Nemzet, 1892. november (11. évfolyam, 3656-3685. szám)

1892-11-01 / 3656. szám

karban vannak az utak, amelyet alig lehet ip­írni. Kéri a minisztert, tegye a megyét a szóban forgó szempontból tanulmány tárgyává s segítsen az ottani mizériákon. Hegedűs kérdi, hogy a közutak végleges osztályozása mily stádiumban van ? G­­a­ál is kívánatosnak tartja az osztályozás­­mielőbbi megállapítását, egyes törvényhatóságot oly utak által lévén terhelve, amelyek okvetlenü az állam által lennének átveendők. Ilyen pl. az az arad­zámi út. Darányi méltányolja a megtakarításoka a fedanyagok beszerzése körül, de kéri, hogy ez ne történjék, mint sok helyt észlelhető, a fedanyag jóságának rovására. Pázmándy megjegyzi, hogy még szél utak is, amelyeken nagy kavicsréteg van, azért rosszak, mert nincsenek lehengerelve. Rossz rend­szer az is, hogy a kavics bizonyos időben kihorda­­tik az úttestre, ami az utakat is nagyon megszűkíti. Igazságtalan az egyes vidékeken nagy számmal levő vámok fentartása. A közmunkaadó nagy fo­kozása mellett kompenszác­ióként legalább e vá­mok megszüntetését lehetne adni a közönségnek Lukács miniszter válaszolja, hogy az út­­ügyek áttétele a kormánynak már régebben elfog­lalt álláspontja, amelyhez hozzájárult szóló is, mely annak idején az országgyűlésnek elő­terjesztetett s bizottságilag is tárgyaltatott. Ha az idevonatkozó javaslat előterjesztetik, akkor lesz helyén e felett, bírálatot gyakorolni. Ami Horvátországot illeti szóló is azon állás­ponton van, ami itt kifejeztetett, hogy az ot­tani utaknak a belügyminisztériumhoz való áttéte­lére nézve közjogi nehézség nem forog fenn s szóló tisztán czélszerűségi szempontból véli fentartandó­­nak az eddigi gyakorlatot, nevezetesen azt, hogy a horvátországi utakat továbbra is a kereskedelmi minisztérium kezelje. Ami a közutak kérdését áta­­lában illeti, megjegyzi szóló, hogy az eddigi ered­mények egészben véve teljesen igazolják a bizott­ság előtt fekvő előirányzat helyességét. A köz­úti adminisztrác­ió is súlyt fektet arra, hogy a kavicsot ne dobjuk egyszerűen az úttestre, hanem hogy az be is hengereltessék. A kavicsok oda he­lyezése az utak közepére nem állami, hanem tör­vényhatósági úton történik s az úti adminisztrá­czió rendezésével remélhetőleg ez az állapot is fo­kozatosan javulni fog. Tudja szóló, hogy Csongrád megyében nehéz viszonyok forognak fenn, melyek a törvényhatósági utaknál észlelhetők. De épen e megye küzd legnehezebb viszonyokkal az útfen­­tartás tekintetében s ezen csak vasutak által se­gíthetni, ami ott folyamatban is van s a kor­mány a viszonyok javítása tekintetében meg is teszi a lehetőt. A közutak osztályozása fo­lyamatban van, de ez hosszabb időt igénylő munka. A törzskönyvekre szóló, amelyek feltétlenül szük­ségesek, épen a jelen budgetben kéri az első költ­ségrészletet. Fontos és szükséges a távolsági térké­pek s egy közúti térképnek elkészítése, amely minél előbb meg fog történni. Az előirányzat megszavazásával a tárgyalás folytatása holnap d. e. fél 11 órára halasztatván, az ülés véget ért. Vidéki élet. Kassa, okt. 81. (Főispáni beiktatás.) Kassa városa P­é­c­h­y Zsigmond, újonnan kineve­zett főispánját, e hó 30-án ünnepélyes fogadtatás­ban részesítette. A pályaudvarban a vármegye részéről Komáromy László, a város részéről Müns­ter Tivadar polgármester fogadták. A nagy soka­­ságban csak léjjéeben in­vlullicvtv/i/o ** h­o álló menet. A főispánnak bevonulása a zászlókkal díszített városban valóságos diadalút volt. Másnap volt a beiktatás. Az isteni tisztelet után, 10 órakor a vármegyeházába gyülekeztek a szomszéd várme­­gyék küldöttei és Abaúj-Torna vármegye bizott­sági tagjai. A küldöttség által meghívott főispán éljenzések közt jelent meg s az eskü letétele után nagyhatású beszédet mondott. Különös tetszéssel fogadták ama kijelentéseit, hogy a kitüntetést nem a pártczélok szolgálatáért, hanem a közigaz­gatásnak egyszerű szolgálatában nyerte. Eb­ből folyólag sohasem tartaná megengedhetőnek a szólásszabadságot korlátozni. A nyílt szó üde for­rás, mely a kormánynak legmegfelelőbb tájékozást eredménynyel. Tegnap Józsi fiam egy erős farkast, amely az erdőben a szarvasokat hajtotta, 400 lé­pésre megsebzett golyóval és üldözte a határig, onnan pedig a csákvári gróf vette át a további ku­tatást. Már igen régen nem kerestek fel ezen a vi­déken az ordasok.