Nemzet, 1891. október (10. évfolyam, 3264-3294. szám)

1891-10-02 / 3265. szám

ahol egészségi szempontból szükséges sétáit az év minden szakában veszély nélkül végezheti. — Oroszország III. Sándor alatt. Lipcsében e czimit rendkívül érdekes könyv jelent: »Oroszország III. Sándor alatt«, de nem annyira egy szerves egészet képező könyv, mint apróbb essayk, az orosz közélet legnevezetesebb alakjairól vett vázlatok gyűjteménye. Nem Oroszország történetét tárgyalja III. Sándor alatt, mint talán a czím után ítélni lehetne, nem is a modern Oroszországot, legfontosabb szellemi és anyagi irányzata szerint, hanem huszonegy árny- és fényképet ad, különböző helyeken, különböző időben fölvett személyekről. Ami a könyvben politika, ez, a bevezetéssel együtt Samson-Himmelstjernától származik; a többi, a személyekről való csevegés pedig más tollból, melyben mindenki arra a tollra ismer, mely annak idején oly nagy föltűnést keltő, megkapó közvetlenségű rajzokat hozott a pétervári társaságról. A következő fejezetek: »III. Sándor«, »Udvari és mellékhivatalok«, »A külügyi hivatal«, »Oroszország világmissziója«, »Hivatalos nihilizmus«, folytatásai lehetnének e szerző ismeretes munkáinak, csakhogy úgy látszik, hogy a szerkezet és a jellemzés hasonló kitűnősége mellett, kevésbé bő forrásból merített. Nagy kár, hogy rajzait nem terjesztette ki a magasrangú orosz katonákra, minthogy az orosz hadseregről említés sem létezik. A Loris Melikovról, Suvalovról, Aksakovról, Katkovról, Odojevszkiről, Krajevszkiről, Belinszkiről szóló fejezetek mintegy pótlékai az ismeretlen szerzőtől származott többi képeknek. A politikai rész a könyv második részébe szorul; ide számítandók a »Finnország«, »Orosz parlament«, »Oroszország kulturális működése Közép-Ázsiában.« A III. Sándorról szóló fejezet hatása még pikánsabb lett volna, ha a könyv a kronstadti napok után jelent volna meg. Lényeges momentum az ő jellemzéséhez, hogy visszatért szíve a Francziákhoz, akikért trónörökös korában vert mindaddig, míg a kommünne e jóindulatot tönkre nem tette. Bármennyire hiszi is azt a czár, hogy ezt önszántából tette, az orosz viszonyok ismerői előtt világos, hogy ő erre kényszerülve volt. Nem az a korlátlan uralkodó ő többé, ki II. Sándor liberális Oroszországából az európai kultúrát megvető mai Oroszországot teremtette, hanem a forrongó nemzeti szenvedély egyszerű eszköze. III. Sándor Oroszországa maguk a művelt oroszok előtt alig elviselhető. Valami mást akarnak, bármi legyen is ez, s ezért a határozatlan, ismeretlen nyereségért készek koczkára tenni Oroszország jelenét, jövőjét, s a világ békéjét. Ez a fejezet talán a legszebb, legvonzóbb az egész könyvben. — A miniszter üdvözlete. A brassói kereskedelmi- és iparkamara táviratilag tudatta Baross Gábor kereskedelemügyi miniszterrel a brassói árucsarnok szövetkezet megalakulását. A miniszter, mint a »Kolozsvár« írja, táviratot intézett a kamarához válaszul, melyben kijelenti, hogy örömmel veszi tudomásul további értesítésig a raktárszövetkezet megalakulását. » A brassóiak hazafias elismerésre méltók — úgymond a miniszter — hogy ezen a téren is elsők.« — A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlésének jogügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen Várady Béla előadó referált többrendbeli ügyről. Előadta, hogy az egyházkerület megvette a Végh Gábor-féle szent-iványi birtokot 143.000 frtért s az ingatlanon levő adósságot konvertálták. A birtok jövedelmei az egyházkerület szabad rendelkezése alatt maradnak. A budapesti ref. főiskola tulajdonához tartozó apróbb birtokok eladását a jogügyi bizottság elhatározta s mivel a feltételek igen kedvezők, utólagos jóváhagyás reményében az elnökséget fölhatalmazta a szerződés megkötésére. Az előadó ezenkívül a traktusoktól fölérkezett számos föllebbezést, díjlevelek módosítására vonatkozó kérvényt stb. adott elő. — »Madame Miss.