Nemzet, 1891. augusztus (10. évfolyam, 3204-3233. szám)

1891-08-01 / 3204. szám

ban tartott fontos nyilatkozatai, úgy véljük, elég világosan mutatják, hogy az angol kormány vezér­­’^férfia ennek a missziónak teljes tudatával fogja fel a helyzetet. Már erre vallott a franczia hajó­rajnak meghívása Portsmouthba is. A szenvedély sugallta érzület hatalmas ka­pocs, de a józan belátás által előírt érdekek köte­lékei mégis tartósabbak. Hullámzásba hozhatja a francziák vérét, hogy a c­ár nagy kegyesen meg­emlékezett a »rokonszenv«-ről, amely összehozza az oroszt és a francziát, de amikor a franczia sajtó ezzel egyidejűleg emlegetni kezdi ama nagy »érde­keket« amelyek Francziaországot Angliához fűzik, akkor azt véljük, okunk van újra bízni abban, hogy Francziaország nincs még elveszve Euró­pára nézve. Ily állásponttól tekintve a portsmouthi láto­gatást, annak kihatása a békére nézve esetleg szintén megbecsülhetetlen. Mindaz a politikai jel­legű esemény, ami ez év tavaszán és a nyarán át történt, csak előzmény lenne szemben a franczia­­angol jó viszony megteremtésével az előbb jelzett előzmények ezen következményével szemben. Hogy ez a franczia-angol viszony csupán minő jellegű lehet, arra nézve Salisbury eme szavai megbecsülhetetlen értékű felvilágosítást nyújta­nak : »Angliának azok a szövetségesei, akik a mai status quót és a béke föntartását akarják.« S így az egész művelt világ örömmel hallhatta az angol kormányelnök szavait: »hogy a franczia hajóraj portsmouthi látogatásában újabb és fölöttébb be­cses zálogát látja a békének és Francziaország ba­rátságának.« Bulgáriából. •— Saját levelezőnktől. — Szófia, jul. 28. Tény, hogy a küszöbön álló kerületi bizott­sági tagok választása alkalmat fog nyújtani az ellenzéknek arra, hogy a kormányt gyanúsítsa s hogy megkísértse, miszerint a kormánypártban szakadást idézzen elő, de bizonyos az is, hogy a küzdelem a kormány új és kívánatos győzelmével fog végződni. A Szvoboda a jövő választásokra vo­natkozólag a következőképen ir: A közeledő választások alkalmával újra fel­hívjuk barátaink és párthíveink figyelmét a jelen­legi kormányra. Törekedjünk arra, hogy a válasz­tottak bolgárok, nemzetüket és hazájukat becsülő és szerető bolgárok legyenek. Ezektől a választá­soktól más jövendő választások is függnek, ezek­től függ a kerületek helyzetének javulása. Ne fe­lejtsük el, hogy a jövő küzdelmei várnak reánk, hogy a haza érdekei követelik, miszerint a kor­mány a nemzetben erős támaszt bírjon. Úgy his­­­szük, nem kell azokra az egyénekre figyelmeztet­nünk, akik a mi elveink köpönyege alatt küzdenek s a mi elveinket hirdetve, titokban idegen érde­keket szolgálnak. Most jóvá tehetők azok a hibák, melyeket a múlt választások alkal­mával követtek el. A nemzetben mi nem kételke­dünk, mert már többször volt alkalmunk meggyő­ződni arról, hogy hű fejedelméhez és Stambulov­­hoz. De vannak egyének, akik párthiveinknek hir­detvén magukat, azon fáradnak, hogy e választó­kat elámítva, oly egyéneket juttassanak a kerületi tanácsokba, akik nem lesznek Stambulovnak őszinte hívei. Ezek az ellenségek a leggonoszabb ellenségek. Ezekre nincs szükségünk. Alkotmányos országokban a kormány párthíveire támaszkodik, a nemzetre, amely nélkül buknia kell. Bulgáriában Stambulov jogosan megkövetelheti, hogy a nemzet súlyos feladatainak teljesítésében teljes odaadás­sal támogassa. A nemzetének tett szolgálatok meg­szerezték Stambulovnak nemzete szeretetét, becsü­lését ; megszerezték mindazon bolgárok szeretetét, becsülését, akik a szabadságot szeretik és nemze­tük jövőjének boldogságán önzetlenül dolgoznak. A szüntelen fáradalmak, a veszélyek, amelyekben élete forgott, nem csüggesztik öt nagy munkájá­ban, amely nemzete tiszteletet keltő jövőjének megalapítása. Neki köszönheti a nemzet, hogy fenséges fejedelmünk, Ferdinánd fejedelem áll nemzetünk élén. A nemzet kötelessége, hogy fentartsa