« Fiume, 1891. április huszonnyolczadikán. »Fogadja legbensőbb hálámat a nekem szívesen átküldött »Görög Anthologiai epi­grammák« legújabb érdekes munkájáért. Nem­sokára hazatérendek Fiuméból és május hó 14-ikén indulok Szegednek tavaszi körutamra, bejárván az alföldet, Erdélyt, a dunántúli ré­szeket, Kassát és vidékét, Horvátországot és junius 21-én hazatérve. Hollétem azonban buda­pesti lakásomban mindig tudva lesz.« Szeged, 1891. május 15-ikén: »Véghetetlenül sajnálom, hogy Mackitchie titkárral nem találkoztam, pedig az április utolsó napjaitól áthúzódó czigány családokat visszatar­tottam Alcsuthon míg Fiuméból hazaérkeztem és csak 13-án bocsájtottam el, midőn körútra indul­tam. Ott voltak összpontosítva a Fehérvárra beírt »Kolompár«, a tordai »Lakatos« és a Várpalotán több családból álló sátorosok, melyek csak novem­ber elején jönnek ismét erre. Nagyon jól viselték magukat és kaptak élelmezést és új felszerelést. Bizonyosan az angol czigány-tudóst érdekelték vol­na ezen oláh törökös tájszóláson beszélő romák. Ha netalán még egyszer jönne és jóval előre tudnám, úgy csinálnék még nagyobb összpontosítást.« József főherczegnek édes atyámhoz irt le­velei közül az itt közlöttek, melyeket a fenség bizalmasan irt volt, nyilvánosság elé nem szánt, de most, kérésemre, azok közölhetését nekem leg­kegyesebben megengedte, e levelek legjobban jel­lemzik őt, mint tudóst. Hogy ily minőségében is csupa tiszta, nemes kedély és jó szív és nem szá­raz, pedáns, pápaszemes, azt bizonyítja ez, hogy József főherczeg mint tudós is hamisítatlanul m­a­g­y­a­r. S mi magyarokul azért is büszkék lehe­tünk rá, ki egészen a mienk, mert tudásának ily irányú eredményei irodalmunknak díszt kölcsö­nöznek, a nyelvtudományt gazdagítják. Thewkewk István­ nyújt. Nem tarthatja feladatának a parlamenti és más választások meggátlása ellen cselekedni, avagy törvénytelen eszközökkel befolyást gyakorolni, (Hosszantartó éljenzés.) mert a választások szep­­lőtlenségében látja a hazában úgyis lazuló törvé­nyes érzület emelését és ezáltal az államhatalom tekintélyének legerősebb védbástyáját. (Szűnni nem akaró éljenzés.) Úgy az országgyűlési, mint a megyei ellenzék jogosultságát, üdvös voltát elismeri s mint az ellenőrzés fontos faktorát kellőleg méltányolja és tiszteli. (Zajos éljen­zés.) Nem tartaná a megye érdekével össze­­egyeztethetőnek a tanácskozásokat a párt­szem­pontok és czélok befolyására kiaknázni. Szeme előtt fog lebegni mindig a törvény, jog, igaz­ság, szabályrendelet és a czélszerűség. A megye vegyes ajkú lakosainak, mint a magyar haza pol­gárainak támogatója lesz, de szükségesnek tartja és arra különösen törekedni fog, hogy a más aj­kúak módot találjanak a haza édes nyelvét elsajá­títani. E téren számít a társadalomra, különösen pedig a népnevelés lelkes bajnokaira. Óhajtja a felekezetek közötti béke és egyetértés fentartását és kijelenti, hogy mint róm.­kát, hitü sohasem fog megszűnni e téren abbeli törekvését tettekkel iga­zolni. (Lelkes éljenzés.) A főispán egy csapásra meghódította az egész közönséget, úgy, hogy midőn a városháza termébe érkezett magát bemutatni és az esküt leteni a nagy számban egybegyült bizottsági tagok viharos éljenzéssel fogadták. Beszéde itt is nagy lelkesedést keltett. A megye részéről Hammersberg, a város részéről Kozára üdvözölték a főispánt. A beiktatás után számos küldöttség tisztelgett a főispánnál, ki délután két órakor a vendégek tiszteletére 300 terítékű ebédet adott. Az első felköszöntőt a főispán mondotta a király­ra , a királynéra, a kormányra, a várme­gyére, a városra. A főispán valóságos ün­neplés tárgya lett. Comáromy alispán és Münster polgármester örömüket fejezik ki, hogy a megye és a város oly kitűnő férfiút kapott főispánul. Zajos tetszést aratott. Szinyey