Nemzet, 1892. május (11. évfolyam, 3475-3505. szám)
1892-05-05 / 3479. szám
vén most annak ellenkezőjét indítványozzák. Bánó József azt hitte, hogy ez a kérdés, mely nem is elsőrangú fontosságú, nem for ilyen vitát előidézni, s nem lát aggályokat Prónay Dezső báró módosításában s igy ahhoz hozzájárul. Leskó János esperes szólt aztán, látszólag a dunáninneni kerület pánszlávjai nevében. Nem fogadja el a Prónay báró módosítását, hanem az eredeti szöveget, melyet azonban kiegészíteni kíván a következő toldással: »mely a szentirás és a szimbolikus könyvek alapján áll.« Mudron Pál figyelmezteti arra a zsinatot, hogy az egyház egyetemes felügyelője, Prónay báró. (Közbekiáltások: Itt nem egyetemes felügyelő !) itt az imént unionista elveket hangoztatott. (Helyeslés.) Kijelenti, hogy a zsinat többsége ezen az elven lesz, ő és elvtársai el fogják hagyni a zsinatot, mert megbízóik ebben a kérdésben ellenkező nézeten vannak. (Nagy zaj Elálló kiáltások.) Lesko esperes indítványát pártolja. Fajnor István emlékezteti a zsinatot arra, hogy eleinte ők ellenezték a zsinattartást és sajnálattal látja, hogy máris igazolódnak aggodalmaik. Őszintén és nyíltan mondja ki a véleményét, hogy az uniónak hangoztatását olyan előkelő helyről nem várta volna, mert mindenki ismeri az ő véleményüket e tekintetben. Lesko esperes módosítását fogadja el. Fabin y Teofil az eredeti szöveget ajánlja elfogadásra. Bánó József figyelmezteti Fajnort és az ő nézeteit osztó zsinati tagokat, hogy azokon az aggodalmakon már régen túl van a zsinat, mert hiszen, bár unionisztikus törekvésekről itt nem lehet szó, a zsinat már bizottságot küldött ki a ref.testvérekkel közös ügyek tárgyalására. Tehát hiábavaló az a fenyegetődzés, hogy itt hagyják a zsinatot. Ka as Ivor báró kijelenti, hogy miután Fajnor előbbi kijelentését visszavonta, illetve módosította, nem kíván a dolog érdeméhez szólni. A zsinat különben nem fél attól a kijelentéstől, hogy ők itt hagyják a zsinatot, inkább lehet okuk félni nekik, mégpedig félni küldőiktől abban az esetben, ha fenyegetésüket beváltanák. (Zajos éljenzés.) Zdenka Pál püspök nem tartja biztatónak a jelenségeket, amelyek közt a zsinat tanácskozásait megnyitotta, mert máris szenvedélyes viták támadnak, mégpedig nem is jelentékeny kérdések fölött. Indítványozza, hogy a jelen szakaszt az eredeti szövegezésben fogadják el. Az eredeti szöveget a túlnyomó többség elfogadta, Lesko módosítása mellett mintegy tíz zsinati tag szavaz, köztük Ba 11k püspök is. A második szakasz,mely az önkormányzatról szól s a harmadik szakasz is egyhangúlag elfogadtatott. A negyedik szakaszhoz Ba 11k püspök azt indítványozza, hogy utasíttassék a reformátusokkal közös ügyeket tárgyaló bizottsághoz. Prónay báró elfogadja a szakaszt, Zeenka Pál püspök pedig szintén a bizottsághoz szeretné utasítani a szakaszt, melyben a református testvérekhez való viszonosságról van szó. Prónay Dezső báró szól a tárgyhoz részletesen. A szakasz alapelveiben helyes, legfeljebb hiányos, vagy nem egészen világos a szöveg. Nem ellenzi, hogy szabatosabb szövegezés czéljából visszaadassék a szöveg a bizottsághoz, de módosítást rajta nem helyesel. Kijelenti, hogy tíz éves egyetemes felügyelői tiszte (éljenzés) folyamán eszménye mindig az unió volt, de soha többet nem tett az unió érdekében, mint amit időközben szükségesnek láthatott, sőt talán sokkal kevesebbet tett, mint amennyit sokan tőle elvártak. Mudron Pál ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, amelyet a bizottsági tárgyaláskor kifejezett, hogy a közös bizottsághoz utasíttassék a szakasz.