Nemzet, 1892. december (11. évfolyam, 3686-3715. szám)

1892-12-04 / 3689. szám

folynak a földmivelésü­gyi miniszterrel a tárgya­lások, melyekre gróf Teleki Sámuel decz. 3-án reg­gel Sáromberkeről Budapestre érkezett. A nemzeti muzeum jégpályáját f. hó 4-én este fogják ünnepélyesen megnyitni. A »Budapesti torna-klub« f. hó 17-én esti órakor tartja meg egyleti helyiségében ez évi disz­­tornázását. Utána közös vacsora lesz. Fővárosi ügyek. — A közélelmezési és közgazdasági bizottság ma délután ülést tartott. A marhafölhajtás csök­kenésével, a bárányok vásárdíjának leszállításával s a juhkivitel kisebbedésével a bevételek mintegy 31,000 írttal kevesebbet mutatnak. Javasolja a bizottság, Herman Béla tanácsjegyző indítvá­nyára, hogy az etetési és itatási tilalom korlátozása továbbra is föntartassék.­­ A pótlólagos fölhaj­tás tekintetében a bizottság fönntartja azt az ed­digi gyakorlatot, hogy a pótlólagos fölhajtás meg­engedendő ugyan, de a vásár előtt való közvetlen etetése és itatása az állatoknak tilos. — Hozzájá­rult a bizottság ahhoz, hogy a házi szárnyasok ezentúl a piaczra csak koppasztott állapotban hoz­hatók, a szabályrendelet ilyen alakban lesz módosítandó. — A sertéseknek a kocsikon kötözött állapotban szállítása tilos. — A hus­­behozatal régóta vajúdó ügyét Marick László tollnok adta elő. Minthogy a husbehozatal, az állam és a főváros nyújtotta nagy kedvezmények mellett is meddő maradt, a kereskedelemügyi mi­niszter fölhívta a fővárost, hogy ennek okait für­­készsze ki, ígérve, hogy a maga részéről az ügy előmozdítása érdekében hajlandó a további kedvez­mények megtételére. A tanács jelezte a fölterjesz­tésében, hogy a húsbehozatal akadályának egyik oka a vidék állategészségügyi szervezetének hiánya,­­ amire viszont a miniszter azt vála­szolta, hogy az oka nem ebben rejlik, hanem a fő- és székváros intézkedéseinek lanyhaságában. A tanács az ügyet kiadta a vásárigazgatóságnak, amely jelenti, hogy általános húsáremelkedés az utóbbi időben nem történt, részleges áremelke­dés mutatkozik ugyan, de az nem involvál rendkívüli intézkedést. Ma­tus­ka Alajos ta­nácsos hozzáteszi ez előadáshoz még, hogy a tanács a fölterjesztésében az akadályok közt még azt is fölhozza, hogy a szállítóknak nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is meg kell fizetniük a fogyasztási adót, ezt pedig a főváros a saját hatáskörében nem orvosolhatja, hanem arra kormányintézkedés szükséges. De kérdés az is, hogy közegészségi szempontból elfogadható lenne-e a vidékről behozott húsnak a vidéki vágatási biz­tosok részéről történt megvizsgálása s e tekintet­ben az állatorvosok nélkülözése nem esnék-e kifo­gás alá. Nézete szerint fölkérendő lenne tehát a belügyminiszter, hogy ez ügyet vegye a kezeibe s szakbizottság összehívásával tegye lehetővé a kér­dés megoldását. Különben a fővárosnak abban a tekintetben is nyilatkoznia kell, hogy a hivatalos adatok szerint nemcsak hogy a húsárakban nagyobb emelkedés nem mutatkozik, sőt az egyes húsrészekben árhanyatlás állott be.­­­­A bizottság többek hozzászólása után hozzájá­rult az elnöklő tanácsos előterjesztett javaslatához azzal, hogy a húsárak hivatalos jegyzékét a mi­niszterhez fölterjesztik.