Nemzet, 1892. május (11. évfolyam, 3475-3505. szám)

1892-05-22 / 3496. szám

Ausztria, Bécs, máj. 21. Az urak háza a bécsi for­galmi intézményekről szóló törvényjavaslatot a költségvetési bizottsághoz utasította és elhatá­rozta, hogy a valuta rendezésére vonatkozó előter­jesztések tárgyalására 21 tagból álló bizottságot küld ki. A napirend elintézése után meg is válasz­tották a bizottságot. Bécs, máj. 21. A képviselőház ülésén La­gin­­a ellenezte a valuta-j­avaslatok­at és rá­mutatott Olaszországra, ahol az arany­valuta nem vált . Arra kell törekedni, hogy produktív munka által javítsuk a nép helyzetét. — Jaworski ma­gától értetődőnek mondja, hogy bizottsághoz uta­sítsák a javaslatokat. A galicziai képviselők tuda­tában vannak annak, hogy mint az összesség tagjai gondoskodni tartoznak az összességről,­­­s elvtár­sai elfogadják a törvényjavaslatokat, mert azok megszilárdítják a monarkia hatalmi állását. Az aranyvaluta ellen neki és elvtársainak semmi ki­fogásuk. Nem helyeselhetnék, hogy a likvidáczió határidejét előre megállapítanák, annál kevésbbé azt, hogy elhamarkodnák. E határidő az európai béke­állapottól, Ausztria kedvező mérleg-konjek­­túráitól és az országok jólététől függ. Ez inten­­c­ióban hozzájárul ahhoz, hogy a javaslat a bizott­sághoz utasíttassék. Formai tekintetben fentartja magának, hogy a vita folyamán előterjeszsze indít­ványát. (Élénk tetszés a lengyelek közt.) Schle­singer kijelenti, hogy csak az úgynevezett nem­zetközi emberek, (Henck közbekiált: A zsidók!) akik az összes államokat nyerészkedésük tárgyává teszik, kívánják az arany behozatalát. A papírpénz kitűnő a népre nézve. Határozottan a készfizetés ellen nyilatkozik, de nincs kifogása a koronaérték behozatala ellen. Ezután részletesen foglalkozik az államadósságoknak általa megpendített törleszté­sével. Indítványozza, hogy a valuta­bizottság fog­lalkozzék e részben tett javaslataival és beszédét azzal az óhajjal fejezi be, vajha a javaslatot elvet­nék. (Tetszés a szélső baloldalon.) — A tárgyalást hétfőn folytatják. Táviratok. Berlin, máj. 21. Egy helyi lap jelenti, hogy a császár Lück nyilvános kitün­tetése előtt beszélt Papé tábornokkal és Meerscheidt báróval, a gárda­ezred parancs­nokával. Ez a két katona kijelentette, hogy Lück kötelességtudásának megjutalmazására untig elegendő, ha szakaszvezetővé előlép­tetik. (N. W. T.) Berlin, máj. 21. A »Post« fentartja korábbi közleményét a katonai előter­jesztésekre vonatkozólag. A hadse­reg szaporítása — mondja a nevezett lap — csak a gyalogsági csapatok technikai osztályait fogja felölelni, de a legkiterjedtebb mértékben és Caprivi gróf birodalmi kan­­czellár által a birodalmi gyűlés m. évi no­vember 27-én tartott ülésében megjelölt kör­vonalaknak megfelelőleg. Magasabb törzs­karok felállításáról és újabb hadtestek léte­sítéséről szó sincs. Kilátásba vették a foko­zatos átmenetet a két évi szolgálatra a lovassági fegyvernemek kizárásával, de kellőleg ki nem képzett csapatokra nézve fenn­tartják a jogot, hogy azokat harmadik év leszolgálására szoríthassák. Trieszt máj. 21. Az »Independente« arra emlékeztet, hogy Martini, a bécsi sajtótól oly rokonszenvesen üdvözölt a­j olasz köz­­oktatásügyi miniszter, nemrégiben egy emlékünnepen irredentistának vallotta magát. (M. E.) Páris, máj. 21. (Eredeti távirat.) A »N. Fr.Presse« jelentése: A képviselő­ház mai ülésén L­a­v­y munkás képviselő az anarkistáknak mtíjus elseje előtt történt tömeges elfogatása ügyében interpellálta a kormányt, s nem elégedett meg annak egyszerű előterjesztésé­vel, hanem hosszabb beszédben menydörgött a kabinet ellen L­o u­b­e t miniszterelnök ki­jelentette, hogy ez elfogatások czélja nem a május 1-jére tervezett tüntetések