Nemzet, 1893. január (12. évfolyam, 3716-3746. szám)
1893-01-01 / 3716. szám
énekelhetek . . . kificzamítottam a lábamat.« — »Hogy ficzamította ki a lábát?« kérdi az intendáns. — »Hát csak úgy, amint leugrottam a lóvasútról.« — »Leugrott! leugrott! szörnyüködik az intendáns, de hát minek ugrik egy baritonista?« — kérdezte, de még máig senki sem akadt, aki meg tudott volna felelni arra, hogy minek is ugrik egy baritonista ?) — Szilveszter estén. Az új év olyan szép, mikor beköszönt és olyan csúnya, mikor lemeríti a semmiségbe. A Szilveszter este tulajdonképen temetés, de azért mindenki vidám, örül, mosolyog, nevet. Hangos a család, mely a karácsony est után ismét összejön és megüli a múlt fölött a tort és víg pohárral üdvözli az éjféli 12 órát, mikor megérkezik az uj esztendő. Az ó esztendőre a kegyes időjárás szép fehér hólepelt takart szemfödölt. Egész este havazott, de azért az utczákon nagy az élénkség, a vendéglők, kávéházak tele vannak, egész búcsujárás van oda. More patria ezen az éjszakán a jó mulatók nem is szoktak lefeküdni, már csak az új esztendőben aluszszák ki a tavalyi mámort, ha ugyan fel nem verik őket a házmesterek, a kéményseprők, a postások és több e fajta obligát boldog újévet kívánok, kik aztán elviszik a zsebek fenekén maradt utolsó garast is. De az újévben mindjárt van vigasztaló is, mert ez mindig a hónap első napjára esik és erről a szép napról mindnyájan tudjuk, hogy mit jelent a magán háztartásban. Boldog új évet! — A miniszter elismerése. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagykőrösi ref. főgimnázium tanárainak elismerését fejezte ki a latin nyelv oktatása körül elért sikerekért. — Szilveszter-esti ájtatosságok. Az év utolsó estéjén, mint minden évben, ma is az összes katolikus és protestáns templomokban istentiszteletek tartottak. A Ferenczrendiek belvárosi templomában és az eskütéri plébánián a Te Deumra és szent beszédre zsúfolásig megtelt a templom hívőkkel. Legtöbben a budavári helyőrségi templomba sereglettek, mert hite járt, hogy Vaszary Kolos herczegprimás tart beszédet, a főpap azonban — eredeti terve ellenére — ettől elállott Az erzsébetvárosi plébánia templomban a Te Deum után Zoványi Mihály tartott beszédet. — Értesítés. A következő sorok közlésére kérettünk föl: A szegedi m. kir. bábaképző intézetnél a legközelebbi — mérczius hó 1-én kezdődő — magyar-német tanfolyamra 12 tanuló részére egyenként 40 frtnyi állami ösztöndíj van rendszeresítve. Felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy a nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett, keresztlevéllel, erkölcsi és szegénységi bizonyítványnyal felszerelt bélyeg terén folyamodványukat január hó 31-ig hozzám nyújtsák be. dr. Mann Mór igazgató tanár. — Hymen. Dr. Helle Károly kecskeméti jogakadémiai tanár f. hó 29-én kelt egybe Geréby Róza kisasszonynyal P. Adacson. Tanuk voltak Dr. Szivák Imre és Martinovics Péter. — Szabályzat a doktori szigorlatokról. A budapesti és kolozsvári tudomány-egyetemeken a bölcsészeti karon tartandó doktori szigorlatokra nézve az egyetemi tanács új szabályzatot dolgozott ki, melyet ő felsége is jóváhagyott. A szabályzat, mely az eddigi rendszert részben megváltoztatja, január elsején lép életbe. — Az Umbria sorsa. New-Yorkból távírják . AzUmbria-Cunard gőzösnek f. hó 23-án Új-Fundland-Bank déli részén eltört a csavar tengelye. A gőzös 12 óráig hányattatott a vihar által, mire a »Bohemia” hamburgi csavargőzös segélyére sietett és az »Umbriát« 70 mértföldnyire maga után vontatta. 