azt az embert, ki életfeladatul tűzte ki maga elé, mikép nemzetét káros külbefo­­lyások elöl felszabadítsa. Nem állítjuk, hogy a kormány hibátlan, hiszen a kormányférfiak is emberek s a kormányok leginkább ki vannak téve az eshetőségnek, hogy hibát kövessenek el, ha­nem azt álítjuk, miszerint Stambulov és társai­nak hibái nem sorolhatók azok közé, melyeknek oka a rosszakarat és azon vágy, hogy a nemzetet veszélybe sodorják. Azonban bárminek volnának is ezek a hibák, meg kell semmisülniük azok mel­lett az óriási érdemek mellett, melyeket a legvál­ságosabb idők küzdelmeiben szerzett. Ezért kell nekünk arra törekednünk, hogy a kerületi taná­csok minden egyes tagjában a kormány támaszt bírjon működése közben. Ez lebegjen a közeledő választások alkalmával a választók szeme előtt. * Mac­edóniában szakadatlanul folyik a küzdelem a görög­ és a bolgár papság között. A szóbeli viták az utóbbi időkben tettlegességgé fajultak. Egy ilyen sajnos esetet beszél el egy levélben Grigor P. Janev maczedoniai bolgár lel­kész, amely ő vele magával történt meg: »Az isteni szolgálat közben a strumesi görög metropolita egy kavaszt azzal a felhívással kül­dött hozzám, hogy ő nála azonnal jelentkezzem. E rövid és bántó felhívásra, bolgár híveim akaratá­val megegyezőleg, azt a feleletet küldöttem Kali­­niknak, hogy én az Exarchátus papja vagyok és nem vagyok a görög patriarchatusnak alárendelve. Alig távozott el a ravasz, máris néhány rendőr jelent meg, kik engem a Kaimakamina elé vezet­tek. Ez megvizsgálva ügyemet s belátván ügyem jogosságát, megbírságolásomat megtagadta. Erre a főpap erővel hurczoltatott lakására s itt kava­­szaival a földre tepertetett és eleintén két vastag bottal s mikor ezek eltörtek két vasdarabbal fél­­holtra vert. A sebek, melyeket kaptam oly súlyo­sak, hogy sokáig életveszélyben forogtam. Az or­vosi látlelet elég bizonyság mellettem.« Ausztria, Bécs, jul. 31. Őfelsége Galiczia hely­tartójának, Badeni grófnak a Lipótrend nagykeresztjét és Sanguszko herczeg tarto­mányfőnöknek, valamint Jaworskinak, a len­gyel klub elnökének a titkos tanácsosi mél­tóságot adományozta. (F—tt.) * A katonai kémkedés ellen. Az osztrák kor­mány, — mint a P. Lloydnak Bécsből írják, — törvényjavaslatot készített a katonai kémke­dés ellen, és azt a törvényjavaslatot az osztrák kormány még ős­szel a birodalmi tanács elé fogja terjeszteni. Úgy látszik, az utóbbi időben oly gyak­ran ismétlődött árulások és kémkedések arról győzték meg az osztrák kormányt, hogy az ide­vágó büntető­könyvi határozatok nem eléggé el­riasztók. De ezzel nem éri be az osztrák kormány, minthogy a büntetések szigorítása csak feltéte­les hatású, hanem a bajnak azzal kívánja elejét venni, hogy Galicziában és Bukovinában, az ide­genekre vonatkozó rendőri felügyeletet sokkal szigorúbbá teszi. Az idevágó rendelkezéseket, valamint a határ gondosabb őrzésére vonatkozó parancsokat az illető politikai hatóságok már megkapták. Külföld. A hármas szövetség és a kronstadti látogatás. A »Pol. Corr.« berlini levelezője hangsúlyozza, hogy minő téves az a híresztelés, mintha a franczia ha­­jóraj látogatása Kronstadtban, Németországban vagy egyebütt mély lehangoltságot idézett volna elő. A látogatás előzményei, a szokásos puhatolód­­zások, biztosra vehetővé tették, hogy a fogadtatás kötelességszerűen meleg lesz. Ha az kissé nagyon is lármás, az a vendégnek és a vendéglátók termé­szetének tudandó be. Azért nem kicsinylendő a látogatás jelentősége. Érdemes a figyelemre, hogy az oroszok és francziák olyan barátságosan érint­keznek egymással, de, ha ezen érintkezésnek szö­vetség lenne az eredménye, úgy annak nagy hord­­erejét senki sem kicsinyelhetné. De ilyen szövet­ség által is nem lenne más konstatálva, mint az, hogy az oroszoknak és a francziáknak közös ér­dekeik vannak, amelyek védelmére kezet fogtak. Kizártnak tekinthető, hogy Oroszország önzés­­telenül