Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)

1895-11-01 / 4739. szám

8­­­1 — Szibériából. Oroszországban megtörtént gyakran, hogy a kormány elítélt embereket szám­űzött Szibériának egyes faluiba, a­melyek ott vol­tak ugyan a mappán, de tényleg már nem létez­nek. Az is gyakran megtörtént, hogy Szibériának egyes vidékein új falukat fedeztek fel, a­melyeknek létezéséről a hatóságok előbb mit sem tudtak, így aztán sok száműzött elvész a nyilvántartás alól, viszont némelyik a kimutatásokban 150 évig is figurál, holott a szerencsétlen már vagy 100 év óta elpusztulhatott. Az ily nem nyilvántartott szám­­űzöttek néha összeállanak és maguk csinálnak egy falut. Ilyen hirtelen támadt falukat sokat találtak már Szibériának egyes elhagyatott vidékein. Ezek az emberek minden egyházi és közigazgatási fel­ügyelet és rendszer nélkül élik ott le világukat. De azért maguk között erősen vallásos érzésűek. Az írás és az olvasás tudománya pedig nem rontja a kedélyüket. — Gyengéd közönség. A brisztoli Princess­­színházban a napokban a közkedveltségű Chute asszonynak volt a jutalomjátéka. Az első felvonás­ban, a­mint a jutalmazott a színpadra kilépett, egetverő tapsokkal fogadták és egy kék díszítéssel ellátott kis ágyacskát nyújtottak fel neki a zene­karból a színpadra. A meghatott karnagy a »maga részéről egy ezüst »czuczli«-val kedveskedett a sugólyuk tetején keresztül. A második felvonásban kapott a nagy ária után egy kis bölcsőt, aztán az apróbb jelenetek után következtek a díszesnél dí­szesebb pelenkák, ingecskék és nadrágocskák. Végül ■ pedig ünnepélyes fürdőkád átadás volt. Hogy a közönség a művésznő iránt miért fejezte ki ily mó­don a maga gyengéd figyelmét, ennek indoklása alól felmentve érezzük magunkat. — Megfagyott az országúton. Sopronból táv­­írták. A Horvát-Zsidány és Kőszeg közötti úton egy tisztességesen öltözött, jól táplált férfi hullája találtatott. Zsebében levelet találtak, mely Szekszár György szerencsi lakosnak szólt. A személyazonos­ság eddig nem volt megállapítható. Az orvosi vizs­gálat szerint az idegen hideg esőtől átázva, az út­­szélen összerogyott és reggelre megfagyott. — A Marlborough-Vanderbilt házasság. Mióta az a nagy házasság bizonyos, azóta minden rész­letét apróra megbeszélik az amerikai, s utánuk az európai lapok. A legújabb és nagyfontosságú hí­rek a következők: Vanderbilt kisasszonynak nem lesznek nyoszolyó-leányai, mert családjainak min­den nőtagjával feszült viszonyban áll, idegeneket pedig nem akar megtűrni maga mellett. A másik hír nem annyira érdekes, mint abszurdum. Hogy a német császár fölajánlotta a fiatal párnak egyik császári kastélyát, a mézeshetekre. Erre ugyan várhat az ifjú pár. — A japán-kínai háború tanulságai. Egy franczia hadászati lapban, a Revue d’Artilleries-ben Du Vigneaux érdekesen állítja össze azokat a ta­pasztalatokat, melyeket a tengerészet vonhat a japán­­kínai háborúból. Figyelmeztet arra az általános jelenségre, hogy maga a hajótest keveset szenve­dett, annál többet azonban a fölépítm­ény, az ár­­boczok, kémény, forgótornyok stb. A h­ajóépítés ezentúl tehát e fölépítményekre a lehető legköny­­nyebb, legolcsóbb anyagokat használja, hogy könnyen lehessen pótolni. Fő a hajó gyorsasága, e mellett a pánczél nélkülözhetőbb. A sarkantyú a lefolyt háborúban kevés szerepet játszott, a torpedóval pedig — úgy látszik — sem a kínaiak, sem a japánok nem tudnak bánni. — Sőt a kí­naiak a nekik alkalmatlan torpedókat, min­den teketória nélkül a tengerbe dobálták. A kézi fegyvernek sem sok hasznát vették, annál job­ban azonban a golyószóróknak és gyors tüzelő­ágyuknak, melyek a fedélzeten nagy pusztítást tet­tek. Nagy szerepet játszott a tüzérség is, s mivel a japánok tüzérsége jobb volt, győztesek is ők vol­tak. Egy 32 c­entiméteres gránát egészen átfúrt egy kínai hadihajót, viszont egy 30,5 c­entiméteres ■ kínai gránát egyszerre leszakította a »Matushina« japán