24-én a vihar következtében eltört a vontatókapocs és a két gőzös egymástól elválasztatott. Három napi hányattatás után az »Umbria« saját gépét használva, délkelet felé, fél menetsebességgel ismét útnak indult. Rablógyilkossági kísérlet a fővárosban. A ma éjjel elkövetett bűntény ügyében megindított erélyes nyomozást immár siker koronázza. Teljes elismeréssel adózunk ezért Sélley Sándor főkapitánynak, ki maga vezette a vizsgálatot. A rablógyilkossági kísérlet elkövetője tehát tényleg Kapocsi János, ki bűnét ma délután már be is vallotta. Kihallgatásának egy részét a következőkben adjuk. — Minden körülmény arra vall, hogy ön követte el a bűntényt Kapocsi. (Előbb hallgat, gondolkodik, majd kijelenti. Nos hát igenis bevallom, hogy én vagyok a bűnös. De nem gyilkolni, csak lopni akartam Viniczanyéktól. Rosszul ment üzletem, nem tudtam miből megélni. A kolera tönkre tette a szezont. Senki sem vásárolt uborkát.. •— Hogy jutott be Viniczayék lakására ? Kapocsi: Este belopództam a nagy szobába s a díván alá bújtam, ott aztán elaludtam. Két óra lehetett, midőn felébredve előbujtam rejtekemből, lábujhegyen besurrantam Viniczayék hálószobájába és lopni akartam. — Aztán ? Kapocsi: De ők felébredtek és én kétségbeesésembe a nálam volt vésővel megszúrtam őket. Aztán elkezdtek kiabálni, mire én az ablakon át elmenekültem. — De ha nem akart gyilkolni, minek vitt magával éles szerszámot ? Kapocsi: Véletlenül volt nálam. — De a vésőt tíz nap előtt meg is élesítette. Kapocsi: Azt időnként rendesen meg szoktam volt élesittetni. — Az elveszett sapka helyett hol szerzett másikat ? Kapocsi: Reggel szalmakalapban mentem el hazulról, aztán Skultétyné dologház utczai üzletében vettem új sapkát. Beszéde közben Kapocsi azonban gyakran keveredett ellenmondásokba és nagyon valószínűtlennek látszik vallomásának azon része, melyben azt állítja, hogy gyilkolni szándékában sem volt. Hogy bűntársa is lett volna, azt tagadja. A rendőrség mindazonáltal ez irányban is folytatja a nyomozást. Szegény gyermekek felruházása. A X. ker. kőbányai iskolaszék által gyűjtött és kezelt alapból 1890-ben 178 gyermek 752 frt értékű ruhaneműt osztott ki; 1891-ben 157 gyermeknek 708 frt s 1892-ben 230 gyermeknek 760 frt értékűhalélét. A három év alatt tehát 565 gyermeket ruházott fel. 2221 frt költséggel. _ A jégzajlás. Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság közli, hogy a jégzajlás következtében a belgrádisabáczi vegyes szolgálatú hajójáratokat meg kellett szüntetnie. A forgalmi igazgatóság. — Portugál gyermek ebdühben. Pasteur párisi intézetéből hat portugál gyermek ment haza a napokban szüleik kíséretében, látszólag meggyógyulva. Angoulême közelében az egyiken, egy tíz éves gyermeken hirtelen kitört az ebdüh. Éjszaka fölriadt álmából s mindenkit meg akart harapdálni. A düh oly elemi erővel tört ki rajta, hogy kendőt kellett vetni a fejére s ismét kórházba kellett szállítani. Reggel felé a gyermek apathiába esett, ami a közelgő halál jele. Az anyját attól féltik, hogy fájdalmában megőrül. — Vidéki journalisztika. A »H.-M.-Vásárhely« czímű hetilap szerkesztésétől Fodor Lajos megvált ; utódja január 1-től kezdve dr. Draskóczy Pál ügyvéd. A lap ezentúl kétszer fog hetenkint megjelenni. — Fiatal csaló, Rosenfeld Vilmos 17 éves kereskedősegéd, ma azzal állított be a váczi-utczai Kollarits üzletbe, hogy ő a fia az Orient szálló portásának és 75 frtnyi megrendelést tett. A csomagokat elküldette a szállóba, s mire az üzlet küldöttje azzal odaért ő már várta ottan. A csomagokat valamely ürügy alatt elkérte és megszökött. A kicsalt holmik árán azonban nem valami hosszú mulatságot csaphatott, mert a rendőrség kinyomozta és elcsukta. — Apróság. Konfidens czipészinas. Az Andrássyúton egy meglehetősen elhízott öreg úr botorkált ma délelőtt. Amint az opera elé jutott, egyszerre csak elcsúszott a síkos járdán és hosszában elterült. Egy jókedvű czipészinas ép arra ment s ahelyett, hogy felsegítette volna a magával tehetetlen urat, elég crinikus volt hozzá a következő szavakat intézni : »Sebaj, kérem a lássan, úgy tetszett járni, mint Robitsek úr a Lipótvárosban.