Nemzet, 1895. január (14. évfolyam, 4438-4467. szám)

1895-01-02 / 4438. szám

A helyzet Tassaimban. Róma, jan. 1. A Stefani ügynökség jelenti Massanából decz. 31-iki kelettel. Baratieri tábor­nok tegnap akadály nélkül érkezett csapataival Adnakba. A papság a tábornoknak elébe ment. A lakosság a tábornokot meleg fogadtatásban ré­szesítette. Se Kas Mangass, se Has Angos nem merték megtámadni Baratierit. Róma, jan. 1. Massauából jelentik mai kelet­tel : Baratieri tábornokot azok az informácziók in­dították arra, hogy Aduan ellen nyomuljon, me­lyek szerint Itas-Mangoaba és Ras Agos csapatai­kat egyesíteni akarják. Baratieri tábornok ez ok­ból meg akart bizonyosodni a felől, hogy az eset­ben, ha a dervisek­­megtámadnák az olaszokat, utóbbiakat nem fogják-e esetleg Aetiopia felől a bal szárnyon is megtámadni. Baratieri tábornok tárgyalásokat folytat más tigrei főnökökkel is, kik barátságos magatartásukat Olaszországgal szemben nem változtatták meg. Baratieri tábornok katonai demonstrácziója teljesen sikerült. Ras Mangosa, ki a nyílt lázadásnak semmiféle tényét idáig el nem követte, bizonyára nem fog részt venni az olaszok ellen irányuló műveletekben. Szláv r.­kát, mise Csetinjében. Csetinje, jan. 1. Ma celebrálták Antivák­ban az első római katolikus szertartásu misét szláv nyelven. Az írnnepélyes egyházi szertartáson jelen volt Miklós fejedelem képviselője és több katolikus és ortodox küldöttség a nagyobb városokból. Mik­lós fejedelem rendkívül meleg hangú táviratban értesítette a pápát az egyházi ünnepélyről. Közgazdasági táviratok. New York, jan. 1. A tőzsde kezdetben lanyha, később igen nyomott, a végén pedig kedvtelen volt; részvényforgalom 56.000 darab. London, jan. 1. Az egyesült királyság bevé­telei az 1894. ápril 1-től decz. 31-ig terjedő idő­szakban 2.839,136 fonttal többet tüntetnek fel, mint az előző év hasonló időszakában. Belgrád, jan. 1. Petrovics pénzügyminiszter tegnap Parisból Berlinbe utazott, a­honnan Bé­­csen át tér vissza Begrádba. A kölcsön­szerződést Párisban a minisztertanács meghatalmazása alap­ján és a skupstina hozzájárulásának fenntartásával írták alá. HÍREK. Jan. 1. A hivatalos lapból. Konzulátus. A király Callenberg Lajos alkonzul­­nak a követségi titkári czimet adományozta. Ügyvédi vizsgáló bizottság. Az igazságügyminiszter az 1895. év tartama alatt Budapesten működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé dr. Halmosy Endre kúriai tanács­elnököt, helyettes elnökévé V­eszprémy János kúriai bírót, a Marosvásárhelyt működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé pedig Kosztka Géza marosvásárhelyi Ítélőtáblás tanácselnököt nevezte ki. Uj kamarás. A király, gróf Harr­a­ch Ferencznek a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. A király elismerése. A király, G­raenzenstein Géza pénzügyminiszteri titkárnak, ideiglenes nyugalomba helyeztetése alkalmával, hű és buzgó szolgálata elismeré­séül, az osztálytanácsosi czimet adományozta. Kinevezés: A király, M­e­z­e­y Lajos pénzügyi titkárt és pé­nzügyigazgatói helyettest, a pénzügyi tanácsosi czim és jelleg díjmentes adományozásával tordai pénzügyigazgatóvá, Fink Kálmán pénzügyi titkárt, szegzárdi pénzügyigazgató helyettest, a pénzügyi tanácsosi czim és jelleg díjmentes adományozása mellett szegzárdi kir. pénzügyigazgatóvá ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Szabó Sándor segédtitkári czimmel és jelleggel felruházott minisz­teri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, dr. Gothard Zsigmond és báró Schell József miniszteri segédfogalma­zókat miniszteri fogalmazókká és dr. M­a j­o­v­s­z­k­y Pál fogalmazógyakornokot miniszteri segédfogalmazóvá. A pénz­ügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Varga Ambrus és Kató Gyula pénzügyi segédtitkárt pénzügyi titkárrá. Az igazságü­gyminiszter Hafner Samu felső-eőri járásbírósági bijnokot a felső-eőri járásbírósághoz végrehajtóvá, nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügy miniszter Lelkes Kál­mán gölniczbányai járásbírósági végrehajtót az iglói járás­bírósághoz