hadihajó forgótornyát, egy másik golyó be­hatolt e hajó ágyúparkjába, s mikor fölrobbant, megölt s megsebesitett nyolczvan embert. A hyd­­raulikus készülékek is megtagadták a szolgálatot. A csata hevében kézzel kellett igazgatni a legna­gyobb ágyukat. — Egy község forrongása. A »M. Híradó« írja a következőket: Tenke, Bihar megyei község, ez idő szerint olyan botrányok színhelye, hogy a hatóság részéről a személybiztonság érdekében rend­kívüli intézkedések váltak szükségessé. Az előzmé­nyekről a következőket írhatjuk: Körülbelül két héttel ezelőtt történt, hogy Prikkel Gyula ottani aljárásbírót, Rózsa Endre, egy­ tenkei fiatal­ember, kit az aljárásbiró előzetesen durván megtámadott, többször arczul verte. Prikkel a szenvedett sérté­sekért nem vett lovagias elégtételt, hanem törvé­­nyes följelentést tett Rózsa ellen. Hogy azonban ellenfelét lehetetlenné tegye a kaszinó panasz­könyvébe ellenfele­­ tisztességére vonatkozó nyi­latkozatokat irt be és kérte azok alapján Ró­zsának a kaszinó kebeléből leendő kizáratá­­sát. A panaszkönyvbe irt alaptalan vádakkal nem kevesebb, mint négy lovagias ügyet provokált a kaszinó tagjai között, a­kik azonban a tárgyalások során meggyőződtek, hogy csak­ Prikkel intrikái bőszítették egymásra s azért valamennyien köve­telték Prikkelnek a kaszinó kebeléből leendő kizá­­ratását. Ez szolgált alapul annak, hogy Prikkel ez időtől kezdve különböző eszközökkel kísérletet tett, hogy egyesek és családok becsületét tönkre tegye, minek következtében a kaszinó választ­mánya tagsági jogát felfüggesztette s mert félnek, hogy az aljárásbiró gyűlölködő és bosz­­szuálló természetének megfelelőleg sok kellemet­lenséget fog még Tenkének okozni, küldöttséget szándékoznak meneszteni az igazságügyi miniszter­hez, mely Prikkel áthelyezését kérelmezte. És mi­után már többeket este ismeretlen egyének az utczán megtámadtak s azok csak revolverlövésekkel bírták magukat megmenteni, a hatóság a csendőröket vá­rosi éjjeli szolgálatra berendelte, a­kik minden em­bert, a­ki este 9 óra után lámpa nélkül jár, be­kísérni tartoznak. — Renitens község, Nyíregyházáról távírják . Napkor község a megyéhez érkezett határozat sze­rint, a szentesített egyházpolitikai törvénynyel szem­ben állást foglalt. Kovács Mátyás római katholi­­kus plébános azt indítványozta a községi képvise­letnél, hogy a belügyminiszter intézkedéseit, neveze­tesen a kinevezett anyakönyvvezetőt, ki náluk jegyző, tiltsák el a hivataltól és a dologi kiadáso­kat is tagadják meg. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Mikecz alispán szigorúan fogja megto­rolni e határozat­hozatalát. «— A gyilkos márki, Nagve márki bünperé­­nek tegnap megtartott negyedik napjának tárgya­lásáról Párisból a következőket távirják: A mai tárgyalás elején a fiatal Menaldo el­torzított holttestének megtalálására vonatkozó ira­tokat olvasták fel. Halászok találták fel a holttes­tet és azonosságát soha nem lehetett megállapítani. Csak később sikerült ez fényképek és Menaldo harisnyáinak monogramjája alapján. Egy okirat felolvasása különösen nagy izgalmat keltett a hall­gatóság körében. E szerint, mielőtt az olasz hatóság megérke­zett volna, olasz halászok feleségei egy asztalra terítették ki a holttestét, fehér lepedőkkel takarva be és körötte térdepelve imádkoztak lelki üdvéért. A teremben levő hölgyek zokogásban törtek ki. Mikor a fiú arczképét akarták felmutatni, Nagve márki igy szólt: — Nem tudom, minő inczidenst akarnak elő­készíteni? Ha megmutatják nekem Menaldo fotográ­fiáját s annak látásánál nem érzékenyedem­ el, azt fogják mondani, hogy kegyetlen vagyok, ha pedig megrendülök, képmutatónak mondanak. De hát mit akarnak ? Elnök: Ön úgy fogja magát viselni, a­hogy jónak látja. Különben is elég önuralommal rendel­kezik magatartásánál. Nagye • Magatartásom az ártatlanságé, ez min­den. (Mozgás a hallgatóságban.) Menardot úgy te­mették el, hogy azonosságát