Nemzet, 1892. május (11. évfolyam, 3475-3505. szám)

1892-05-06 / 3480. szám

vözli, mire Duka Tivadar megköszöni a meg- tiszteltetést. — Zelenka Pál püspök az 5. szakaszhoz szólva, nem osztja Prónay Dezső báró aggodalmait. Az evang. egyház az államsegélyt nem a saját czéljaira fordítja, hanem az állam erkölcsi és kulturális czéljaira. Azért olyan szegény az egyház, mert iskolák létesítése által az állam feladatát teljesiti. Minden lelkész, fel a püspökig, ingyen hivatalnoka az államnak s igy méltán veszi fel az államsegélyt. Módosítást nyújt be, melynek tartalma az, hogy az állam kulturális czéljainak előmozdithatása czéljából az államsegélyt igénybe veszi. — Podmaniczky Géza báró a szakaszt függőben tartatni óhajtja addig, amíg a 4. szakasz is tárgyalható lesz. Zsilinszky Mihály azt hiszi, hogy az alkotmányos államot mindig az egyház barátjának kell tekinteni. Fanor István azt hiszi, hogy Prónay Dezső felügyelői állására hivatkozik, ami visszaélés és fegyelmi vétséget képez. (Nagy Zaj. Eláll!) Prónay Dezső nem hiszi, hogy a személyt külön lehet választani a hivataltól. Nyugodtan néz vissza mindarra, amit tett eddig.(Perczekig tartó éljenzés.) Sajnos válaszolva (folytonos zaj és ellenmondás között) ismétli előbbi szavainak tartalmát, mire Prónay Dezső báró kéri fel az elnökséget, hogy konstatálja, hogy ő egyetemes felügyelői tiszténél fogva hivatalból van jelen. Ő tehát hivatalból zsinati tag. Az elnök ezt zajos éljenzés között konstatálja. — Babik Frigyes püspök stiláris módosítást indítványoz a szakaszhoz. — Hörn József nem találja indokoltnak az aggodalmakat, melyek az államsegély elfogadása ellen szólnak. Módosítványt nyújt be a szakaszhoz. Ezután az ülés folytatását holnapra halasztották. (A zsinati tagokat az országos kaszinó látja vendégesül. A kaszinóban két terem áll a zsinati tagok rendelkezésére, ahol zsinati üléseken kívül találkoznak.) — A várpalota renoválása. A várpalotát, mint minden évben, az idén is renoválják. A munkálatokhoz hozzá is fogtak s már teljesen újjáalakították a királyi palotához tartozó udvari lovardát és istállókat. Magát a királyi várlakot még nem tatározzák, ezt csak a koronázás jubileuma után kezdik meg, ha a király elutazott körünkből. — Von Spee. Esti lapunk valencziai távirata jelenté, hogy Hartent kalandort, aki »von Spee« álnév alatt tisztnek adta ki magát s legutóbb Valenczia környékén meggyilkolta és kirabolta egy trappista kolostor pénztárnokát, halálra ítélték Erről az érdekes úrról elmondandóknak látjuk a következőket. Hartent, amig szabadon járt, az élő kalandorok legkiválóbbjai közé tartozott. Volt már minden ez az ember: katona, inas, csizmadia és sok egyéb, legutóbb aztán trappista. Ezen a legutóbbi foglalkozásán rajta vesztett. Még nincs negyven éves és már is kiutasították Európának majdnem minden országából. Midőn Hannoverből, ahol katonaidejében elkövetett tolvajlásáért hat esztendőt kapott, a börtönből megszökött s hosszabb ideig csizmadiáskodott, hogy megélhessen, Párisba került 1881-ben, beállott Spee grófhoz inasnak s ettől az urától kölcsönözte hangzatos álnevét, amelylyel aztán csalást csalásra követett el. Még ugyanazon évben »von Spee« név alatt belépett a Banjaluka melletti máriaszerni trappista kolostorba, ahol mint Spee gróf természetes fia adta ki magát. Csinos rablást vitt véghez s aztán megszökött innen. Csakhamar elfogták; bolondnak tetette magát és így — mivel közvetlen bizonyítékkal sem rendelkeztek vádlói — megszabadult. 1885-ben már Svájczban volt. Ott is, mint trappista szerepelt, adta a szent embert, amig egyszer töméntelen csalás elkövetése után onnan is kereket oldott. Colmárban már mint »Spe gróf« szerepelt s kanczia-üzleteket kötött, fölfogadott szolgaszemélyzettel, amig ezen is rajtavesztett. Hat évre ítélték, de jól viselte magát és beteg is volt, feltételesen tehát szabadon bocsátották. Visszatért Francziaországba és beállt katonának. Úgy viselte magát ott is, hogy két évi fogságra ítélték — ismét lopás miatt. 