­­ A vásári húspénztár ügyében, mint már említettük, a közélelmezési bi­zottság több tagját küldötte ki, abból a czélból, hogy az ajánlatot tett bankkal a tárgyalásokat in­dítsa meg. Arról is adtunk tudósítást, hogy a ke­reskedelmi és iparbank csak oly feltétellel haj­landó a vállalatra, ha az összes fölhajtott marha­­állomány után jogosítva lesz díjak szedésére. A kiküldöttek ezek után azt a véleményt adták, hogy a bankkal a további tárgyalások nem folytat­hatók. Javasolja ezek után a kiküldött bizottság, hogy új ajánlati tárgyalás írassák ki, az­zal, hogy jutalék szedhető ugyan az összes eladás után, de előnyben az az ajánlattevő részesüljön, aki ezt a kikötést mellőzi. A bizottság elfogadta a ki­küldöttek javaslatát, azzal, hogy új ajánlat-tárgya­lás írassák ki s ez a külföldi lapokban is közzété­­tessék. — A X. ker. liget-téri piacznak a bánya-térre áthelyezéséhez a bizottság hozzájárult, valamint ahhoz, hogy a kápolna-utcza és a gyömrői-ut ke­reszteződésénél is piacz létesittessék. Az ülés ezzel véget ért. Egyesületek és társulatok.­ ­ Az országos lelenczház-egyesület igazgató­sága ma Rémi Róbert elnöklete alatt ülést tartott az új városháza tanácstermében. Herzog Péter pénztárost megbízták a könyvvezetés berendezé­sével. Az elnök indítványozza, hogy húsz előkelő hölgy keressék fel arra, hogy az elnökség és a választmány tagjait javasolják és maguk egyezze­nek meg abban, hogy kik legyenek elnökei és egyéb tisztviselői az egyesületnek. Morzsányi Ká­roly dr. és Hűvös József dr. a lelenczház javára már meglevő alapokról szólottak és Gerlóczy ez irányban Horváth Jánossal együtt kutatásokat és lépéseket fognak tenni. Gerlóczy első­sorban vilá­gos képét akarja látni az ellátásra szoruló gyer­mekek számának, hogy tudjuk mitévők legyünk; azután nem szabad a gyermekeket kaszárnyaszerű épületbe összezsúfolni, hanem szét kell őket szórni a vidékre a nép közé. Az elnök sajnálatosnak tartja, hogy a közönségben még sok helyütt oly nézetek uralkodnak,mintha a modern lelenczház klastromba nevelné a zsenge kisdedeket; ő teljesen Gerlóczy nézetében osztozkodik, hogy az egészséges csecse­mőket mielőbb vidéki dajkáknak kell kiadni neve­lésbe s csak a beteg gyermekek maradnak az in­é­­zetben, mig felépülnek. Tervük az, hogy mihelyt anyagi eszközeik megengedik akárcsak 30—40 gyermeket eltartani, akkor megkezdik működésü­ket. Czéljaiknak megszerezik ha­ csak lehet az ala­pokat, megkérik a sajtót gyűjtésre, amely minden­kor lelkesen támogatott ilyen humánus és hazafias tervet s a nagy­közönség sem fogja pártfogását megvonni e rég érzett szükséglet pótlására. Az igazgatóság elhatározta, hogy a belügyminisztert s a fővárost felkéri, hogy biztosokat küldjenek az igazgatóságba. Verédy Károly dr. szükségét látja annak, hogy a fővárosi és vidéki közönséget vilá­gosítsák fel az egyesület czéljáról, amivel Tenczúr Pál, György Aladár és Faragó Gyula dr. bízat­tak meg. — E. M­. K. E. Gorove László dr. földbirto­kos, budapesti lakos, 1000 frttal az E. M. K. E. alapító tagjául lépett be. 100—100 frttal pedig alapítókká lettek: Sólymossy László földbirtokos Teremiből és Nábráczky Gyula ügyvéd Kőrösbá­nyáról. Az egyesület részéről tervezett közműve­lődési kongresszus ügyében Debreczen város tör­vényhatóságát és az E. M. K. E. debreczeni fiók­ját akkor fogják felszólítani, ha majd az előké­születek a befejezettség stádiumába jutottak. Az egyesület e szándékáról különben Degenfeld Jó­zsef gróf főispán és Simonffy Imre polgármester, mint az E. M. K. E. debreczeni fiókjának képvi­selői, a Budapesten tartott közgyűlés alkalmával előzetesen is tudomást szereztek.­­ A magyar jogászegylet ma este Környei Ede elnöklete alatt teljes ülést tartott, melyen »Az ügyvédség szervezetéről« szóló vitát folytatták, a nagy számmal megjelent tagok élénk érdeklődése mellett. Az első felszólaló Nagy Dezső dr. kamarai titkár volt, aki a numerus clausus ellen beszélt. Állami életünk fejlődését tekintve sem foglalhat más mellett állást, mint a szabad ügyvédség mel­lett ; sokat vár ennek javára a szóbeliség és nyil­vánosság behozatalától, mely mintegy parlamen­­tarizmust teremt majd a törvénykezés terén. A numerus clausus