Nemzet, 1891. november (10. évfolyam, 3295-3324. szám)

1891-11-01 / 3295. szám

három hónaptól két esztendeig terjedhető fogság alakjában fognak kiszabatni. A kerít­ők a bünte­­tőtörvénykönyben kiszabott büntetésen kívül öt évi kiutasítással fognak Bujtatni. (M. É.) Brest, okt. 31. Az orosz északi hajó­raj ma eltávozott az itteni kikötőből. A franczia és orosz hajók legénysége kölcsönösen tisztelegve, lelkesülten éltette Orosz-, illetőleg Francziaorszá­­got. Desminin kapitány a polgári és katonai ható­ságok képviselőinek villásreggelit adott hajóján. Belgrád, okt. 31. A részleges kor­mányválság oka abban rejlik, hogy Vuics pénzügyminiszter belátta, miként a pénzügyi helyzet veszélyeit nem lehet kikerülni, ha az adókat kíméletesen hajtják be. Ezen kívül Vuics nem akart Taujanovics minisztertár­sával részt venni a minisztertanácsban, mert ellene súlyos vádakat emelt. Daczára a nyo­masztó pénzügyi helyzetnek, a kormány te­kintettel azon párttöredékre, amely Tausano­­vitsot a skupstinában támogatja, az ő javára döntött. A régensség még nem határozott, de Vuics visszalépését elkerülhetetlennek tartják. Bukarest, okt. 31. Catargiuta kabi­net kiegészítése körül fölmerült nehézségek annyira elkedvetlenítették, hogy le akar mondani. A válság elkerülhetetlen. (N. Fr. Pr.) Róma, okt. 31. A pápa igen fontos em­lékiratot fejezett be az október 2-iki eseményekről. Az irat azt fejtegeti, hogy Rómában nem férhet meg két sou­­verain egymás mellett. A pápa szük­ségét látja oly rendszabályok hozatalának, melyek az ő függetlenségét és szabadságát biztosítják. (N. Fr. Pr.) Róma, okt. 31. (Eredeti távirat.) Az aixi érsek ellen indított per a vatikáni körökben rendkívül kínos benyo­mást keltett. Abban a nézetben vannak, hogy a megindított bűnvádi eljárás épen nem áll arányban az érsek ismeretes eljárá­sával. A per eredménye csak a vallási viszály terjedése és az lesz, hogy a katholikus la­kosság és klérus átlépése a republikánus tá­borba lassúbb menetű lesz. A franczia kor­mány, állítólag, azért jár el ily szigorúan az érsek ellen, mert Mons. Gouthe Soulard nagy köztársasági volt addig míg ki nem nevezték, de azután egyike lett a kormány leghevesebb ellenfeleinek. Annyi minden­esetre tény, hogy ez a per politikai tekintet­ben nem eszélyes dolog s csak arra alkal­mas, hogy Francziaországban a vallási vi­szályok által fölizgatott kedélyek megnyug­vását késleltesse. (P. C.) Róma, okt. 31. A békekongresszussal együtt a nagy Oriens is ülést fog itt tartani. Ez ülés­nek egyetlen tárgya az az indítvány lesz, hogy Rómában egy főtanács alakíttassák a világ összes szabadkőmives­ páholyai számára. (N. W. A.) Róma, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése. Az an­ar­ki­sta bünper tárgyalását egyelőre el­napolták. A mai ülés elején az elnök kijelen­tette, hogy a tegnapi események és már tett nyilatkozatai következtében, tárgyalást a vád­lottak távollétében folytatják. A védők for­mális óvást emeltek, kijelentvén, hogy az el­nök nyilatkozatát nem hallották. Midőn azon­ban a törvényszék mégis megmaradt hatá­rozata mellett, heves szóváltás támadt az ügyész és védők között. Végre a védők visz­melynek szintén elnöke és a társulat alapítványait évenként tetemes összeggel növelte. A képzőművészeteknek a leghathatósabb tá­mogatója Császka György. Számtalan érdekes és igen becses egyházi műemléket mentett meg a biztos enyészettől, midőn azokat nagy szakérte­lemmel restauráltatta. A Szepességben kiváló mű­­baráti hajlamainak gyakorlására nagy tér nyílott, hol annyi ősrégi templom áll, melyek régi egyházi szerekben, ruhákban, szobrokban és festmények­ben bővelkednek; a főpásztor felismervén ezek becsét, azoknak nagy részét kitűnő müszléssel ki­javíttatta és megőrizte a jövendőkor számára. Midőn elfoglalta püspöki székét, mindjárt a szepeshelyi Szent Márton székesegyház restaurá­lásának terveivel foglalkozott. De e tervének meg­valósítását későbbre kellett halasztania, mivel te­kintettel a szepesi püspökség nem valami dús jö­vedelmeire, előbb az egyházmegye több régi tem­­lomát kellett helyre­állítani, így mindjárt 1876- an a XV. században épült proprádi plébánia­templomot belsőleg 3000 írttal restauráltatta. 