megaka­dályozása, hanem az volt, hogy kinyomoz­zák az anarkista­ merényletek tetteseit; kü­lönben is a letartóztatottak mind ahhoz a párthoz tartoznak, mely ellenzi e május 1-jei demonstrácziókat. A kormánynak joga volt a gyanús egyének és ama külföldiek kiuta­sítására, akik formális szövetségben éltek, s a közrendet megzavarták. Összesen 67 kül­földit utasítottak ki, nagyobbára olyanokat, akik hazájukban is már el voltak ítélve és pedig közönséges bűntényekért. Amit tet­tünk — úgymond a miniszterelnök, helye­sen tettük, s nincs okunk megbánni, s ha szükséges volna, ma is csak úgy járnánk el, mint ahogy eljártunk. (Élénk tetszés az egész házban.) Derouléde az anarkista­­merényleteket ostorozta. A külföld kezet látja azokban. Javasolja, hogy a ház szavaz­zon bizalmat a kormánynak, melynek az anarkiával szemben tanúsított magatartásá­val az egész törvényhozás szolidaritást vál­lal. Az anarkizmus veszélyes a hazára, ártal­mas a haladásra és szégyen a köztársaságra. A ház 471 szavazattal 30 ellenében ki­mondta, hogy helyesli a kormány nyilatko­zatait és eljárását, az erre vonatkozó határo­zattá emelt javaslat szövege azonban nem oly lendületes mint a­milyen Deroulédeé volt. Páris, máj. 21. Freycinet hadügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett a minisztertanács elé, mely szerint a tényleges hadsereg tarta­lékában a szolgálati idő hét évről tízre emeltetik fel és a territoriális hadse­regben három évvel szállíttatik le. Az oktatási idő­szak változatlan marad. Ez intézkedésnek az a czélja, hogy a tényleges hadsereg katonáiból és a tényleges hadsereg tartalékából vegyes ezredek alakíttassanak, milyenek jelenleg a tényleges had­sereg egy és a territoriális hadsereg két zászlóal­jából vannak alakítva. Egyúttal Freycinet másik törvényjavaslatot is terjesztett elő, melynek czélja a magasabb rangú tisztek keretének egyesítése. A territoriális hadsereg tisztjei abban a kedvezményben részesülnek, hogy 25 évi szolgálati idő után ugyanama feltételek mellett vonulhatnak nyugalomba, melyek mellett jelenleg 30 évi szolgálati idő után. E kedvezményt éven­ként legfölebb 200 tiszt veheti igénybe és a költ­ségvetést terhelő összeg, még abban az esetben is, ha az új intézkedés teljesen alkalmazásba vétetik, nem rúg 2 millió frankra. Páris, máj. 21. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A Ravacholpert júniusban tárgyalja a sz.-etiennes esküdtszék, mely előtt ez alkalommal a hírhedt dinamitost rabló­gyilkosság miatt vonják felelősségre. Páris, máj. 21. B­a­r­r­i­é­r­e, müncheni követ, ki a velenczei egészségügyi értekez­leten, mint kiküldött vett részt, ideérkezett, hogy a külügyminisztériumban Phipps angol nagykö­vetségi tanácsossal értekezzék. Azt hiszik, hogy e találkozás után Anglia részéről megtörténik a kongresszus aktájának aláírása. London, máj. 21. (Eredeti távirat.) A brazíliai kormány az északamerikai Egyesült­ Álla­mok kormányához fordult, hogy vállalja el a döntő bíróságot a Brazília és Argen­­tinia között, a misszió terület ügyében felmerült vitás kérdésben. (P. C.) Róma, máj. 21. A legközelebbi ko­n­zisz­tori­u­m nem júniusban, hanem j­úliusban fog megtartatni, mivel az újonnan kinevezendő bibor­­nokok névsora még nincs végleg összeállítva. (N. W. T.) Róma, máj. 21. A minisztertanács most már megállapította az államtitkárokká ki­nevezendő képviselők névsorát. Kinevez­ték Rasano czentrumpárti képviselőt belügyi, Fag­­ginolli czentrumpártit kincstári, San­ Grisiano bal­czentrumpártit földmivelési, Lanzaro baloldalit pénzügyi, Nocitot igazságügyi és Sani baloldalit közmunkaügyi államtitkárrá. Az eddigi hadügyi és tengerészeti államtitkárok megmaradnak állá­saikban. Belgrád, máj. 21. (E r e d e t i t­á