Mer­­s­e István sárosmegyei alispán beszéde, ki megyéje nevében fájlalja a 23 évig a megyében oly fényes eredményeket elért férfiúi távozását. Igen szép volt és uj főispán bucsuzása Sárosmegyétől, melynek hű fia — úgymond — sohasem fog megszűnni. Po­harat emeltek még a főispánra Hedry Lőrincz nemzeti párti képviselő, D­e­i­­ Jenő kamarai tit­kár, Klekner jogakadémiai igazgató, Repánszky ka­nonok, P­o­k­a­y altábornagy, Hedry Ernő, a sáros­megyei nemzeti párt elnöke stb. Táviratok: Berlin, okt. 31. Gyarmati körökben nagy elé­gedetlenség uralkodik a miatt, hogy a kiván­dorlási törvény anélkül jutott a szövetség­tanácshoz, hogy megelőzőleg a gyarmattanács elébe terjesztették volna. A délkelet-afrikai egyezség nagyon lehangoló benyomást keltett, mert a gyarmatügyi tanács a kormányt felszólí­totta, hogy előleges megkérdezése nélkül ne oszto­gasson konc­essziókat. Aggódással várnak hírt Peters felől is, ki a határszabályozási ügyek elin­tézése végett elégtelen haderővel halad Fipre-tó felé. A kilimandjárói katasztrófa után Manteuffelt, a védőcsapatok parancsnokát, négyszáz emberrel a Kilamandjáróhoz küldték, de olyan utasításokkal, d­uig 1 1 g-I-— j lesz. Dl­­­miquo, óta a lázongásra hajló elemek annál merészebbek lettek. Ennek daczára csak harmincz embert adott a kormányzó dr. Peters mellé a veszélyes útra. Ily körülmények közt nem lesz meglepő, ha Afrikából új Hiób-hirek érkeznek. (M. É.) Bécs, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A birodalmi gyűlés össze­­ülése alkalmából több új főrendiházi ta­got fognak kinevezni. Róma, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Girolitti novem­ber 6-ára bejelentett beszédében a parlamenti pártok jellemzéséről fog nyilatkozni, kije­lentvén, hogy a jobb és bal nem egyéb ki­halt képződésnél és egy elmúlt idő tárgyta­lan árnyékánál. A közélet legsürgősebb kö­vetelményei a parlamenti ügyeknek is új alapot adnak. A kormány egy határozott el­járással és gazdasági politikai előterjeszté­sek sorozatával ez alakulatot teljes erejéből támogatni fogja. Cosenza, okt. 31. Micelli volt minisz­ter ma programmbeszédet tartott, amelyben ellene fordult azoknak, akik az olasz államháztartás defic­itjét a hármasszövetségnek tulajdonít­­ják. Szóló Gab­orinak tulajdonítja az érde­met, hogy megtagadta a kezdeményezést a középeurópai hatalmakkal való szövetségre. Parancsolták e szövetséget: a honvédelem legfőbb érdekei, az a tekintet, hogy a Föld­közi-tengeren az egyensúly föntartassék, va­lamint Európa helyzete Francziaországgal és Oroszországgal szemben. Szóló megemlékszik ezután Tunisz okkupácziójáról, amely az utóbbi időben ismételten szóba került és azt mondja, hogy a hármas­ szövetség Európa bé­kéjének védbástyája. Végül kijelenti, hogy Crispi gyarapította Olaszország tekintélyét s határozottan ellene nyilatkozik a hadügyi és a közmunkaügyi budget minden megszorí­tásának. Róma, okt. 31. (Eredeti távirat.) A római kúria és a franczia kormány között csupán három püspöki szék betöl­tésére nézve történt megegyezés. A többi hat püspöki székre nézve úgy áll a dolog, hogy a fran­czia kormány jelöltjeit a Vatikán, a római kúria jelöltjeit pedig a párisi kormány nem fogadja el. Valamint abban a kérdésben sem tudtak megálla­podásra jutni, várjon Francziaország hány új tá­bornokot kapjon és kik legyenek azok. De nem vezettek eredményre a több hónap óta folyó tár­gyalások a német bíbornokok kinevezése ügyében sem. A porosz kormány Kopp boroszlói herczeg­­püspöknek óhajtaná a bíbort megszerezni, melyet azonban a római kúria más német főpapnak szánt. Hasonlóképen nehézségek forognak fenn a magyar és az osztrák új biborno­kok kinevezése körül is. Ennek következ­tében az eredetileg deczemberre tervezett pápai konzisztórium valószínűleg csak a jövő évi feb­­ruáriusban fog megtartatni. (P. C.) Páris, okt. 31. »Havas ügynökség« je­lenti Portonovoból. Dodds ezredes a dahomeiek megerősített vonalát a Koto fo­lyó mellett megtámadta, a folyót át­lépte és két erődítvényt rohammal bevett. Az ezredes a dahomei hadsereget kétizben megverte és majdnem egész Kanáig üldözte. Dodds ezredesnek az volt a szán­déka, hogy Kanát okt. 29-én és Abomeyt okt. 30-án beveszi. Páris, okt. 31. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: A carmeauxi bányamunkások ma délelőtti gyűlésü­kön elhatározták, hogy csütörtökön ismét munkába állanak. Clémenceau előzőleg beszédet tartott, mondván többek közt a kö­vetkezőket: »Mi sem időt, sem fáradtságot nem kíméltünk, hogy érdekeiteket megvéd­­jük. Itt van az a perem, amelyben határoza­tot kell hozni, gondoljátok meg, hogy nem­csak a ti strike-tok, hanem az egész szocziális kérdés forog szóban. Jól tettétek, midőn vé­delmére keltetek az általános szavazati jog­nak. Győzelmeteket azonban drágán akarják veletek megfizettetni. Nem szabad átenged­netek azt a tiz társatokat a nyomornak, aki­ket érettetek ítéltek el. Mi megtettünk min­dent, hogy az Albiban elítélteknek kegyelmet eszközöljünk ki. Fel is ajánlották azt nekünk és mi most itt, előttetek kötelezettséget vál­lalunk arra nézve, hogy mindazokat, akiket itt nem vesznek vissza a munkába, máshol alkalmazzuk. A carmeauxi strike a történe­lem egyik örökké dicsőséges eseményeként fog szerepelni.« Carmaux, okt. 31. A bányászok mai nagygyűlésükön egyhangúlag elhatározták, hogy újra munkába állanak. Brüsszel, okt. 31. A kamarákat a király jövő héten személyesen fogja megnyitni. Szófia, okt. 31. A szobranyó mai ülésén szétosztották a képviselők közt Nacsevics pénzügyminiszter expozéját, valamint a kölcsönre vonatkozó szerződést, amely szerdán kerül napirendre és ha elvben elfogadtatik, bizott­sághoz utasítják. A pénzügyminiszter exposéjában kifejti, hogy az 1888. decz. 18-iki törvény alapján a kormánynak sikerült néhány pénzintézettel köl­csönt kötni, mely 142.786.000 frankra rúg és amely a kapicsán—sumla—tirnovo—szevljevonovcsa—­­plevna—szófia—küsztendsili vasút, valamint a vár­nai és burgaszi kikötők kiépítésére szolgál. A szerződés életbe fog lépni, ha a szobrán­ye jóváhagyja a fent említett vasút- és kikötőépítést. Az előbb említett törvény által a kormánynak 92,500.000 frank szavaztatott meg, de mint a vasút­építés tárgyában tett tanulmányok mutatták, e czélra mintegy 100 millióra, a kikötők építésére mintegy 25 millió frankra lesz szükség. Ez okból, hogy t. i. a munkálatok keresztülvihetők legyenek, a minisztertanács oly kölcsönt kötött, mely nem a fenti törvényben foglalt összegnek, hanem a munkálatok szükségleteinek felel meg. A köl­csön összege 142.786.000 frank névértékre rúg, melyből a Länder­bank a szerzedesnek a Bp.,Obraam által leendő jóváhagyása után 10.050,000 A­­ax­ot köteles fizetni. Továbbá 1893. szept. 13-áig 20 millió, 1894. 20.830,000, 1895. 20.650,000, 1896. 20.450,000, 1897.24.400,000,1898.24.400,000 frank lesz fizetendő; kibocsátási árfolyam 88, törlesztés évi l°/0, kamat 6°/0. Közgazdasági táviratok. Bukarest okt. 31. A berlini román követ és a német birodalom képviselői kö­zött folyó vámtágyalások oly kedve­zően alakulnak, hogy azoknak befejezése még november hó vége előtt várható. Itteni mérvadó politikai körökben ténynek tekin­tik, hogy ez után a román kormány lépése­ket tesz, hogy Ausztria-Magyaror­­szággal is indíttassanak meg a tárgyalá­sok vám és kereskedelmi szerződés megkö­tése iránt, amire most már a múlt évek ta­pasztalatai folytán nagy a hajlandóság. (M. É.) Értéktőzsde Bécs, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) Javult Berlinre szilárd. Hitelrészvény és egyes iparértékek élén­­kebbek. Zárlatkor realizácziók nyomtak. Magyar f­öldtenem­ent. kötv. 9425. Magy. hitelb. részv. 357.—. Erdélyi vasút részv. 200.—. 1876. m. k. v. áll. els. kötvény. 118.—. Magyar nyer. k. sorsjegy 145 25. Magy. leszáml. és váltóbank 114 25. Tiszai és sze­gedi köles. sors. 138.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 112.—. Magy. fegyvergyár —.—. Magy. vasúti kölcsön 100.75. Alföldi vasut-részvény 200.—. Magy. északkeleti vasut-részv. 197.—. 1869. m. k. v. áll. els. kötv. ——. Tiszavidéki vasut-részv. —.—. Kassa-Oderbergi vasút, részv. 