1890-ben került szabad lábra s beállt szolgának egy gyógytárba, de csak addig maradt ott, amig nagyobb összegre tehette a kezét s aztán onnan is kereket oldott. Rövid kalandozás után Valencziába került. Ismét grófi álnév alatt szerepelve, az említett trappista zárdába lépett, a hol mihelyest alkalma nyílt, megölte a pénztárnokot, kirabolta a pénztárt s aztán onnan is megszökött. Épen akkor fogták el, amikor szakállát le akarta borotváltatok Most aztán végre utolérte a nemezis: halálra ítélték, hogy elejét vegyék további garázdálkodásának, de mert rá is szolgált. — Affaire. Zomborból távirják. Drakulics Pál orsz. képviselő ma párbajra hívta Nikolics városi alkapitányt, az ellene irt füzetért. Az alkapitány a segédektől írásban kérte a kihívást, de azok azt megtagadták, hanem négy órai gondolkodási időt engedtek neki. Ennek letelte után Nikolics levélben kijelentette, hogy elégtételt nem ad. — A magyarság a kát. templomokban. Az érseki helytartóság csak nemrég utasította a fővárosi plébániákat, hogy a magyar nyelvnek a fővárosi templomokban az őt megillető helyet biztosítsák s azóta a legtöbb templomban magyar nyelvűek az isteni tiszteletek. A minap tartott esperességi kerületi ülésen kísérlet történt a német nyelvnek újból való visszaállítására. Bogisich esperes ugyanis az esperességi gyűlésen felszólította az összes budapesti plébánosokat, hogy adják elő tapasztalataikat és mondjanak véleményt, hogy czerszerűnek tartják-e a magyar nyelvnek mostani alkalmazását a templomokban? A maga részéről ő kijelentette, hogy az első kerületben, a várban a magyar isteni tisztelettel a publikum nincs megelégedve s d ő javasolni fogja a herczegprimásnak, hogy állítsa vissza a régi rendet. Hasonló értelemben nyilatkozott Kirschkoffer óbudai plébános és Kanovich prépost, józsefvárosi plébános is. A segédlelkészek és a fővárosi hitoktatók között nagy ellenzésre találtak a nyilatkozatok, amely elégületlenséget Kiinda Teofil józsefvárosi káplán tolmácsolt, mire az esperes kijelentette, hogy ez egyelőre csak a vélemények és tapasztalatok előadása. Szóba került a koronázási jubileum is és a gyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy jkniáris 8-án a főváros összes kát. templomaiban fényes isteni tiszteleteket tartanak. Ez alkalomból Kiinda Teofil konstatálta, hogy a 67-diki kiegyezés minden tekintetben szabályozta Magyarország közjogi viszonyát Ausztriához s megállapította a használandó közjogi kifejezéseket is, amelyeket mindenki respektálni tartozik. Csak a kát. egyház az, mely ezt a közjogi viszonyt nem respektálja. A misében rendesen előfordul egy imádság a királyért. A nagypénteki megható szertartásokban is énekelnek egy imát a királyért, valamint nagyszombaton is. Ezekben az imákban mindenütt az imperator szó használtatik a törvényes rex helyett s a latinul tudók minden alkalommal megbotránkozással hallják, hogy a magyar kát. templomokban »pro imperatore nostro Francisco Josepho« (császárunkért, Ferencz Józsefért) mondanak imát. Indítványozza, hogy tegyenek előterjesztést a prímás utján a római szentszékhez, melynek joga a miseimák formáit megváltoztatni, hogy e régi mulasztást hozza helyre s a magyar közjogba ütköző kifejezést változtassa meg. Az esperes konstatálta ugyan, hogy vannak misekönyvek, melyekben a helyes »rex« (király) van benne, de ennek daczára Kiinda indítványát a nagy többség elfogadta. — Új fegyverek az orosz hadseregben. Érdekes hírt közöl a »Germánia« az orosz határról. E szerint az összes orosz ezredeket, melyek a határ mellett táboroznak, új fegyverrel látják el. A régi fegyverek csak a messzebb fekvő helyőrségeknél és a honvédségnél vannak használatban, de az új fegyverek alkalmazása ezeknél is legközelebbre várható. Az új fegyverek igen egyszerűek és könnyen kezelhetők. Kaliberek 725 miliméteres és öt töltényre vannak berendezve. Egy gyakorlott lövő perczenként 15—20 lövést tehet velük. E hír azonban még megerősítésre vár. — Virágbazár. Rendkívül díszes társaság gyűlt össze ma délután a Vigadó előtti kioszkban tartott májusi virágbazárra, amelyet