Nemzet, 1893. február (12. évfolyam, 3747-3774. szám)

1893-02-22 / 3768. szám

szombaton tartja meg. — Az e­l­ső részlet. A fő- és székváros tanácsa ma utalványozta ki a nemzeti színház nyugdíjintézetének az első 3000 frtot, az intézet számára megszavazott 30.000 írtból. — Légrobbanás történt ma Esszenben a »Hugo« bánya 3-ik aknájában. Két munkás meghalt, négy könnyű sérüléseket szenvedett. Az olvadás. A Duna vízállása esti 7 órakor a Petőfi­­téri méretén 521 méter volt. A víz tükre jég­mentes. Mohácsról távírják lapunknak. A Duna jege ma megmozdult és csúszott 50 méternyit. A vá­ros felső részén a jég vékonyabb és jobban nyo­mult előre, de az alsó zátonynál még rendkívül vastag és nem mozdulhat, úgy látszik torlódni kezd. A folyammérnök által a város mentén ki­jelölt külső gáton a közerő erősen dolgozik. A második védvonal megállapítására előkészületeket tettek. Pozsonyból távírják. A vízállás délután óta apad, a­mi annak a következménye, hogy Fischamendnél a jég napról-napra kevesebb lesz. Jelenleg már három kilométerre összefogyott. Pozsonyt nagyobb veszély már nem érheti. A vízállás 540 d­r. Esztergomból távírják. A Duna folytonos áradása nagy nyugtalanságban tartja a lakossá­got. A víz a nap folyamában oly magasra emel­kedett, hogy a legszélesebb körű intézkedés vált szükségessé. A jég Esztergomtól délután elment, de a várost veszélyeztető kamondhegyi záto­nyoknál megakadt. Komáromnál a jég zajlik. Piszkénél a Duna jégmentes és folyton árad. Süttőnél szintén árad. Nyergesújfalunál torlasz képződik. Visegrádnál a jég áll. Helembánál szintén torlódás van. A vízállás 520 cmf., reg­gel óta 42 d­m. áradás. Halálozás: Beauregard, az amerikai konföderált álla­mok tábornoka, mint New-Yorkból távirják, meghalt. Aradi Gerő volt színigazgató tetemét gyer­mekei a napokban Oraviczáról Szegedre szállít­tatják. A temetés itt e hó 27-én megy végbe nagy ünnepséggel, a­melyen a testületeken kí­vül a jelenleg ott működő Somogyi-színtársulat, az aradi színtársulat személyzete, több vidéki társulat, a színész egyesület központi igazgató­­tanácsa stb. képviseltetik magukat. Molnár Aranka tanítónő, tegnap rövid szenvedés után 24 éves korában elhunyt. Teme­tése holnap, szerdán d. u. 3 órakor lesz a tiszt­viselőtelepi család ut­cza 52. sz. a házból. Közegészségügy. Kinevezés. Ráth Károly főpolgármester, dr. K­a­c­zander József kórházi orvosgyakornokot a barokkórházhoz segédorvossá nevezte ki. A nagyváradi m. Tár. bábaképezdén az 1893. évi nyári tanfolyamra a beiratások márczius hó 1 — 10-ig tartanak. Fölvétel végett szükséges okmányok, honossági s keresztlevél, valamint erkölcsi s orvosi bizonyítvány. Dr. K­o­n­r­á­d­ Márk: Mulatságok. — A tornázó ifjak köre ma tartotta meg szo­kásos évi mulatságát az Európa-szálló dísztermében. Nagyszámú közönség jelent meg a mulatságon, mely mindvégig pompásan mitatott. A tornázó ifjak az es­télyen kitűnő tánczosoknak is bizonyultak. A mulat­ságon mindvégig legkedélyesebb hangulat uralkodott, a párok járták jó kedvvel, lelkesedéssel és midőn ki­­hajnalodott, csak fájó szívvel távoztak a sikerült es­télyről. A hölgyek egyszerű de csinos tánczrendeket kaptak. A négyeseket hatvan pár tánczolta. Ott voltak : Dávid Lujza, Hollóssy Vilma, Deutsch Szidónia, Feldmann Karolina és Jolán, Friedberg Róza, Willinger Róza, Löwinger Malvin, Goldberger Rózsika, Heller Ilona, Werner Berta és Irma, Schön Hermina, Klein Róza, Sternthal Ernesztin, Király Lenke és Berta, Politzer Katicza, Mészáros Irma, Farkas Gusztávné, Eggenberger Irma, Rosenthal Irma, Silberhorn Aranka, Weisz Janka, Scheer Teréz és Hermin, Weisz Vilmosné, Németh Juliska, özv. Neumayerné, Vitéz Ilona és Irma, Klugl Irén, Steiner nővérek, Weisz Teréz és Helén, Jusztusz Róza és Eszti, Koár Róza, Braun Gizella, Fé­nyes Fanny, Braun Szida, Weisz Róza, Lázár Róza, Weisz Teréz, Scheer Antónia, Back Malvin, Backné, Eggenberger Ludmilla, Láng Julia. — A budapesti férfi- és nőruha-készítő ipartes­tület, szakiskolája javára ma este jól sikerült mulat­ságot rendezett a fővárosi iparosok körében. A tán­­czot hangverseny előzte meg, a­melynek minden egyes szereplője jól megérdemlett zajos tapsokban ré­szesült. A hangverseny­­után a társaság lakomához ült, a­melynek végeztével megkezdődött a táncz és véget sem ért hajnalig. Ott voltak: Kresz Irma, Túri S. Berta, Cserna Lidia, Aranyi Ilona, Eöry Viktória,* Özemmel Paulin, Podgyas Erzsike, Glatz Regina és Terka, Jurányi Ma­­tild, Jurkó Francziska, Ligeti Ida és Irma, Klein Irma, Klein Nandine, Svarz Irén, Kovách Etelka és Ilona, Mihalecz Gizella és Irma, Nadler nővérek, Kozma Irma, Kovách Katicza, Stempfen Mariska