Nemzet, 1891. október (10. évfolyam, 3264-3294. szám)
1891-10-01 / 3264. szám
SissaffBsafdsia: FeäreäSEäektars, Athenaeum-épület, I. emelet A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztésé.ghez intézendő. Bementetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk és Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-ter*, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) 3264. (269.) szám. Esti kiadás: IdlAihr-Saf A*A&'i "‘Ml. fferencziek-ter 3, Atheneum-épület, fésussiai ELŐFIZETÉSI díj: & reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra g frt 3 hónapra 0 , 6 hónapra 12 * Az esti kiadás postai külön küldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Ára 8 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) Budapest, 1891. Csütörtök, október 1. X. évi folyam. A király utazása. — Távirati tudósítások. — Prága, okt. 1. A király ma hajnalban 5 óra 20 perczkor Reichenbergbe utazott. A pompásan ékesített pályaudvarban a rendőrfőnök, a cseh északi vasút igazgatótanácsának tagjai,Schmelkal dr.elnökkel az élükön fogadták. A helytartó bemutatta az uralkodónak az igazgatótanács tagjait, mire Schmerkal hódoló beszéddel üdvözölte az uralkodót, aki kegyesen válaszolt. Ő felsége kíséretében vannak a helytartó és Dörfl kerületi főnök is. Az udvari vonatot Klaudy udvari tanácsos vezeti. Rechenberg, okt. 1. Ő Felsége méltó fogadására nagyszabású előkészületeket tettek. A pályaudvaron pompás fejedelmi sátort emeltek és a pályaudvar két oldalán zászlókkal díszített hatalmas árborcz ékeskedik. A városba vezető útón elragadóan szép, renaissance stylü diadal kaput állítottak, a neustadti tér közepén hatalmas, húsz méter magas obeliszk emelkedik. A Clam Gallas kastélyt, ahova ő Felsége száll, pompásan rendezték be. A házakat zászlókkal, virágokkal, szőnyegekkel díszítették. Nagy sokaság hullámzik az utczákon. Reichenberg, okt. 1. Az uralkodó, ki Tliun gróf helytartó kíséretében udvari vonaton fél hat órakor távozott Prágából, délelőtti 9 óra 6 perczkor érkezett az itteni pályaudvarra, hol a lakosság viharos lelkesedéssel üdvözölte. Schücker dr. polgármester szavaira a király következőleg válaszolt: »Örömmel fogadom a hűségük és hódolatuk biztosítását, melyet ön Reichenberg városa nevében nyilvánított. Elénk érdeklődéssel kisérem városuk felvirágzását, mely, hála a lakosság iparkodásának és szorgalmának, magas fejlettségű, erőteljes iparánál , fogva szeretett királyságom, Csehországnak legkiválóbb városai közé tartozik. Fogadja Reichenberg és kerületének lakossága császári köszönetemet a szívélyes fogadtatásért, melyben részesítettek.« A képviselőház szombaton, f. évi okt. hó 3 án, d. e. 11 órakor ülést tart. Napirend: Királyi le L újbót kihirdetése. A főrendiház szombaton, f. évi okt. hó 3-án, déli 12 órakor ülést tart. Napirend: Királyi leirat újból kihirdetése. különböző katholikus ifjúsági egyletek tagjai, olaszországiak és külföldiek egyaránt. Ariata elnök közölte, hogy a pápa áldását küldi az egybegyűltekre, a mi élénk tetszést keltett, majd felolvasta Marmillod bibornok levelét s azután az elnöki széket a svájczi diákegylet elnökének adta át, ki üdvözölte az összes itt képviselt nemzetek küldötteit, különösen az amerikaiakat is, és azon reményének adott kifejezést, hogy a szentszék Columbus Kristófot is az oltárok felé fogja helyeztetni. Kijelentette továbbá, hogy a zarándokok azért jöttek elsősorban, hogy gonzagai szent Alajoshoz imádkozzanak, s azután, hogy jóvá tegyék azt a sértést, amelyet a pápán Giordano Bruno dicsőítésével