« Kedélyes jogászok. Két elmés jogász együtt lakott egy hónapos szobában. Az egyik zsidó volt, a másik református. De a reczepczió kérdése miatt anynyit veszekedtek egymással, hogy az élesebb személyeskedések napirenden voltak. Mikor aztán tökéletesen összevesztek, a református jogász összeszedte a holmiját és amíg társa a városban járt, kiköltözött a szobából és más lakást vett. Azt azonban még sem akarta, hogy laktársa semmit se tudjon a kiköltözésről, azt pedig, hogy levélben tudassa vele a megtörtént átköltözést, a történtek után nem akarta megtenni. Hogy tehát magát is feloldja az írás terhe alól, laktársát is értesítse, egyszerűen egy latin szót írt krétával az ajtóra. Vala pedig e latin szó: J udicium. A laktárs eleinte nem értette, hogy mit jelent e rejtélyes szó, de amidőn látta, hogy a pajtás holmija nincs a szobában, sejteni kezdte, hogy a latin szó voltaképen azt jelenti: Judicium. Kapta magát a solóba maradt laktárs, megtudakolta, hogy hová költözött a volt pajtás s annak ajtajára ő is odairt krétával egy jelentőségteljes latin szót, amely igy hangzik: Officium! A hazaérkező jogász azonnal megértette a feleletet, amely nem egyéb, mint: Oficium. — Rövid hírek. Madridi foglalkozás nélküli munkások ma tüntetést rendeztek, a rendőrség azonban kivont karddal szétgörgette a tüntetőket. — Az anatóliai vasút utolsó része, a 90 kilométer hosszú polathangorai vonal ma átadatott a forgalomnak. Halálozás. Windsori Hickman Károly 1848—49-iki honvédtiszt, egervárosi főmérnök hosszabb szenvedés után élte 64-ik évében Egerben elhunyt. A boldogult angol nemesi család sarja, atyja mint Kaiser-obersdorfi nagygyáros, Ausztriában naturalizáltatta magát s Hickmann Károly is Bécsben született. Magyar szimpátiái azonban a forradalom kitörésekor hazánkba vonzották, hol mint a »halálfejes bécsi légió« hadnagya küzdött. Ezért később több évi nehéz fogságot szenvedett, s kiszabadulva Nagyvárad város főmérnöke lett és Biharmegye egyik előkelő családjának leányát, Selmeczy Jozefát vette nőül. Majd Eger városa választotta főmérnökévé, hol haláláig működött. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja. Dr. Váradi Antal író apósát veszítette az elhunytban. Nyomárkay József földbirtokos és zemplénvármegyei bizottsági tag, életének 67-ik évében S.-A.-Ujhelyen meghalt. Tudomány és irodalom. — A »Magyar Szalon« újévi száma igen érdekes tartalommal s válogatott illusztrácziókkal jelent meg. Műmellékletül Roskovics »Kis bohó« festményének fénynyomata színes másolatát adja. Dr. Alexander Bernát a téli műtárlatról ír, s Pataki, Peske, Peel, Vágó, Pállik, Ferraris stb. képeit mutatja be fénynyomatban. Justh Zsigmond elegáns tollából »A gyöngytyúkok« elbeszélést olvassuk; Fekete József Fáik Miksáról, Kisteleki Ede Ferencz Ferdinád főherczeg vadászatáról (képekkel), Szana az első magyar életlapokról ír, a regénymelléklet pedig Váradi Antaltól adja a »Hamis istenek« regényt. Van azonkivül a kötetben több vers (Laukától, Bartóktól, Korodától) s végül a rendes rovatok. A »Ellenzéki arczképcsarnok« czim alatt kisjáczi Szeress Adorján nagy igényű vállalatot indított meg. A vállalat 12 füzetből fog állani, mindegyikben legalább 20 arczképpel és ugyanannyi életrajzzal. Összesen tehát 240 ellenzéki férfiúval, legalább is. Miután pedig ennyi ellenzéki ember a parlamentben nincs, az előszóban azzal biztat a szerkesztő, hogy az ellenzék közharczosait is be fogja mtatni, tehát a főkorteseket is, egyes választópolgárokkal elegy. Mindjárt az első füzet ritka ügyességgel van összeállítva. Vannak benne szélsőbali és nemzeti párti képviselők vegyesen, élükön Kossuth Lajossal, aki mindjárt a szép czímlap után következik, mely lángoló apológiája a koronázásnak és a kiegyezésnek. Ott van Andrássy szobra, Deák szobra, meg Széchenyi, a háttérben pedig a király esküszik az alkotmányra. Előfizetési ára 12 forint. — Színművészeti lapok. Vári Béla dr., a magyar színészet e buzgó munkása, aki már eddig is sok sikert ért el e térben kifejtett tevékenységével, »Színművészeti Lapok« czím alatt szaklapot indított, amelynek első száma ma jelent meg. Az új szaklap programmjában a színészet érdekeinek ápolását tűzte ki czéljábl s ha annak, amit programmjában felölelt, csak kicsiny töredékében is sikert fog felmutatni, már sok jó szolgálatot tett színészetünknek. E Programm alapján létjogosultsága kétségtelen. A lap havonként kétszer jelenik meg; ára egy évre 4 frt, félévre 2 fort. Az első szám czikkezik színészetünk jövőjéről, színházépítészetünkről és Márkus Emíliáról. — A magy. természettudományi társulat jan. hó 4-én (szerdán) este 5 órakor az egyetem növénytani intézetében (muzeum-körut 4. sz.) botanikai értekezletet tart, melynek tárgyai: 1. Istvánffy Gyula: A meteorpapirosokról (Bemuta-t tással). 