és Sarolta, Klopfer Regina, Preszter Anna, Thurn Mariska, Müller nővérek, Lamberti nővérek, Kuno Hona, Zistarek nővérek, Sprin­ger nővérek, Kiss Ilona kisasszonyok ; továbbá : Punok Györgyné, özv. Silberer Józsefné, Kreszné, Cserna La­­josné, özv. Lengyel Samuné, Romák Béláné, Dini Edéné, Mihalecz Károlyné, Nadler Sándorné, Wanek Károlyné, Petrovics Mladenné, Poczak Péterné, Borbély Jánosné, Sámuel Ferenczné, Kovách Imréné, Jurányi Péterné, Liptay Jánosné, ifj. Divald Károlyné, dr. Havas Zsig­­mondné, Czemmel Györgyné, Auffenberg Ágostonné, Klopfer Eleonóra, Kuts Péterné, Német Ignáczné, Presz­ter Ignáczné, Thurn Jánosné, Stern Ignáczné, Namény Kálmánná, Kunó Anna úrnők. — Víg művészestély és bál. A márczius hó elsején a fővárosi vigadó összes termeiben tar­tandó víg művészestély műsora végleg meg van állapítva s két szakaszból áll. Küry Klára Ju­­dit Anna dalaiból franczia kupléket énekel »Gyerünk karöltve« (Planquette) és »Ne Csik­landozzon« (Lindheim). Zilahi Coquelinnek »Az öngyilkos« czimü és Gabányinak ez alkalomra irt monológját szavalja. Glöckner Pepi, a bécsi nép­színház naivája, a »Zwei Soiréen« és »Aber ich könnt verderben werden« czimü kuplékat adja elő. Witfels, a Karlszínház komikusa, néhány magánjelenetet ad elő. Schwarzmeyer, a zongo­rahumorista, az összes híres zongoraművészeket utánozza, Mazzantini pedig élőképet rendez. Az estély 9 órakor kezdődik. Részvételi jegy ára 5 forint, családjegy három személyre 10, ötre 15 forint. — A magyarországi kereskedelmi utazók egye­sületének f. é. márczius hó 18-ikán a vigadó nagy­termében rendezendő bálja szépnek ígérkezik. A ren­dezőség mindent elkövet, hogy a bál fényes lefolyása biztosittassék. A zenét egy katonai- és egy czigány zenekar fogja szolgáltatni. Jónás Henrik egyleti tag keringőt irt ez alkalomra s azt a házi asszonyoknak: Guttmann Ádámnénak és Kunz Ferencznének aján­lotta. A rendezőség felhívja mindazokat, kik meghí­vóra igényt tartanak, hogy az egyesület irodájában (V. Erzsébet tér 3.) jelentkezni szíveskedjenek. Színház és művészet. — Operaház. Ritka zeneművet kedvel oly sok ember, mint Maillart operáját, Villars drago­­nyosai-t. A­kik e czím alatt ismerik, az értékes zenedrámát szeretik benne; akik pedig A remete csengetyűje elnevezése alatt ismerték meg ná­lunk, a legszebb operettek egyikét élvezik benne. Szívesen hallgatja mindenki még akkor is, mi­dőn a szereposztás nem kölcsönöz neki még kü­lönösebb érdekességet. A ma esti előadást pedig éppen az új szereposztás ajánlotta a műkedvelői­nek figyelmébe. Ábrányi­né először énekelte ez alkalommal Pricket Rózsi szerepét, melyet a a színpadok elsőrendű csillagai is örömmel vesz­nek gondjaik alá. A művésznő szép sikert ara­tott, mely annál nagyobbnak számítandó be, hogy Bianchi emlékével kellet megküzdenie. Legjobban sikerült neki a második felvo­nás kettőse (Sylvain-nel), melyet kellő me­legséggel adott elő. Természetes játéka és tem­peramentumának élénksége is elismerésben része­sültek. Előbbi szerepét, Georgett-et, az operaház egyik legtehetségesebb fiatal művésznője, G­á­­b­o­s Nelli kisasszony, énekelte kiváló szabatos­sággal és sok finom ízléssel. Szép, kellemes hangja és ennek iskolázottsága egyaránt nagy hatást tettek. Csak azt kell sajnálnunk, hogy e mű­vésznőt, kinek szép képességei ritka nagy fejlő­désre nyitnak reményt, oly gyéren láthatjuk a színpadon. Mindkét énekesnőt többször tapsolták. Takáts (Belamy), Hegedűs (Thibaud), Kis (Syl­­vain) és Szendrői (lelkipásztor) tőlük telhetőleg járultak hozzá az est sikeréhez.­­ A vidéki színészet érdekében. Hieronymi Károly belügyminiszter körrendeletet intézett vala­mennyi törvényhatósághoz, melyben utal arra, hogy a vidéki magyar színészet állandó segélyezési kér­dése a vidéki magyar színészet országos r­endezése nélkül kellőleg meg nem oldható. Mielőtt azonban erre nézve bármi lépés is léteznék, szükséges, hogy a létező viszonyok felől alapos adatok álljanak rendel­kezésére. Kimerítő jelentést kér tehát az egyes tör­vényhatóságoktól a következő kérdésekre: hol van állandó színház, hol színkör, hol vannak színielőadá­­sok rendezésére alkalmas termek, ezek hol feküsznek a város középpontján, vagy távolabb, mily anyagból épült a színház, vagy színkör, ki annak tulajdonosa, mennyi és hányféle hely van a nézőtéren, milyen világítást használnak, milyen a rendes és hatásvilá­­gítás, mily nagy a színpad négyszögméterekben, van-e hátsó színpad, hány méter a színpad magas­sága, hány zenész fér el a zenekarban, hány öltözet áll rendelkezésre, van-e vasfüggöny és színpadi sátor, fel van e szerelve a színház díszletekkel, különösen hátsó függönynyel, van-e