elkövettek, és mutassák meg a pápának, hogy számíthat ha katonákra, mert a döntő pillanatban mindnyájan egyetértve készek lesznek arra, hogy az egyház jogait védelmezzék és helyreállítsák. Szintúgy tudni fogják a módját annak miként lépjenek fel a műveit, de épen azért annál veszedelmesebb proletariátus egész hadseregével szemben. Ezután van Overbergh (Löwen) szólott, aki kikelt a Marx-féle tanok ellen, és Rouquefenille (Francziaország) beszélt a szoczializmus ellen. — Na va, a milánói egylet elnöke utalt arra, hogy a szabadkőművesség minden csábítási kísérletei daczára az ifjúság világa mégis eljött, hogy imádkozzék gonzagai szent Alajoshoz. Az új társadalmi rend megvalósításához szerinte okvetlenül szükséges, hogy az egyház és a pápa független legyen minden világi hatalomtól. Olaszország béküljön ki a pápával önszántából, anélkül, hogy közvetítéshez folyamodjék. Lőwensteinig Németország katholikus diákságának üdvözletét tolmácsolja. Lichtenstein herczeg az osztrák, Alberdinek a hollandi katholikus diákok üdvözletét. Crispolit, ki a római ifjúság nevében beszélt, kifejtette, hogy Róma az összes népek szabadságának központja, egyúttal a legtermészetesebb székhelye az összes katholikus ifjúsági egyletek szövetségének. Montenach elnök erre napirendet olvasott fel, mely kimondja a szövetség megalakítását, melyet közfelkiáltással elfogadtak. Végül elnök azt ajánlotta, hogy létesítsenek Rómában nemzetközi alapítványi intézetet, mire az ülés véget ért. Róma, okt. 1. A »Moniteur de Rome« nyilatkozatot tett közzé, mely szerint a párbajról szóló pápai encyclikát nem azért intézték a kölni és prágai érsekekhez, hogy Francziaország érzékenységét kíméljék, hanem azért, mert ezek ebben az ügyben a pápa tanácsát kérték ki. A pápa szavai azonban nemcsak Németország és Ausztria-Magyarország katolikusaihoz szólnak, hanem minden katolikushoz. A »Moniteur de Rome« fent említett nyilatkozatát a pápa parancsára tette közzé. (N. Fr. Pr.) London, okt. 1. A »Times« pénzügyi czikkében azt írja, alapos a föltevés, hogy az orosz kölcsön tíz nap alatt 80°/0 mellett ki lesz bocsájtva. a. miveletet Francziaországban, Hollandiában, Dániában és Oroszországban egyidejűleg hajtják végre. London, okt. 1. Lauther James "William képviselőt Fergusson helyébe külügyi államtitkárrá nevezték ki. Belföld, Budapest, okt. 1. (A szuggerált pikantera.) Tisztelt laptársunk, a »Pesti Napló« Tisza Kálmánnak, tegnapi nagyjelentőségű nyilatkozataival foglalkozott, pikánsnak találja a beszéd következő passzusát: »De még kellett gondolkoznom, hogy a tapasztalatok után, melyekre röviden hivatkoztam, nemcsak ellenfeleim közt, de más körökben is fenn fog állani a gyanú, hogy én e levelet kibúvó ajtóul használom arra, hogy szavam beváltása nélkül kormányon maradjak; oly dolog, mit saját lelki énem sem bír magára vállalni , megerősített azonban szándékomban a kötelességérzet, mert erős a meggyőződésem, hogy amely kormányférfira nézve, kiről nemcsak ellenfelei hirdetik, — mert ha erre valamit ad gyenge ember — de jóbarátai elhiszik azt, hogy kibúvó áron is akar kormányon maradni, az többé mint magyar miniszterelnök, nehéz helyzetben, benn az országban sokszor és a monarchia másik államával közös viszonyban soha többé kötelességét sikerrel nem tudja teljesíteni.