Nemzet, 1892. december (11. évfolyam, 3686-3715. szám)
1892-12-04 / 3689. szám
folynak a földmivelésügyi miniszterrel a tárgyalások, melyekre gróf Teleki Sámuel decz. 3-án reggel Sáromberkeről Budapestre érkezett. A nemzeti muzeum jégpályáját f. hó 4-én este fogják ünnepélyesen megnyitni. A »Budapesti torna-klub« f. hó 17-én esti órakor tartja meg egyleti helyiségében ez évi disztornázását. Utána közös vacsora lesz. Fővárosi ügyek. — A közélelmezési és közgazdasági bizottság ma délután ülést tartott. A marhafölhajtás csökkenésével, a bárányok vásárdíjának leszállításával s a juhkivitel kisebbedésével a bevételek mintegy 31,000 írttal kevesebbet mutatnak. Javasolja a bizottság, Herman Béla tanácsjegyző indítványára, hogy az etetési és itatási tilalom korlátozása továbbra is föntartassék. A pótlólagos fölhajtás tekintetében a bizottság fönntartja azt az eddigi gyakorlatot, hogy a pótlólagos fölhajtás megengedendő ugyan, de a vásár előtt való közvetlen etetése és itatása az állatoknak tilos. — Hozzájárult a bizottság ahhoz, hogy a házi szárnyasok ezentúl a piaczra csak koppasztott állapotban hozhatók, a szabályrendelet ilyen alakban lesz módosítandó. — A sertéseknek a kocsikon kötözött állapotban szállítása tilos. — A husbehozatal régóta vajúdó ügyét Marick László tollnok adta elő. Minthogy a husbehozatal, az állam és a főváros nyújtotta nagy kedvezmények mellett is meddő maradt, a kereskedelemügyi miniszter fölhívta a fővárost, hogy ennek okait fürkészsze ki, ígérve, hogy a maga részéről az ügy előmozdítása érdekében hajlandó a további kedvezmények megtételére. A tanács jelezte a fölterjesztésében, hogy a húsbehozatal akadályának egyik oka a vidék állategészségügyi szervezetének hiánya, amire viszont a miniszter azt válaszolta, hogy az oka nem ebben rejlik, hanem a fő- és székváros intézkedéseinek lanyhaságában. A tanács az ügyet kiadta a vásárigazgatóságnak, amely jelenti, hogy általános húsáremelkedés az utóbbi időben nem történt, részleges áremelkedés mutatkozik ugyan, de az nem involvál rendkívüli intézkedést. Matuska Alajos tanácsos hozzáteszi ez előadáshoz még, hogy a tanács a fölterjesztésében az akadályok közt még azt is fölhozza, hogy a szállítóknak nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is meg kell fizetniük a fogyasztási adót, ezt pedig a főváros a saját hatáskörében nem orvosolhatja, hanem arra kormányintézkedés szükséges. De kérdés az is, hogy közegészségi szempontból elfogadható lenne-e a vidékről behozott húsnak a vidéki vágatási biztosok részéről történt megvizsgálása s e tekintetben az állatorvosok nélkülözése nem esnék-e kifogás alá. Nézete szerint fölkérendő lenne tehát a belügyminiszter, hogy ez ügyet vegye a kezeibe s szakbizottság összehívásával tegye lehetővé a kérdés megoldását. Különben a fővárosnak abban a tekintetben is nyilatkoznia kell, hogy a hivatalos adatok szerint nemcsak hogy a húsárakban nagyobb emelkedés nem mutatkozik, sőt az egyes húsrészekben árhanyatlás állott be.A bizottság többek hozzászólása után hozzájárult az elnöklő tanácsos előterjesztett javaslatához azzal, hogy a húsárak hivatalos jegyzékét a miniszterhez fölterjesztik. A vásári húspénztár ügyében, mint már említettük, a közélelmezési bizottság több tagját küldötte ki, abból a czélból, hogy az ajánlatot tett bankkal a tárgyalásokat indítsa meg. Arról is adtunk tudósítást, hogy a kereskedelmi és iparbank csak oly feltétellel hajlandó a vállalatra, ha az összes fölhajtott marhaállomány után jogosítva lesz díjak szedésére. A kiküldöttek ezek után azt a véleményt adták, hogy a bankkal a további tárgyalások nem folytathatók. Javasolja ezek