183 50. Magyar 5 száz. papirjáradék 100.40. Vil­lamos részv­­.—. Magyar jelzálogbank részv. —.—. Osztrák hitelrészvény 310.35. Déli vasut-részv. 96 50. Osztrák 4 száz. al.­járad. 114.85. Londoni váltóár 119.70. Károly Lajos vasut-részv. 215.60. 1864. sorsjegy 185.75. 1860. sorsj. 140.—. Török sorsj. 46.50.4­2 száz. ezüst-járadék 96.30. Dunagőzhajózási társ. 304.—. Dohány-részv. 173.—. Angol-osztrák-bank-részvény 161.—. Osztrák államvas­­úti részv. 287.85. 20 frankos arany 9.537a- 4.2 száz. papirjáradék 96.50. Osztrák hitelsorsjegy 191.—. Né­met bankváltók 68.80. Cs. k. vert arany 6.70. Osztrák magyar bank-részv. 990—. Elbevölgyi vasut-részv. 224 50. Bécsi bankegylet részv. 113.25. Alpina-részv. 1. 56 20 Az irányzat szilárd. Bécs, okt. 31. (Esti tőzsde.) Az esti tőzsde szilárd magatartást tanusított. Osztrák hitelrészvény 310.50. Osztrák-magyar államvasuti részv. 288.—. Déli vasúti részvény —.—. Májusi járadék 96.50. Magyar aranyjáradék 112.— forinton. Berlin, okt. 31. (Tőzsdei tudósítás.) A tőzsde szilárd magatartással nyílt meg és folyt le kedvező külföldi jegyzések folytán, valamint az orosz pénzügy­­miniszternek a pénzügyi helyzetről tett jelentésének ked­vező fogadtatása folytán. Ösztönzőleg hatott több bá­nyásztelepnek a kőszénbányák szövetkezetéhez való csat­lakozása. Zárlatkor szilárd volt a tőzsde. — Jegyez­tek: Osztrák hitelrészvény 165.—. Osztrák-magyar államvasuti részv. 122.50. Déli vasúti részv. 41.26. Disconto­ bank-részvény 181.75. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 94.85. Rubel 198.76. Laura-kohó 103.75. Bochumi 118.75. Herpens 135.25. Gelsenkircheni 134.50. Duxi vasúti részvény 218.75. Buschtiehrach 189.25. Berlin, okt. 31. (U­tó tőzsde.) Osztrák hitelrész­vény 165.—. Frankfurt, okt. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hi­telrészvény 263.—. Csendes. Frankfurt, okt. 31. (Z­á­r­­­a­­.) Osztrák hitelrészv. 263.—. Osztr. államvasuti részv. —. Déli vasut-rész­vény 84 38. Károly­ Lajos vasut-részv. —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék —.—. Osztr. 4 száz. aranyjáradék 97 80. Magyar 6 száz. papirjáradék —. Alpina részv. társ. —. Hitelrészvény —. szilárd. Hamburg, okt. 31. (Esti tőzsde.) Osztrák hitel­részvény 262.75. Páris, okt. 81. (Tőzsdei tudósítás.) A tőzsde árfolyamok jól tartották magukat, csak orosz értékek jegyeztek magasabban. — Jegyeztek: 3 száz. fran­czia járadék 99.— Osztrák magyar államvasuti rész­vény —. —. Déli vasúti részv. —.— Magyar 4 százalékos aranyjáradék 95.12. London, okt. 31. A mai tőzsde nyu­godt magatar­tással folyt le. London, okt. 31. Ezüst 39.25. Pétervár, okt. 31. Váltó Londonra —.—. Külföldi értéktőzsdék zárlata okt 31-én. Berlin Frankfurt P­á­r i« Árf. Paritás Árf. Paritás Árf.­­ Paritás «•/.-os magy. aranyjárad. 96.— 112.12 K 94.75 111.82 0 96 18 -----8*/»-os „ papirjárad. . 86.20 ICO 66 K 85 S?o 100 64 K —.— 4'2»/.-OS osztr. . .81 60 96.41 81 80 96 66 K — 6»/0-OS . „ . 85 40 100 67 85 60 100 90 K —-----­«-2-/.-OS „ ezü­stjárad. 81 70 96 41 K 81.76 96 47 K ——— «•/„-OS . aranyjárad.. 97 60 114 94? 97 70 115.06 K —.— Magy. keleti vasúti kötv.• —-----— S­/.-os kel. vasút els. kötv. ——— —— — Osztrák hitelrészvény.... 164 70 309.81 0 262 62 SIC 42 6-----— Osztrák-magyar tank— —840 — 9,0 445 — Osztr.-magy. államvasut . —— —0 —------ 622 50 — Déli vasút...................... 41 65 96.57 0 84 38 97 01 220 ---— Erzsébet osztr. ny. vasút.----------------------------------------— Magyar gácsországi vasút ——— 169 — —.— ——.— Elbevölgyi vasút............ ——— Károly-Lajos vasút........­------—.— 182.62 213 12 ——.— Kassa-Oderbergi vasút.... 77 50 ----- 182 62 ——— Orosz bankjegyek......... 198 40 116.77 — — ——.— Váltó bécsi piaczra ........1170 — 58 77 169 92 58.80 —-------­n. kibocs. keleti kölcsön. 63— —— —— Osztr. földhitel-részv.társ. —— —— —1072— 8«/o-OS franczia járadék... —99 — — «'/.•/•-os „ b ■■ —— —— •— — •— 106.10 — Ottomán-bank részvény.. ——.— —[692 50 — Franczia törleszthető jár —99 4.----­Magyar vasúti kölcsön... I— — —.— Magyar Jelzálog.hi­tel­bank —-----— Magyar országos bank ..