« Természetes, hogy akik az egész idézetet olvassák, azt a pikantériát, amit ennek a mondatnak a »Pesti Napló« szuggerál, nem fogják megtalálni ; valaminthogy Tisza Kálmán a mérsékelt ellenzéknek egyátalán nem tette meg azt a szívességet, hogy akár számára pikáns dolgokat feltálaljon, akár pedig azzal a bő anyaggal, amelyet e tekintetből Apponyi Albert gr. beszéde nyújt, egyátalán foglalkozzék. No, de a »Pesti Napló«, amelynek vezére megkezdte Jászberényben azt az ártatlan ravaszkodást, hogy Tisza Kálmán dicséretét zenegte Szapáryval szemben, most reá dupláz azzal a gyanúsítással, mintha ennek a mondatnak valamely leplezett éle volna valaki ellen, akinek nevét t laptársunk óvatosan elhallgatja. Arról természetesen nem beszélünk, hogy ehhez az volt szükséges, hogy »Pesti Napló«-ban megjelent idézet megcsonkítva adja Tisza Kálmán mondását. Az efféle apró enyelgések azonban már annyira gyakoriak, hogy nemcsak ártalmatlanok, aminek mindig voltak, hanem kezdenek kevésbbé érdekesek is lenni. Táviratok, Ottawa, okt. 1. Az alsóház felirati javaslatot fogadott el, melyen a királynétól kérik, hogy a Belgiummal és Németországgal kötött kereskedelmi szerződésekből a legtöbb kedvezményt biztosító záradék töröltessék. (M. É.) Róma, okt. 1. De Rudi miniszterelnök több milánói képviselő előtt kijelentette, hogy Milanóban november elején fogja megtartani programmbeszédét. (N. F. Pr.) Róma, okt. 1. Tegnap este a Dante Alighieri teremben mintegy ezerötszázan gyűltek egybe a Boulanger öngyilkossága. — Távirati tudósítás. — Paris, okt. 1. Boulanger tábornok elhunyta alkalmából ma este a revizionista bizottság számos tagja gyűlt össze és részvétének adva kifejezést elhatározta, hogy a temetésre küldöttséget meneszt. Castelin boulangerista képviselő azt hiszi, hogy a képviselőház boulangerista csoportja teljesen fel fog oszlani és hogy tagjainak nagy része visszatér a radikális pártba.Naquet,Derouléde és Thibaut jelenleg távol vannak Páristól. Páris, okt. 1. Boulanger öngyilkosságának híre aránylag kevés port vert fel a lakosság körében, mi a lapok nyilatkozataiban is kifejezésre jut. Eltekintve ugyanis a néhány boulangerista laptól, a többiek mind megegyeznek abban, hogy Boulanger halála egyáltalán nem bír politikai jelentőséggel, kivéve, amennyiben talán siettetni fogja a boulangerista párt szétbomlási processzusát. Számos hírlap a részvétnek egyetlen szava nélkül emlékezik meg az öngyilkosságról, sőt némelyek leplezetlen gúnynyal írnak róla. Brüsszel, okt. 1. A mechelni érsek vonakodik Boulanger tábornok holtestének az egyházi szertartást megadni. Napóleon herczeg megjelent a halottas házban. (M. E.) Brüsszel, okt. 1. Boulanger tábornok öngyilkosságáról a következő részletek jutottak nyilvánosságra: Midőn a lövés eldördült, odasietett néhány, sírok ásásával elfoglalt, munkás, akik Boulangert Bonnemaine asszony sírjára hajolva találták; fejét, mellét vér borította; félig nyitott ajka vonaglott. A golyó a bal halántékon hatolt be és áttört a jobb koponyán, rögtöni halált idézve elő. A két sebből patakzott a vér. A temető felügyelője, aki nyomban oda érkezett, gyorsan orvost hivatott, de ez már csak a halál bekövetkezését konstatálhatta. Ezután megmosták a vérrel borított tetemet, kötést alkalmaztak az öngyilkos fejére, hogy a további vérömlést megakadályozzák. Amikor kigombolták a vértől pirosra festett mellényt, az ing fölött Bonnemarne asszonynak nagy arczképét találták meg. A mellény zsebeiben arany óra és 7 frank volt. Sem pénztárczát, sem iratokat nem találtak nála. A tábornok tetemét aztán a saját kocsijára helyezték és előbb a központi rendőri hivatalba onnan pedig az elhunytnak a Montager-utczában lévő lakására szállitották. A szállás előtt csakhamar nagy sokaság gyűlt össze, akik suttogva beszéltek az eseményről. Immár