különleges franczia érdekeket akarna szol­gálni. Ha azonban csak közös érdekek védelmére szövetkezik a két hatalom, ez még Európára nézve nem volna aggodalmas, mert a szóban levő hatal­mak egyike sem fenyegeti ezen érdekeket. Táviratok: A franczia hajóraj Kronstadtban. Péter­vár, jul. 31. A tüzérségi tisztek által adott tegnapi ebéden, Gervais tengernagy fel­­köszöntve a császári párt s Vladimir és Mihály nagyherczegeket, következőleg szólott: Az orosz hadseregre ürítem poharamat és kívánom, hogy újabb babérokat szerezzen, ha Isten a haza védel­mére szólítja. Bryskine tengernagy felköszön­­tötte a franczia tengerészetet, mire Gervais a franczia hadsereg és tengerészet nevében forró kö­szönetet mondott. Ez alkalommal beszédének utolsó szavait nagy lelkesedés közepette oroszul mondotta el. Staden tábornok megölelte a szóno­kot. Gervais Oroszország minden részéből számos üdvözlő iratot kapott. Pétervár, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése : A »Grasdanin« a fran­cziák mellett nyilvánuló utczai tüntetésekben an­nak bizonyítékát látja, hogy a nép kezd öntudatos politikát űzni. A lelkesült fogadtatásnak nem a nép rokonszenve az oka, hanem a hármas-szö­vetség, amelynek fönnállása nélkül, a francziáknak aligha lett volna részük ily fogadtatásban. Ger­vais tengernagy kétségtelenül ért a naiv nép föllelkesítéséhez, így egy tiszt kíséretében nyitott kocsiban hajtatott a Péter-emlékhez s azt födetlen fővel megkerülte. Hasonlóképen tett a Miklós­­emléknél, ami a népet arra késztette, hogy lelke­sülten éltesse Francziaországot. London, jul. 31. Tizennyolcz nagy angol hadi­hajót gyűjtenek egybe, hogy Spithead-ban a fran­czia hajórajt üdvözöljék. A királynő a franczia hajókat meg fogja szemlélni és azok tisztjeit Osborne-ban fogadja. Portsmouthban a franczia hajórajt a tengernagyi hivatal fejei és a városi hatóság fogadja. Clauwilliam tengernagy a fran­czia tisztek tiszteletére nagy bált ad ; a városi ha­tóság pedig a tiszteket és a matrózokat megven­­dégli. (E—tt.) Ma, jul. 31. A »Hohenzoller« hajó, tekintet­tel a gyönyörű időre, még 24 órával tovább fog itt maradni s e szerint csak ma délután indul Ko­­penhágába. A császár, aki a legjobb egészségnek örvend, a napot a fedélzeten tölti s kiseretével együtt a szabadban szokott étkezni. Ma, jul. 31. A »Hohenzollern« yacht ma dél­után 3 órakor innen elindul és holnap déli egy órakor fog Trondjembe érkezni. Moszkva, jul. 31. (E­r­e­d­e­t­i távirat.) A »N. Er. Presse« jelentése:Sándor szerb ki­rály tegnap reggel elutazott Kievből, azok között a fényes ovácziók között, melyekben eddig részesítették Oroszországban. A szerb király tegnap este 6 órakor érkezett Moszk­vába, hol a vasútnál Alexandrovics Szer­­gyisz nagyherczeg főkormányzó fogadta és a legszívélyesebben üdvözölte. Miután a pol­gármester kenyeret és sót nyújtott át és be­mutatta a szerb királynak a hatóságok fejeit, a király a nagyherczeggel a K­reml-palotába hajtatott, hol Erzsébet Feodorovna nagyher­­czegasszony üdvözölte udvari személyzete élén a kis királyt, ki azután a nagyherczeg­­asszonynál maradt ebéden. Ebéd után a ki­rály és nagyherczegi pár kiséretekkel együtt a városi parkba mentek a Moszkva folyó partjára és megnézték a nagyszerű tűzijáté­kot. Ez alatt az egész város tündési fényben úszott, minden ablak ki volt világítva. A szerb király Kievből a czárhoz táviratot in­tézett, melyben köszönetet mond a szívélyes fogadtatásért, melyben Oroszország részesíti. A czár táviratban válaszolt és azon reményé­nek adott kifejezést, hogy a király továbbra is meg fog elégedni, ő pedig örömmel fogja a saját házánál láthatni. Belgrád, jul. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A hivatalos lap ma közli Gyula belügyminiszter ama rendeletét, mely­ben a »Stankó király és Xenia királyné« czimü Párisban megjelent könyvet kitiltja. London, jul. 31. Az alsóház ülésén Goschen pénzügyminiszter kijelentette, hogy az országgyű­lés remélhetőleg augusztus 6-án be fog záratni. Canterets, jul. 31.Mohrenheim báró orosz nagykövet nejével együtt ide érkezett és lelkes fogadtatásban részesült. Mohrenheim báró az orosz-franczia barátságot emlegette, mint amely­nek visszhangja a hegyeken túl felhangzik. Róma, jul. 31. A Banca di Roma nehézségei tényleg közvetlen következményei a péterfillér kezelőségében annak idején beállott válságnak­ Midőn is az ismeretes szabálytalanságok napfényre jöttek, a pápa — mint a »Capitano Fracassa« írja — egy bibornokokból álló bizottságnak meg­hagyta, hogy a péterfillérekből a nevezett banknál még elhelyezett 8 millió lírát azonnal vonja vissza. A klerikális érzelmű igazgató­tanácsnak csak nagy nehezen sikerült a pápát rábírni, hogy e szándé­kától elállva, az összegnek részletekben való leszá­mítolásához beleegyezését adja. E körülmény, va­lamint az a tény, hogy a nemzeti bank 600,000 lírát előlegezett a banknak, tették lehetővé, hogy az intézet fizetéseit újból fölvette. Róma, jul. 31. A tengerészeti minisztériumhoz érkezett távirat szerint az állítólag ellopott ten­gerparti védelmi tervek ügyében Genuában letar­tóztatott Köpkét is szabadlábra helyezték. Pétervár, jul. 31. Közzétett rendelet szerint a jövő évben könnyű tüzérségi tartalék üteg ala­kítandó békeállomán­nyal és két ágyúra való fogattal. Cherbourg, jul. 31. Az itteni fegyvergyár munkásai jövő vasárnap népmulatságot rendeznek az »Admiral Korniloff« hadihajó matrózainak tisz­teletére. Közgazdasági táviratok. Köln, jul. 31. A »Volkszeitung« fentartja ko­rábbi hírét, hogy a China részére megrendelt 12,000 tonna ac­élsín és talpfa majdnem egyenlő részletekben, négy rajna-westfáliai hengermű kö­zött osztatott fel, amelyek közül kettő már után­rendelést is kapott. (M. E.) Páris, jul. 31. A kereskedelmi törvényszék a »Société des Metaux« igazgatóságának tagjait 8 millió frank kártérítésnek a felszámolók részére történendő megfizetésére ítélte. Az ítélet ellen fe­­lebbezéssel éltek. (M. E.) Páris, jul. 31. A »Comptoir National« tegnap­előtt az Ephrussi-féle szindikátus számlájára egy millió frank ezüstöt küldött Lisszabonba, egy fran­kos pénzdarabokban. (M. E.) Athén, jul. 31. Hivatalosan jelentik, hogy a görög értékpapíroknak berlini eladások következ­tében, legutóbb a párisi és londoni tőzsdéken beál­lott csökkenése üzérkedésen alapszik. A görög ér­tékek ma jobban vannak fundálva, mint valaha, mert az állami jövedelmek mind nagyobb mérvben folynak be, különösen az aratás után még inkább fognak fokozódni. A kormánynak ajánlatok tétet­tek tőkepénzes­ csoportok részéről a törvényhozás határozata szerint felveendő kölcsön kötésére nézve. Értéktőzsde, Bécs, júl. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Több­ször ingadozó, futólagosan fedezetekre javulás, később berlini bank lanyhaságra bágyadtság. Zárlat felé nyu­godt volt az irányzat. Magyar földteherment. kötv. 91.90. Magy. hitelb. részv. 337.25. Erdélyi vasút részv. 201.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 113.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 141.50. Magy. leszám. és váltóbank 114.—. Tiszai és sze­gedi köles. sors. 131.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 104.75. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 99.70. Alföldi vasut-részvény 202.—. Magy. északkeleti vasut-részv. 196.75. 1869. na. k. v. áll. els. kötv. . . Tiszavidéki vasut-részv.­ —.—. Kassa-Oderbergi vasut­­részv. 178.25. Magyar 5 száz. papirjáradék 101.75. Vil­lamos részv. —. Magyar jelzálogbank részv. —.— Osztrák hitelrészvény 286.87. Déli vasut-részv. 98.75. Osztrák 4 száz­ ar.­járad. 111.75. Londoni váltóár 118.10. Károly Lajos vasut-részv. 210.75. 1864. sorsjegy 180.—. 1860. sorsjegy —.—. 42 száz. ezüst-járadék 92.40. Dunagőzhajózási társ. 293.—. Dohány-részv. 