— Bánó József igen fontosnak tartja a szakaszt s elfogadja úgy, ahogy van. — Hörn József nem fogadhatja el a szöveget úgy, ahogy van, s nem járul ahhoz Andorka Gyula semmel. E fejlődési proczesszus nyilatkozik ama rendíthetetlen szellemi egyensúlyban és erőben, mely népünk szellemi életét jellemzi, s a melyben hatalma és elpusztíthatatlan életereje gyökerezik. Azon Elemiak és Akkádok egyenes, vagy legalább is oldalági leszármazottjai, kik Chaldea síkjain és Arménia hegyei között mint elsők hozták be a kultúrát, tartották fel a körülmények sajátos összejátszása által, egy késő kor túltengő emberfajai között. Milyj érdekes jelenség a szemlélődő bölcsésznek ! mily megkapó tünemény a költőnek! Innen ered az a jellemszilárdság, a felfogás ama széles objektivitása, mely a megmérgezett asszonyban, az elemekkel küzdő csősz monumentális mondatában : »Valahogy csak lesz, sehogy még nem volt« nyilatkozik, innen a tökéletes harmónia a vidék, az éghajlat, szóval a környezettel, mely magyar népet a legfestőiebbé teszi a világon. E harmóniának finom megfigyelése vonul végig a puszta könyvén, az teszi bölcsészetileg becsessé, művészetileg széppé. Ez diktálja neki tárgyának kezelési modorát is, mely képeinél, mert hisz a kötet inkább festve van, mint írva, kerüli a részletek túlságos kidomborítását az összhatás rovására és igen távol áll ama kellemetlen Linear-Realizmustól, melyet itt-ott irodalmunkban is feltalálunk, ahol a népéletről van szó és amelyet nálunk még mindig a modernizmus egyedüli képviselője. Justh néhány tónus helyes összeillesztése, és a nagy vonalak harmóniája által éri el a hatást, tárgyának hangulatát s ez által esszencziáját varázsolja elénk. Ez a czélja a modern festészetnek is, Millet óta. Diszkrét tónusokban tartott képei sokszor rendkívüli finomságot és átlátszóságot érnek el, mint az anya gyermekével; az esthangulat a pásztorélettel az »anyaföldben« vagy a reggel a pusztán, míg máskor mint brilliáns kolorista lép fel, terjedelmes színskálájának egész ragyogó pompájával, mint ama fényes déli meleg leírásánál a Gyopáros tónál. Bármennyire különbözők is ezek a képek, de mindegyikük egy-egy melegen átérzett benyomás költői felfogása, azért érezzük meg az egyszerű témák egyszerű »Mache«-jának átlátszóságán keresztül a bennük rejlő költői eszményt s a mély filozófiai alapeszmét. A pusztának és lakóinak nagy nyugalma, amely nem a közöny, nem az észműködés lassúságának vagy az elnyomottságnak, hanem az egyensúlyozott anyagi és szellemi erőnek a nyugodtsága, amelyet képesek megtartani a leghevesebb akczió közben is, mely a magyar népnek ama keresetlen előkelőséget adja, a puszta könyvének alaphangulata, meg ott is, ahol az impulzusok drámai erővel törnek elő. Ezt az ideális jellemvonását testileg és lelkileg ép népünknek érezte meg és adta vissza Justh kiváló művészi formában, oly világosan, érthetően, egyszerűen és költőileg, hogy ez által úgy a magyar nép, mint a magyar művészet barátait egyaránt lekötelezte. CZOBEL ISTVÁN, mert előbb egyezk®^t kíván a ref. testvérekkel mielőtt konczessziókat tenne. — Báró Podmansvsíky Géza helyesli a szöveget, elvileg elfogadja azt, legfölebb szövegezés végett utasítaná bizottsághoz. — Achim esperes a közös bizottsághoz kívánja utasíttatni a szöveget. Miután az idő előrehaladt s még sok szónok van szólásra feljegyezve, a vita folytatását a holnap reggel 9 órakor tartandó ülésre halasztották Vidéki élet. Torontál megyéből írják lapunknak: A »Nemzet« utóbbi napokban megjelent egyik számában tévesen az mondatott, hogy Torontál vármegye főispánjának magatartása az alispáni választás küszöbén, az egész megyében elégedetlenséget okoz, mivel nagy befolyását az egyik jelölt mellett veti latba, ahelyett, hogy a választásnak szabad lefolyást engedne és semleges maradna. Elmondja közleménye továbbá, hogy a főispán ez eljárása a megyei szép egyetértést meg fogja zavarni a jogosult befolyását tönkre teszi, azért is, még most, mikor még nem késő, jelentse ki, hogy ő sem a jegyzőket, sem a központi tisztviselőket, sem más bizottsági tagokat befolyásolni nem kíván, maradhat mindenki meggyőződése szerint. Nem tudom honnan szerezhette a közlemény írója információit, sem azt nem keresem, hogy mily internczióknak vélt szolgálatot