Nemzet, 1892. november (11. évfolyam, 3656-3685. szám)

1892-11-12 / 3667. szám

mondd a herczegné. — »Hogy-hogy ?« — »E pil­lanatban semmit.« — »Ő fensége egyébként dol­gozik, de hát ez az úr?« — »Ez is dolgozik,« mondd a herczegné komolyan. — »De mit ?« — »Novellákat ír.« — »Novellákat, no, ezekről még sohasem hallottam. Hol jelennek meg?« — »Ren­desen lapokban, de mindegyik könyvkereskedő ismeri. Kérdezősködjék csak Bucher Lothar novel­lái után.« — »Meg is teszem.« — A herczegnő természetesen jót nevetett, mikor az illető vissza­tért s panaszkodott, hogy Bucher novelláit hiába kereste. — Bismarck az ebédnél sok derült epizó­dot beszélt el életéből. Mikor még nem volt más érdemrendé, csak az, melyet egy embernek a víz­ből kimentéséért kapott, s mely olyan, mint a sas­rend negyedik osztálya, egy suhancz igy szólította meg az utczán, mikor a vasúthoz ment: »Ne hoz­zak, műszaki tanácsos úr, egy kocsit?« — Mikor őrnagy lett, s egyszer egyenruhába ment ki, egy rendőr valóságos őrnagynak tartotta, s egy csopor­tosulásnál arra kérte, hogy lépjen közbe a közön­ségnél. A herczeg megtette, de mikor a rendőr még egyéb szívességet is kért tőle, kijelentette, hogy ő mellesleg porosz miniszterelnök is, s e pillanatban nem lehet a rendőr úr szolgálatára. Később, tábor­nok korában, egy berlini rendőr nem köszönt neki. »Hát ön nem köszön a katonatiszteknek?« kér­dezte a rendőrtől. — »De igen, de csak a magasabb rangúaknak.« — volt a nyiltszívó válasz, ami Bis­marcknak annyira megtetszett, hogy az illetőt nem jelentette föl. Az anekdotákban nagyon szerepelnek Szultán és Tirasz is, a két »birodalmi­ kutya.« Mindkettő nagyon hű állat volt. Ha Bismarck ha­zulról Szultán nélkül távozott, az eb nagyon szo­morúan kereste urát az egész házban. Végre föl­kapta a herczeg fehér katonasipkáját és keztyűjét, bevitte a dolgozószobába, maga elé tette, ráfektette a fejét, s addig őrizte, míg Bismarck haza nem tért.­­- A tanév folytatása. A vasúti tisztképző, valamint a posta-távirdai tanfolyamokon a járvány miatt i. e. október 8-ika óta szünetelt előadásokat folyó hó 17-én ismét folytatják , miről a hallgató­ság pontos bevonulás végett azon figyelmeztetéssel értesíthetik, hogy az igazolatlan elmaradás a lét­számból való törlést vonandja maga után. — Szegény szerelmesek. Nápolyban történt a következő eset: Don Guiseppe de Lellis pap talált éjjel az utczán egy szerelmeskedő párt; rájuk szólt, hogy az enyelgést hagyják abba s miután nem tö­rődtek vele, kivett a zsebéből egy revolvert s a fiatal emberre, Mezullora, többször rálőtt s őt sú­lyosan megsebesítette. Apróság. Kutya a színházban. A »Borsodmegyei Lapok» írja a következőket : »Még eddig csak gyermek­sírásban és pajkos gyermekek közbeszóló kedélyeskedé­seiben gyönyörködhettünk, a legközelebbi »Vasgyáros« előadásnál azonban már a négylát­ó állatok hangos sze­replését is élveznünk kellett. És elég különösen kivá­lasztotta a szereplésére a darab épen egyik legérdekesebb jelenetét, midőn a »Vasgyáros« a párbaj előtt kéri Su­­sannet, hogy ha elmegy a templom előtt, imádkozzék érte. Képzelhetni, hogy ez a drámailag ezen este külön­ben is leggyengébben sikerült jelenet minő hatással vég­ződött. Ha már a jegyszedőné asszonyságok annyira el­­nézők és figyelmetlenek, hogy a kutyaságoktól belépő jegyet nem kivánnak, a napos rendőrségnek lehetne figyelme legalább utána járni és megtudni, váljon ki az, hogy néz ki és merre van hazája annak, aki még a szín­házban is, pláne a drámai előadásoknál is annyira szereti az ugatással társalkodó kutya-társaságot.«­ ­ Tudomány és irodalom. a »Felső bíróságaink elvi határozatai.