után a kiküldött bizottság, hogy új ajánlati tárgyalás írassák ki, azzal, hogy jutalék szedhető ugyan az összes eladás után, de előnyben az az ajánlattevő részesüljön, aki ezt a kikötést mellőzi. A bizottság elfogadta a kiküldöttek javaslatát, azzal, hogy új ajánlat-tárgyalás írassák ki s ez a külföldi lapokban is közzététessék. — A X. ker. liget-téri piacznak a bánya-térre áthelyezéséhez a bizottság hozzájárult, valamint ahhoz, hogy a kápolna-utcza és a gyömrői-ut kereszteződésénél is piacz létesittessék. Az ülés ezzel véget ért. Egyesületek és társulatok. Az országos lelenczház-egyesület igazgatósága ma Rémi Róbert elnöklete alatt ülést tartott az új városháza tanácstermében. Herzog Péter pénztárost megbízták a könyvvezetés berendezésével. Az elnök indítványozza, hogy húsz előkelő hölgy keressék fel arra, hogy az elnökség és a választmány tagjait javasolják és maguk egyezzenek meg abban, hogy kik legyenek elnökei és egyéb tisztviselői az egyesületnek. Morzsányi Károly dr. és Hűvös József dr. a lelenczház javára már meglevő alapokról szólottak és Gerlóczy ez irányban Horváth Jánossal együtt kutatásokat és lépéseket fognak tenni. Gerlóczy elsősorban világos képét akarja látni az ellátásra szoruló gyermekek számának, hogy tudjuk mitévők legyünk; azután nem szabad a gyermekeket kaszárnyaszerű épületbe összezsúfolni, hanem szét kell őket szórni a vidékre a nép közé. Az elnök sajnálatosnak tartja, hogy a közönségben még sok helyütt oly nézetek uralkodnak,mintha a modern lelenczház klastromba nevelné a zsenge kisdedeket; ő teljesen Gerlóczy nézetében osztozkodik, hogy az egészséges csecsemőket mielőbb vidéki dajkáknak kell kiadni nevelésbe s csak a beteg gyermekek maradnak az inézetben, mig felépülnek. Tervük az, hogy mihelyt anyagi eszközeik megengedik akárcsak 30—40 gyermeket eltartani, akkor megkezdik működésüket. Czéljaiknak megszerezik ha csak lehet az alapokat, megkérik a sajtót gyűjtésre, amely mindenkor lelkesen támogatott ilyen humánus és hazafias tervet s a nagyközönség sem fogja pártfogását megvonni e rég érzett szükséglet pótlására. Az igazgatóság elhatározta, hogy a belügyminisztert s a fővárost felkéri, hogy biztosokat küldjenek az igazgatóságba. Verédy Károly dr. szükségét látja annak, hogy a fővárosi és vidéki közönséget világosítsák fel az egyesület czéljáról, amivel Tenczúr Pál, György Aladár és Faragó Gyula dr. bízattak meg. — E. M. K. E. Gorove László dr. földbirtokos, budapesti lakos, 1000 frttal az E. M. K. E. alapító tagjául lépett be. 100—100 frttal pedig alapítókká lettek: Sólymossy László földbirtokos Teremiből és Nábráczky Gyula ügyvéd Kőrösbányáról. Az egyesület részéről tervezett közművelődési kongresszus ügyében Debreczen város törvényhatóságát és az E. M. K. E. debreczeni fiókját akkor fogják felszólítani, ha majd az előkészületek a befejezettség stádiumába jutottak. Az egyesület e szándékáról különben Degenfeld József gróf főispán és Simonffy Imre polgármester, mint az E. M. K. E. debreczeni fiókjának képviselői, a Budapesten tartott közgyűlés alkalmával előzetesen is tudomást szereztek. A magyar jogászegylet ma este Környei Ede elnöklete alatt teljes ülést tartott, melyen »Az ügyvédség szervezetéről« szóló vitát folytatták, a nagy számmal megjelent tagok élénk érdeklődése mellett. Az első felszólaló Nagy Dezső dr. kamarai titkár volt, aki a numerus clausus ellen beszélt. Állami életünk fejlődését tekintve sem foglalhat más mellett állást, mint a szabad ügyvédség mellett ; sokat vár ennek javára a szóbeliség és nyilvánosság behozatalától, mely mintegy parlamentarizmust teremt majd a törvénykezés terén. A numerus clausus nálunk