tehetni, de azt tudom, hogy ha egy általjában szerzett informácziók alapján itt, úgy azokat rossz forrásból merítette Mert mindannyiunk tudtával, kik a főispáni működést élénk figyelemmel kisérjük s kik személyes tapasztalataink alapján ítéljük meg ténykedését, ily alaptalan váddal, még a legerőszakosabb okoskodás mellett sem illethetjük. Hol és mikor gördített akadályt a vármegye főispánja a választás szabad lefolyásának ? Mely alkalommal vetette latba befolyását a betöltendő alispáni szék érdekében ? Erre választ senki és sehol sem adhat. Mert a vármegye főispánja sehol és semmikor nem igyekezett megakadályozni abban, hogy választói jogát ki-ki szabadon gyakorolja. Ezt bizonyítja, ezt kell, hogy bizonyítsa Torontál vármegye érdektelen és elfogulatlan megyebizottsági tagjainak mindenike. Nincs szüksége annak, hogy a főispán ünnepélyesen és határozottan jelentse ki, hogy mindenki szavazhat meggyőződése szerint, mert ennek ellenkezőjét senkitől sem kívánta soha. Sokkal jobban ismerjük főispánunk pártatlan, sokszor talán kissé erősen is nyilvánuló igazságszeretetét, sem hogy egy percig is kételkedtem volna abban, hogy a hivatkozott czikkben foglaltak téves információn alapulnak, de az igazság érdekében kötelességemnek tartottam egy nemes és igazságosan gondolkozó férfiú egyéniségét minden tévhittől megóvni. Biztosan s nyugodtan kormányozhatja Rónay főispán jövőben is megyénket s meg lehet győződve, hogy mai működésének gyümölcse nem a meglevő szép egyetértés meghasonlására, hanem erősbitésére fog szolgálni s napról-napra nőni fog azon t. támogatói száma, kik benne egy megyénk érdekét, jólétét szívén viselő férfiút látnak. Alispánválasztás Csongrád vármegyében. Nem sokára, talán néhány nap múlva, világosan fogja látni a nagy közönség azokat a nemes önzetlen motívumokat, melyek Sima F. és Balogh J. képviselőket a csongrádi adminisztráció szellőztetésére bízták. Stammer Sándor alispán, akit régebben mindig egyhangúlag választottak volt meg alispánnak, és akinek ellenjelöltje a legutóbbi választásnál Horváth Gyula és Sima F. kívánságára éppen Balogh volt, hivataláról lemondott. Ezt a lemondást az »önzetlen« hazafiak mindig óhajtották ; azért volt a tömérdek »deez« Stammer ellen! Most Sima Ferencz kitűzte a zászlót Balogh János alispánsága mellett! A teljes baráti viszonossághoz csak az hiányzik, hogy a nagy parlamenti zajongás után Balogh meg Simát ajánlja a főispánnak. Ha ez a két állás így fogna betöltetni, akkor egyszerre szent lenne a béke Csongrádvármegyében, sőt az a csoda is megtörténnék, hogy »az adminisztráczió egyszerre jóvá és kifogástalanná« lenne. De a csongrádmegyei választóközönség nem így gondolkozik. Van itt egy derék és munkabíró főjegyző, Csathó Zsigmond, akinek, nagy pártja van, de van két derék és nem kevésbé munkabíró főszolgabíró is, úgymint dr. Kelemen Béla és Cicatricis Lajos, akikből szintén hatalmas alispánok lehetnének. Mind a három férfiú a szabadelvű pártnak rendithetlen hive. Simáék tehát azon munkálkodnak, hogy pártunkat megoszlassák és igy Balogh Jánost az egymással összeveszitek párt tusái között szépen becsempészszék a rég óhajtott alispáni székbe! Reméljük azonban, hogy a szabadelvű párt hívei nem hagyják magukat megoszlatni, hanem az említett három derék tisztviselő közül egy körül fognak csoportosulni. Ezt követeli a vármegye mostani társadalmi állapota és egyúttal a közigazgatásnak jól felfogott érdeke is! Mert csak olyan alispán kormányozhatja a vármegyét jól, aki a közönség nagy többségének támogatását bírja, aki tehát képes lesz minden körülmények között megküzdeni a társadalmi rend felbontására szövetkezett Balogh- és Sima-féle nagyságokkal is. Temes megye közgyűlésén központi főszolgabíróvá Hollósy Gyula tiszteletbeli főjegyzőt, fehértemplomi főszolgabíróvá Kapdebó Gergely eddigi lippai főszolgabírót, utóbbi helyére pedig Somogyi Gyula eddigi házközösségi főszolgabírót