Nemzet, 1895. szeptember (14. évfolyam, 4676-4707. szám)

1895-09-05 / 4680. szám

Berlin, szept. 4. A »Vorwärts« ter­jedelmes vezérczikkben foglalkozik a német császárnak a Szedán-nap emlékünnepélyén tartott beszédével és konstatálja, hogy a császár kivételes helyzete tökéletesen meg­magyarázza beszédjének méltatását, de az, a­mit mondani akart, nem eléggé világos. Az említett lap felsorolja ama elvi ellen­téteket, melyek a szoc­iáldemokrata pártot a többi pártoktól elválasztják és felveti azt a kérdést, hogy mi köze a porosz gár­dának az említett elemektől való megsza­baduláshoz és mi értendő az ezen elemek leküzdésére megindítandó operácziók alatt. Csak nem fogják a gárdát egy törvényes eszközökkel küzdő párt ellen vezényelni. A lap végül felvilágosítást kér a császár beszédének e passzusára nézve. Pétervár, szept. 4. A lapok Vilmos császárnak szept. 2-án tartott felköszöntő­jéről szólva, kiemelik azt, hogy a német császár megemlékezett a franczia hadsereg vitézségéről és hogy a szocziáldemokrácziát erősen elítélte. A »Journal de St. Petersbourg« írja, hogy a beszéd nem csak Németországban fog visszhangra találni. A »Nowoje Vremja« a beszédnek Francziaországra vonatkozó részét illetőleg megjegyzi, hogy Vilmos császár hű maradt már a múlt évben meg­kezdett rendszerhez, hogy mindentől tar­tózkodni fog, a­mi a francziák önérzetét sértené. A »Petersburger Zeitung« azt véle­ményezi, hogy a császár fenyegetését a szo­cziáldemokraták ne vegyék csak úgy könnye­dén. A »Novosti« a beszédből azt követ­kezteti, hogy Németország el van hatá­rozva arra, hogy az 1870/71-iki háborúban szerzetteket minden áron megtartja. Bulgáriából. Szófia, szép. 4. Mint a »Szvobodá«-nak Rusztjukból jelentik, a rendőrség a fejedelmi palota közelében nőnek öltözött fiatal­embert tartóztatott le. A nála eszközölt házkuta­tásnál politikai tartalmú leveleket találtak. Ez esemény következtében a Ferdinánd feje­delem és neje tiszteletére tervezett fáklyás­menet a fejedelem kívánságára elmarad. Ruszcsuk, szept. 4. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Pr.« jelentése: Ferdinánd bolgár fejede­lem családjával együtt ma délután külön vonaton több heti tartózkodásra Várnába utazott. Eluta­­­zása egész csendben történt, sőt Várnában sem lesz hivatalos fogadtatás, mert a fejedelmi pár onnét egyenesen Euxinogradba megy. A miniszte­rek még itt időznek s valószínűleg holnap utaznak vissza Szófiába, a honnét az ország különböző vi­déki városait meg fogják látogatni. Az angol felsőházból. London, szept. 4. A felsőház az összes olva­sásban törvényjavaslatot fogadott el, a­melylyel az 1891. iv földbirtokvásárlási törvény XIII. fejeze­tének érvénye továbbra is kiterjesztetik. Holnap délután 2 órakor bezárják a parlamentet. Az örmény kérdés. Páris, szept. 4. Konstantinápolyból ideérkezett jelentések szerint a szultán el­fogadta a hatalmak feltételeit. Orosz tisztek Francziaországban, Páris, szept. 4. Zurlinden tábornok, hadügy­miniszter a külön küldetéssel megbízott Sragomi­­ero orosz tábornokot és a kíséretében levő tiszte­ket fogadta, kik mint orosz kiküldöttek jelen lesz­nek az ország keleti részén tartandó fegyvergya­korlatoknál. A kubai zendülés, Madrid, szept. 4. Egy kubai te­legramja szerint Linares tábornokot, a­kinek feladata volt egy élelmezési csapatot Santia­­goból Venta-Casenovába vezetni, Rabi ban­dái megtámadták. A harcz egy óra hosszat tartott. Az ellenség szétszóratott, hét ha­lottat hagyva hátra, köztük Riss vezért és Torres hadnagyot. Spanyol részről két tiszt és öt katona megöletett, 21-en pedig meg­sebesültek. Az élelmezési csapat másnap rendeltetési helyére érkezett. Havannában a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta az oda­érkezett két század lovasságot és egy zászlóalj tüzérséget. A madagaszkári expediczió. Páris, szept. 