Nemzet, 1892. május (11. évfolyam, 3475-3505. szám)
1892-05-04 / 3478. szám
Szerkesztőség: frerenciek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk és Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) 3478. (124 ) szám. Esti kiadás: Budapest 1892. Szerda, május 4 Kiadó-hivatal, Serencziek-tere, Athenaeum-épület, földszinti Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ................................................... 2 frt. 3 hónapra ................................. 6 > 6 hónapra ................................................... 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * óra 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) XI. évi folyam. Országgyűlés. A földmivelési minisztérium költségvetésének tárgyalását folytatta ma a képviselőház. Csendesen indult a szántóvető emberek vitája, de azért sok figyelemreméltó momentumot tartalmazott. Hajós József a nemzeti párt új tagja szakszerű beszédet tartott, melyet pártfelei figyelemmel hallgattak. Csigó Pál a szabadelvű párt új tagja gyakorlati gazdának mutatta be magát, midőn a szabadelvű párt figyelmétől kisérve a földmivelési miniszter figyelmét az elpusztult szőlőterületek más irányban való értékesítésére hivta fel. Uray Imre és Bujanovics Sándor után Münnich Aurél szólalt fel s elismerését fejezte ki a földmivelési miniszter iránt az általa létesített nyaraló telepekért, de hangsúlyozta azt, hogy a már létező telepek fennmaradását az újak ne veszélyeztessék. Bethlen Balázs gróf szakszerű földmivelési beszédet mondott, melyben különösen a kisbirtokos osztály érdekeinek istápolását ajánlottam a kormány figyelmébe. Az új képviselőt sokan üdvözölték. Makfalvay Géza a budget ellen beszélt a nemzeti párt helyeslése mellett. Az ülés végén Gromon Dezső államtitkár válaszolt a beteg honvédelmi miniszter helyett Thaly Kálmán interpellációjára, melyben azt a debreczeni esetet hozta föl, hogy egy elmulasztott tisztelgés miatt egy tiszt fölpofozott egy közhonvédet. Az államtitkár ismertette a vizsgálat eredményét, melynek vége az lett, hogy az illető tisztet tíz napi szobafogságra büntették. Thaly Kálmán azt követelte, hogy a tisztet nevezze meg az államtitkár, mit azonban Gromon megtagadott, mert szerinte igazságtalan volna a tisztet még azzal másodszor is megbüntetni, hogy neve nyilvánosságra kerüljön. Horváth Gyula erre ingerülten közbeszólott: »No hát akkor én azt a névtelen tisztet disznó gazembernek mondom ! Majd megnevezi igy magát!« — A választ a ház tudomásul vette. Legvégül Ónodi Géza a rakamazi tűz tárgyában interpellálta a kormányt. A képviselőház ülése máj. 4-én. Ülés kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Bánffy Dezső. Jegyzők: Josipovich Géza, Schober Ernő, Szederkényi Nándor. A kormány részéről jelen vannak : Szapáry Gyula gr. miniszterelnök, Wekerle Sándor, Bethlen András gr., Josipovich Imre, Csáky Albin gr. Felolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja Szepes vármegye közönségének feliratát, melyben Barsvármegye közönségének feliratát pártolván, egy országos állategészségügyi kártalanítási alap létesítése iránt kérelmez. — Kiadták a kérvényi bizottságnak. Bemutatja Zólyom vármegye közönségének feliratát, a vármegyék javadalmazásának oly mérvben való emelése iránt, mely lehetővé tegye a vármegyei alkalmazottak illetményeit, az állami tisztviselők részére tervezett fizetésemelés arányában javítani. — Kiadták a közigazgatási bizottságnak. Bemutatja Bánfi János karánsebesi polgári iskolai igazgató és társainak, a kaposvári pénzügyigazgatóságnál