választottak meg. Első aljegyzővé egyhangúlag Lendvai Miklós a „Délmagyarországi Közlöny” szerkesztője lett. Elemér: Ausztria, Bécs, máj. 4. A képviselőház mai ülésén Tilfer megtámadta azt a minisztert, ki a cseh nemzethez tartozik és mégis a kormányban foglal helyet. Az elnök rendreutasítja a szónokot a »korrumpált kormány« és »államunk nem jogállam« kifejezésekért. — Plener kijelenti, hogy az indítvány nélkülöz minden tárgyilagos alapot. A törvény csak azt kívánja, hogy a tartománygyűlésnek alkalma nyíljék véleményt mondani. Még ha a tartományi gyűlés a weckelsdorfi járásbíróság felállítása ellen nyilatkozott volna is, a kormányt ez nem kötné. A weckelsdorfi járásbíróság felállítását akkor határozták el, mikor a németek még távol maradtak a tartománygyűléstől. Meg van győződve, hogy a miniszter egyáltalában nem sértette meg a törvényt. Végül napirendretérést s névszerinti szavazást indítványoz. Deym gróf elvtársai nevében a bizottsághoz való utasítás ellen nyilatkozik. — Schönborn gróf igazságügyminiszter kifejti, hogy nem politikai, hanem jogkérdésről van szó. Azt hiszi, politikai neve tisztább, minthogy gyanúsítását czélzó kísérletek vele szemben eredményre vezetnének. (Tetszés és mozgás.) Utal a morvaországi bittesi járásbíróság felállításánál felmerült analóg esetre, midőn a tartományi gyűlés ellenzése daczára annak újabb meghallgatása nélkül 15 év múlva állítottak fel járásbíróságot, miért Morvaország cseh pártja még koszost se mondott. Oly pillanatban, midőn a ház rontes nemzetgazdasági és szocziális problémákkal foglaakzik, meg kellene fontolni a dolgot, mielőtt ily gyújtóanyagot dobunk a gyülekezetbe. (Hosszam tartó tetszés.) Zucker kijelenti, hogy pártjának vezetősége arra a kérdésére, hogy mi történjék, azt válaszolta, hogy tegyen, amit akar. Mért kívánt a miniszter új véleményt, ha a régit elegendőnek tartotta? Ha újabb vélemény kéretett, miért nem várták be? Weckelsdorf nem kicsiség a cseh nép kétségtelen és mesterkéletlen izgatottságával szemben. Plener erősebb választ adna, mint amilyen a miniszter vádolása, ha egy jövendő minisztérium az alaptörvény-czikkekhez akarna nyúlni. Ha az ifjú csehek elhagynák a reichsrathot, szóló és az összes ó-csehek követnék őket. Az ifjú csehek a cseh népnek nem legradikálisabb képviselői. (Viharos tetszés az ifjú csehek padjain.) Szónok az indítvány bizottsági tárgyalását kívánja. A cseh népet nem szabad végleg elkeseríteni. (Élénk tetszés az ifjú csehek padjain.) A tárgyalást félbeszakítják. Lueger dr. kérdi a miniszterelnököt, vájjon hajlandó-e a sajtóirodának meghagyni, hogy vessenek véget annak, hogy a félhivatalos lapok a keresztény-monarkikus eszmét rendszeresen aláássák. A legközelebbi ülés holnap lesz. Anarkista háború. — Távirati tudósítások. — Páris, máj. 4. Montbrisonban, ahol Ravacholt gyilkosság miatt törvényszék elé állítják, nagy rémület uralkodik úgy a törvényszéki személyzet, mint a lakosság körében, mert az a fogadó, ahova a hóhér rendesen megszállani szokott, fenyegető levelet kapott. (M. É.) Nantes,5 máj. 4. A rendőrség tegnap letartóztatott egy embert, aki egy városi munkásnak azt beszélte, hogy három gazdag ember házát akarja fölrobbantani. Az illető bevallotta, hogy négy más anarkista segítségével föl akarta robbantani a parknegyed legelőkelőbb lakosainak házait. Öt dynamittöltényt találtak nála. Lüttich, máj. 4. A dinamitmerényletek ügyében letartóztatottak egyikénél, Beaujean-nál, egy bombát és dinamittöltényt találtak, melyeknek papírborítéka hasonlított a Boulevard Sauvenieren levő ház ablakpárkányán vasárnap talált töltények borítékához. Egy másik letartóztatott egyénnél virágcserépben találtak dinamittörténeteket. Hir szerint Beaujean megnevezte czinkostársait, kiknek elfogatását elrendelték. Lüttich, máj. 4. A Beaujean festőnél talált bomba üres volt. Beaujean atyjánál dinamitot találtak, melyet fia vitt oda. Lacroix, Beaujean festősegédje, beismeri, hogy