« Toulouse-ban csodálatos öreg asszony hunyta le a napokban szemeit. Az volt a szenvedélye, hogy az angol nőket utánozza s ennek a szenvedélyének vakon hódolt mindig. Ezért a nép »Madame Miss«-nek keresztelte. Most, hogy meghalt, 7 — 8 millió franknyi vagyonát annak az Afrika-utazónak hagyta, aki legalább 100 emberből álló karavánnal mélyebben hatol be a legsötétebb Afrikába, mint eddig európainak sikerült, de a hagyományt csak akkor kapja meg, ha embereinek legalább felét épkézláb hozza vissza. A Honvéd önkénytes vizsgák. Székesfehérvárról távírják lapunknak. Az ötödik honvéd kerületbeli honvéd önkénytesek tiszti vizsgája három napig tartott Bernolák ezredes dandárparancsnok elnöklete alatt. Az eredmény igen kielégítő, mert mind a tizennyolc vizsgázó letette a tiszti vizsgát. — Az úszó- és mentőünnepély haszna. Az e hó 12-én rendezett úszó- és mentőünnepély a budapesti önkéntes mentőegyesületnek 280 forintot jövedelmezett. Az úszó- és mentő öltözék feltalálója azon kívül 3 öltözéket ajándékozott az egyesületnek. — Az állandó szerb kongresszusi bizottság ülése. A karlóczai állandó szerb kongresszusi bizottság szeptember 28-ika óta, Brankovics György szerb pátriárka elnöklete alatt, a szerb egyház új szabályzatát tárgyalja. Az új szabályzatot egy albizottság megbízásából dr. Csirics Izidor, a szerb metropoliának vezértitkára készítette s magában foglalja az egyházi-, iskolai- és alapítványi ügyek szabályozását is. A bizottság ülésének befejezése után határozzák el, hogy az egyházi kongresszust még ezen a télen tartják-e meg, vagy a jövő tavaszszal. A szerb püspöki zsinat október 25-én lesz Karlóczán. Tájékozásul a tartalékosoknak. A 32-ik had kiegészítő parancsnokság az eddig elfoglalt hivatalos helyiségéből (II. nyúl-laktanya) az üllői-úti (balszárny) laktanyába költözött át, ahol működését már meg is kezdte. — Havazás: Belgrádból jelentik, hogy a nagy havazás folytán az összes balkán-utak teljesen járhatatlanok. Lom és Szófia között a posta elakadt s Petrohan és Berkovicze között a havazás a távirda közlekedést is megszakította. — Vasúti szerencsétlenség. Berlinből távirják: Az Ems-Wetzlar vasúti vonalon Lauzenberg és Balchenstein közt —■ mast táviratilag jelentik — a kramburgi alagút keleti nyílásánál egy Trierből jövő, zarándokokat vivő vonat neki ment a Coblenzből jövő gyorsvonatnak, melynek mozdonya megsérült volt és nem mozdult helyéből. A zarándokokat vivő vonat fűtője meghalt. Az utasok sértetlenül maradtak. — Beszüntetett iskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az I. ker. polgáriskolai képeződével kapcsolatos polgári iskolai gyakorló iskolát, jelentkezők hiányában beszüntette. — Szomorú szüret Budán. A hajdan bort öntő szőlővesszők földje, a budai hegyek, ma már piedlök. A fillokszéra végkép, vagy legalább hosszú időre kiterülte a borvidékek közül. A jó budaiak azonban nem csüggednek s azzal biztatják magukat, hogy fillokszéra nincsen, csak földbetegség s ha az elmúlik, ismét aranyszínű gerezdet termel a venyige. Szomorúan hangzik ezzel szemben a hivatalos kimutatás az idei szőlőtermésről, mely szerint az összes budai szőlőkben csak háromszáz hektoliter bort szüretettek. Halálozások. Molnár György halála. A népszínház személyzete testületileg részt vesz Molnár Györgynek, az intézet volt főrendezőjének temetésén. A menet meg fog állapodni a népszínház előtt, ahol Lukácsy Sándor mond beszédet. A megboldogult ravatalára úgy az igazgatóság, mint a személyzet koszorút helyezett el. — Molnár György hamvainak a tanács, mai ülésében, a Kerepesi úti temetőben díszsírhelyet engedett át. Naumovity, ismert ruthen papot, kinek halálát jelentettük, ma temették el Kievben. Közegészségügy. Újpesten a difteritiszjárvány oly mérveket öltött, hogy a községi egészségügyi bizottság javaslatára az összes iskolákat három hétre bezárták. Színház és művészet. — »Aida« mai előadását különösen Assunzione R. Lantes kisasszony fellépése a czímszerepben tette érdekessé. A kisasszony jöttét jó hírnév előzte meg, mely hangjáról, játékáról, főképpen pedig szépségéről dicsérettel szólott. Szépsége nálunk is bevált teljesen s játéka is, mely az operaénekesnők sablonos gesztusainak jóval fölébe emelkedik. A hangjáért a közönség nagyon lelkesen tapsolta, különösen hangjának szép csengését a magasabb regiszterekben meglehetős nyomatékkal hallatta. Feltétlen elismerés azonban csakis épen a felső fekvéseket illeti, középhangjai már kevésbb z üdék, míg az alsók majdnem teljesen