Károlyi Alajos grófnő elnöklete alatt száz előkelő hölgy rendezett a »Fehér kereszt« javára. Ott volt a fővárosban időző arisztokráczia és a polgárság eliteje. Szép, fiatal hölgyek jártak körül, kínálgatva a pompás virágokat. A közönség szívesen vásárolt tőlük. Többen cigarettet is árultak és ahhoz még gyufával is szolgáltak. Az ő monopoljukat képezte és éppen 1000-szer volt drágább, mint a gyufamonopólium hazájában, Francziaországban. Mások ismét Kozma Andor »Fehér kereszt« czímű gyönyörű Prológját osztogatták a társaságban. Este kigyúltak a lampionok, felhangzottak a zenekarok ütemei, amelyeket a budai hegyek még soká, soká visszhangzottak. A pénztárnál Dániel Ernőné és Enyedi Lukácsné szedték a belépti díjakat, amelyek 1500 frtot tesznek ki. — Falb kritikus napjai. Mióta Falb hírhedt jóslataival szerepelni kezdett, nem jelent meg igazi tudományos alapon álló irat, mely akár Falb mellett, akár ellene kideríteni igyekezett volna a kritikus napok tudományos igazát. Ha beteljesedtek jóslatai, nagy hűhót csaptak vele hívei, ha pedig nem, vállvonogatva hallgattak felőle. Most dr. Perntner, az innsbrucki egyetem fiatal tanára, nagy szorgalommal összeállított s meteorológiai alapon álló tanulmányban bebizonyítja, hogy Falb jóslatai önkényes feltevések, melyeket a véletlen igazolhatna, de alig cselekszi. Falb eddigien csak azzal védekezett, hogy jóslatainak beteljesedtét mutatta ki. Pertner doktor három évi időközben, 1888, 1889, 1890-ből összevetette az időjárást és a rendkívüli meteorologikus jelenségeket, az áradást, földrengést, földomlást s arra az eredményre jutott, hogy kritikus napok nem léteznek. Nem összefüggés nélküli napokat, hanem hónapokon át hasonlítgat össze adatokat a legkülönbözőbb feljegyzések alapján. A Perntner által összeállított kalendárium feltünteti a Falk által kritikusnak jelzett napokat a nem kritikusokkal szemben, s ebből kitűnik, hogy az arány ugyanaz. Ideje e »humbugról« levonni a leplet, s hasson, ha az sikerül, mert babona kezdett belőle kifejlődni. Kritikus napokon például némely helyeken már nem mernek a bányába lemenni a munkások. — Tánczvizsgálat. Az Andrássy-úti felsőbb leánynevelőintézet növendékeinek táncvizsgálata tegnap délután folyt le az intézet dísztermében, nagyszámú, előkelő közönség jelenlétében, melynek soraiban voltak: Berzeviczy Albert államtitkár és neje, Verédy Károlyné, Rickl és neje, Kelei Gusztávné, Klamarik Jánosné, Fabinyi Gyula és neje, Sigmond Dezsőné, Herich Károlyné, Hegedűs Sándorné, Aggházy Gyuláné, özv. Kuzmikné, özv. Draskóczyné, Suppán Vilmosné, Pekár Imre, Hummel Szaniszló és neje, Lipócz II. és neje, Görgey Vincze, Bernárdt Győző és neje, Csanádyné, Goldbergerné, Pulszky Károlyné, Vizváry Gyula és neje, Tyroebné, Beer Nándorné, Berzsenyiné, Szokoly Tamásné stb. A közönség mindvégig nagy érdeklődéssel kísérte a lánykák ügyes, kecses mozdulatait, szép tánczát s elismerő szavakkal adott tetszésének kifejezést. Tánczoltak a különböző körtánczokon kívül: franczia négyest, lanciert, menüettet, polonaiset, legyező tánczot. Ezen kívül magyaros tűzzel járták a körmagyart és palotást. A község hitelezője, Garam-Kövesden nagy részvéttel temették a nyolczvanhét esztendős Baig Márkot, akit a nép Marczi bácsinak nevezett. Húsz unoka és tizenhét dédunoka állotta körül koporsóját, de a zsidó temetésen megjelent az egész falu népe is, mert Baig Márk arról volt nevezetes, hogy mikor a község nem bírta kifizetni az adóját, minden haszonlesés nélkül egymaga fizette ki azt megszorult községe helyett. A katonai egyenruhát tudvalevőleg fölötte gyűlölik Angliában. Az »United Service Gazette« érdekes eseteket beszél el: Connaught herczeg szerint egy fiatal dsidós tisztnek összeesketését megtagadta egy lelkész, mert egyenruhában jelent meg az oltár előtt. Egy testőr-altisztnek viszont megtagadták a vendéglőbe való belépést, Windsorban, mert egyenruhában volt. Egy Angolország is Ilföld közt közlekedő hajón veszekedés tört ki az utasok közt, mert egy egyenruhába öltözött altiszt kártyázó kereskedelmi