v i­r­a t.) A »N. Fr. Presse« jelentése : A »Narodni Dvonik« fentartással jelenti, hogy a bolgár kormány felvilágosítást kért a belgrádi kabinettől a Pirotban elrendelt katonai összpontosí­tás felől. Illetékes helyen azonban ezt a hírlapi közlést alaptalannak mondják. Belgrád, máj. 21. (Eredeti távirat.) Ki­zártnak tekintik, hogy Masa Vrbitza, Szer­biába k­iv­á­n­d­o­r­o­lt montenegrói vaj­­d­a, állami hivatalt nyerjen, mivel ez által meg­sértenék Nikita fejedelmet. Azt beszélik, hogy Wrbitza nem sokára ismét elhagyja Szerbiát. (P. C.) Athén, máj. 21. (Eredeti távirat.) Ma­guk a Trikupis-pártiak sem remélnek valami túlságos győzelmet a válasz­tásokon. Sőt már az udvari körökben is tisztá­ban vannak azzal, hogy a Trikupis-pártnak nem lesz s/3 többsége a kamarában. Eddig legalább is s/4 többségre számítottak. De még ezt a többséget sem lehet úgy magyarázni, mintha a görög nép valami nagyon lelkesednék Trikupis politikája iránt, hanem inkább dinasztikus érzelmeinek akar kifejezést adni és elítélni Delijanisnak a koroná­val szemben tanúsított kihívó magaviseletét. Azt a Delyannist akarja megbuktatni, aki mellett más­fél évvel ez­előtt nyilatkozott. A Trikupis­­ták határozott győzelme tehát hallgatásra fogja ítélni a Delyannismust, mely antidinasztikus ma­gatartását kétségkívül a kamarában is foly­tatja. Nagy morális fontosságot kölcsönöz a választás eredményének az a körülmény, hogy a Trikupis-pártnak sikerült a Delyannis-párt törzs­­fészkeibe is behatolni. Thessalia, Syra, Messenia, Zante, Kefalonia most első ízben és pedig túl­nyomó részben Trikupis-párti képviselőket kül­denek a kamarába. (P. C.) Rio de Janeiro, máj. 21. Rio Grande du Sol­­ban forradalom tört ki. A mozgalom élén Avanez ezredes áll. (M. E.) véle tánczolom az elsőt.« »Véle? Úgy? Én ugyan csak az alelnök lettem, de hát azért kapok én....« »Hát keres?« »Keresek is!« »Hát csak keressen.« — De azért csak velem tánczolta. És hogy! Ott volt az egész város, a főispán és polgármester, a generális és a püspök, még Iluskáék is. Én csak velük törődtem, a többire gondoljon Pista, ő az elnök. Micsoda felséges szép egy május volt az! Ah, ma! Megeredt a jeges eső, aztán csak úgy zuho­gott. Kegyetlenül verdeste az ablakomat. Mikor egy kissé alább hagyta, átillantam a kávéházba. A nagy füstfellegbe egész kéjjel merültem el. A gáz­lángok felcsillogtak s a kávé mellé osztották ki az esti lapokat. Ó, igen, ma már igazán más a május! Az én öregem hogy gyászolja, pedig csupa pezsgés, csupa élet,­­ májfa, szerenád és majális nélkül is. Azért látszik talán olyan egyhangúnak, mert na­gyon sok történt benne ?! Tömegestül vonultunk ki a ligetbe. Ott ugyan nem a bábszínház érdekelt, sem a fotográfus Helf­­gott szerencsétlensége, a kit a neve nem mentett meg az istennyilától, bizonyára azért, mert az égiek nem értenek németül!) A ringlispiel sem vonzott, a czéllövészet sem, az amerikai vasút sem, de igen , a színház. Aztán még panaszkod­junk ? ! A művészet kihozott bennünket a termé­szet ölébe, hol — heves, szeles, esős idők jártak,— hát nem a természet, hanem a természetes raga­dott el! Bent a városban e közben harcz ütött ki a­­ természetesért. Az egyik párt, a természet non plus ultráját találta fel a városligetben, a másik párt csak hamisított természetet látott. Keveselte a fát, a cserjét s keveselte a művészi természetes­séget is. Csupa pezsgés, csupa élet mindenfelől. . . Más ugyan ma a május, kissé áprilisi, változékony, szeszélyes, de azért mozgalmas, — más fa, szerenád és majális nélkül is ! Egyszerre csak félreverték a harangokat. Az emberek megdöbbenve hallgatták. Nagy szeren­csétlenség érzete fogta el a lelkeket. A leghatal­masabb magyar szellemi­ atlétát leverte ez