2. Schilberszky Károly: Kétszikű növények mesterségesen előidézett extrafasciculáris edény-nyalábjairól. (Bemutatással.) 3. Szterényi Hugó: Bizottsági jelentés a fő- és székváros terein álló fák magyar nevei tárgyában. 4. Borbász Vincze és Schilberszky Károly - Jelentés a Nymiphaea thermalis DC. Budapesten való megtartá-sának módjairól. 5. Hazslinszky Frigyes: A honi Peronospora-félék. Bemutatja Mágócsy Dietz Sándor. — A M. T. Akadémia I-sö (nyelv- és széptudományi) osztálya jan. 2-án hétfőn d. u. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyai: 1. Halász Ignácz 1. t.: »Az ugor-szamojéd nyelvrokonság kérdése.« 2. Zolnay Gyula vendég : »Mondattani buvárlatok«. Szinház és művészet — A népszínházban ma Verő Györgynek A szultán czimü operettejében Benkő Etelka vendég mutatta be magát Délia görög leány szerepében, melyet eddig V. Margó C. asszony játszott. A vendégénekesnő többjelenetben szép sikerrel játszott és énekelt, miért is tapsot kapott bőven. Benkő Etelka k. a. egyelőre meg lehet elégedve az elért sikerrel. Megmutatta, hogy szép iskolázott hangja van és elég ügyesen mozog a színpadon. A többi szereplők a régiek voltak. — A jan. 6-iki művészestélyen Ehrenstein Lixsza bécsi udvari operaénekesnőn, Jászai Marin, Hilgermann Laux-on, Popper Dávidon és Forrai Sándor zongoraművészen kívül még Mascello Bossi csász. és kir. kamara hegedűművész is közre fog működni. A jegyek nagy része már elkelt s szép összeg fog belőle jutni a VII. ker. népkonyha javára. Miután a művészestély ünnepnapon lesz, a rendezőség elhatározta, hogy a pamlag-ülőhelyeket s a karzati helyeket 1 forintjával bocsátja a közönség rendelkezésére. A hangversenyre szóló jegyek a Harmonia zeneműkereskedésben kaphatók. — Népszínházi hírek. Baha Lujza asszony kedden, jan. 3-án lép föl a népszínházban az Apja lányá-ban. — A szökött katona 50-dik előadását szerdán f. hó 4-én tartják meg a népszínházban. — A bornevillei harangokat f. hó 5-én csütörtökön új betanulással hozzák színre Komáromi Mariskával és Küry Klárával. — A műcsarnok kibővítése. Az Andrássy-úti műcsarnok szűk volta sok panaszra ad okot a művészek körében. A választmány régóta foglalkozik az eszmével, miként lehetne a bajon segíteni. Felajánlotta az épületet az osztrák delegácziónak is, mely palotát keres Budapesten, de a delegátiósoknak sem kellett. Most Pállik Béla festőművész a műcsarnok kibővítésére tervet dolgozott ki, mely segítene a bajon. E terv szerint az udvar üvegtető alá jönne s ott állítanák ki a szobrokat. A műcsarnok épületének hátulsó részéhez pedig szárnyépület építtetnék, amelyben óriási terem lenne, hogy a legnagyobb képeket is el lehessen benne helyezni. Ezen kívül felhasználnák ama helyiségeket is, melyek az iparművészeti múzeum kiköltözése után megüresednek. Az egész átalakítás 120 ezer forintba kerülne. Az érdekes terv már az illetékes fórum előtt fekszik. — A művészek forradalma. A lapokban már megjelent közlemény helyreigazítása végett az ellenzék kijelenti, hogy ők nem az új jury-választás eredménye ellen intéztek a képzőművészeti társaság választmányához beadványt, hanem az eddigi szokásra és a paragrafusokra hivatkozva konstatálták, hogy az első jory helyes ok nélkül lett megsemmisítve, az új választás pedig az igazgatóság hanyagsága folytán szabálytalanul ejtetvén meg, mint törvénytelen megsemmisítendő. Mulatságok. — Az önkéntes tűzoltók bálja. A budapesti önk. tűzoltótestület január 28-án bált rendez a VI—VII. ker. ker dísztermében. A bálbizottság, melynek elnöke Bárány Nándor Ernő, alelnökei Herman Ödön és Köhler István s jegyzője Christe Loránd már megkezdte működését. Egyesületek és társulatok. — A »Magyar Turista-Egyesület« rendes társasösszejövetelét január hó 3-án esti 8 órakor az »Európa«szálló I. emeleti dísztermében tartja. — A budapesti önk. tűzoltó-testület a farsang alatt minden vasárnap délután szakfelolvasást rendez a belvárosi főreáliskola nagytermében. Az első felolvasás január 8-án lesz s Tabak Lajos parancsnoksági tag tartja. A felolvasásokra vendégeket szívesen látnak. A magyar mérnök- és