161.50. Angol-osztrák­ bank-részvény 156.20. Osztrák államvas­­uti részv. 284.50. 20 francos arany 9.38­/a. 4­2 száz. papirjáradék 92.35. Osztrák hitelsorsjegy 188.—. Né­met bankváltók 58.—. Cs. k. vert arany 5.59. Osztrák­magyar bank-részv. 1024.—. Elbevölgyi vasut-részv. 209.75. Bécsi bankegylet részv. 109.50. Alpina-részv. 1. 87.10. — Az irányzat nyugodt. N . Berlin, jul. 31. (Tőzsdei tudósítás.) A mai tőzsde a német­ banknál történt csalás folytán, lanyhán folyt le. Az árfolyamok, név szerint a rubel, a német­­bank-részvények árfolyamai hanyatlók voltak, daczára a közbenjárásoknak. A német- és a leszámítoló-bank, vala­mint a drezdai kereskedelmi bank részvényei egy-egy százalékkal alacsonyabban jegyeztettek. Osztrák vasúti részvények tartották magukat. Déli vasúti részvények bágyadtak voltak, mert attól tartanak, hogy a bevéte­lek csökkenni fognak. Duxiak ingadoztak, gyengültek és 226,75 árfolyammal jegyeztek. Svárczi vasúti részvé­nyek bágyadtak voltak, aztán megszilárdultak, német vasutak kedvetlenek, engedékenyek­. Porosz keleti vas­utak részvényei tartották magukat , és 80.50 árfolyam­mal jegyeztek. Bánya-részvények kínálva hanyatlottak. Olasz járadék, magyar aranyjáradék tartotta magát, orosz valuta-kölcsön bágyadt. , Frankfurt, jul. 31. (Esti t­ő­z­s­d­e.) (Osztr. hitelv. 246.—. Osztr. államvasuti részv. 244.25. Déli vasut-rész­vény 88.5/s- Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 89.50. Osztr. 4 száz. aranyjáradék —.—. Magyar 5 száz. papirjáradék —.—. Alpina részv. társ. —. Az irányzat gyenge. Frankfurt, jul. 31. A tőzsde bágyadtabb volt, kü­lönösen déli vasúti részvények bécsi eladások folytán. Osztrák hitelrészvény 245.87. Hamburg, jul. 31. A tőzsde bágyadt volt. Déli vasúti részvények lanyhák, bányaértékek szilárdak vol­tak. Osztrák hitelrészvény 245.75. Páris, júl. 31. A tőzsde bágyadtan folyt le. A csalás, mely Berlinben a »Deutsche Bank«-nál történt, kedvezőtlenül befolyásolta az egész piaczot. A pénz je­lenlegi olcsósága daczára (3 °/u körül) a report a nemzeti járadékban 2 centimeot tett ki. Olasz járadékok még jobban engedékenyek voltak, minthogy német darab­­szállításoktól tartanak. Egyiptomiak kiürítési hírekre bá­gyadtak voltak, különösen a Banque de Paris értékei. Török értékek lanyhák, névszerint török sorsjegyek. Páris, jul. 31. (Zárlat.) 3 °/o-os járadék 94.27, 4’/n °/o járadék 106.12, olasz járadék 89.50. Osztr. magy. államvasut 617. —. Török konzolok 18.40. 4 °/C-os magyar aranyjáradék 89 81. Ottomán­ bank 560.—. Banque de Pa­ris 757. Langha, London, jul. 31. Görög értékek párisi eladásokra bágyadtak voltak. Az angol bankba 65,000 font arany ment be. London, júl. 31. (Zárlat.) Angol konzolok 95.*/«. Déli vasúti részvény 8’/8. Új spanyol járadék 70.8/4. Olasz járadék 88.7/8. Osztrák ezüstjáradék 79. 4 száz. aranyjáradék 88.’/4. Egyptomi vasúti részv. 96. Bágyadt. London, jul. 31 Ezüst 46. Amsterdam, jul. 31. A tőzsde tartotta magát, ame­rikai értékek lanyhák. Osztr. ezüst járadék 78.62. Pétervár, jul. 31. Váltó Londonra 94.65. Berlinre 46.40. Párisra 37.40. London, jul. 30. (Zárlati árfolyamok.) 4 százalékos magyar aranyjáradék 88.78 (= 104 frt 37 kr.) M. 4 szá­zalékos osztrák aranyjáradék 95.— (­ 100 frt 62 kr. M. 5 százalékos osztrák ezüstjáradék 78.— (= 91 frt 51 kr.) M. Angol consolok 95.87. Bécsi váltó —.— (= — frt — kr.) Ezüst 45.93 (= 87 frt 23 kr.) Átszámítási árf.: 10 font sterling , 118 frt — kr. Páris, júl. 30. (Boulevard forgalom.) 3 szá­zalékos franczia járadék 95.12. 4 és fél százalékos fran­czia járadék 106.—. Franczia törleszthető járadék 95.90. Osztrák-magyar államvasut 622.50 (­ 285 frt 19 kr­) Magyar 4 százalékos aranyjáradék 90.31 (­ 105 frt 22 kr.) Ottomán bankrészv. 663.75. Átszámítási árfolyam : 100 franc , 46 frt 75 krral. Külföldi értéktőzsdék zárlata jul. 31-én. Átszámítási árfolyam: 100 márka vista , 57.95 forint. — 100 frank vista = 57.95. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (U) értendő, költségek nél­kül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Berlin Frankfurt Páris Árf. Paritás Árf. Paritás Árf. Paritás 4 °/g'Os magy. aranyjárad.. 90.40104.90K 90.20104.65D 89.81­6»/o-os „ papirjárad. . 87.80101.89K 87.31101.30 K—.—--.— 4’2%-os osztr. „ —. --- . -­—.——.— K —.—--.---5 °/o“OS „ „ 88 40102.79 88 10102.44 K —.—--.---4'2»/6-os „ ezüstjárad.. 79.60 98 31 K79 10 9171 K— — .--4»/„-os „ aranyjárad.. 96.2010.7.K 95 90111.37 K —.—--.--­Magy. keleti vasúti kötv..—.—-­—.—--.--­—.—--.---6»/6-os ker. vasút els. kötv. —._-----­—.—-----­—.—-----­Osztrák hitelrészvény___154.70280.46ü246 25286 20ü —.—-----­Osztrák-magyar bank___ —.—--.---881 —1021.60K—.—-----­Osztr.-maev. államvasut .123 40285.590244 —283.85 617.— — .-­Déli vasút........................... 42.20 97.26ü 86.18 98.07 221.—-----­Erzsébet osztr. ny. vasút. —.— Magyar gácsországi vasút —.——.— 173.87 —.— —.—-----­Elbevölgyi vasút............... —.——.— —.——.— —.—-----­Károly­ Lajos vasút.......... 90 90210.51 181.25209.25 —.—-----­Kassa-Oderbergi vasút... 76 40177.17 —.——.— —.—--.--­Orosz bankjegyek...........214.70124.38 —.——.— —.—-----­Váltó bécsi piaczra .........172 1058.06 172 2558.— —.—_.-­II. kibocs. keleti kölcsön._._ —.__.___.___ ____ Osztr. földhitel-részv.társ.. 1078- -_.--3%-os franczia járadék... —.—— —. ——.— 94.97­ 4'/."/o-os „ „ ... —._ —.—_ ——,— 106.02--.--­ Ottomán-bank részvény.._.__ —.— —.——.— 560 —-----­Franczia törleszthető Jár. 96.80_.__ Magyar vasúti kölcsön..._.___.___#—_.__ —.__.--­Magyar jelzálog-hitelbank —.—-----­Magyar országos bank ... —.—— •— —.——.— — •—-----­ Árutőzsde. Becs, jul. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata lanyha volt. Eladatott: búza őszre 9.76—9.72. búza tavaszra 10.20—10.16. Rozs őszre 8.93—8.92. Rozs tavaszra 9.26 9.25. Zab őszre 5.90—5.89. Zab tavaszra 6.17. Ten­geri jul.—aug. 6.22.—6.20. Tengeri (uj) 5.61—5.60. Ká­poszta-repcze (uj) —.--------.—. Káposzta-repcze jan.— febr. 15.­95 írtán. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza őszre 9.71—9.74, tavaszra 1892. 10.16—10.19. Rozs őszre 8.97—8.95, tavaszra 1892. 9.24—9.27. Tengeri jun. —jul. —.——.—, jul.—aug. 6.19—6.22. aug.—szept. 6.19 —6.22. szept.—okt. 6.24—6.27, máj.—jun. 1892. 5.59—5.62. Zab­eszre 5.88—5.91. tavaszra 1892. 6.18—6.21. Káposzta­­repcze aug.—szeptemb. 15.50—15.60. szept.—okt. 15.55 —15.65. 1892. jan. —febr. 15.90—16.—. Repczeolaj kész szállításra 38.50 — 39.50, szept.—decz. 38.50—39.50. Szesz (excontingentálva) kész szállításra 17.——17.25. Szesz (contingentálva) kész szállításra 17.50—17.75, jul.—szent 17.-----17.75 írton. Berlin, jul. 31. (Termény­vásár.) (Zárlat.) Búza júliusra 245 márka 50 fillér (= 14 frt 22 kr.) szept.—októberre 213 márka — fillér (= 12 frt 35 kr). Rozs júliusra 218 márka 50 fillér (= 12 frt 86 kr), szept.—októberre 204 márka — fillér (= 11 frt 83 kr). Zab júliusra 168 márka 50 fillér (= 9 frt 78 kr), szept.—októberre 148 márka 50 fillér (= 8 frt 55 kr). Repczeolaj júliusra 62 márka — fillér (= — frt — kr), szept.—októberre 61 márka 60 fillér (— — frt — kr). Szesz jul.—aug.-ra 50 márka 10 fillér (= — frt — kr), szept.—okt.-re 45 márka 30 fillér (= — frt — kr). Átszámítási árfolyam: 100 márka = 57 frt 95 kr. New-York, jul. 30. Finomított petroleum Abel-Test New-Yorkban 685. Finomított petroleum 680. — Abel- Test Filadelfiában. Liszt helyben 435. Piros téli búza helyben 996/e. cts., júliusra 98.­/a cts., augusztusra 98.­/4 cts., decz.-re ICO.7/a cts., 100 kilogrammonkint. — Szállítási dij imperial quarter után Észak-Amerikából az angol kikötőkbe, vagy ezekhez hasonló magasságban fekvő continentalis kikötőkbe 4 cts. — Tengeri folyó —.—, augusztusra 68.s/s cts. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BERLIN. Julius 31. Julius 30. Búza júliusra...................... 248 márka 60 fillér „ szept.