« Dr. Márkus Dezső budapesti ügyvéd, a »Jogi Szemle« szerkesztője és ismert jogiró­­ly czimű mun­kája, mely a kir. kúria és a kir. ítélőtáblák dönté­seinek eddig legteljesebb rendszeres gyűjteménye­ként két kötetben jelent meg, ma egy harmadik kötettel gyarapodott, mely előreláthatólag épúgy, mint a gyűjtemény két előző kötete, csakhamar nagy elterjedést fog találni a praktikus jogászok körében. Az új kötet megjelenését annak szerkesz­tője igyekszik magyarázattal kísérni. E magyará­zat valóban szükséges is, mert jogászköreink a Márkus-féle döntvénygyűjtemény első kötetét tel­jes, befejezett egésznek tekintették és mint olyat használták is. Terjedelmes joggyakorlatunk, ma­gánjogi törvénykönyvünk díjja azonban oly nagy fontossá­gúvá tette a döntvényeket és elvi határo­zatokat jogszolgáltatásunkban, hogy a lehető leg­messzebb menő gondosság mellett sem lehetséges az egész anyagot egyszerre feldolgozni; amellett az élet folytonos változásai a naponként felszínre kerülő újabb jogviszonyok állandóan fejlesztik igazságszolgáltatásunk elvi döntéseit és jóllehet a Márkus-féle döntvénygyűjtemény két első köteté­nek megjelenése óta aránylag igen rövid idő telt el, az azóta hozott újabb döntések egybefoglalása vált szükségessé. A most megjelent III. kötet ennek a kettős czélnak kíván megfelelni; egyfelől idő­beli, másfelől térbeli kiegészítése az első két kö­tetnek. Kiegészíti azt egyrészről az első két kötet megjelenése óta kifejlődött joggyakorlattal, más­felől pótolja azt, ami a két első kötetből tér híjja miatt kimaradt. Nagy gonddal vette fel a szorgalmasan búvárkodó szerkesztő az oly fontosabb eseteknek ismertetését, amelyek is­mertetését az eddigi kötetekből az ott feldol­gozott anyagnak nagysága miatt kénytelen volt kihagyni. Ezek a pótlások legfőkép a büntető­jogi részre vonatkoznak. Amellett a szerkesztő új részként felvette a jelen kötetbe a bűnvádi eljá­rásra vonatkozó határozatokat egész új csoporto­sításban követvén a mai eljárás egyes fázisait és ebben csoportosítván az anyagot, úgy, hogy a ke­resést a legkönnyebbé tette. Nagy gondot fordít azon kívül a dec­entralizált táblák joggyakorla­tára s felhasználja az ezek köréből nyilvánosságra került anyagot. A jelenlegi kötet ép oly gazdag, mint két elődje. Azokban mintegy tizenötezer eset van kis helyre, szakavatott csoportosításban össze­­szorítva és feldolgozva, a jelen III. kötet pedig kö­zel harmadfélezer esetet foglal magában. A munka hangyaszorgalmú és szakavatott szer­kesztője új tárgymutatót is készített, a­mely mindhárom kötetre vonatkozik és ügyes összeállí­tásával rendkívül megkönnyíti a munkában való keresésnél az eligazodást. Ügyvédeink, biráink, ügyészeink, egyáltalán a gyakorlati téren működő jogászságunk hálával lehet dr. Márkus Dezső iránt döntvénygyűjteményének ez újabb kötetéért, mely csak becsesebbé és használhatóbbá teszi a két el­sőt. A jelen harmadik kötet ép úgy, mint a két előző a Grill-féle könyvkereskedés kiadása, kötése teljesen megegyez az előző kötetekéivel, az ára pe­dig kötve 5 frt 50 kr. Egyesületek és társulatok.­ ­ A magyar vörös kereszt-egylet igazgatósá­gához a belügyminiszter meleghangú leiratot in­tézett, melyben az egyletnek azon valóban ember­baráti és nemeslelkű ténykedéséért, melylyel a kolera alkalmából népkonyhák felállítását, továbbá gyógyszerek és jég ingyenes kiszolgáltatását ha­tározta, elismerését és őszinte köszönetét fejezi ki. Stockinger Ferencz, cs. és kir. főkonzul, a vörös­kereszt-egyleti Erzsébetkórház könyvtárának 194 kötetet és dr. Elischer Gyula főorvos 26 kötet, nagyobb­részt szépirodalmi művet ajándékozott. E kötetekkel az Erzsébetkórház könyvtára 1510 kötetet számlál.­­ A honvéd-egyletek orsz. közp. bizottságának tegnapi ülésén M­i­k­á­r Zsigmond beadta le­mondását. Ebből az alkalomból több lap azt közli, hogy csekély díjazása miatt mondott le. Ezt Mikár nem mondotta, hanem az őt marasztaló szónokok beszéltek erről. Mikár Zsigmond egyúttal fölkéri volt honvédtársait, hogy ezentúl ügyes-bajos dol­gaikkal hozzá ne forduljanak.­­ Az orvostanhallgatók segítő egyesülete 100 koronás pályadíjat tűzött ki belgyógyászati, gyógy­szertani és kórszövettani kérdésekre, melyekre a pályázni kívánók Kétly, Bókay és Portik tanárok intézeteiben betekinthetnek. Az egyesület ezen­kívül 50 frankos díjat tűzött ki egy felolvasás jutalmazására.­­ A székesfehérváriak társasköre holnap, szomba­ton, este 8 órakor az Andrássy-kávéház külön termében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysor: A tisztikar megválasztása és a számadások megvizsgálása. Fővárosi ügyek. — Fegyelmi ügyek. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya ma délután tárgyalta le, Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt, a legutóbbi ülésből visszamaradt fegyelmi ügyeket. Előadó Szabó Károly tanácsjegyző volt. — Pau­lus József vezető végrehajtó és S­c­h­i­m­p Lajos végrehajtó ellen az a vád merült fel, hogy hivata­los hatáskörüket túllépve intézt­ék a végrehajtáso­kat. A tényállás az ellenkezőt derítette ki s igy a további eljárást megszüntették. — Kovács Brú­nó nyugalmazott vezető végrehajtót, bizonyos víz­vezetéki díj késedelmes behajtása miatt felmerült 241 főt 51 kvnyi kár megtérítésében kéri az ügyész­ség elmarasztaltatni. Mivel a vizsgálati iratokból kiderült, hogy Kovács Brúnó ez ügyben mulasz­tást nem követett el, a fegyelmi bizottság a további eljárást megszüntette s a nevezettet a pénzbeli fe­lelősség terhe alól felmentette. — Gábriel Ist­ván főv. adóvégrehajtó ellen egy nem teljesen ki­fogástalan egyén azt a vádat emelte, hogy zsarolást akart elkövetni. A vizsgálat alapján a vád alapta­lannak tűnt ki s a végrehajtót a fegyelmi választ­mány teljesen felmentette. Törvényszéki csarnok. A csaczai takarékpénztár bünpörében a kúria tegnap, nem — mint írtuk — a kir. tábla, hanem az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben azzal a vál­toztatással, hogy Loewe Mihályt bűnsegédnek mi­nősítette. A kúria e szerint Eichenwald Edét 4 évi, Loewe Mihályt 3 évi fegyházra, Róth Adolf könyvvezetőt pedig fél évi börtönre ítélte s az utóbbinak büntetését kitöltöttnek vette a vizsgá­lati fogsággal. Gyilkos testvérpár. Lembergből távirják, hogy a grodnói törvényszék Kulikovszki Viktort és Pétert, valamint ez utóbbinak feleségét, kik szá­mos embert hamis ürügy alatt az orosz határerdőbe csaltak és ott kifosztva, meggyilkolták őket, húsz, tizenöt, illetőleg tíz évi kényszermunkára ítélte. Merénylet az ellenfél ügyvéde ellen. A berlini törvényszék egyik termében vitriol-merényletet követett el egy asszony ellenfele ügyvéde ellen, kinek ügyessége folytán elvesztette perét. Midőn ugyanis az ügyvéd a bírák szobájába lépett, az asszony vitriollal öntötte le, melyből azonban csak néhány csöpp hullott ruhájára és így szerencsére nagyobb baja nem történt. De annyira fel volt háborodva az ügyvéd, hogy az épen következő tárgyalást el kellett halasztania. A merénylőt letar­tóztatták. Elzsebelt postabérek. A múlt év augusztus havában Brust Dávid nagykereskedő panaszt emelt a lipótvárosi postahivatal főnökénél, hogy feladott küldeményei után egy idő óta a rendesnél maga­sabb postabéreket számítanak. Kiderült, hogy Weinberger Vilmos postatiszt 325 esetben, min­denkor néhány krajczárral magasabb illetéket sze­dett Brnst alkalmazottaitól, persze nem a kincstár, hanem a saját javára. Ez konstatáltatván, Wein­­bergert állásától megfosztották és a büntető bíró­ság elé állították. A mai végtárgyaláson, melyen Baumgarten Izidor dr. elnökölt, a vádlott úgy sze­rette volna a dolgot feltüntetni, mintha »tévedés«­­ből számította volna a magasabb díjakat. Ezt a védekezést azonban teljesen elfogadhatlannak mu­tatta egyrészt az, hogy mindig csak a panaszos ká­rára »tévedett«, másrészt pedig az a körülmény, hogy a hivatalos jegyzékbe a tényleg járó posta­béreket vezette be, míg a feladónak a magasabb összegeket nyugtázta könyvében. E miatt Gegus dr. kir. alügyész a közokirathamisításban kérte Weinbergert bűnösnek nyilvánítani, a bíróság azon­ban csalást állapított meg s ezért a vádlottat fél évi börtönre ítélte. Az újpesti madarász. Hosszabb időn át sok házban azt tapasztalták Újpesten, hogy a zárt kalitkák sem biztosítják a madarak eltűnését. Pedig a kalitkák helyü­kön maradtak és kis lakóik sem röpültek a szabadba. A rébuszt végre egy rendőr fejtette meg, aki Vancsó István újpesti lakásán egész kis madár­gyűjteményt ta­lált. A szenvedélyes madárgyűjtőt a budapesti törvényszék tíz hónapi börtönre ítélte, a kir. tábla azonban ez ítéletet feloldotta és Vancsónak orvosi megfigyelését rendelte el. Elővezetett vádlott, Jasznits János helyszerzőt a kúria