alkalmazott, állami végrehajtóknak kérvényét, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. — Kiadták a pénzügyi bizottságnak. Miklós Ödön a közgazdasági bizottság előadója: T. ház ! Van szerencsém a közgazdasági bizottság nevében a kereskedelmi miniszter ur által benyújtott »kereskedelmi viszonyainknak Szerbiával legfeljebb 1893. évi junius 30-ig való ideiglenes rendezéséről és az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájának VI. osztályához tartozó 24. szám utáni 2. jegyzet hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a jelentést bemutatni. Annak idején napirendre tűzik, Ónody Géza a múlt szombatról elmaradt interpellációját az ülés végén fogja megtenni. A földművelési tárca költségvetése. Hajós József nagyon sovány eredménynek találja azt, ami a földművelés érdekében történt. A mezőrendőrségi törvény, bár hét év óta sürgetik, még ma sincs a ház asztalán és várni lehet, amíg oda kerül. A vízjogi törvény revízióját is a közigazgatási reformhoz kötik s előbb kontemplálják az állások szervezését, semmint az állások ügyköre meg volna határozva. A miniszter gazdasági felügyelőktől várja a mezőgazdaság fejlődését. Czélravezetőbb volna a gazdák bizonyos autonomikus szervezése, melynek legfelső fóruma a gazdasági főtanács volna, mely szakkérdésekben véleményt adna a kormánynak. Legnagyobb baja a földmivelési tárcának mostohán dotált állapota s a meglevő budget-keretben a rendelkezésre álló összegek aránytalan felosztása a különböző gazdasági ágak között. A jóakaratot, a buzdítást minden téren nem lehet megtagadni a minisztertől, de egyéb érdeme alig van s e tárcza sorsát ugyanazon a nyomon találjuk, amelyre a Tisza-kabinet hosszas uralma alatt kárhoztatták. A gazdasági kérdést sem találja még csak megközelítőleg sem olyannak, aminőnek par excellence földmivelő országban lennie kell. A téli tanfolyam sem fog ezeken az állapotokon segíteni. A birtokfelosztást szintén nem tartja czélszerűnek, mert a föld mivelése csak bizonyos darabban fizeti ki magát, annál kisebben már nem. A tárcza költségvetését nem szavazza meg. (Helyeslés balfelöl.) Csigó Pál: T. ház ! Nem akarván ismétlésekbe esni, egy vidék földművelése érdekében szólok, amelyet nagy válság fenyeget, a Balaton északnyugati kies fekvésű párján, mondjuk hazánk egyik legszebb vidékén, Halában, amelyet Isten különösen szőlő-, vagy bortermelésre alkotott, műveltetett eddig 25 ezer katasztrális hold szőlő oly lejtős hegyek oldalán, mit más művelési ágra, talán silány legelőnek használni nem lehet. E 25 ezer hold szőlő után élt 70,000 lakos és élvező utána a hasznot, úgy az állam holdankint egész 3ti írt tiszta jövedelem után esedékes évi adót; most e vidék réme, a filloxera rohamosan pusztítja a szőlőket, fele részben már elpusztiá, a másik fele részében szintén ott van, igy csak idő kérdése 2—3 év, az is kipusztul; szántóföldje e hegyes vidéknek lakossága arányához kevés, eddig is Somogy- és Veszprém vármegyékből szerzi be részben kenyérnek való gabonáját, szántóföldjét is fenyegeti veszély a záporok alkalmával a hegyekből lerohanó vadvíz magával sodorván a fenforgó köveket, elértékteleníti a szántóföld és réteket, mitől korábban nem kellett tartani, mert a hegyek oldalán sűrűn beültetett szőlők és azok között alkalmazott vízfogók megakadályozták újra beültetni a hegyoldalakat, míg a filloxéra el nem pusztul, nem lehet, mert a honi szőlőfajokat nyomban elpusztítja, az ellenálló amerikai fajok pedig nem tenyésznek a többnyire mésztalajos hegyeken, talán a 25.000 hold szőlőből 7—8 ezer holdat lehet számítani, hol az amerikai ellenálló szőlőfaj tenyészik, a többi 17—18 ezer hold értéktelen területté válik. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk !) Hogy mi volt a szőlő és bortermelés e vidék lakosságára, röviden ismertetem : egy hold szőlő 500—3000 frt értéket képviselt s ily áron szívesen vették; a termésnél vegyük a minimum egy hold után 10 hektoliter bort, 25 ezer hold után termett 250,000 hektó, hektóját 10 frtjával számítva 22 4 millió frt folyt be a vidékre, esvén belőle minden személyre 40 frt; ezen jövedelem elmúltával a lakosság felének vagy egy harmadának el kell vándorolni e vidékről más hazát keresni, mint már meg is kezdték Kecskemétre, Slavoniába és Amerikába. Kecskemétre az úgynevezett Weber szőlőtelepre áthelyezkedő 200 családnak sem biztos a jövőjük, mennyiben hallomás szerint cselédszerep jut osztályrészekül, pedig egy-egy családnak 300 frt értékű vagyont kell odavinnie, a Szlavóniába kivándorlók horvátokká lesznek, az Amerikába szökdösök pedig végkép elvesznek a hazára. E vidékett nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) szerény nézetem szerint ott, ahol a honi szőlőfajok kipusztultak és ellenálló amerikai szőlőfajok nem tenyésznek, a dohánytermelést kellene meghonosítani, talán a dohány lenne még az a termény, mi a szőlő után legjobban kifizetné magát e hegyes vidéken, hiszen hol jó bor termett, ott dohány is jó terem s dohány alá megművelné az ottani nép azon földet is, melyet ekével szántani nem lehet, kívánatos lenne egy dohánygyár felállítása is, munka kell a népnek, úgy meg fog élni, eddig nem szorult semmiféle államsegélyre, de ezután, ha munka nem adatik neki, minden évben bizonyos a nyomor és olyan »árvas ínség«. Ezek folytán tisztelettel kérem a t. földmivelési miniszter urat, küldjön ki e vidékre szakembereket, kik apróra szerezzenek maguknak tájékozást és nyújtsanak be oly tervet, amivel e vidék lakossága megmenthető. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Uray Imre a budget mostoha gyermekéről, a földmivelés ügyéről kötelességének tartja szólani. Ez a tárca nem csupán a kormány, de maguk a képviselők szükkeblűsége miatt is olyan mostohán dotált. A ház kétharmada gazdálkodó ember selannyira nincsen érzékük a saját érdekeik iránt, amelyek különben az ország érdekei is, hogy szótalanul nézik ez érdekek elhanyagolását. A faárak aránytalansága miatt panaszkodik elsősorban, majd a lótenyésztésben követett gazdálkodás káros követelményeire utal. Nem fogadja el a költségvetést, Münnich Aurél! T. ház! Egy oly kérdésre kívánok röviden reflektálni, mely bár nem foglaltatik az előttük fekvő költségvetésben, de szerintem mégis e tárczához tartozik. Ez a klimatikus és nyaralótelepek létesítésének előmozdítása és támogatása. Minden ország igyekszik a természet kincseit, regényes tájékait kihasználni olyan formán, hogy ott nyaraló telepeket létesítve, emelje az idegenforgalmat és ezzel megkönnyítse az ottani lakosság megélhetését. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Magyarország azon szerencsés helyzetben van, hogy bőségesen vannak természetes kincsei, bőségesen akadnak regényes és vadregényes vidékei, melyek azonban, szerintem, még teljesen kiaknázva nincsenek, amennyiben azon vidékek még nem tétettek hozzáférhetőkké és leginkább abból váz okból van kifogásom ez ellen, mert e tekintetben még messze hátra vagyunk a külfölddel szemben. Tudjuk ugyanis hogy a külföldön aránylag olcsó pénzért sokkal nagyobb kényelmet talál minden utazó, mint nálunk. (Igaz ! Úgy van a jobboldalon) Tehát, habár