színtelenek. Az elsőséget különben nem volt nagyon nehéz Ru nco mellett kivívnia, aki Radamesban csak arról tett bizonyságot, hogy hangja nem hőstenornak való. Heller Mira Amnerise a kisasszonynak bizonynyal legjobb szerepei közül való. Azok közül, amelyeket nálunk bemutatott, ez a legsikerültebbek közé tartozik. A közönség, mely elég szép számmal hallgatta a mai előadást, elismerésben e három közül egyik iránt sem fukarkodott. — Munkácsy Budapesten. Munkácsy Mihály ma este hosszabb ideig a szabadelvű körnek a »Hungária« fogadóban levő ideiglenes kör helyiségeiben az ott jelenlévő Szapáry gróf miniszterelnökkel és számos ott levő képviselővel értekezett az épülőfélben levő új országházról és arról a nagy festményről, amelyet a télen szándékozik elkészíteni. Munkácsy hosszabb ideig fog köztünk időzni. Magával hozta a nagyszerű festménynek teljesen kész vázlatait is. Intencziói szerint a festmény, amelylyel már egészen tisztában van és a melynek már csak néhány kisebb részletét akarja itt megbeszélni, a magyarok bevándorlását fogja ábrázolni oly módon, hogy az egyik oldalon a Kárpátok legvégső kiágazásai, a másik oldalon pedig az Alföld lesz látható. Az óriási festmény, amely számára Munkácsy külön műtermet rendeztetett be, rendkívül nagy csoportokat fog feltüntetni. Munkácsy ma már meglátogatta az uj országházat és holnap Tisza Lajos gróffal fog tárgyalni. A mestert holnap meghívja az 1848-iki kiállítás rendezősége a tárlat megtekintésére. — Népszínház. Pintér Imrének, a kaposvári színtársulat tagjának köszönhetjük azt, hogy nagyot alvó Rip van Winkléről szóló mély értelmű s egyúttal regényes mese, Planquette édes zenéje kíséretében, végre ismét felhangzott a népszínház színpadján. Mért is halljuk ezt a kedves, romantikus kis operát olyan ritkán, holott annyi unalmas sablonszerű operette és ízetlen népszinmas-kísérlet toldja-foldja ki évek óta a népszínház műsorát? — Pintér Imre Rip van Winklee egyébként nem szerencsés alakítás. A fővárosban és a vidéken egyaránt jobbak az átlag Ripek is. Úgy látszik Pintérnek sem fantáziája, sem temperamentuma nincs ehhez a szép szerephez Hangja a középregiszterben kellemes dilettánsbaryton, de mihelyt csak kissé is magasabbra törne vele, a hang elsiketül s feltűnő gyakran distonál. Pintér alakja könnyű, mozgása fesztelen? Margó Célia Lisbethje kedves régi ismerősünk. Mióta utólszor láttuk, nem vesztett bájosságából s a minden »Schmacht Fetz«-nek legkedvesebbikét, a harmadik felvonásbeli levéláriát (felnyitni nem merem, elfog a félelem) most még melodiózusabb szopránnal dalolja el, mint ezelőtt. Mészáros Kornélia Katharina jelentéktelen szerepében csinos volt és buzgó. Egyébként, pedig az előadásért általában a népszínház rendezősége megérdemelne egy kis élesebb fajta megrovást. Nincs vidéki színpad, amely készületlenebbül, pongyolábban merészelné a magasba röpíteni kortináját, mint ma a népszínház tette. A második felvonás elején már-már komikus botrányocska kerekedett abból, hogy a zenekar játékának elhallgatása után a színpad még egy-két percig üresen maradt. Konti karmester úr némi lélekjelenléttel segíthetett volna a bajon, de ő maga is zavartan ült helyén, ahelyett, hogy a zenekart megmentő rohamra vezényelte volna. De ettől el is tekintve a zenekar vezetése az egész estén át nagyon rá vallott arra, hogy ezzel az operettel a karmester úr már régen nem foglalkozott. A szerepek tudása sem volt kifogástalan, a karénekekből is erősen kihallott a gyakorlatlanság. A szép darab rossz előadásának telt ház volt tanúja. (—zm—). — A népszínházban holnap vesz búcsút a közönségtől Follinus Aurél, ki két év óta volt tagja az intézetnek, a »Nebántsvirág« Czelestin szerepében. Deniset: V. Margó Ozélia játsza. — A műcsarnokban ma reggel Szalay Imre min. tanácsos, Pulszky Ferencz, a muzeum igazgatója, Than Mór, a képtár őre behatóan megtekintették a belga vizfestményeket s azok közül a következők megvételét ajánlották Csáky Albin gróf miniszternek: 1. ».A katwiki tengerpart Hollandiában,« 2. »Rotterdami részlet télen« mindkettő Staquet Henrytől; 3. »A kis halász« Van Lebentől; 4. »A művész« Oyens Pierre-től; 5. »Útra kelő halászbárkák Blankenbergheben,« Hagemans