egy fiatal leányon elkövetett erkölcstelen merény­letért három évi fegyházzal sújtotta. Az ítélet kihirde­tése végett a budapesti törvényszék tegnapelőttre idézte meg Jasznitsot, aki abban a hitben volt, hogy a Kúria is valószínűleg felmentő ítéletet hozott, mint a két al­sóbb fórum. Bezzeg rosszra fordult a kedve, midőn még a kihirdetés előtt valamikép értesült arról, hogy remé­nyében csalódott. Mire aztán sor került volna az ítélet kihirdetésére, már hite-hamva sem volt a vádlottnak, aki nyilván attól való félelmében, hogy a kir. ügyész­ség nyomban letartóztatja, kereket oldott, rosszullétét adva okul. A bíróság ma a rendőrség útján elővezettette Jasznits helyszerzőt, ki büntetését tüstént megkezdeni volt kénytelen. Közgazdaság. Közleményed Osztrák-magyar bank. A legutóbbi kimutatás szerint november hó első hetében a bankhitel igénybevétele nem volt jelentékeny. A váltóleszá­mítolás és a lombard mindössze 066 millióval emelkedtek, a bankjegy-forgalom 413 millióval apadt, de egyidejűleg 2­07 millió államjegy adatott ki a bank pénztárainál. A tartalékalap értékpapír­jaiból is 111 milliót adott el a bank. Az érczkész­­let 018 millióval apadt. Az adómentes bankjegy­tartalék e tranzakc­iók folytán 8­58 millióra emel­kedett. A november 7-iki kimutatás részletei a következők: Érczkészlet: Változások okt. Koronaértékbeli 31. óta. aranyérmék, to­vábbá aranyru­­dakban, külföl­di és kereske­delmi érmék­ben, finom kilo­­grammonként 1638 írttal szá­mítva . . . 106,278.096 Külföldi piaczok­­ról szóló arany­váltók . . . 13,561.613 Ezüst folyó (cou­rans) pénz . 168,888.157 281,727.868 - 187.139 Államjegyek........................ 7,429.609 — 2,077.863 Leszámítolt váltók, közrak­tári zálogjegyek (warrants) és értékpapírok .... 168.063.032 4­63.093 Kölcsönök kézi zálogra . . 25.895.270 -1­ 605.380 Beváltott lejárt értékpapírok és szelvények................... 409.315 4 205 029 A birodalmi tanácsban képvi­selt királyságok és országok kölcsönadóssága az 1887. évi máj. 21-éről kelt tör­vény szerint (hírod. törv. lap 50. szám)................... 77,419.160 . Jelzálog-kölcsönök .... 119,185.597 + 133.929 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei . . 6,785.821 + 240.993 A tartalékalap értékpapírjai. 26,449.505 — 1.115.836 A nyugdíjalap értékpapírjai. 4,756.131 ................... Épületek­ és fundus instructus 2,900.000 ................... Kiadások................................. 3,049.770 + 22.900 Az italmérés gyakorlása a fővárosban. A szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartár­sulatának elnöksége figyelmezteti a tagokat, hogy a fővárosi pénzügyigazgatóságnak az a hirdetmé­nye, mely szerint az italmérésnek 1893. január 1-én túl való gyakorlására ez évi november vé­géig folyamodni kell, csak a kültelki italmérőkre vonatkozik. A város belső területén levő korcs­mákat ezentúl is az eddigi engedély alapján lehet folytatni, s így a tulajdonosok nem tartoznak en­gedélyért újból folyamodni. Az országos iparegyesület igazgatóságának Falk Zsigmond elnöklete alatt tartott ülésében, az elnök jelentést tett arról, hogy az igazgatóság ha­tározata alapján legutóbb küldöttség tisztelgett Lukács Béla kereskedelmi miniszternél. A kül­döttség kifejezést adott az iparosok óhajtásának, hogy az orsz. kiállítási bizottságban, illetőleg a végrehajtásra és igazgatásra hivatott szervezetben azokat a kipróbált szakférfiakat, akik a kiállítások terén kiváló szakértőkül vannak elismerve s kik az iparügyek terén működvén, az iparosság bizalmát kiérdemelték s az iparosok érdekeit a velük való kapcsolatnál fogva átérzik s ennélfogva azokat kellően képviselni is képesek, kellő hatáskörrel ruházza fel s nekik megfelelő működési tért biz­tosítson. A miniszter teljesen kielégítő választ adott, mely a küldöttséget minden irányban meg­nyugtatta.­­ Mudrony Soma igazgató ezután je­lentést tett az orsz. ipartanács és a technológiai iparmúzeum igazgatóságának legutóbbi üléseiről s ezek fontosabb határozatait ismertette.