tömegesen keletkeznek ezen nyaralók és fürdőtelepek, mégis sok kívánni való marad hátra. A földmivelésügyi miniszter úr széles látkörével és mindenre kiterjedő gondosságával ezen kérdésre is kiterjesztette figyelmét és örömmel olvasom az utolsó napokban, hogy Alsó-Hámor, Lubodina és Hidegszamos vidékén ily nyaraló telepek létesíttettek. De arról is van tudomásom, hogy a Szepességben, a Tátrában hasonlókép vásárolt a minisztérium és a kincstár egy erdőterületet, amely az én tudtommal, hasonló czélokra van fentartva. A felvidéki ínségről sok szó volt itt a házban és nem csoda, hogy a felvidék képviselői közül többen proponáltak bizonyos módokat amelyek foganatba vétele által a felvidéki lakosság megélhetését könyíteni lehet. Miután az ipar nálunk, sajnos hanyatlott , miután a bányászat, amelyre talán lesz alkalmam a pénzügyminisztérium költségvetésének tárgyalása alkalmával visszatérni, hasonlóképen pang, mindenesetre szükség van arra, hogy a Szepesség és a felvidék gondoskodjék oly eszközökről, melyek a megélhetést megkönnyítik és így leginkább a Szepességben létesültek azon nyaralótelepek, melyek ma igyekeznek feladatuknak megfelelni. De ha én teljes elismeréssel és méltánylással fogadom az igent, miniszter úrnak azt a törekvését, hogy ily nyaraló telepek létesítését előmozdítsa, meg kell jegyeznem, hogy én a magam részéről ezt a törekvést csak úgy helyeselhetem, (Halljuk! Halljuk!) ha az igen t. miniszter úr ilyen területeken nem konkurrens vállalatokat létesít, (Helyeslés jobbfelől.) nem igyekszik ez által, a most már fenálló és létező nyaraló telepeket és fürdőhelyeket elnyomni, hanem, hogy ő, amint én ezt az ő intencziójának hiszem, a mostan fenállókat támogatja, és ezzel kapcsolatban és azok közreműködése mellett igyekszik a többieket létesíteni. (Helyeslés a jobboldalon, ott pedig, hol ilyenek még nincsenek, ezek szervezkedését törekszik előmozdítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Én a magam részéről azt hiszem, hogy a miniszter úr ezt a szért nagyon könnyen érheti el, ha részben ott, hol a kincstári birtok, vagy erdőség van, azt az ily telep létesítésére a vállalkozónak olcsón átengedi s a vállalatot elősegíti az által, hogy adóengedményekben részesíti, az építőanyagot s a tűzifát olcsóbban adja. (Helyeslés a jobboldalon.) végül az által, hogy terveket bocsát a vállalatok rendelkezésére, hogy azok telepeiket a külföldi mintákra is czélszerűen berendezhessék. Ilyen formán fogom én fel a miniszter úr működését és meg vagyok győződve, hogy lesz kegyes megnyugtatni és azokat a köröket, melyek nyugtalanok annak következtében, hogy a miniszter úr fürdőtelepeket akar létesíteni, hogy nem konkurrens vállalatok lesznek azok, melyek tervbe vetettek. Ha már ezen kérdésben felszólaltam, legyen szabad még megjegyeznem azt, hogy a magam részéről nagyon czélszerűnek tartanám, ha a kincstár tulajdonát képező fürdők, melyek most különféle minisztériumok kezelése alatt állanak, egy kézbe összpontosíttatnának. Mert tudjuk, hogy most a Herkules-fürdő a földmivelésügyi minisztérium, a Hank fürdő a pénzügyminisztérium, Buziás fürdő pedig a kultuszminisztérium kezelése alatt van. Ez a kezelést nagyon megnehezíti s én azt hiszem, ha azt a czélt el akarjuk érni, amelyet most röviden jeleztem, nagyon czélszerű volna e fürdők kezelését egy minisztériumra bízni és akkor ez az egy minisztérium azon helyzetben volna, hogy megfelelő közeget alkalmazhatna és tarthatna, aki a többi fürdők fejlődésére is közreműködhetne, illetve a felügyeletet gyakorolhatná. (Élénk