sem állapították meg és az csak a múlt évben történt meg, azon vizsgálat során, melyre Nayve márki feljelentése adott okot. Elnök: Az olasz igazságszolgáltatás meg volt győződve, hogy bűntény forog fenn és ebben a vé­leményben volt a franczia vizsgálóbíró is. Nayve: Igen és mindez azért, folytatta siró hangon, mert nem én tettem a dologról feljelen­tést. Én, mint természetes gyermek, nagyon jól tudtam mily fájdalmas egy anyára, ha kénytelen a köteles tiszteletet nélkülözni. Én gyermekeimet meg akartam óvni e fájdalomtól. Ismétlem, hogy minden apa érteni fogja eljárásomat. Esküszöm !, esküdt urak, hogy egyes egyedül a feleségemre való tekintet vezetett. Elnök: De Francziaországban sem tett fel­jelentést ! Nayve: Ugyanabból az okból, mint Castella­­mareben. Elnök: De feleségének sem mondott igazat! Nayve: Elmondtam Madame Nayve-nek, hogy mi történt, de most, hogy vádol, ő természetesen nem fog igazat mondani. A márki ezután gyermekei nevelőjét vádolja azzal, hogy több aktadarabot eltüntetett. Bourgesból távírják. A Nayve márki elleni perben a vádlott felesége nyugodtan azt vallja, hogy férje Nayve márki az ő fiát Menardot meg­gyilkolta. (Élénk mozgás.) — Párbajozó borbélyinas. Major Gyula 17 éves borbélyinas múlt hó közepe táján megismer­kedett a József­ utczában szolgáló, szép Varga Ma­riska szobaleánynyal, a­ki kezdetben vonzódott a féltékeny természetű legényhez. A házban lakó­diákok közül Müller Kálmán is észrevette a szemre való leányt, a­mi a szerelmes borbélyt nagyon fel­bőszítette. Hétfőn Varga Mariska, a­kinek a sze­relmes borbélyinas többször szemrehányást tett, ki­jelentette, hogy megunta a féltékenykedést, szereti a diákot és felszólította Major Gyulát, hogy hagyjon neki békét. Ez volt oka annak, hogy a borbély­inas a József­ utczában tegnap este megleste a diákot és „lovagias elégtételt" kért tőle. A diák azonban nevetve elutasította a mindenáron pár­bajozni akaró borbélyt, mire ez forgópisztolyát előrántva, a diákot le akarta lőni. Mielőtt azonban szándékát kivihette volna, Müller kiragadta a pisz­tolyt kezéből. Eközben azonban a revolver elsült és a golyó a falba fúródott. A pisztoly dördülésre a lakók összefutottak, mire a borbélyinas kereket oldott. Ma tették a feljelentést ellene a rendőrségnél. — Ellopott részvények. Hugyecz András szabómester, mikor ma délben gyár­ utczai lakására hazajött, legnagyobb ámulatára észrevette, hogy a szekrényét föltörték és kilopták belőle 32.179. számú villamos vasúti részvényét, valamint a 6243 és 7000 számú Tarnóczy tűzoltó­szer­gyár kötvé­nyeit. Gyanúja Tuncsik Antal nem legényére esett, a­kit már többször rajta ért kisebb lopáson. A rendőrség kihallgatta a gyanúsított szabólegényt, de ez mindent tagadott. — Melba asszony pere. Melba asszony be­­pörölte a chicagói »Times«-t, 650 ezer franknyi bánatpénzt követelve. A nevezett lap ugyanis azt írta róla, hogy chicagói tartózkodása alatt bizalmas viszonyban volt a város viveur-jeivel. — Hirdetések vasúti jegyeken. Évenkint 35 millió vasúti jegy fordul meg az utazó közönség kezén hazánkban s mindezek csak a magyar államvasutak állomásain adatnak ki. E roppant összegű jegy­forga­lom, egy beérkezett indítvány értelmében, most kama­­tozólag fog kihasználtatni. A jegyek hátsó lapjára ugyanis üzleti hirdetéseket fognak nyomatni. Ebből az eddigi számítások szerint 180,000 frtnyi , tiszta haszon vár az államvasutakra. — Főző-iskola. Zilahy Ágnes asszony a millen­niumi évre főző és gazdaasszony-képző iskola fel­állítását tervezi. Zilahy Ágnes asszony nagyobb kül­földi tanulmányútra­ készül, hogy a külföldön fennálló gazdaasszony-képző intézeteket tanulmányozza és a lá­tottakat itthon érvényesítse. E­dzésből tegnap Wlassics miniszternél járt, ki e czélra a jövő évi budgetbe már négyezer forintot vett fel. — Karambol-verseny. A budapesti karambol­kor helyiségében (Elite-kávéház Kerepesi-út 20.) Kerkan Hugó, a hírneves hamburgi billiárd művész, Adorján Gyulával karambol-matchet fog játszani. 