ő követte el Noccut 22 éves puskaműves segéddel a merényeteket. A történt robbanásokat Lacroix vallomása szerint töltényekkel idézték elő, amelyek dinamittal és más robbanóanyagokkal voltak töltve, ezeket a múlt évben Flemalleban Monneau Beaujeantól lopták. A rendőrség több mint 40 házkutatást tartott. Waremmeben egy ház ablakában vasdróttal körülcsavart dinamittöltényt találtak. A gyújtó zsinórt, mely már égett, idejekorán eloltották. Brüsszel, máj. 4. Jemeppessur Meuseben egy Aimé Matheysen nevű embert letartóztattak, mert az a gyanú terheli, hogy részes a Lütichben történt dinamit-robbanásokban. Táviratok. Fiume, máj. 4. (Eredeti távirat.) A »Cravnica« itteni horvát kaszinó Vranyczany Ambro báró elnök indítványára elhatározta, hogy a többi egyesületek módjára testületieg üdvözli Batthyány Lajos gróf, új kormányzót, hivatalba lépése alkalmából. Ez elhatározás csakis ennek a horvát kaszinónak használhat, mert eddig erről az egyesületről hivatalosan nem vettek tudomást és épen ezért tavaly kihagyták a király látogatása alkalmából tisztelgő egyesületek sorából is. Most tehát ezt a hibát akként akarják jóvá tenni, hogy hivatalosan bemutatják a »Citavnica«-t a kormányzónak és arra törekesznek, hogy a kormányzó és az egylet között minél jobb viszony fejlődjék ki. Berlin, máj. 4. A képviselőház a pótköltségvetést harmadik olvasásban vita nélkül elfogadta. Róma, máj. 4. A képviselőház ülésén a tribünök zsúfolásig megteltek. Rudini miniszterelnök a miniszterválságról és annak megoldásáról tesz jelentést. A pénzügyminiszter és a kabinet többi tagjai közt felmerült nézeteltérések a pénzügyi kérdésben, mely a kormány egyik létfeltétele, lemondása benyújtására indították a kabinetet. A király fentartotta magának a döntést és megbízta a miniszterelnököt, hogy vegye fontolóra a helyzetet és lépjen érintkezésbe több politikai személyiséggel. Rudim aztán czélszerűnek tartotta Colombo lemondásának elfogadását ajánlani és azt javasolni, hogy Luzatti kincstári minisztert bízza meg a pénzügyi tárcza ideiglenes vezetésével. Ezután kijelentette a miniszterelnök, hogy a rendkívüli katonai kiadások az 1892/93. pénzügyi évre a hadügyi budgetben eszközlendő megtakarítások útján fognak fedezetet találni, s ezt a budget nem haladja meg a 246 milliót. A miniszterelnök ezenkívül az örökösödési illetékek reformját, valamint a gyufamonopólium behozatalát indítványozta, amivel a deficit 13 millióra szállíttatnék le. Ez összeg fedezésére új megtakarítások eszközöltetnének, amelyeknek könnyű keresztülvitelére a miniszterelnök törvényjavaslatot nyújt be, mely a kormányt felhatalmazza, hogy a közigazgatási szervezetben redukciókat eszközöljön. Olaszországnak fennállása óta soha sem volt kedvezőbb költségvetése, mint az 1892/93-i. Az elnök több interpellácziót jelent be a kabinetválságra vonatkozólag, melyeket azonban az illetők visszavontak. Az interpellálók Ru-Sin Sel Sil-szter elnöknek időt engedjenek a szenátusba menni, hogy ott a megfelelő nyilatkozatokat megtegye. A szünet után Marinuzzi Imbriani és Bovio képviselők beszéltek a kabinet ellen. Marinuzzivel szemben Rudini miniszterelnök tagadta, hogy Colombo miniszter lemondását a katonai kérdés idézte volna elő és kijelenti, hogy saját felelőssége alatt irányadó személyiségekkel tárgyalásokat folytatott a katonai kérdést illetőleg. Imbrianinak azt válaszolta, hogy a minisztérium mindenkor az alkotmány legszorosabb figyelembe vételével érintkezett a koronával. A korona tudja kötelességeit. Végül visszautasítja azt a szemrehányást, mintha a kabinet magatartása ingadozó volna. (Helyeslés jobbfelől.) A tárgyalás folytatását holnapra halasztották. Az ülés végén a miniszterelnök előterjesztette az Egyiptommal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről, a Svájczczal kötött kereskedelmi szerződésről s a világpostaszerződésre vonatkozólag Bécsben elfogadott egyezményről szóló