Mauricetól. Ezen kívül még két vízfestmény megvétele egyelőre függőben marad. A miniszter a javaslatot már jóváhagyta, úgy, hogy a múzeum czimlapjai is ki voltak függeszthetők. Tudomány és irodalom. A nemzetközi statisztikai intézet mai ülésén, mint Bécsből távírják, Giuvara a statisztika haladásáról Romániában és az ottani népszámlálásról tett jelentést- Engel indítványt terjesztett elő az antropometriai adatgyűjtés scemájának szerkesztése iránt. Böhmert az effektív munkaterek pontos megállapítását követelte. Engel nagy tetszés közt beszélt a családok költségvetésének, statisztikájáról. Délután Levasseur a statisztika oktatásának a középiskolákban való behozataláról, Vamnaaque pedig Neymarknak a hitelről tartott előadásáról értekezett. Körösi a nagyvárosok halandósági viszonyaival foglalkozott. Az osztrák gazdák ma a statisztikai intézet tagjainak tiszteletére fényes bankettet rendeztek, melyen mintegy 150 vendég volt jelen. A legelső felköszöntőt Sterneck Juan osztályfőnök mondotta ő felségére; a felköszöntő lelkesült fogadtatásban részesült. Rawson (Londonból) az osztrákokat, Pacher a gazdák társaságát köszöntötték fel. Exner egyetemi rektor köszönetet mond az idegen vendégeknek, kik államuk tudományának érdekében ide jöttek. Lexis (Göttingából) Bécs városát éltette. A földrajzi társaság ma délután a felsőbb leányiskolában dr. Lócsy Lajos elnöklete alatt szakülést tartott, amelynek tárgyát dr. Brózik Károly »a földrajzi nevek orthografiája« czimű értekezése képezte. Előadó ismertette ama elveket, amelyek szerint a magyar földrajzi orthografiát szabályozni lehetne. Ezek: 1. ama kultur népek helynevei, amelyeknek római abc-jük van, úgy írandók, mint az illető népek írják; 2. a cyrill abcét használó népek és a görögök, arabok, törökök, az afrikai és egyéb vad népek nevei, a kiejtés szerint írandók; 3. a különféle transkripcziók között mindig azt kell követni, amelyet az illető hely lakosa használ; 4. a latinból ránk maradt, de modernizált helynevek magyar orthográfiával írandók. A tetszéssel fogadott értekezés után választmányi ülés következett, amelyen a folyó ügyeket intézték el. A nemzetközi gyorsíró gyűlést ma nyitotta meg Berlinben, Blenck kormánytanácsos, Vilmos császár, Caprivi kanczellár és Miguel pénzügyminiszter élénk érdeklődésük kifejezése mellett, sajnálkozásukat fejezte ki, hogy a megjelenésben akadályozva vannak. Wiemer (Berlin) a gyorsírói törekvések nyilvános méltatásáról szólott Németországban. Azután bejelentették a felolvasásokat, mégpedig a Depointét (Pontoise) aki a gyorsíró egyletek szervezéséről, Fouré-t (Paris) aki a gyorsírás oktatásáról, és Portinét (Paris) aki a gyorsírás tanulásáról fog felolvasást tartani. — »Az orvosi mentés kézikönyve« czím alatt a »Mentők Lapja« nagyon hasznos kézikönyvet adott ki, valószínűleg ama czikkekből, amelyek a M. L.-ban megjelentek. A 3 írt áru könyv dús tartalma a következő: Az életmentés története, Nékám Lajos Sándortól. Mentő eljárások belső bajokban, dr. Jendrassik Ernőtől. Mentő eljárások fej és nyak sebészeti bántalmaiban. írták dr. Navratil Imre és dr. Tanárky Árpád. Mentő eljárás a törzs és végtagok csontjainak törésénél s firzamánál, dr. Prochnov Józseftől. Mentő eljárások a törzs és végtagok sebészeti bántalmaiban. írták: dr. Szénássy Sándor és dr. Farkas Jenő. Mentő eljárások szombatokban, dr. Csapodi Istvántól. Mentő eljárások szülészeti és nőorvosi bajokban, dr. Szabó Dénestől. Mentő eljárások hogy ivarszervi bajokban, dr. Bakó Sándortól. Mentő eljárások a gyermekkor egyes megbetegedéseinél, dr. Bókay Jánostól. Mentő eljárások elme- és idegkórtani megbetegedésekben, dr. Moravcsik Ernő Emiltől. Mentő eljárások az orr, torok és gége bajaiban, dr. Ónodi A.tól. Mentő eljárások fülbántalmaknál, dr. Beke Gyulától. Mentő eljárások fogbajokban, dr. Rothmann Ármintól. Mentő eljárások mérgezések eseteiben, dr. Tóth Lajostól. Mérgezésekkel összetéveszthető betegségekről, dr. Burián Aladártól. Mentő eljárások égés és megfagyásnál, dr. Schwimmer Ernő után dr. Basch Imrétől. Mentő eljárások önakasztás, vizbefulás, villámsujtás, napszúrás, veszettség eseteiben, dr. Tauszk Ferencztől. A mentő eljárásokkal