nálunk csak az 50-es évek abszo­lutisztikus korszakában létezett és megszűnt, mi­helyt az alkotmányos éra elkövetkezett. Ha mégis felmerült most ez a kérdés, ennek mai törvény­kezési állapotunk az oka, melyben 1867. óta nem fejlődés, hanem visszafejlődés történt, (Helyeslés.) forrása pedig bizonyos szoczialisztikus velleitá­­sokban is keresendő. Ennek pedig sehol kevesebb jogosultsága nincs, mint épen az ügyvédkedés terén. A baj ott van és ez okozza az elé­­gületlenséget, hogy az ügyvédség kezéből mű­ködése terén minden nemesebb fegyvert kicsavar­tak. Ám ez nem a numerus clausus behozását, ha­nem a mai törvénykezési rendszernek átalakítá­sára való törekvést teszi kívánatossá, mert neki a szabad, független jogvédői kar az eszménye. (Él­jenzés és taps.) Márkus Dezső dr. sikerülten c­á­­folja az előadónak, Reichard dr.-nak a numerus clausus mellett felhozott érveit és folytonos he­lyeslés közt mutatja ki, hogy a legtöbb annak épen ellene szól. Óhajtanáénak tartja, hogy a jo­gászegylet mégse tegyen a kérdésben elvi enun­­cziácziót. Környei elnök megjegyezvén, hogy a teljes ülésnek csak az eszméket tisztázni a hiva­tása, a vita folytatását a jövő szombatra halasztja. Ez alkalommal szólásra Po­lt­ák Illés dr., Dar­­vas Fülöp dr. és Reichard Zsigmond dr. je­lentkeztek. — A »Stefánia« pesti szegény gyermekkór­ház-egylet választmánya f. hó 2-án Morfin Imre elnöklete alatt tartott ülésében mély megilletődés­­sel vett tudomást azon megdöbbentő gyászeset felöl, mely az egyesület elnökét, gr. Zichy Ágostot, nejének szül. Wimpfen Hedvig grófnőnek elhunyta folytán érte. A boldogult grófnő az egyesület ál­landó jótevői közé tartozott s 1883. év óta 2000 fr­os ágyalapitványt is tett.­­ A választmány ezen gyászeset fölötti fájdalmának részvétlevélben s jegyzőkönyvileg ad kifejezést.­­—Részvéttel von továbbá a választmány tudomást Wahrmann Mór országgyűlési képviselő elhuny­táról is, aki pár év előtt szintén 2000 frtot adományozott egy kórágy költségeinek biztosítására.­­ Hálával és örömmel vette tudomásul a választmány az elnökség előter­jesztéséből , a­­hogy néhai id. dr. Bókai János egyetemi tanár s kórházi igazgató-főorvos emlé­kére fia ifj. dr. Bókai János s ennek neje Tömöry Adrienne eddig tett 200 frtos alapítványaikat 1800 frt készpénz hozzáadásával 2000 frt ágyalapitvány­­nyá egészítették ki, — b) hogy Török József egye­sületi alelnök 30 új rendes tagot gyűjtött évi 5 frtos járulékkal s a karácsony alkalmára 20 frtot adományozott, — c) hogy dr. Bókai János 12383. sz. gyüjtőivén Sághi Márton 30 frtot, Labay Erzsé­bet 10 frtot adományozott, Rosenzweig Sámuel pedig 10 frt évi járulékkal lépett az egyesület ren­des tagjai közé, — d) hogy Schneider József és nejének 200 frtos hagyománya s Lits Gyula orsz. képviselőnek 10 frtos adománya befizettetett.­­ A budapesti népoktatási kör választmánya, tegnapi ülésén jegyzőkönyvileg fejezte ki mély fájdalmát buzgó elnöke, Irányi Dániel halála fölött. Örvendetes tudomásul vették azután, hogy Go­rove László 500 fratal alapító tagja lett, Dózsa Li­­pót pedig 14 új tagot gyűjtött. Mind a kettőt azon­nal megválasztották a választmány tagjaivá. Az oktatás felügyelőinek jelentései szerint az előadá­sokat már mindenütt megkezdték. A vasárnapi tan­folyamokon eddig 52-en, a hétköznapiakon 259-en vettek részt, de e szám még meg fog kétszere­ződni.