—okt.-re.............. 213n — n 214 , 75 tt Rozs júliusra....................... .. . 218n — » 222 „ 50 T­­n — » 204 „ 75 n Zab júliusra....................... . . . 168n 50n 168 „— n „ szept.—okt.-re........... ... 147» 56 tt 148 „ 25 tt STETTIN* Búza júliusra...................... fillér 238 márka —fillér „ szept.—okt.-re..........___ 211 Tt— n 211 „ 50n Rozs júliusra....................... . . . 221 tt— » 220 ,— tt „ szept.—okt.-re........... . . . 202 n — n 201 „ 50 KÖLN. Búza júliusra........................___ —márka —fillér 23 márka 20 fillér „ novemberre................ . . . 21n 80» 21 » 80n Rozs júliusra ....................... . . . —» — tt 21 » 50 tt „ novemberre...............___ 20n 40n 20 „ 40 PÁRIS. Búza folyó hóra................... 60 étme 26 frank 60 étme „ augusztusra.................. . . . 26 n 75 Tt 26 „ 60 tt „ 4 utolsó hóra ...............----- 27 n 30» 2? „ 10 tt „ nov.-től 4 hóra............. 27 i­ 80 n 27 n 60 tt Liszt folyó hóra..................... . . . 59 nt 50 ft 7 „ 10 tt „ augusztusra.................. 59 tt 90 tt 59 „ 50 tt „ 4 utolsó hóra.................. 61 Ti 60 n 61 . 25n „ nov.-től 4 hóra . . . .. . . 62 tt— n 61 » 60 tt Hírek. Július 31. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A Balaton-partvidék és a telepítés. — A nyaralás téve­dései. — Tárcza : A kincs. Irta : Bjelinszki. Fordította : Timkó Iván. — Közgazdaság : Dohánykiviteli kereske­désünk. Közlemények. Budapesti áru- és értéktőzsde. Kőbányai sertésüzlet. Naptár. —­ Időjárási táblázat. —­ Színházak és mulatságok. — A király az őszi hadgyakorlatokon. A ki­rály utidiszpo­z­i­cziói felöl az őszi fegyvergyakorlatok alkalmával a leg­különbözőbb, egymásnak ellentmondó közlemé­nyek kerültek nyilvánosságra, fi. »Buci. Corr.« a következőkben közli ő felsége hiteles úti pro­­grammját: A király augusztus 29-én Bécsből nagy kísérettel Ciliibe megy, hol a kastélyban fog lakni; 30-án több küldöttséget és a hatóságokat fogadja; augusztus 31-én és szeptember 1-én jelen lesz a 3. hadtest zárógyakorlatain, mely alkalom­mal a 6. és 28. gyaloghadosztály fognak egymás­sal szemben állani. Szeptember 1-én este a király Ciliiből Bécsen át Schwarzenauba utazik, hol részt vesz a 2. és 8. hadtestnek a mon­archiában arányaira nézve mindeddig példátlan nagy záró hadgyakorlatain. E hadgyakorlatokat, melyek Waidhofennól a Thaya mellett fognak végbemenni, maga Albrecht főherczeg fogja ve­zetni, báró Beck táborszernagy vezérkari főnök­kel. A déli fél parancsnoka báró S­c­h­ö­n­f­e­l­d tá­borszernagy hadtestparancsnok lesz, az északi félé pedig gróf G­r­ü­n­n­e táborszernagy hadtest­­parancsnok. Mindkét hadtest nagyobb lovas- és Landwehr csapatokkal lesz megerősítve, úgy, hogy körülbelől 70,000 ember lesz a harcztéren. E záró gyakorlatok szeptember 2-tól bezárólag 7-ig fog­nak tartani és ezeken II. Vilmos császár, Al­­b­e­r­t szász király és a főherczegek nagy része jelen lesz. A három uralkodó Schwarzenau-ban, Widmann báró kastélyában fog lakni. Albrecht főherczeg a gyakorlat-fővezetőséggel Göpfritz­­ben száll meg. 7-én este ő felsége Galgóczra indul, hol Erdődy gróf kastélyába száll; 8-án a király néhány küldöttséget fogad, 9., 10. és 11-én pedig jelen lesz az 5. hadtestnek Galgócz és Aranyos-Maróth közt végbemenendő záró hadgya­korlatain. A hadtestnek, mely a 37. honvéd gyalog hadosztállyal lesz megerősítve, gyakorlatait Fri­gyes főherczeg altábornagy hadtestparancsnok vezeti s a 14. és 33. gyalog-hadosztály fog egy­mással küzdeni. Ez alkalommal a király valószínű­leg meglátogatja Károly Lajos főherczeget is kistapolcsányi birtokán. Szeptember 12-én ő felsége Budapesten át Beszterczére megy. Itt 13-án különböző küldöttségek fogadtatása menend végbe s 14. 15. és 16-án részt vesz ő felsége a 12. hadtest zárógyakorlatain. A 38. honvéd-gy.