kapcsolatos betegszállításról, Ghyzer Bélától. A halál jelenségeiről, dr. Kenyeres Balázstól. Fővárosi ügyek. — A tanács mai üléséből. A tanács ma délelőtt Gerlóczy Károly h. alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az éliosz rendezését a jövő évben okvetetlenül végrehajtják s e végből utasították a mérnöki hivatalt, hogy a földmunkákhoz még a folyó évben fogjon hozzá. A kereskedelemügyi miniszternek a munkás házak részére megveendő telekre vonatkozó leiratát, amelylyel a négyszögölenkinti 2 frtnyi vételárhoz hozzájárul, az iskolák emelésének s az l°/0-ás fővárosi átiratási illetéknek való viselését pedig nem fogadja el, a tanács tárgyalás és javaslattétel végett kiadta a pénzügyi- és gazdasági bizottságnak. — Az V. ker. polg. kör városi bizottsága Gelléri Szabó János elnöklete alatt a közelgő községi választások tárgyában ülést tartott s kandidáló bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Havas Sándor, Grünwald Bernet, Bródy Samu, Beck Dénes és Mandl Mór. Elhatározták, hogy a választások most is a kerület többi köreivel egyetértőleg vezettessenek. Kimondták, hogy csak az választható, ki a kerületben lakik, és hogy a kandidáló bizottság a kilépő Városi képviselőkre lehető figyelemmel legyen. Sport. Budapesti lóversenyek. — Őszi meeting. — Harmadik nap, okt. 1-én d. u. 2 óra 15 perczkor. A mai lóversenynek gyönyörű idő kedvezett. A kellemes őszi nap és a futandó nagy díj szépszámú közönséget csalt ki a versenytérre. A nagy tribün előkelő közönsége között Dom Miguel braganzai herczeget, Lobkowitz herczeg hadtestparancsnokot, Eötvös Loránd bárót és a turf rendes habituért teljes számban láttuk. Az első két futamot a fővárosunkba időző Munkácsy Mihály is végig nézte. Az egyes futamok elég érdekes lefolyásuak voltak és többnyire az outsiderek jöttek be elsőknek. A »Szt.Leger« díj 20,000 írtját azonban az ötös mezőny első favontja vitte el. Az első két verseny minden nagyobb érdeklődés nélkül folyt le, mindenki a programm III. számát, a 20,000 forintos díjat várta. Négy órakor csengettek a mázsáláshoz, it ló indult a küzdelembe, egyik jobb a másiknál. Mialatt körülvezették őket, a közönség az egyes esélyeket állapította meg. Végre is Üchtritz báró »Achilles II.-je« lett a mezőny főkedvencze. Másodsorban »Crossbow«ra fogadtak, míg kisebb összegekkel a »Pandore«ra raktak, Apponyi gróf »Marie Therese«-je és »Csővár« mint outsiderek indultak. Az indulásnál az »Achilles II.« vezetett, s helyét mindvégig megtartván, három hoszszal könnyen érkezett be elsőnek. Második lett az utolsó perczben felnyomult »Marie Therese«, harmadik »Csővár«, »Crossbow« és »Pandore« teljesen lemaradtak. A többi futam a »Szt.Leger« következtében sokat vesztett érdekéből. A »Handicap« na lepetéssel végződött, amennyiben a lengyel »Szerény« nagyon könnyen verte le társait. A »Gátverseny«-ben baleset is történt, melynek szerencsére nem volt komolyabb következménye. »Merlin« és »Jonathan« indultak a versenyben és nagyban bíztak az utóbbi győzelmében. De »Jonathan« nyergében Smittel, ugyanazzal, ki »Szt.Leger« nyertesét lovagolta, a tribünnel szemközt levő gátnál felbukott, maga alá temetve lovasát, kinek azonban semmi baja sem történt. Ily körülmények között »Merlin« könnyen szerezte meg a díjat. Az utolsó számot képező »Magánfogadás «ban általános meglepetésre »Turul« jött be elsőnek. Csak hat óra után értek véget a versenyek s az utolsó futam osztalékait már lámpák világánál kellett kifizetni. A versenyek lefolyása a következő volt: I. Eladóverseny. (1500 frt, 1600 m.) Nyolc ló futott, melyek közül igen könnyen első lett Jakabffy Tódor »Har west«-je (lov. Smith), második »Tovább«, harmadik »Wauban«, azután »Derék«, »Szoczialist«, »Ples Newyht m.«, »Szőkerózsa« és »Gin.« Tot. 5:45. Helyre: I. 25 :101, II. 25 : 223. II. Nyeretlenek versenye. (1000 frt, 950 m.) Tíz ló közül első lett Apponyi A. gróf »Fex«-ja, (lov. Warne), második »Herpenye«, harmadik »Talány«. A favorit »Bérlő« helyre sem jutott ; a mezőnyben voltak még: »Czigánybáró«, »Fex«, »Solitaire«, »Mámor«, »Excess«, »leide«. Tot. 5: 31. Helyre: I. 25:88, II. 25 ,77. III. Szt.-Leger. (20,000 frt az elsőnek, 2000 frt a másodiknak és 500 frt a harmadiknak. 