helyezte át. Véglegesítés. Az igazságügyminiszter E­s­s­ő Imre vas­vári járásbírósági ideiglenesen alkalmazott aljegyzőt ez állásában végleg megerősítette. Névváltozás. Weisz Zsigmond szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevét »V­e­r­m­e­s«-re, Weisz Sámuel borosjenői illetőségű ugyanottani lakos közállator­vos vezetéknevét »F­e­h­é­r«-re, kiskorú Singer Sándor bajai illetőségű budapesti lakos joghallgató vezetéknevét »Szemződre, Weisz István körmöczi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevét­­Boronkay-ra, kiskorú Tei­­t­e­l­b­a­n­m Johanna, Gizella és Aladár budapesti illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevét »Török«-re, Schön­berger J. T. Imre szegedi illetőségű aradi lakos vezeték­nevét »Somogy­i«-ra, Weisz Sándor nyír­bátori illető­ségű debreczeni lakos vezetéknevét »Fehér«-re, K­a­t­z Márkus nyírbátori illetőségű Kassán állomásozó­ m. kir. csendőr vezetéknevét »Kovácsira, Moczik György nádasdi illetőségű Kassán állomásozó m. kir. csendőr veze­téknevét »Z­o­lt­á­n«-ra, Weisz Samu vönöczkei illetőségű budapesti lakos vezetéknevét »Fehé­r«-re, kiskorú Schle­singer Ottmar balassa-gyarmati illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevét »S­z­e­n­d­r­ő«-re, Rosenthal Adolf aradi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevét »M­o­l­­n­á­r«-ra változtatta át. — A király útja. Ő felsége a király utazási programmjában a mai napon változás nem történt és igy ő felsége csütörtökön, január 3-án reggel érkezik ismét Budapestre. — Károly Lajos főherczeg és neje ma Bécs­­ben családi ebédet adtak, a melyen ő felsége és uralkodóház itt tartózkodó tagjai vettek részt. — Mi volt az elmúlt évben a legfontosabb esemény? Egy bécsi lap azt kérdezte kiváló hírű európai nagyságtól, hogy az elmúlt évben mit tar­tanak a legfontosabb eseménynek s mit várnak leginkább a következő évben, a maguk szakmájá­ban? Erre a kérdésre Norvégia szellemi óriása, B­j­ö­r­n­s­o­n Björnsterne így felelt: Az első kér­désre : Hogy a szabadság és felvilágo­­dottság új területet nyert ama fontos győzelem által, melyet Magyarorszá­gon a klerikalizmuson aratott. A máso­dik kérdésre. Egy oly munkát, mely a legújabb lé­lektani kutatás alapján kimutassa, mikép irodalom és művészet, felelősség és munka az idők legneme­sebb erőivel osztozkodjanak, vagy nem is létez­hetnek. Ebers a legfontosabb eseménynek II. Vil­mos császár és Bismarck kibékülését tekinti. Jókai Mór így ir. Ad I. Van valami, a mi több mint a megelégedés: csömörnek mond­ják. Ad II. Japánszerűnek szeretném ! Lombroso szerint az elmúlt év legnagyobb eseménye, hogy Oroszország trónjára oly uralkodó került, a­ki koronáját nem nemesül gondolkodók és tévelygő emberek, minők a nihilisták, s ártatlanok, minők a zsidók és lengyelek, szenvedéseiből akarja össze­forrasztani. Mig Mantegazza szerint a szerum felfedezése volt az év legnagyobb eseménye. Ugyan­ezen véleményben van Metternich Paula her­­czegnő, és Nigra, mig Q­u­e­k­e­n német történet­író Ebers véleményéhez csatlakozik. Pailleron így ír: »Véleményem ép oly őszinte, mint önző. Szerintem a legnagyobb esemény a­z a­b­o­t­­­u­s szintehozatala volt és a jövő évtől azt kívánom, hogy az a darab, melyen most dolgozom, ép úgy tessék, mint az előbbi.« Max Müller, az oxfordi tudós szerint az év legnagyobb eseménye a chicagói vallás-parlament volt, s azt kívánja, hogy találják meg Celsus Vermo Verus-át. Strausz János szerint az év legnagyobb eseménye a — Werndl szobor felállítása, s azt kívánja, hogy ne kapjon ajándékba — giraffokat. V­o­s­s Richard ezzel szemben azt kívánja, hogy az új évben tá­madjon — egy új Shakespeare! Vajhaj — Kitüntetés. Bécsből távirják. Ő felsége dr. Jettel Emil külügyminiszteri osztálytanácsosnak a nemességet adományozta. — Jettel osztálytaná­csos az utolsó budapesti delegáczionális ülésszak alatt Kálnoky gr. külügyminiszterrel Budapesten időzött és mindazoknak tiszteletét kivívta magá­nak, a­kiknek alkalma volt vele érintkezni. — Háromszáz forint. Pozsonyi levelezőnk a következő szép esetet közli