a május. Mindnyájunkon hideg borzongatás futott át, érez­tük a szellőnek csípősségét. Gyászba borult a ter­mészet, könyzáport hullatott, csak úgy vaczogott belé a fogunk. Ez a május, ez a május! Rögtön eszembe jutott az én öreg debre­­czeni sopánkodom. Hej­de igaza volt. Más ma a május, más! Hová lettek a májfák, a szerenádok, a majálisok? Egyre-násra csináltattuk a fej fákat. A szerelem rózsafája helyett ezeket a száraz, aszott fej fákat hajtotta ki! Ez a csúnya május ! Csúnya, csúnya! Zsörtölődik velünk, megbaszintgat, leveri a generálisokat, az ezredeseket, nagy erejében! A­kinek egész élete csupa diadal volt, meghódol en­nek az áprilisi májusnak. Akinek egész élete csupa kaland volt, csupa adoma, csupa kaczaj, belenyug­szik a köznapi emberek sorsába, és meghal, mint anynyi sok ismeretlen. Hatalmas május! Valami történt az idei naptárban, hiba lesz ott a kréta körül, április és május helyet cseréltek. A dinamitrobbanásoknak is május a törvényesen elfogadott ideje, a napsugárnak, orgonavirulásnak, Andrássy úti sétáknak is a május. Az idén mindez már áprilisban történt, májusra harcz és halál ma­radt, szeszélyes felfordultságban, mintha csak egy kaczér asszony rendelte volna el. Igen, igen, az idei május olyan kiaszott, de kaczér asszonyos május, nem mint az a sok régi jó május, az iruló­­piruló naivák májusa. Kaczér május ! A kedélyek ilyetén izgalmában, mint egy-egy romantikus költő, mi is vörösnek láttunk mindent. Ez a május tette, hogy minek is nevezzem. Az or­szágházban tüzet kiáltottak mindenre s a minisz­tereket fogták kérdőre a­zért esett az eső. Minek esett ? Ah, az a sok régi május! Azelőtt nem esett májusban soha, csak most, ebben az áprilisos május­ban, ebben a szeszélyes, hideg májusban! Brr! Hát mégis csak igaza van a régi debreczeni kalendáriumnak, az ő májfájával, szerenádjaival és majálisaival, az ő iruló-piruló naiv leánykáival, a­mikor nem történt semmi, csak az orgonabokrok virultak, a rózsafa hajtott ki s a lombok zöldeltek. Most bombákon járunk, esik az eső, fű a szél, mogorva a lelkünk, csak a gázlámpák lobognak ví­gan s fényeknél, itt körülöttem, mohón olvassák az esti lapokat. Az a gondolatom támad, hogy hátha csalód­tam, s még mindig csak április járja ? Mert ez csak nem májusi kép, csak nem májusi hangulat ? — Pinczér, hozzon csak egy esti lapot . . . Az esti lap élén azt vallja, hogy május van. Hm. Az újság ellenzéki. Szörnyű dolgokat olvasok benne. Tiszta lelkű férfiak, akik a közpálya síkos talaján becsülettel állnak meg, könnyelmű lerán­­gatását. A haza érdekében átvirrasztott éjjeli és átküzdött napok fényes eredményeinek gyatra ki­gúnyolását. Erős, kitűnő, igazi tettek letagadását. Tiszta szándékok gyanúsítását. És ez a lap azt vallja, hogy május van. Most már ezt sem hiszem el neki. Lazzaro­ni. Közgazdasági táviratok. London, máj. 21. Tekintettel arra, hogy Magyarországnak és Ausztriá­nak a közel jövőben aranyszükség­lete lesz, tegnap néhány üzér sok aranyat vásárolt. (M. É.) Benin, máj. 21. A »Nordd. Alig. Ztg.) Caprivi gróf birodalmi kanczel­­lár Karlsbadból, május 20-áról kelt leve­lét közli, melylyel a kanczellár az ipar fejlesztésére alakult berlini egyletek elöljá­róságának beadványára a berlini világ­kiállítás létesítése tárgyában válaszolt. A kanc­ellár legelőször is megjegyzi, hogy kérdéses, vájjon a nagyipar hajlandó-e meg­hozni a szükséges áldozatokat. Pénzügyi te­kintetben sincs még a vállalat elegendőleg biztosítva, s így a kormány elbírálására még nem érett meg. A kiállítás csak siker eseté­ben mozdítaná elő Németországban a kivi­telt, míg ellenkező esetben veszélyeztetné a német ipart. A berlini kiállítás visszahatásá­ról a német kivitelre csak akkor lehet teljes