1200 karam­bolra, az amerikai keret (cadre) játszma szerint. A verseny november 1-én 1/16 órától 8-ig és 9-től 11-ig fog tartani. — Századvégi bál: Biarritzban Yturba és Beisz­­tegni herczegnék bált rendeztek. A szeretetreméltó háziasszonyok a vendégeket a kocsiszínben helyezték el és a fiatal párok tánczoltak egész éjjel. A fényes vacsorát az istállóban költötték el a pazarul megrakott jászolók mellett. Egy csomó herczegné és igen sok más arisztokrata vett részt a szellemes háziasszonyok »estély«-én. Azt, hogy a bál lefolyásának ideje alatt a lovakat nem helyezték-e el a bondok­okban, nem em­líti forrásunk. — Rövid hírek. Az országos magyar gyorsíró egyesület november 2-án délután 2 órakor a németvölgyi temetőben Markovits Iván sírjánál gyászünnepet rendez. — Torpedón­a­­szádok építésére első részletül két milliót fognak a jövő évi költségvetésbe Németországban beállítani. — Földrengés volt ma reggel 5 és 6 óra között Michiganból Luisianáig és a Missou­ritól Pennsylvaniáig; a házak inogtak, több ké­mény bedőlt, de emberéletben nem esett kár. féli kara r/Kkcsma, kö­zvény, t 8 c­h­­­a s stb. ellen. Szt. Lukácsfürdő része.-társ. BOUAPI­ST. Kénes iszap-fürdő, douchotmassage, iszapb rogatások hűlés veszélye nincs, m­est a szállodák és fürdők egy fűtött épülettömböt ké­peznek. Olcsó prisio. Lift és hordf­ókok, nehéz betegek számára felvonó a­­Íz­ben. I'rospectust küld az, igazgatóság* Székes­fővárosi vigadó. A küszöbön levő évad alkalmából van szerencsém a magas uraságokat és a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a bérletemben levő I. emelet­i széftermeit megnyitottam, hol ezidőtől kezdve diszlakomák, esküvők és társas összejövetelekre megrendelé­seket elvállalok. A félemeleten e czélra egy külön, teljesen új konyhát rendeztem be, és hivatkozva az eddig elért kitüntető­ elismerésre, iparkodni fogok úgy ízletes ételek, mint valódi italok és előzékeny kiszolgálás által minden igénynek megfelelni. A nagy­közönség érdekeit is megóvandó, egy igen czélszerű ellenőrzést létesítettem a bálok alkalmából felme­rülni szokott visszaélések ellen. A farsang beállta előtt egyszersmind a vigadó termeire is becses figyelmüket kérem az illető körök­nek, mely­­ alkalommal ismételten kijelentem, hogy elvem a vigadót minden alkalomra minden társadalmi kör­nek hozzáférhetővé tenni. Kegyes pártfogásukat kérve, maradtam a magas ura­­ságok és a nagy­közönség 6269 alázatos szolgája ECKEVÁRY GÉZA a székes­fővárosi vigadó főbérlője. ETABLISSEMENT MPERIAL V­áczi-körút 48. Igazgató: Fischer Mór. Rendező: Aalbach J. Ma, nagy népszerű délutáni előadás új műsor K­EZDETE DEAKOE MI Esti előadás Három bohózat szenzáczionális nevető siker!! drasztikus bohózat. Nappali pénztár Rotter Teréz szivartőzsde »Hotel Baris« Váczi-körut 25. sz. a., Pinkusz Róza szivartőzsde Váczi körút 36., Jung Rujza szivartőzsde Váczi-körút 25 Siővsk­osi Vigad Vasárnap, október 27-től november 3-ig naponta, este fél­­ óraikor nagy előadások Homes&FEY 1 > , V V ÍZ Wl* O R T I. kisasszony. CSODÁK. Titokzatos­ kísérletek a pszichológia, anamneutika, akarat befolyásolás, spiritizmus, gondolatátvitel és szomnabulizmus köréből. Számozott helyek ára 2 és 1 frt., második hely 50 kr. Jegyeladás Meye­r és Véri dohány-tőzsdéjében, Váczi-utcza. 10725 -a­,"apa,3^———— — ireiefve-k­ateflié" ma 1835 november hó­l-jén pénteken a halottak emlékére nagy alkalmi hang­versenyt rendez a népszínház teljes férfi­karának közreműködésével. Műsor: 1. Gyászkardál Egressi Bénitől előadja a népszínház teljes férfikara. 2. »Ave­ Mária« Beinbergtől énekli Drechsler Jenő ur a m. kir. operaház tagja. 3. Veni Creator-Dal Kinghinitől énekli Weidner Anna urhölgy 4. Ima Énekli Drechsler Jenő ur, a m. kir. operaház tagja. 5. »Éltem fő üdve.