4. A kormány a kamara megnyitásakor 40 milliós póthitelt fog kérni a madagaszkári expediczió czéljaira. Közgazdasági táviratok:­ Sopron, szept. 4. Csornán a száj- és körömfájás járványszerűleg lépett fel. Belgrád, szept. 4. A belügyminiszter szigorú rendeletet intézett a kerületi prefektusokhoz, mely­ben az állategészségügyi rendszabályok szigorú fo­ganatosítására felhívja figyelmüket és egyúttal el­rendeli, hogy a helyi hatóságok vigyázzanak ar­ra, nehogy a Szerémségből a Dunán leúszó döglött sertéseket a viz a szerb partra ki­vesse. Marseillebe a második sertésszállitmány Jagodinából külde­tett el, (K. É.)­ ­­­ Szept. 4. Mai számunk mellékletének tartalma a következő: Az állami anyakönyvek. — Közgazdaság. Közlemények. Kőbányai sertés­ üzlet. Budapesti áru- és értéktőzsde. Kül­földi áru- és érték­tőzsde. — A hadgyakorlatok. Kaplitzból távirják. A harmadik hadgyakorlat a Johannisberg mellett, Wellenschintől keletre ért véget. Ő felsége dél­előtt 11 órakor a Johannis hegynél háromszor le­fuvatott, miáltal a kaplitzi hadgyakorlatok bevég­ződtek. Az uralkodó ezután Wellenschinbe lova­golt, a­hol Rainer főherczeg, Krieghammer had­ügyminiszter, Welsersheimb honvédelmi miniszter, Beck vezérkari főnök, a két hadtestparancsnok, to­vábbá a hadosztályparancsnokok, dandárnokok, a tü­zérségi felügyelő stb. voltak együtt. Őfelsége a jelen voltakhoz kegyteljes beszédet intézett és megelége­désének adott kifejezést. Röviddel déli 12 óra után az uralkodó Rainer főherczeggel és kiséretévé továbbá a külföldi attachékkal a wellenschini vasúti állomásra ment, a­honnan külön udvari vonaton Budweisba utazott. A miniszterek, a vezérkar, vala­mint Ferencz Salvator főherczeg, a­ki egy lovas ezredet vezényelt, visszatértek Kaplitzba. Az idő­járás pompás volt. Ezzel véget ért az első nagy hadgyakorlat, melynél maga ő felsége tette meg a szükséges rendelkezéseket, a­melyek eredményekben fényesen beváltak. Kaplitztól Budweisig az uralkodó szál­lásába vezető telefonvezetéket létesítettek, a­melyen át Beck báró táborszernagy, vezérrfőnök gyakran hosszabb időn át értekezett ő­felségével vagy a főhadsegédek egyikével a további intézkedések felől A­mi magát a hadgyakorlatokat illeti, ér­dekes, hogy épen azoknak, a­kik győzelmesen hatoltak előre, kellett a majdnem elviselhetetlen hőségben a legfárasztóbb menetelést végezni, mi­alatt különösen a számos erdőrészlet a gyors ki­fejlődés és mozdultak jelentékeny akadályának bizonyult. Ő felsége a mai hadgyakorlat alatt a főút mentén nézte a hadosztály kifejlődését, majd pedig csaknem az egész időn át lováról leszállva, a Johannisberg lejtőjéről szemlélte — ismételten használva távcsövét — az egész óriási küzdelmet, a­melyet onnan minden részleteiben áttekinthetett. E több órai ottidőzése alatt ő felségének ismé­telten volt alkalma az őt környező személyiségekkel László főherczeg balesetéről is beszélni, mi­közben felemlítette, hogy állapotáról jó híreket kapott. Ismételten említették a küszöbön álló stettini nagy hadgyakorlatokat is és megjegyezték, hogy azok a kőszegiekhez fognak hasonlítani, a­mennyiben ott is, mint Kőszegen hat-hat gyalog­hadosztály fog egymással szembeszállni, csakhogy Stettinben nagyobb számban fognak tüzérséget al­kalmazni. Ő felsége Oderberg, Boroszló s Posenen át Stettinbe utazik, hova az udvari különvonat 1. hó 9-dikén délután 4 órakor érkezik meg. Budweisből távírják. Ő felsége Rainer főherczeg kíséretében délután 1 órakor tért vissza a gya­korló térről. Az utczákon egybegyűlt néptömeg lelkesült ováczióban részesítette. Délután 3 órakor 60 terítékű udvari ebéd volt, a­melyen részt vet­tek