­­ A bécsi magyar egyletnek szép estélye volt, melyen nemcsak az odavaló magyarok, hanem a bécsi társaság számos kiváló tagja is megjelent. A hangversenyen sok tapsot kapott szép dalaiért Glöckner k. a., a bécsi Deutsches Volkstheater tagja. Utána Bárdossy kisasszony énekelt nagy tet­szés között, akinek hangja és előadása nagyban emlékeztet nővérére, operaházunk tagjára. Feiberg reczitátor Petőfi, Kiss József és más magyar köl­tők műveit szavalta Neugebauer Lászlónak, az egylet elnökének fordításában, aki az estélyen sűrű ováczióban részesült, mert az egylet máris sokat ígérő fejlődésnek indult Neugebauer rövid idő óta tartó, de ambicziózus vezetése alatt. — A Magyar Egyesület perselye. A »Magyar Egyesület«, mely már eddig is jelentékeny ered­ményt ért el, most lelkesült hangú felhívást intéz a nagy­közönséghez, hogy az egylet vagyoni tőké­jének gyarapításához járuljon. A szép szavú felhí­vásból kiemeljük a következőket: »A Magyar Egyesület czélja : az egységes magyar nemzet politikai fogalmát az egységes magyar társada­lom tartalmával betölteni. A Magyar Egyesület eszköze : a zajtalan, ligaszerű tevékenység. Nem harangozzuk be az országot azzal, amit teszünk , hanem úgy működünk, mint a jó nyári eső, mely csöndesen s termékenyítőleg permetez. Szövetségünk tagjai a társadalom minden ré­tegéből valók s működésünk kiterjed a társadalmi élet egész területére. Nincs oly magas pont, hol törekvéseink­kel megállanánk s nincs oly mélység, hova egyesületünk lobogójával le nem szállnánk. S már is jelentékeny eredményeket mutathatunk fel. A »Magyar Egyesület« létezése már magában véve is üdvös tényezőnek bizo­nyult. Egyesületünk állandó találkozó helye a rokon ér­­zelműeknek. A nemzeti közérzület kohója. Kész gya­­pont minden komoly hazafias mozgalom számára. S ami a fő: egyesületünk lényegesen hozzájárult a közfelfogás átalakításához. Mozgató erő az, mely szüntelen műkö­dik s­zinti eszméit. Megküzdöttünk úgy barátaink ba­bonás félénkségével, mint elleneink divatos jelszavaival. Ma már nem szégyenli a magyar ember, magyarságát érvényesíteni. A kishitüek elhallgattak A habozók szint vallottak. S a mosoly eltűnt gunyolóink ajkairól. Lát­ják, hogy a magyarositók szövetsége szervezve van és résen áll. Az a világpolgári szellem, mely hízelgő tév­­tanaival és gyakran a gyűlölet vakmerőségével ellene szegült nemzeti törekvéseinknek , meghunyászkodva el­némult az ezerszeres viszhang hallatára, melyet a Ma­gyar Egyesület igéi országszerte keltettek.« Törvényszéki csarnok, A zsidó puskák. Berlinből távirják. A tárgya­lás ma meglepő fordulatot vett s e miatt a nyilvá­nosság kizáratását el kellett rendelni, mert veszé­lyeztetve látszott a közrend és az állam biztonsá­ga. Az elnök fölolvasott több fenyegető levelet, melyek hozzá érkeztek; ezek egyikében az van ír­va, hogy az elnök egy millió márkát kap a zsidók­tól, ha Ahlwardtot örökre ártalmatlanná teszi. Egy másik levélben, mely, úgy látszik, anarkista rész­ről ered, ez van írva : ha nem vezetik a pert tör­vényesen, akkor majd Paris lesz Berlinből, mert az igazságügyi palotát felrobbantják. Egy harma­dik levélben az foglaltatik, hogy Ahlwardt zsidó, vagy legalább is a szülei azok. Ahlwardt új bizo­nyítékot terjeszt elő, melynek előterjesztésétől, úgymond, eddig elé merő hazafiságból és a parla­mentben ép mostan tárgyalás alatt lévő katonai törvényjavaslat iránt való tekintetből tartózkodott; most is csak kényszerűségből terjeszti elő, épen, mert azt mondták : ime, az antiszemita betyár ha­­zudozásai mily vakmerőségre vetemednek. Az ál­­lamügyész majd meggyőződik az iratokból, hogy a szakértők tévednek. — Elnök: Hagyjon fel a hazafiaskodással, nem érdekel az itt senkit. Ezután dr. Neumannt és Lazarus ta­nárt hallgatták ki az »Alliance Israelite« felöl. Ahlwardt és az antiszemiták a tanuk vallomásait ironikus taglejtésekkel kisérték. Ahlwardt végül azt mondta, hogy mivel az ő tanúit nem akarják kihallgatni, ezekhez a tanukhoz nincs semmi kér­dése, hiszen magától értetődik, hogy a zsidók javára