Nemzet, 1892. november (11. évfolyam, 3656-3685. szám)
1892-11-12 / 3667. szám
mondd a herczegné. — »Hogy-hogy ?« — »E pillanatban semmit.« — »Ő fensége egyébként dolgozik, de hát ez az úr?« — »Ez is dolgozik,« mondd a herczegné komolyan. — »De mit ?« — »Novellákat ír.« — »Novellákat, no, ezekről még sohasem hallottam. Hol jelennek meg?« — »Rendesen lapokban, de mindegyik könyvkereskedő ismeri. Kérdezősködjék csak Bucher Lothar novellái után.« — »Meg is teszem.« — A herczegnő természetesen jót nevetett, mikor az illető visszatért s panaszkodott, hogy Bucher novelláit hiába kereste. — Bismarck az ebédnél sok derült epizódot beszélt el életéből. Mikor még nem volt más érdemrendé, csak az, melyet egy embernek a vízből kimentéséért kapott, s mely olyan, mint a sasrend negyedik osztálya, egy suhancz igy szólította meg az utczán, mikor a vasúthoz ment: »Ne hozzak, műszaki tanácsos úr, egy kocsit?« — Mikor őrnagy lett, s egyszer egyenruhába ment ki, egy rendőr valóságos őrnagynak tartotta, s egy csoportosulásnál arra kérte, hogy lépjen közbe a közönségnél. A herczeg megtette, de mikor a rendőr még egyéb szívességet is kért tőle, kijelentette, hogy ő mellesleg porosz miniszterelnök is, s e pillanatban nem lehet a rendőr úr szolgálatára. Később, tábornok korában, egy berlini rendőr nem köszönt neki. »Hát ön nem köszön a katonatiszteknek?« kérdezte a rendőrtől. — »De igen, de csak a magasabb rangúaknak.« — volt a nyiltszívó válasz, ami Bismarcknak annyira megtetszett, hogy az illetőt nem jelentette föl. Az anekdotákban nagyon szerepelnek Szultán és Tirasz is, a két »birodalmi kutya.« Mindkettő nagyon hű állat volt. Ha Bismarck hazulról Szultán nélkül távozott, az eb nagyon szomorúan kereste urát az egész házban. Végre fölkapta a herczeg fehér katonasipkáját és keztyűjét, bevitte a dolgozószobába, maga elé tette, ráfektette a fejét, s addig őrizte, míg Bismarck haza nem tért.- A tanév folytatása. A vasúti tisztképző, valamint a posta-távirdai tanfolyamokon a járvány miatt i. e. október 8-ika óta szünetelt előadásokat folyó hó 17-én ismét folytatják , miről a hallgatóság pontos bevonulás végett azon figyelmeztetéssel értesíthetik, hogy az igazolatlan elmaradás a létszámból való törlést vonandja maga után. — Szegény szerelmesek. Nápolyban történt a következő eset: Don Guiseppe de Lellis pap talált éjjel az utczán egy szerelmeskedő párt; rájuk szólt, hogy az enyelgést hagyják abba s miután nem törődtek vele, kivett a zsebéből egy revolvert s a fiatal emberre, Mezullora, többször rálőtt s őt súlyosan megsebesítette. Apróság. Kutya a színházban. A »Borsodmegyei Lapok» írja a következőket : »Még eddig csak gyermeksírásban és pajkos gyermekek közbeszóló kedélyeskedéseiben gyönyörködhettünk, a legközelebbi »Vasgyáros« előadásnál azonban már a négylátó állatok hangos szereplését is élveznünk kellett. És elég különösen kiválasztotta a szereplésére a darab épen egyik legérdekesebb jelenetét, midőn a »Vasgyáros« a párbaj előtt kéri Susannet, hogy ha elmegy a templom előtt, imádkozzék érte. Képzelhetni, hogy ez a drámailag ezen este különben is leggyengébben sikerült jelenet minő hatással végződött. Ha már a jegyszedőné asszonyságok annyira elnézők és figyelmetlenek, hogy a kutyaságoktól belépő jegyet nem kivánnak, a napos rendőrségnek lehetne figyelme legalább utána járni és megtudni, váljon ki az, hogy néz ki és merre van hazája annak, aki még a színházban is, pláne a drámai előadásoknál is annyira szereti az ugatással társalkodó kutya-társaságot.« Tudomány és irodalom. a »Felső bíróságaink elvi határozatai.