Károly Lajos és Rainer főherczegek, Lichten­stein herczeg főlovászmester, Thun gróf helytartó, a külföldi katonai meghatalmazottak és a kiséret. Pontban délután 114­5 órakor ő felsége Károly Lajos főherczeg kíséretében a püspöki palotából a pályaudvarba hajtatott és az egész után az egy­begyült lakosság lelkesült ováczióban részesítette. A pályaudvarban bucsuzásra megjelentek: Raiba püspök, Lobkovitz herczeg, Schwarzenberg Adolf József herczeg, a kerületi kapitány, az alpolgár­mester, a külföldi katonai meghatalmazottak és mások. Ferdinand főherczeg, ki épen akkor érkezett meg a gyakorlótérről szintén jelen volt a pályaudvarban. Ő felsége elbúcsúzott az alpolgár­mestertől, köszönetet mondott neki a szép fogadás­ért, örömének adva kifejezést, hogy a lakosság mindent megtett a gyakorló csapatok támogatására. Azután ő felsége beszállt kocsijába és újból a kö­vetkező szavakkal búcsúszott el: »Rendkívül örültem uraim! Isten Önökkel! Ugyanezzel a vonattal utaztak még el: Rainer főherczeg és Thun gróf helytartó, ki az uralkodót az ország határáig kiséri. Az egybegyült sokaság Hoch és Salve kiál­tásai között robogott ki a vonat fél 5 órakor a pályaudvarból. Ferdinánd főherczeg rövid idővel azután az eger-bécsi gyorsvonattal utazott el Bud­­weisból. Károly Lajos főherczeg a Rothenhof kas­télyba tért vissza. Bécsből jelentik: Ő felsége este 9 óra 10 perczkor Budweisról ide érkezett és a pályaudvarból Schönbrunnba hajtatott. — Személyi hir. L­i­p­ó­t belga király tegnap este Champuninba érkezett. — László főherczeg állapota a délután folya­mán rosszabbra fordult, a­mennyiben a sebláz tünetei mutatkoztak rajta. A beteg mindazonáltal nyugodt s nem is sejteti borzasztó fájdalmait. Az orvosok a ma déli operáczió után a sebet már nem bolygatták s csak reggel fogják új kötéssel ellátni. Az orvosok véleménye szerint a beteg sé­rülése igen súlyos s valószínű, hogy hosszú ideig lesz kénytelen ágyat őrizni. A főherczeg fenséges anyja állandóan beteg ágya mellett van. József fő­herczeg, valamint József Ágost főherczeg nejével elutaztak a fővárosból.] — Frigyes főherczeg Sopron megyében. Frigyes főherczeg a Sopron megye északi felében tartott nagy hadgyakorlatokra Nagymartonba érkezett és ott marad a folyó hó derekáig. A főherczegnek és kíséretének a járásbíróság épületében készítettek lakást. — A montenegrói hadsereg­ Csetinjéből táv­írják. Az állandó hadsereget körülbelől a magyar honvédség mintájára szervezik. A legénység 3 hónapra fog gyakorlatra behivatni. A kaszárnya, a­melyet Csetlőjében most építenek, 600 ember befogadására rendeztetik be és igy mindig 600 katona lesz felváltva gyakorlaton. Eddig csakis a fejedelmi testőrség képviselte Montenegróban az újfaé fenteerejjel, — ill. Sándor Bosznia annektálásáról. Az új­vidéki »Branik« ismerteti a belgrádi liberális párti »Szrpszka Zasztavá«-nak egy czikkelyét, a mely nagyon melegen ajánlja az orosz kultuszt Szerbiában s neki zúdul Ausztria-Magyarország­­nak, mint Szerbia természetes ellenségének. Majc rátér az okkupáti tartományok sorsára s megnyug­tatja a szerbeket erre vonatkozólag, mert III. Sán­dor orosz czár megmondta egy ízben Risztics Já­nos volt régensnek, a­mikor szóba került Bosznia esetleges végleges annektálása: »Ez soha sem fog megtörténni! Bécsben ezt igenió tudják; e lépésük igen fatálisan végződnék!....