velünk: A német evan­gélikus lelkészhez, Fürst Jánoshoz, beállított teg­nap egy szegényes öltözetű vándorlegény. Elmond­ta, hogy valami nagy titka van, melyet a lelkész­nek be akar vallani. A biztatásra elbeszélte aztán, hogy azelőtt hat évvel Pozsonyban, a fa­nrezában fekete bőrtárczát talált. Háromszáz forint volt benne. Nagy nyomorban sínylődött akkor s az a pénz megmentette őt. De több napon át küzdött magában várjon ne vigye-e mégis a városházára; végre mégis rászánta magát, hogy a saját czéljaira és beteg, eladósodott anyja fölsegélésére fordítsa az összeget. Hat év óta azonban nem volt nyugo­dalma. Végre hozzálátott, hogy a talált összeget munkájával előteremtse, s most hat év múlva el­jött Teschen városából, hogy a pénzt visszaadja annak a ki elvesztette. A fekete tárczában Gratz Mátyás nevére szóló posta revény is volt s kitűnt, hogy e név tulajdonosa, egy pozsonyi gazdag mé­száros vesztette el a háromszáz forintot. Azóta Gratz meghalt, özvegye azonban 30 forintot adott a becsületes megtalálónak, ki boldogan távozott. — Újévi önkivánságok. Egy bécsi lap azt az eredeti ötletet követte el, hogy a bécsi notabilitások közül többeket megkérdezett, hogy mit kivonnak ma­guknak új évre. A beérkezett válaszok közül érdekes a két következő felelet: »Azt, hogy ne legyen még több ősz hajam.« Strausz János. »Jó sok irigyet.« Girardi Sándor és Ilona. — Hymen. Hadfy Károly Torontál várme­gye főszolgabírója eljegyezte Bayer Anna kis­asszonyt, Bayer Gyula nagybirtokos és gyáros leányát Nagyszentmiklóson. — Orosz rendjellel kitüntetett törökök. Péter­­várról távirják. A czár Fuad pasának a gyé­mántokba foglalt fehér sas-rendet adományozta; Kiamil-Bey és Ized pasa az első osztályú Sza­­niszló-rendet és Hassan-bey a 3. osztályú Anna­­rendet. — Harczoló amazonok. Batáviai hírek szerint Tjakra-Negara ostrománál, a­mely az utolsó ak­tusa volt a Lombokba küldött és a Vetter hol­landi tábornok vezérlete alatt állott expedíczió­­nak, fényes hőstetteket követtek el a szultán háremjének hölgyei. A roham november 18-án volt. Az ellenség rendkívüli erővel rohanta meg a bástyákat és burráh kiáltásokkal vonult a szultán palotája felé. A bejáratnál azonban tragi­kus látvány tárult eléjük. Egy herczegnő vezérlete mellett egy sereg gyönyörű leány — a szultán rokonai és háremhölgyek — lándzsákkal rohant az ellenséges csapat felé. A tisztek annyira meg voltak lepve, hogy eleinte vonakodtak szánalom­ból eleget tenni annak a parancsnak, hogy lőjjenek a hölgyekre. A leányok azonban mind közelebb jöttek és elfordították fejüket, azzal a czélzattal, hogy ne lássák a sebeket, a­miket a lándzsákkal ejteni fognak. De már ennek a fele sem volt tréfa. Ekkor elhangzott a vezény­szó: »Tűz!« és a sze­gény leányok sorba hulltak el. Egy sem maradt meg közülök. A vonagló holt­testeken át ro­hant az ellenség a folyosók labyrintusán keresz­tül, a­hol a szultánt az ő testőrei védték. Hősies elszántsággal vették be a palotát és a megsebesült szultánt megadásra kényszerítet­­ték. De harmad napra ismét nagy összeüt­közés történt. A beteg Kaningan herczeg, a szul­tán természetes fia, a­ki elszánta magát a ha­lálra, a sereg élén hurczoltatta meg magát, hogy ezzel is lelkesítse katonáit. Mindnyájan elestek. A 62 halott között 48 asszony volt. Ezzel vége volt a tjakra­negarai drámának. Csodálni lehetett a fe­jedelmükért harczoló katonák rettenthetlen bátor­ságát, de még inkább az asszonyokat és leányo­kat. A derék alsó-indiai katonák lelkes, önfelhozó hősiessége a csodával volt határos, nem tartotta őket vissza sem a betegség, sem az éjjel nappal folyton zubogó eső. Mindvégig hősiesen kitar­tottak.