ott színpártoló egyesület és miben áll ennek támogatása, a törvényhatóság része­síti e segélyben s ha igen, pénzben, termesztményben, fűtésben, vagy egyebekben, remélhető-e e segély fel­emelése, hány hónapig tart az idény és mily hóna­pokra véli azt megállapítani, a játékidőt mely város­sal véli megosztani s ebben az esetben milyen volna a beosztás, mennyi bér és mily feltételek mellett és hány évre van a színház vagy színkör kibérelve, végül a szegény alapra hány előadás esik s mily összegben volnának ezek megválthatók. — A kolozsvári nemzeti színház sorsa fölött, mint egy helyi értesítő jelenti, már döntött a belügyminiszter. E szerint a jelenlegi igazgató D­i­t­r­ó­i Mór, még egy évig, 1894 október else­jéig megmarad mint vállalkozó, ez idő alatt ke­resztül viszik a színház államosítását, a­mikor is a következő két évre az állam őt bízza meg a színház vezetésével. — A dolovai nábob leánya, Herczegh Fe­­rencz 5 felvonásos drámája lesz a nemzeti szín­ház legközelebbi újdonsága­. Az első előadást márcz. 3-án pénteken tartják meg. — Az országos zene- és színművészeti aka­démia zenészeti osztályán az intézet hangverseny­­termében (Budapest, Andrássy­ út 67. sz.) febr. 26-án vasárnap d. e. 11 órakor tartja második nyilvános hangversenyét, melyre Jenő főherczeg kilátásba helyezte megjelenését. Műsor: 1. Bach S. Ábránd orgonára (g-moll) Mo­­rascher Hugó (Tanára: Koessler János.) II. a) Palestina Tu es Petrus (hat szólamu). b) Lotti. Crucifixus (hat szólamu). c) Zimay. Magyar király-himnusz orgonakisé­­rett­el (első előadás). Szövege Jókai Mórtól. Vegyes ka­rok. Előadja az akadémiai énekkar. (Tanár : Koessler János.) III. Beethoven. Sonata appassionata. Duret Cze­­czilia. (Tanára: Chovan Kálmán.) IV. Mozart. Magán­dal a »Varázsfuvola« dalműből Zofahl Julia. (Tanára: Passy-Cornet.) V. Popper, a) Berceuse, b) Tarantella. Weisz Artur. (Tanára: Popper Dávid.) VI. Franz R. Őszszel. Dal. Semsey Mariska. (Tanára : Pauli Rikárd.) VII. Goldmark. Suite (Adagio és Allegro) Balogh Árpád. (Tanára : Bloch József mint helyettes.) Zongorán kiséri Grünwald Ilona. VIII. Brahms. Czigánydalok (új sorozat.) a) Lásd, a menny, hogy ragyog, nevet ! b) Rózsafán, tavaszszal. c) Áll a csalán az útfélen. d) Fecske, édes, drága fecske ! Vegyes karok zongorakisérettel. Előadja az akadémiai énekkar. (Tanár: Koessler János.) — A Délibábok, Kazaliczky Antalnak a Garai pályázaton kitűnt 3 felvonásos népszínműve, lesz a népszínház legközelebbi újdonsága. Az első előadás márcz. 4-ére van kitűzve. — Új képcsarnok Londonban. E hó 17-én nyitották meg Londonban a Grafton — Galle­­ryt, mely a pár év előtt megszűnt Grosvenor-kép­­tárt van hivatva helyettesíteni. E tárlaton sok neves európai festő van képviselve, de legszá­­mosabbak mégis a franczia képek, azoknak a skót mestereknek képei, kik Francziaországban tanultak. — Az uj országház szobrai. Az uj országház tudvalevőleg panteonja lesz királyainknak és nemzeti hőseinknek. Főkupolájába, melyet a millenniurma elkészítenek, 12 szoborcsoportozat jön, s homlokzatára mintegy 80 álló alak. Az országház építő bizottsága az összes magyar szobrászokat részelteti a munkában, s nemcsak az elismert művészeknek, de a kezdőknek is ad megbízást. A tervezeteket azonban előbb be kell nyújtani, s azok fölött egy a művészek által választott bíráló bizottság gyakorol kritikát. A főkupolába jövő szoborcsoportok tervei már be­érkeztek s a bíráló bizottság előterjesztése alap­ján közelebb bízzák meg a tervező művészeket a szobrok kivitelével. — A Garai népszinmű­pályázat megemlített darabjai közül az Ismeretlen-1 Bányai Géza református pap, A pribék-­t Andor (Arnold) Ferencz könyvkereskedő, Az egri lány-1 Füredi József színész, A fogadott leány-1 Kán­tor Imre, Szarka Miska-1 Törköly József iskolai igazgató, A múlt árnya-1 Zachariásné Kallós Ilonka asszony Béri Julis-t Sonnenschein Manó bécsi könyvvezető Írták: Tudomány és irodalom.­ ­ A polgári házasság kérdéséről két nyomta­tott ívre terjedő igen érdekes és tartalmas röpirat jelent meg ma névtelen szerzőtől a Singer és Wolf­­ner czég kiadásában. Népszerű, könnyen megérthető formában foglalkozik a nagyfontosságú reform-terve­zettel, s mint a czímében is mondja, főkép a nép fel­világosítására irányul. A szerző, kit nemes lelkesedés hat át a liberalizmus mellett, kifejti első­sorban a polgári házasság ellen megindult klerikális mozgalom káros természetét, s arról igyekszik meggyőzni az ország népét, hogy az alsópapság által folytatott izgatás fölzavarja a felekezeti békét és kölcsönös együttérzést. Kimutatja, hogy a polgári házasság intézménye mennyire szükséges a társadalmi