« — A miniszterelnök levele. Az általános mun­kásbetegsegélyző pénztár e hő elsején ülte meg fenn­állásának 25-ik évfordulóját. Az ünnepélyre meghív­ták Bánffy Dezső b. miniszterelnököt is, a­ki azon­ban elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg. Erre vonatkozólag a következő levelet intézte az egylet elnökségéhez : Az általános munkásbetegsegélyző pénztár 1. elnökségéhez Budapest. Az általános munkás be­­tegsegélyző pénztár fennállásának 25-ik évforduló­ját ünnepelvén folyó évi szeptember hó 11-én" a ju­biláns ünnepélyre engem is szíves volt meghívni. Sajnálattal tudatom a tisztelt elnökséggel, hogy hivatalos elfoglaltságaim nem engedik, hogy a ne­mes czélu intézmény ünnepélyén megjelenhessek, tekintve azonban a humánus czélt, melyet ez intéz­mény maga elé tűzött, a betegsegélyző pénztár gyarapítására ezennel 50 frtot mellékelek s kívá­nom, hogy eddigi sikerdús működésük továbbra is a munkás osztály javára áldásteljes legyen. Haza­fias üdvözlettel Bánffy Dezső báró s. k. — Kállay útja Boszniában. Kállay Béni közös pénzügyminiszter hosszabb utazásáról, melyet a herczegovina - montenegrói határ mentében tett, visszaérkezett Ilidzsébe, ebbe a szép fürdőhelybe Szerajevo mellett. Gacskóban leszállt kocsijáról s lovon folytatta útját. Legelőször a Zelengora­­havasra hatolt föl s ott töltötte az éjt. Az­után a Szutyeszka-szoroson és Humon keresztül Basztasziba érkezett. Másnap Mesztrováczon ke­resztül Cselebicsbe ment, hol szintén meghalt. A rákövetkező nap a Csehotina völgyében Focsába ment, innen pedig kocsin Szerajevóba. Az út tele van a legnagyszerűbb hegyk­észletekkel, melyeknek vadregényességét emeli az a körülmény, hogy az utak sokszor szédítő mélységek fölött vezetnek, a hegyekbe vágva. Jobbra s balra 2000—3000 méter magas hegyóriások emelkednek, mint a Gyer­mitor, Vojnyák, Vlaszulya, Tovarnicza, Malyics s mások. A na­­gyobbára hóval borított, rovátkos hegyhátak és meredek sziklafalak, melyekről sok helyütt hegyi­vizek rohannak le dübörögve és tajtékozva, fensé­gesen vad látványt nyújtottak. A miniszter útjá­nak czélja első­sorban a határőri és közbiztonsági szolgálat megvizsgálása volt. A miniszter útja köz­vetlenül a montenegói határ mentén vonult el, a­hon­nan folyton le lehetett látni a montenegrói területre, sőt Cselebicsnél a török földre is. A boszniai és hercze­­govinai csendőrség nehéz és felelősségteljes köteles­ségét oly mintaszerűen teljesíti, hogy a minisztert a legnagyobb mértékben kielégítette. Azokon a járatlan területeken, a­hol századokon keresztül rablók garázdálkodtak, most a legnagyobb bizton­ságban utazhatik mindenki. A miniszter egész útja alatt a csendőrállomásokon érkezett s mikor kocsi­val nem lehetett utazni, a lovascsendőrök lovait használta. Kállay úgy a politikai hatóságoknak, mint a csendőrparancsnokságnak teljes elismerését fejezte ki a határterület állapota fölött, a mi a csendőrség érdeme. — Esterházy Miklós gróf betegsége. Tatáról távirják, hogy Eszterházy Miklós gróf tegnap dél­előtt egész jól érezte magát s a mellette tartóz­kodó két orvos, ama reményének adott kifejezést, hogy a gróf rövid idő múlva teljesen visszanyeri egészségét. Tegnap este azonban a gróf állapotá­ban rosszabbodás állott be. — Hymen. Szilassy Zoltán, a Köztelek felelős szerkesztője, f. hó 4-én esküdött örök hűséget Hege­dűs Rózsikénak, Hegedűs János dr., fővárosi orvos leányának. — Belgrádi dolgok. Belgrádból távirják, hogy a vranjai prefektus a városházát csendőrökkel vétette körül. Azonkívül elcsukatta a polgármestert és az összes városi tanácsosokat. A vranjai lakosság en­nek folytán tiltakozó táviratot küldött a királynak Biarritzba. — Drága másodvirágzás. A sopronmegyei ha­tóságok nagy szorgalommal keresik Hauer Károly alsó-szakonyi vendéglős feleségét, a ki ha öregecske is, de még szemre való és mikor búcsú nélkül vált meg az urától, jó csomó aprópénzt meg nagy bankót felejtett magánál. Hauert nem is annyira az asszony eltűnése, mint az eltűnt pénzösszeg bántja. — Szerencsétlenség a vadászaton. Csaknem végzetes kimenetelű szerencsétlenség történt, mint nekünk írják, tegnap