kék selyem ágyban nyugszik a tetem. A franczia követ, akit az esetről a polgármester hivatalosan értesített, azonnal oda küldte a követségi titkárt, hogy az esetről bővebb felvilágosítást szerezzen. — Napóleon Viktor herczeg Boulanger tábornok lakására ment és annak titkárával beszélgetett. * Párisban, tegnap este, az első órákban nem is hitték el Boulanger halálának hirét; oly hihetetlennek tetszett mindenki előtt a dolog, hogy az esti lapok nem is mertek a hit valódiságáért kezeskedni. A legelső megbízható tudósítást utazók vitték a franczia fővárosba, később ezután telefon útján is megerősítették. Boulanger öngyilkosságának okát illetőleg eltérők a nézetek, legtöbben a tábornok anyagi körülményeiben lelik magyarázatát. Boulanger ahhoz volt szokva, hogy óriási összegeket pazaroljon el, az utóbbi időben azonban meg volt fosztva minden segélyforrástól. A tábornok maga úgy nyilatkozott tegnapelőtt este titkárra, Mouton előtt, hogy kétségbeesik, ha a jövőre gondol s hogy az élet elviselhetetlen neki. Két hónap óta állandóan az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, tettét azonban nem valósíthatta meg, mert nagyon vigyáztak rá. A »P. Lt.« szerint a tábornok, kedvesének, Bonnemain grófnénak halála óta rendkívül buskomor volt s az utóbbi napokban a téboly jelei mutatkoztak rajta. Hétfő óta idegessége oly nagy fokra hágott, hogy titkárja orvosért sietett. Mint a brüsszeli rendőrség megállapította, Boulanger tegnap reggel még együtt reggelizett 84 éves ősz anyjával és két unokatestvérével. 10 óra tájban hirtelen az a vágya támadt, hogy meglátogatja Bonnemain asszony sírját. Agg anyjától szívélyesen elbúcsúzott e szavakkal: »egy napra elutazom« s anyja még most sem tudja, hogy fia öngyilkos lett. A boulangerista képviselők az este értekezletet tartottak, hogy a Boulanger halála következtében beállott új helyzet fölött tanácskozzanak. A franczia kormány táviratilag megkereste a brüsszeli hatóságot, hogy Boulanger minden levelét és irományait pecsételje le. a tábornokot tegnap délután helyezték ravatalra, tábornoki egyenruhában, mellén a becsületrend keresztjével. Temetése valószínűleg holnap lesz s többször nyilvánított akaratához képest Bonnemain asszony mellé fogják temetni. Három nappal ezelőtt két végrendeletet tett le Lecoq jegyzőnél; az egyik végrendelet politikai. * Bonnemain asszony, Boulanger barátnője f. é. jul. hó 10-én halt meg Brüsszelben. Az illető hölgy 1856-ban született Párisban. Családi neve Rouzel Margit Karolin. Atyja tengerésztiszt volt, nővére pedig Rezát de Mandré tüzér ezredeshez ment nőül. Férje Bonnemain lovassági tábornok fia volt. Házassága boldogtalan lévén, elvált. Bonnemain báró Kaliforniába ment, Rouzet asszony pedig hol itt, hol ott élt, fürdőröl-fürdőre ment s barangolásai közt ismerte meg Boulanger tábornokot. Rouzet asszony még elválása után is megtartotta férje nevét. Boulangerrel való viszonya sokáig titokban maradt, s csakis legbensőbb barátnői tudtak róla valamit. A tábornok barátai tagadják, hogy Bonnemarne asszony befolyást gyakorolt volna a tábornok elhatározásaira s cselekedeteire. Akik ismerték, azt állítják, hogy csendes, jámbor természetű hölgy volt, és szívesen hagyta magát vezettetni attól, aki szíve hajlandóságát megnyerte. Tüdővészben szenvedett, amely az utóbbi időben egyre nagyobb pusztítást vitt végbe szervezetében. Azt állítják, hogy a Jersey szigetén való tartózkodás, amelyre a tábornok kedvéért szánta rá magát, igen ártott neki, mert az erős tengeri levegő siettette baja kifejlődését. Ehez