« Dal Kneifeltől énekli Renée Paula úrnő 6. Lamentatio, (Seremiás siralmai) Előadja, a népszínház teljes férfi kara. A tenor-szólamot énekli S Mihályi Ernő ur a népszínház tagja. 7. »Pie Jesu« Dal Beethoventől, énekli Weidner Anna urhölgy 8. Alkalmi költemény. A halottak emlékéért. Szavalja Bakó László úr a nemzeti színház tagja. 9. Gyászkardal Káldy Gyulától előadja a népszínház teljes férfi kara. 10. »Ave­ Mária«, Dal Proch Henriktől, énekli Renée Paula úrnő. 11. Kardal Zsaskovszkytól előadja a népszínház teljes férfi kara. 12. »Ases halála« Griegtől, orgonán előadja Schweida Rezső ur. Kezdete délután 4 óra 30 perczkor illő fizetése 4­­óra 6 forint. Tudomány és irodalom. — Házassági törvények. A házassági jogról, a gyermekek vallásáról és az állami anyakönyvekről szóló törvények és rendeletek. Jegyzetekkel és utalá­sokkal ellátta dr. Gallia Béla. Az egyházpolitikai tör­vényekről már több könyv jelent meg, a Gallia-féle azonban az első teljes gyűjteménye ezeknek a törvé­nyeknek és a reájuk vonatkozó miniszteri rendeletek­nek. Megbecsülhetetlen kézikönyvül szolgál a gyakor­lati jogásznak, az anyakönyvvezetőnek, közigazgatási tisztviselőnek és úgy, mint a nagy­közönségnek, a­kiknek mindegyikére nézve nagy jelentőséggel bír az, hogy a házassági jogot, a gyermekek vallását és az állami anyakönyveket szabályozó törvények mellett ugyanabban a könyvben mindjárt feltalálják az összes mai napig kibocsátott rendeleteket is. A törvények el vannak látva a keresést megkönnyítő széljegyzetekkel, továbbá szakszerű utalásokkal és magyarázatokkal, melyek az illető törvényhelylyel kapcsolatos más tör­vényhelyeket és rendeleti intézkedéseket tüntetik fel és egyúttal rövid, világos magyarázatokat tartalmaz­nak, miáltal a törvények egész rendszerének megérté­sét és gyakorlati alkalmazásukat megkönnyítik. Végül részletes tartalomjegyzék és teljes kimerítő tárgymu­tató van csatolva a könyvhöz, melyek csak emelik annak hasznavehetőségét. r—r r~f r— f VX. 1)1?6&i '•rv'e^ &'jhs c.*2­?l.c r ~a. — Rendőri hírek. Tol­vaj cselédleány. Valusek Antónia Károly­ körúti házmesterné lakásán ma délután egy 22 — 23 évesnek látszó cseléd jött be, a­ki szállást kért. A házmesterné megkönyörült rajta és szállást adott neki. De mikor este a leányt kereste, nem találta sehol. Hosszat sejtve megnézte szekrényét, s észrevette, hogy több értékes arany és ezüst holmija tűnt el. A rendőrség kutat a tolvaj cseléd után. — S­z­e­r­e­n­c­s­é­t1­e­n á­­ járt kocsis. Kótai Mihály véletlenül leesett kocsijáról s oly súlyos sérü­léseket szenvedett, hogy rövid idő alatt meghalt. — Ön­gyilkos munkás. Kvarda János pamutfonógyári elő­­munkás ma délután felakasztotta magát. Érdekes a mi a háziasszonyainkra nézve, hogy rövid idő alatt oly nagy forgalomba jöttek Sirius golyók. (Baron Miklós szabadalma.) E sirius golyók nagyon megfelelnek a várakozásnak, a mennyiben az előkelő szalonokban épen úgy mint bárhol másutt már napról-napra nagyobb kelen­dőségnek örvendenek. Bővebbet a mai hirdetésünk. A készülő kiállítás. Az 1848—49-es honvédegyesületek millennáris bizottsága november hó 2-án, délután 4 órakor a közp. honvédbizottság irodájának helyiségében ülést fog tartani. Tamigy. . . Az iskola­orvosok és egészségtan-tanárok tanfolyama ma délután az izraeliták siket-néma inté­zetét látogatta meg tanulmányozás szempontjából. A tanfolyamot ezúttal dr. Rigler egyetemi tanársegéd kalauzolta. Halálozások: Nagy Lajos temetése, ma délután ment végbe a Kerepesi­ út 24. számú házból, igen nagy közönség jelenlétében. Ott voltak: Ráth Károly fő­­polgármester, Gerlóczy Károly és Márkus József alpolgármesterek, Csendics Gyula, Haberhauer Já­nos, Rózsavölgyi Gyula, Matuska Alajos, Viola Imre tanácsosok, Lechner Lajos középítési igazgató, Gebhardt Lajos dr. tiszti főorvos, Toldy József tiszti főügyész, Toldy László főlevéltáros, Lampl Hugó főszámvevő, Müller Kálmán dr. kórházi igaz­gató. Ott voltak az összes elöljárók s nagy része a tisztviselőknek és hivatalnokoknak, s