a vácz-hartyáni pagonyban, hol Rudnay József nagybirtokos vejével, báró Andreánszkyval foglyokra vadászott. Az öreg Rudnay mélyedésben állott, míg veje a magas partról lőtt. Két foglyot el is talált, hanem apósa szintén sűrű serét lövést kapott arczába, épen szeme körül. A sebesültet lakására szállították, hol az előhívott orvos azonnal kiszedte az arczá­­ból a seréteket. — öngyilkos távirdatiszt­né. Pisztolydördülés verte fel ma este 8—9 óra között a Mosonyi-utcza első számú ház lakóit. A földszinten ugyanis Stan­­covics Jánosné, posta- és távirótiszt felesége, született Mayer Emilia, szivén lőtte magát és néhány percz múlva meghalt. A helyszínen megjelent mentők már csak a halált konstatálhatták. Körülbelül 9 órakor megérkezett Miskolczy rendőrfogalmazó is, a­ki a helyszíni vizsgálatot megtartotta. Mindjárt elsőnek a férjet hallgatta ki, a­ki, úgy látszik, nem igen sánkódott felesége halálán. A férj előadta, hogy ma délben összeveszett feleségével, mert az ebéd nem volt jól elkészítve. Az asszony visszafelelt neki, mire a férj háromszor arczul csapta. A feletti rabálatában, hogy feleségével mindig veszekednie kellett, elment a korcsmába sógornőjével s csak este hat óra után jött vissza onnan. Ekkor egye­nesen haza ment, ahol feleségével újra szóváltásba elegyedett. Az asszony erre dühösen a másik szá­jába vonult, ahol aztán később véget vetett életének. A szomszédok állítása szerint az öngyil­kos nő férje folyton veszekedett a beteges aszony­­nyal, a­ki ezért már többször hangoztatta, hogy véget vet életének. Ezt ma be is váltotta. — Az első polgári házasság Esztergomban,­­ Esztergomból távírják. Az első bejelentés ma tör­tént meg a városi polgármesternél polgári házas­ság kötésére. A bejelentést Kruplanicz Kálmán Esztergom megye főispánja tette meg arról, hogy leánya, Kruplanicz Aranka, egybe fog kelni Etter Dezső aljárásbiróval. A népszerű főispán e ténye a lakosság körében általános nagy örömöt keltett. Az esküvő október 1-én lesz.­­ A földtani intézet palotája, a melynek költségeire Semsey Andor ez év ápril­iasában 50.000 forintot adományozott, aligha fog a mille­­niumra elkészülni. Az államkincstár a maga részé­ről elvállalta ugyan a még szükséges, mintegy 100.000 frtnyi építési költség viselését, a fő- és székváros azonban a megfelelő telek kijelölésére még mindig késik. A földtani intézet már ez évi május hó 4-én átnyújtotta Kammermayer polgár­­mesternek azt az emlékiratot, a­melyben mintegy 2000 négyszögölnyi ingyen telket kér a fő- és székvárostól; ez az emlékirat azonban úgy látszik eltévedt a városházán. A fő- és székváros bizottsá­gilag kívánt meggyőződést szerezni, vájjon a m. kir. földtani intézet világhírű gyűjteménye, a­mely ez idő szerint a földmivelésügyi palota félemeletén és pinczeiben nagyrészt ládákba csomagolva hever, tényleg létezik-e? A bizottság azonban még nem tett semmit.­­ A budapesti szerb főkonzul állítólagos visszahivatására vonatkozólag jelentik, hogy a szerb mérvadó köroknak ily megkeresésről tudomásuk nincs. Ily lépésre nem forog fenn semmi ok, mert a jelenlegi budapesti főkonzul, ki a magyar mérv­adó körökkel a legszívélyesebb viszonyban áll, Bécsben töltött 10 évi időzése alatt sokkal kénye­sebb kérdéseket oldott meg, sem hogy a most Szerbia és Magyarország közt felmerült ügyben oly nyilatkozatokat tehetett volna, melyek gyanú­sítást tartalmaznak azon körök ellen, a­melyekke folyton érintkezik. — Pánik a temetésen. Sopronból irja leve­lezőnk. Szomorú temetés híre érkezett Ágfalváról. Ma temették Holzhofer korcsmáros szép hajadon leányát, a kit szépségéért és jóságáért imádott az egész falu. Ott is volt temetésén, a ki csak te­hette. Ép a főutczán vonult végig a hosszú halot­tasmenet­­ elől a czigány húzta, utána a koszorúk­kal megrakott halottas kocsi. A főutczai forduló­nál egy istállóból kiszabadult ló rohant a menet közé és rettentő ijedelmet okozott. Renner Péter ácsmester 6 éves kis­lányát leteperte és most már az is küzd a halállal. — Kápolna-Szentelés. Az angyalföldi tébolydá­ban ma szentelték fel az uj kápolnát. Az istentiszte­leten jelen volt az intézet több lakója is. Az ünnepség után dr. Oláh Gusztáv, az intézet igazgatója, lakomát adott a vendégek tiszteletére. — Mise alatt megmérgezett pap Boroszlóból távírják. A kriegheimi prépost megmérgezéséről jelentik továbbá, hogy a vízbe, a­melyet a prépost a korsóból a kehelybe öntött, nagymennyiségű strychnin volt keverve. A tett elkövetésével az az egyén van gyanúsítva, a­ki a 800 márka templom­pénzt elsikkasztotta. E sikkasztásoknak a prépost nyomára jött. Már előbb is tettek kísérletet, hogy megmérgezzék a plébánost, akkor azonban az igénybe vett méreg nem volt elegendő. — Tűz. Molnár István rákospalotai lakos paj­­tája ma délután ismeretl­en okból kigyuladt,­­ leégett. — A ferenczvárosi teherpályaudvar melletti erdőben ismeretlen tettesek felgyújtottak egy rakás tűzifát, a­melyet azonban a tűzoltóság nyomban eloltott. — Vasúti szerencsétlenség. Vasárnap éjjel Hamburg és Berlin között a vonatok kupéi rop­pant túl voltak zsúfolva. A konduktornak annyi volt a dolga, hogy az utasokat nem volt képes ellenőrizni. Csakis így történhetett az, hogy Büchen és Hagenow között egy állomáson, a­hol csak egy perczig áll a vonat, egy asszony kis gyermekével együtt ki akart szállni. De a vonat már megin­dult, az asszony ennek daczára kiugrott a kupéból, elesett és életveszélyesen megsebesült. A kis­gyer­meknek semmi baja sem történt. — Apróság. A diák vadászszerencséje. Lehmann diákot nagybátyja meghívta vadászatra. Lehmann boldogságtól ragyogó arc­c­al jött vissza a vadászatról. — Mit lőttél ? — kérdezték pajtásai. — Nem lőttem semmit. Hanem a vadászaton részt­­vett az öreg bankár is, a­ki még nem lőtt eddig verebet sem. A bankár ma egy nyulat ejtett el, és e feletti nagy örömében — harmincz forintot kölcsönzött nekem. A század végén. Vizsgálóbíró a betörőhöz: Ön azt mondja, hogy csak 300 frtot vitt el a feltört szekrényből, jegyzőkönyvében p­edig 400 forint van bejegyezve. Hogy lehet az ? Vádlott: Azon nincs csodálkozni való. Minden­esetre könyvvezetőm írta be tévesen a 400 forintot 300 helyett! — Francziaország története ezer szóban. Va­lamelyik amerikai heti­lap néhány héttel ezelőtt jutalmat tűzött ki annak, a­ki az Egyesült­ Álla­mok történetét száz szóval legjobban megírja. A párisi Figaro most ezt az eszmét felkapva, szintén pályázatot hirdetett Francziaország történetének ezer szóban való megírására, mert száz szó e czélra nagyon kevésnek látszott előtte. A pályázók, kéz­iratukat október elsejéig küldhetik be a Figaro szerkesztőségébe; a jutalom­díj ötszáz frank; a legelső feltétel az, hogy a mű lehetőleg teljes egész legyen. — Bölcskei Amerikában. Bölcskei Miklós, a Budapestről megszökött kereskedő, most tudvalevő­­en Amerikában éli világát. A jeles úr azonban Wiese Miklós név alatt ott sem tisztességes mun­kával keresi kenyerét, hanem azzal foglalkozik, hogy egy nem létező világlap részére hirdetőket keres, a­kiktől hat dollárt csal ki közvetítési dit­ejében. A newyorki osztrák-magyar konzulátus éveiben értesítette Bölcskei ü­zelmeiről a budapesti őkapitányságot és figyelmezteti a közönséget, hogy Bölcskei-Wiese Miklósnak ne higgyen, mert az közönséges szédelgő. — Visszakerülő műtárgyak. Az olasz kor­mány, mint Velenczéből távirják, összeállíttatja az ottani múzeumban levő és Dalmácziára vonatkozó okmányokat és műtárgyakat­­abból a czélból, hogy