egység, a polgári jogbiztosság, sőt a családi élet üdve és az általános erkölcs emelése érdekében is. Közli a poli­tikai pártok vezéreinek és több hazai tekintélynek a polgári házasságról tett nyilatkozatait, s felvilágosítja olvasóit arról, hogy a kötelező polgári házasság, me­lyet már Deák Ferencz 1874-ben sürgetett, se párt-, se vallás-, se felekezeti kérdés, hanem tisztán állami ügy, s hogy az teljességgel nem érint, annál kevésbbé sért valamely hitelvet. Rámutat a polgári házasság mellett megindult törvényhatósági mozgalomra, s közli az eddigelé már meghozott törvényhatósági rezoluc­iókat. Végül arra inti a népet, hogy ne hall­gasson az ámításokra, hanem a maga tiszta elméjére és csatlakozzék inkább a polgári házasság mellett megindult mozgalomhoz, hogy ilyeténképen általá­nossá váljék a hasznos és szükséges újítás megalko­tása iránt a követelés, a­mi a kormányt is siettetni fogja a polgári házasság intézményének életbelépte­tésére. A röpirat, melynek minél szélesebb körben való elterjedése valóban a közügy érdekében kívána­tos lenne, elég olcsó, mert 10 krért kapható.­­ »Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben» czimü nagy néprajzi vállalatból a 174-ik füzet készült el, mely a Magyarországot ismertető rész harmadik köteté­nek 15-ik füzete. E füzetben ér véget Keleti Gusztáv »Festészet és szobrászat« czimü dolgozata, mely tömören foglalja össze hazai képzőművészetünk történetét s jelen­legi állását. Megkezdődik egyszersmind Lukács Béla czikke: »Budapest ipara és kereskedelme« czímmel. Ezt Lukács Béla kereskedelmi miniszter még államtitkár ko­rában írta. Bizonyára mindenki nagy érdekkel fogja ol­vasni, hogy mint ítél és gondolkozik a jelenlegi minisz­ter a főváros közgazdasági állapotairól. Visszapillant a régi viszonyokra is, a czéhekre, a szerb, bolgár, görög kereskedő családokra, aztán pedig a legújabb statisztikai adatokból vonja le a tanulságokat, majd pedig a malom­iparról és szeszgyártásról ir részletesebben. Az érdekes czikk még e füzetben nincs befejezve. A közleményeket művészileg sikerült illusztrácziók kísérik. A festészet és szobrászathoz való képek: Id. Markó Károly, Ligeti An­tal, Mészöly Géza egy-egy festményének, s Izsó Miklós, Huszár Adolf, Strobl Alajos és Zala György egy-egy szo­borművének rajza, s a magyar képzőművészeti társulat műcsarnoka Budapesten Benczúr Bélától, végül záró­kép Roskovics Ignácztól. Lukács Béla az ipar- és kereskedelemről szóló czikkéhez pedig Háry Gyula, Gaj­­zágó Salamonna, Dörre Tivadar és Greguss Imre készí­tettek rajzokat. — A füzet a szokott díszes kiállításban a Révai Testvérek bizományában jelent meg s ára 30 krajczár. — A Pallas Nagy Lexikona. A Pallas iro­dalmi társaság nagy szabású irodalmi vállalatá­ból, melynek czime: A Pallas Nagy Lexikona az összes ismeretek encziklopédiája, megjelent a 14 füzet (Antonomazia-Appoint). A díszesen kiállí­tott füzethez az Ó-Buda melletti Aquincum rom­jainak díszes kivitelű látképe és Alexandria terv­rajza van csatolva. Ára 60 fillér. — Füzetek. A Magyar Dekameron 28. füzete, (A külföldi írók 2. füzete.) egy-egy, külön-külön igen érde­kes olasz, angol és orosz novellát tartalmaz, L. C­a­­puana, Rudyard Kipling és Csehov ere­detijei után fordítva. — Hasznos és gyakorlati becsű jogi segédkönyv jelent meg a Székács Ferencz kú­riai biró összeállításában. Czime: Kalauz az országos törvénytárhoz s valóságos Ariadne-fonalul szolgál a tör­vények rengetegében. Ára 1 írt 60 kr. — A Természet­tudományi Közlöny februári füzete a következő tarta­lommal jelent meg: A méreg az állatországban (9 áb­rával), dr. Entz Gézától. Helmholtz pohárköszöntője, for­dította Csemez József s a rendes rovatok. Közgyűlés 1893. januárius 18-dikán az összes tiszti jelentésekkel. A fo­lyóirat januári pótfüzete pedig ezeket a dolgokat tar­talmazza : A nitrogén körútja a természetben, Kosutány Tamástól. Apró gonosztevők (7 rajzzal), Jablonowski Jó­zseftől. A kémia legfontosabb vívmányai évszázadunk utolsó negyedében (Wislicenus előadása nyomán), közli dr. Ruzitska Béla. Természettudományi mozgalmak. A magyar Himenomiczeták száma 1891-ben, Mágócsy-Dietz Sándortól. Uj volumenométer (ábrával), dr. Muraközy Károlytól. A klór-durranógáz készítése, dr. Nuricsán Jó­zseftől. Az arktikus flóra régi elterjedéséről (térképpel), dr. Staub Móricztól. A magyarországi melasz-hamu ösz­­szetételéről, dr. Szilágyi Gyulától. A tiszta nitrogén elő­állítása, 1. Winkler Lajostól és 2. Győry Istvántól. A Cartesius - féle búvár és a halak uszóhólyaga. A tellurról, Gschwandtner Gusztávtól. Uj szerkezetű hi­­gany-kompenzáczió-inga, Balázs Mórtól. — A Mi­hál­y­f­i Ákos