járult az a bosszúság, hogy a tábornok törvényes neje, semmi szín alatt sem akart a válásba beleegyezni, pedig Bonnemarie aszszony minden törekvése oda irányult, hogy ferde helyzetét törvényes házasság által reparálja. A boszúság, hogy szándékát nem tudja keresztül vinni, nagyon elkedvetlenítette. Bonnemann asszony ezelőtt két évvel egyik nagynénjétől 1.200.000 frankot örökölt, de csak a tőke kamatait élvezhette, a kapitális fölött a család rendelkezett. Mikor meghalt, a tábornok őszintén megsiratta. Beszélik, hogy a temetésen egészen le volt sújtva. — Mermeix, a »Coulisser du Boulangisme« cz.könyvében a következőleg emlékszik meg Bonnemain asszonyról, a tábornok egészen megfeledkezett politikai tevékenységéről és »hivatásáról«, ha Bonnemain asszony közelében volt, oly nagy volt a befolyás, amelyet ez a hölgy reá gyakorolt. 1887-ben az operatéren lefolyt zajos Boulangerista tüntetés alkalmával Roudier, az akkori miniszterelnök így nyilatkozott miniszter társai előtt: »Ma meggyűlhetnék a bajunk, ha Boulanger akarná« . . . Ezek a szavak az utczán mondattak. Néhány pillanat múlva a miniszterek a rendőrfőnökkel találkoztak, ki előtt kifejezést adtak aggodalmaiknak. »Legyenek teljesen nyugodtak «— válaszolt a rendőrfőnök — Boulanger Havreban van Bonnemann asszony társaságában.« Abban az időben is, amikor Boulanger nem jöhetett Párisba, többször megtörtént, hogy nevetséges álruhában, vendégszakállal, kék szemüveggel eljött a fővárosba imádott asszonyához, aki egész lénye fölött uralkodott. Mikor 1888-ban Floquet a tábornokot megsebesítette, hitvesével kíméletesen közölték a hírt. A tábornoknő azonban az újságot igen hidegen fogadta s csak az iránt intézkedett, hogy a háziorvos fölkereste a beteget, aki Bonnemain asszonynál feküdt. Boulanger párthiveinek számolniuk kellett ezzel a hölgygyel, mint fontos tényezővel, de az bizonyos, hogy nem volt sem hiú, sem irigy s a tábornokot inkább lebeszélte fantasztikus terveiről, sem mint bátorította. Uj bírói ügyviteli szabályzat. (Folytatás.) Az ügyek előleges megvizsgálása. 343. §. A kiosztott ügydaraboknak a 157. §. értelmében történt átvétele után az előadó bíró haladéktalanul megvizsgálja a kiosztás helyességét, a 154—156. §§., a szakbeosztás (380—837. §§.) a 342. §. szempontjából, valamint a netaláni előiratoknak a felebbviteli bíróság irattárában történt csatolására vonatkozólag, és a kiosztásra nézve szükségesnek vélt változtatásra nézve az elnöknek szóbelileg jelentést tesz, a felszerelés tekintetében pedig az irattárnoknál intézkedik. Soron kivül elintézendő ügyek. 344. §. 1887: XXX. t.-cz. 4. és 5. §-aiban felsorolt ügyek, amelyek a törvénykezési szünidő hatálya alól ki vannak véve, nemkülönben az érdekelt fél kérelmére az ugyane törvényczikk 7. §-ában említett ügyek a kir. kúriánál és a kir. ítélőtábláknál a szünidőn kivül sürgősen (soron kivül) intézendők el. Az 1887: XXX. t.-cz. 6. §-ának eseteiben valamely ügynek soron kivüli elintézése iránt az elnök rendelkezik. A jelen ügyviteli szabályok 361. és 365. §-aiban említett ügyek a kir. ítélőtábláknál szintén soron kívül intézendők el. 345. §: Oly ügy,amely érdemleges intézkedés nélkül kiegészítés végett az alsóbb fokú bírósághoz rendelettel visszaküldetett, újabb felérkezte után abban a sorrendben intézendő el, amelyben elintézését nyerte volna, ha a visszaküldés szükségesen nem forog. Ha a sorrend ezen foka az ügy visszaérkeztekor már meg van haladva, az elintézés haladéktalanul eszközlendő. Elintézés sorrendje: 346. §. Az előadó bíró, miután a tanácsülésben előadandó ügyeket a 344. és 345. §§. figyelembe vételével csoportosította, az elintézés sorrendjére nézve a 162. §. értelmében jár el. Az elintézési sorrend helyességének ellenőrzése. 