vallanak. — Elnök: Odáig még nem sülyedtünk, hogy elhigyjük valakiről, aki ön ellen tanús­kodik, hogy önt meg akarja ölni. — Ahl­wardt: A talmud megengedi a zsidónak a ha­mis esküvést más hitüek ellen. Schneider bé­csi képviselő birtokában van egy jegyzőkönyv az 1833. évből,a kolbergi zsidó­ gyűlés jegyzőkönyve; ezen a gyűlésen azt határozták el a zsidók, hogy új erkölcsi törvényeket léptetnek életbe. Még egy­szer kérem, idéztessék meg Schneidert, Rohlingot és Pace-t. Kérését azonban újból elutasították. Mialatt a törvényszék visszavonult határozathoza­tal végett, a védő odalépett az államügyészhez és egy csomó periratot adott át neki. Az államügyész ide-oda lapozgatott az iratokban s midőn a törvény­szék visszatért, az államügyész a következő meglepő nyilatkozatot tette : »A védő által az imént nekem átadott okmányokba való betekintés után azon a né­zeten vagyok, hogy az abban foglaltak oly nagy fontosságúak, hogy okvetlenül szükséges azokat a bizonyító eljárás tárgyává tenni, bárha azok tartal­mából egyáltalában nem vonhatom le a vádlott kö­­vetkeztetéseit.Kétségkívül hivatalos okmányok ezek, melyek csak a bizalomnak a legborzasztóbb módon történt megszegése által juthattak a vádlott ke­zébe. Kérem a törvényszéket, hogy ezt tudomásul vegye, egyúttal indítványozom, hogy az okmányok felolvasása idejére a nyilvánosság kizárassék, egy­részt, mert az állami érdek így kívánja, főleg pe­dig azért, mert a közrend könnyen veszélyeztet­hetnék. — Elnök: Átadja ezeket az iratokat ? — V á d 1 o 11: Igenis, csak kérdezzék meg védőmet hány okmányt tartalmaznak. — V é d ö : 6 darabot. — A törvényszék elhatározza, hogy az okmányokat felolvastatja. Az államügyész újból kéri a nyilvá­nosság kizáratását. A törvényszék visszavonult, rövid tanácskozás után újból előhozatta a Lőwe­­féle próbaf­egyvert és végül hosszú tanácskozás után elrendelte a nyilvánosság kizáratását. Csakis a három szakértő lehet jelen, de valamennyi jelen­levőnek szigorú titoktartás tétetett kötelességévé. A zárt ülés két óra hosszáig tartott. A budapesti ügyvédi kamarából. Az ügyvédi rendtartás tervezetéről szóló előadói ja­vaslat megvitatására és véleményes jelentés téte­lére a budapesti ügyvédi kamara választmánya dr. Györy Elek v. tag elnöklete alatt egy öt vá­lasztmányi és tíz választmányon kívül álló tagból álló 15-ös vegyes bizottságot küldött ki, melynek tagjai dr. Liedemann Károly kam. ügyész, dr. Nagy Dezső titkár, Sztehló Kornél és Hauer Sán­dor választmányi, Frivaldszky Sándor, dr. Sik Sán­dor, dr. Wolf Vilmos, dr. Löwenfeld Albert, dr. Preyer Hugó, dr. Darvas Fülöp, Köves György, dr. Györffy Gyula, dr. Stiller Mór, és dr. Fraenkel Sándor választmányon kivül álló tagok. A bizott­ság legközelebb megkezdi működését.­ A buda­­p­esti ügy­védi kamara segély alapjá­­nak gyarapító ras e czélból megfelelő esz­közök megállapítása képezte a budapesti ügyvédi kamara legkö­­lebbi választmányi ülésének tárgyát. Ezúttal indítvány létetett arra nézve, hogy a ka­marai segélyalap részére alkalmatos helyen alapít­ványi ház építtessék, mely egyrészt növelné az­­ alap jövedelmét és másrészt megfelelő törlesztéses kölcsön felvétele által maga az alaptőke is gyara­podnék. Esetleg a tagok áldozatkészsége lehetővé tenné azt is, hogy a kölcsönt maguk az ügyvédi kar tagjai adják. Egy ily felépítendő alapítványi házban helyeztetnének el a kamara helyiségei, melyek terv szerint akképen volnának berendezen­­dők és építendők, hogy a czélnak tökéletesen meg­feleljenek , nagy ülési és könyvtári teremmel. Ez által maga a kamara is állandó oly otthont kapna, amelyet kórházakban tetemes áldozatok árán sem érhetne el. A kamara választmánya egyelőre Un­ger Alajos elnöklete alatt dr. Liedemann Károly ügyész, dr. Nagy Dezső titkár, Novák Sándor pénz­tárnok, Baintner Imre, Bernáth Béla, Konkoly Thege József, Robitsek József és Vetsey István urakból álló bizottságot küldött ki, melynek fel­adata leszen a házépítési ügy pénzügyi és műszaki oldalát megbeszélni s e tekintetben a választmány­nak részletes tervet előterjeszteni. A végdöntés a közgyűlésen­ fog történni.