képet alkotni, ha a német kereskedők vissza­tértek Chicagóból. Világkiállítást csak az esetben lehet kezdeményezni, ha bizto­sítva vagyunk, hogy teljes sikert fogunk elérni. Páris, máj. 21. A rendőrprefektus rendelete a tőzsde idejét 12—3 óra közt állapította meg. Pétervár, máj. 21. A minisztertanács felhatal­mazta a közlekedési minisztert, hogy a szibé­riai vasutak Tonskig való, kiépítését haladékta­lanul foganatba vegye. (M. É.) Estély a Karácsonyi palotában. »Tour Budapest« adott találkozót, a társa­ság nyelvén szólva, ma este Karácsonyi Jenő gróf és szellemes neje, szül. Andrássy grófnő krisz­tinavárosi fényes palotájában. Az úri társaság azon­ban nem csak szórakozni és mulatni jött össze ez alkalomra, de szellemileg élvezni is. Az, amit a fény­ben és ragyogásban a palota raffinált ízlésű pom­pája nyújt, az a látvány, amelylyel az összegyűlt szépségek bájos alakjait látva, a szem betelni képtelen, illő keretét képezte annak a szel­lemi élvezetnek, amelyet a szemnek, fülnek és az értelemnek, valamint a magasabb müszlésnek nyújtott az élvezetes műsor, mely az estét betöl­tötte. A palota balszárnyában elhelyezett állandó színház esti 9 órától éjjeli 1 óráig kötötte le a szerencsés meghívottak figyelmét. Az első szám életkép volt. »Műkedvelők«-et láttunk a színpadon kosztümjeikben, hangszereik és szerszámaik mellett. Forgách Ilona, Hunyady Henriette, Karácsonyi Ilona, Károlyi Melinda, Keglevich Hana grófkisasszonyok, gróf Szé­chenyi Aladárné, gr. Zichy Marietta, Csekonics Sándor, Hunyadi József, Lónyay Menyhért, Peja­­csevics Albert grófok, Révay László és Vay Péter bárók és Zichy Antal gróf állottak a színpadon. A függönynek a folytonos tapsvihar következtében ötször is fel kellett szállania, annyira nem bírt be­tolni a néző közönség az érdekes látványnyal. Ezután Potier egyfelvonásos vígjátéka: »Hol a férj« következett, melyben a mai esztétikus szépségű Sennyey Mária bárónő, továbbá Széchenyi Géza, Hadik Endre és Zichy Antal grófok játszottak. Hadik Endre gróf valójában ügyes színésznek bi­zonyult, aki teljes otthonossággal mozgott hálás szerepében, és mindenki magától értetődőnek talál­ta a természetes vetélykedést Ernesztin kezéért, hisz Sennyey Mária bárónő ábrázolta. A következő darab egy ismeretes franczia monológ: »La scéne á faire« volt, egyúttal az est fénypontja. Rumerskirch Miette bárónő a férjét váró asszonyka ideges ke­délyhullámzásait oly élénk színezéssel mutatta be, hogy becsületére vált volna bármely művésznőnek. A kisasszony végtelen kellemes jelenség, behízelgő barna szemekkel és csicsergő hanggal, amelynek minden modulácziója fölött uralkodik. A szöveg szellemes fordulatait és ötleteit művészi tempera­mentummal aknázta ki s az ideges franczia nő nem csak csalódásig hű nyelvezetében, hanem a maga valóságában állott előttünk. A szűnni nem akaró taps vagy nyolczszor ívezte a tampaa elé s ez a tapsvihar többször tüntetőleg felújult, mikor a művésznő a darab után a nézőtéren meg­jelent. Az est további fénypontját Feuillet »Fehér hajszál« czímű egy felvonásos darabja képezte. Ebben gróf Pejacsevich Tódorné, szül. Vay Lilla bárónő remekelt, akit már a múlt év­ről az »Egy kis vihar« előadásából, mint ki­váló tehetségű műkedvelőt ismerünk. Gr. Pejacse­vich Tódorné mélyebb érzelmeket vegyített sze­repébe és a mellőzött asszony kedélyállapotát sa­­játszerű érzékeny felfogásban juttatta érvényre. Partnere Keglevich István gr. Duse hatása alatt a naturalista iskolát kedveltette meg a főúri kö­rökkel, úgy ebben, mint az erre következő »Un monsieur en habit noir« czimű monológban, ame­lyet ugyanazon a nyomon haladva, nagy természe­tességgel és teljes színpadi otthonossággal ját­szott meg. Éjfél utáni egy órakor