megjelentek testü­letileg az ev. presbitérium tagjai. A ravatalt fekete diszmagyarba öltözött hat fővárosi tisztviselő vette körül: Leypold János, Zsinkó Istvánt, Hamza Elek, Kirchner Márton, Ullmann Ferencz, Misko­­vics Imre. Az egyházi szertartást Horváth Sándor evang. lelkész végezte, megható, szép beszédben méltatva a megboldogult érdemeit. A koporsót az­tán, a­melyet számos koszorú borított, kiszállítot­ták a kerepesi-uti temetőbe s a Deák-mauzóleum közelében levő díszsírban helyezték örök nyuga­lomra. Színház és művészet. — »A három Kázmér«. Beöthy­ László nagytehetségü fiatal kollégánk, a­kinek első darab­ját három esztendő előtt nagy sikerrel adták a budai színkörben, uj művet irt. Három felvonásos énekes bohózatának »A három Kázmér« a czíme, a­melyet a népszínház igazgatósága a na­pokban fogadott el előadásra. A vaudeville dalai­nak Szabados Béla a szerzője. — Pálmay Ilka Budapesten. A hírneves Ope­rette diva november 9-én érkezik férje kíséretében Budapestre, hogy vasárnap, november 10-én a buda­pesti közönségtől elbúcsúzzék. Pálmay három nyelven fog énekelni: magyarul, francziául és angolul. Műso­rába felvette a legújabb franczia és angol couplékat, azon kívül az újabb operettek legszebb számait. — A népszínházban holnap, pénteken este az előre hirdetett Hoffmann meséi helyett, Vidtor rekedtsége miatt a Brigitta kerül színre. — Mű­vész jubileum. Október 31-én múlt ötven éve annak, hogy Storno Ferencz, kismartoni születésű kéményseprőlegény véletlenül Sopronba tévedett és rajzai által először Auersberg grófnő figyelmét nyerte m­eg. Ocskay bárónő csakhamar Auserling művésznek ajánlotta és Brenner gróf, a bécsi dán műépítészénél, Ernst bárónál tovább képeztette a jeles tehetségű mesterlegényt. 1859-ben már feltűnést keltettek a soproni Szent­ Mihály templom stylszerű helyre­állítására vonatkozó tervrajzai. Azóta mindjob­ban elterjedt Im­re és a pannonhalmi főapátsági székesegyház (1870—75) a szepeshelyi Zápolya­kápolna, a beszterczebányai Borbálya-kápolna, az egri érseki kápolna, az alcsuthi udvari kápolna, a garam-szt.-benedeki apátsági templom és a körmöcz­­vártemplom gót-izlésben való művészi helyreállítása századokon át hirdetni fogja Storno művészetét. Sop­ron városa megünnepli ezt a jubileumot. Közegészségügy. A Kneipp-egyesület gyógytelepe. Az országos ma­gyar Kneipp-egyesület választmánya dr. Szalkay Gyula elnöklete mellett, gyűlést tartott, a­melyen elhatároz­ták, hogy a természetes gyógyelveknek megfelelő fürdő­telepet létesítsenek egyelőre Budapesten, később pedig a vidéken és e czélból november hó 14-én rendkívüli közgyűlést tartanak. — Petrovics László ügyvédet az egyesület jogtanácsosának megválasztotta. Sport. Korcsolyázók közgyűlése. A budapesti korcso­lyázó egylet ma délután tartotta meg rendes évi köz­gyűlését Busbach Péter orsz. képviselő elnöklete mel­lett. A közgyűlésre a rendőrség is képviselőt küldött, a­mi a tagok körében oly visszatetszést keltett, hogy elhatározták, hogy a főkapitánysághoz tudakozó fel­­terjesztést intéznek. A titkári jelentést Küffer Béla dr. terjesztette elő. A jelentés kiemeli, hogy sikerült az igazgatóságnak kieszközölni, hogy a városligeti jég­terület déli oldala húsz méter szélességgel kiterjesz­tessék. Az elmúlt év folyamán az egyletnek tagjai 4260 tagra szaporodtak. A pénztári kimutatás szerint az egylet vagyona készpénzben 9828 frt. A bevételek 54,378 írtra, a kiadások pedig 80,544 írtra rúgtak. A jelentést észrevétel nélkül tudomásul vették. Ezután megválasztották számvizsgálóknak Mitterdorfer Gusz­távot, Róna Márkot és Vetsey István dr. A választ­mányt a következő tagokkal egészítették ki: Ehrlich János, Böldváry Tibor, Hegedűs Kálmán dr., Hoff­mann Győző, Jankovich István, Luczenbacher Miklós, Preusz Gusztáv, Quentzer Henrik, Széchenyi Béla gr., Zsedényi Béla. Póttagok: Liedemann Frigyes dr., Szabadhegy Imre, Tolnay Ákos, Baintner Tivadar