­­ Sikkasztó ügynök, Mandel Móricz ügynök, Reiner Salamon fővárosi kereskedőnél ezer forin­tot sikkasztott el. A hűtlen sáfárt ma bekísérték a főkapitánysághoz, a­hol töredelmes vallomást tett. — Üres kassza. Az a fővárosi betörő banda, a­mely rövid idő alatt öt Wertheim-szekrényt fe­szített fel és fosztott ki, elhatározta, hogy újévre kis pénzre tesz szert. A raffinirozott gazemberek, a­kik végtelen ügyességükkel és finom műszereik­kel régóta bosszantják a fővárosi rendőrséget, so­káig tanakodtak azon: várjon kit részesítsenek új­évi meglepetésben? Végre elhatározták, hogy Gold­­mann és Engel Károly­ körúti üzletét szerencsélte­tik. A határozat alapján ma éjjel, az udvaron ke­resztül betörtek Goldmannék boltjába, a­hol ráve­tették magukat a két Wertheim-szekrényre. De mily nagy volt álmélkodásuk, mikor az egyiket üresen találták, a másikat pedig telve üzleti köny­vekkel ! Nem volt más hátra, mint bosszú orral elsompolyogni. E különös ismertető jel daczára még mindig nem tudta őket a rendőrség kézre­­keríteni. — Égő csángó község, Brassóból távirják. Türkös csángó községben ma éjjel, az óriási vi­harban nagy tűz volt, mely alkalommal 50 gazda csűrje, istállója és takarmánya égett el. A kár 30,000 frt, az épületek csak részben voltak bizto­sítva. A főispán, és az alispán ma a helyszínen a szükséges intézkedéseket megtették. — Rendetlenkedés egy kolostorban. Nagy­szombatban Gross Lipót köztiszteletben álló sz. ferenczrendi gvárdiánnak kellemetlenséget okoztak az ünnepek. Kovacsics faczér tanító fölöntvén a garatra, éjjel bezörgetett a kolostorba s ott nagy lármával kereste a szakácsot; a lármára előjött a gvárdián és rendre utasította Kovacsicsot. Ez azonban bottal támadta meg a szerzetest. A zajra többen is előjöttek és egyesült erővel kidobták az illuminált tanítót az utcza közepére. Éjféli mise alkalmával azonban a templomon át felment a kórusra Kovácsics és ott újra rendetlenkedni kez­dett. Rendőrökért küldtek, de akkor a tanító el­bújt és sokáig keresték, míg egy pad alatt rá­akadtak. Előbb a rendőrséghez kisérték, most pedig már áttették az ügyét a bírósághoz. — Tűz a templomban mise alatt. Lüttichből távirják. Solesnes helységben a templomban az újévi mise alatt tűz ütött ki; a misét végző pap súlyos égési sebeket szenvedett. A jelenvoltak közt támadt páni félelem következtében száznál több személy sérült meg. — A pozsonyi szoczialisták proklamácziója. Levelezőnk irja : Nagy feltűnést kelt városszerte a szoczialista munkások proklamácziója, mely az ál­talános szavazási jogot követeli. A felhívás a ma­gyar néphez van intézve. Hangsúlyozza, hogy Ma­gyarország 17.349,398 lakosa közül csak 480,000- nek van választási joga, a többi 16.509,398 meg van fosztva polgári jogától, de az adót ezek is fizetik s az államot ők tartják fenn. A proklamá­­czió ezt a jognélküli népet felszólítja, hogy ne tűrje a kisebbség akaratát, éljen hatalmával és mutassa meg, hogy ar tud lenni az államban. Aztán a tétlenkedő országgyűlést támadja meg a felhívás, mely, e szavakkal végződik­, »Le az osztály­uralommal ! Éljen a népszavazás! Éljen az általá­nos választási és a gyülekezési jog! Éljen a ma­gyar nép!« A »Vorwärts« egyesület szavazó czé­­dulákat osztogat, melylyel minden husz évet meg­haladt férfiú és nő részt vehet a mozgalomban. Hűvös József: A »Budapesti Közlöny« mai száma a székes­­főváros polgárainak kedves hírt hozott. A király Hűvös József ügyvédnek és törvényhatósági bi­zottsági tagnak a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czímet adomá­nyozta, a­miről a hivatalos lap a következő leg­magasabb kéziratot közli: Személyem körüli magyar miniszterem előter­­jesztése folytán Hűvös József ügyvéd és Budapest fő- és székvárosi bizottsági tagnak, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi czi­met díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1894. évi deczember hó 28-án. Florencz József, s. k. Gróf Andrássy Gyula, s. k. A ki ismeri a legfiatalabb kir. tanácsost, — pedig olyan alig akad a fővárosban, a ki nem is­merné, — azt nem lepte meg a királyi kitüntetés, mert Hűvös József régi harczosa közéletünknek a ki mindenütt ott van a hol a közjóra dolgozni küzdeni kell. A sors még fiatal éveiben a Józsefvárossal hozta össze s most is, bár haja megderesedett, e kerületnek szenteli ereje, szívós tevékenysége java részét. Nincs a kerületben intézmény, melynek létrehozásában, vagy fejlesztésében nagy érdeme ne volna és nincs mozgalom, melyben