csak az 50-es évek abszolutisztikus korszakában létezett és megszűnt, mihelyt az alkotmányos éra elkövetkezett. Ha mégis felmerült most ez a kérdés, ennek mai törvénykezési állapotunk az oka, melyben 1867. óta nem fejlődés, hanem visszafejlődés történt, (Helyeslés.) forrása pedig bizonyos szoczialisztikus velleitásokban is keresendő. Ennek pedig sehol kevesebb jogosultsága nincs, mint épen az ügyvédkedés terén. A baj ott van és ez okozza az elégületlenséget, hogy az ügyvédség kezéből működése terén minden nemesebb fegyvert kicsavartak. Ám ez nem a numerus clausus behozását, hanem a mai törvénykezési rendszernek átalakítására való törekvést teszi kívánatossá, mert neki a szabad, független jogvédői kar az eszménye. (Éljenzés és taps.) Márkus Dezső dr. sikerülten cáfolja az előadónak, Reichard dr.-nak a numerus clausus mellett felhozott érveit és folytonos helyeslés közt mutatja ki, hogy a legtöbb annak épen ellene szól. Óhajtanáénak tartja, hogy a jogászegylet mégse tegyen a kérdésben elvi enuncziácziót. Környei elnök megjegyezvén, hogy a teljes ülésnek csak az eszméket tisztázni a hivatása, a vita folytatását a jövő szombatra halasztja. Ez alkalommal szólásra Polták Illés dr., Darvas Fülöp dr. és Reichard Zsigmond dr. jelentkeztek. — A »Stefánia« pesti szegény gyermekkórház-egylet választmánya f. hó 2-án Morfin Imre elnöklete alatt tartott ülésében mély megilletődéssel vett tudomást azon megdöbbentő gyászeset felöl, mely az egyesület elnökét, gr. Zichy Ágostot, nejének szül. Wimpfen Hedvig grófnőnek elhunyta folytán érte. A boldogult grófnő az egyesület állandó jótevői közé tartozott s 1883. év óta 2000 fros ágyalapitványt is tett. A választmány ezen gyászeset fölötti fájdalmának részvétlevélben s jegyzőkönyvileg ad kifejezést.—Részvéttel von továbbá a választmány tudomást Wahrmann Mór országgyűlési képviselő elhunytáról is, aki pár év előtt szintén 2000 frtot adományozott egy kórágy költségeinek biztosítására. Hálával és örömmel vette tudomásul a választmány az elnökség előterjesztéséből , ahogy néhai id. dr. Bókai János egyetemi tanár s kórházi igazgató-főorvos emlékére fia ifj. dr. Bókai János s ennek neje Tömöry Adrienne eddig tett 200 frtos alapítványaikat 1800 frt készpénz hozzáadásával 2000 frt ágyalapitványnyá egészítették ki, — b) hogy Török József egyesületi alelnök 30 új rendes tagot gyűjtött évi 5 frtos járulékkal s a karácsony alkalmára 20 frtot adományozott, — c) hogy dr. Bókai János 12383. sz. gyüjtőivén Sághi Márton 30 frtot, Labay Erzsébet 10 frtot adományozott, Rosenzweig Sámuel pedig 10 frt évi járulékkal lépett az egyesület rendes tagjai közé, — d) hogy Schneider József és nejének 200 frtos hagyománya s Lits Gyula orsz. képviselőnek 10 frtos adománya befizettetett. A budapesti népoktatási kör választmánya, tegnapi ülésén jegyzőkönyvileg fejezte ki mély fájdalmát buzgó elnöke, Irányi Dániel halála fölött. Örvendetes tudomásul vették azután, hogy Gorove László 500 fratal alapító tagja lett, Dózsa Lipót pedig 14 új tagot gyűjtött. Mind a kettőt azonnal megválasztották a választmány tagjaivá. Az oktatás felügyelőinek jelentései szerint az előadásokat már mindenütt megkezdték. A vasárnapi tanfolyamokon eddig 52-en, a hétköznapiakon 259-en vettek részt, de e szám még meg fog kétszereződni. A bécsi magyar egyletnek szép estélye volt, melyen nemcsak az odavaló magyarok, hanem a bécsi társaság számos kiváló tagja is megjelent. A hangversenyen sok tapsot kapott szép dalaiért Glöckner k. a., a bécsi Deutsches Volkstheater tagja. Utána Bárdossy kisasszony énekelt nagy tetszés között, akinek hangja és előadása nagyban emlékeztet