helyeslés jobb felől.) Én azt hiszem, hogy ha erre a t. miniszter úr egy nem is nagyon nagy összeget venne fel a budgetbe, ezen czért el lehetne érni és az bő kamatot hozna a jövőre nézve. Én csak a t. miniszter úrnak figyelmét akartam erre a körülményre felhívni és igen örvendenék, hogy ha a t. miniszter úr az általam fölvetett kérdésekre válaszolna és egyúttal megnyugtatna az irányban is, hogy a czélja csak az, amit a magam részéről jelezni bátor voltam. (Helyeslés jobbfelől.) A költségvetést elfogadom. Bujanovics Sándor kritizálja a költségvetésnek az állattenyésztésre vonatkozó tételeit s a felvett összegeket oly csekélyeknek mondja, amelyek a czél megvalósítására nem elégségesek. Szól ezután a felsővidéki kisbirtokosság pusztulásáról és a kivándorlásról. Ma a felsővidéki népnek nincs szüksége az ügynökökre, azok maguktól vándorolnak ki munkakeresés végett. Igaz, hogy hoznak haza pénzt, de amelyik ma Amerikából tért haza, az nem válik itthon hasznos munkássá,hanem ügynöke lesz a kivándorlásnak. Nem azon kisbirtokosok érdekében szól, akik önmaguk voltak pusztulásuk okai, de azok érdekében, akiket a természeti viszonyok tettek tönkre. Felhozatott, hogy e segítség egyik eszköze a gazdasági szeszgyártás. A jelenlegi szeszadó törvény mellett a gazdasági szeszgyárak fenn nem állhatnak. Fejtegeti azokat a módokat, melyekkel e bajon segíthetnének. Ajánlja a mondottakat a miniszter figyelmébe. (Helyeslés balfelöl.) Az ülés további folyamáról reggeli lapunkban közlünk tudósítást. Az ágostai ev. egyház zsinata. Péchy Tamás elnök nyitotta meg az ülést, üdvözölvén a zsinatot a maga és elnöktársa nevében. A múlt zsinati ülésszaktól nyert fölhatalmazás alapján hívták össze a mai napra a zsinat ülésszakát. Fölkéri Gyurácz Ferencz jegyzőt és dr. Hankó Sándor jegyzőt, hogy a mai ülésen a jegyzői teendőket végezzék. Ezután Karsay Sándor püspök, egyházi elnök, imát mond, az ég áldását kérvén a királyra, akinek védszárnyai alatt a zsinat tanácskozik, a hazára és egyházra. Ezután Péchy Tamás elnök megnyitja a zsinat tanácskozásait. A magasztos hangok után, melyek elnöktársa ajkairól az imént elhangzottak, még egy kérése van a zsinat tagjaihoz. Midőn a protestáns szabadságszeretet tovább táplálásán s a szabadságon alapuló egyházszervezet fölépítésén fognak tanácskozni, arra kéri a képviselőket, hogy szabadságukat a rend és törvények korlátai között gyakorolják, nehogy az szabadossággá váljék. (Helyeslés.) Ezután referál a bizottságok működéséről s az időközben történtekről. Az alkotmányi, törvénykezési és pénzügyi bizottságok befejezték munkálkodásaikat s azt hiszi, hogy elsősorban az alkotmányi törvényjavaslatot kell tárgyalni. A zsinat ő felségénél, a királynál küldöttségileg fogja bemutatni hódolatát s indítványozza, hogy a koronázás jubileuma alkalmából is külön mutassa be hódolatát a zsinat ő felsége trónja előtt. Bemutatja a beérkezett kérvényeket, melyeket a kérvényi bizottsághoz tesznek át; jelentést tesz a személyi változásokról, ezek közt,hogy Szontagh Pál (Nógr.) gyengélkedése miatt a kérvényi bizottság elnökségéről lemondott s egy új elnök választandó. A tanácskozások menetének zavartalan folytathatása czéljából ajánlja, hogy egy egyházi és egy világi alelnök választassák, ajánlja továbbá, hogy egy szövegegyeztető bizottságot is válaszszanak. E választásokat a legközelebbi ülésen ejtik meg. Ezután megkezdik az alkotmányi törvényjavaslat tárgyalását. Kund Sámuel előadó utal arra, hogy az egyház alkotmányi javaslat a létező alapon a szokás által szentesített gyakorlat figyelemben