dr. által szerkesztett Katholikus Szemle idei első füzetének tartalma ez : XIII. Leó püs­pöki jubileumára. — Óda. — Komócsy József. Janus Pannonius élete és művei. — I. — Dr. Karácson Imre. Idegen eredetű népmeséink. — I. — Bognár Teofil. Nagy Lajos anyja Rómában. — Dr. Karácsonyi János. Az elektromos vasút. — Székely Károly. Zrínyi Miklós, a költő. — I. — Dr. Margalits Ede. Időszaki Szemle. — I. — I. Elmúlás. — Eltűröm én. — Költemények. — Lé­­vay Mihály. A Germaine eszménye. Regény. — I. — Francziából fordította Szentannai. Könyvismertetések és bírálatok : Ortvay : Magyarország földleírása. — Ism. Hummer Nándor. Jedlicska : Kiskárpáti emlékek. — Ism. Hummer Nándor. Villányi: Esztergom múltjából. — Ism. R. Petheő: Költemények. — Ism. Lévay Mihály. Weber­ Fiedler: Dreizehnlinden. — Ism. Margalits Ede. Laible: Jesus im Talmud. — Ism. Ig. Tóth: Észak-Ame­­rik. — Lubrich : Természetbölcselet. — Veszély: Erdélyi autonómia. — Mohl-Balics: Lövő története. - Simon: Király és korona. — Hock : Imakönyv. — Bouaraud-Suett: xevyx éo Kuiuuiv, megser­nik­ a »Magyar Nyelvőr« februári füzete is, a szokott változatos, bő mn­alommal. Az első czikkét ezúttal érdekes török- m­agyar szóegyezések képezik a Kunos Ignácz tollából. — A magyar földrajzi társaság f. hó 23-án, d. u. 5 óra­kor a m. tud. akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart, melynek tárgyai: 1. T­égl­á­s Gábor r. tag : Római castrum a Déli-Kárpátokban. 2. Molnár Vincze mint vendég bemutatja a vakok tanításához általa készített térképeket. — Vendégeket szívesen látnak. — A matematikai és fizikai társulat f. hó 23-án d. u. 6 órakor a kir. József műegyetem D24. számú termében (főépület 2. emeleten) rendes ülést tart, melynek tárgya : T­ö­t­ö­s­s­y Béla előadása a negyedrendű térgörbékről fonálmodellek bemutatásával. Előadás után közös vacsora Drechslernél, vállalkozót, — nem tartja meg. — Huszár Kálmán a belvárosi galamb­ utczában uralkodó közbiztonsági állapotokat ajánlja a polgármester figyelmébe. — Végül Bálint Ferencz kiemeli, hogy a koronaherczeg - utczában a kocsiköz­lekedés olyan pokoli zajt csinál, hogy az utczában levő házak lakóinak éjjel-nappal nincs nyugalmuk. Kérdi, hogy nem volna-e lehetséges az utczát fával burkolni, már csak azért is, mert a belváros egész közlekedése ez utczára van terelve. Kamermayer Károly polgármester elnök igyekezett minden felszó­lalónak megadni a megnyugtató választ.­­ Ezután áttértek a fővárosi közgyűlés napirendjére. Az omnibuszkérdés tárgyában Ka­mermayer polgármester kijelenti, hogy ő indít­ván­y­ozni fogj­a holnap ez ügynek elha­lasztását, mert a közúti és villamos vasutak ré­széről egy beadvány érkezett a fővároshoz, mely kilátást nyújt az omnibuszügynek kedvező irányban való megoldására, a­mennyiben nagyon kívánatos, hogy az omnibuszok és a lóvasút, valamint a villa­mos vasutak között az átkelési forgalom lehetővé tétessék. Ez csak úgy lesz hamar elérhető, ha egy társaság kezében lesz mind a két vállalat. A városligeti színkör bérletére nézve pártolni fogják a tanács álláspontját, mely a szubvenc­iót csak 3 évre szavazza meg Feld Zsigmondnak. — Árlejtés volt ma délelőtt, Nagy Lajos dr. ta­nácsos elnöklete alatt. Az I. ker. farkasréti dűlőben nyi­tott új köztemetőhöz vezetett át követését, a­mely 38,723 írtra volt előirányozva, H­ir­s­eh Mihály vállalta 17 százalék engedménynyel; a II. ker. Margit-híd tá­masztó falának 11,763 írttal előirányzott munkáját M­u­s­­k­o­v­i­t­s Károly vállalja 12 százalék engedménynyel; végre a VIII. ker. Mária­ utczának 8025 írtra tervezett bur­koló munkálatát Schröttling Tamás vállalta 34 szá­zalék engedménynyel. A bizottság e három ajánlatot — mint legkedvezőbbet — javasolja a tanács előtt elfo­gadásra. — A benzin­motoros omnibuszok. Hatschek Béla fővárosi vállalkozó kérvényt adott be a tanácshoz, hogy engedje meg a szabadalmát képező s teljesen elkészí­tendő társaskocsit a működésben bemutatnia. — Új építkezések. A magánépítési hetes albizottság legújabban a következő építő engedélyeket adta ki: Lenhardt Gusztávnak, VI. ker. Angyalföldön, kishajtsár­­ól 1688. hr. sz. vendéglő épületre, — Krug Teofilnak, VII. ker. Kazinczy-utzza 28. sz. kétemeletes házra, — Komjády Józsefnek, VII. ker. Wesselényi- és Klauzál-C­­serkán, kétemeletes házra, — Illavay Györgynek, VI. ker. bajnok-uteza 22. sz. háromemeletes házra, — Phi­lipp János és társának, VI. ker. uj-uteza 34. sz. három­­emeletes házra, — Meskó Györgynek, VII. ker. Remé­nyi- és Szigeti-u. sarkán földszintes házra. A bizottság ezenkívül több mellék- és toldalék­ épület emelésére adott engedélyt. Fővárosi ügyek. — A fővárosi egylet ma délután K­a­mer­m­­a­g­e­r Károly polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az iterpellácziók egész sorát intézték az elnökhöz. Held Kálmán a cselédek ügyének rende­zését ajánlotta a polgármester figyelmébe. M­e­d­r­e­y Zsigmond a török sorsjegyek dolgában azt a kérdést veti fel, hogy nem volna-e lehető a fővárosnak török sorsjegyekkel bíró lakossága érdekében valami lépést tenni. L­é­g­r­á­d­y Károly a promontori úti ültetvé­nyek védelme érdekében szólal fel, majd pedig szi­gorú ellenőrzést kér a budai szemétkotrási jog bérlője ellen a ki szerződését, mely a házi szemétnek 12 c­m.