vezérszerepet ne játszana. Ott látjuk a társadalmi téren, mint a józsefvárosi kör titkárát, a közoktatás te­rén, mint iskolaszéki tagot, a közjótékonyság mezején mint soha el nem fáradó, senki előtt el nem zárkózó emberbarátot. De munkásságának oroszlán részét a törvény­­hatósági bizottságban való működése veszi igénybe. Itt minden haladásnak lelkes barátja. A villamos vasút is jórészt az ő hathatós támogatásának kö­szöni gyors kiépülését, mert midőn a budapesti közúti va­spálya-társasággal megszakíttattak a Ba­­ross-utczai vasút megépítésére vonatkozó tárgyalá­sok, Hűvös volt az, a­ki a Józsefvárosban a vas­útnak villamos üzemre való kiépítéséhez híveket szerzett és e vasút megépítése a körúti villamos vasút gyors kiépítését is maga után vonta. Mint bizottsági tag, mindig barátja volt a törekvő, becsületes tisztviselőknek s hogy a tiszti­kar fizetés rendezésének rég húzódó ügye végre megoldást nyert, ebben neki is előkelő része van. Működése egyébként zajtalan, a közgyűlés­ben, vagy nagyobb ülésekben beszédeket nem szo­kott tartani, e helyett inkább csöndben intézi az ügyeket és a városházán szinte közmondásos, hogy annak az ügynek, melyhez Hűvös csatlakozik, győznie kell. Tevékenysége soha sem szorítkozott a parti­­kularizmus szűk körére, hanem mindent elkövetett, hogy hatalmasan épülő fővárosunk egységesen fej­lődjék. Politikai gondolkozásában szabadelvű s mint ilyen a józsefvárosi szabadelvű pártnak egyik oszlopos tagja. Általában elmondható, hogy a királyi kegy a legújabb nyilvánulása fővárosszerte megelégedést és örömet keltett, mert Hűvös József közhasznú működésével a kitüntetést megérdemelte. Halálozások. A nápolyi király halála. Mária Lujza bolgár fejedelemné főudvarmestere és egy szárnysegéd kísére­tében Szófiából Arcoba utazott, hogy Ferencz nápolyi király temetésén jelen legyen. Károly Lajos főherczeg és neje, valamint Ferencz Szalvátor főherczeg ma este Arcóba utaztak. Bomeiser József budapest-belvárosi plébános az elmúlt éjjel 1/41 órakor meghalt. A megboldo­gult 55-ik évében volt s 32 éve, hogy lelkészszé lett. Mint fővárosi bizottsági tag, a közügyekben élénk részt vett s nemcsak kivel tisztelték és be­csülték mint lelkészt, hanem szeretetreméltó modo­rával s nagy műveltségével a társas élet köreiben is sok őszinte barátja volt. Az elhunyt plébános haláláról a következő gyászjelentést kaptuk: özv. Jar­nay szül. Bomeiser Mária mint nővér, Bomeiser Ferencz nagykereskedő, mint nagybátya és özv. Bomeiser Vilmosné szül. Pfeifer Magdolna mint nagynéne, a saját és a nagy­számú rokonság nevében szomorodott szívvel jelentik szeretett és felejthetetlen fivére, illetőleg öcscsük nagyságos és főtisztelendő Bomeiser József urnak, a b. sz. Máriáról nevezett pestújhelyi ez. prépost, pápai titkos kamarás, szentszéki ülnök, Budapest­ belvárosi plébánosnak, fővárosi bizottsági tagnak stb. stb. f. évi január hó 1-én éjjeli 1/41 órakor, élete 55-ik, áldozó papságának 33-ik és lelkipásztorságának 9-ik évében agyszélhüdés következtében történt hirtelen elhunytát. A boldogultnak hittt tetemei folyó évi január hó 3-án fognak a belvárosi plébániatemplomban délelőtt 10 órakor végzendő engesztelő szent­miseáldozat után, ugyanott beszenteltetni, és onnan a kerepesi­ uti teme­tőben a föltámadási nyugalomra helyeztetni. Sobotkin orosz tábornok a műszaki csapatok főparancsnoka Pétervártt meghalt. Katonai ügyek.­­ Az egyetemi ifjúság a véderő törvény 25. §-ának megváltoztatása ügyében ma délelőtt Martos Ferencz elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy legelőbb az irányadó körök véle­ményét kérik ki s a további mozgalom módozatait ezeknek a nyilatkozataitól teszik függővé. Mozgalmu­kat abból a hiedelemből kiindulva gondolják czélra­­vezetőnek, hogy a másodévi szolgálati évnek királyi kegyelem útján való elengedése ellen az irányadó kö­röknek nem lesz kifogásuk. Farsang. — A »turistabál« bizottsága nagy előkészülete­ket tesz arra, hogy a f.