tartásával készült el. Oly egyházalkotmányt mutatnak be, mely az eddigi szabadságok biztosítása mellett presbiteri alapon újjászerveztetek. A beterjesztett javaslat az evangélium alapján áll, hazánk és egyházunk javára szolgál, a törvényes rendbe nem ütközik s az eddigi alkotmányhoz képest mégis üdvös haladást jelez, ajánlja átalánosságban elfogadásra a javaslatot. (Élénk éljenzés és helyeslés.) Szentiványi Árpád a törvényjavaslatban lefektetett elvek ellen fölmerült aggályait említi föl, melyek azonban a részleteknél módosíthatók lesznek. Most átalánosságban elfogadja a javaslatot, de ha aggodalmait a részletes tárgyalásnál el nem oszlatják, ő a harmadik olvasásnál nem szavazhatja meg azt. Hörn József kimondatni kívánja a lelkészi gondozás lehetősége érdekében, hogy egy-egy presbitériumban mennyi lehet a hívek száma, mert az az anomália forog fönn, hogy felvidéki községek vannak, melyekben 100 a lelkek száma és vannak, amelyekben 30.000 hívő van. Nemcsak a presbitériumnak külső képét kell a törvényjavaslatban lefektetni, hanem belső keretét is, de meg kell állapítani az egyházkerületek keretét is aráarányosabban. Podmaniczky Géza báró azt hiszi, hogy nem kellene az általános tárgyalásnál a részleteket emlegetni. Neki is vannak aggodalmai egyes szakaszokkal szemben, de ezeket majd illető alkalommal fogja hangoztatni. Általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. Török József,a segédlelkészekre hívja fel a zsinat figyelmét. Általánosságban hozzájárul a javaslathoz. Zsilinszky Mihály főispán szólal föl, kérve a zsinat tagjait, hogy ne menjenek a részletekbe s hasonló értelemben szól Péchy Tamás elnök is, mire a törvényjavaslatot általánosságban a tárgyalás alapjául elfogadta a zsinat. A czímnél Györy Elek szólal föl s fölöslegesnek tartja az »ágostai hitv.« evangélikus egyház elnevezést, mert teljesen elég az »evangélikus« elnevezés. A czimben foglalt »keresztény« szó pedig szintén nem szükséges mert ha evangéliumi a vallás, akkor természetes, hogy keresztény is. A keresztény szó kihagyását indítványozza. Török József helyesnek tartja a czimet úgy, ahogy van. Prónay Dezső báró a czimet igy indítványozza : »A magyarhoni evangélikus keresztény egyház alkotmánya« s ehhez az első szakaszban tétessék hozzá: »mely ágostai hitvallásúnak is neveztetik.« Bar1k Frigyes püspök dogmatikai, históriai és jogi szempontból az eredeti czim mellett szól. Legfeljebb azt a módosítást ajánlja, hogy »ágost. hitv. evangélikus« helyébe »evangélikus ágost. hitv.« tétessék. Még többen szóltak a tárgyhoz, mire a zsinat többsége az eredeti javaslatot fogadta el. Vidéki élet. Maros-Torda megye ma befejezte tavaszi közgyűlését, melyen a képviselővé megválasztott Balla Gyula helyébe főszolgabíróvá Bosnyai István árvaszéki ülnök választatott meg. Ausztria, Bécs, máj. 4. A képviselőház ma tárgyalta az igazságügyminiszter vád alá helyezéséről szóló indítványt. Az első szónoka iser kifejti, hogy a cseh tartománygyűlés által a 70 es években a weckelsdorfi járásbíróság kérdésében adott vélemény, minthogy az akkori kormány a járásbíróságot fel nem állította, elévült. Most a vélemény meghallgatása nélkül történt intézkedés törvényes sértést képez. A csehek ragaszkodnak Csehország mindkét nemzetének egyenjogúsításához és nem fogják megengedni, hogy a németek az ország egy részét a maguk számára különválasszák és ott uralkodjanak. Táviratok: Berlin, máj. 4. A »Tageblatt« kábeltáviratot kapott Tangából Zanzibáron keresztül. E távirat szerint Emin pasának kiütései voltak, mikor az utolsó híreket