nővérére, operaházunk tagjára. Feiberg reczitátor Petőfi, Kiss József és más magyar költők műveit szavalta Neugebauer Lászlónak, az egylet elnökének fordításában, aki az estélyen sűrű ováczióban részesült, mert az egylet máris sokat ígérő fejlődésnek indult Neugebauer rövid idő óta tartó, de ambicziózus vezetése alatt. — A Magyar Egyesület perselye. A »Magyar Egyesület«, mely már eddig is jelentékeny eredményt ért el, most lelkesült hangú felhívást intéz a nagyközönséghez, hogy az egylet vagyoni tőkéjének gyarapításához járuljon. A szép szavú felhívásból kiemeljük a következőket: »A Magyar Egyesület czélja : az egységes magyar nemzet politikai fogalmát az egységes magyar társadalom tartalmával betölteni. A Magyar Egyesület eszköze : a zajtalan, ligaszerű tevékenység. Nem harangozzuk be az országot azzal, amit teszünk , hanem úgy működünk, mint a jó nyári eső, mely csöndesen s termékenyítőleg permetez. Szövetségünk tagjai a társadalom minden rétegéből valók s működésünk kiterjed a társadalmi élet egész területére. Nincs oly magas pont, hol törekvéseinkkel megállanánk s nincs oly mélység, hova egyesületünk lobogójával le nem szállnánk. S már is jelentékeny eredményeket mutathatunk fel. A »Magyar Egyesület« létezése már magában véve is üdvös tényezőnek bizonyult. Egyesületünk állandó találkozó helye a rokon érzelműeknek. A nemzeti közérzület kohója. Kész gyapont minden komoly hazafias mozgalom számára. S ami a fő: egyesületünk lényegesen hozzájárult a közfelfogás átalakításához. Mozgató erő az, mely szüntelen működik szinti eszméit. Megküzdöttünk úgy barátaink babonás félénkségével, mint elleneink divatos jelszavaival. Ma már nem szégyenli a magyar ember, magyarságát érvényesíteni. A kishitüek elhallgattak A habozók szint vallottak. S a mosoly eltűnt gunyolóink ajkairól. Látják, hogy a magyarositók szövetsége szervezve van és résen áll. Az a világpolgári szellem, mely hízelgő tévtanaival és gyakran a gyűlölet vakmerőségével ellene szegült nemzeti törekvéseinknek , meghunyászkodva elnémult az ezerszeres viszhang hallatára, melyet a Magyar Egyesület igéi országszerte keltettek.« Törvényszéki csarnok, A zsidó puskák. Berlinből távirják. A tárgyalás ma meglepő fordulatot vett s e miatt a nyilvánosság kizáratását el kellett rendelni, mert veszélyeztetve látszott a közrend és az állam biztonsága. Az elnök fölolvasott több fenyegető levelet, melyek hozzá érkeztek; ezek egyikében az van írva, hogy az elnök egy millió márkát kap a zsidóktól, ha Ahlwardtot örökre ártalmatlanná teszi. Egy másik levélben, mely, úgy látszik, anarkista részről ered, ez van írva : ha nem vezetik a pert törvényesen, akkor majd Paris lesz Berlinből, mert az igazságügyi palotát felrobbantják. Egy harmadik levélben az foglaltatik, hogy Ahlwardt zsidó, vagy legalább is a szülei azok. Ahlwardt új bizonyítékot terjeszt elő, melynek előterjesztésétől, úgymond, eddig elé merő hazafiságból és a parlamentben ép mostan tárgyalás alatt lévő katonai törvényjavaslat iránt való tekintetből tartózkodott; most is csak kényszerűségből terjeszti elő, épen, mert azt mondták : ime, az antiszemita betyár hazudozásai mily vakmerőségre vetemednek. Az államügyész majd meggyőződik az iratokból, hogy a szakértők tévednek. — Elnök: Hagyjon fel a hazafiaskodással, nem érdekel az itt senkit. Ezután dr. Neumannt és Lazarus tanárt hallgatták ki az »Alliance Israelite« felöl. Ahlwardt és az antiszemiták a tanuk vallomásait ironikus taglejtésekkel kisérték. Ahlwardt végül azt mondta, hogy mivel az ő tanúit nem akarják kihallgatni, ezekhez a tanukhoz nincs semmi kérdése, hiszen magától értetődik, hogy a zsidók javára vallanak. — Elnök: Odáig még nem sülyedtünk, hogy elhigyjük valakiről, aki ön ellen tanúskodik, hogy önt meg akarja ölni. — Ahlwardt: A talmud megengedi a zsidónak a hamis esküvést más hitüek ellen. Schneider bécsi képviselő birtokában van egy jegyzőkönyv az 1833. évből,a kolbergi zsidó gyűlés jegyzőkönyve; ezen a gyűlésen azt határozták el a zsidók, hogy új erkölcsi törvényeket léptetnek életbe. Még egyszer kérem, idéztessék meg Schneidert, Rohlingot és Pace-t. Kérését azonban újból elutasították. Mialatt a törvényszék visszavonult határozathozatal végett, a védő odalépett az államügyészhez és egy csomó periratot adott át neki. Az államügyész ide-oda lapozgatott az iratokban s midőn a törvényszék visszatért, az államügyész a következő meglepő nyilatkozatot tette : »A védő által az imént nekem átadott okmányokba való betekintés után azon a nézeten vagyok, hogy az abban foglaltak oly nagy fontosságúak, hogy okvetlenül szükséges azokat a bizonyító eljárás tárgyává tenni, bárha azok tartalmából egyáltalában nem vonhatom le a vádlott következtetéseit.Kétségkívül hivatalos okmányok ezek, melyek csak a bizalomnak a legborzasztóbb módon történt megszegése által juthattak a vádlott kezébe. Kérem a törvényszéket, hogy ezt tudomásul vegye, egyúttal indítványozom, hogy az okmányok felolvasása idejére a nyilvánosság kizárassék, egyrészt, mert az állami érdek így kívánja, főleg pedig azért, mert a közrend könnyen veszélyeztethetnék. — Elnök: Átadja ezeket az iratokat ? — V á d 1 o 11: Igenis, csak kérdezzék meg védőmet hány okmányt tartalmaznak. — V é d ö : 6 darabot. — A törvényszék elhatározza, hogy az okmányokat felolvastatja. Az államügyész újból kéri a nyilvánosság kizáratását. A törvényszék visszavonult, rövid tanácskozás után újból előhozatta a Lőweféle próbafegyvert és végül hosszú tanácskozás után elrendelte a nyilvánosság kizáratását. Csakis a három szakértő lehet jelen, de valamennyi jelenlevőnek szigorú titoktartás tétetett kötelességévé. A zárt ülés két óra hosszáig tartott. A budapesti ügyvédi kamarából. Az ügyvédi rendtartás tervezetéről szóló előadói javaslat megvitatására és véleményes jelentés tételére a budapesti ügyvédi kamara választmánya dr. Györy Elek v. tag elnöklete alatt egy öt választmányi és tíz választmányon kívül álló tagból álló 15-ös vegyes bizottságot küldött ki, melynek tagjai dr. Liedemann Károly kam. ügyész, dr. Nagy Dezső titkár, Sztehló Kornél és Hauer Sándor választmányi, Frivaldszky Sándor, dr. Sik Sándor, dr. Wolf Vilmos, dr. Löwenfeld Albert, dr. Preyer Hugó, dr. Darvas Fülöp, Köves György, dr. Györffy Gyula, dr. Stiller Mór, és dr. Fraenkel Sándor választmányon kivül álló tagok. A bizottság legközelebb megkezdi működését. A budapesti ügyvédi kamara segély alapjának gyarapító ras e czélból megfelelő eszközök megállapítása képezte a budapesti ügyvédi kamara legkölebbi választmányi ülésének tárgyát. Ezúttal indítvány létetett arra nézve, hogy a kamarai segélyalap részére alkalmatos helyen alapítványi ház építtessék, mely egyrészt növelné az alap jövedelmét és másrészt megfelelő törlesztéses kölcsön felvétele által maga az alaptőke is gyarapodnék. Esetleg a tagok áldozatkészsége lehetővé tenné azt is, hogy a kölcsönt maguk az ügyvédi kar tagjai adják. Egy ily felépítendő alapítványi házban helyeztetnének el a kamara helyiségei, melyek terv szerint akképen volnának berendezendők és építendők, hogy a czélnak tökéletesen megfeleljenek , nagy ülési és könyvtári teremmel. Ez által maga a kamara is állandó oly otthont kapna, amelyet kórházakban tetemes áldozatok árán sem érhetne el. A kamara választmánya egyelőre Unger Alajos elnöklete