-nyi földréteggel való befedésére kötelezi a Egyesületek és társulatok. — A »Budapest« jótékonysági egyesület 24-ik évi rendes közgyűlését Tenczer Pál elnöklete alatt tartotta meg. A jelentés meleg szavakban emlékezett meg Wahrmann Mór tiszteletbeli tag elhunytáról, s indítványára határozati­lag ki­mondta a közgyűlés, hogy emlékét jegyzőköny­vileg örökíti meg, a másolatot pedig átnyújtják a családnak. Ezután módosították az alapszabá­lyokat úgy, hogy az eddig fizetett 5 frtnyi heti betegjárulékot 7 írtra, a halotti járulékot pedig 300 írtról 500-ra emelik. Az egylet tiszta nyere­ménye 1274 frt 8 kr, vagyona pedig 8830 írt 8 kr. Ezután tiszteletbeli tagokul megválasztották: W­e­k­e­r­­­e Sándort, Hieronymi Károlyt, Csáky Albin gr. és Lukács Béla minisztere­ket, Appo­nyi Albert grófot s Kohn­er Zsigmondot. — A Deák Ferencz jótékonysági egylet e hó 22-én a VI. —VII. ker. kör összes termeiben szegény betegek segé­lyezésére hangversenynyel egybekötött estélyt rendez. A hangverseny műsora a következő: 1. Volkman »Viseg­rád«, két zongorán előadják Kuliffay Izabella k. a. és Major I. Gyula. 2. Káldy »Kurucz dalok«, énekli Veress Sándor. 3. Mascagni »Parasztbecsület« (magándal), énekli György Zsófia úrnő. 4. Major­ Trio (D-dúr) előadják a szerző, Grünfeld Vilmos és Willmouth Bódog. 5. Magyar dalok, czimbalmon előadja Kun László. 6. Kovács Endre »Erdélyi emlék« énekli György Zsófia úrnő. 7. Magyar népdalok, énekli Veress Sándor. •— A rendezőbizottság igen értékes meglepetésről gondoskodott a hölgyek számára. — A tanítóképző intézeti tanárok egyesületé­nek választmánya az internátusok kérdésével foglal­kozott. A tanítók kiképzése érdekében feltétlenül szükségesnek mondták ki, hogy az intézetekben min­denütt internátusok szerveztessenek. Ezután György Aladár tartott a lélektani oktatásról előadást. Hely­­telenítette a lélektani oktatás mai rendszerét, a­me­lyet német minták után honosítottunk meg. Legfőbb feladat a lélek egyéni fejlődésének megismerése. A néppszichológiát, a­melyet eddig negligáltak, ismer­niük kell a tanítóknak.­­ Az 1848/9-es honvédegyletek országos köz­ponti bizottsága f. hó 23-án délután 4 órakor a ma­gyar általános biztositó társaság tanácstermében ülést fog tartani. Tárgy: a bizottsági pénztárnok megvá­lasztása s egyéb folyó tárgyak. — A »Budapesti tanitók segélyegyesülete« f. hó 25-én délután 6 órakor tartja évi rendes közgyű­lését, a IV. ker. Lipót-utczai új városház társalgó­­termében. A gyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. A titkár, pénztáros és a számvizsgáló bizottság je­lentései. 3. A temetési járulékok és a jutalék meg­állapítása. 4. Jegyzőkönyvi hitelesítők és .3 szám­ ^ fli wtao werbí - • iijOlllUKj rTbíiCii j <X'L tanács 6 rendes és 3 póttagjának megválasztása. — A »Fehér kereszt« lelenczház egyesület Teleki Géza gróf elnöklete alatt tartott választ­mányi ülésén tudomásul vette az orvosi jelentést, mely szerint az egyesület menedékházában az utolsó választmányi ülés óta 71 gyermekágyas ápoltatott gyermekeikkel együtt; 249 beteg gyermek nyert in­gyen gyógyítást és ingyen orvosságot; 102 frtot szegény szülök felsegélyezésére fordítottak; 8 lelen­­etet ápolt részint falun, részint az egyesület mene­­dékházában. — Az egyesület anyagilag is folyvást gyarapodik. Ez évben lelkes nők, élükön özv. gróf Károlyi Alajosné az egyesület javára nagyszabású bazárt fognak rendezni. — Az E. M. K. E. debreczeni hajdumegyei fiók­egylete, mint lapunknak írják, a napokban tar­totta közgyűlését. Gróf Degenfeld József elnök jelentése a fiók három , évi működését öleli föl. A megalakuláskor volt a fióknak 2 örökös, 54 alapitó, 454 rendes, 140 pártoló tagja; most pe­dig van 2 örökös, 64 alapitó, 484 rendes és 152 pártoló tagja. Három év alatt a fiók pénztárába befolyt alapítóktól 2519, rendes tagoktól 2397, pártolóktól 375, adományokból 394, perselygyűj­­tésből 1184, kamatokból 151, mulatságokból 1112 frt, összesen 8134 frt, a központi pénztárba 7460 frt küldetett.