­­ A büntető bíró­ságok ügyvitele szóba hozatott a budapesti ügyvédi kamara választmányi ülésén, amely al­kalommal utalás történt az igazságügyminisz­ter által e tárgyban szerkesztett rendelet több rendbeli hiányára s azon intézkedésére, mely az ügyvédet akár a védelem, akár a magánvád képviseletében az ügyféllel egyenlőnek tekinti, s elveszi tőle azon eddig élvezett jogokat, melyek őt, mint az igazságügyi szervezet tagját a törvény és a dolog természete szerint megilletik s igy tör­vényszerű hivatásának gyakorlása elé érthetetlen akadályokat gördít. A választmány tekintettel arra, hogy az ügyviteli szabályok életbeléptetése 1893. január 1-re van kitűzve, a dolgot sürgősnek jelez­te és megfelelő véleményes javaslat előterjeszté­sével dr. Friedmann Bernát v. tagot bízta meg. — — A pénzügyi hatóságok előtti ügy­védi képviselet teljes és egyöntetű elisme­résre eddig elé nem talált, amennyiben az ügyvéd az általa ellenjegyzett beadványokra hozott vég­zésekről rendszerint nem értesittetett, hanem az közvetlenül a félnek kézbesittetett, ami nemcsak az ügyvéd törvénybiztosította jogait sértette, hanem számos zavarra és jogvesztésre szolgáltatott okot, midőn a folyamodó fél azon hiszemben, hogy a határozatról ügyvéde is értesíttetett, a felebbezési határidőt elmulasztotta. A budapesti ügyvédi kamara egy felmerült konkrét eset alkalmából átiratot intézett a fővárosi pénzügyigazgatósághoz, ahonnan kielégítő választ nyert, midőn kijelenti a pénzügyigazgatóság 47.864/92. számú átiratában, hogy a jövőben mindazon esetekben, midőn vala­mely beadvány szabályszerűen kiállított megha­talmazás alapján ügyvédi ellenjegyzés mellett ada­tik be, az arra hozandó határozatok a meghatal­mazott ügyvédnek fognak kézhez adatni.« Ezen átirat a m. kir. pénzügyminisztérium 17409/92. sz. rendeletére hivatkozik s igy remélhető, hogy az ország pénzügyi hatóságai e kérdésben valameny­­nyien a jelzett s egyedül helyes eljárást fogják követni. Mostoha gyermekek sorsa. A múlt évben, ami­kor a dolgot bővebben is megírtuk, az a hír terjedt el Újpesten, hogy Szvoboda György vagyonos ma­gánzó és háziúr, amióta Szőke Terézt feleségül vette, első házasságából származó hat kis­gyerme­két egy bűzös pinczelyukba vetette, ahol levegő is alig ér hozzájuk. Az elöljáróság a dolog megvizs­gálását rendelvén el, a Hédervári Samu dr. vezetése alatt kiküldött bizottság szörnyű állapotokra ta­lált. Konstatálták, hogy a minden emberi érzésé­ből kivetkőzött mostoha anya, férjének és a gyer­mekek édesatyjának beleegyezésével, hosszabb idő óta tartja abban az odúban a gyermekeket, akik szurtos rongyokba burkolva és összezsúfolva a meztelen földön halnak. A megtett feljelentés kö­vetkeztében Szvoboda György és felesége ma gon­datlanságból okozott súlyos testi sértés (310. §.) vétségével állottak a bíróság előtt, mert a vizsgá­lat kiderítette, hogy a gyermekek hiányos élelme­zés, a romlott levegőn való tartózkodás és a testü­kön hemzsegő férgek rágása következtében súlyo­sabb természetű bőrbetegségbe estek. A szülők a mai végtárgyalásra valami írást hoztak magukkal, amelylyel azt akarták bizonyítani, hogy nem tel­lett nekik különb »gyermekszoba« berendezésére, mert most is szükséges építkezésekre — 1600 frt kölcsönt kellett felvenniök. A törvényszék, Gegus Gusztáv