600 írttal hozzájárult a lőcsei szent Jakab ősrégi egy­ház XV. századból való remek fali festménye hely­reállításának költségeihez. A kijavítási munkát Storno Ferencz eszközölte. Ezen kívül a lőcsei templom részére öt gyönyörű üvegfestésű ablakot készíttetett 8000 frt költséggel. Hasonlóképen az ig­­lói templom belső diszitéséhez »Szent Györgyöt« és »Szent Mártont« ábrázoló két gyönyörű üveg­­festménynyel hozzájárult s több más góthstilü templom helyreállítását tetemes pénzáldozatokkal előmozdította. Uj és igen díszes templomot építte­tett Lykavkán góth ízlésben, hasonló stílben épített új templomot és felszerelte azt a sajátjából Tátra-Füreden Májunké Gedeon tervei szerint. En­nek a templomnak két szép üvegfestménye van u. m. a Szent Család és Szent György, melyek Kratzman­­nál készültek Budapesten. De a Szepességben egyik maradandó jó emléke marad Császka Györgynek a szepesi székesegyháznak külső és belső restaurá­lása, mely már 4 év óta szakadatlan folyik, és a nyugati főhomlokzat és az ikertorony kivételével közel áll a befejezéshez. Ezt a nagy művet, melyről már egy ízben szólottunk, Császka Gy. a saját költ­ségén létesítette, megmentvén az enyészettől az impozáns műemléket, mely régiségre és a benne felhalmozott műkincsek becsére nézve páratlanul áll hazánkban. Császka György, mint a képzőművészetek meleg pártolója, örömmel istápolja is azokat. Az országos iparmúzeum jótevői között első helyen áll. Tetemes összeget bocsájtott ez intézet rendel­kezésére, a­melyekből a szakférfiak szabadon vásá­rolhattak. A képzőművészeti társaság kiállításai­nak bőkezű vásárlója, szepesi kastélyait és fővárosi lakását kitűnő festmények, szobrok, iparművészeti tárgyak díszítik. Két festőt, kik közül az egyiket saját költségen taníttatta ki Budapesten Lotznál, állandóan foglalkoztat rezidencziájában. Ezek köz­reműködésével restauráltatta a szepesi templomok régi festményeit. Szepeshelyi nagyszerű berendezésű palotájá­nak termei valóságos múzeumok. Kiváló műtár­gyakkal vannak díszítve. Ezek közül kiemelendő Szoldatics remek művű házi oltára, melynek szár­nyait az »Angyali üdvözlet« remek festmény, Pé­ter és Pál apostolok alakjai díszítik, belül pedig a »Madonna« rendkívüli szép alakja látható. Szolda­­ticstól még »Szent György« és »Tamás apostol« festmények vannak ott. Ezen kívül az egyik sza­lont Siebernek »Ecce homo« pályanyertes festmé­nye, több hazai festő tájképe, arczképei díszítik. Császka a szobrászatnak szintén bőkezű meczénása. Jellemző, hogy Simor János boldogult herczeg­­primást áldozári jubileuma alkalmából csupa albu­mokkal és feliratokkal özönlötték el s az ajándékok között szorosan vett műtárgy csak három volt. Az egyik a főváros pasztorálója, a másik Simor szülő­városának nagy ezüst emlékérme s a harmadik a prímás karrarai márványból készült mellszobra, melyet Strobl készített Császka György megbízá­sából. Ennek a szobornak egyik másolata valamint Császka Györgynek Strobl által mintázott remek márványszobra a szepeshelyi kastély termeiben láthatók. Ugyancsak itt vannak elhelyezve díszes faragásu szekrényekben Császka György ritka érem, régiség-gyűjteményei, inkunabulái, melyeket kiváló szakismerettel gyűjtögetett össze. A