utazók asztalához ült. — Jubiláris virág- és rózsakiállitás. Az ország kertészeti festk programmját e napokban küldte szét. A kiállítási csarnokban külön osztályban lesznek a levágott rózsák és bokréták s ezek a tárlat ideje alatt megvehetők s el is vihetők. A rózsák osztálya különösen meglepőnek ígérkezik s több egészen új faj is látható lesz. A jury 60 különböző czímen, több mint 200 kitüntetést — állami- és egyesületi díjakat, érmeket — fog a kiállítóknak odaítélni. Ezenkívül a közreműködő kertészek számára külön tiszteletdíjak lesznek kitűzve. A kiállítási bizottság Erich Gusztáv elnöklete alatt működik. — Monte Carlo áldozatai. Triesztben nagy feltűnést kelt a ma történt tragikus eset. Egy belga házaspár, P. báró és neje, egy kendővel együvé kötvén magukat, a tengerbe ugrottak s odafultak. Monte-Carlóból jöttek, hol 120,000 frankot, vagyonuk nagy részét, elveszítették. E hónapban már a negyedik olyan öngyilkosság, amelynek oka Monte- Carloban szenvedett veszteségekben rejlik. Mivel pedig ma csak 5-dike van s a mai negyedik eset két áldozatot követel, mindennapra egy öngyilkosság esik. — Államsegélyek. A közoktatásügyi miniszter az iparos tanoncziskolák részére 6000, a Klotildszeretetház részére pedig 1500 forint államsegélyt engedélyezett. — A csuda ára. Egy különös óráról emlékezik meg a hivatalos »Warsavszkij Dnjevnik«. Ennek az órának mestere Goldfaden varsói órás, aki már 6 éve dolgozott azon. Az óra, mely a chicagói kiállításon ki lesz állítva, egy vasúti állomást ábrázol, várótermekkel, távíró, pénztári helyiségekkel, fényesen kivilágított pályaudvarral és egy szép kerttel, amelynek közepén szökőkút van, mely ezüst sugarait lövelgeti. Az állomási épület mellett vonulnak el a vasúti sínek, látszanak az őrházak, jelzőlámpák, táblák, víztartók és minden a legkisebb részletekig, ami csak egy vasúti állomáshoz tartozik. Az állomási épület középső tornyának kupoláján van egy óra, mely a helyi időt jelzi. A két oldalkupolán levő órák pedig a newyorki és a pekingi időt jelzik. A két szélső tornyon, amelyek az épületet szegélyezik, van a naptár s a légsúlymérő. Minden negyed órában mozgásba jön az állomás. Legelőször is a távirdász fog hozzá a munkához, ki egy táviratot ad le, hogy a vonal szabad. Ezután kinyilanak az ajtók és megjelenik az állomásfőnök és a többi személyzet, kinyílik a pénztár ablaka és látszik a pénztáros alakja. A vasúti őrházakból kisietnek az őrök és eligazítják a jelzőket, a pénztár előtt pedig egy csapat utas tolong és veszi a jegyeket. A hordárok sürgölődnek a podgyászszal, az állomási őr csenget, az alagútból előrobog a vasúti vonat, mely megáll, miután a lokomotív erősen füttyentett. Egy munkás azután sorba megy a kocsikon, egy kalapácsosat megvizsgálja a tengelyeket, egy másik munkás pedig vizet húz a kazánba. Ezután elhangzik a harmadik csöngetés, a vonat folyton erősbödő zörgéssel neki indul és a szomszédos alagútban eltűnik. Az állomásfőnök és a többi személyzet elhagyják a perront. Bezárul az állomásépület ajtaja, az őrök visszamennek házaikba és teljes csönd áll be, hogy 15 perc múlva az egész jelenet ismétlődjék. Az orosz lapok előfizetőinek száma nem valami túlságos a lakosság számához, bár elég tekintélyes annak műveltségéhez képest. A »Novoje"Vremjá«-nak 25,074 előfizetője van most, a »Novosti«-nak 9649, »Graschdanin«-nak 2489, »Birschewya Wjedomosti«-nak 1104. A »Swjet«-nek, mely a legolcsóbb néplap, 59,329 előfizetője van. Annál kisebb azonban az egyes számok forgalma a lapelárusítóknál. — A bécsi virágkorzet, melynek betiltásáról tettünk említést, mint a »P. H.