­­ A IV. kerületi társaskör febuár 26-án, vasárnap délután a kör helyiségében (Lipót-utcza 21. sz.) gyer­mekbált rendez, melyet este a felnőttek mulatsága követ,­­ — Vörös-kereszt. Temeg megyében, Lesekén Achill alispán közbenjárásával, megalakult Rubinban a vörös-kereszt fiókegylet 108 taggal. Megválasztot­­ták­ elnökökké: Deszfinits Zsófia és Theodorovics Áron; pénztárnokká: Theodorovics Demeter; titkárrá : Berenczy Lajos, és orvossá: dr. Irjeni József. Temes­­megyében immár 37 vörös­ kereszt fiókegylet működik. — Nagy-Küküllő megyében, Szoboszlay B. Károly* alispán lelkes felhívása folytán, a megyebeli községek háború esetére 876 lábbadozó harczos ellátása iránt tettek ajánlatot; ezek közt Muzsna nagyközség 100, Ugra 60, Halmágy 40, Jakabfalva 61, Újváros 53, Rápostfalva 52, Morgonda és Szászh­alom 40—40 lábbadozó gondozását vállalta el.­­ A hontmegyei községek, Ambrózy Béla báró közbenjárásával, össze­sen 8 tiszt és 1334 lábbadozó közlegény elhelyezését és élelmezését biztosították.­­ A Kassa városi vörös kereszt választmánya a megüresedett elnöki állásra Péchy Zsigmond főispánt választotta meg; a választ­mány, egyéb buzgó tevékenységén kívül, a kolera­veszély megelőzése szempontjából egész télen át a város támogatása mellett népkonyhát tart fe­nn, to­vábbá 9 ápolónőt kiképeztetett, kiket a városnak nemcsak átengedett, hanem azok közül 4-et saját költségén eltartani késznek nyilatkozott. Ugyancsak a városnak felajánlott 3 betegszállító kocsit. — Felolvasás: A »Magyarországi kereskedelmi utazók egyesülete« termében e hó 22-én, esti nyolcz órakor Bartóky Matild, Sárközy Teréz, Raskó Géza, Czobor Károly, Kun László, Rupnik Dezső, Fried­mann Sándor közreműködésével Dr. Váradi Antal szavalati és felolvasó-estélyt rendez. — Az 1848—49. honvédegyletek orsz. központi bizott­sága f. hó 23-án, d. u. 4 órakor a magyar első általános biztositó társaság tanácstermében ülést tart. Tárgy: A bizottsági pénztárnok megválasztása — s egyéb folyó ügyek. Időjárás. — Február 21-én reggeli 7 órakor. — Felhőzet: 0 = egészen derült, 1 = többnyire derült, 2 = rész­ben felhős, 3 = többnyire borult, 4 =1 részben borult, (p = eső, =* hó, = = köd, I =­ = zivatar. Budapesten a megelőző nap legnagyobb hőfoka = — 3, leg­kisebb t= — 0 ). A légnyomás tengerszinre van átszámítva. A szélirányok jelölése: E = észak, K = kelet, D = dő Ny = nyugat. Megjegyzések : Egy mély depresszió, mely Anglia fölött mutatkozik, nyugati és északnyugati Európában dús esőzést idéz elő. Egy másik minimum Közép-Oroszország fölött vehető észre, míg a maximum a Földközi tenger fölött terül el. Északnyugati Oroszországban erős fagyok vannak, egyebütt enyhe az idő. Hazánkban az időjárás változó és sok helyütt — különösen keleten — esős, a hőmérséklet 0 fok fölött van— Kilátás : vamato. — Rat. 11---»- - S Léghő- Szél- _ Állomás s .­mérsék- irány és Felhő- °“P­­as let erő­zet veli “a Celsius 1—io mm­_________hí Árvavéralja........................ _ — _ _ _ Trencsén............................ 54 +1.1 — 2 1 Selmeczbünya.................. 55 + 3.0 Ny 1 3 1 Magyar-Óvár.......................... 55+1.5 — 2 — O-Gyalla............................... 55 +06 — 4 1 Budapest............................... 54 + 1 8 DK 1 4 — Sopron ................................ 54 + 1.4 EK 1 = — Keszthely............................ 54 + 2.8 E 2 1 — Csáktornya..................... 64 + 2.6 D 2 1 — Zágráb................................. 55 + 36 — 2 — Fiume................................... 55+7.1 — • 12 Crikvenica.......................... 56+7.1 — 2 — Pancsova............................ 57 +1.9 Díf 2 3 — Zsombolya.......................... 57+18D 1 4 — Orsova................................... 56 + 2.0 Ny 1 1 — Arad....................................... 65 + 1.5 DNy 3 4 2 Szeged................................. 66 + 2.2 DNy 2 3 — Szolnok.............................. 55 +1.0 DNy 1 4 — Eger....................................... 56 + 0.0 DNy 2­4 2 Debreczen.......................... 55 + 0.3 DNy 14 4 Késmárk.............................. 56 + 0­2 — 4 2 Ungvár................................. 55 +01 D 1 4 K­ Akna-Szlatina................. 57 — 0.7 D 1 hó 7 Szatmár.............................. 56 + 2.2 DNy 2 4 .5 Nagy-Várad........................ 55 + 2.4 K 1 4 4 Kolozsvár.......................... 65 +02 — hó 5 Nagy-Szeben...................... 56 +0.3 ÉNy 1­­ 2 Bécs..................................... 54 + 3 3 K 2 2 2 Prága..................................... 53 + 4. 5 Ny 2 4 3 Krakó.................................... 56 + 2.6 DK 6 1 3 Tarnopol............................ 54 — 0 5 K 1 3 — Bregenz.............................. 