hazai tudományos és társadalmi közügyek iránt az érdeklődésében senki sem múlja felül. Méltóságánál fogva főrendiházi tag levén, tevé­keny részt vesz a törvényhozásban. Tagja a pénz­ügyi bizottságnak, és a főrendiház nyilvános ülé­sein gyakran felszólal. Szónoklatait nagy tu­domány, alaposság és az előadásban előkelő­ség, választékosság jellemzik. A kulturális moz­galmakban az első tényezők között találjuk. Befolyásával sokat lendített a szepesmegyei fürdőkön és nyaraló telepeken. A magyar or­vosok és természetvizsgálók 1888. évi augusztus 23—28-án Tátrafüreden megtartott vándorgyűlése elnökévé választotta meg Császka Györgyöt, ki a saját költségén igen szép és terjedelmes Szepesi Emlékkönyvet adott ki ebből az alkalomból. A köz­egészségügyről tartott elnöki megnyitó beszédét pedig nagy tanúsággal olvasták az egész ha­zában. Bőkezűségéből és áldozatkész támogatása mellett Szepesváralján nyomda és Szepesi Közlöny czím alatt társadalmi heti­lap létesült, melyek mindmegannyi tényezői a magyar nyelv és magyar szellem terjedésének. Egy nagyobbszabásu régi egyháztörténelmi vállalatot tovább folytatott. A czime: »Supplementum Annollectorum Terrae See­pusiensis Pars II. E mű kitűnő forrásmunkául szolgál úgy az általános hazai történetnek, vala­­mint a Szepesség történetének. Valóban alig van a hazában hasznos és jó irányú egylet vagy társulat, melynek Császka ala­pító tagja nem volna és e társulatok czéljait nem csak anyagilag, de tényleges működésével is elő nem mozdítaná, így a magyar tudományos Akadémiának is jótevői közé tartozik, amennyiben az akadémia dísztermének kifestésére 2000 frtot adományozott. A Monumenta Vaticana czímű vál­lalat költségére pedig 3000 frtot ajánlott fel. De mely szavakkal emlékezzünk meg Császka György érseknek határt nem ismerő jótékonyságá­ról ? Ki tudná megszámítani azokat az összegeket, melyeket a jószívü főpap közhasznú és jótékony c­é­­lokra mindeddig áldozott. Valóban mesés az ő jó­tékonysága a Szepes-, Árva és Liptó­ megyére, az ország legszegényebb megyéire kiterjedő szepesi egyházmegye szűkebb ellátású lelkészei Császka Györgyben nem csak szeretett főpásztorukat, ha­nem egyszersmind jótevő legjobb atyjukat is bírták, ki a lelkészeinek jövedelmi hiányát saját bőkezű­ségéből nagylelkűen és valóban atyailag pótolni szokta minden évben, míg a szepesi egyházmegye püspöki székén ült. E czélra 17 évi püspöksége alatt 100,000 írtnál többet áldozott. Ezen kívül a szepesi egyházmegyei papság nyugdíj alapját több ezer forinttal növelte, továbbá a szepeshelyi tanító­képző intézet növendékei részére segélyző egyesü­letet létesített és azt alapítványokkal biztosította. A szegények és ügyefogyottak iránti páratlan kö­­nyörülete országszerte ismeretes. Jótéteményeinek értékét emeli, hogy mindenki tudja róla, hogy szívesen adja azt, a­mit adhat. Ennyi erény, ily nemes lélek annyi fenséges nyilvánításai, annak a nagy szerénységnek és alá­zatosságnak daczára, mely Császka György érseket jellemzi, ki valósággal irtózik a feltűnéstől és az úgynevezett »szerepléstől«, nem maradhattak még sem titokban és tudomására jutottak a magyar nem­zet gondviselő­jó atyjának, királyunknak is, ki előtt Császka György a legkedveltebb hazafiak közé tartozik és a kit lépten-nyomon kitüntetni igyek­szik, így kinevezte belső titkos tanácsosává, né­hány évvel ezelőtt pedig »kiváló érdemeiért« az első osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Most ime Magyarország második fényes történetű érseki székébe helyezte, a­mely legfelsőb bizalom méltó jutalma annak a ragyogó, szeplőtlen egy­házi és hazafias életpályának, melyet Császka György érsek eddig befutott. E kitüntetés értéke annál nagyobb, mivel