dr. és Cherni Lajos dr. Egyesületek és társulatok. — A felső nép- és polgáriskolai tanítók és tanítónők egyesületének küldöttsége Wlassics minisz­ternek tegnap terjedelmes memorandumot nyújtott át polgáriskolák szervezete tárgyában, melynek tartalma: az alkotandó polgáriskolai törvény alaptervezete. A küldöttség vezetője, Gyertyánffy István egyesületi el­nök jellemezte a polgári iskoláknak reformra szoruló helyzetét. A miniszter hosszasabban fejtegette a pol­gáriskola fontos hivatását, jelenlegi tűrhetetlen álla­potát s a közönség téves felfogását; általán az egyesü­lés álláspontjára helyezkedett s különösen ki­emelte a polgáriskolának a szakiskolával való kapcsolatát. Megköszönte az egyesület buzgó mű­ködését s az átnyújtott emlékiratot. Végül kö­szönetet mondott Gyertyánffy igazgatónak, mint a Dmrwmrmr .*r*r­mpjpwrw (rO ■’'T ’ \ »Néptanítók Lapja« szerkesztőjének, hogy lovagias, önzetlen eljárásával nagyon megkönnyítette a lap ügyének elintézését. Ezután a küldöttség Zsilinszky M. államtitkárnak, Szathmáry L. miniszteri- és Morfin E. osztálytanácsosnak adta át az emlékirat egy-egy pél­dányát és mindenütt elismerő és biztos választ nyert. Szathmáry az ügy teljes ismeretével rámutatott arra, hogy a miniszterelnök a szilágy­somlyói jelentős be­szédében kiemelte a polgáriskola ügyének fontosságát.­­ A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek állandó központi választmánya teg­nap tartott ülésében Chyzer Kornél dr. elnök meleg hangon méltatta az elhunyt Rozsnyay Mátyásnak, a vándorgyűlések és a választmány régi, buzgó tagjának érdemeit. A Szabó József emlék­alapra a választmány 100 frtot szavazott meg. Végül megbeszélés tárgyát képezte a jövő évi vándorgyűlés, illetve annak kap­csolata az orvosi-közegészségi kongresszussal, mire nézve szűkebb bizottság választatott.­­- A kisdednevelők orsz. egyesületének vá­lasztmánya tegnap népes ülést tartott Röser Jánosné és György Aladár elnöklete alatt. Határozatba ment, hogy néhai Kozma Dénes, kiváló óvó síremlékét a kőbányai­ uti temetőben ez évi november hó 3-ikán délután 3 órakor állíttatja föl. Páhli János dobsinai óvót, a­ki 50 éve működik a nevelés terén, üdvözli az egyesület s megköszöni neki azt, hogy az egyesü­let könyvtárának a kisdedóvás történetére vonatkozó 40 darab igen becses könyvet ajándékozott. A könyv­tári teendőkkel Halász Saroltát bízták meg. Elisme­rését fejezte ki a választmány a szegedi, csanádmegyei és sárosmegyei körök munkásságán. Elhatározták, hogy az ezredéves kiállításon az egyesület történeté­nek leírásával s az óvónők könyvtárával vesznek részt. Elhatározták még, hogy központi kört alkotnak és a segélyalap javára 5 —10 kros bárczákat nyomat­nak, a­melyek kiállításának költségeit Röserné adja. Mozgalmat indít az egyesület az iskolaszünet, az ötödéves pótlék és annak érdekében, hogy az óvónők a kiállítást tömegesen látogathassák. Fővárosi ügyek. — A kölCsönÜgyi albizottság ma délben ülése­zett Márkus József alpolgármester elnöklete alatt. Az ülés tárgyát a hat milliós függő kölcsön fölvétele képezte. Beható tanácskozás után elhatározta a bizottság, hogy a szóban forgó kölcsön fölvételét java­solja, még­pedig a következő föltételek mellett: a hat millióból ez év végéig 2 és fél milliót vesz föl a főváros, 1896. január havában 800,000 frtot, m­íg február— április hónapokban h­avonkint 900,000 frtot. A visz­­szafizetés 1896. május 1-től számított egy éven belül történik. Jogában áll azonban a fővárosnak megelőző fölmondás után a kölcsönt előbb is visszafizetni, va­lamint jogában áll az is, hogy a 6 milliónál kisebb összeget vegyen föl. Végül elhatározta a bizottság, hogy a kölcsön iránti ajánlattételre az összes nagyobb fővárosi pénzintézeteket fölszólítja. Törvényszéki csarnok. Védjegy-per. Az Odol néven ismeretes fogszer gyártója, a drezdai Lingner clég, megfeledkezett arról, hogy védjegyét belajstromoztassa. A­mint ezt