­hadosztállyal megerősítendő e hadtestnek gyakorlatait, melyek Besztercze és Szászrégen közt folynak le, br. S­z­v­e­­t­e­n­a y lovassági tábornok hadtestparancsnok fogja vezetni. A két félt a 16. és 25. gyalog-had­osztályok képezendik. 16-án délután a király T­e­­mesvárra utazik, hova 17-én reggel érkezik meg és Dessewffy püspökhöz száll. A püspök­nél defeuner lesz. Tervben van a kiállítás beható megtekintése, küldöttségek azonban nem fognak fogadtatni. Prágába való utazás az eddigi diszpo­­zícziók szerint, nincsen kilátásba véve. — József Ágoston főherczeg jog- és államtudo­mányi oktatója, Timon Ákos egyetemi tanár, egye­lőre befejezvén előadását Alcsuthon, Tátra-Fix­­redre utazott. Az ös­szel azonban tovább tart jogi előadásokat József Ágost főherczegnek. — Udvari hírek: Erzsébet királyné be­fejezvén körútját, Badgasteinból a legjobb egész­ségben távozott Feld-Affingba. — Károly La­jos főherczeg két hónapra Kis-Tapolcsányba utazik. — Személyi hírek: Leuchtenberg her­czeg ma Gasteinba érkezett. — Jurgens­­kaja (Dolgoruki) herczegnő, II. Sándor czár öz­vegye tegnap utazott el Blondières-ből. A közön­ség lelkes ovácziókban részesítette. — Fejér­­v­á­r­y Géza báró honvédelmi miniszter ma reggel elutazott a fővárosból. — A brazíliai excsászár állapota. Don Pedro császár két nap óta rosszabbul érzi magát, amit a hirtelen beállott hideg időjárásnak tulajdonítanak. — A román trónörökös nem tér vissza. Buka­restből jelentik, hogy Ferdinánd román trónörökös többé nem fog Bukarestbe visszatérni, hanem J­as­sy­b­a­n lesz állandó tartózkodási helye. Már ott egy alkalmas palotát ki is szemeltek a trónörökös számára. A trónörökös udvartartására Károly ki­rály 250,000 frankot fog évenkint magánpénztárá­ból utalványozni. — A háznagy családi öröme. Al­m­á­s­s­y Géza kamarást­, országgyűlési képviselőt és háznagyot családi öröm érte, neje, született R­ó­z­s­a Malvin tegnapelőtt egészséges leány gyermekkel örven­deztette meg. — Az egyetemről. Dr. S­c­h­u­l­e­k Vilmos tu­domány-egyetemi rektor egy havi szabadság idejé­ről, amelyet Párisban és Svájczban töltött, vissza­érkezett a fővárosba s ma átvette hivatala vezeté­sét H­aj­ni­k Imre dr. prorektortól, aki nyaralásra a Tátravidékre utazik. — Stanley balesete. Mürrenből a követ­kező részleteket jelentik Stanley balesetéről. Stan­ley szombaton délben neje és sógornője kíséreté­ben sétát tett a vendéglőtől alig tízpercznyire fekvő erdőben. Stanley megbotlott és oly erővel esett a sziklára, hogy többé nem tudott felkelni. Rögtön orvost hívtak és hordágyon visszavitték Stanleyt e vendégfogadóba, hol az orvos konsta­tálta, hogy bal lábának csuklója eltörött. Azonnal kötést alkalmaztak reá és fél óra múlva a baleset után Stanley lábát gipszbe foglalták és azután a beteget ágyba fektették. Német szemtanuk leírják, hogy ezt a kis bajt, ami számtalan német tornás­­­szál megesik, a »hős« Stanley mily nevetséges, képmutató nyavalygással viselte el. Mikor már lába gipszbe volt téve, két karjával egyre hadoná­­zott a levegőben, kétségbeesetten túrta gyérülő szürke haját, egyik oldaláról a másikra fordult görcsös mozdulattal s fájdalmában hörögni akart, de nem bírt. Olyan volt, mint egy halálosan ta­lált, lassan elvérző, a halál ellen utolsó lehelletéig harczoló — gyáva. Egy franczia fürdővendég meg is jegyezte egész hangosan: »Csodálatos, igazán csodálatos, pedig bizonyos vagyok benne, hogy most ez egyszer nem teteti magát.« Német lapok megjegyzik, hogy egy-egy német burson, a men­­zura után sokszor 20—30 t­öltést is tesznek a nélkül, hogy ez csak hunyorítana is hozzá, nem is említve az olyan urrovarokat, kik a lóról leesvén kulcscsontjukat, vagy pár bordájukat törik s mégis újra nyeregbe kapva végig lovagolják a versenyt. Egy angol, aki már 20 év óta törzsven­dég Mürrenben, az eset láttára kiverve pipáját s egy korty whiskyt fölhörpentve állítólag így nyi­latkozott: »I have done with that blackguard.« »Végeztem ezzel a firmával.«

Next