Császka György miként általánosan tudva van ezt a kitüntetést se nem kereste, se nem kívánta, hanem egyedül egyháza, királya és hazája iránti szeretetből foglalja el, mert ennek a három eszmé­nek akar szolgálni végső lehelletéig: Crucis amore,­szavonultak, mire az elnök a tárgyalást egy­­ időre elnapolta és a védőket egyetemleges kötelezettséggel az ebből származható költ­ségek megtérítésében elmarasztalta. Esztergom, okt. 31. (U. É.) Esztergomban ha­tártalan az öröm, hogy Magyarország katholikus híveinek egyházfejedelmévé Vaszary Kolost ne­vezte ki a király. Az első megbízható hír után a vá­ros polgármnészete táviratilag üdvözölte az uj prí­mást. A középületeket és magánh­ázsikat fellobo­gózták. Este az egész várost kivilágították. Az utczákat zeneszó mellett az új prímás éltetése köz­ben járja be a közönség. A kirakatokban az uj prí­más arczképét tengernyi ember nézi. A főkáptalan még nem kapván hivatalos értesítést, az üdvözlés­re még intézkedést nem tett. Sopron, okt. 31. (Eredeti távirat.) Vaszary Kolos pannonhalmi föapátnak Magyaror­szág herczegprimásává történt kinevezése a leg­nagyobb örömét keltette a lakosság minden réte­gében, mivel Vaszary Kolos az ottani benczés rendházba gyakran ellátogatott és folyton általá­nos tisztelet tárgya volt. A soproni benczés rend­háza távirati után üdvözölte az uj prímást. Zágráb, okt. 31. (Eredeti távirat.) A horvátoknak az isztriai reichsrathi választásoknál aratott győzelmét az itteni Sztarcsevics-pártiak nagy örömrivalgással fogadják. A Sztarcsevicspárt közlönye, mely dísz­­keretben jelent meg, fulmináns czikket közöl La­­ginja és Szpincsics győzelméről. Az itteni egye­temi ifjúság a következő táviratot küldte Lagin­­jához: »Végtelen örömmel üdvözöljük a hős isz­triai horvátok győzelmét, mert ez látható jele az egyesült Nagy-Horvátország jobb jövőjének. Él­jen Laginja, éljenek az isztriai horvátok !« Közgazdasági táviratok. Bukarest okt. 31. A kormányhoz beér­­kezett hivatalos jelentések szerint a ter­més eredmény­ei egyáltalában nem oly kielégítők, mint elein­te hit­ték, különösen a kukoric­ában. Ro­mánia e­lőterményében, a tavaszi tartós szá­razság következtében annyira silány volt a termés, hogy némely vidékek, így a duna­­mentiek bevitelre fognak szorulni. A raktá­rakban különben már most sem nagyok a készletek, jóllehet a jó termésig még mint­­egy 8—10 millió hektoliterre lesz szükség, pedig rendelkezésre épen csak annyi áll, a­mennyivel Románia belfogyasztását fedezni lehet. A kormány figyelemmel kiséri e jelen­ségeket és nincs kizárva, hogy a készletek további kivitelének korlátozásáról gondosko­dik. (M. É.) Berlin, okt. 31. Au­sztria-Magyar­or­szág és Németország megbízottjai ma kezdték meg a tanácskozást a szabadalmak és minták védelme ügyében. Róma, okt. 31. Az 1892—93-iki költ­ségvetés feleslege a 20 milliót meg­haladja. Olaszország és Németország közt létrejön a kereskedelmi szerződés. Az A­u­s­z­­t­r­i­a-M­agyar­országgal kötendő szer­ződésre vonatkozó tárgyalások befejezésük­höz közelednek. Ezután Svájczczal kezdik meg a tárgyalásokat. Hírek. Október 31. MT Lapunk legközelebbi száma hétfőn délután jelenik meg. — Mai számunk mellékletének tartalma a következő : A kereskedelmi miniszter évi jelentése. — A bolgár Bzobránje. .— Tárcza : Pallida mors. Irta: An­drouious. Hideg tűzhelyek, írta : Norris M. E. — Hírek. — Sport. — Fővárosi ügyek. — Egyesületei és társulatok. — Tör­vényszéki csarnok. — Közlekedés. — Közgazdaság. Üz­­leti hetiszemle. Közlemények. Budapesti áru- és érték­tőzsde.