a műkedvelő előadást egy megkapó élőkép zárta be, mely Benczúr műtermét ábrázolta. A mester festette legutóbbi portrék alakjai ugyanoly staffage-zsal és ugyanab­ban a kosztümben, amint azokat megfestette, álltak az üres keretek mögött. Gróf Andrássy Ti­vadarné, gróf Andrássy Sándorné, Berch­­told Sarolta grófnő, gróf Bethlen Andrásné, Lónyay Margit, Ráday Irma, Széchenyi Alice grófnők a maguk természetes szépségével meghat­ványozták az élethűen bemutatott műterem ér­tékét. A nézőközönségen a meghatottság csendje vett erőt s perczek teltek el, míg a tapsvihar ki­tört, hogy aztán szűnni ne akarjon. A műsor ösz­­szevágósága, az előadások ügyes rendezése kelle­mesen lepte meg Klotild főherczegasszonyt, aki fiaival, József Ágost és László főherczegekkel. Sztá­­ray grófnő udvarhölgye kíséretében pontban 9 órakor érkezett meg és megjelenésével fokozta az estély fényét. A társaság ezután a legkedélyesebb hangulatban a tágas főúri termekben oszlott szét és két órakor vacsorához ült. Itt említjük fel még, hogy a darabokat Vízvári Gyula tanította be, az élőképeket pedig Mannheimer Gyula rendezte. Jelen voltak : gróf Almássy Kálmán és neje, ifj. gr. Almássy Kálmán és neje, gr. Almássy Dé­nes és neje, gr. Almássy György és neje, özv. gr. Andrássy Gyuláné, gróf Andrássy Aladár és neje, gr. Andrássy Tivadar és neje, gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Géza és neje, gr. Andrássy Sándor és neje, gróf Apponyi Albert, gróf Apponyi Lajos és neje, gróf Apponyi Antal és neje, báró Ambrózy Béla, Atzél Béla báró és neje, Atzél Lajos báró, Bánffy Miklós gróf, Bánffy György gróf és családja, gróf Batt­hyány Géza és neje, Batthyány Lajos gróf és neje, Batthyány Elemér gróf, Batthyány István gróf, Bartók Lajos, Beniczky Ferencz és családja, Be­­niczky Gábor és neje, Beöthy Ákos, Beretvás Endre, Blaskovich Miklós és neje, Blaskovich Bertalan, Blaskovich Elemér és Ernő, Bajzáth István, Bánó Zoltán, Berchthold Arthur gróf, Bethlen Balázs gróf, Bethlen András gróf és neje, Bittó István és neje, Boronkay István, Bezerédy Pál, Bernrie­­der János, Bethlen Gábor gr., Bethlen Gergely gr., Benczúr Gyula, Bencze Ferencz, Biró La­jos és neje, Botka Béla, Beliskay Béni, Csáky Kálmán gr. és családja, özv. Cziráky János grófné, Cziráky Antal gróf és neje, Czi­ráky Béla gróf és neje, Czebrián László gróf és családja, Czebrián István gróf, özv. gróf Csekonics Jánosné, Csekonics Endre gróf és neje, Cse­konics Sándor gróf, gróf Cziráky Jánosné, Csávolszky Lajos, Czangler báró és neje, Dessewffy Aurél gróf és családja, Dániel Ernő és neje, Dőry Gala, Demkó Pál, Degenfeld Imre gróf, Decasse Ferencz gróf, özv. báró Eötvös Józsefné, Ester­házy Sándor gr., Esterházy Miklós gr., Edelsheim- Gyulay Lipót b. és neje, bg. Esterházy Pál és neje, Elek Gusztáv, gróf Erdődy Károly, gr. Erdödy Rudolf és neje, gr. Esterházy Miklós Ernő, her­­czeg Esterházy Miklós és neje, gróf Festetich Pál és neje, gr. Festetich Vilmos, gr. Festetich Andor és neje, özv. Forgách József grófné és leánya, gr. Forgách László és neje, báró Fiath Pál, Feszty Árpád, Gaál István, Geist Gáspár, Gromon Dezső, Gerlóczy Károly, Gajári Ödön, Hadik Sándor, Miksa, Béla grófok, gróf Hadik-Barkóczy Endre, gróf Hunyady László és neje, gróf Hunyady Imre és neje, gróf Hunyady József, gróf Hunyady Kálmán és családja, Harkányi Frigyes és An­dor, Horváth Károly báró, Hieronymi Károly, Heslova Richárd báró, Inkey Antal, Janko­­vich Gyula, Jankovich Béla és családja, Jakabffy Tódor, Justh Zsigmond, Jókai Mór, Jekelfalussy Lajos, Königsegg Gusztáv grófné, Kray báróné, Károlyi István gróf és családja, Károlyi Sándor gróf és neje, Károlyi Viktor gróf, Károlyi Tibor gróf, Károlyi Gyula gróf, Károlyi László