építész-egylet jövő heti ülésrendje a következő: hétfőn, január hó 2-án esti fél 7 órakor a mű- és középítési szakosztályok együttes ülése; kedden esti 6 órakor a vízépítési szakosztály tart ülést; szombaton, január 7-én választmányi ülés lesz. A szünidei gyermektelep-egyesület, tekintettel arra, hogy a múlt év nyarán 540 gyermeket küldött nyári üdülésre, minek következtében segélyeszközeit csaknem kimerítette, újabb segélyek megszerzése céljából nem riadt vissza a legnagyobb áldozatoktól sem, s így képes volt korunk legnagyobb énekművészét a fővárosi vigadó nagytermében adandó hangverseny számára szerződtetni. Jean Lassale, a párisi nagy opera tenoristája január 20-án fog a szegény iskolás gyermekek nyári üdülésének javára énekelni. Lassale műsorába Saint Saens legújabb operáját a »Sámson és Delila«-t is felvette, melyet a nagy művész novemberben kreált Párisban. Ezen kívül énekelni fog »Don Juan«-ból, »Figaró«ból s más operákból áriákat. — A budapesti szabósegédek önképző-egyesülete a VI—VII. kerületi kör helyiségeiben, február hó 19-én, tánczvigalmat rendez az egyesületi pénztár javára. — A budai izrncegylet február hó 2-án a VI—VII. ker. ker. helyiségében zártkörű tánczmulatságot rendez, mely a már is mutatkozó érdeklődés után sikerültnek ígérkezik. A jegyek ára: személyjegy 2 frt, családjegy 5 frt, kaphatók 9—12. és 3—6 óra között II. ker. sütőház-utcza 5. sz. — A gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíjegyesületének igazgató választmánya január hó 5-ikén délután 3 órakor ülést tart. Az ülés tárgyai: Jelentés a nyugdijszövetkezet ügyében. Folyó ügyek. — Az orsz. magyar kertészeti egyesület lelkes hangú felhívást intéz az ország kertészeihez, a virágkedvelőkhöz és a gazdaközönséghez, melyben utalva az egyesület és közlönyének a »Kertészeti Lapok«-nak eddigi nagy sikereire, az egyesületbe való belépésre szólitja fel őket. A tagsági dij 5 írt, melyért díjtalanul jár az egyesületi lap is. Az egyesület titkárságánál (Korona herczeg-utcza 16. sz.) lehet jelentkezni. — A magyar turista-egyesület rendes társas összejövetelét január hó 3-án, esti 8 órakor, az Európa szálló I. emeleti dísztermében tartja meg. — A huszti kaszinó f. hó 27-én tartotta évi rendes közgyűlését. A kiváló társadalmi hivatású egyesület az évet igy erkölcsi, mint anyagi tekintetben nagyon kedvezően zárta be. A jövő évre a tisztikar a következőleg alakult : elnök Nyegre László főszolgabíró, jegyző: Komonyi Orbán, pénztáros: Mayer János, könyvtárnok : Gelantha Ödön. Fővárosi ügyek. — Megállóhelyek az omnibuszok számára. Hieronymi Károly belügyminiszter leiratot intézett a főváros törvényhatóságához, amelyben annak az okát, hogy az omnibuszok rendetlenül közlekednek, abban találja, hogy a föl- és leszálló utasok kívánatéra minduntalan meg-megállónak s ajánlja — a lóvasúti és villamos vasúti kocsik mintájára — bizonyos meghatározott számú megállóhely kijelölését az omnibuszok részére is. — Ingatlanok forgalma a fővárosban. A lefolyt héten átiratás alá kerültek, u. m.: Budán: Schuetzler Rezső I. ker. vérmező-utcza 659. sz. háza 2300 írtért Kun Ignáczra, Brunecker Anna III. ker. Lajos utcza 23. sz. lxázxnak 2/4 része özv. Etsy Ferencznére, Kronn Ferencz és neje I. ker. virányosi dűlőben 6679. sz. telkük 600 fiáért Reif János és nejére, Quicker testvérek I. ker, kutvölgy 6729/31. sz. telküknek 5/re része 150 írtért dr. Rónay Károlyra, Spuller Ferenczné I. ker. palota-utcza 2. sz. háza 350,000 írtért föv. közmunka tanácsra, Wieber Mór II. kerület magas-utcza 4. sz. háza 11,000 írtért özv. Mór Ferencznéie, Mannó István I. ker. városmajor-utcza 49. sz. háza Mamzó testvérekig, Hazay Liegl Erzsébet II. ker. szemlő-hegyen 5283. sz. telke Yepp Józsefre, Haselbeck testvérek II. ker. Farkas-réten 7783. sz. telke 650 írtért Budapest fő- és székváros közönségére. Egerer József és neje II. ker. Szalay-utcza 18. sz. házuk 12.200 írtért Weisz Károly és nejére, Egerer József II. ker. Ilona-utcza 45. sz. háza 9200 írtért Simkovits Mihály és nejére, bár’a Geyzó testvérek I. kér. Szent-György-utcza 2. sz. háza 36.000 írtért József főherczeg ő fenségére, Holcznann