« írja, mégis megtartják ; a végrehajtó bizottság tegnap este ülést tartott, melyben megállapította, hogy a korzó megtartását semmi sem akadályozza, csakhogy nem este, hanem fényes nappal, délutáni három órakor fogják megtartani. — Rablógyilkosság Berlinben. Berlin északi városrészében, egy élénk utczában meggyilkolták Mauzel postás nejét és azután mindenét elrabolták. A fejét baltával vagdalták szét. — Ékszerlopás. Temesvárról távirják. Gotthilf Josefine itteni gazdag magánzóna elzárt lakásából ma délután több nagybecsű ékszert lopta el, kétezer forintos gyémánt fülbevalót. A rendőrség lázas erélylyel keresi a tolvajt. — Aranymorzsalék — rézből, Bécsből jelentenek : Rodinkovics, Kragujeváczból való kereskedőt itt fiával együtt felelősségre vonták, mert az éremhivatalnak egy zacskó olyan aranymorzsalékot kínált eladásra, amelyről kisült, hogy mind sárgaréz. Az illetők be tudták bizonyítani, hogy a fémmorzsalékot érezpénz gyanánt vásárolták. Ez megint olyan csíny, amelyet az ismeretes, aranynyal szédelgő orosz konzorczium követett el. — Gyilkosság a vasúton, Wiesbadenből távírják . Egy ideérkező vonat egyik kocsijában, ahol két utazó foglalt helyet, az egyik utas a másikat revolverrel súlyosan megsebesítette. A merénylőt nyomban letartóztatták. Azt állítja, hogy csak játszott a revolverrel, mely véletlenül sült el. Úgy látszik azonban gyilkosság esete forog fenn, mely valószínűleg hosszú műve. — Rövid hírek. A műegyetemen a most folyó tanév e hó 25-kén végződik. A II. és IV-ik évfolyam előadásai már e hó 14-én bevégződnek s az ezen évfolyamokhoz tartozó növendékek 9 napig vasútépítési és vizépítészeti gyakorlatokat tartanak. — Jack a hasfelmetsző Chicagóban. Az »Extrbs.« egy chicagói távirata szerint nagy feltűnést keltett egy Walsh Erzsébet nevű asszony meggyilkolása. A holttestet borzasztóan eltorzítva találták meg és ugyanolyan módszer szerint, mint amelylyel Jack, a londoni hasfelmetsző szokott működni.— A ravasz Deeming. Melbourneből távírják, hogy Deeming a nőgyilkos kivégzésének elhalasztásáért felebbezett. Felebbezését azzal indokolja, hogy ő jelenleg nincs beszámítható állapotban. — A lendi albestgyár teljesen leégett, a kár 300,000 frt. — Szerencsétlenség. Markovics Károly tizenkilencz esztendős libádi legény agyagos földet vájván, a sárga földtömeg rázuhant és agyonnyomta. Úgy szedték ki szörnyű helyzetéből tökéletesen összetörve. — Rettenetes szélforgatag dühöngött tegnap Missouri északkeleti részén; sok aszszony és gyermek meghalt, többen pedig megsebesültek, egész marha csordák elvesztek. A kannstadti Strauss-czég leégett gyárának egy munkásnője sem hiányzik, két munkásnőt eszméletlen állapotban égési sebektől borítva vittek ki a tűzből; állapotuk aggasztó; négy munkásnő kiugrott a második emeletről és megsérült, de életét senki sem vesztette el. A nagyszebeni görö kel. román zsinatot tegnap este bezárták. Halálozások. Hans Henig népszerű német költő meghalt Weimarban 46 éves korában. Egyik alapítója volt fiat a f hr iff vu igen" nagy sikert ért "el »Luther« czímű drámai költeményével. Maar Lajos Esztergom főegyházmegyei áldozó pap, aki évtizedeken át főrangú családoknál működött, élete ötvennegyedik esztendejében meghalt. Nagy részvéttel temették Esztergomban. Közegészségügy, Kolerin Párisban. A párisi német nagykövetség jelentése alapján egy német lap azt írja, hogy alaptalan az a hír, hogy Párisban kolera-esetek fordultak elő. A manterazzi menedékházban, melyben mintegy 3000 aggastyán van elhelyezve, körülbelül 50 kolerinszerű betegedési eset fordult elő, melyek közül 40 halálos lefolyású volt, de ezeket romlott víz okozta; a betegség nem volt ragályos s azok elhárítása után meg is szűnt. A párisi kórházakban előfordult esetek is elszigetelve maradtak. Betegforgalom, a főváros kórházaiban. A lefolyt héten a főváros kórházaiban a betegforgalom a következő volt: A Szent Rókus-kórházban régi beteget ápoltak 1011-et, felvettek újat 399-et, gyógyultan elbocsájtottak 356-ot, jelenleg ápolás alatt van 1054. Az üllői-úti új kórházban régi beteget ápoltak 758-at, felvettek újat 205-öt, gyógyulva elbocsájtottak 184-et, jelenleg ápolás alatt van 779. — A Szent János-kórházban a múlt hét végén ápoltak 278 régi beteget, újat felvettek 82-őt, gyógyulva elbocsájtottak 71-et, jelenleg ápolás alatt van 288. Színház és művészet. — Du se Eleonora ma este ismét egy Dumas- darabban mutatta be magát a városligeti színkörben, amelyet a legelőkelőbb közönség