­­ A gyáripari szakosztály javaslatára az igazgató­ság fölterjesztést intéz a kereskedelmi mi­niszterhez, hogy ennek figyelmét a csehor­szági magyarellenes mozgalmakra irányozván, orvoslást kérjen s a miniszter határozatához képest esetleg közreműködését is felajánlja. — Egy vidéki ipartestület Baross-alapitvány léte­sítését kezdeményezte s több ipartestület ez alka­lomból azzal fordul az egyesülethez, hogy vegye kezébe az alapítvány dolgát. Az igazgatóság azt határozta, hogy mindenek előtt a Baross-szobor tár­gyában megindított országos mozgalmat kell si­kerre vezetni s mig az befejezve nincs, addig sem­miféle más mozgalommal az erőket szétforgácsolni nem lehet.­­ A budapesti nagyiparosok, értesítvén az egyesületet kiállítási akc­ió bizotságuk létesí­téséről. Krausz Lajos felszólalása után az igazga­tóság örvendetes tudomásul veszi e bizottság léte­­sülését s reméli, hogy az érdekelt tényezők harmo­nikus együttműködésben fogják a kiállítás fontos érdekeit előmozdítani. E szempontból az igazgató­ság élénk vita után, — melyben báró Lipthay Béla, Ráth Károly, Fischer Ignácz, Matlekovics Sándor, Lederer Sándor s mások vettek részt, — azt is szükségesnek találta, hogy az országos bizottság iparos tagjainak egyértelmű eljárására nézve előkészítőleg közrehasson. Mihelyest a bizott­ság teljes névsora ismeretes lesz, erre nézve a szükséges intézkedéseket meg fogják ten­ni. A nagy lexikon műipari szempontból is ör­vendetes vállalatát az egyesület a maga részé­ről is üdvözli és annak támogatását elhatá­rozza. Az egyesület 50 éves jubileumának pro­­grammját állapították meg ezután s az igazgatóság éljenzéssel üdvözölte Krausz Lajos igazgatósági tagnak azt az ajánlatát, hogy az emlékérmek költ­ségeinek fedezésére ezer forintot adományoz.­­ Az egyesület ipartestületi szakosztálya e hó 14-én (hét­főn) délután 4 órakor ülést tart, melynek tárgyai: Elnöki jelentés a milleniumi kiállítás ügyében az ipartestületekre vonatkozólag tett és még teendő intézkedésekről. A kereskedelmi miniszter le­irata az ipartestületek békéltető bizottságai­nak marasztaló ítélete tárgyában. Az ipar­törvény 140. §-a értelmében létesítendő sza­bályrendelet ügyében a fővárosi ipartestüle­­tektől beérkezett anyag ismertetése. A nagy­váradi ipartestület indítványa a szoczialista izga­­tók elleni védekezés iránt. A budapesti Kádár-ipar­­testület előterjesztése a fegyenczipar-üzésre vo­natkozólag érkezett miniszteri leirat tárgyában. A munkácsi ipartestület körlevele ugyancsak a fe­­gyenczipar ügyében. Egy pozsonyi czég beadványa a hazai patkószeg-gyártás pártolása iránt. A mis­­kolczi ipartestület meghívása az ipartestületi kon­gresszusnak 1893 évben Miskolcz városában leendő megtartása iránt. A fővárosi és vidéki ipartestüle­tek részvétele az országos iparegyesület deczem­­ber 8-diki emlékünnepén. Követelések: Egyéb követések .... 3,324.162 — 464.996 762.394.245 Tartozások: Részvénytőke...................... 90,000.000 ................... Tartalékalap...................... 32,477.087 ................... Bankjegyforgalom .... 487,572.490 1­4,136.950 Giro-követelések . 10,448.502 Egyéb azonnal le­járó tartozások 3,118.754 13.567.257 . 537.967 Forgalomban levő zálogle­velek ..................................... 115.779.100 + 329.000 Nyugdíjalap........................ 4,755.131 ................... Jövedelmek és bevételek a zá­loglevelek kamatozása fe­jében ..................................... 6,844.983 4 434.337 Egyéb tartozások .... 1,398.196 + 261.136 762,394.245 A tiszavölgyi társulat központi bizottsága tegnap Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt ülést tartott. Bemutatásra került az ülésen a pénz­ügyminiszter leirata, melyben arról értesíti a bi­zottságot, hogy a középtiszai ármentesítő társu­latnak azt a kérelmét, hogy az állam kölcsönei után fizetendő évjárulékokat maga a társulat szed­hesse be, nem teljesítheti, mert ez beleütközik az 1880: XX. tcz. 7. §-ának rendelkezéseibe. A pénz­ügyminiszter értesíti továbbá a bizottságot, hogy a pénzügy igazgatóságokat a hátralékok erélyes és gyors behajtására utasította. A központi bizottság a leiratot, miután az felterjesztésében nyilvánított álláspontjának megfelel, tudomásul vette s erről a középtiszai­ társulatot értesíteni határozta.