gróf, özv. Károlyi Alajosné grófné, Keglevich Béla gróf, Keglevich István gróf, Keglevich Gyula gróf és neje, özv. Korniss Miklós grófné, Kiss Pál és neje, Korányi Frigyes, Lipthay Béla báró és neje, Lipthay Frigyes és neje, özv. Lónyay Béla grófné és családja, Lónyay Menyhért gróf, Lónyay Ele­mér gróf, Lázár Jenő gróf, Lyka Döme, Mesnil Viktor báró, Majláth Géza gróf, Majláth György gróf és neje, Majláth József gróf és neje, Majthé­­nyi László és neje, Migazzi Vilmos gróf és családja, Náday Ferencz, Nádasdy Ferencz gróf és csa­ládja, Nádasdy Tamás gróf, Nákó Kálmán gróf, Nopcsa Elek báró és neje, Nemes János gróf, Nikolics Fedor báró és neje, Odescalchy Gyula és neje, Odescalchy Géza herczeg, Orczy Béla báró, Orczy Thekla báróné, Pálffy Sándor gróf, Pálfffy Miklós herczeg és neje, Pálffy Ödön gróf, Pálffy Móricz gróf, Pallavicini Ede őrgróf, Péchy Andor, Pongrátz Anzelm báró, Prónay Dezső báró és neje, Pálffy István gróf és családja, Pálffy József gróf, Pálffy János gróf, Podm­aniczky Frigyes báró, Pejacsevich János gróf és ne­je, Pejacsevics Márk gróf és családja, Peja­csevich Tódor gróf és neje, Pejacsevich Gábor gróf, Papp Géza, Révay Gyula báró és neje, Ré­­vay Simon báró és neje, özv. Révay Si­mon bárónő, Ródl Béla báró, Ródl Lajos báró, báró Radvánszky Géza és neje, özv. Ráday Por­­gan grófné, Rohonczy Gedeon, Radisics Jenő, Ró­nay János, gr. Szapáry Gyula és neje, gr. Széche­nyi Béla és családja, gr. Széchényi Aladár és neje, gr. Széchényi Gyula és neje, gr. Széchényi Emil és neje, gr. Széchényi Imre és neje, gróf Széché­nyi Pál és neje, gróf Széchényi Géza és Kálmán, Lajos, Andor, Domonkos és Tivadar grófok, Sze­mere Miklós, Szlávy József, Sennyey Béla báró, Schell Rudolf báró, Schell József báró, Széll Kál­mán és családja, Sennyey István báró, Seny­­nyey Lajos és családja, Somsich József gróf, Szapáry György és József grófok, gr. Szapáry Géza és neje, Szapáry László és Pál grófok, Sza­,Tajván és Péter grófok, id. Szapáry családj­a, gr. Szécheny Ulin, Ipontyi Kál­mán, báró Sennyey Béla, Szirmay Pál és családja gr. Teleky József és neje, Tisza István, gr. Teleky Gyula és neje, gróf Teleky Géza és neje, Teleky Ede, Sámuel és Domonkos grófok, báró Trautenberg Frigyes és neje, Rostaházy Kálmán, Ujházy Ede, Keglevich István gróf, Vécsey Jó­zsef, Miklós és Sándor bárók, Vay Péter, Gábor és Miklós grófok, Wenckheim Frigyes gróf és neje, Wenckheim István gr. és neje, Wenckheim Dénes és Wenckheim Ferencz grófok, Vízvári Gyula, Zay Miklós gróf és neje, Zay Imre és László grófok, Zselénszky Róbert gróf és neje, Zichy Já­nos gróf és neje, Zichy Nándor gróf és családja, Zichy Aladár, Ferencz, Pál és Jenő grófok, ifj. Zichy Nándor gróf, Zichy Antal gróf, Zichy Ist­ván, Kázmér és Béla grófok, ifj. Zichy Béla gr., Zichy Jakab, Nép, János grófok, Zichy Ferraris, Manó és Lajos grófok, Zichy Gusztáv gr. és neje. Hírek. Május 21. Adakozások: Baross szobra. A Baross-szoborra újabban adakoztak a Nemzet szerkesztőségénél: Darányi Ignácz úr ivén, Berzeviczy Albert, Fáy László, Gromon Dezső, Jakabffy István, Kemény Kálmán báró, Latinovics Gábor, Rohonczy Gedeon, Szent­­kereszty Béla b., Teleki Domokos gr., Teleki Géza gr., Török József gr. és Darányi Ignácz 25—25 forintot. Összesen.......................... 300 frt — kr. Eddigi gyűjtésünk..................... 443 frt 15 kr. Összesen . 743 frt 15 kr. A beküldött összegeket gyümölcsözésre a pesti hazai első takarékpénztáregyesületnél helyez­tük el. A Nemzet szerkesztősége. Klapka koszorúja. Klapka koszorújára újabban adakoztak a Nemzet szerkesztőségénél: »Budapest« Szerkesztősége . . 