­hó 12-én tartandó báljuk régi h­írnevéhez méltóan sikerüljön. A meghivók már szétküldettek s a rendezőség felkéri mindazokat, a kik meghívót tévedésből nem kaptak, s arra igényt tartanak, hogy a bálbizottság irodájában (Nemzeti szálló) déli 12—1-ig és este 6—8 óra között jelent­kezni szíveskedjenek. Belépti jegyek is a meghívó előmutatása mellett ugyanott válthatók. Egyesületek és társulatok. — A Hunnia M. B. Club kitűnően sikerült Szilveszter estélyt adott a Fehér ló szállóban, a­me­lyen díszes közönség jelent meg. Watterich és Meehlo­­vits humorisztikus előadásokat tartottak, Müller Dá­vid torna mutatványaival szórakoztatta a közönséget. Az estély befejezését tréfás tombola játék képezte.­­ A terézvárosi polgári körben Szilveszter estélyén nagy mulatság volt, a­melyben részt vettek: Asszonyok: Ráth Péterné, Kállay Gyuláné, dr.Rózsa­,­völgyi Manóné, Bogyó Samuné, Morgenstern Jakabné- Staerk Sándorné, Löwenheimné, Szabó Sándorné, Ko­­vács Györgyné, Klug Lipótné, dr. Glück Sománé Weber Jánosné, Tóth Imréné, Gonda Lipótné, Staerk Izidorné, dr. Schnitzer Jakabné, Taussig Vilmosné, Koszterlitz Miksáné, Zsupmann Lajosné, özv. Engl Katalin, Radó Dávidné, Stern Józsefné, Steiner Gusz­­távné, Szekula Gyuláné, Kaiser Károlyné, Lőwy Dá­vidné, Parlagi Ferenczné, dr. Szegváry Lászlóné, Weisz Miksáné. Leányok: Ráth Aranka, Szabó Vilma, Korda Gizella, Morgenstern Rózsika, Lőwy Ida, Klug Mariska és Janka, Landsberger nővérek, We­ber Anna, Grosz Berta, Stern Vilma, Alpár Irén, Müller Eugenia, Bossányi Sárika, Fekete nőv., Kasznay Róza, Holczner Vilma, Lőwenheim Sarolta, Herczfeld Birike, Polgár Friczi, Kaiser nővérek, Alpár Helén, Weisz Erzsiké.­­ Az eperjesi társadalmi egylet deczember hó 30-án tartotta rendes évi közgyűlését, melynek fő­tárgyát Kubinyi Albert egyleti elnök jelentése képezte. A jelentés nemcsak az egylet életének múlt évi tör­ténetét adta elő hűen és részletesen, hanem kiterjesz­kedett az esztendőnek a hazai közéletben előfordult fontosabb eseményeire is. Különösen nagy hatást tett az elnök beszédének az a része, a­melyben a szabad­­elvűség terén történt fontos előhaladásról az egyház­­politikai törvényjavaslatok szentesítéséről, az azt ke­resztülvivő szabadelvű kormánynak és pártnak érde­meiről, valamint Wekerlének, Szilágyinak, Csákynak és Berzeviczynek Eperjes város díszpolgáraivá történt megválasztatásáról emlékezett meg s főképen az, a­mikor a szeretett legalkotmányosabb királyról szólott, ki a törvényjavaslatok szentesítése által hazánk és nemzetünk haladásának fő biztosítékát adá. A gyűlés tagjai felállva, szűnni nem akaró éljenzések között hallgatták végig a lelkesült szavakat és egyhangú lelkesedéssel tette magáévá az elnök azon indítványát, hogy az ezredéves országos ünnepély alkalmából az egylet ő felségének arczképét festesse meg. Dr. Hor­váth Ödön egyleti jegyző terjesztette elő azután a gyűlés többi tárgyait képező jelentéseket, zárszáma­dást és jövő évi költség előirányzatot, melyeknek letárgyalása után a gyűlés a választásokat ejtette meg. Megválasztatták elnökké : Kubinyi Albert, kinek, mint az egylet egy negyed század óta szakadatlanul mű­ködő kiváló elnökének érdemeit a gyűlésen külön méltatták és a gyűlés jegyzőkönyvébe megörökítették. Az igazgatóválasztmány tagjaivá : Kósch Árpád, Szinyei Merse István, dr. Schmidt Gyula, Gombos Alajos, Palugyay Gusztáv, Radvány Kálmán, Bielák László, Farkas Lajos, Villecz Kamil, Kovaliczky Mihály, Fuhrmann Andor, Beőr Kálmán, dr. Horváth Ödön és Duka Róbert választottak. A gyűlést fényes áldomás követte, melynél az egyletnek száznál több tagja vett részt s melyen az egylet jubiláns elnökét ünnepelték számos sikerült pohárköszöntőben. Tudomány és irodalom. — Természettudományi estély. A természettudományi társulat legközelebbi estélye jan. 5-ikén és 11-ikén pénte­ken esti 6 órakor fog megtartatni a vegytani intézetben (múzeum-körút 4), a­melyre a t. közönség ezennel meghi­­vatik. Ez alkalommal Nuricsán József tanár tart kísér­letekkel kapcsolatos népszerű elő­adást »a ch­evm­a szerepé­ről az igazságszolgáltatásban.