zsúfolásig megtöltött. Dumasnak egy a budapesti közönség előtt ismeretlen, régi és meglehetősen gyenge darabját adta az olasz társulat, a »La femme de Claude «-ot, amely egy elvetemült asszony hű rajzát festi le. Az előadásnak nagy hátrányára volt a darab gyengesége s az a körülmény, hogy a közönség legnagyobb része nem ismervén a darabot, azt meg sem érthette. Duse Eleonora művészi játéka azonban oly híven interpretálta szerepe karakterét, hogy a közönség ezt megértette olasz nyelvtudás nélkül is és elragadtatása frenetikus tapsban tört ki nyílt jelenetekben és minden felvonás után. Duse ma is bebizonyította, hogy tulajdonképen a színpadon nem is színésznő, hanem asszony, igazi, érző, kacsagó, szenvedő, álnok, jószívű, hízelgő, bajos asszony. Róla nem színi kritikát kell írni, hanem tanulmányt az igazi asszonyról. S ha valaki színművészeti szempontból akarja művészetét fejtegetni, az írjon az ő színpadi stíljéről egy külön színészeti esztétikát, amelyben a jövő század uralkodó művészeti irányát fogja megörökíteni. Az a színpadi stíl, melyet Duse egyénisége képvisel, kizárja annak lehetőségét, hogy igazságosan összehasonlíthassa őt valaki akár a magyar, akár a Magyarországon megfordult többi idegen színésznőkkel, amint hogy igazságtalanság volna egy Jósika-féle regényt összehasonlítani egy Sudermann-féle termékkel. A mi magyar szinművészetünk a maga régi patriárkális kereteiben fejlődött egészen máig; szinművészetünknek nincsen egyetlen egy utazási ösztöndíja sem valóságos kulturális kínai fal vette körül színészetünk fejlődését, így nem lehet csodálni, hogy a naturalista áramlat a mi színpadjainkra nem ömlött át s valóban csakis színészeink és színésznőink kiváló nyers tehetségének köszönhetjük, hogy a magyar színművészet odáig emelkedett, ahol ma van. Ennek az őseredeti tehetségnek köszönhetjük, hogy egy-egy színésznőnk és színészünk a természetesség és élethűség stíljét legalább töredékekben bemutatta már nálunk is, inkább a művészi sejtelemtől, mint a tudástól ösztönöztetve. De azt csak természetesnek találjuk, hogy e süilt a maga teljességében s a maga tökéletes kifejlésében nálunk még egy színházunk sem mutathatta be, amint bemutatta Duse nem csak a maga személyében, hanem — ami talán még nagyobb dolog — egy egész színtársulat összjátékában. Azt a vitatkozást tehát, hogy Duséval kiállja-e valamelyik magyar színésznő a versenyt vagy nem, meddőnek tartjuk. A fő dolog az, — és ez az örvendetes dolog — hogy Duse vendégszereplésének meg lesz a maga nagy hatása a magyar színművészet fejlődésére, mert színésznőink és színészeink az igazságnak színpadi stíljét a maga teljességében tanulmányozhatják Dúséban s a legnagyobb tehetség sem menthetné ásít, az önhittséget, mely magára nézve e tanulmányozást fölöslegesnek merné vallani. Nincs az a nagy magyar író( aki ne tanult volna a külföld nagyjaitól s megsérti az a magyar színésznőket és színészeket, ki tőlük a tanulásnak ezt a vágyát megtagadja. Nem Dúséról van itt szó, hanem a naturalista színpadi stílről, amelynek diadalt kell szerezni a magyar színpadokon, amint diadalt aratott az igazság stílje a festőművészetben és az irodalomban is. Dúsénak csak hálával tartozhatunk, hogy az igazságnak színpadi érvényesítését elősegítette, mert szélesebb látkört nyitott meg színészek, színigazgatók, kritikusok és közönség előtt. Duse mai szerepléséről sem lehet többet írni, mint az előbbeniekről, mert erről sem lehetne kevesebbet írni, mint egy tanulmányt. Az úgy nevezett színpadi adományokkal kevésbé megáldott színésznő még nem tett európai körutat, de nagyobb hatást még egy sem ért el. Duse nem szép asszony, az első virágzás korán túl van, de arcza úgy idomul át a lelki állapotja után, hogy míg a harag és gyűlölet jeleneteiben elfutul, addig a szerelmes vagy kaczér jelenetekben vonásai bájolókká válnak, szellem, pajkosság, pikantéria, érzékiség és kellem tükröződnek róla vissza. Dúsénak nincs szép hangja, de több és igazabb érzést semmiféle fuvolaszerű hangon sem fejeztek még ki. A színpadi