347. §. A 163. §. szabályai a kir. kúriára és a kir. ítélőtáblákra oly kiegészítéssel alkalmazandók, hogy ha az előadói könyvek megvizsgálása a két szakosztályba vagy több külön szaktanácsba (330 §.) tartozó ügyek elintézésének ideje között oly aránytalan különbséget tüntet fel, mely az azonos természetű ügyekkel rendszerint foglalkozó bírák közötti részleges új kiosztás által nem szűnik meg: az elnök az aránytalanságot az által szünteti meg, hogy a nagyobb hátralékú szakba tartozó ügyek egy részét azoknak a bíráknak osztja ki, akik, mint az illető szaktanácsbeli kisegítők, azon szaktanácsba vannak beosztva (334. §. második bekezdés.) Határozatok előkészítése, tanácsülés, előadás, nyilvánosság, tanácskozás, határozat. 348. §. A határozatok előkészítésére a 164—166. a tanácsülésre, az ügyek előadására és a nyilvánosságra a 170., 171., 173., 175—184., a tanácskozásra a 185—189., a határozatok kihirdetése és szerkesztésére és hitelesítésére a 190—194. §§. rendelkezései alkalmazandók a következő 349—358. §§-ban foglalt módosításokkal és kiegészítésekkel. 349. §. Az alsóbb biróság határozatára vonatkozó tanácsjegyzőkönyvi kivonat tanácsülésben, az ügy előadása közben fel nem olvasható. (176. §.) Annak felolvasását az elnök vagy a szavazók csak az ügy előadása után (184. §.) kívánhatják. 350. §. A szavazók a tanácskozás alkalmával az előadó után kineveztetésük sorrendjében nyilvánítják véleményüket és szavazatukat. 851. §. A 189. §-ban szabályozott eljárás abban az esetben is követendő, amikor a kettőnél több véleménynek egyike sem nyerte az általános szótöbbséget. Az idézett §. utolsó bekezdésének esetében az alperesre, illetve a vádlottra kedvezőbb szavazatoknak a legközelebb álló, kevésbé kedvező szavazathoz számítása addig folytatandó, amig ez által a vélemények egyike a szavazatok többségét nyeri. 352. §. A kir. Curiánál és a kir. Ítélőtábláknál minden határozat »Ő Felsége a király nevében« adatik ki. 358. §. Ha a felebbvitt határozat mind a rendelkező részre, mind az indokokra nézve helybenhagyatott, a felebbviteli bíróság határozatában ennek kijelentése és a netaláni pótindokok felsorolása elegendő. Ha a felebbviteli bíróság helybenhagyólag ugyan, de más indokokból határoz, ez utóbbiak a határozatban a 165. §. szerint elkülönítve kiteendők. 354. §. A részben helybenhagyó, részben megváltoztató felebbviteli határozatban a felebbvitt határozatnak úgy helybenhagyott, mint megváltoztatott részei szabatosan megjelölendők és az indokolás újból és a határozattól elkülönítve szerkesztendő. A helybenhagyott rész tekintetében az alsó bíróság indokaira hivatkozni lehet. 355. §. Az egészben megváltoztató felebbviteli határozat a megváltoztatás kijelentésével az indokokkal együtt a 165. §-nak megfelelően újból szerkesztendő. 356. §. A felebbvitelt visszautasító, úgyszintén a felebviteli bíróságnak olyan határozata, amely az alsób bíróság határozatát alaki okokból megtámadó felebbvitel folytán hozatott, feltétlenül külön indokolandó. Tanácsjegyzőkönyv. 357. §. A határozat (intézkedő rész), akár egyhangúlag, akár szótöbbséggel hozatott, a tanácsjegyzőkönyvbe bevezetendő. Egyebekben a tanácsjegyzőkönyv vezetésére a 195. §-nak, a 196. §. 2. és 3. bekezdéseinek és a 197. §-nak szabályai a kir. Kúriánál és a kir. Ítélő tábláknál is alkalmazandók. Az iktató értesítése. 