« Dr. Márkus Dezső budapesti ügyvéd, a »Jogi Szemle« szerkesztője és ismert jogiróly czimű munkája, mely a kir. kúria és a kir. ítélőtáblák döntéseinek eddig legteljesebb rendszeres gyűjteményeként két kötetben jelent meg, ma egy harmadik kötettel gyarapodott, mely előreláthatólag épúgy, mint a gyűjtemény két előző kötete, csakhamar nagy elterjedést fog találni a praktikus jogászok körében. Az új kötet megjelenését annak szerkesztője igyekszik magyarázattal kísérni. E magyarázat valóban szükséges is, mert jogászköreink a Márkus-féle döntvénygyűjtemény első kötetét teljes, befejezett egésznek tekintették és mint olyat használták is. Terjedelmes joggyakorlatunk, magánjogi törvénykönyvünk díjja azonban oly nagy fontosságúvá tette a döntvényeket és elvi határozatokat jogszolgáltatásunkban, hogy a lehető legmesszebb menő gondosság mellett sem lehetséges az egész anyagot egyszerre feldolgozni; amellett az élet folytonos változásai a naponként felszínre kerülő újabb jogviszonyok állandóan fejlesztik igazságszolgáltatásunk elvi döntéseit és jóllehet a Márkus-féle döntvénygyűjtemény két első kötetének megjelenése óta aránylag igen rövid idő telt el, az azóta hozott újabb döntések egybefoglalása vált szükségessé. A most megjelent III. kötet ennek a kettős czélnak kíván megfelelni; egyfelől időbeli, másfelől térbeli kiegészítése az első két kötetnek. Kiegészíti azt egyrészről az első két kötet megjelenése óta kifejlődött joggyakorlattal, másfelől pótolja azt, ami a két első kötetből tér híjja miatt kimaradt. Nagy gonddal vette fel a szorgalmasan búvárkodó szerkesztő az oly fontosabb eseteknek ismertetését, amelyek ismertetését az eddigi kötetekből az ott feldolgozott anyagnak nagysága miatt kénytelen volt kihagyni. Ezek a pótlások legfőkép a büntetőjogi részre vonatkoznak. Amellett a szerkesztő új részként felvette a jelen kötetbe a bűnvádi eljárásra vonatkozó határozatokat egész új csoportosításban követvén a mai eljárás egyes fázisait és ebben csoportosítván az anyagot, úgy, hogy a keresést a legkönnyebbé tette. Nagy gondot fordít azon kívül a decentralizált táblák joggyakorlatára s felhasználja az ezek köréből nyilvánosságra került anyagot. A jelenlegi kötet ép oly gazdag, mint két elődje. Azokban mintegy tizenötezer eset van kis helyre, szakavatott csoportosításban összeszorítva és feldolgozva, a jelen III. kötet pedig közel harmadfélezer esetet foglal magában. A munka hangyaszorgalmú és szakavatott szerkesztője új tárgymutatót is készített, amely mindhárom kötetre vonatkozik és ügyes összeállításával rendkívül megkönnyíti a munkában való keresésnél az eligazodást. Ügyvédeink, biráink, ügyészeink, egyáltalán a gyakorlati téren működő jogászságunk hálával lehet dr. Márkus Dezső iránt döntvénygyűjteményének ez újabb kötetéért, mely csak becsesebbé és használhatóbbá teszi a két elsőt. A jelen harmadik kötet ép úgy, mint a két előző a Grill-féle könyvkereskedés kiadása, kötése teljesen megegyez az előző kötetekéivel, az ára pedig kötve 5 frt 50 kr. Egyesületek és társulatok. A magyar vörös kereszt-egylet igazgatóságához a belügyminiszter meleghangú leiratot intézett, melyben az egyletnek azon valóban emberbaráti és nemeslelkű ténykedéséért, melylyel a kolera alkalmából népkonyhák felállítását, továbbá gyógyszerek és jég ingyenes kiszolgáltatását határozta, elismerését és őszinte köszönetét fejezi ki. Stockinger Ferencz, cs. és kir. főkonzul, a vöröskereszt-egyleti Erzsébetkórház könyvtárának 194 kötetet és dr. Elischer Gyula főorvos 26 kötet, nagyobbrészt szépirodalmi művet ajándékozott. E kötetekkel az Erzsébetkórház könyvtára 1510 kötetet számlál. A honvéd-egyletek orsz. közp. bizottságának tegnapi ülésén Mikár Zsigmond beadta lemondását. Ebből az alkalomból több lap azt közli, hogy csekély díjazása miatt mondott le. Ezt Mikár nem mondotta, hanem az őt marasztaló szónokok beszéltek erről. Mikár Zsigmond egyúttal fölkéri volt honvédtársait, hogy ezentúl ügyes-bajos dolgaikkal hozzá ne forduljanak. Az orvostanhallgatók segítő egyesülete 100 koronás pályadíjat tűzött ki belgyógyászati, gyógyszertani és kórszövettani kérdésekre, melyekre a pályázni kívánók Kétly, Bókay és Portik tanárok intézeteiben betekinthetnek. Az egyesület ezenkívül 50 frankos díjat tűzött ki egy felolvasás jutalmazására. A székesfehérváriak társasköre holnap, szombaton, este 8 órakor az Andrássy-kávéház külön termében tartja évi rendes közgyűlését. Tárgysor: A tisztikar megválasztása és a számadások megvizsgálása. Fővárosi ügyek. — Fegyelmi ügyek. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya ma délután tárgyalta le, Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt, a legutóbbi ülésből visszamaradt fegyelmi ügyeket. Előadó Szabó Károly tanácsjegyző volt. — Paulus József vezető végrehajtó és Schimp Lajos végrehajtó ellen az a vád merült fel, hogy hivatalos hatáskörüket túllépve intézték a végrehajtásokat. A tényállás az ellenkezőt derítette ki s igy a további eljárást megszüntették. — Kovács Brúnó nyugalmazott vezető végrehajtót, bizonyos vízvezetéki díj késedelmes behajtása miatt felmerült 241 főt 51 kvnyi kár megtérítésében kéri az ügyészség elmarasztaltatni. Mivel a vizsgálati iratokból kiderült, hogy Kovács Brúnó ez ügyben mulasztást nem követett el, a fegyelmi bizottság a további eljárást megszüntette s a nevezettet a pénzbeli felelősség terhe alól felmentette. — Gábriel István főv. adóvégrehajtó ellen egy nem teljesen kifogástalan egyén azt a vádat emelte, hogy zsarolást akart elkövetni. A vizsgálat alapján a vád alaptalannak tűnt ki s a végrehajtót a fegyelmi választmány teljesen felmentette. Törvényszéki csarnok. A csaczai takarékpénztár bünpörében a kúria tegnap, nem — mint írtuk — a kir. tábla, hanem az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben azzal a változtatással, hogy Loewe Mihályt bűnsegédnek minősítette. A kúria e szerint Eichenwald Edét 4 évi, Loewe Mihályt 3 évi fegyházra, Róth Adolf könyvvezetőt pedig fél évi börtönre ítélte s az utóbbinak büntetését kitöltöttnek vette a vizsgálati fogsággal. Gyilkos testvérpár. Lembergből távirják, hogy a grodnói törvényszék Kulikovszki Viktort és Pétert, valamint ez utóbbinak feleségét, kik számos embert hamis ürügy alatt az orosz határerdőbe csaltak és ott kifosztva, meggyilkolták őket, húsz, tizenöt, illetőleg tíz évi kényszermunkára ítélte. Merénylet az ellenfél ügyvéde ellen. A berlini törvényszék egyik termében vitriol-merényletet követett el egy asszony ellenfele ügyvéde ellen, kinek ügyessége folytán elvesztette perét. Midőn ugyanis az ügyvéd a bírák szobájába lépett, az asszony vitriollal öntötte le, melyből azonban csak néhány csöpp hullott ruhájára és így szerencsére nagyobb baja nem történt. De annyira fel volt háborodva az ügyvéd, hogy az épen következő tárgyalást el kellett halasztania. A merénylőt letartóztatták. Elzsebelt postabérek. A múlt év augusztus havában Brust Dávid nagykereskedő panaszt emelt a lipótvárosi postahivatal főnökénél, hogy feladott küldeményei után egy idő óta a rendesnél magasabb postabéreket számítanak. Kiderült, hogy Weinberger Vilmos postatiszt 325 esetben, mindenkor néhány krajczárral magasabb illetéket szedett Brnst alkalmazottaitól, persze nem a kincstár, hanem a saját javára. Ez konstatáltatván, Weinbergert állásától megfosztották és a büntető bíróság elé állították. A mai végtárgyaláson, melyen Baumgarten Izidor dr. elnökölt, a vádlott úgy szerette volna a dolgot feltüntetni, mintha »tévedés«ből számította volna a magasabb díjakat. Ezt a védekezést azonban teljesen elfogadhatlannak mutatta egyrészt az, hogy mindig csak a panaszos kárára »tévedett«, másrészt pedig az a körülmény, hogy a hivatalos jegyzékbe a tényleg járó postabéreket vezette be, míg a feladónak a magasabb összegeket nyugtázta könyvében. E miatt Gegus dr. kir. alügyész a közokirathamisításban kérte Weinbergert bűnösnek nyilvánítani, a bíróság azonban csalást állapított meg s ezért a vádlottat fél évi börtönre ítélte. Az újpesti madarász. Hosszabb időn át sok házban azt tapasztalták Újpesten, hogy a zárt kalitkák sem biztosítják a madarak eltűnését. Pedig a kalitkák helyükön maradtak és kis lakóik sem röpültek a szabadba. A rébuszt végre egy rendőr fejtette meg, aki Vancsó István újpesti lakásán egész kis madárgyűjteményt talált. A szenvedélyes madárgyűjtőt a budapesti törvényszék tíz hónapi börtönre ítélte, a kir. tábla azonban ez ítéletet feloldotta és Vancsónak orvosi megfigyelését rendelte el. Elővezetett vádlott, Jasznits János helyszerzőt a kúria egy fiatal