Krausz Sándor és társa, budapesti kereskedők megtudták, a drezdai czég Odol-védjegyét belajstromoztatták a ma­guk részére, minden­esetre azzal a czélzattal, hogy azt a vevő­közönség megtévesztésére használják. Az érdekeiben sértett ezég a kereskedelmi miniszterhez fordult, a­ki meghagyta, hogy a Krauszék által jog­talanul használt védjegyet törölni kell, a­mit a ke­reskedelmi kamara már meg is tett. Tolvajbanda, Budapest, okt. 31. Volt a fővárosban, a­míg ez év elején valahova Amerika felé nem vitorlázott, egy divatkereskedő, Ár­­vay F. Antal, a­kinek üzletében igen olcsón árultak mindenféle pipereczikket. Üzlete kezelésének volt egy titka, a mely nyakát szegte ám, mihelyest kitudódott. Árvay ugyanis egész sereg­­kereskedősegéddel állott összeköttetésben s ezek halomra szállítottak neki, — persze potom áron — lopott portékát. A literánsok, kik gazdájukat károsították meg, Kunszt Oszkár, Kraft Rezső és Rohácsi József voltak, a­kikhez mint közvetítők járultak még Bogdáno­­vics Béla és Gégény Bertalan faczér boltoslegé­­nyek, továbbá Goldstein Salamon ügynök. Mikor ezt a bandát a káros czégek feljelentése leleplezte és Árvay érezte, hogy inog lába alatt a föld, mert a rendőrség házkutatást is tartott már nála, összelopko­dott vagyonát meg akarta menteni. E végből, mint Popovics nevű segédje vallotta, egy éjjeli tanácskozás után abban állapodott meg Oravecz Jánosné, szül. Gyürky Máriával, hogy üzletét nevére fogja íratni. Árvay és Oravetzné másnap közjegyzőhöz men­tek s nála írást csináltak, a mely szerint az utóbbi 4000 írtért megvette az egész áruraktárt s a vétel­árt már előbb ki is fizette. így történt aztán, hogy csalásban való bűnrészesség czímén Oravetzné is bíró­ság elé került, sőt kilenczedik vádlottnak, mint or­gazda, Waldner Béla kereskedő is,, a­ki szintén vett volna lopott portékát. Ma tartották meg e monstre-bűnperben, Mlado­­niczky Nándor elnöklete alatt a végtárgyalást, azon­ban már csak négy vádlottal a kilenc­ közül. Kunszt, Kraft és Rohácsi ellen ugyanis a főnökeik visszavon­ták a panaszt, Árvay megszökött időközben, Gégény pedig betegséggel igazolta elmaradását. A bizonyító eljárás, melynek során előkelő fővárosi kereskedők panaszolták el, mennyire ki vannak szolgáltatva segé­deiknek, igen szomorú állapotokat tárt fel. A tolvaj segédek csekély fizetésüket hozták fel mentségül, a f­ezérek pedig azzal védekeztek, hogy a nyomor hajtotta őket a bűnbe. A vádlottak közül Bogdanovics és Goldstein esténkint eljártak annak az üzletnek ajtaja elé, hol czinkostársaik alkalmazva vol­tak s átvéve az aznap lopott holmit, vitték Árvayhoz. Oravetzné tagadott minden bűnösséget s azzal védte magát, hogy Árvay tartozott neki 1200 forinttal, a melyhez hozzá akart jutni. Ezért ment bele az üz­letnek nevére történt átruházásába; mikor pedig a hi­telezők feljelentést tettek ellene, az áruraktárt eladta s néhánynak kivételével, a­kik nem jelentkeztek mind­járt, valamennyit kifizette. Érdekes volt Waldner Béla kereskedő kihallga­tása, a­ki tagadta, hogy valaha is vett volna valamit a Mosánszky üzletből lopott portékából. Maga a tol­vaj segéd, Szabó Dezső, szemébe mondta ugyan, hogy nem is egy, de két ízben tette azt, mindazonáltal Wald­ner nemcsak tagadott, de annyira kihívó hangon méltat­lankodott, hogy Mladeniczky elnöknek többször kellett őt rendre utasítani. A törvényszék Csapó Ferencz dr. ügyész vád­beszédének meghallgatása után Goldsteint egyévi, Bogdanovicsot pedig félévi börtönre ítélte. Waldnert és Oravetznét felmentették, az utóbbit azért, mert a bíróság nem vehette bizonyítottnak, hogy tudomással bírt Árvay csalási szándékáról és nem lett meg­döntve az az állítása, hogy csakugyan volt 1200 frtnyi követelése. Waldnerrel szemben elégtelennek találták csupán a bűntársa vallomását. Végül kimondta a bíróság, hogy Árvayt köröz­tetni fogja, Gégénynyel pedig, ha betegségéből felépül, külön tárgyalást tart.

Next