— Kőbányai sertésüzlet. — Időjárás. — Naptár. — Színházak és mulatságok. — Nyílt tér. — Mezőgazdaság. — A király útja. A király Ő felsége ma délután 3 órakor Ferencz Salvator föherczeg és Mária Valéria föherczegasszony látogatására Bécs­itől Welsbe utazott és holnap este tér vissza Schön­­brunnba.. — A beteg föherczegnő. Margit Zsófia föher­­czegnő állapotáról ma délb­en a következő jelentést adták ki: A javulás ma délelőtt is tartott. Az ön­tudat sokkal tisztább. A beteg ereje kielégítő. A láz mérsékelt. Margit Zsófia főherczegnő álla­potáról m Ma este 7 órakor a következő orvosi jelen­tést adták ki: Az idegtünetek és a láz tekintetében a javulás tartós. Az érvelés erős: 116. — Személyi hírek. Károly román király és a trónörökös holnap d. e. 9 órakor érkeznek Sinaiába. A miniszterek a határig a király elé utaztak. — Erzsébet román királyné állapota — mint Palenzából távírják — folytonosan javul. Ma tolókocsin sétát tett s a lakosság min­denütt hódolatteljesen üdvözölte. — A gö­rög királyi család ma reggel 8 órakor elutazott Kübeckből. — Bethlen Gábor gr. belépett a nemzeti (mérsékelt ellenzéki) párt­körbe, s ma meg is jelent a párt konferencziáján. — Lavigerie bibornok, ki szívbajos beteg, mint Algírból távirják, tegnap felvette az utolsó kenetet. — Szász Károly ref. püspök ma délben Kolozsvárról a fővárosba érkezett. — Lakoma. Aranyos-Maróthról jelentik: Dr. Beth­­lenfalvi György, az újonnan kinevezett kir. törvényszéki elnök tiszteletére a megyeház nagy termében bankettet rendeztek, amelyen Bars vármegye összes intelligencziája résztvett. Az első felköszöntöt az új elnök mondotta a királyra és Szilágyi igazságügyminiszterre, utána Dom­­bay Vilmos alispán köszöntötte fel Az elnököt, kire még számos toasztot mondtak. Az ünnepelt meleg szavakban mondott köszönetet és a kölcsönös egyetértésre ürített© poharát. — Délelőtt a városi hatóság és az ügyvédi kar küldöttségileg tisztelegtek az uj elnöknél, kinek tisztele­tére a barsvármegyei kaszinó ma estélyt rendez. — A Vaskapu szabályozása. A »Bud. Corr.« jelenti. A »Kölnische Zeitung« újabban rajnai sziklarobbantásokról szólva, azt a megjegyzést tette, hogy az ott alkalmazott, búvárharanggal összekötött robbantó hajók teljesen beváltak, az aldunai Vaskapunál működő vállalat pedig csupán két furóhajót és egy sziklaromboló kalapácsot al­kalmaz működésében, és e furóhajók az említett közlemény szerint olyanok, minőket előbb a Raj­nán is alkalmaztak, de amelyeket mint nem czél­­szerüket és alkalmatlanokat mellőztek. Ezzel szem­ben megbízható informác­iók alapján konstatál­hatjuk, amint a kereskedelmi minisztériumnak 1892-iki költségvetési előirányzatából is látható, hogy ez aldunai zuhatagoknál 11 robbantóhaj­ó van alkalmazásban, melyek közül négy, a kőzetnél különböző minősége miatt, eltérő rendszerek szerint van építve, azonkívül négy kotrógép van, melyek három különböző szerkezettel bírnak és mindezek rohanóár mellett is másodperczenként egészen öt méternyi sebességgel jól működnek. Ezen eszközök munkaképessége igen nagy és pl. az 1. számú fúróhajó 12 óra alatt 63 köbméter sziklarepesztést végez, még kedvezőtlen fekvésű quarcit szikláknál is. Ily furóhajók félretétele a Rajnán eszerint vagy hibás intézkedés volt,­­ mert hiszen búvárharanggal összekötött robbantó hajókkal, amint a Rajna szabályozó hivatal leszá­molásából kitűnik, hasonló nagy munka végzése nem érhető el — vagy pedig az ott mellőzött ha­jók csekélyebb értékűek és egészen másfélék, mint az Al-Dunán alkalmazásban lévő robbantó hajók. A turf-botrányok­ Bécsből távírják. Az orszá­gos törvényszék nem adott helyet a verseny­napló konfiskálása iránt beadott kérvénynek. — Víg megoldás. Párisból távirják : Sándor oldenburgi herczeg nancy-i utazása vig magyará­zatot nyert. A herczeg azért utazott Nancyba, hogy jelen legyen Bernheim tanár hires hypnoti­­záló