52 — 1.9 DK 1­­ 4 Salzburg............................. 53 + 1 7 Ny 2 1 1 Klagenfurt.......................... 57 — 29 DNy 1 = — Pola....................................... 5g + 9.8 DK 2 "3 _ Lezina................................... 59 + 10 4 DK 4 4 — Szerajevo............................ 59 — 1.0 EK 1 1 _ Torino................................... 55 + 3 8 E 2 = _ Firenze................................. 57 +63 D 2 4 3 Pesaro.................................. 57 -j- 8.2 D 2 2 — Mjggno................................ 56 + 11.8 DNy 6 3 11 Nápoly................................. 59 + 9 7 DK \ & 5 Brindizi.............................. 61 + 0 5 D 2 1 — Cagliari .............................. 59 + 11.2 — 3 .1 Palermo.............................. 61 -j-12.3 D 3 3 — Malta..................................... 62 + 13.3 D 3 1 — Zürich................................... 52 — 2.4 E 1 — 1 Brest..................................... 3 s + 7.4 Ny 4 @ 20 Ile d,Aix.............................. 42 1-11.8 Ny 7 4 28 Biarritz................................ 5e -j- 15.3 Ny 5 4 4 Perpignan.......................... 53 + 6-9 EK ü 4 1 Nizza ..... m— — mm — Clermont............................ 45 P 7 •3 DNy 44 1 Pária..................................... 39 4- 6*6 D 5 9 9 Sylt....................................... 46 -h O.i D 1 2 — Kopenh­ága........................ 50 ~ 2.4 DK 4 hó — Hamburg............................ 47 +3.5 K 2 $$ 2 Swinemünde .................... 50 + 0.3 DK 3 hó 3 Neufahrwasser................. 54 — 64 DNy 14 — Memel................................... 56 — 12.7 K 2 4 — Berlin.................................. 50 + 3.9 D 2 2 3 Chemnitz............................. 51 -p 2.6 D 1 1 2 Münster.............................. 45 4- 44 44 — Kaiserslautern.................. 46 + 3.7 1 4 1 Stornovay.......................... 38 + 2-8 DNy 22 *— Mullaghmore.................... 38 4- 2.8 E 2 4 4 Rochepoínt........................ 35 + 5 6 EK 6 2 13 Scilly ................................... 30 + 8.9 Ny 5 3 8 Shields................................ 37 + 5 0 K 2 4 -Yarmouth.......................... 34 -+-56 D 6 4 7 Skudesnaes........................ 46' 4-2.0 K 4 4 — Christiansund................. 49 4- 0.0 K 3 3 9 Uleaborg .......................... 55 — 24.6 B 1 0 — Hernösand......................... 59 — 17*6 E 2 4 3 Stockholm.......................... 57 — 14.2 KK 2 hó 1 Pétervár............................... 51 — 27.4 Ny 2­0 — Moszkva........... ................ 47 — 5.3­0 0 hó 1 Vilna ................................... 55 — 12 5 — 4 — Varsó..................................... 54 — 2.0 E 1­4 — Smolensk............................ 50 — 9 3 EK l 4 2 Pinsk..................................... 53 — 4.5 ÉNy 24 l Kiew..................................... 50 -j- 0.3 E 1 4 — Odessza................................. — — — — — Szulina................................. 55 — 0.3 I}Ny 2 4 — Szófia..................................... 79 -p 0 5 E 1 4 — Konstantinápoly ........... — — — — — Athén..................................... 61 + 10.6 Ny 2 2 — m Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség Miskolcz. Pályázati hirdetmény. 1400. A m. kir. államvasutak Szerencs állomásán az 1893. évi julius hó 1-től megüresedő vendéglői üzletnek, ugyanazon időponttól számított három évi időtartamra leendő bérlete iránt az az 1896. évi julius hó­l­ső napjáig ezennel nyilvános ajánlati tárgyalás hirdettetik. Az 50 kros bélyeggel és „Ajánlat a m. kir. állam­vasutak Szerencs állomásán lévő vendéglő üzletére 1400. számhoz­ 1 felirattal ellátott, borítékba zárt és lepecsételt, nem különben a kellő okmányokkal felszerelt ajánlatok, az 1893. évi április hó 15-ik napja déli 12 óráig a m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége titkári hivatalához posta utján tértivevény mellett nyújtandók be. — Bánatpénz fejében pedig 100 frt, azaz egyszáz o. e. frt készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a nevezett üzletvezetőség gyűjtőpénztáránál Miskolczon az 1893. évi április hó 14-ik napja déli 11 óráig beteendő. A vendéglő bérletére vonatkozó feltételek, a nevezett üzletvezetőség III. forgalmi és keresk. osztályában (II. eme­let) a hivatalos órák tartama alatt megtekinthetők , miért is AZ ajánlat­tevőktől feltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik, s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn túl beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlattevők közül, tekintet­ nélkül az ajánlott bérösszegre, szabadon választhasson. Miskolcz, 1893. január 18-án: 4982 32 3 Az ü­zletvezetőség.

Next