kir. alü­gyész indítványához képest, hatszo­ros gondatlanságból okozott súlyos testi sértésben mondta a vádlottakat vétkeseknek, és egy-egy havi fogházra, valamint 60—60 forint pénzbünte­tésre ítélte őket. Rendjelpör: Bécsből távírják: Hartung Bruno porosz alattvalót Gyulai Sámuel gr. kárára elkö­vetett rendjelszédelgés miatt öt évi súlyos bör­tönre ítélték. Letartóztatott kereskedő. Tauszig Vilmos ruh­akeres­­kedőt, aki ez év junius havában csődbe jutott és ellene csalárd bukás miatt feljelentést tettek, Balanyi Imre vizsgálóbíró vizsgálati fogházba helyezte. Tudomány és Irodalom. — Palágyi Lajos értesíti mindazokat, kik új könyvére előfizettek, hogy a munka már sajtó alatt van s legkésőbb deczember hó végéig szót fog küldetni. Egyúttal kéri azokat, kiknél gyüjtö­­lvek vannak, hogy azokat lehetőleg deczember közepéig czimére (Budapest, József-körut 62. sz.) elküldjék. A kötetből mutatványul közöljük a kö­vetkező verset: Rab madár elnémulása. Erdőből, melynek minden gallya Visszhangot ad az édes dalra, Kalitba tették a madárkát, Kalitba, hol nem bállja társát. A rab madár csak énekelget, De haj ! dalára nem felelnek, Mig szive titkát mind kizengi, Választ, vigaszt nem hallat senki. Oh, pedig válasz kell a dalra, Nehogy csak önön hangját hallja. Visszhangtalan mélyén az éjnek Remegni, félni kezd az ének. S dalol tovább a rab madárka S figyelni kezd saját dalára. 4 frt 65 krig (mintegy 450 külömböző árnyalatban) világos és sötét alapon, ki­sebb s nagyobb koc­kázattal, csikókkal, vagy virágokkal stb. stb. küld Henne­­berg G. (cs. és kir. udvari szállító) se­­lyemgyára Zürichben, postabér- és vámmentesen. Minták postafordulóval mennek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (1972) [ár Athenanum könyvviadóhivatalában megjelent délben kapható:­­ minden hasai knöyvkerike-HUNFALVY JÁNOS EGYETEMES FÖLDRAJZ. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. I. kötet DéliEu­rópa. Ara 5 frt — II. kötet. A­ magyar birodalom földrajza. Ara 4 frt. — III. köt Északi- és Közép-Európa földrajza Ara 4 frt. Játé térén kimt g5 fertői És honnan ez a gyászos ének? Önön hangját most ismeré meg. S elnémül mély gyászán e hangnak, S a panaszos szó im elhallgat, S mig gondol zöld erdőre, párra, Örökre elnémul az árva. — Vértesi Gyula felkéri mindazokat, kiknél Sebek czimmel megjelent elbeszélés-kötetére meg­rendelési ívek vannak, hogy azokat lehetőleg e hó végéig hozzá (Debreczen, nagy csapó utcza 289. sz.) beküldeni szíveskedjenek.­­ A történelmi társulat ma délután Thaly Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a tit­kár bejelentette, hogy Pettkó Bálé évdijas tag az alapító tagok sorába lépett s több uj évdijas ta­got ajánlott. A bemutatott jövő évi költségvetést a gazdasági bizottsághoz utasították. Ezután bemu­tatták a rodostói emlékek számadásainak meg­vizsgálásáról szóló jelentést s elhatározták, hogy az adakozók névsorát a »Századok«-ban és a napi­lapokban is közzéteszik. A társulat összes kiadvá­nyait megküldték a vatikáni könyvtárnak és a boroszlói városi könyvtárnak a történelmi tár ré­gibb köteteit. Doby Antal a társulatnak 9 eredeti oklevelet ajándékozott. Szederkényi Nándor nagy művének, Heves megye monográfiájának IV. kötetét bírálatra Maj­lát­h Béla, Acsády Ig­­nácz és K­o­n­d­r­a Kabosnak adták ki. A titkár bemutatta Zichy Jenő gróf rendkívül becses kiadványát, a Bá­r Mátyás Nova Hungáriá­jának V. kötetét, melyért a nemes grófnak a vá­lasztmány köszönetet szavazott, mert tudományos irodalmunk egy kincsét tette tökéletesen bű má­solatban közzé s hozzáférhetővé. Végül bizottságot küldtek ki, melynek feladata lesz a gyűlések ide­jének alkalmasabb módon való kitűzése fölött