azokat Ausztria-Magyarországnak visszaadja. — Újra CSŐrepedŐS. Rövid idő alatt már har­madszor reped meg a káposztásmegyeri főcső. Ezúttal nem a Népszínháznál esett meg a baj, hanem a Váczi-körút és Podmaniczky­ utcza sarkán, a­hol este fél tizenegy órakor az emberek csak azon vették észre magukat, hogy vízben gázolnak. A helyszínére sietett tűzoltók és a vízvezeték kiküldöttei két órai erőfeszítő munka után a támadt nyílást betömték. A rendőrség részéről Miskolczy ügyeletes rendőrfogal­­mazó jelent meg. — Életunt ismeret­en. Sopronból távirják lapunknak. A savanyukuti kis erdőben ma egy férfi holttestét találták meg. A holttesten urias ruha volt s minden jel arra mutat, hogy az ön­gyilkos, kinek kilétét eddig megállapítani nem le­hetett, az intelligens osztályhoz tartozik. A rend­őrség lefényké­peztette a holttestet, a Elfogott CSaló. Sopronból távírják lapunk­nak. A helybeli Weitzer-gyár igazgatósága néhány nappal ezelőtt Kisczellbe küldte Rakoska Alajos fő­­munkását, hogy az odaérkező király részére berende­zendő lakást parkettázza. A kiküldött azonban nem fogott a munkához, hanem a benczéktől valami ürügy alatt nagyobb összeget csalt ki s megszökött. A rendőrség sokáig kutatott utána, míg végre ma dél­után el tudták fogni a szökevény csalót Gráczban, a­hova tegnap érkezett meg. — Rövid hír. A berlini »Vorwärts« 191. és 204. számait felségsértés miatt utólagosan elkobozták, a felelős szerkesztőt pedig ma reggel letartóztatták. Takáts Zoltán bim­pöre. Budapest, szept. 4. A budapesti büntető törvényszék vádtanácsa ma délután egy órakor döntött amaz előterjesztés dolgá­ban, melyet a Leszámítoló és Pénzváltó Bank, hiányzó 20.000 frtnyi kárának lehető biztosítása végett, a bírósághoz benyújtott. A bank képviseletében Győrffy Gyula úr,h a mint már említettük, kérvényt adott be, melyben kéri, hogy Takáts Zoltán dr., továbbá szülei Takáts Károly és Takáts Károly­né szül. Sarlós Emilia összes vagyo­nára, különösen az utóbbinak budai házára rendeljék el a fenyítő biztosítási végrehajtást. Kérvényében hivatko­zik Takáts Zoltánnak a rendőrség előtt tett beismerő vallomására, valamint Berecz Antalra, ki a szegedi börtönben történt minapi kihallgatásakor előadta, hogy a banktól sikkasztott pénzből 20.000 forintot Takátsnénak adott át, így hát az asszony is bűnré­szes lévén, a biztosítási végrehajtásnak ellene is van alapja. A több melléklettel felszerelt kérvényt kiad­ták egy előadó bírónak, de mielőtt a bíróság döntött volna felette, Visontai Soma dr. védő, úgyis mint a Takát­sné képviselője ma délelőtt terjedelmes előterjesztést nyújtott be a törvényszékhez. A védő hosszasan foglalkozik a sző­nyegen levő bünpörrel, melyet a maga álláspontjából világit meg s arra konkludál, hogy védencze ártatlan. Azután hivatkozik a Kúria 69. sz. döntvényére, mely megengedhetetlennek tartja, hogy a vizsgálat mai stádiumában a biztosítási végrehajtásnak helyet adja­nak. Hangsúlyozza továbbá másrészt Takátsné bün­tetlen múltját s azt, hogy ő, mint férje, Takáts Károly kimutatták a vizsgálóbíró előtt, hogy minden vagyonukat, közte a budai házat is, becsületes uton szerezték. Ezzel szemben utal arra, hogy a terhelő vallo­más Berecz Antaltól, a most is raboskodó sikkasztótól ered , csupán e nagyon is kétes értékű vallomásra támaszkodik a bank, a­mikor kezét a Takátsné va­gyonára akarja rátenni. A védő szerint ugyanis kép­telenség, hogy egy anya, a­ki hozzá úriasszony, ott üljön a nyílt sétatéren s arra várakozzék, hogy az állítólag fiával sikkasztott pénzt a czinkostársak oda neki elhozzák. Azt hiszi, hogy már az első perczben mesének tűnik fel ez előadás minden kriminalista előtt, mert nem-e valószínűbb s kevésbbé feltűnő az, ha a sikkasztott pénzből maga Takáts Zoltán veszi át a neki járó részt, ha ugyan egyáltalán lett volna része abban ? A­mi Takáts Zoltán dr.