törvényjavaslatokat valamint a new-orleansi eseményekre vonatkozó diplomácziai iratváltást. Róma, máj. 4. A kormány kérdést tett Konstantinápolyban , hogy Collobiano lisszaboni olasz követ kinevezését konstantinápolyi nagykövetté a szultán nem ellenzi-e. London, máj. 4. Az alsóház 223 szavazattal 148 ellenében elvetette a Baldane által benyújtott bilit, amely azt célozta, hogy a grófsági tanácsok köteleztessenek, hogy közczélokra telkeket vásároljanak. A vita folyamán Cummingham-Graham félbeszakította Asquit fejtegetéseit és szédelgésnek mondta azokat. A ház erre egyhangúlag kimondta Cummingham-Graham kizárását. A terem elhagyásakor Cummingham - Graham azt kiáltotta, hogy a szoczializmus védelmezése miatt zárták ki. Örömére szolgál, hogy majd százezrek előtt fejtegetheti e kérdést a Hydeparkban. A ház nem az a hely, ahol ily kérdéseket tárgyalni lehetne. Bern, máj. 4. (Eredeti távirat.) A »N Fr. Presse« jelentése : Frey, a katonai osztály főnöke, közelebb a Belső-Rone völgy megerősítése ügyében indítványt fog a szövetségi tanácshoz előterjeszteni, hogy júniusban végleges határozatot hozhasson. A katonai osztály valószínűleg St. Maurice megerősítését fogja ajánlani. A tábornoki kar Martigny megerősítését is óhajtotta, csakhogy az 12 millió frank költséggel járt volna. St. Maurice megerősítésének költségei mintegy 2 millió frankra rúgnak. Szófia, máj. 4. K u s e 1 e v, a kinek ügye nem régiben olyan nagy port vert fel, atyja révén szoros összeköttetésben állott az odesszai emigránsokkal. Előadása kétségtelenné teszi, hogy Vukovich gyilkosa a »Czár« nevű orosz gőzösön menekült el Odeszszába, a gyilkosság elkövetése után két nappal, ahonnan aztán orosz hatóságok védelme alatt folytatta útját Oroszország belsejébe. Werdson és Christo érdekelve vannak ebben a dologban, azonban a gyilkosságot nem ők hajtották végre. Biztos részletek Sismanovtól, Tufekcsivtól és Greorgievtől kaphatók, akik mindent előre tudtak. Kuselev vallomásából még az is kiviláglik, hogy Belcsev meggyilkoltatása után Belcsev gyilkosát még egy hétig Kuselev atyjának szófiai nyomdájában tartották elrejtve és ezek ezután segítették el Odesszába. Szófia, máj. 4. (Eredeti távirat.) Belcsev meggyilkolása ügyében a vizsgálatot befejezték. A vádlottakat a katonai törvényszék fogja elitélni. A per május hó folyamán kezdődik. Páris, máj. 4. (Eredeti távirat.) A Dahomeyre vonatkozó katonai előkészületekről írják, hogy a múlt héten Dahomeybe elindult gőzös 100 utasa között 10 tábori lelkész és 10 apácza volt a sebesültek ápolására, 50 trailleur Algírból, továbbá 100 tonna puskapor és minden egyéb szükséges hadiszer. Ezt a gőzöst egy másik követi szintén hadiszerekkel megrakottan. Szenegál kormányzója parancsot kapott, hogy a rendelkezésre álló tirailleuröket indítsa útnak haladéktalanul Kotona felé. Beuinba a benszülöttek pótlására több zászlóalj megy Algírból. (P. C.) Páris, máj. 4. Az elnök elrendelte, hogy a Diego Suarezben bennszülöttekből gyalogos hadtestet alakítanak, mely hivatva lesz a Madagaskar partján lévő franczia telepek megvédelmezésénél közreműködni. Belgrád, máj. 4. (Eredeti távirat.) A hadügyminiszter elrendelte az erődítési munkálatok folytatását a szerb-bolgár határon. Ennek a rendelkezésnek egy időben való megjelenése a miliczia első korosztályának imént történt három napi fegyvergyakorlatra való behívásával a lakosságban bizonyos nyugtalanságot idézett elő, aminek azonban teljes alaptalansága nyilvánvaló abból, hogy az említett munkálatok már régebb idő óta folynak s most azokat csak folytatják, a miliczia behívása fegyvergyakorlatra pedig minden évben meg szokott történni. E rendelkezéseknek tehát semmi további fontosság sem tulajdonítandó. (P. O.) Pétervár, máj. 4. Aczári pár május 21-én Berlinbe utazik. A látogatás hivatalos bejelentése a napokban fog megtörténni. (M. É.) Pétervár, máj. 4. A »Novoja Vremja« írja: Dimitrov fogadtatásának a konstantinápolyi