« Belépti jegyek a társulat titkári hivatalában adatnak ki csütörtökön és pénteken dél­előtt 10—12 és délután 3—5 óra közt. Tanügy. — Intézeti jubileum. A sárospataki állami ta­­nitóképezde 1870. évi január 20-án nyittatott meg, mint az országnak első teljes (három évfolyamú) ta­­nitóképző-intézete. A képezde elöljárósága az intézett 25 éves fenállásának emlékére 1895. január 22-én d. e. 9 órakor az intézet nagytermében emlék-ünnepélyt rendez, melyre a tanügy iránt érdeklődő közönséget s az intézet volt növendékeit ezennel tisztelettel meg­hívjuk. Az ünnepély után az intézet nagytermében társas ebéd lesz, melyre január 10-ig jelentkezni le­het Közse István képezdei segédtanárnál. Az igazga­tó-tanács és tanári kar megbízásából: Zombori Ernőd a tanári kar jegyzője. Dezső Lajos tkp. igazgató. Törvényszéki csarnok. A karlóczai templomrablás ügyében Karlóczá­­ról táviratozzák, hogy a tetteseket elfogták és a lopott tárgyakat megtalálták. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. Ezredéves kiállítás. Déváról írják: Hu­­nyadmegye millenáris nagybizottságának báró Szentkereszthy György főispán elnöklete alatt tar­tott ülésében Pitsch Sándor megyei főszámvevő, mint előadó referált a megyei nagybizottság által kezdeményezett külön bányászati kiállítás érdeké­ben történt lépések felől. A nagybizottság a 4000 frt költséget a bányászati alapból fedezi. A megye néprajzi kiállításának rendezésére külön bizottság alakult. Trieszt forgalma. A trieszti kereskedelmi ka­mara statisztikai hivatala közzé teszi a hajózási forgalom és szárazföldi kereskedelem évi eredmé­nyét. E szerint 1894-ben ideérkezett 7430 hajó 1.626,324 tonna tartalommal (az előző évben 7845 hajó 1.574,911 tonnatartalommal); elindult 7446 hajó 1.613,595 tonnával (az előző évben 7843 hajó 1.576,966 tonnával). A szárazföldi kereskedelemnél a bevitel 6.924,458 mázsára rúgott (az előző évben 6.857,659 mázsa) és a kivitel 4.956,666 mázsára (az előző évben 4.806,580 mázsa.) Budapesti Áru- és értéktőzsde. Január 1. Értékü­zlet. (Ünnepi magánforgalom.) A mai ünnepi magánforgalomban az üzlet bécsi hírek követ­keztében lanyhább volt. Köttetett: Osztr. hitelrészvény 402,60—401.—. Magyar hitelrészvény —.—. Leszámítoló, bank —.—. Osztr.-magyar államvasut 397.75—397.50. Zárlat. Osztr. hitelrészvény 401.50 írton. Naptár. Szerda, januárius 2. Rerb. kat.: Makár. — Protest.: A sz. köny.­vt. — Börög­­fik­ovz. (deczember 21.) Julianna. — Zsidó: The­­beth 6. Nap­kel. 7 óra 30 p.-kor, nyugszik 4 óra 7 perczkor. — Hold kel: 10 óra 41 perczkor délelőtt, nyugszik : 10 óra 34 perczkor este. Miniszterek fogadnak : A belügyminiszter fogad d. u. 2 órától 3-ig. — A horvát miniszter fogad d. e. 10 órától d. u. 1-ig. Az elektrotechnikai tanfolyam megnyitása a technológiai ipar­­múzeumban. Nemzeti múzeum: Képtár, nyitva van d. e. 9 órától d. u 1 óráig. (A múzeum többi tárai megtekint­hetők 50 kr. belépti díj mellett.) Országos képtár az Akadémiában, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1-ig. Az egyetemi könyvtár nyitva d. e. 8 órától 12-ig és d. u. 3—8-ig. A múzeumi könyvtár nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3 órától este 7-ig. Magyar Történeti Képcsarnok látható a városligeti Műcsar­nokban, a Stefánia-úton, kedden, csütörtökön és va­sárnapon , október 1-től márczu­s 31-éig 2—6 óra közt. E napok délelőttjén s azon túl bármikor 60 kv beléptdij fizetendő. M. kir. technológiai iparmúzeum (VIII. ker. József körut 7. sz., saját palotájában), nyitva d. e. 9-től d. u. 1-ig és 8-tól 6 óráig. Magyar kereskedelmi múzeum. Az igazgatóság hivatalos órái (újévig még a városligeti iparcsarnokban) d. e. 9 órá­tól d. u. 2 óráig. A kereskedelmi muzeum tudakozó irodája és könyvtára (V. ** I. Akadémia­ utcza 12.) Nyitva hétköznapokon d. u. 9—12-ig, d. u. 3—6 óráig. Ünnep- és vasárnapon d. e. 9—12 óráig. 848/49-iki szabadságharczunk ereklyemuzeuma (Károly-körút 3. sz.), reggeli 9 órától d. u. 1-ig látható. Belépti dij 40 kr. A magyarok bejövetele óriási körkép a városligetben, meg­tekinthető esti 7 óráig villamos világítás mellett, 50 kr belépti dij. Az orsz. állatvédő egyesület közgyűlése az újvárosházán d. u. 5 órakor. Legyező kiállítás a Dréher-féle palotában (Kossuth Lajos­­utcza) megtekinthető díjtalanul egész nap. Téli tárlat a műcsarnokban, nyitva d. e 9-től d. u. 4-ig, — Este 5—9-ig villámfény mellett. Belépő dij 50 kr. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében (mú­­zeum-körut 4. sz. a.), megtekinthető d. e. 10 órától 12-ig. Az új országház nagy gipszmintája m­egtekinthető egy** nap jelentkezhetni az építészeti irodában Belépti díj 50 kr a »Jó szív« javára. A Nemzeti Salon állandó műkiállítása (VIII. ker. József­körút 45. I. eml.) látható naponta 9—9 óráig, az esti órákban villamos világításnál. Belépti díj 30 kr, pénteken 50 kr. Szabadalmi levéltár egész nap nyitva Fehérkereszt-egylet (saját épületében) Mozsár-atom 16 s-Am­beúcumi régiségek , odajuthatni Ó-Budáig a közúti vasút a Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán, Allélkért nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr Főszerkesztő: Tölzsdl Felelős szerkesztő: CS­ajádi Színházak és malangol. Budapest, 1895. szerda, január 2. Nemzeti SZín­háZ. n0tL?nf LBtalle­ mester.' Évi bérl. 1. sz. Havi bérűt t. sz Paraszt-lakodalom Erdélyben. Személyek : Czifra nyomorúság. Menyasszony Cantraller L. Színmű 4 felvonásban. Irta : Örömanya Hansné Csiky Gergely Örömapa Vincze Vőlegény Zolnai Személyek: _ Bályai Gusztáv Gyenes Allegória. Bella, húga Cs. Alszegi I. Hungária Jakabn­é Sodró Antal Egressy — Zsófia, neje L. Boér H. Kezdete 7 órakor. Eszter, rokona Hegyesi M. —.... *" “ Csorna Bálint Gabányi u. . . , Mártha) Meszlényi A NepSZHm­aZ. Klotild) Keczeri I. ________ Aurelia) leányai Györgyi. . . mintc Juczi ) Szohner O. B,aha Lu,za asszony nunt Luczi ) Halmi M. , Mádi Simon zilahi Szókimondó asszonyság. Poprádi Endre Náday (Madame Sans-GSne.) Tarczali Jenő Pálfi Színmű 4 felvonásban. Irta Murok Márton Pintér Victorien Sardou. Fordították: Zegernyei Fái és Makó. Parthénia Györgyné Az első felvonás személyei: ZegernyeiZe- Hübscher Blaha L. nobia Lányiné Lefébvre Kiss M. Mézesné Vizváriné Neipperg gróf Hab­onyi Hantos) irno- Latabár Fouché Solymosi Barna­­kok Dezső Tom­on Gazsi M. Tóbiás Sántha La Rousseste Agostoni B. Végrehajtó Mátrai Julie Erdei A. Becslő Abonyi Vinaigre ). Ferenczy Pinczér Faludi Vabcontrain ||Lubinszky _ Rissout ) | *a Beken Kezdete 7 órakor. Jolicoeur )­a Marton Mathurm Somogyi G. ........ „ ..... l-ső ) Tirnovai 2-ik ) szomszéd Tamási Várszínház. «£ ^ §£& E. - 9 ik (szomszedno j . . Nagy­béri.39. sz. Hűbéri l^sz. Vkövetkező felvonások A granadai éji szállás.­­ NapoleoT^^zirmai Regényes opera 2 felvonásban. Mária Luiza * * * Szerzette: Kreutzer Konradin. Mária Karolina P. Lukács J. Szövegét írta : Braun C. lovag. Erzsébet hgné M. Csatai Zs. Fordította: Bodorfi Henrik. Savari Fenyéri Személyek : A rovigoi hgné Vedress G. Egy vadász Takács Dépréaux Tollagi Gomez, pásztor Kiss B. Bulow asszony Siposné Gabriella Ábrányiné Engode kamarás Sántha Ambrozio Szendrői Jarám , ®zf°. Vasco,­ . . . Várady konstant Vertessi Pedro,­ pásztorok Ney B­­eroy Nánásy Ottó, gróf Juhász Cop­­­újvári TT, 7. Kezdete 7 órakor. Utána : Csárdás. M .. . Eredeti ballet 3-ik felvonása. KITT OppFStlaZ. írták: Mazzantini L. és Zárai — L. Zenéjét szerzette: Sztoja- AZ OPERAHÁZ ZÁRVA. Heti műsorok: Nemzeti színház. Csütörtökön : Sappho. (Évi bérlet 2. szám. Havi bérlet 2. sz.) — Pénteken: A dolovai nábob lánya. (Évi bérlet 3. sz. Havi bérlet 3. sz.) — Szombaton: Váljunk el. (Évi bérlet 4. sz. Hav bérlet 4. sz.) — Vasárnap: Vizkereszt. (II. bérlet­szünet.) M. kir. operaház. Csütörtökön : Az eladott menyasszony (A bérlet 2. sz. Havi bérlet 2. sz. Rendes helyárak.) Pénteken : Az operaház zárva. — Szombaton : A­­ bergi mesterdalnokok. (Évi bérl. 3. sz. Havi bérlet Rendes elvárak.) — Vasárnap: A hugenották bérlet 4. sz. Havi bérlet 4. szám. Rendes h­ázak.­ Várszínház. Csütörtökön : A proletárok. — Pénteken: Kirá és a Férjek iskoláját. — Vasárnap : Elektra. Népszínház. Csütörtökön : Fanchon asszony lánya, teken: Szókimondó asszonyság. — Szom­ — Vasárnap : D. u. Klári. Este: Sírok

Next