színezésben igazi naturalista ecsetkezelést használ, nem pepecsel ki minden vonást, nem aknáz ki minden mondatot, nem emel ki, nem pointíroz és nem jellemez minden részletet, mint a színpadon szokás, hanem csak a fontosakat, amint az az életben önkéntelenül farf^mk T/«»» *1 1 *. i • V» kraktér, amelyet rajzol. Csak egy színpadi fogása van: kerüli a színpadi fogásokat. Azt a frázist, amit más színészekre gyakran használunk, hogy »otthon van a színpadon«, reá nem lehet alkalmazni, mert mikor játszik, úgy tűnik föl, hogy »otthon van«, de nem a színpadon van. Szerepeiben nem egy-egy hálás részlet kidolgozására törekszik, hanem végig éli előttünk az egészet, de azért az általános összbenyomás mellett, amelyet a néző lelkében játékával megörökít, vannak egyegy jelenetei, amelyek különösen kiemelkednek. Ilyen volt ma az a jelenet, amelyben az első felvonásban kezeibe veszi azt a fegyvert, melylyel az utolsó felvonásban a férje lelövi. Ilyen volt a »Kaméliás hölgy«-ben a bucsu-levél megírása. Ilyen volt a »Fedorá«-ban az a jelenet, melyben az egyetlen »Jó« szó kiejtésével bepillantást engedett a világ legérdekesebb rejtekébe: a szerető asszonyi szívbe. Az ilyen jelenetek emléke az igazi műszerető lelkében örökké fog élni. A közönség magaviseletéről nem is kell számot adnunk, tapsolt ma is egész este. A nónak ma nem jutott jó szerep. A Dumasdarab előtt egy rövid bohózatot adtak, mely valódi újabb olasz termék volt, sekélyes tartalommal, de sok nótával. (pk.) — Színészei v.B. ,, , . kezdi meg előadásait Károlyi Lajos igazgató .-1101.''oulata Ó-Budán a mókus utcza 6. sz. a. Bródy-teremben. * színi idényre az igazgató Pajor Emíliát állandó vennegui nyerte meg. A társulat egyaránt ad elő drámát, vígjátékot, népszínművet és operettet. Sport. Obrenovics Milán úr nyeresége. Milán, aki egyszer Szerbiában király is volt, egy párisi távirat szerint, a tegnapi saint-queen-i versenyek egy futamában, az outsider »Etourdie«-n százezer frankot nyert, ha igaz. Agancs kiállítás. Az idei tavaszi agancs-kiállítás a fővárosi vigadó kis termében naponta reggeli 9-től délután 5 óráig tekinthető meg. Ez a kiállítás immár 10-ik a fővárosban s sokkal terjedelmesebb is az eddigieknél. A kiállításon az 1881—1891-ig dijakkal kitüntetett összes agancsok láthatók. A belépti dij 1 forint. Bécsi lóversenyek. Bécsből távirja tudósítónk. A közönség csekély érdeklődése mellett, váltakozó időben folyt le ma a tavaszi meeting kilenczedik napja. A mai nap különben a favoritoké volt. A legtöbb versenyben elsőknek érkeztek s igy a totalizator osztalékjai is mérsékeltek voltak. A 4000 frtos »Klosterbrucki díjjal« a nagy formában levő és erősen favorizált »Er« nyerte meg, mely egyszerűen megfutott versenytársai elöl. »Achilles II.« a tavalyi Derby nyertese, mely nagy sikerei után ma startolt először, a »Klosterbruki dij« négyes mezőnyében folyton hátul kullogott és rész harmadik lett. A futamok lefolyása a következő volt: I. Eladó-verseny. 30. és id. lovak. 1200 méter. Gr. Apponyi Antal 3é. p. m. »Illico« 1 hoszszal 1-iő; Péchy Andor 3é. p. m. »Tógyer« 2-ik; Dreher A. 3é. p. k. »Bisgurn« 1 és fél hoszszal 3-ik; aztán »Endlich«, »Old Ireland«, »Leda«, »Mikor.« Győztest dr. Üchtritz Zs. 2250 írton vette meg. Tot. 5:23. Helyre : I. 25: 61. II. 25:58. — II. Kl o s t e r b ru cki-dij. Államdij. 4000 frt az elsőnek, 400 frt a másodiknak. 3é. és id. lovak. 2000 m. Gr. Kinsky R. 3é. sp. m. »Ez« háromnegyed hoszszal igen könnyen 1-ső. Henckel Laura grófné 3é. sp. m. »Nádor II.« 2-ik; 4 hoszszal hátrább br. Üchtritz Zs. 4é. sza m. »Achilles II.« harmadik; hátul »Marie Thérése.« Tot. 5:12. Helyre: I. 25:35. II. 25: 71. — III. Handicap. 1200 frt. 3é. és id. lovak. 1600 m. Gr. Erdődy K. 3é. sp. m. »Szerencse-fel« küzdelem után 1 hoszszal 1-se; Egyedi A. 3é. p. m. »Mikus« 2-dik; másfél hoszszal hátrább »Victoria regia« 3-dik; fejhoszszal »Columbus« 4-ik; aztán «Violetta«, »Micsoda«, »Rusnyák«, »Alamanda« »Titianella.« Tot. 5 :23. Helyre: 1.25:46. II. 25:64. III. 25 :148. — IV. Triek-Track-verseny. 