leányon elkövetett erkölcstelen merényletért három évi fegyházzal sújtotta. Az ítélet kihirdetése végett a budapesti törvényszék tegnapelőttre idézte meg Jasznitsot, aki abban a hitben volt, hogy a Kúria is valószínűleg felmentő ítéletet hozott, mint a két alsóbb fórum. Bezzeg rosszra fordult a kedve, midőn még a kihirdetés előtt valamikép értesült arról, hogy reményében csalódott. Mire aztán sor került volna az ítélet kihirdetésére, már hite-hamva sem volt a vádlottnak, aki nyilván attól való félelmében, hogy a kir. ügyészség nyomban letartóztatja, kereket oldott, rosszullétét adva okul. A bíróság ma a rendőrség útján elővezettette Jasznits helyszerzőt, ki büntetését tüstént megkezdeni volt kénytelen. Közgazdaság. Közleményed Osztrák-magyar bank. A legutóbbi kimutatás szerint november hó első hetében a bankhitel igénybevétele nem volt jelentékeny. A váltóleszámítolás és a lombard mindössze 066 millióval emelkedtek, a bankjegy-forgalom 413 millióval apadt, de egyidejűleg 207 millió államjegy adatott ki a bank pénztárainál. A tartalékalap értékpapírjaiból is 111 milliót adott el a bank. Az érczkészlet 018 millióval apadt. Az adómentes bankjegytartalék e tranzakciók folytán 858 millióra emelkedett. A november 7-iki kimutatás részletei a következők: Érczkészlet: Változások okt. Koronaértékbeli 31. óta. aranyérmék, továbbá aranyrudakban, külföldi és kereskedelmi érmékben, finom kilogrammonként 1638 írttal számítva . . . 106,278.096 Külföldi piaczokról szóló aranyváltók . . . 13,561.613 Ezüst folyó (courans) pénz . 168,888.157 281,727.868 - 187.139 Államjegyek........................ 7,429.609 — 2,077.863 Leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek (warrants) és értékpapírok .... 168.063.032 463.093 Kölcsönök kézi zálogra . . 25.895.270 -1 605.380 Beváltott lejárt értékpapírok és szelvények................... 409.315 4 205 029 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kölcsönadóssága az 1887. évi máj. 21-éről kelt törvény szerint (hírod. törv. lap 50. szám)................... 77,419.160 . Jelzálog-kölcsönök .... 119,185.597 + 133.929 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei . . 6,785.821 + 240.993 A tartalékalap értékpapírjai. 26,449.505 — 1.115.836 A nyugdíjalap értékpapírjai. 4,756.131 ................... Épületek és fundus instructus 2,900.000 ................... Kiadások................................. 3,049.770 + 22.900 Az italmérés gyakorlása a fővárosban. A szállodások, vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatának elnöksége figyelmezteti a tagokat, hogy a fővárosi pénzügyigazgatóságnak az a hirdetménye, mely szerint az italmérésnek 1893. január 1-én túl való gyakorlására ez évi november végéig folyamodni kell, csak a kültelki italmérőkre vonatkozik. A város belső területén levő korcsmákat ezentúl is az eddigi engedély alapján lehet folytatni, s így a tulajdonosok nem tartoznak engedélyért újból folyamodni. Az országos iparegyesület igazgatóságának Falk Zsigmond elnöklete alatt tartott ülésében, az elnök jelentést tett arról, hogy az igazgatóság határozata alapján legutóbb küldöttség tisztelgett Lukács Béla kereskedelmi miniszternél. A küldöttség kifejezést adott az iparosok óhajtásának, hogy az orsz. kiállítási bizottságban, illetőleg a végrehajtásra és igazgatásra hivatott szervezetben azokat a kipróbált szakférfiakat, akik a kiállítások terén kiváló szakértőkül vannak elismerve s kik az iparügyek terén működvén, az iparosság bizalmát kiérdemelték s az iparosok érdekeit a velük való kapcsolatnál fogva átérzik s ennélfogva azokat kellően képviselni is képesek, kellő hatáskörrel ruházza fel s nekik megfelelő működési tért biztosítson. A miniszter teljesen kielégítő választ adott, mely a küldöttséget minden irányban megnyugtatta. Mudrony Soma igazgató ezután jelentést tett az orsz. ipartanács és a technológiai iparmúzeum igazgatóságának legutóbbi üléseiről s ezek fontosabb határozatait ismertette. A gyáripari szakosztály javaslatára az igazgatóság fölterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy ennek figyelmét a csehországi magyarellenes mozgalmakra irányozván, orvoslást kérjen s a miniszter határozatához képest esetleg közreműködését is felajánlja. — Egy vidéki ipartestület Baross-alapitvány létesítését kezdeményezte s több ipartestület ez alkalomból azzal fordul az egyesülethez, hogy vegye kezébe az alapítvány dolgát. Az igazgatóság azt határozta, hogy mindenek előtt a Baross-szobor tárgyában megindított országos mozgalmat kell sikerre vezetni s mig az befejezve nincs, addig semmiféle más mozgalommal az erőket szétforgácsolni nem lehet. A budapesti nagyiparosok, értesítvén az egyesületet kiállítási akció bizotságuk létesítéséről. Krausz Lajos felszólalása után az igazgatóság örvendetes tudomásul veszi e bizottság létesülését s reméli, hogy az érdekelt tényezők harmonikus együttműködésben fogják a kiállítás fontos érdekeit előmozdítani. E szempontból az igazgatóság élénk vita után, — melyben báró Lipthay Béla, Ráth Károly, Fischer Ignácz, Matlekovics Sándor, Lederer Sándor s mások vettek részt, — azt is szükségesnek találta, hogy az országos bizottság iparos tagjainak egyértelmű eljárására nézve előkészítőleg közrehasson. Mihelyest a bizottság teljes névsora ismeretes lesz, erre nézve a szükséges intézkedéseket meg fogják tenni. A nagy lexikon műipari szempontból is örvendetes vállalatát az egyesület a maga részéről is üdvözli és annak támogatását elhatározza. Az egyesület 50 éves jubileumának programmját állapították meg ezután s az igazgatóság éljenzéssel üdvözölte Krausz Lajos igazgatósági tagnak azt az ajánlatát, hogy az emlékérmek költségeinek fedezésére ezer forintot adományoz. Az egyesület ipartestületi szakosztálya e hó 14-én (hétfőn) délután 4 órakor ülést tart, melynek tárgyai: Elnöki jelentés a milleniumi kiállítás ügyében az ipartestületekre vonatkozólag tett és még teendő intézkedésekről. A kereskedelmi miniszter leirata az ipartestületek békéltető bizottságainak marasztaló ítélete tárgyában. Az ipartörvény 140. §-a értelmében létesítendő szabályrendelet ügyében a fővárosi ipartestületektől beérkezett anyag ismertetése. A nagyváradi ipartestület indítványa a szoczialista izgatók elleni védekezés iránt. A budapesti Kádár-ipartestület előterjesztése a fegyenczipar-üzésre vonatkozólag érkezett miniszteri leirat tárgyában. A munkácsi ipartestület körlevele ugyancsak a fegyenczipar ügyében. Egy pozsonyi czég beadványa a hazai patkószeg-gyártás pártolása iránt. A miskolczi ipartestület meghívása az ipartestületi kongresszusnak 1893 évben Miskolcz városában leendő megtartása iránt. A fővárosi és vidéki ipartestületek részvétele az országos iparegyesület deczember 8-diki emlékünnepén. Követelések: Egyéb követések .... 3,324.162 — 464.996 762.394.245 Tartozások: Részvénytőke...................... 90,000.000 ................... Tartalékalap...................... 32,477.087 ................... Bankjegyforgalom .... 487,572.490 14,136.950 Giro-követelések . 10,448.502 Egyéb azonnal lejáró tartozások 3,118.754 13.567.257 . 537.967 Forgalomban levő záloglevelek ..................................... 115.779.100 + 329.000 Nyugdíjalap........................ 4,755.131 ................... Jövedelmek és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében ..................................... 6,844.983 4 434.337 Egyéb tartozások .... 1,398.196 + 261.136 762,394.245 A tiszavölgyi társulat központi bizottsága tegnap Károlyi Sándor gróf elnöklete alatt ülést tartott. Bemutatásra került az ülésen a pénzügyminiszter leirata, melyben arról értesíti a bizottságot, hogy a középtiszai ármentesítő társulatnak azt a kérelmét, hogy az állam kölcsönei után fizetendő évjárulékokat maga a társulat szedhesse be, nem teljesítheti, mert ez beleütközik az 1880: XX. tcz. 7. §-ának rendelkezéseibe. A pénzügyminiszter értesíti továbbá a bizottságot, hogy a pénzügy igazgatóságokat a hátralékok erélyes és gyors behajtására utasította. A központi bizottság a leiratot, miután az felterjesztésében nyilvánított álláspontjának megfelel, tudomásul vette s erről a középtiszai társulatot értesíteni határozta. Elhatározták ezután, hogy ez évi deczember 18-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják meg az össztársulatok közgyűlését, melyen egyszersmind az ez évben kilépő alsó-tiszai érdekeltség új választását is megejtik. Ez érdekeltségből most Dániel Ernő, Dániel Béla, Dáni József, gróf Károlyi Tibor, Novák József és Tóth József rendes tagok lépnek ki. A telefon Svájczban. 