kísérletein. — Nagy csalás. Lembergből sürgönyzik: Brunícki Szeverín báró zalesoczyki-i birtokán több uradalmi hivatalnokot elfogtak, mert, hogy segéd­kezet nyújtottak a báró szeszégetőjében elkövetett csalásokhoz. A báróra a pénzügyigazgatóság 100 ezer forint bírságot szabott, ■m ezt birtokára be­­tábláztatta. Magyar orvos mint hypnotizeur. Egy zárt írói és hírlapírói társaság teg­nap délután rendkívül érdekes hypnotikus elő­adásnak volt tanúja, a­melyet egy fiatal bu­dapesti orvos, dr Szörényi Tivadar rende­­zett. A tehetséges fiatal orvos orvostudomá­nyi szempontból foglalkozik a hypnotizmus­­sal s e kísérletei közben bámulatos eredményeket ért el. Tapasztalatai egy részét tegnap a Reut­­ter külön helyiségében a meghívott írói társaság­ból választott két médiumon gyakorlatilag mu­tatta be s a hypnotikus álomba ringatott médiu­mokkal bámulatos produkcziókat csináltatott. A­mit a professzionálus h­ypnotiseurök nyilvános elő­­adásokon bemutatnak, azt mind előadatta dr. Szö­rényi Tivadar s a társaság pár óra alatt megis­merkedett a hypnotizmus összes csodáival, melyek­nek titkáról a leplet föllebbenteni a jövő század tudományának lesz feladata. Sem a hypnotizeur, sem a médiumok nem tartozván a professzionálus bűvészek közé, dr. Szörényi mellőzte a szokásos produkcziók drasz­tikusabb részét, valamint a komédiásszerű mutat­ványokat s igy előadása komoly, tudományos becs­eset birt. Az első önkéntes médium egy fiatal író­­társunk volt, kinek tárczaczikkeivel gyakran ta­lálkozik az olvasó a napilapokban. Siri csöndben kezdte el a doktor a hypnotikus álomba ringatást s másfél percz múlva a médium már teljesen a hypnotizeur hatalmában volt és ennek rendeleteit automataszerűen követte. Az orvos a médium kezét arczához emelte. Oda van nőve a keze az arczához, — szólott az orvos — próbálja megmozdítani, nem bírja! médiumon látni lehetett, mint erőlködik kezét leemelni, de — nem bírta. Ideges mozgás vo­nult végig a társaságon. E pereztől kezdve vissza­fojtott lélegzettel izgatottan leste mindenki a mé­dium minden mozdulatát. Nézzen az orromra, — szólt Szörényi, — egy kanári ül rajta, látja ? — A médium (tompa, vontatott hangon): Látom. — Szörényi: Fogja meg! —A médium utána nyúl s a levegőbe markol. — Szörényi: No most, a kezére szállt a kanári, czirógassa meg. — A médium kinyújtja bal kezét s jobb keze fölött czi­­rógatja a levegőt. A szuggesztió törvényénél fogva a hypnotiseur parancsára látja és érzi a kanári ma­dár ottlétét. — Szörényi: Üljön föl! — A mé­dium fölül. Szemei le vannak hunyva, arcza nyu­godt ; egész teste bizonyos automata-szerű merev­séget nyer. — Szörényi (egy dugót tart a médium orra alá): Itt van egy rózsa, szagolja meg, milyen rózsa . — Médium (megszagolja) : Thea rózsa. — Sz. (szivarhamut tesz a médium kezébe): Itt van egy kis csokoládé, egye meg. Jó izü ? — M. (megeszi a szivarhamut): Jó! — Sz.: Mit evett ? csokoládét ? —M.:Igen. — Keljen föl és kövessen. A médium fölkel s behunyt szemmel követi a hypnotizeur, kinek hatalmában van. Út­jába esik egy szék, azt feldönti. Sz.: Üljön le az asztal mellé. Itt van papiros és irón, írjon egy el­beszélést ! A médium leül az asztal mellé, kezébe veszi az irónt s pár másodpercz múlva behunyt szemmel írni kezd az eléje tett papírra. A társa­ság izgatottan gyűl­tözéje s háta mögül a papírra tekintenek. A médium olvashatólag ir behunyt szemmel, egyik sort rendben a másik alá rakja s a papirt egész a széléig beírja. Közben-közben egy egy szót kitöröl s másikat ir helyébe. Egyszerre megáll, gondolkozik s ismét folytatja. Midőn a papírlap tele van írva, az orvos félbeszakítja. Elég. Tegyen pontot és olvassa föl, a mit irt. — A médium fölemeli a papirt s a