2300 frt. 20. 1000 m. Söllinger B. száz. sga k. »Eris« nagyon könnyen fél h. 1-ső; Dreher Ant. sgam. »Biebas« 2-dik; nyakhoszszal hátrább »Mirevaló« 3-dik; hátul »Excentric.« Tot.: 5:22. Helyre : I. 25:61. II. 25: 75. — V. Eladó-verseny. 1200 frt. 2 é. lovaknak. 900 m. Blaskovics Bertalan sza. k. »Ragyogó« 2 h. biztosan 1-ső; Rodolitsch A. táborn. p. m. »Árva fiú« 2-dik; fejhoszszal »Frivole« 3-dik. Tot.: 5:11. Helyre: I. 25 :33. II. 25 :34. — VI. Flamingo-gátverseny. 2300 frt. 2400 m. Gr. Fürstenberg J. F. föhadn. 4 é. sga. m. »Ischl« biztosan 1 fél h. 1-sö. Egyedi A. »Czimbalmos« 2-dik; 1 h. »Flamingo« 3-dik; aztán »Totalisateur«, »Electa« és »Vico«. Tot. 5:20. Helyre: I. 25:51. II. 25:87. — VII. Maidenakadályverseny. 1300 frt. 4800 m. Dreher Antal-4 e. sg a. k. »Dora« erős küzdelem után nyakhoszszal 1-ső; hg. Auersperg F. 4 é. p. m. »Goldschmied« 2 dik ; 3 fél h. »Isa« 3 dik, aztán »Model«, »Cobculantin.« Tot.: 5:32. Helyre : I. 25 :60. II. 25:51-A »2000 guineai Stakes«-t, amelyet ma futottak Newmarketben, Mr. C. D. Rose 3ésga ménje »Bonavista« nyerte meg, Mr. M. H. Milner «St.Angelo«-ja ellen, harmadik »Curio« volt. A győztes mén Bend-Or-Vista ivadék. Ügető versenyeket rendez a Magyar Tattersallegylet e hó 16-án a városligeti Stefánia-útról a kerepesi úton Czinkota felé és vissza a kiindulási pontig. A távolság 20 km. A versenyben kettős fogatok vesznek részt. A verseny d. u. fél 4 órakor kezdődik. A 200 fokos választmányi díjra eddig neveztek: gr. Dessewffy Alajos, Perczel József, ifj. Szentiványi József, gr. Andrássy Géza, Rudnyánszky László, dr. Sennyey Béla, ifj. Tisza Kálmán. Az e hó 21-én délután 2 órakor 40 kilométer távolságra négyes fogatokkal rendezendő versenyen a 2000 fokos jucker-díjra eddig neveztek : gr. Dessewffy Alajos, Ivánka Oszkár, gróf Andrássy Géza, Sztankovánszky J. A lovak részletes leírása a versenyt megelőző napon déli 12 óráig jelentendő be. Erre a határidőre utónevezések is elfogadtatnak kettős tétellel és a részletes bejelentéssel. Az utolsó versenynapon fiákkor-verseny lesz. Fővárosi ügyek. — A felvidéki ínségeseknek. A fővárosi háztulajdonosokhoz küldött íveken eddig 18.000 forint gyűlt össze. Szapáry Gyula grófné, a miniszterelnök neje, köszönő levelet irt Gerlóczy Károly polgármesterhez, elismerését fejezve ki a gyűjtés körül tanúsított buzgalmáért. — Az általános csatornázás. Ma délután az általános csatornázás ügyében kiküldött végrehajtó vegyes bizottság megszemlélte a gyűjtő- és restet.,1 'a mely a" ko£"V'nynák munkálatainak azt a nül a Duna partja ra Mohid átellenében, közvetleninl főleg a gépház alapozásával s a gépház melletti gyűjtő csatorna építésével foglalkoznak; ugyancsak most készítik az iszapfogó faragott kőből való falát s az elhelyezendő gépek alapfalait, a kazánház nagy kéményének alapozását; ezenkívül pilotázzák a nyomó csatorna kerületét s készítik az alagutat a m. államvasutak töltése alatt és most betonozzák a gyűjtő- és kiömlő csatorna alapját. A gyűjtő csatorna belseje 5 méternyi magasságú s csaknem 4 méter szélességű lesz, a Dunába ömlő valamivel kevesebb. A nagy telepen állandóan 560—580 ember dolgozik. A munka, mely a Dunába ömlő csatornától a Boráros-térig terjed, mintegy 1 millió 50.000 írtba fog kerülni s 2 év alatt lesz készen a soroksári utczai nagy gyűjtő csatornával együtt. A külső soroksári utczai rész építését a jövő hónapban kezdik meg. Az építés tartama alatt a kocsi közlekedés a vágóhidnál kerüli meg a munkát s később egészen a mellék-utczákra lesz terelve a forgalom s a lóvasutnak is legföljebb csak az egyik vágánya maradhat használatban. — Adókivetés. A főv. adókivető bizottságok május 6-án (pénteken) a következő helyrajzi számú házakban összeírt III. oszt. keresetadó-javaslatokat fogják tárgyalni u. m.: az I— II. kerületben az országúti 8268— 3501; a IV. kerületben a 433- 517; az V. kerületben a 836—855; a VI. kerületben a 3453 — 3464; a VII. kerületben a 4601—4525; a VIII. kerületben az 5920— 6063; a IX.—X. kerületben (Ferencváros) a 9607-től végig.