orosz nagykövet által túlságos nagy jelentőséget tulajdonítanak. Nyilvánvaló, hogy Nelidov nem akart tovább is kitérni a ma- KoÄnräpST^i'ft101^2^. el°1’ ““fi7 melyek irántok voltak Oroszországé -£ve' A nevezett lap szerint Nelidov kijelentette, hogy Oroszország nem fogja elismerni a mostani bolgár kormányt, ha a koburgi száz esztendeig marad is ott. Pétervár, máj. 4. Hír szerint Hirseh bárónak a zsidók kivándorlására vonatkozó javaslata, a minisztertanács tegnapi ülésén elvi helyeslésre talált. A végleges elhatározást a terv szövegezésében teendő változtatások miatt elhalasztották. Konstantinápoly, máj. 4. (Eredeti távirat.) A »Poll. Corr.« jelentése konstatálja, hogy a görög-török határon előforduló apró villongások a legkisebb befolyással sincsenek Törökországnak, Görögországhoz való jó viszonyára, amely minden tekintetben kielégítő. A krétai ügyek jelenlegi tapintatos vezetése szintén jelentékeny mértékben járult hozzá a jó viszony megszilárdításához Konstantinápoly és Athén között. Konstantinápolyban a görög választások iránt kiváló érdeklődéssel viseltetnek. Közgazdasági táviratok. Pétervár, máj. 4. A birodalmi bizottság megengedi a zab-és tengeri kivitelét a Keleti tenger kikötőiből. A bizottság a császárhoz kérvényt nyújt be a zabkivitel teljes megengedése iránt. (M. E: Értéktőzsde Bécs, máj. 4. (Tőzsdei tudósítás.) Folytatólagos helyi realizácziók nyomtak. Végre berlini rubel javulásra némi javulás mutatkozott. Az utótőzsdén osztrák hitelrészvény 321.25 írttal jegyeztetett. Magyar földteherment. kötv. 9865. Magy. hitelb. részv. 363.25. Erdélyi vasút részv. 200.50. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 117.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 145.50. Magy. leszám. és váltóbank 114 50. Tiszai és szegedi köles. sors. 135.50. Magyar 4 száz. aranyjáradék 109.50. Magy. fegyvergyár —. Magy. vasúti kölcsön 100.—. Alföldi vasut-részvény 201.50. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. —.—. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasutrészv. 180 —. Magyar 5 száz. papirjáradék 100.65. Villamos részv.—. Magyar jelzálogbank részv. —. Osztrák hitelrészvény 321.75. Déli vasut-részv. 87.—. Osztrák 4 száz. al.járad. 110.95. Londoni váltóár 119.65. Károly Lajos vasut-részv. 213.25. 1864. sorsjegy 184 50. 1860. sorsj. 141 25. Török sorsj. 38.95.42 száz. ezüst-járadék 94.90. Dunagőzhajózási tár 3. 305.—. Dohány-részv. 174.—. Angol-osztrák-bank-részvény 149.75. Osztrák államvasuti részv. 284.62 20 frankos arany 9.50, 4.2 száz. papírjáradék 95.32 Osztrák hitelsorsjegy 187.50. Német bankváltók 58.55. Cs. kevert arany 5.64. Osztrákmagyar bank-részv. 995,9. Erdevölgyi vasut-részv. 229.75. Bécsi bankegylet részv. 114.25. Alpina-részv. 1. 595 0. Az irányzat nyomott. Bécs, máj. 4. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde gyenge magatartást tanúsított. Osztrák hitelrészvény 322.12. Osztrák-magyar államvasuti részvény 284.40. Májusi járadék 95.35. Magy. aranyjáradék 109.50. Berlin, máj. 4. A tőzsde részben gyengébb irányzatban nyilt meg, később azonban megszilárdult, azon hír folytán, hogy a czár elmegy Berlinbe. Bankok megszilárdultak, nevezetesen hitel részvények és diskontbankok magasabban jegyeztek élénk irányzat mellett. Orosz kölcsön és rubel magasabban jegyeztek. Olasz járadék és magyar aranyjáradék eleinte nyomott volt. Bankrészvények többnyire gyengén s hanyatlólag jegyeztek, később azonban megszilárdultak. Zárlatkor jegyeztek: Osztrák hitelrészvény 171.76. Osztrák-magyar államvasuti részvény 123.50. Déli vasúti részvény 41.75. Disconto bank részvény 194.50. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 93.12. Berlin, máj. 4. (Utótőzsde.) Osztrák hitelrészvény 171.87. Frankfurt, máj. 4. (Zárlat.) Osztrák hitelrészv. 274.87. Osztr. államvasuti részv. 246.62. Déli vasut-részvény 76.25. Károly Lajos vasut-részv. 1.1. Magyar 4 száz. aranyjáradék 93 20. Osztr. 