1890-ig a telefon nem nagyon birt elterjedni Svájczban, nyilván az előfizetési ár drágasága következtében, mely akkor 150 frank volt. Mióta ezt 80 frankra szállították alá, azóta a vonalak száma 61-ről 101-re, a beszélőállomásoké 694- ről 12,595-re szaporodott. A vonalak összes hossza most 7000 kilométer, a sodronyoké 20,000 kilométer. A legtöbb előfizető van Genfben 2176, utána következik Zürich 1712-vel, Basel 1522-vel, Lausanne 806-tal, Bern 753-mal és St.Gallen 596-tal. Az új törvény szerint egy-egy előfizető évenkint csak 800-szor beszélhet, minden további beszélgetésért 5 centimel számíttatik fel. Az előfizetők 78°/0-a azonban az előírt határok között maradt. Budapesti áru- és értéktőzsde. Nov. 11. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza (1893.) tavaszra----------Búza őszre 7.58. Tengeri novemberre 4.76. Zab őszre 5.38 forinton. ÉrtékÜzlet (Utótőzsde.) Az utótőzsde irányzata szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 312.80—313.70. Magyar 4 százalékos aranyjáradék 112.75 — 112.80. Magyar hitelrészvény 359.’/s—360.—. Osztrák-magyar államvasuti részvények 292.s/s—292’/s. Déli vasúti részv. —.—•— forinton köttetett. Délután 4 órakor zárulnak. Osztrák hitelrészény 313.60. 4 száz. magyar aranyjáradék —.—. Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — nov. 11. Hízott sertés árak: 1. Magyar elsőrendű: 1. öreg nehéz,(páronkint 400 klgrmon felüli súlyban, 41-----42 —. 2. Öreg közép (páronkint 300—400 klgr. súlyban, —.— -----. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) —.----44.—. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klgr. súlyban 44.-----44.1/45.) Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban 44.----45.—. II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 41-----42.— 7. Közép (páronkint 220—280 klgr. súlyban) 42.— —42 '/a 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 42.----43.—/«• Hl. Szerbiai : 9. Nehéz (páronkint 260 klgron felüli súlyban) 42.‘/a—43— 10. Közép (páronkint 220— 260 klgrm súlyban) 42.'la—43— 11. Könnyű (páronkint 220 klórmig terjedő súlyban) 41.’/«—42.1/« — Sertés létszám : November 9. napján volt készlet 120,226 db. Nov. 10. napján felhajtatott 1740 darab. November 10. napján elszállittatott 3724 darab. Nov. 11-én maradt készletben : 118,242 darab. A hízott sertés üzletirányzata: változatlan. — Sovány sertés árak: a-------- 1892. év--------hadik napján tartott vásáron. 1. Magyar első rendű süldő (11—20 hónapos korban) — krtól — krig. 2. Magyar első rendű kétéves (20—80 hónapos korban) — krtól — krig. 3. Magyar első rendű öreg 30 hónpon felüli korban) — krtól — krig. — Magyar makkos süldő (11—20 hónapos korban) —.— -----.— krig 5. Magyar makkos kétéves (20—80 hónapos korban) —.----.— krig. 6.Magyar makkos öreg 80 hónapon felüli korban) —.—.— krig. Nevelni való sertés . 7. Malacz (4—11 hónapos korban) párja — krtól — krig. 8. Felhajtás-----drb. 9. Kiadatott----------darab. Az üzlet irányzata--------. Műrzal és mittógol Budapest, 1892 Szombat, november 12. Nemzeti szinház. évl bérlet 209. sz. Havi bérlet 11. Vera grófné. Szinmü 3 felvonásban. Irta : Dóczi Lajos Személyek: Tibády Antal gr. Bercsényi Vera, neje Hegyesi M. Fenyéry báró Császár Irma, neje Lánczy I. Fenyéry Lenke Cs. Alszegi I. Nándor Elek Horváth Gárdonyi Mihályi Csetneky Dezső Korvin, plébános Tijházi Inas Tóth Kezdete 7 órakor. Magyair operaház Éti bérlet 117 »9. Havi bérlet 7. «*. Györgyné Zs. assz. vendégj. Borgia Lucretia. Opera 3 felvonásban. Szerzette : Donizetti. Irta : Bidera. Fordította : Jakab I. Személyek : Don Alfonso Váradi S. Borgia Lucretia Györgyné Zs Gennaro, kapitány Szirovatka Maffio Orsini Henszler Jeppo Livretto Dalnoki Oloferno Vitelezzo Kiss B. Ascanio Petruzzio Vécsei Apostolo Gazella Szendrői Gubetta Tallián Bustighello Ney B. Az opera után : Tous les trois. Ballet 1 felv. Szövegét és zenéjét írta Stojanovits Jenő. A tánczokat és csoportozatokat összeállította és betanította Mazzantini L. balletmester. Személyek: D. Müller K Mazzantini Pini Fischer Bobertine F. Sz. Ferenczy P. Beisz B. Kiss H. Doroginé F. Várszínház. A VÁRSZÍNHÁZ zárva. Népszínház. Fanchon asszony lánya. Operette 4 felv. írták: A. Liorat, W. Busnach és A. Fonteny. Ford. Fái J. Béla és Reiner Ferencz. Zenéjét szerzette Louis Varney. Személyek : Bellavoine Solymosi Hermin Komáromi Javotte Küry Klára Zephyrin Szirmai Saint-Florent Szabó Grenouillet Újvári Jacqot, fia Victor Jules Tollagi Justine Victorné Auguste Bérezi Chalumeau Sánta Joseph Lubinszky Vásáros Békési Therese Erdei Anna Margót, Bártfai A. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti szinház. Vasárnap: Vera grófné. Harmadszor: XXIX. bérletszünet. M. kir. operaház. Vasárnap: Szilágyi Bella k. a. vendégfelléptével : Siegfried. Évi bérlet 118. sz. Havi bérlet 8. sz. Rendes helyárak. Várszinház. Vasárnap: Essex gróf. Népszínház. Vasárnap: Délután fél 3 órakor Rip van Winkle. Este fél 8-kor: A piros bugyelláris. Pagat Skiz XXI-es Coeur-király 1-sc ) 2'ik ) g-ik ) kibicz 4-ik ) 5-ik ) 7 órakor Kezdete k Hazai festők művei megtekinthetők és kaphatók (6185) K . IS -A. X X. ,A. TO SH mű kereskedésében, és Budapesten IV., Károly-utoza 2. sz. és Sztig-nicza 5. sz Naptár. Szombat, november 12-én. Rém. kath.: Jozafátok — Protestáns: Jónás. — Görögorosz (Október 31.) Epimak vt. — Zsidó : Masch. 22. Sabbath. Nap kél: 7 ó. 2 p. nyugszik : 4 ó. 26 p. — Hold két éjfélkor, nyugszik: 2 ó. 7 p. d. u. Miniszterek fogadnak :A horvát-szlavon miniszter fogad d. e. 10-től d. u. 1 óráig. A szent Imre egylet közgyűlése d. u. 5 órakor a kör helyiségében. A magyar mérnök- és épitész-egyesület gépészeti és bányászati szakosztályainak együttes ülése esti 7 órakor. A belvárosi társaskör megnyitása esti fél 8 órakor a Lipót,utcza 21. számú helyiségekben. A székesfehérváriak társaskörének évi rendes közgyűlése este 8 órakor az Andrássy kávéház külön helyiségében. Nemzeti múzeum: Képtár, nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. (Az egyes tájak 50 kr. belépt idil mellett megtekinthetők.) Rovargyűjtemény a nemzeti múzeumban nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig. Vöröskereszt Erzsébet-kórház megtekinthető naponta d. n. 2—4 között. Az I. osztályú betegek d. . 9—6, a II. osztályú betegek pedig d. a. 2—1 óra között látogathatók meg. Budapesti kereskedelmi múzeum. A hazai termékek állandó kiállítása a városligeti iparcsarnokban szabad belépés mellett, nyitva van naponként reggeli 9 órától, 12 óráig és d. n. 3 órától 6 óráig. Vasárnap és ünnepnap d. n. 20 kr belépti dij. Az uj országim nagy gipszmintája megtekinthető egész nap. Jelentkezhetni az építészeti irodában. Belépti dij 50 kr. a »Jó szív« javára. Egyetemi füvészkert az üllői utón, nyitva d. e. 8—12-ig és d. u. 2—6-ig. Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán Az 1848/49iki szabadságharczunk emlékeinek kiállítása A fővárosi vigadóban reggel 9 órától esti 7 óráig látható. Belépti dij 30 kr. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12-ig és d. u. 4—8-ig. Sörárpa-kiállítás a Köztelek termeiben, nyitva egész nap, belépti dij nincs. M. kir. technológiai iparmúzeum (VIII. ker. József-körut 6., saját palotájában), nyitva d. e. 9— d. u 3-tól 8 óráig. A kereskedelmi múzeumi tudakozó-iroda és könyvtár. Akadémia-utcza 12. földszint. Nyitva van naponkint reggeli 9-től 12-ig és d. u. 3—6-ig. A magyar király szabadalmi levéltári (Lánczhid-tér 3.