2809 m.) Csak öt ló indult: Apponyi A. gróf »Maria Therese«-je, Blaskovich B. »Csóvás«-ja, Schindler L. »Crossbow«-ja, Springer báró »Pandore«-ja és Üchtritz báró »Achilles II«-je. A mezőny »Achilles LE.« vezetése alatt meglehetős csomósan indult el, de »Marie Therese«-t rögtön visszavették a háttérbe, így haladtak egész a fordulóig, hol »Achilles« már biztos nyerő volt. Itt jött fel »Marie Therese« s egy pillanatig úgy látszott, mintha »A e h i 1- es«-sel küzdeni akarna. Ez azonban nyomába jönni sem engedte s nagy fölénynyel tetszés szerint nyert. »Marie Therese« második, »Csővár« rossz harmadik, azután »Crossbow« és »Pandore.« Tot. 5:10. Helyre: 25:41, II. 25: 71. IV. Handicap. (1000 frt, 1300 m.) Nyolcz ló közül első lovag Myslowsky »Szerény«-e, második »Alfonzo«, harmadik »Marsala.« Tot. 5:10. Helyre: I 25 :123 N. 25 : 49. V. Eladó gát verseny. (1000 frt, 2400 m.) Üchtritz báró »Jonathán«-ja és Pallavicini őrgróf »Merlin«-je indult. »Jonathán« elbukott és igy »Merlin« első lett. Totalisateur nem volt. A nyertest megvette Kiss Aladár 550 frtért. VI. Eladók handicapja. (1000 frt, 1600 m.) Négy ló indult. Első Erdödy gróf »Aide-to«-ja, második »Warrior«, harmadik »St. Gellért.« Tot. 5:28. Helyre : I. 25 : 78, II. 25 :55. VII. Magánfogadás. (1030 frt, 950 m.) Keczer Miklós »Turul«-ja és Wenckheim Dénes gr. »Canaradzo«-ja futottak az ezer írtért. Első lett könnyen »Turul.« Tot. 5 : 9. Telivér csikók árverése. Azok a telivér lótenyésztők, kiknek egyéves csikóik vannak eladók, felhivatnak, hogy azt a tattersall titkárságánál jelentsék be. Az árverés e hó 12-én lesz a tattersallban. (Külső kerepesi ut.) fog arra és, hogy a szülésznői gyakorlatot Schatzl Lambertné csakis egy újabb szakvizsgálat sikeres kiállása után folytathatja. Veszedelmes csaló. A fővárosban gyakori eset, hogy egy-egy csinosan kiöltözött, köcsögkalapos csaló végig járja a kiadandó hónapos szobákat s alkalmas pillanatban, — ha eltüntetett a szobából valami értékesebb tárgyat, — tovább áll. Ilyen fajtája itz volt Duschnitz Jakab is, azzal a különbséggel, hogy ő áldozatait a szoba kibérelésével örvendeztette meg, de mindjárt az első napon egy rövid lejáratú kölcsönt csalt ki, holmi ügyesen kieszelt ürügy alatt házigazdájától; persze, hogy azután színét sem látták többé. Körülbelül 20 ilyen rászedett ember panaszkodott ellene akkor, amikor a budapesti kir. törvényszék a megtartott végtárgyalás eredményéhez képest, négy évi fegyházat mért reá. A vádlott felebbezése folytán, a kir. tábla a büntetést 5 évi fegyházra emelte fel. Csődök: Spiegel S. ellen csődbiztos Jamnitzky Sándor, tömeggondnok dr. Balassa Károly november 18. Budapest, Eisenhut József ellen a csőd megszüntettetett. Budapest. Pályázatok. A bártfai adóhivatalnál III. oszt. ellenőri II. oszt. adótiszti áll. okt. 15. Postaszállitói áll. a lévai posta- és távirdahivatalnál okt. 12. Postamesteri áll. tiszti szerződés mellett. Úriban (Pestmegye) 3 hét alatt. Postamesteri áll. tiszti szerződés mellett Hernádnémeti (Zemplénmegye) 3 hét alatt. A hőgyészi adóhivatalnál II. oszt. tiszti áll. 14 nap alatt. A budapesti egyetem természetrajzi épületében futő szolgai áll. okt. 25. Törvényszéki csarnok. A megölt jegyző. Szerb Czenyán történt a múlt év vége felé, hogy Schillinger János ottani vagyonos gazda Szávits János jegyzőt hivatalában egy konyhakéssel leszúrta, úgy hogy a jegyző tíz percz múlva meghalt. Schillinger egy ingatlan átíratása ügyében járt a jegyzőnél. Előadása szerint Szávicsot már 9 évvel ezelőtt megbízta az átíratás végrehajtásával, amikor a telket vásárolta. De Szávics kilencz éven át húzta vonta a dolgot s alig tett valamit az ügyben, úgy, hogy Schillinger már abban a veszedelemben forgott, hogy késedelmezése miatt vagyonát veszíti. Ez végtelenül elkeserítette, amihez még az is hozzájárult, hogy Szávics gorombán bánt vele valahányszor irodájában megjelent. Schillinger mikor legutoljára fölkereste Szávicsot egy kiélesített konyhakést vett magához, saját vallomása szerint azért, hogy ha a jegyző megint gorombáskodik, ezt hasonló gorombán fogja viszonozni. A jegyző bizony nem a legbarátságosabban fogadta, sőt mikor ügyének elvégzését sürgette, az iratokat visszadobta neki s még azt mondta hozzá: »Schauen’s das sie weiter kommen!