­­ El­határozták ezután, hogy ez évi deczember 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg az össz­­társulatok közgyűlését, melyen egyszersmind az ez évben kilépő alsó-tiszai érdekeltség új válasz­tását is megejtik. Ez érdekeltségből most Dániel Ernő, Dániel Béla, Dáni József, gróf Károlyi Ti­bor, Novák József és Tóth József rendes tagok lépnek ki. A telefon Svájczban. 1890-ig a telefon nem nagyon birt elterjedni Svájczban, nyilván az előfi­zetési ár drágasága következtében, mely akkor 150 frank volt. Mióta ezt 80 frankra szállították alá, azóta a vonalak száma 61-ről 101-re, a beszélő­állomásoké 694- ről 12,595-re szaporodott. A vona­lak összes hossza most 7000 kilométer, a sodro­nyoké 20,000 kilométer. A legtöbb előfizető van Genfben 2176, utána következik Zürich 1712-vel, Basel 1522-vel, Lausanne 806-tal, Bern 753-mal és St.­Gallen 596-tal. Az új törvény szerint egy-egy előfizető évenkint csak 800-szor beszélhet, minden további beszélgetésért 5 centimel számíttatik fel. Az előfizetők 78°/0-a azonban az előírt határok között maradt. Budapesti áru- és értéktőzsde. Nov. 11. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza (1893.) tavaszra----------­Búza őszre 7.58. Tengeri novemberre 4.76. Zab őszre 5.38 forinton. ÉrtékÜzlet (Utótőzsde.) Az utótőzsde irányzata szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 312.80—313.70. Ma­gyar 4 százalékos aranyjáradék 112.75 — 112.80. Magyar hitelrészvény 359.’/s—360.—. Osztrák-magyar államvasuti részvények 292.s/s—292’/s. Déli vasúti részv. —.—•— forinton köttetett. Délután 4 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészény 313.60. 4 száz. magyar aranyjáradék —.—. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — nov. 11. Hízott sertés árak: 1. Magyar elsőrendű: 1. öreg nehéz,(páronkint 400 klgrmon felüli súlyban, 41-----42 —. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban, —.— -----. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súly­ban) —.----44.—. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 44.-----44.1/4­5.) Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban 44.----45.—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 41-----42.— 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 42.— —42 '/a 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 42.----43.—/«• Hl. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 42.‘/a—43—­ 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrm súlyban) 42.'la—43— 11. Könnyű (páronkint 220 klórmig terjedő súlyban) 41.’/«—42.1/«­ — Sertés lét­szám : November 9. napján volt készlet 120,226 db. Nov. 10. napján felhajtatott 1740 darab. November 10. napján elszállittatott 3724 darab. Nov. 11-én maradt kész­letben : 118,242 darab. A hízott sertés üzletirányzata: változatlan. — Sovány sertés árak: a-------- 1892. év--------ha­dik napján tartott vásáron. 1. Ma­gyar első rendű süldő (11—20 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—80 hó­napos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg 30 hónpon felüli korban) — krtól — krig. — Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— -----.— krig 5. Magyar makkos kétéves (20—80 hó­napos korban) —.----.— krig. 6.Magyar makkos öreg 80 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés . 7. Malacz (4—11 hónapos korban) párja — krtól — krig. 8. Felhajtás-----drb. 9. Kiadatott----------da­rab. Az üzlet irányzata--------. Műrzal és m­ittógol Budapest, 1892 Szombat, november 12. Nemzeti szinház. évl bérlet 209. sz. Havi bérlet 11. Vera grófné. Szinmü 3 felvonásban. Irta : Dóczi Lajos Személyek: Tibády Antal gr. Bercsényi Vera, neje Hegyesi M. Fenyéry báró Császár Irma, neje Lánczy I. Fenyéry Lenke Cs. Alszegi I. Nándor Elek Horváth Gárdonyi Mihályi­ Csetneky Dezső Korvin, plébános Tijházi Inas Tóth Kezdete 7 órakor. Magy­air operaház Éti bérlet 117 »9­. Havi bérlet 7. «*. Györgyné Zs. assz. vendégj. Borgia Lucretia. Opera 3 felvonásban. Szerzette : Donizetti. Irta : Bidera. Fordí­totta : Jakab I. S­zemélyek : Don Alfonso Váradi S. Borgia Lucretia Györgyné Zs Gennaro, kapitány Szirovatka Maffio Orsini Henszler Jeppo Livretto Dalnoki Oloferno Vitelezzo Kiss B. Ascanio Petruzzio Vécsei Apostolo Gazella Szendrői Gubetta Tallián Bustighello Ney B. Az opera után : Tous les trois. Ballet 1 felv. Szövegét és zenéjét írta Stojanovits Jenő. A tánczokat és csoportozato­­kat összeállította és betaní­totta Mazzantini L. ballet­­mester. Személyek: D. Müller K Mazzantini Pini Fischer Bobertine F. Sz. Ferenczy P. Beisz B. Kiss H. Doroginé F. Várszínház. A VÁRSZÍNHÁZ zárva. Népszínház. Fanchon asszony lánya. Operette 4 felv. írták: A. Liorat, W. Busnach és A. Fonteny. Ford. Fái J. Béla és Reiner Ferencz. Zenéjét szerzette Louis Varney. Személyek : Bellavoine Solymosi Hermin Komáromi Javotte Küry Klára Zephyrin Szirmai Saint-Florent Szabó Grenouillet Újvári Jacqot, fia Victor Jules Tollagi Justine Victorné Auguste Bérezi Chalumeau Sánta Joseph Lubinszky Vásáros Békési Therese Erdei Anna Margót, Bártfai A. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház. Vasárnap: Vera grófné. Harmadszor: XXIX. bérletszünet. M. kir. operaház. Vasárnap: Szilágyi Bella k. a. vendég­felléptével : Siegfried. Évi bérlet 118. sz. Havi bérlet 8. sz. Rendes helyárak. Vár­szinház. Vasárnap: Essex gróf. Népszínház. Vasárnap: Délután fél 3 órakor Rip van Winkle. Este fél 8-kor: A piros bugyelláris. Pagat Skiz XXI-es Coeur-király 1-sc ) 2'ik ) g-ik ) kibicz 4-ik ) 5-ik ) 7 órakor Kezdete­ k­ Hazai festők művei­­ megtekinthetők és kaphatók (6185) K . IS -A. X X. ,A. T­O S­H mű kereskedésében, és Budapesten IV., Károly-utoza 2. sz. és Sztig-nicza 5. sz Naptár. Szombat, november 12-én. Rém. kath.: Jozafát­ok­ — Protestáns: Jónás. — Görög­­orosz (Október 31.) Epimak vt. — Zsidó : Masch. 22. Sabbath. Nap kél: 7 ó. 2 p. nyugszik : 4 ó. 26 p. — Hold két éjfélkor, nyugszik: 2 ó. 7 p. d. u. Miniszterek fogadnak :A horvát-szlavon minisz­ter fogad d. e. 10-től d. u. 1 óráig. A szent Imre egylet közgyűlése d. u. 5 órakor a kör helyi­ségében. A magyar mérnök- és épitész-egyesü­let gépészeti és bá­nyászati szakosztályainak együttes ülése esti 7 órakor. A belvárosi társaskör megnyitása esti fél 8 órakor a Lipót,­­utcza 21. számú helyiségekben. A székesfehérváriak társaskörének évi rendes közgyűlése este 8 órakor az Andrássy kávéház külön helyisé­gében. Nemzeti múzeum: Képtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. (Az egyes tájak 50 kr. belépt­ idil mellett megtekinthetők.) Rovargyű­jtemény a nemzeti múzeumban nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. Vörös­kereszt Erzsébet-kórház megtekinthető naponta­­ d. n. 2—4 között. Az I. osztályú betegek d. . 9—6, a II. osztályú betegek pedig d. a. 2—1 óra között látogathatók meg. Budapesti kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban szabad be­lépés mellett, nyitva van naponként reggeli 9 órától, 12 óráig és d. n. 3 órától 6 óráig. Va­sár­­nap és ünnepnap d. n. 20 kr belépti dij. Az uj országim­ nagy gipszmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti dij 50 kr. a »Jó szív« javára. Egyetemi fü­vészkert az üllői utón, nyitva d. e. 8—12-ig és d. u. 2—6-ig. Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán Az 1848/49iki szabadságharczunk emlékeinek kiállítása A fővárosi vigadóban reggel 9 órától esti 7 óráig látható. Belépti­ dij 30 kr. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4—8-ig. Sörárpa-kiállítás a Köztelek termeiben, nyitva egész nap, belépti dij nincs. M. kir. technológiai iparmúzeum (VIII. ker. József-körut 6., saját palotájában), nyitva d. e. 9—­ d. u 3-tól 8 óráig. A kereskedelmi múzeumi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadé­mia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reg­geli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. A magyar király szabadalmi levéltári (Lánczhid-tér 3.