztojka-kastély mellé egy má­sik kastélyt. Pável püspök építette az uj templo­mot és tornyot, mert a régi, kis fatemplom volt és a püspök — ki régebben Falu-Szlatina lelkésze volt­­— e jótékonyságával is ki akarta mutatni a falu népe iránt a jószívűségét. Akna-Szlatina Falu- Szlatinától negyed órányira fekszik, rendezett, gyönyörű bányaközség, hol a kincstár a kegyur, s az egész lakosság bányamunkás. Akna-Szlatinán vannak a sóbányahivatal s a nevezetes sóbányák. Akna-Szlatina sóvágóinak fele része róm. kath. magyar, fele gk. oláh, de ez utóbbiak is mind ma­gyarul tudó emberek. Falu-Szlatina lakosságának a bányához semmi köze. A falu-szlatinai torony összeomlásának részleteit Szigeten a legfantasz­tikusabb variácziókkal beszélgették, s halottak­ról regéltek, pedig csak az a tény, hogy a torony összeomlott és hogy 15 sebesülés történt, ami ter­mészetesen szintén elég szomorú eseménye. A mi leírásunk szemtanú elbeszélésén alapul. — A templomot és tornyot a két Krupás építőmester tervezte és építette. A vizsgálat fogja kideríteni, hogy ki a hibás ? Amint mondják, nagy esőzések voltak, mikor a tornyot s templomot építették s a p­orhanyós kő csakhamar porladni kezdett és ez bontotta meg a torony egész alkotmányát. — Pá­vel püspök, ki falu-szlatinai kastélyában időzik; a szerencsétlenség idejében épen az Akna-Szlatina mellett levő »Pável« sós-fü­rdőben volt öcscsével és ott adták tudtára mi történt. Meg volt rendülve s amint mondá szívesen áldoz ismét ezreket, csak ember­élet ne esett légyen áldozatul. Nem is esett. Az összedőlt toronyhoz még most is csoportosan vándorolnak Szigetről és tanakodnak a szerencsét­lenség okáról. Krupás építőmester és testvére már sok épületet emeltek és sohsem volt semmi bajuk. — Szökevény huszártiszt. Berlinben a Leipzigerstrassen tegnap egy új öngyilkosságot kísérelt meg. Onnét bevitték a rendőrségre, hol előadta, hogy M­i­t­b­e­c­k Gyula a neve, tiszt volt az 5. számú osztrák-magyar Radetzky-huszárez­­rednél, honnét azonban megszökött. — Testvérek harcza. Véres eset hire érkezik Köbányáról.Ma éjjel 12 óra tájt két testvér valami felett összeveszett, harczra keltek egymás ellen, amely csak akkor fejeződött be, midőn egyikök már félholtan terült el a földön. A véres eset rész­letei a késő éjjeli órák következtében, még isme­retlenek. — Vízbefult házaspár. Leichenber­gb­en Kunze József építőmester a napokban csóna-

Next