alatt dr. Liedemann Károly ügyész, dr. Nagy Dezső titkár, Novák Sándor pénztárnok, Baintner Imre, Bernáth Béla, Konkoly Thege József, Robitsek József és Vetsey István urakból álló bizottságot küldött ki, melynek feladata leszen a házépítési ügy pénzügyi és műszaki oldalát megbeszélni s e tekintetben a választmánynak részletes tervet előterjeszteni. A végdöntés a közgyűlésen fog történni. A büntető bíróságok ügyvitele szóba hozatott a budapesti ügyvédi kamara választmányi ülésén, amely alkalommal utalás történt az igazságügyminiszter által e tárgyban szerkesztett rendelet több rendbeli hiányára s azon intézkedésére, mely az ügyvédet akár a védelem, akár a magánvád képviseletében az ügyféllel egyenlőnek tekinti, s elveszi tőle azon eddig élvezett jogokat, melyek őt, mint az igazságügyi szervezet tagját a törvény és a dolog természete szerint megilletik s igy törvényszerű hivatásának gyakorlása elé érthetetlen akadályokat gördít. A választmány tekintettel arra, hogy az ügyviteli szabályok életbeléptetése 1893. január 1-re van kitűzve, a dolgot sürgősnek jelezte és megfelelő véleményes javaslat előterjesztésével dr. Friedmann Bernát v. tagot bízta meg. — — A pénzügyi hatóságok előtti ügyvédi képviselet teljes és egyöntetű elismerésre eddig elé nem talált, amennyiben az ügyvéd az általa ellenjegyzett beadványokra hozott végzésekről rendszerint nem értesittetett, hanem az közvetlenül a félnek kézbesittetett, ami nemcsak az ügyvéd törvénybiztosította jogait sértette, hanem számos zavarra és jogvesztésre szolgáltatott okot, midőn a folyamodó fél azon hiszemben, hogy a határozatról ügyvéde is értesíttetett, a felebbezési határidőt elmulasztotta. A budapesti ügyvédi kamara egy felmerült konkrét eset alkalmából átiratot intézett a fővárosi pénzügyigazgatósághoz, ahonnan kielégítő választ nyert, midőn kijelenti a pénzügyigazgatóság 47.864/92. számú átiratában, hogy a jövőben mindazon esetekben, midőn valamely beadvány szabályszerűen kiállított meghatalmazás alapján ügyvédi ellenjegyzés mellett adatik be, az arra hozandó határozatok a meghatalmazott ügyvédnek fognak kézhez adatni.« Ezen átirat a m. kir. pénzügyminisztérium 17409/92. sz. rendeletére hivatkozik s igy remélhető, hogy az ország pénzügyi hatóságai e kérdésben valamenynyien a jelzett s egyedül helyes eljárást fogják követni. Mostoha gyermekek sorsa. A múlt évben, amikor a dolgot bővebben is megírtuk, az a hír terjedt el Újpesten, hogy Szvoboda György vagyonos magánzó és háziúr, amióta Szőke Terézt feleségül vette, első házasságából származó hat kisgyermekét egy bűzös pinczelyukba vetette, ahol levegő is alig ér hozzájuk. Az elöljáróság a dolog megvizsgálását rendelvén el, a Hédervári Samu dr. vezetése alatt kiküldött bizottság szörnyű állapotokra talált. Konstatálták, hogy a minden emberi érzéséből kivetkőzött mostoha anya, férjének és a gyermekek édesatyjának beleegyezésével, hosszabb idő óta tartja abban az odúban a gyermekeket, akik szurtos rongyokba burkolva és összezsúfolva a meztelen földön halnak. A megtett feljelentés következtében Szvoboda György és felesége ma gondatlanságból okozott súlyos testi sértés (310. §.) vétségével állottak a bíróság előtt, mert a vizsgálat kiderítette, hogy a gyermekek hiányos élelmezés, a romlott levegőn való tartózkodás és a testükön hemzsegő férgek rágása következtében súlyosabb természetű bőrbetegségbe estek. A szülők a mai végtárgyalásra valami írást hoztak magukkal, amelylyel azt akarták bizonyítani, hogy nem tellett nekik különb »gyermekszoba« berendezésére, mert most is szükséges építkezésekre — 1600 frt kölcsönt kellett felvenniök. A törvényszék, Gegus Gusztáv