Salamon és neje I. kér. Városmajorutcza 716/18. sz. házuk 3252 írtért, Hu’soh Manó és Herz Manóra, Sclachinger testv. I. ker. sasadi dűlőben levő telke kisajátítás utján, 2337 frt 31 kr Budapest főváros közönségére, Knerr Lörinczné i. ker. szöllőkert u. 29. házának l/2 része ajándék utján Knerr Jakabnéra, Knerr Lörinczné III. ker., táborhegyi házának fa része ajándék utján Knerr Jakabra, Krezzant Márton és neje III. ker. mocsárdűlőben levő telke örökség utján Krezz Borbálára, ugyanannak III. ker. Solymárvölgyben levő telke örökség utján Krezz Rózára, özv. Lindmayer Teréz III. ker. bécsiutón levő telke 1800 írtért Lindmayer J. és nejére, Szabady Károlyné X. kér. ó-hegyen 8384. sz. Szabady Károlyra, Szabady Károlyné X. kér. ó-hegyen 8385. és 8403. sz. telkei Lukácsy Józsefre, Föv. közmunka tanács VI. ker. Kmettyutcza 3120. sz. telke 33,511 írtért Temesváry Adolfnéra, Starch Ferenczné VIII. ker. Szentkirályi-utcza 25. sz. háza 1/g része Starck testvérekre, Ocker testvérek VII. ker. óvoda-utcza 4347—5—2. sz. telkük Deuts Izidor és Imrére, Dr. Virava József VI. ker. Szondy-utcza 3361 /62. sz. háza 10,000 írtért dr. Virava J.-ra Lang Hermann VII. kér. nefelejts-utcza 4266/67. sz. telke Haas Vilmos és nejére, Pozdeck Mór és Júlia VI. ker. Csengery-utcza 4004. sz. háza 40,000 frtér Holudonner Nándor és társára, Freyberger Dávid VI. ker. Podmanitzky u. 3369,76. sz. telke 45,000 írtért Szabó József és nejére, Prokisch testvérek X. ker. Óhegyen 8187. sz. telke 5800 írtért Korbusz Károly és nejére, Ringeisz Tamás és neje VII. ker. alsó-rákosi réten 2186. sz. telke 5200 írtért Drechsler, Herman és nejére, Kerekes testvérek X. ker. Óhegyen 7939. sz. telkének háromnegyedrésze 2034 írtért özv. Kerekes Miklósnéra, Portok Armin VII. ker. Herminamezőn 1878. sz. telke 8000 írtért Kozár János és nejére. Sport. Kerékpáron Ázsiába. November kezdetén két missourii janky érkezett kerékpáron Tientsinbe. Ép akkor kerültek ki Közép-Ázsiából, amelyet szintén kerékpáron jártak be, ami bizonynyal először történt meg a byckle történetében, Allennek és Sachtlébennek hívják a két derék sportférfiút. Tavaly őszszel hagyták el Konstantinápolyt, ahonnan Teheránba és Bokharán át Taskendbe mentek. Innen májusban indultak el s a legnagyobb nyári forróságban csörtettek föl egész a Gobi-pusztáig, amelyet tizenkét nap alatt szeltek át. Azután mintegy 100német mértföldet kerékpároztak a nagy kínai fal mentén Langzsauig. Innen szintén egyfoltában mentek Tientsinig. Komoly veszedelem, bár állandó érdeklődésnek voltak tárgyai, mindössze két-három ízben fenyegette őket. Különben a hivatalnokok részéről a legtöbb helyen barátságos előzékenységben részesültek, amit főleg a st.-jamesi kínai követ ajánlatainak köszönhettek. Útközben mintegy 2000 fényképfelvételt eszközöltek kodakjuk segítségével s ezekkel a fényképekkel fogják illusztrálni világra szóló munkájukat, amelyet ez útjukról szándékoznak kiadni. A jégünnepély programmjából a következőket közölhetjük. Az ünnepély alapgondolata: a Hófehérke elrablása. Hófehérke jégbarlangban van elzárva, a korcsolyázók jelmezes serege nagy felvonulással megtámadja a barlangot és sikeres ostrom után elrabolja Hófehérkét fényes udvarával együtt, azután jeges medvék által vont diszszánra ülteti s Karneval herczeg szánjához kiséri. A herczeg alkalmi prológgal üdvözli Hófehérkét s korcsolyázásra kezdenek, végezetül a díszmenet által kisérve eltűnnek. A programm második pontja a kezdő korcsolyázók kirohanása. Ezt követi az ünnepély második fő része: a korcsolyások díszszázadának gyakorlatai, mely úgy a gyakorlatok szabatossága, mint külső díszénél fogva fog kitűnni, ezután ismét a jelmezesek vonulnak fel s közben bemutatják a korcsolyatánczosok s műkorcsolyások a jégsport haladását. A pálya megfelelően lesz dekorálva s a rendezőség pazar fényt akar kifejteni, hogy a hasonló ünnepélyeknek hosszú jövőt biztosítson. Az estély után vacsora lesz a Petanovics vendéglőben, ahol czigányzene mellett esetleg táncz is lesz. Jelmezben nemcsak tagok, hanem idegenek is jelenhetnek meg s minthogy meghívók nem küldetnek, a nem tagok e