világosság felé tartva, behunyt szemmel olvassa a következőket, a­miket oda irt: »Sötét éjszaka volt. Egy magam bolyongtam az utczákon. Fölöttem a csillagos égbolt. A Jupi­ter. Jupiter, te vágyaimnak otthona, reám­ küldted szabadságot igéző sugaraidat. . . . Úgy hallottam, hogy a nap a Herkules felé közeledik s úgy hallot­tam, hogy a Jupitert sokan a Herkulessel tévesztik össze. A közeledés az erősödést jelenti. A te csillo­gásod talán üzenet az erőtől, talán üzenet az erőre. Ragyogj, ragyogj felém erő ősanyja, hatalmas Ju­piter. Az erő imádója a gyengéért, a leggyengébbért eped. Érted. . . .« A bámulat moraja tör ki a társaságból. A szerkesztők egymásra Hezitálnak fiatal írótársunk hypnotikus álomban írt tárcza-töredéke fölött. E töredék is annyira magán viseli a szerző egyéni­ségének kinyomatát, hogy erről szinte ráis­merhetni. A jó és rossz vic­czek sem marad­nak el. Egy poéta fölkiált: Nagyszerű dolog! Gyulai Pált hypnoticze kényszeriteni lehetne, hogy a Romhányit fejezze be! — Sz : Most olvasni fog tizenötig, a tízesnél fölébred s folytatja tizen­ötig. — M: Egy, kettő, három .... tiz. (itt kezeit fölemeli, hogy az álmot kidörzsölje szemeiből, ki­nyitja szemeit, föláll s teljes eszméleténél szól az orvoshoz) Kedves doktor maga elaltatott . . . (foly­tatja) tizenegy, tizenkettő ... A társaság egyszerre hahotában tör ki; erre a médium is teljes eszméle­tére tér, nem folytatja tovább a számlálást s ve­lünk kaczag. Elmondja, hogy teljesen jól érzi ma­gát, mit sem tud róla, a­mit műveit s ő maga cso­dálkozik legjobban saját kéziratán. Ezután a másik médiumra került a sor. Ez egy fiatal hivatalnok volt. Itt a hypnotikus álom pár másodpercz múlva bekövetkezett. Sokkal al­kalmasabb médium volt. Vézna termet, halovány arcz. Sz . (sót hint a médium tenyerébe) Itt van egy kis czukor, egye meg. Medium megeszi. Sz.: Mi az a mit evett ? M.: Czukor. — Sz.: Édes ? — M.: Igen. — Sz.: Kell még ? — M.: Kell. — Sz.: (is­mét sót ad) Egye meg. Medium azt is megeszi. — Sz.: Adja nekem a felét. — Médium visszaadja a felét. — Sz.: Itt van egy pohár pezsgő, igya meg­­kezével érinté a médium kezét s ez kezét ajkához emeli, mintha innék, torkán látni a mozgást, mint­ha a kortyok lemennének.) Sz.: No szép dolog, maga becsipett, maga részeg. A médium arcza ki­derül, szája mosolyra szélesedik s feje elkezd bó­­lintgatni. Sz.: Annyira becsipett, hogy föl sem tud kelni; no, próbálja meg. A médium föláll s elkezd támolyogni, mint egy valóságos részeg. Sz.: Üljön le. Maga nem részeg többé. Maga egy szemérmes kis­lány, ki a váczi­ utczán sétál. — A mé­­dium leül s gyermekes mosoly ül az arczára. Sz.: Kisasszony, szabad hazakisérni ? — A mé­dium szemérmetesen illegeti magát s pirulva el­fordítja az arczát. — Sz.: Kaczérul felhúzza a szoknyáját. — A médium megfogja a felöltője szárnyát s kissé fölhúzza. — Sz.: Nézzen a földre, ott van egy szép kis macska, milyen szinti ? — M.: Tarka. — Sz.: Fogja meg. A médium lehajol, hogy megfogja a macskát. — Sz.: Már elszökött. Nincs ott. Maga most nem ember, hanem kis ku­tya. Akarom, hogy kis kutya legyen. — A médium egy kicsit ingadozik s aztán nagykézlábra eresz­kedik. — Sz.: Maga kis kutya, nézze, ott van egy macska, fogja meg. A médium négykézláb mászik a földön a suggerált macska után. — Sz.: Maga kis kutya, ráhágtak a lábára! A médium elkezd vonítani mint egy kis kutya. — Sz.: Magát meg­harapta egy nagy kutya. A médium elkezd morogni, vonitani és ugatni. — Sz.: Keljen föl, maga már nem kutya, maga megint ember. A médium lábra áll. Sz: Maga most Szörényi dok­­tor, érti ? Kicsoda most maga ? — M.: Szörényi dr. — Erre a társaság egy tagja megfogja az orvos fülét. Sz.: Mit csinálnak magával ? — M.: Fogják a fülemet.A társaság egy tagja torkon fogja az orvost. Sz.: Mit csinálnak magával ? — M.: Szo­rítják a t­o­r­k­o­m­a­t. — Sz.: Maga most már nem Szörényi, ismét a régi, de a balkeze érzéketlen (egy tűvel megszurja a médium kezét s meg nem mozdul rá), a jobb keze érzékeny, (amint ezt meg­szurja, visszarántja). Sz.: Fél percz múlva föl fog ébredni, aztán kiveszi a zsebemből az órámat s megnézi, hány óra ? — Amint a félpercz letelik, a médium megmozdul, dörgölni kezdi a sze­mét, majd mintegy szenderegve körül néz a társaságon. — Sz.: Talán nem mutattam be vala­kit a társaságból ? — M. (eszméleténél): De igen, volt már szerencsém az urak mindegyikéhez (me­reven a doktor óralánczára néz). — Sz.: Mit néz ? — A médium nem szól semmit hanem kihúzza az orvos zsebéből az óráját. — Sz.: Mit akar ? Ké­rem ez az én órám! — A médium görcsösen fogja az órát s csak akkor bocsátja el, mikor már meg­nézte, hányat mutat. Ezzel a varázserő megszűnik s a médium belevegyül a társalgásba, mintha semmi sem történt volna vele. Mi pedig hálás kö­szönetet mondva a tudós doktornak, magunkon kezdjük érezni a hypnozis tüneteit s mintegy holdkórosok támolygunk ki az utczára, de még ott is álmodozunk a hypnotizmus csodáin. Halálozások, Jakab Ödönt, a dévai főreáliskola tanárát és az ismert jeles költőt súlyos vesztesség érte: nejé­nek, Szénásy Rózának anyja, S­z­é­n­á­s­y Andrásné, szül. Sebestyén Róza Somkereken elhunyt. A nemeslelkű úrnőt családján kívül nagyszámú tisz­telői is gyászolják. Hírek folytatását lásd mellékletünkön. Színház és művészet. — Vajda János arczképe. A téli műtárlatra, a­mely nov. 16-én nyílik meg, érdekes arczképet készített Endrey Sándor fiatal festő. Vajda Jánost ábrázolja ez, a­mint otthon házias ruhában, kényel­mes bőr karszékben üldögél s kezében könyvvel, tollal gondolatba merül. — Uj népszínmű. G­e­r­ő Károly, kitől a nem­zeti és népszínház már több darabot adott elő, uj népszínművet irt. Az uj darab czime »Kis madaram« s népszínház igazgatósága már elfogadta előadásra. Nyílt tér. (A rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) COGNAC gróf Keglevich István promontor mely kizárólag csak a legmagasabb kitüntetéseket nyerte, saját töltésű palaczkokban mindenütt kapható. A gróf Keglevich István-féle (4626) promontori cognac-gyár igazgatósága Budapesten. Magyar kir. államvasutak. Budapest-dunabalparti üzlet vezetősége. 79121. szám. Árverési hirdetmény. A Budapest nyugati pályaház állomásunkon raktározó kézbesithetlen javak az üzletszabályzat 61. §-a értelmében, i. é. november hó 4-én d. n. 3 órakor ezen állomás III. sz. raktárában nyilvánosan el fognak árvereztetni. részére az egész birodalomban nagyobb kölcsönök adatnak 10.000 forinttól egy millióig és feljebb — első helyre 4 és fél, második helyre való betáblázásnál 5°/e melett, — több évi törlesztésre. Már fennálló megterhelések convertálása (egye­sítése) foganatosittatik. (4597) Kölcsönök kaphatók az érték kétharmad erejéig. Közelebbi értesítéssel szívesen szolgál, K­int il­­ főfelügyelő. BÉ­JS, II., 11.1VIII .P • Obere-Donaustrasse 59. Kezei, erdészeti és ipari vasutak. Junker és Gaertner Budapest, IV., Váczi-utcza II. szám, Keskenyvágányu vasutak szállítása, mező- és erdőgazdasági czélokra. Hossz- és tüzifaszállító-kocsik, billenő-kocsik föld és kavics­­szállításra, legújabb szerkezet. Egyetemleges kocsik legalkalmasab­bak a répa szállít­ásra. Kitérők, forgó korongok, kerékpárok stb.­­Hb Pályaberendezéseket kívánatra­­l eszközlünk és üzemre készen átadunk.­­W (4522) N­edves falak szárazzá tételét aszfalttal eszközöl (4569) BIEHN JÁNOS aszfalt és vegyészeti kátrány­termékek gyára BUDAPESTEN, IX. ker., Ferena­ körút 46. szám.

Next