*3.) nyitva naponként d. e. 9—12-ig. Fehérkereszt-egylet (saját épületében.) Mozsárutcza 18. is megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2—6 énig Aquincumi régiségek, odajuthatni Ó-Budáig a kötött vasúton. Ád­atkert nyitva egész nap. Belépti dij 90 kr Időjárás. — November 11-én reggeli 7 órakor. — Felhőzet: 0 — egészen derült., 1 «■ többnyire de­rült, 2 = részben felhő», 8 = többnyire borult, =* 4 résí­b­e borult, # **‡■ eső sír =* hó, S? ~ köd, fő zi­vatar, Budapesten & megelőző nap legnagyobb hőtök* «• 4 8. legkisebb =» — 10. A légnyomás a tengerszinr* van átszámítva. A szélirányok jelölése: É · észak, K ««■ kelet D =» dél, Ny = nyugat., Megjegyzések: A légnyomás eloszlása, valamint az európai idő­járási helyzet egészben változatlan. Nálunk az időjárás főbb vonásaiban megmaradt és csak délkeleten volt jelentéktelen csapadék; egyes helyeken a hőmérséklet éjjel 0» alá szállt. Kilátás: Lényeges változás továbbra sem várható. Főszerkesztő: Tól^a-I­ZMTór. Felelős szerkesztő • O-Szjári ÖcLöxi. I,égh3- S«é! ... 8 mérsék­ iriny ée Ze­bí'­­***** Állomás nyomkfi ^ ^ ttk rom. __ . m Oel . 16 Árvaváralja..... — | — — — — Trencsén ......... 69 j 4 1 .8 — = — Selmeczbánya ... 71 i 4 0 2 D 1­0 — Magyar-Óvár ... 68 i 4 1.0 — = — Ó-Gyalla ........ 69 — 2.6 - = — Budapest ......... 69 4 0 1 — =5 — Sopron ............. 70 4 8 4 1 . 1 = — Keszthely......... 68 4 5 6 K 2 == — Csáktornya ..... 68 4. 6 6 ÉK 1 4 — Zágráb ............. 69 4 7.7 ,­­ 4­­Fiume ............. 66 4 6.6 ÉK 3 3 — Crikvenica .... 66 4. 10 .4 É­K 2 1 — Pancsova.......... 68 4 5.2 ÉK 2 3 — Zsombolya ..... 68 4 5.0 , — 4 1 Orsova ......... ... 69 4 6.6 K 1 • — Arad................. 69 4 5.6 DK 1 Q — Szeged ............. 69 4 0 9 — — — Szolnok ......... 69 4 0.8 ÉK 2­­­ — Eger ................. 70 — 0.4 ÉK 1 1 — Debreczen ... ... 69 4 2.0 K 1 3 — Késmárk ......... 73 — 0.8 , —­­ — Ungvár ......... 69 4 1.2 ÉK 3 0 — Akna-Szlatina... 70 4 4.5 K 2 0 — Szatmár ......... 69 4 3.4 DK 0 0 — Nagy-Várad. ... 69 4 5.8 ÉK 1 2 — Kolozsvár ..... 69 4 2.8 — * — Nagy-Szeben ... 69 4 2.6 Ny 1 4 — Bécs ................. 70 4 2.2 ,­­ — — Prága................ 70 4 7 2 K 1 4 _ Krakó ............. 72 426 DK 3 4 _ Tarnopol ......... 72 4 1.0 , — * — Bregenz ......... 67 4 5.9 K 1 4 — Salzburg ......... 68 .4. 3.0 K I 3 — Klagenfurt 70 4 3.9 EK 1 4 — Pola ..... 66 1 9.2 DK 3 3 _ Lezina ............. 65 4N­ .4 EK 2 0 _ Szarajevó ......... 67 I 5.8 DNy 1 3 _ Torino ............. 67 4 8 8 K 2 1 — Firenze........ 66 411.4 É 4 1 — Pesaro........ 66 4II. 3 Ny 5 4 _ Livorno........... 64 413 6 K 5 1 — Róma ............. 64 411.0 E 3 3 — Nápoly............. 64 413.5 ÉK 2 0 — Brindizi ......... 64 4I3.3 D 2 1 _ Cagliari ......... 63 418 3 É 3 2 — Palermo ......... 62 413.7 Ny 2 4 _ Malta ............. 60 4 17.2 K 3 # — Zürich ............. 68 4 5.3 — = — Brest................. 65 4II .6 D 2 4 — Ile d’Aix......... 64 411.5 DK 3 4 2 Biarritz............ — — — — — Perpignan .... — — — — — Nizza ............. 65 4IO.O DK 1 l — Clermont......... 66 4IO.6 ÉK 0 • 2 Páris............ 66 4 9.4 É 1 4 _ Sylt.................. 69 4 4.4 - 3 _ Kopenhága 71 4 5.9 K 2 r= — Hamburg.......... 69 4 5.1 K 2 = — 3winemiinde ... 70 4. 2.3 DK 2 4 — Neufahrwasser. 72 4 1.4 D 2 4 _ Memel ......... ... 73 4 1.3 DK 3 £ _ Berliu ............. 70 4 3.6 DK 2 4 _ Chemnitz......... 70 _33 — == — Münster ......... 67 4 3.4 ÉK 2 = — Kaiserslautern. 66 4 5.1 DK 1 4 — Stornovay ..... 56 4 9.4 DNy 6 2 3 Mullaghmore ... 58 4IO.6 D 5 8 — Rochepoint.... 60 -,-11 1 D 5 • 5 Scilly ............. 63 410 6 D 4 4 — Shields ............. 64 4 7.2 DK 4 4 — Yarmouth .... 66 4 8.9 K 2 2 — Skudesnaes ..... 66 j 9,1 D 4 4 — Christiansund... 61 410.8 Ny 1 3 — Uleaborg ......... — 45.0 DNy 5 4 — Hemösand .... 64 4 6 0 D 2 0 — Stockholm 70 4 6.6 DNy 2 4 — Pétervár........... 72 4. 1,8 D 1 • — Moszkva ......... — — — — — Vilna................ 76­­ 2 2 D 0 4 — Varsó ......... 73 4 0.6 DK 2 4 -Smolensk......... 77 — 3.5 — — — Pinsk................ 75 — 0.1 , K 1 köd — Kiew..... ......... 74 4 1.6 i K 0 4 — Odessza............. — — j — — _ Szulina............. 70 4 1 .8, Ny 1 köd 12 Szófia................ 68 4 4.0 K 1 4 -Konstantináp... 68­4 9.4 E 2­4­1 Athén............... — — — — —

Next