szándékukat a rendező bizottsággal január hó 10-ig közölhetik, mely azoknak, akik meghívóra igényt tarthatnak, ingyen belépti jegyet fog kiadni. A rendező bizottság canadai hóruha jelmezben lesz. Törvényszéki csarnok. Egy gépgyáros bünpöre. A budapesti törvényszék pár hónap előtt, több napig tartott végtárgyalás után, két évi fegyházra ítélte Sternischa János debreczeni gépgyárost, akit Király Péter balmazújvárosi parasztgazda panaszára helyeztek vád alá. Sternischa és Király Péter még 1884. évben gőzmalmot építettek, amit az utóbbi később keservesen megbánt, mert társadalmi csereberék utján úgy magához váltotta a malmot, amiből Királynak 32,000 frtkára támadt. Ráadásul Sternischa még bepörölt egy 3900 frtos váltót is, amelyet a panaszos hamisnak állított. E sokáig húzódott pör során a gépgyáros egy tanút le akart kenyerezni 600 frttal s igy történt aztán, hogy a törvényszék magánokirathamisítás és hamis tanuzásra való csábítás miatt ítélte el a két ért fegyházra. A kir. tábla ez ügyet ma felülvizsgálván, Sternischát teljesen felmentette az ellene emelt vádak alól. A békés-csabai népbank bukása. A békés-csabai népbank bukásánál a fizetett tisztviselők kezén közel egy millió forint kallódott el. A bűnösök közül kettő öngyilkossá lett, egy pedig, a valaha nagy tekintélynek örvendett Bartóky László vezérigazgató idestova 3 éve él rabkenyéren. A bank felügyelő bizottsága 1890. év január 26-án az intézetben vizsgálatot tartván, ez alkalommal nagyobb hiányt észlelt a váltótárczában. Launer Károly pénztáros és Kruák Mihály pénztáros három napi halasztást kértek a dolgok rendezésére és a saját részességüket lekvittelték gyökeresen, öngyilkosságot követtek el. És csak ekkor tudódott ki a valóság egész meztelenségében, mert a néhány napig még életben maradt pénztáros bevallotta, hogy még a hetvenes évek óta folytak a lopások és sikkasztások, melyeknek összege rengeteg. Konstatálták, hogy a banknak 912,900 frt az adóssága, aktívája pedig mindössze 65,700 frt s igy körülbelül 847,000 frt a fedezetlen hiány. A bank aztán csődöt mondott, Bartóky László vezérigazgatót pedig elfogták s úgy az ő vagyonára, mint az igazgatósági tagokéra rátette kezét a törvény. A büntető bíróság a vezérigazgatón kívül vizsgálat alá fogta a nyolcz igazgatósági és a három felügyelőbizottsági tagot is. Bartóky ellen az volt a gyanú, hogy neki tudnia kellett a hamis könyvvezetésről és a hamis mérlegek készítéséről, míg a többieket csak a gondatlan ellenőrzés vádja terhelte. A kir. ügyészség e czimen ezeket is vádolta, de a gyulai törvényszék csupán Bartókyt helyezte vád alá hamis bukás, csalás és sikkasztás miatt. A vádhatóság abban a nézetben, hogy az igazgatóságot és felügyelő bizottságot nemcsak vagyonjogi, de bűnvádi felelősség is terheli, a határozatot megappellálta, minek következtében a nagyváradi kir. tábla az összes igazgatókra és felügyelőkre kiterjesztette a btkv. 416. §. 1. pontja alapján a vádat. E stádiumban került a bünpör a kúria elé, melynek I. büntető tanácsa tegnap tárgyalta aztFrenreisz István kúriai bíró előadása mellett. A legfőbb bíróság csupán az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat illetőleg foglalkozott az ügygyel, mert Bartóky vezérigazgatóval szemben, két bíróság egybehangzó határozata után, a vád alá helyezés már jogerőssé vált. Hosszas tárgyalás után a Kúria az első bíróság álláspontjára helyezkedett, vagyis Bartókyn kívül a többiekre nézve megszüntető határozatot hozott. Az indokolás kiemeli, hogy az igazgatósági tagok gondatlanul jártak ugyan el, de mert ez a gondatlanság nem az üzletvezetésben nyilvánult, hanem a kezelés ellenőrzésére vonatkozik, bűnvádi után felelősségre nem vonhatók. A határozatot nyomban leküldték a gyulai törvényszékhez, hogy mielőbb kitűzhető legyen a végtárgyalás, melyen ezek szerint csupán Bartóky fog vádlottként szerepelni. A fogságban ülő vezérigazgató máig is tagadja, hogy ő bűntársa lett volna az öngyilkossá lett pénztárosnak és könyvvezetőnek. A budapesti kir. ítélőtábla tanácsának beosztása 1893. évre. I. polgári tanács. Elnök: Szabó Albert, birák: Weber Ottó (tanácsvezetői