-----— átszámítási árfolyam: top márka vista 1 58.80 forint. — ion­­rank vista 1 56 80. — A paritás az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediéra (M) vagy ultiméra (0) értendő, költségek nél­kül.­­ Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek. Árutőzsde, Bécs, okt. 31. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde lanyha lefolyású volt. Eladatott: Búza őszre —..., tavaszra 7.87—7.85— 7.87— Rozs őszre —.—., tavaszra 6.88—6.81—6.82 Zab őszre —.—, tavaszra 6.07—6.04. Tengeri (uj) máj.— jun.-ra 5.34—5.37—5.36. Káposztarepcze —.— forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza őszre 7.75—7.80, tavaszra 7.85—7.88. Rozs őszre 6.75—6.85, tavaszra 6.81. — 6.84. Tengeri októberre 6.22 —5.27, máj.—jan.-ra (1893.) 5.34—5.37. Zab őszre 5.88 — 5.93, tavaszra 6.03—6.06. Káposzta-repcze októberre 12.80 —12.40, jan.—febr.-ra 10.50—12.60. Repczeolaj kész szál­lításra —.—, jan.—áprilisra 32 50—83 50. Szesz (contin­­gentálva) kész szállításra 14.50—14 75, nov.—májusra 14.37—14.62 forinton. Berlin, okt. 31. (T­e­r m­é n­y v­á s á r.) (Zárlat) Búza okt.—nov.-re 154 márka 28 fillér (= 8 frt 04 kr.) ápr.—máj.-ra 154 márka 52 fillér (== 8 frt 16 kr). Rozs okt.—nov.-re 136 márka 50 fillér (= 8 frt 54 kr). ápr.—máj.-ra 138 márka 50 fillér (= 8 frt 36 kr). — Zab okt.—nov.-re 145 márka — fillér (­= — frt — kr). ápr.—máj.-ra 142 márka — fillér (= — frt — kr). Repczeolaj októberre 51 márka 60 fillér (= — frt — kr). ápril—májusra 51 márka 80 fillér. (= — frt — kr). Szesz október—nov.-re 81 márka 25 fillér (= — frt — kr), ápril—májusra 82 márka 60 fillér (= — frt — kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka = 68 frt 80 kr. Páris, okt. 31. (Termény v­ás­ár.) Búza folyó hóra 21 frk 25 c­m. (= 10 frt 12 kr.); novemberre 21 frk 50 c­m. (= 10 frt 22 kr.); 4 hóra nov.-től 22 frk — c­m (= 10 frt 46 kr.) ; első hóra 22 frk 40 ctm. (= 10 frt 65 kr.) ; Liszt folyó hóra 64 frk 40 ctm. (= 16 frt 20 kr.); novemberre 49 frk. 40 ctm. (= 14 frt 68 kr.); 4 hóra novembertől 49 frk 60 ctm. (= 14 frt 75 kr.); 4 első hóra 49 frk 80 ctm. (= 14 frt 81 kr.). Repczeolaj folyó hóra 60 frk 25 ctm (= 28 frt 36 kr.); novemberre 60 frk 75 ctm. (— 28 frt 60 kr.) nov.—decz.-re 60 frk 76 ct. (= 28 frt 60 kr.) 4 első hóra 61 frk 50 ctm. (= 28 frt 95 kr.) Szesz folyó hóra 46 frk 25 ctm. (= 24 frt 88 kr.); november­re 46 frk 25 ct. (= 24 frt 38 kr.); nov.—decz.-re 46 frk 50 ctm. (=24 frt 50 kr.): 4 első hóra 46 frk 75 ctm. = 24 frt 62 kr.). Átszámítási árfolyam: 100 frk = 47 frt 60 kr. Külföldi terménytőzsdék mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. PARIS. Október 31. Október 38. Búza folyó háza....................... 21 frank 35 d­me 31 frank 35 d­me novemberre ................... 21 „ 50 „ 81 „ 50 „ „ 4 hóra novembertől.......... 38 „ — „ 31 „ 80 „ „ 4 első hóra..................... 38 „ 40 „ 32 „ 30 „ Liszt folyó hóra....................... 64 a 40 „ 52 „ 30 „ * novemberre...................... 49 „ 50 „ 49 . 25 , „ 4 hóra novembertől.......... 49 . 60 „ 49 . 30 . . 4 első hóra..................... 49 , 80 „ 49 a 60 „ BERLIN. Búza okt.—novemberre............ 150 márka 75 fillér 162 márka 75 fillér „ ápril—májusra............ 164 , 75 „ 156 „ 25 a Rozs okt.—novemberre.......... 136 , 60 „ 138 „ — , „ ápril—májusra............ 138 „ 60 „ 140 , 10 a Zab okt.—novemberre ...... 145 „ — „ 144 „ 26 ,, „ ápril—májusra................ 142 „ — 184 . 50 „ STETTIN. Búza októberre........................ 148 márka — fillér 146 márka — fillér „ okt.—novemberre.......... 148 „ — „ 149 „ — „ Rozs októberre .................. 133 „ 50 „ 184 „ 50 „ . okt.—novemberre......... 134 „ 50 „ 134 „ 50 „ KÖLN. Búza novemberre..................... 16 márka 10 hilé.' 16 márka 10 fillér „ márcziusra.......................16 „ 60 „ 16 „ 60 „ Rozs novemberre........ .......... 16 „ 10 „ 15 „ 10 „ a márcziusra..................... 