kir. alügyész indítványához képest, hatszoros gondatlanságból okozott súlyos testi sértésben mondta a vádlottakat vétkeseknek, és egy-egy havi fogházra, valamint 60—60 forint pénzbüntetésre ítélte őket. Rendjelpör: Bécsből távírják: Hartung Bruno porosz alattvalót Gyulai Sámuel gr. kárára elkövetett rendjelszédelgés miatt öt évi súlyos börtönre ítélték. Letartóztatott kereskedő. Tauszig Vilmos ruhakereskedőt, aki ez év junius havában csődbe jutott és ellene csalárd bukás miatt feljelentést tettek, Balanyi Imre vizsgálóbíró vizsgálati fogházba helyezte. Tudomány és Irodalom. — Palágyi Lajos értesíti mindazokat, kik új könyvére előfizettek, hogy a munka már sajtó alatt van s legkésőbb deczember hó végéig szót fog küldetni. Egyúttal kéri azokat, kiknél gyüjtölvek vannak, hogy azokat lehetőleg deczember közepéig czimére (Budapest, József-körut 62. sz.) elküldjék. A kötetből mutatványul közöljük a következő verset: Rab madár elnémulása. Erdőből, melynek minden gallya Visszhangot ad az édes dalra, Kalitba tették a madárkát, Kalitba, hol nem bállja társát. A rab madár csak énekelget, De haj ! dalára nem felelnek, Mig szive titkát mind kizengi, Választ, vigaszt nem hallat senki. Oh, pedig válasz kell a dalra, Nehogy csak önön hangját hallja. Visszhangtalan mélyén az éjnek Remegni, félni kezd az ének. S dalol tovább a rab madárka S figyelni kezd saját dalára. 4 frt 65 krig (mintegy 450 külömböző árnyalatban) világos és sötét alapon, kisebb s nagyobb kockázattal, csikókkal, vagy virágokkal stb. stb. küld Henneberg G. (cs. és kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, postabér- és vámmentesen. Minták postafordulóval mennek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (1972) [ár Athenanum könyvviadóhivatalában megjelent délben kapható: minden hasai knöyvkerike-HUNFALVY JÁNOS EGYETEMES FÖLDRAJZ. Különös tekintettel a néprajzi viszonyokra. I. kötet DéliEurópa. Ara 5 frt — II. kötet. A magyar birodalom földrajza. Ara 4 frt. — III. köt Északi- és Közép-Európa földrajza Ara 4 frt. Játé térén kimt g5 fertői És honnan ez a gyászos ének? Önön hangját most ismeré meg. S elnémül mély gyászán e hangnak, S a panaszos szó im elhallgat, S mig gondol zöld erdőre, párra, Örökre elnémul az árva. — Vértesi Gyula felkéri mindazokat, kiknél Sebek czimmel megjelent elbeszélés-kötetére megrendelési ívek vannak, hogy azokat lehetőleg e hó végéig hozzá (Debreczen, nagy csapó utcza 289. sz.) beküldeni szíveskedjenek. A történelmi társulat ma délután Thaly Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a titkár bejelentette, hogy Pettkó Bálé évdijas tag az alapító tagok sorába lépett s több uj évdijas tagot ajánlott. A bemutatott jövő évi költségvetést a gazdasági bizottsághoz utasították. Ezután bemutatták a rodostói emlékek számadásainak megvizsgálásáról szóló jelentést s elhatározták, hogy az adakozók névsorát a »Századok«-ban és a napilapokban is közzéteszik. A társulat összes kiadványait megküldték a vatikáni könyvtárnak és a boroszlói városi könyvtárnak a történelmi tár régibb köteteit. Doby Antal a társulatnak 9 eredeti oklevelet ajándékozott. Szederkényi Nándor nagy művének, Heves megye monográfiájának IV. kötetét bírálatra Majláth Béla, Acsády Ignácz és Kondra Kabosnak adták ki. A titkár bemutatta Zichy Jenő gróf rendkívül becses kiadványát, a Bár Mátyás Nova Hungáriájának V. kötetét, melyért a nemes grófnak a választmány köszönetet szavazott, mert tudományos irodalmunk egy kincsét tette tökéletesen bű másolatban közzé s hozzáférhetővé. Végül bizottságot küldtek ki, melynek feladata lesz a gyűlések idejének alkalmasabb módon való kitűzése fölött