elküldötte. Dr. Stuhlmann Bukobába érkezett embereinek egészégi állapota szintén hiányos volt, a legtöbben közülök váltólázban szenvedtek. Dr. Peters egészségi állapota is sok kívánni valót hagy fenn. Seydlitz, a védcsapat fizetőmestere, súlyosan megsebesült. A németkelet-afrikai társaság a Kilimandsáron állomást létesít. (M. É.) Berlin, máj. 4. A Berliner Tagblatt szerint Wolf Jenő Tangarba érkezett. Wolf azt táviratozza, hogy legújabb hírek szerint Emin pasa himlőbe esett. London, máj. 4. Viktória királynő Battenberg herczeggel és nejével tegnap este Windsorba érkezett. London, máj. 3. Az alsóház mai ülésén Lowther parlamenti titkár a Nyassa-terület angol rezidensének, Yohnstownak ápril elejéről Zombulesiben keltezett levelét olvasta fel, mely a Shire és Nyassa -terület teljes lecsendesítéséről ad hírt. A két hatalmas tényező, Mponda és Jumke, hathatós támogatást nyújtottak az arab rabszolga-vadászok ellenében, kiket a keleti határon túlkergettek. Makanjirát a barátságos viszonyban álló benszülöttek a tó vidékéről elűzték. Karenthe főnök bejelentette, hogy Anglia politikáját támogatni fogja. A felső Shire vidékéről érkező jelentések kedvezően hangzanak. London., máj. 4. A »Standard«-nak jelentik New-Yorkból. A köztársasági nemzeti konvenczió 413 tagja támogatni fogja Harrison jelöltségét az elnökségre. Ez 62 szavazattal több volna, mint ahány szükséges arra, hogy jelöltessék. Lüttich, máj. 4. Tegnap este a városban teljes nyugalom volt. Az utczákon csendőrjáratok czirkáltak. A rendőrség azt hiszi, hogy újabb robbanás nem fog történni. Lüttich, máj. 4. Hír szerint a legutóbbi dinamitmerénylet tetteseit elfogták. Csetinje, máj. 4. Carnot, a franczia köztársaság elnöke, Bozó államtanácsi elnöknek a becsületrend nagy tiszti keresztjét adományozta. Hírek. Május 4. A koronázás jubileuma. A belügyminiszter jóváhagyólag vette tudomásul a fővárosnak azt a határozatát, hogy a koronázás jubileuma alkalmából »Ferencz József koronázó jubileumdij« czimen évi 7000 frtos alapítványt létesít és hogy a jubileum napján a király ünnepies fogadtatását, a város földíszítését, istentiszteletek tartását, üdvözlő felirat átnyújtását, kivilágítást, tűzjátékot s fáklyásmenetet tervez és egyéb ünnepiességeket rendez. Ami a korona és a koronázó jelvények közszemlére leendő kitételét illeti, e részben való elhatározását a miniszter külön fogja közölni. * Idegenek a koronázási ünnepen. A következő figyelemreméltó levelet kaptuk: »T. Szerkesztő úr! Abban a sok hírlapi közleményben, melyek eddig a koronázás jubileumának előkészületeiről megjelentek, mindeddig hiába kerestem egy betűjét is annak, hogy a főváros miként kívánja ezt az alkalmat fölhasználni arra, hogy nagyobb tömegű idegen látogatását idézze elő Budapesten ? Azt hiszem, hogy e kíváncsiságomat két dolog fölötte indokolttá teszi: az, hogy a főváros rendkívül élénk vágyakodást érez azután, hogy a touristák minél nagyobb tömegben és minél gyakrabban látogassák meg Budapestet, és az, hogy az idegenek ide vonzására van a fővárosnak egy külön bizottsága is. Már most minek epekedik Budapest a turisták látogatása után olyan nagyon, ha az ilyen nagyszerű alkalmat sincs elég élelmessége fölhasználni ? És mire való az a bizottság, ha ép akkor nem dolgozik, amikor legjobban tehetné, amikor a legerősb vonzó eszköz áll rendelkezésére ? Semmiféle város, még olyan nagy és híres is, aminek mi távolról sem vagyunk, el nem szalajtaná ezt az alkalmat s e tekintetben tanulhatna Budapest még a legkisebb európai városoktól is, — úgy látszik, hogy csupán