15 „ 60 „ 15 „ 60 „ A kolera Budapesten, Budapest, okt. 31. A lefolyt 24 óra alatt (éjféltől­ éjfélig) a jár­ványkórházakba összesen huszonkét beteget vettek föl. Ugyanez idő alatt meghalt öt beteg, tizen­kettőt pedig gyógyultan bocsájtottak ki a kór­házakból. A kolera megbetegedések száma tehát a legutóbbi 24 órában (tegnap volt 15) héttel emelkedett, a halálozásoké (tegnap volt 10) öttel csökkent. A járványkórházakba ez idő szerint nyolc­vanhét beteg van gyógykezelés alatt. Éjfél óta ma délig a pesti barokkórházban 9, a budaiban 1, összesen 10 beteget vettek föl, s ez idő alatt a pestiben 2 halálozás fordult elő. A be­tegek a következők: Virág János napszámos (ko váczi-út, szükségdarak), Szelmai Vendel (szövet­­ség-utcza 7.) Dudosits Mihály kereskedősegéd (akáczfa-utcza 65.), Martinetz Pál munkás (újkór­­ház, felvételi iroda), Tell N. napszámos (Szerda­­helyi-utcza 5.) Kálmán Zsófia (Rökk-Szilárd-utcza 2.), Vodicska Rezső (futó-utcza 36.), Manhalt András (dohány-utcza 94.), Gottlieb Jakab (dob­­utcza 51.), N. N. férfi (ó­buda, szentlélek-tér 5.) Dél óta esti 6 óráig a pesti barakkórházban 7 beteget vettek föl s ez idő alatt ugyanitt meg­halt­­. Az uj betegek a következők: Lenk Mihály 48-as honvéd (uj kórház, felvételi iroda), Finta Imre napszámos, Komora Antal napszámos (Rókus­­kórház, felvételi iroda), Laky Károly rendőr (rend­őrségi uj laktanya), Horánszky Lajos 2 éves, nap­számos fia (rózsa-utcza 39.), Duckler Mária kocsis felesége (üllői-út 111.) N. N. ismeretlen férfi(kere­­pesi-uti vám.) Éjfél óta esti 6 óráig a pesti barak­kórházban 16, a budaiban 1, összesen 17 beteget vettek föl s ez idő alatt a pestiben 5 halálozás for­dult elő. A délután folyamán a pesti kórházból 9, a budaiból 3, összesen 12 egyén távozott gyó­gyultan. A központi járványbizottság ma délután tartott ülésén a tiszti főorvos jelentette, hogy éjféltől ma délutánig 14 megbetegedés és 5 halálozás történt; a katonai kórház létszáma 1 beteg. Az elnök jelenti, hogy a Bunzl és Biach elég részére érkezett rongyszállítmányt tegnap és részben ma elégették. A dunagőzhajózási társaság két rendbeli be­adványt intézett újabban a járványbizottsághoz, a­melyben védekezik ama vádak ellen, amelyeket a szombati ülés alkalmával ellene a tiszti főorvos fölhozott. Fölhozza a társaság igazgatója neveze­tesen azt, hogy a Vodál napszámosnak megbetege­­dése még a rongyoknak a visszautalt hajóra való kirakása előtt történt s főleg azt, hogy a rongyok­nak Bécsbe szállítása Magyarországból egyáltalá­ban tiltva volt. Kéri tehát az igazgatóság, hogy a vádként fölhozott állítások helyreigazíttassanak a sajtó útján. Az elnök kijelenti, hogy a bizottság sem­minemű közleményeket közzé nem tétet a lapok­ban, mert a hírlaptudósítók megírják azt, ami itt történik s e szerint a bizottságnak nincs is mód­jában, hogy a sajtó útján tegyen helyreigazító nyilatkozatokat. Tény azonban az, hogy — ha egyéb nem — tévedés történt a gőzhajózási t­ár­­saság részéről; hogy a hibát ki követte el, azt a további vizsgálat fogja kideríteni. Az is tény, hogy a társaság részéről egyrészt felszínesen jártak el ez ügyben, másrészt pedig a kellő és köteles óva­tosságot nem tartották szem előtt. A bizottságban történt felszólalásokban semmiféle tendenczia nem volt, hanem a nyilatkozó tagok, amidőn a megjegy­zéseiket megtették, meggyőződésük szerint csele­kedtek. A teljes és világos tényállást a vizsgálat fogja előtüntetni. Gebhardt Lajos dr. megjegyzi, hogy az indignáczió nála azért nyert oly erős kifejezést, mert meg van győződve, hogy a legszigorúbb el­járásnak van helye ez esetben. Válságos időszak­ban súlyos mulasztást, hibát a »mala fides«-re való hivatkozással megigazítani nem lehet. A hiba két­ségen kívül el volt követve s ennek elbírálása a bíróra tartozik, ezért ez ügybe tovább belebocsát­­kozni nem érzi magát hivatottnak. (Helyeslés.) (Volt még egy-két fölszólalás, mely mind azt bizonyítja, hogy a főváros és az e járvány bizott­sága éles tekintettel látja meg a más szemében a szálkát, de még nem látja a ma­gáéban a gerendát. A szerk.) Az elnök ezután fölolvassa az ez ügyben ho­zott bizottsági határozatot, amelyben pontonként föl van sorolva, hogy a