ta­nácskozni. A felolvasó ülés során C­s­á­n­k­y Dezső »Szentfalva Pest mellett« czimű érte­kezését olvasta fel, melyben kimutatja, hogy Szent­falva vagy Szent Erzsébetfalva a mai Halt­é­r­től délre feküdt s hogy az Erzsébet-kórház Bu­dán a Rudas- és Rácz-fürdő között feküdt. A felol­vasás a »Századok«-ban fog megjelenni, valamint K­omáromy Andrásnak Ugocsa vármegye irattáráról bemutatott tanulmánya is. (E rovat folytatását lásd mellékletünkön.) Sohházak és amlatógoi Budapest, 1892. Vasárnap, deczember 4. Nemzeti színház. Népszínház XXXII. bérletszünet. D. u f£] - kor leszállított Harmadszor : helyárakkal. A kani vár Blaha Luiza asszony mint " ' vendég. Az akadémia által a gróf a Gzalintt Latina Teleki alapítványból 100 „ , * SZ°K0” “T0"“ , , , aranynyal jutalmazott tör- fede,1 ”éP87'n(mo dalokkal téneti vígjáték 3 felvonás­ 3 faszban. Irta: Sz.gl.geti ban. Irta : Gabányi Árpád. Ue" : Szerda" Személyek: Személyek: Apafi Mihály Bercsényi Monti gróf Szirmai Bornemissza Anna Helvey Kamilla, neje P. Lukács J. Kapi György Ujházy Korpádiné, Siposné Kapiné Szacsvané Gergely, Kovács Kiss M. Bóra Rákosi Sz. Lajos, szabó Solymosi Anna Tolnainé Julcsa, Blaha L. Mária Nagy I. Gémesi, Lubinszky Barcsai Judit Hegyesi M. Pit­ta, kovácsinas Újvári Balassa Imre Gyenes Rongyos ember Tollagi Gyulay Ferencz Horváth ----­Teleki Mihály Pintér Rendes helyárakkal: Akakia Roger Egressy A pultín: Macskási Péter Latabár Eredeti operette 3 felvonás­ Naláczi Hetenyi­­­ban. Irta és zenéjét szerzette : Koresky Korosmezei verö György Pál Mózes Vízvári Személyek Palkó ) jjapj . Szelim, szultán Komáromi M. cselédei íjá?ymér Bimbasi) Kassai­­Perl ) György I. Bülbül ) basák Németh Őrmester Sántha Kaftán ) Nánásy 1V1 . Ali, főemnuk Tollagi , apród A’völgtyl Le Forain Gaston Dárdai 2_lk ) Orosz I. Roxelana Küry Klára Délia V. Margó C. Kezdete 7 órakor. Adelgunda M. Csatai Zs. ___________________ Fatime Gyöngyösi 1. Magy. kir. operaház. Kezdete - fakor Évi bérlet 183. sz. Havi bérlet 3. , ,, ----­A zsidónő. , Várszínház. Opera 5 felvonásban Zenéjét Nagy béri. 26. sz. Havi béri. 2. 87. szerzette : Halévy. Irta : Seribe.­­ .. Francziából fordította: Jakab I. A CSaposlat. Személyek : Vígjáték 3 felvonásban. Irta : J Sardou V. Fordítottak : Ber-A császár * • * czik Árpád és Fésűs György. Brogni, bibornok Szendrői Személyek : Leopold, herczeg Kiss B. Champignac Náday Bugiero Ney B. Constance Lánczy I. Alberti, tiszt Hegedűs Camilla Csalag T. Eleázár, zsidó Signorini Hívéről Császár Eudoxia, hgné Sz. Bárdossy I Fridolin Zilahi Becha Handel B. Josselin Mátrai Herold P­écsei Komorna Keczert Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház. Hétfőn: Rang és mód. Havi bérlet 4. sz. — Kedden­­: Romeo és Julia. Havi bérlet 5. sz. — Szerdán : Örök törvény. Havi bérlet 6. sz. — Csütörtökön : Az ember tragédiája. Általános bér­letszünet. — Pénteken: Váljunk el. Új betanulás­sal. Havi bérlet 7. sz. — Szombaton : Kapi vár. Havi bérlet 8. sz. — Vasárnap: Pry Pál. Általá­nos bérletszünet. M. kir. operaház. Hétfőn: Az operaház zárva. Várszínház. Csütörtökön : Nóra. — Vasárnap : Francillon. Népszínház. Hétfőn: A madarász. — Kedden: A sárga csikó. — Szerdán: A szultán. — Csütörtökön dél­után : A betyár kendője. Este: Fanchon asszony lánya. — Pénteken: A szultán. — Szombaton: Apja lánya 1-szer. ZESZák­­ol3T - körút szám, az I-ső emeleten, a díszteremben. (6192) Prauscher-féle­­ múzeum 10 évi távolléte óta tetemesen megbővitve. Naponta nyitva fel­nőtt urak és hölgyek számára reggel 9 órától este 9 óráig. Mind­­azáltal azonban minden pénteken kizáról, egyedül csak hölgyek számára délután 1 órától. Belépti dij 20 kr, katonáknak 10 kr. Müezzim Békési

Next