a saját vezetőitől nem tanul semmit. Az a bandérium, amelylyel a magyar főnemesség és előkelőség fogja királyát palotájába kisérni, — megérdemli és megtalálja bőven a touristák fáradozását és figyelmét, — gondoskodtak-e arról, hogy ez valakinek előzetesen tudomására jusson? Az a kivilágítás, fáklyásmenet, díszelőadások és népünnepélyek — nem elégségesek-e arra, hogy az idegenek figyelmét rájuk egy kissé fölhívjuk? Vájjon összeköttetésbe lépett-e ez alkalommal a főváros, vagy az idegeneket ide vonzó (vagy hogy hívják ?) bizottság egyetlen külföldi utazási vállalattal ? vagy külföldi lappal, hogy ebben az irányban valamit tegyen? Mindennek, sehol semmi nyoma. Azért voltam bátor a t. szerkesztő úrhoz jó néhány sort intézni, akár úgy, mint nyílt interpellácziót Gerlóczy úrhoz, aki ez ügyeknek élén áll, akár úgy, mint figyelmeztetést a közönséghez, mely legalább így megtudja, hogy azok az urak nagyon sokat beszélnek ugyan arról, hogy ide kell vonzani az idegeneket, de amikor módjuk volna rá, akkor nem tesznek semmit. A t. szerkesztő urnák stb. Dr. K. J. ■* A marosvásárhelyi törvényhatósági bizottságnak Geréb polgármester elnöklete alatt tartott mai gyűlése elhatározta, hogy a király koronázásának 25-ik évfordulója alkalmából hódoló feliratot intéz ő felségéhez, melyet díszküldöttség fog átnyújtani. Jól határozta továbbá, hogy június 8-án a tanintézetekben ez alkalomból a tanítás szünetel és az egyházakban ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni.* Szatmár város május 2-án tartott bizottmányi közgyűlése Domahidy Ferencz vármegyei főispánnak azt az indítványát, hogy a király koronázási jubileumát ünnepelje meg, a közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta s elhatározta, hogy üdvözlő feliratot intéz a felséghez s azt Böszörményi Károly polgármester, kir. tanácsos vezetése alatt küldöttség viszi Budapestre, hogy az egyházi hatóságok felkéretnek, hogy a koronázási évforduló napon ünnepies hálaadó szemisét és istenitiszteletet tartsanak, az iskolahatóságok pedig iskolai szünetet engedélyezzenek és hogy a város külsőleg is díszbe öltözik. A hivatalos lapból. Bírósági kinevezés. A király Veréczy Gyula máramarosszigeti járásbirósági albirót a máramarosszigeti, Saághy Ferencz óbecseibirósági albirót és dr. Perczel János szegedi ítélőtáblát tanácsjegyző albirót az újvidéki törvényszékhez birákká, továbbá dr. Szagmeister Lajos szombathelyi törvényszéki jegyzőt a kiskőrösi, — dr. Pazár Zoltán miskolczi törvényszéki jegyzőt a korponai, — dr. Korponay Sándor temesvári törvényszéki jegyzőt a nagyszentmiklósi, Linksz István nagybittsei járásbirósági aljegyzőt a csaczai , végül dr. Válgyi Sándor budapesti gyakorló ügyvédet a mezőkövesdi járásbírósághoz albirákká kinevezte. Rendjelviselési engedély. A király megengedte, hogy Cingra János konzul, a porosz királyi vörössas-rend III. oszt. jelvényét; továbbá Jelinek Ferencz konzul, az orosz császári Szaniszló-rend II. oszt. jelvényét, és lovag Kohen Arthur tiszteletbeli konzul, a montenegrói fejedelmi Danilo-rend III. oszt. jelvényét — elfogadhassák és viselhessék. Áthelyezés. A király megengedte, Lengyel György rimaszécsi járásbirónak a rimaszombati, — és Ilniczky Mihály munkácsi járásbírósági albírónak, a mezőkövesdi járásbírósághoz saját kérelmükre leendő áthelyeztetését. A miniszter köszönete. A vallás- és közoktatásügyi miniszter , a szegedi ipar- és kereskedelmi kamarának abból az alkalomból, hogy a szegedi női kereskedelmi szaktanfolyam czéljaira 50 fotót adományozott, elismerő köszönetét nyilvánította.