4 száz. aranyjáradék . Magyar 6 száz. papirjáradék —. Alpina részv. társ. —.—. Hitelrészvény —.—. Szilárd, Frankfurt, máj. 4. (Es ti tő zs de.) Osztrák hitelrészvény 274.87. Szilárd, Páris, máj. 4. (Tőzsdei tudósítás.) A tőzsde irányzata élénk volt. Eleinte szilárdan indult, a török értékekben mutatkozó kedvező hangulat folytán az üzlet későbbi folyamán azonban hanyatlott, majd azután ismét javult. Bankok szilárdak voltak, spanyol járadék nyomott, portugál járadék kedvező volt. Zárlatkor jegyeztek: 3 százalékos franczia járadék 97.02. Olasz járadék —.—. Török konsolok —.—. Spanyol Extérieur —. Osztrák-magyar államvasuti részvény 616.—. Déli vasúti részvények 210.—. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 93.31. Hamburg, máj. 4. (Esti tőzsde.) Osztrák hitelrészvény 274.50. Pétervár, máj. 4. Váltó Londonra 95.10. London, máj. 4. A tőzsde irányzata csendes volt. Idegen értékek, portugál járadékot kivéve, szilárdak voltak , nevezetesen görög és török értékek. Dél-amerikai értékek szilárdan jegyeztek. Amerikai értékek javultan záródtak. London, máj. 4. Ezüst 39.’/s Külföldi értéktőzsdék zárlata máj 4-én. Berlin Frankfurt Pária Árf. Paritás Árf. Paritás | Árf. Paritás || J i ü 40/0-oe magy. aranyjárad..( 9S 10 109 30K 93 20 109 4201 93 38 —.— s°/o-os „ papirjárad. .}Isollói 67 ü 85 60 100 69 K. —.— — 4'2°/o-08 OSZtr. „ .| 81 20 95 44 81 40 95 688. —.— —.— 5°/p-os „ „ .;| 88.20 101 OS 85 70100 50 8 ——-------42%-OS „ pzttstjftrad..[| 80.70 94 74 K | 80.90 94 98K | —.— —.— 4%-os „ aranyjárad...| 95.— 111318. 95 15 111 498 — Magy. keleti vasúti kötv..||—.— 6°/p-os kel. vasút els. kötv..|—.— —.— [—.— —.— —— —.— Porták hitelrészvény.... 171 30 319 500 273 50 320.80 0 —.— — Osztrák-magyar bank---- —(851 50 998.878 — Osztr.-magy. államvasut .(1123.50 283 92 0.246.75 284 63 617 50 ------Déli vasút.......................... 41.70 87.37 0 . 75.75 88 40 210 — Erzsébet osztr. ny. vasút, — Magyar gácsországi vasút — — —.— (171.75 —. — Elbevölgyi vasút............... — Károly Lajos vasút.......... 91.— 212 72181.75 213.35 — Kassa-Oderbergi vasút... 76 50 179 61—— ——— Orosz bankjegyek........... 214.35 125.81 — Váltó bécsi piaczra ..........170 50 58.60 170 65 58.55 —— — IX. kibocs. keleti kölcsön.) 67.60 —.— ——.— —. — — Osztr. földhitel-részv.társ.------— ■— 1 —1130— 8“/0-os franczia járadék... ——.— 97.02 — 40„“/„-os „ „ -— —105.05 Ottomán-bank részvény.. —569 3". — Franczia törleszthető jár. ——.— . —97.75 Magyar vasúti kölcsön... —.— —.— .—.— —.— —— —.— Magyarjelzálog-hitelbank —.— — Magyar országos bank ... — Átszámítási árfolyam : 100 márka vista : 68.65 forint. — 100 frank vista : 47.50. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), médiára (M) vagy ultimóra (U) értendő, költségek nélkül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, máj. 4. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata lanyha volt. Eladatott: Búza tavaszra 8.93—9.05, máj.—jan.-ra 3.75—8.74—8.87, őszre 8.33—8.43. Rozs tavaszra 9.30 — 9.85, máj.—jun.-ra 8.75 8.78, őszre 7.69—7.74—7.72. — Zab máj.—jun.-ra 5.89, őszre 5.92—5.94. — Tengeri máj. ■—jun.-ra 5.26—5.28. — Repcze —forinton köttetett. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők: Búza tavaszra 8 95 — 9.—, máj.—júniusra 8.81—8.84, őszre 8 40—8.43. Rozs tavaszra 9 28—9.33, május—júniusra 8.75 -----8.78, őszre 7 69—7.72. Tengeri máj.—jun. 6.27—6.30, jun.—júliusra 5.30—5.33, jul.—aug.-ra 5.42— 5.45, aug.—szept.-re 5.52—5.55. Zab tavaszra 5.88—5.91, máj.—jun.-ra 5.88—5.91, őszre 5.90—5.93. Káposztarepcze aug.—szept-re 12.40—12.60. Repczeolaj kész szállításra —.--------.—, ápr.—máj.-ra 35.60—36.50, szept.—decz.-re 33.—34—. Szesz nem contingentálva) kész szállításra —.--------.—. Szesz (contingentálva) kész szállításra 18.37 —1850, máj.—aug-ra 18.75—19.— írton. Berlin, máj. 4. (Terményvissz.) (Zárlat.) Búza májusra 189 márka 75 fillér (1 11 frt 13 kr.) június