dunagőzhajózási társaság­nak tudomása volt a rongyok veszélyes voltáról, mert az azokkal foglalkozó Vodál Ferencz munkás koleragyanús betegségbe esett és kolerában meg is halt, továbbá, hogy a budapesti forgalmi igaz­gatóság későn volt értesítve a rongyok visszakül­déséről ; a budapesti üzletvezetőség elmulasztotta a hatóság idejekorán való értesítését, sőt meg­engedte a rongyok kirakását, amivel e szállít­mány mintegy be lett csempészve Budapestre. Nagy megütközéssel fogadta a járványbizottság, hogy Bécs hatósága egyáltalában nem értesítette a Budapest fő- és székvárosi hatóságot meghozott határozatairól. Jelentést fog tenni tehát a járvány­bizottság a belügyi- és kereskedelemügyi minisz­tereknek és egyszersmind — a magán­czégre vo­natkozólag is — átteszi az ügyet a kir. ügyészség­hez. A dunagőzhajózási társaság nyilatkozatai csa­tolva lesznek az iratokhoz. A járványbizottság a határozatot helybenhagyta s közölni fogja a duna­­gőzhajózási társasággal. Barthay Ede, a zeneakadémia igaz­gatója kéri, hogy — a zene- és énekkari osztá­lyok kivételével — a tanítás november hó 7-ikén kezdetét vehesse; ugyanezt kéri a kereskedelmi akadémia igazgatója a be­rendezett egy éves tanfolyamra vonatkozólag. A bizottság mindkét kérelemnek helyt adott. A III. kerület részéről annak idején sürget­i "r*5* 114-4- ^ Ír illőn kolera-barakkói k­ap. 33*0 a jár­vány bizottság el is rendelte s az épületek ma már befejezésükhöz kö­zel állanak. A III. kerületi elöljáróság ma azt a furcsa kérelmet terjeszti elő, hogy mivel Ó-Budán a kolera nagyobb mértékben nem mutatkozik,­­ szüntessék meg a barakk további építését. A kére­lemnek nem adott helyt a bizottság s a barakk föl lesz építve. A VII. kér járvány bizottság kéri, hogy a kerületbeli 16 kijelölt kávéházra vonatkozólag a 10 órai záróra mondassék ki. A bizottság nem tartaná méltányosnak, hogy egyes kávéházak jut­­tassanak keményebb rendszabályokkal. Vörös bor a betegeknek. Mészáros Jánosné, az egyetemi gazdasági hivatal igazgatójának neje, 50 üveg saját termésű ménes-paulisi vörös bort kül­dött a barokk-kórház betegei számára. A külső soroksári népkonyha czéljaira, mely­ben naponkint 4 —500 munkás és szegény nyer meleg táplálékot, eddig 100 kiló leveskonzerv és 1542 frt 75 kr folyt be. A 16. sz. helyőrségi kórházban Kotheuz Benő honvédhuszár kolerában meghalt; most egy kolerabeteget kezelnek a kórházban. Heti kimutatás — 1892. év október hó 24-től október hó 30-ig. — a) Betegedés. Összeg — — — — 3 10 13 12 8 10 56 Kerület össze* Nap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. sen. 24. I ___ 2 1 6 3 4 8 20 25. 12 — — 13 2 6 62 23 26.­­13 1­3 3 3 21 17 27. — — — — — 2 3 4 61 16 28. —— 1 — 3 1 8 3 12 19 29. 1 — — — — 5­­ 2 52 15 .80. 1 — — — 13 3 3 4 — 15 Összeg 4 3 4 1 7 18 25 24 28 11 125 b) Halálozás. Kerület össze-Nap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. sen. 24. — — —— — —— 2— 1 3 25. — — — — 2 2 2 1 22 11 26. — — —— — 3 2 — 31 9 27. — — —— — 112— 1 5 28. — — — — 1 2 3 2 11 10 29.­­ _ — _ _ 1 3 2 22 10 .30. — —­­ — — 1 2 3—2 8 E hét folyamán nem bizonyult koleraesetnek 27. Ezt megelőző héten (okt. 17—23-ig) a betegedések száma 181, a halálozások száma pedig 104 volt. E héten tehát a betegedések száma 56-al, a halálozások száma 48-al kevesebb, mint az előző héten volt. Kalocsa, okt. 31. Úszódon 2, és Bogyiszlón 2—2 koleramegbetegedés fordult elő. Utóbbi he­lyen tegnap egy ember meghalt. Szeged, okt 31. A legutóbbi 24 óra alatt 2 koleramegbetegedés történt, halálozás egy sem. Temesvár, okt. 31. A tegnap koleragyanus tü­netek közt megbetegedett Pokorny kárpitos legény, valamint anyja és két öcscse állapotában némi ja­vulás állott be. Este a belvárosi kórházból újabb beteget hoztak a kolerakórházba. Esztergom, okt. 31. Tátban a kolera folyton terjed és már 19 eset fordult elő, melyek többnyire halállal végződtek. A megye külön koleraorvost rendelt ki. Bécs, okt. 31. A belügyminiszter a helytartókhoz körrendeletet intézett, a­melyben kiemeli, hogy az Egyesült­ Ál­lamok rendszabályai a kolerave­

Next