« Kilencz évi huzavona után ez a válasz annyira dühbe hozta Schillingert, hogy a konyhakést zsebéből kirántotta s egész a nyeléig döfte a jegyző baloldalába. A szúrás föltétlenül halálos volt. Schillinger jelentkezett a zsombolyai járásbíróságnál, ahol letartóztatták. A nagykikindai törvényszék gyilkosság miatt 15 évi fegyházra ítélte Schillingert, a tábla ellenben szándékos emberölésnek minősítette a tettet és 10 évi fegyházat rótt a bűnösre. A kir. kúria előtt ma délelőtt referálta az ügyet Nádaskay biró s a tanács a minősítésre nézve a táblai indokolást fogadta el, de a vádlottat 12 és fél évi fegyházra ítélte s ezen kívül a leszúrt jegyző gyermekeinek 18 éves korukig 100—100 frt neveltetési dijat, az özvegynek pedig 500 frtot rendelt kifizettetni a vádlott vagyonából. Kémkedés. Krakóból távirják lapunknak mai kelettel: Syberski József és Vinitzer orosz alattvalók bűnperét ma tárgyalták a helybeli bíróság előtt. Mind a kettő kémkedéssel van vádolva, s ebben mind a kettő bűnösnek találtatván, 3—3 évi böjttel szigorított fegyházra ítéltetett. A vádlottakról bebizonyult, hogy ők biztatták föl azokat az elemeket, akik annak idején a krakói főparancsnokság hivatalos irodai helyiségébe be akartak törni. A betörés szerencsére, meghiúsult, de a vizsgálat kiderítette a vádlottak bűnösségét. A perirat csomójához a katonai műszaki iroda több évre terjedő szakértő véleményt csatolt. Halált okozó szülésznői mulasztás. Pár hóval ezelőtt történt, hogy Vaszilie Jozefát szülési fájdalmak fogták el. Nyomban áthivatták hozzá Schatzl Lambertne bábát, aki egész másnap délutánig volt a beteg mellett. Ekkor végre elérkezett a szülés pillanata, melyen anya és gyermek látszólag minden baj nélkül túlestek. Alig negyed óra múlva azonban az anyán elvérzés tünetei mutatkoztak, amelyet Schatzlné az első pillanatban nem volt képes felismerni. Később pedig, amidőn felismerte a fenyegető bajt, azt a mulasztást követte el, hogy kötelességéhez híven, nem küldött mindjárt orvos után, hanem holmi fahéj cseppekért a gyógyszertárba és ezzel iparkodott elhárítani küszöbön álló szerencsétlenséget. Csak mikor már látta, hogy az ő tudományával nem boldogul, hivatott orvost. De már késő volt, mert mire az orvos megjött, a szerencsétlen asszony elvérzés következtében meghalt. Ma ült törvényt a budapesti kir. törvényszék Schatzl Lambertné fölött, akinek egész védekezése abban állott, hogy ő már számtalan ily esetben sikerrel állta meg helyét orvos intervencziója nélkül is. A meghallgatott orvosszakértő, dr. Ajtay Sándor egyetemi tanár véleménye az volt, hogy részben a vádlottaő tudatlansága, részben pedig mulasztása volt a bekövetkezett halál okozója. A bíróság, Halász Lajos dr. kir. alügyész indítványához képest, a btkv. 290. §-ába ütköző és a 291. §. 1. pontja szerint minősülő emberölés vétségében nyilvánitotta vétkesnek a váci Naptár. Pénteken, október 2-án. Róm. kath. Leodegár út. — Protestáns: Leodegár. — Görög-orosz. (Szept. 20.) Euszták és T. — Zsidó: (29. Elül.) Nap kél 6 ó. — p., nyugszik 5 ó. 38 p. Hold kél 5 ó. 3 p. reggel, nyugszik 5 ó. 46 p. délután. A fővárosi középítészeti bizottság ülése, d. u. 5 órakor az uj városházán. A magyar történelmi társulat választmányi ülése d.u. 4 órakor az akadémia földszinti üléstermében. Országos képtár az akadémiában, nyitva d. e. 9-től, d. u. 1-ig. Aquarell-kiállítás a műcsarnokban, nyitva d. e. 9-től, d. u. 5 óráig. Belépő díj 50 kr. Nemzeti múzeum : Régiségtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1 óráig. A múzeum többi tárai megtekinthetők 50 kr belépődíj mellett. Szabadságharczunk emlékeinek kiállítása a fővárosi vígadóban, nyitva d. e. 8-tól este 6-ig. Belépő dij 30 kr. Deák mauzóleum a kerepesi-uti temetőben nyitva d. u. 3—6-ig. Iparművészeti múzeum az Andrássy úton d. e. 9-tól d. u. 1-ig. Ornithologiai kiállítás a nemzeti múzeumban, nyitva d. e 9-te este 6-ig. Belépő dij 30 kr. A földrajzi társaság könyvtára az egyetem épületében nyitva d. u. 5—7-ig. Technológiai iparmúzeum. (VIII. k. József-körut 6. sz megtekinthető hétköznapokon (szombat kivételével) d. e. 9—12-ig és d. u. 2—5-ig ; vásár- és ünnepnapokon pedig 4- e- 9-től 12-ig. Agyagipari kiállítás a városligeti iparcsarnokban. Nyitva van naponta d. e. 9-től 12-ig, d. u. 3-tól 7-ig 10 kr. belépti díj mellett. Budapesti kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban nyitva van naponként reggeli 9 órától 12 óráig és délutáni 4 órától 7 óráig. Szabad a belépés. Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban, nyitva d. e. 9—12-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9^1-ig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 8—12-ig és d. u. 4—8-ig. Margit-szigetre a hajó indul félóránként: a felső-vendéglőben czigányzene, az alsó-vendéglőben katona, zene naponként. A szigetről este 9 órakor indul az utolsó hajó. Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán. Vöröskereszt Erzsébet-kórház megtekinthető naponként d. n. 2—4 között. Az I. osztályú betegek d. n. 2—6, a II. osztályú betegek pedig d. n. 2—4 óra között látogathatók meg. Fehérkereszt-egylet (saját épületében.) Mozsár utcza 16. sz. megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 26 óráig. Svábhegyre fogaskerekü vasút indul óránként, az »Eötvös«nyaralóban czigányzene. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. A kereskedelmi múzeumi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadémia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (muzeum-körut) nyitva d. e. 10—12-ig. Sziflázak és mulatságok. Budapnt, 1891. Pénteken, október 2. Nemzeti szinház. Évi bérlet 172. sz. Havi bérlet 2. r. Negyedszer: A népgyűlölő. Színmű 5 felvonásban. Irta : Ibsen Henrik. Fordította: Vikár Béla. Személyek : Stockmann Tamás Újházi Stockmanné Helvei L. Petra leányuk Cs. Alszegi Elfif fiak Novák IMárton) Komlósi Stockmann Péter Gyenes Kál Márton Szigeti I. Horstagi Hetényi Billing Zilahi Hokster Császár Aslaksen Vizvári Vik Egressy 1- ső ) Latabár 2- ik ) Pintér 3- ik ) Ur Tóth 4- ik ) Dezső 1- ső ) Abonyi 2- ik ) , , Faludi 3- ik ) p0,Sar Mátrai 4- ik ) Sántha Részeg ember Gabányi 1- ső ) Pály 2- ik ) munkás Ráthonyi 3- ik ) Kőrösmezei 1-sk ) , , Klenovics 2 ik ) matl'07 Vidtor Egy szabó Pesti Kezdete 7 órakor. Magy. kir. operaház. Évi bérlet 84. sz. Havi bérlet 2. sz Másodszor: Szent Erzsébet legendája Oratoriumjeremtetett előadása 5 képben, egy elős egy utójátékkal. Zenéjét szerzette Liszt Ferencz. Szövegét írta Roquette Ottó. Fordította id. Ábrányi Kornél. Az előjáték személyei: Hermann, őrgróf Szendrei Zsófia, neje Hilgermann L Lajos, fiók Lemberger J. Erzsébet Turcsányi D. Magyar főúr Veres Az öt kép és az utójáték személyei: II. Frigyes Waldmann Zsófia Hillgermann L. Lajos, őrgróf Takáts Erzsébet, neje Rotter G. Udvarmester Odry Kezdete 7 órakor. Follinus Aurél bucsu-játékául: Nebántsvirág. Énekes színmű 3 felvonásban, írták : H. Meilhac és A. Mitlaud. Fordították : Evva Lajos és Rákosi Viktor. Zenéjét szerzette : Hervé. Személyek: Denise deFlavigny V. Margó C. Chateau Gibus gr. Németh Champlatreux Szirmai Celestin Foilinus Corinna Vidorné Fejedelemnő Pártényiné Színigazgató Újvári Rendező Sántha Gusztáv,) hadna Balog Róbert, ) györi Békési Loriot, őrmester Tollagi Lydia, ) színész Nemeskei R. Szilvia,) nők Vasváriné Gimblette Gyöngyösi I. Egy apácza Szőcs K. A zárda kapusnéja Molnár I. 1- ső ) Erdősi I. 2- ik ) zárdai nő Gellei K. 3- ik ) vendék Pivári M. 4- ik ) Erdei A. 1- ső 1 , Izsó 2- ik ) katona Kósa Kezdete 7 órakor. I. Városligeti színkör. Az ó-bajor passzió-társaság vendégelőadása. I. A nagy kiengesztelődési áldozat a Golgothán. II. Jézus szenvedései és halála. Kezdete 6 órakor. Népszínház. Heti műsorok: Nemzeti színház. Szombaton: Agglegények. (Havi bérlet 3. sz.) Vasárnap: Ember tragédiája. (XXII. bérletszünet.) Magy. kir. oparaház: Szombaton, október 3-án: Hugenották. Lantes Assunta k. a. és Signorini Ferencz ur vendégfelléptével. Évi bérlet 83. sz., havi bérlet 3. sz. Vasárnap: I. Ferencz József csász. és ap. királyi felsége nevenapján : I. Király hymnus Mihajlovits Ö.-től, II. a Parasztbecsület, III. az István király cz. dalmű negyedik felvonása, IV. a Csárdás ez. ballet harmadik felvonása. Bérletszünet 21. sz. Népszínház. Szombaton: Illés mester.