2 frt — kr. Kemplen Gyula 20 frt aranyban Eddigi gyűjtésünk 40 » — » Összesen 42 frt — kr. és 20 frank aranyban. Gyümölcsözés végett elhelyeztük a Pesti Első Hazai Takarékpénztárnál. A Nemzet szerkesztősége. A koronázás jubileuma. A király bevonulása, ő felségének f. évi junius hó 6-án történendő ünnepélyes bevonulása alkal­mával a fogatok rendezésével a szervező bizottság által alulírott bízatván meg, e tárgyban általános tájékozásul a következőket kell közölnöm. Az eddigi rendelkezések szerint ő felségét f. évi június 6-án d. u. fél 3 órakor a budapesti nyu­gati pályaudvaron történendő megérkezésekor a főbb polgári és katonai hatóságokon kívül a tör­vényhozás mindkét házának tagjai, a törvényható­ságok küldöttségei és a főváros bizottsági tagjai fogadják s ugyanezek fogják díszkocsiban vagy csinos kiállítású saját fogataikon ő felségét disz­­menetben a budavári királyi palotába felkisérni. Bérkocsik vagy bérkocsi kiállítású fogatok a me­nethez nem csatlakozhatnak, hanem a budai fogad­tatásra a Margithídon keresztül mennek fel a várba, hova ez után a menet megérkezése előtt jutnak el. Miután a menet rendezése és beosztása a helyszínen s az ünnepélyesség perczében nem eszközölhető, de már az ünnepély méltósága is megkívánja, hogy a fogatok felállítása előre meg­állapított terv szerint, minden fennakadás nélkül történjék, midőn egyrészt felkérem, hogy a menet­ben díszhintókban, vagy saját fogataikkal mentül többen vegyenek részt, egy alkalommal arra is felkérem a résztvevőket, hogy kocsijaik leírását legkésőbb f. évi június hó 1-ig a nemzeti lovarda egylet titkári hivatalába (Eszterházy­ utcza 32. sz.) bejelenteni szíveskedjenek, hogy a pályaudvarba leendő bemenetre szolgáló igazolványok kiadása és a kocsik beosztásáról idejekorán intézkedhes­sen­. Ezt a bejelentést annál inkább kell kérnem, mert igazolvány és a beosztást feltüntető szám nélkül a menetben egyáltalán senki részt nem vehet. A nemzeti lovarda egylet titkársága napon­kint d. e. 9—11 óráig készséggel szolgál felvilágo­sításokkal. Budapest, 1892. május hó 20. Gróf Andrássy Géza: A lovas bandérium. A koronázási jubileum ünnepélyei alkalmából ő felsége fogadására szer­vezett lovas diszbandérium rendezésével a szer­vező bizottság engem bízván meg, azon urak tá­jékoztatása végett, kik a bandériumban való részt­­vétőket bejelentették, szükségesnek tartom az eddigi megállapodásokat közölni. A megjelenés önként értetődik, hogy magyar díszben, kardosan történik, a lovak hímzett taka­róval (sabrak) leborítva, hozzá illő díszszerszám­­mal és pedig tetszés szerint szabadon vagy csatló­sok által vezetve, kurtított farkú lovat a menetbe beállítani nem lehet. A beosztás i. é. június hó 3-án d. u. 3 órakor a Nemzeti­ Lovardában (Eszter­házy-utcza 32 ) fog megtartatni, mely alkalommal a résztvevő urak rendes utczai öltönyben keretnek megjelenni, a lovakat azonban teljes diszfelszere­­léssel kell a helyszínére vezettetni. Budapesten, 1892. máj. 20. Gr. Károlyi István: A koronázási jubileumnak programmja annyi­ban gazdagodott, hogy ő felsége junius 8-án szemlét tart az egész budapesti hely­őrség felett. A koronázási ünnephez Pancsova város tör­vényhatósága hódoló kül­döttséget választott, mely Péter Pál polgármester elnöklete alatt Jovanovics, Boborny, Christian, Graff, dr. Kaszapinovits és May képviselőkből áll. Azonkívül hetedikén nagy kivi­lágítás és zenés takarodó lesz. A népünnepet rendező bizottság ma délután ülést tartott Gombár Tivadar elnöklete alatt.­­ Veródy Károly budapesti kit. tanfelügyelő beje­lentette, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter az ünnepiesség egyik napján tornaversenyeket akar rendeztetni, kizárólag budapesti gimnáziumi tanulókkal s­óhajtja, hogy e versenyek beillesztes­­senek a programaiba. Az ügyet a tanács fogja el.

Next