-nak a rendőrség előtt tett beismerő vallomását illeti, annak semmi súlya nincs addig, míg azt a bíróság előtt folyó bűnvizsgá­­lat nem aprobálja. De az ott tett beismerésnek ma­gyarázata is van, melyet a bíró méltányolni tud. Ta­­kás Zoltán dr. azt hitte, hogy anyját is letartóztat­ták. Vissza akarta neki adatni a szabadságát s ezért a szüleivel leggyöngédebb viszonyban élő fiú, az erkölcsi kényszer hatása alatt magára vette a bűnt, melyet el nem követett. Az előterjesztés azzal végződik, hogy a bíróság tudni fogja, mily értéket tulajdonítson az ily körülmények közt létrejött beismerésnek s mennyit ér a rab Be­recz Antal vádolása s igy a törvényszék, elutasítván a bankot, nem fogja elrendelni a kért végrehajtást. Ez a két beadvány feküdt ma a vádtanács előtt, melynek elnöke Zsitvay Leó, előadója Ruttkay István és szavazóbirája Lenk Gyula volt. A bíróság hosszasan tanácskozott a kérdés felett s végül, arra való tekintettel, hogy veszélyt igazolva nem lát, Visontai Soma dr. előterjesztését fogadta el s a banktól kért zárlatot és biztosítási végrehajtást nem rendelte el. A törvényszék határozata főkép arra van alapítva, hogy Takáts Zoltánnak a rendőrségnél tett beismerő vallomása egymagában véve nem bizonyíték a bűnösség mellett. A vizsgálóbíró egyre folytatja a kihallgatáso­kat, s a­mint tegnap, ma is foglalkozott a szenzácziós bűnpör szereplőivel. A lefoglalt postautalvány-szelvé­nyek között, a­melyeken Bereczék a börtönbe pénzt kaptak, van egynéhány olyan, hogy raj­tuk feladóként ez a név áll: özv. Berecz Kál­mánná. A gyanú az volt, hogy ez utalványokon levő írás a Takátsné kezétől ered. E körülmény tisz­tázása okából a vizsgálóbíró próbaírást csináltatott Takátsnéval, a­mely azt az eredményt mutatja, hogy mindenesetre más írta az utalványokat. A vonások olyanok, mintha női kéz vetetette volna papírra, de mert nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy elferdített írással áll szemben a vizsgálat, Takáts Zolánt is alá fogják vetni ily próbaírásnak. A készülő kiállítás Budapest, szept. 4. A kiállítási főbejárók. Az Andrássy­ úttal szemben eső kiállítási főbejárónak Fr­émer Lajos tervei szerint való kivitelével az országos bizottság alelnöke Vörös László államtitkár nyilvános pá­­yázat után Neuschlosz Ödön és Marczel czéget bízta meg; a főbejáró költségeit 16.000 forintban állapította meg az igazgatóság. A második főbe­járó helyén Kolbenheyer Viktor műépítész pálya­nyertes tervei szerint a Gregersen G. s fiai elég építi 7500 frt költséggel. A harmadik főbejáró a Stefánia út és István út sarkán lesz mintegy csi­nosabb székelykapu utánzata. Ezenkívül lesz még bejáró a kiállítás területére az Erzsébet királyné ut­­jánál szemben s az ártézi fürdő mellett. A kerin­t­és létesítésével párhuzamosan építik föl a mellék­bejárókat is, úgy hogy a kiállítási terület még ez év folyamán teljesen el lesz zárható. A közös hadsereg vasúti kocsijai. A közös­adseregnek, a honvédségnek és hadi­tengerészet­­nek olyan teljes, minden irányban áttekinthető kiállítása még soha sehol nem volt, mint a­milyent a jövő évi kiállításra rendeznek. Tizennyolcz csar­noka lesz a hadseregnek s ezek már mind annyira igénybe vannak véve, hogy a hadsereg számára fölszerelt vasúti kocsik bennük helyet nem talál­nak s igy a közlekedési csarnokba kerülnek. Két ilyen vasúti kocsit mutat be a közös hadügymi­nisztérium, egy betegszállító és egy konyhakocsit. Mind a kettő a magyar államvasutak gépgyárában készült s a budapesti hadtestparancsnokság szerel­teti föl. A kiállításon már ki is jelölték a terüle­­tét a két érdekes vasúti kocsi számára.

Next