joggal felruházva). Vaszilevics (t. v. j. f.) Truy Hugó, Burghardt Lipót, Karsa László, Hajdú Ferencz, Debrényi Miklós, Somogyi Mihály, Fábry Gyula (bányaügyek előadója) Szántay Adolf. Tanácsjegyzők: Gregorovics Lajos dr., Csanády György, Veith József. H. polgári (s egyszersmind úrbéri) tanács. Elnök: Farkas Géza, birák: Lipthay Kornél (t. v. j. f.), Fényes Miklós (t. v. j. f.), dr. Szabó János, Ilyasovics Jenő, Zsembery Kálmán, dr. Tergocsics István (úrbéri ügyek előadója), Lehoczky Lajos (úrbéri ügyek előadója), Major Kálmán, Csery Gábor. Tanácsjegyzők: dr. Sármir Antal, Goldstein Izidor. III. polgári (s egyszersmind váltó-kereskedelmi és csőd) tanács. Elnök: Szent-Iváz Gyula; birák: Végh János (t. v. j. f.) Jokuttybért, dr. Horváth Ferencz, Bubla Ferencz, Watta Dezső, dr. Thirring Lajos, dr. Végh Arthur, Sárvár Gusztáv, dr. Gedeon Albert. Tanácsjegyzők: Karacsaj Gerő, Tóth Aurél. II. büntető tanács. Elnök: Sárkány József a tábla alelnöke; birák: Kállay Adolf (t. v. j. f.) Tóth Gerö, Burg Lajos, dr. Heil Fausztin, Makay Dezső (pénzügyi kihágási ügyek előadója), Jenny Antal, Türk Szilárd (pénzügyi kihágási ügyek előadója.) Tanácsjegyzök: Stojkovits Tivadar, dr. Barta Antal. H. büntető tanács. Elnök: Tomcsányi Mór, birák: Halmágyi Sándor (t. v. j. f.) Szent- Imrey Jenő, Perczel Gyula, dr. Tarnai János, Csiky József, Bakos János. Tanácsjegyzök : Bossányi István, Miskovits Flóris. A megsértett német színésznő. Említettük annak idején, hogy Herger Arankát a volt német színház tagját, milyen kiutasítás érte a Hungária szálló étterméből. A csinos fiatal nő, az opera előadásáról ,jövet, édesanyjával betért vacsorázni a Hungária szálló éttermébe, ahol szomszédságukban egy víg kompánia mulatott. E társaságból több ura is különös figyelmével tüntette ki a szép szomszédnőt, ki állítólag alig hederített reájuk. Mégis pár pillanat múlva egy zárt levelet kézbesít a pinezér Herger Arankának, melyben Illits József, a szálló igazgatója felhívja, hogy hagyja el a helyiséget, mely »szándékai megvalósítására tilos hely« . A megsértett nő e levél miatt becsületsértési perbe fogta Illitset, akit a járásbíróság 150 frt pénzbüntetésre, esetleg 15 napi fogházra ítélt, de később a törvényszék felmentette azzal az indokolással, hogy a kérdéses alkalommal üzlete érdekében cselekedett. Ez ítélet ellen aztán nemcsak a panaszosnő, hanem a kir. ügyészség is felebbezett. A dologból elvi kérdés lett, amelynek eldöntését a kir. táblái teljes ülés elé utalván, itt kimondották, hogy a magánvádló mellett a vádhatóság is felebbezhet és felebbezése bírói figyelembe veendő. E kérdés tisztázása után tegnap foglalkozott a kir. tábla a per érdemi részével és úgy ítélt, hogy Illitset vétkesnek nyilvánította a becsületsértésben és az első biróság ítéletében kiszabott büntetést alkalmazta. A fővárosi járásbíróságok bírái ma tartott értekezletükön, melyen a törvényszéki bírák is részt vettek, a kiküldött bizottság által szerkesztett emlékirat szövegét végleg megállapították. A képviselőházhoz benyújtandó emlékirat kimutatja, hogy külföldön az egyes bírák kisebb hatáskör mellett magasabb rangot élveznek, hogy nálunk a fővárosban sokkal kedvezőtlenebbek az előléptetési viszonyok, mint a vidéken, holott itt munkával is jobban megterhelve vannak, mert a fővárosi egyes biró évente átlag 7975, a vidéki pedig csak 4145 ügydarabot intéz el. Kiemeli ezek után az emlékirat azt a visszásságot, hogy a működési pótlék rendszere mellett már 5 év múlva meg fog történni, hogy a VIII. rangosztályú bírónak a működési pótlék élvezete mellett magasabb lesz az összjárandósága, mint amennyi a működési pótlék nélküli VII. rangosztályu bírónak van. A fővárosi birák, akik végül arra is rámutatnak, hogy Budapesten 50°/0-kal drágább az élet, azt kérik ezeknél fogva, hogy a működési pótlék elejtésével adják meg nekik az 1871. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ában pragmatikailag megerősített fizetésüknek megfelelő rangot és czimet, a vidéki birák igényei pedig a VII. rangosztály részben való alkalmazása és az 1891. évi XVII. t.-cz. 34. §-a alapján nyerjenek kielégítést.