358. §. A tanácsjegyző köteles minden ülés végével elintézett ügyek iktatói számainak jegyzékét, az elintézés módjának rövid feltüntetésével, (»helybenhagyó, megváltoztató, feloldó, megsemmisítő, kiterjesztő, részben helybenhagyó«, stb.) az iktató könyv negyedik rovatának kitöltése végett (341. §.) az iktató hivatalba elküldeni. Iratok hiteles másolatának kiadása. 359. §. Addig, amig valamely ügy a kir. kúrián, vagy kir. ítélőtáblánál elintézés vagy kezelés alatt áll, az arra vonatkozólag felterjesztett egyes iratokról hiteles másolatok kiadását az érdekelt felek az elnökhöz intézett írásbeli beadványban kérhetik. Az elnök, amennyiben a kérelemnek helyt ad, a hiteles másolatnak a kiadóhivatalban elkészítését és a kiadó által leendő hitelesítését rendeli el. (1868 . LIV. t.-cz. 546. §.) (Vége köv.) Hírek. Október 1. A hivatalos lapból. Kitüntetés. A király, báró Bánffy Zoltánnak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipótrend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezés és áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Szép Dezső makói kir. közjegyzői helyettest, Hódságbra kir. közjegyzővé, dr. Vári Emil budapesti kir. törvényszéki aljegyzőt a budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszékhez és Hatvany László sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki aljegyzőt e kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki; Rakovszky Antal budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéki jegyzőt a budapesti kir. törvényszékhez helyezte át ; a kereskedelemügyi m. kir. miniszter, Schmidt Ferencz segédhivatali aligazgatót, segédhivatali igazgatóvá, Jung Antal és Grobetty Károly miniszteri számtiszteket, valamint Opra György végzett jogászt, segédhivatali aligazgatókká, és Dencz Adolf igazolványos csendőrőrmestert miniszteri irodatisztté; a debreczeni pénzügyigazgatóság Szádeczky László debreczeni lakost, ideiglenes minőségben állami végrehajtóvá ; és Kovács Imre kiszolgált altisztet, a debreczeni kir. adóhivatalhoz II. oszt. hivatalszolgává ; a nagykikindai kir. törvényszék elnöke Binecz Sándor fogházért a vezetése alatti kir. törvényszékhez szolgasegéddé nevezte ki. Névváltoztatás. Witte József vajdahunyadi illetőségű ugyanottani lakos, valamint Paulina, Katicza és Amália nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének »Hidasi«-ra kért átváltoztatása megengedtetett. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése ma délelőtt folytatta a tanácskozásokat Szász Károly püspök és Tisza Lajos gróf elnöklete alatt. Az ülés folyamán főleg a tanügyi bizottság jelentésével foglalkoztak, a napirendre térés előtt azonban az üresedésben levő helyekre a választásokat ejtették meg. A számszék elnökévé (Kerkápoly Károly utódául) Szilassy Aladárt választották meg, tagokká Vécsey Tamást és Kálosy Józsefet ; a lelkész vizsgáló bizottságba az elhunyt Bailagi Mór helyébe Ádám Kálmán kecskeméti esperest s póttagul Báthori Dániel baracskai lelkész. Ezen kivül elrendelte a közgyűlés, hogy az elhalálozott Várady Károly és Bailagi Mór helyébe két egyházi tanácsbíró választassék. A napirend során meghallgatták a kecskeméti jogakadémia tanári karának javaslatát arra nézve, hogy az eddigelő kötelező doktorátusok mivel lennének helyettesítendők. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium körében elhatározott dolog ugyanis, hogy a kötelező doktorátus elejtessék — sőt ez ügyben, hír szerint, a jövő hónapban a minisztériumban értekezletet is fognak tartani, — tehát ennek helyettesítése vált szükségessé. A minisztérium a legtöbb jogakadémia tanári karát fölszólította véleményadásra. Ide vonatkozik tehát a kecskeméti jogakadémia tanárainak javaslata, amely az egyházkerület közgyűlésének közvetítésével kerül a minisztérium elé. Az előterjesztést a közgyűlés teljesen magáévá tette s pártolólag terjeszti föl. Ugyancsak ma kerül tárgyalás alá a jogtanárok fizetésének javítására vonatkozó javaslat s ezt a közgyűlés elfogadta, oly feltétellel azonban, hogy a más két fenntartó testület is emelje föl a dotácziót. Ma délután a jogügyi bizottság tart ülést, amelyen Várady Béla előadó terjeszt elő több fontosabb tárgyat. A közgyűlés folytatása holnap délelőtt 10 órakor lesz. — Hírek Segesvárról. Segesvári levelezőnk írja a következőket: Az az ékszer- és pénzlelet, mely szept. 18-ikán a segesvári állami iskola régi házainak lebontása következtében napfényre került, egy hétig a segesvári magyar kaszinó könyvtári helyiségében volt közszemlére kiállítva. Ez idő alatt úgy a segesváriak, mint a vidékiek közül igen sokan tekintették meg. Kiválóan a szász népviseleti régi ékszereknek volt sok bámulója. — Ingyen szőlőt akart enni Segesváron szept. 29-én kora reggel Csizmadia Mihály közhuszár. Be is ment a kaszárnya közelében lévő szőlős kertbe, de a csősz észrevette s oly szerencsétlenül talált szegény Csizmadiára lőni, hogy ez azonnal meghalt. — Körner Tivadar költő emlékére Segesvárott a Gewerbe Verein nagytermében ünnepély volt. Albert tanár a költő műveiről és életéről értekezett s a dalárda énekelt. A belépti dijakból befolyt összeget az ág. ev. szász iskola czéljaira fordítják. — Nincs járvány. Említettük, hogy Kalocsán a főszolgabíró az összes tanintézetekben beszüntette az előadásokat, mivel a városban a kisgyermekek között szórványosan kanyaró jelentkezett. Mai kelettel Kalocsáról a következő táviratot kaptuk : Az előadások beszüntetésére vonatkozó főszolgabírói rendeletet a belügyminisztérium a vármegye útján feloldotta. Szeptember 20-án délután az összes intézetekben ismét megindultak az előadások. A gyors és kedvező intézkedést a közönség örömmel fogadta. — A nemzetközi statisztikai kongresszusról. A bécsi nemzetközi statisztikai kongresszus tegnapi ülésén dr. Földes Béla egyetemi tanár a visszaeső bűntettesek kérdését tárgyalta. Utalt arra, hogy a statisztika ugyan az utolsó korszakban több hasznos intézkedést tett e jelenség pontosabb megfigyelése érdekében, azonban ennek daczára még nem nyújtja teljesen a szükséges anyagot a viszszaesők tanulmányozására. Több irányban javaslatokat terjeszt elő az anyag kiegészítésére, különös tekintettel az úgynevezett javíthatatlanokra (három és több ízben megfenyítettekre) nézve. Különben figyelmeztet Földes arra, hogy habár az igazságügyi statisztika többnyire nem is nyújt olyan anyagot, amely a visszaesők viszonyait minden irányban megvilágítaná, úgy mégis találni igen becses és terjedelmes anyagot több államnak fogházi statisztikájában. Ez államok közé tartoznak különösen Magyarország s Ausztria. A fogházi statisztikának a visszaesőkre vonatkozó adatai még nem találtak gondosabb feldolgozást, pedig úgy kriminálstatisztikai, mint igazságügypolitikai tekintetben igen fontos tanulságokat nyújt. Mindenekelőtt mutatják ez adatok, hogy a visszaesés jellemző tulajdonságát képezi a vagyon ellen elkövetett bűntetteknek, míg a többi bűntetteknél sokkal ritkábban mutatkozik. A tettesek személyi viszonyai szempontjából kitűnik, hogy a nők sokkal nagyobb mérvben fordulnak elő a visszaesők között, mint a bűntettesek között általában. Na-