tanácskozni. A felolvasó ülés során Csánky Dezső »Szentfalva Pest mellett« czimű értekezését olvasta fel, melyben kimutatja, hogy Szentfalva vagy Szent Erzsébetfalva a mai Haltértől délre feküdt s hogy az Erzsébet-kórház Budán a Rudas- és Rácz-fürdő között feküdt. A felolvasás a »Századok«-ban fog megjelenni, valamint Komáromy Andrásnak Ugocsa vármegye irattáráról bemutatott tanulmánya is. (E rovat folytatását lásd mellékletünkön.) Sohházak és amlatógoi Budapest, 1892. Vasárnap, deczember 4. Nemzeti színház. Népszínház XXXII. bérletszünet. D. u f£] - kor leszállított Harmadszor : helyárakkal. A kani vár Blaha Luiza asszony mint " ' vendég. Az akadémia által a gróf a Gzalintt Latina Teleki alapítványból 100 „ , * SZ°K0” “T0"“ , , , aranynyal jutalmazott tör- fede,1 ”éP87'n(mo dalokkal téneti vígjáték 3 felvonás 3 faszban. Irta: Sz.gl.geti ban. Irta : Gabányi Árpád. Ue" : Szerda" Személyek: Személyek: Apafi Mihály Bercsényi Monti gróf Szirmai Bornemissza Anna Helvey Kamilla, neje P. Lukács J. Kapi György Ujházy Korpádiné, Siposné Kapiné Szacsvané Gergely, Kovács Kiss M. Bóra Rákosi Sz. Lajos, szabó Solymosi Anna Tolnainé Julcsa, Blaha L. Mária Nagy I. Gémesi, Lubinszky Barcsai Judit Hegyesi M. Pitta, kovácsinas Újvári Balassa Imre Gyenes Rongyos ember Tollagi Gyulay Ferencz Horváth ----Teleki Mihály Pintér Rendes helyárakkal: Akakia Roger Egressy A pultín: Macskási Péter Latabár Eredeti operette 3 felvonás Naláczi Hetenyiban. Irta és zenéjét szerzette : Koresky Korosmezei verö György Pál Mózes Vízvári Személyek Palkó ) jjapj . Szelim, szultán Komáromi M. cselédei íjá?ymér Bimbasi) KassaiPerl ) György I. Bülbül ) basák Németh Őrmester Sántha Kaftán ) Nánásy 1V1 . Ali, főemnuk Tollagi , apród A’völgtyl Le Forain Gaston Dárdai 2_lk ) Orosz I. Roxelana Küry Klára Délia V. Margó C. Kezdete 7 órakor. Adelgunda M. Csatai Zs. ___________________ Fatime Gyöngyösi 1. Magy. kir. operaház. Kezdete - fakor Évi bérlet 183. sz. Havi bérlet 3. , ,, ----A zsidónő. , Várszínház. Opera 5 felvonásban Zenéjét Nagy béri. 26. sz. Havi béri. 2. 87. szerzette : Halévy. Irta : Seribe. .. Francziából fordította: Jakab I. A CSaposlat. Személyek : Vígjáték 3 felvonásban. Irta : J Sardou V. Fordítottak : Ber-A császár * • * czik Árpád és Fésűs György. Brogni, bibornok Szendrői Személyek : Leopold, herczeg Kiss B. Champignac Náday Bugiero Ney B. Constance Lánczy I. Alberti, tiszt Hegedűs Camilla Csalag T. Eleázár, zsidó Signorini Hívéről Császár Eudoxia, hgné Sz. Bárdossy I Fridolin Zilahi Becha Handel B. Josselin Mátrai Herold Pécsei Komorna Keczert Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház. Hétfőn: Rang és mód. Havi bérlet 4. sz. — Kedden: Romeo és Julia. Havi bérlet 5. sz. — Szerdán : Örök törvény. Havi bérlet 6. sz. — Csütörtökön : Az ember tragédiája. Általános bérletszünet. — Pénteken: Váljunk el. Új betanulással. Havi bérlet 7. sz. — Szombaton : Kapi vár. Havi bérlet 8. sz. — Vasárnap: Pry Pál. Általános bérletszünet. M. kir. operaház. Hétfőn: Az operaház zárva. Várszínház. Csütörtökön : Nóra. — Vasárnap : Francillon. Népszínház. Hétfőn: A madarász. — Kedden: A sárga csikó. — Szerdán: A szultán. — Csütörtökön délután : A betyár kendője. Este: Fanchon asszony lánya. — Pénteken: A szultán. — Szombaton: Apja lánya 1-szer. ZESZákol3T - körút szám, az I-ső emeleten, a díszteremben. (6192) Prauscher-féle múzeum 10 évi távolléte óta tetemesen megbővitve. Naponta nyitva felnőtt urak és hölgyek számára reggel 9 órától este 9 óráig. Mindazáltal azonban minden pénteken kizáról, egyedül csak hölgyek számára délután 1 órától. Belépti dij 20 kr, katonáknak 10 kr. Müezzim Békési