*3.) nyitva naponként d. e. 9—12-ig. Fehérkereszt-egylet (saját épületében.) Mozsárutcza 18. is megtekinthető d. e. 10-től 12-ig és d. u. 2—6 énig Aquincumi régiségek, odajuthatni Ó-Budáig a kötött vasúton. Ádatkert nyitva egész nap. Belépti dij 90 kr Időjárás. — November 11-én reggeli 7 órakor. — Felhőzet: 0 — egészen derült., 1 «■ többnyire derült, 2 = részben felhő», 8 = többnyire borult, =* 4 résíbe borult, # **‡■ eső sír =* hó, S? ~ köd, fő zivatar, Budapesten & megelőző nap legnagyobb hőtök* «• 4 8. legkisebb =» — 10. A légnyomás a tengerszinr* van átszámítva. A szélirányok jelölése: É · észak, K ««■ kelet D =» dél, Ny = nyugat., Megjegyzések: A légnyomás eloszlása, valamint az európai időjárási helyzet egészben változatlan. Nálunk az időjárás főbb vonásaiban megmaradt és csak délkeleten volt jelentéktelen csapadék; egyes helyeken a hőmérséklet éjjel 0» alá szállt. Kilátás: Lényeges változás továbbra sem várható. Főszerkesztő: Tól^a-IZMTór. Felelős szerkesztő • O-Szjári ÖcLöxi. I,égh3- S«é! ... 8 mérsék iriny ée Zebí'***** Állomás nyomkfi ^ ^ ttk rom. __ . m Oel . 16 Árvaváralja..... — | — — — — Trencsén ......... 69 j 4 1 .8 — = — Selmeczbánya ... 71 i 4 0 2 D 10 — Magyar-Óvár ... 68 i 4 1.0 — = — Ó-Gyalla ........ 69 — 2.6 - = — Budapest ......... 69 4 0 1 — =5 — Sopron ............. 70 4 8 4 1 . 1 = — Keszthely......... 68 4 5 6 K 2 == — Csáktornya ..... 68 4. 6 6 ÉK 1 4 — Zágráb ............. 69 4 7.7 , 4Fiume ............. 66 4 6.6 ÉK 3 3 — Crikvenica .... 66 4. 10 .4 ÉK 2 1 — Pancsova.......... 68 4 5.2 ÉK 2 3 — Zsombolya ..... 68 4 5.0 , — 4 1 Orsova ......... ... 69 4 6.6 K 1 • — Arad................. 69 4 5.6 DK 1 Q — Szeged ............. 69 4 0 9 — — — Szolnok ......... 69 4 0.8 ÉK 2 — Eger ................. 70 — 0.4 ÉK 1 1 — Debreczen ... ... 69 4 2.0 K 1 3 — Késmárk ......... 73 — 0.8 , — — Ungvár ......... 69 4 1.2 ÉK 3 0 — Akna-Szlatina... 70 4 4.5 K 2 0 — Szatmár ......... 69 4 3.4 DK 0 0 — Nagy-Várad. ... 69 4 5.8 ÉK 1 2 — Kolozsvár ..... 69 4 2.8 — * — Nagy-Szeben ... 69 4 2.6 Ny 1 4 — Bécs ................. 70 4 2.2 , — — Prága................ 70 4 7 2 K 1 4 _ Krakó ............. 72 426 DK 3 4 _ Tarnopol ......... 72 4 1.0 , — * — Bregenz ......... 67 4 5.9 K 1 4 — Salzburg ......... 68 .4. 3.0 K I 3 — Klagenfurt 70 4 3.9 EK 1 4 — Pola ..... 66 1 9.2 DK 3 3 _ Lezina ............. 65 4N .4 EK 2 0 _ Szarajevó ......... 67 I 5.8 DNy 1 3 _ Torino ............. 67 4 8 8 K 2 1 — Firenze........ 66 411.4 É 4 1 — Pesaro........ 66 4II. 3 Ny 5 4 _ Livorno........... 64 413 6 K 5 1 — Róma ............. 64 411.0 E 3 3 — Nápoly............. 64 413.5 ÉK 2 0 — Brindizi ......... 64 4I3.3 D 2 1 _ Cagliari ......... 63 418 3 É 3 2 — Palermo ......... 62 413.7 Ny 2 4 _ Malta ............. 60 4 17.2 K 3 # — Zürich ............. 68 4 5.3 — = — Brest................. 65 4II .6 D 2 4 — Ile d’Aix......... 64 411.5 DK 3 4 2 Biarritz............ — — — — — Perpignan .... — — — — — Nizza ............. 65 4IO.O DK 1 l — Clermont......... 66 4IO.6 ÉK 0 • 2 Páris............ 66 4 9.4 É 1 4 _ Sylt.................. 69 4 4.4 - 3 _ Kopenhága 71 4 5.9 K 2 r= — Hamburg.......... 69 4 5.1 K 2 = — 3winemiinde ... 70 4. 2.3 DK 2 4 — Neufahrwasser. 72 4 1.4 D 2 4 _ Memel ......... ... 73 4 1.3 DK 3 £ _ Berliu ............. 70 4 3.6 DK 2 4 _ Chemnitz......... 70 _33 — == — Münster ......... 67 4 3.4 ÉK 2 = — Kaiserslautern. 66 4 5.1 DK 1 4 — Stornovay ..... 56 4 9.4 DNy 6 2 3 Mullaghmore ... 58 4IO.6 D 5 8 — Rochepoint.... 60 -,-11 1 D 5 • 5 Scilly ............. 63 410 6 D 4 4 — Shields ............. 64 4 7.2 DK 4 4 — Yarmouth .... 66 4 8.9 K 2 2 — Skudesnaes ..... 66 j 9,1 D 4 4 — Christiansund... 61 410.8 Ny 1 3 — Uleaborg ......... — 45.0 DNy 5 4 — Hemösand .... 64 4 6 0 D 2 0 — Stockholm 70 4 6.6 DNy 2 4 — Pétervár........... 72 4. 1,8 D 1 • — Moszkva ......... — — — — — Vilna................ 76 2 2 D 0 4 — Varsó ......... 73 4 0.6 DK 2 4 -Smolensk......... 77 — 3.5 — — — Pinsk................ 75 — 0.1 , K 1 köd — Kiew..... ......... 74 4 1.6 i K 0 4 — Odessza............. — — j — — _ Szulina............. 70 4 1 .8, Ny 1 köd 12 Szófia................ 68 4 4.0 K 1 4 -Konstantináp... 684 9.4 E 241 Athén............... — — — — —