Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)
1895-11-08 / 4746. szám
Szerkesztésig : Fersnosiek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere Athenaeum-épület) küldendők. Ara 6 kr. vidéken 6 kr. (esti lappal együtt 8 kr.) 4746. (308.) szám. EIADÓ-OCTATAIit Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, földass&l. Előfizetési díj: A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra , .. . ............................ _ „ „ 2 frt 3 hónapra .. .. -............. 6 » 6 hónapra .. ....................................... „ _ 12 » Az esti kiadás postai killönküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 » Ara 6 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) Reggeli kiadás. Budapest, 1895. Péntek, november 8. XIV. évfolyam. Az országházból. Budapest, nov. 7. Két érdekes beszédet hallottunk ma, a különben nagyon lanyha és érdektelen költségvetési vita folyamán; az egyiket elmondta Lukács László pénzügyminiszter, a másikat Szapáry Gyula gróf. A kettőnek hatását úgy jellemezzük, hogy míg a pénzügyminiszter tisztán szakszerű fejtegetéseivel Helfi és Horánszky pénzügyi adatait és érveléseit cáfolta meg alaposan, sőt bizonyos humorral és erővel mutatta be Horánszky sötét pesszimizmusának és általánosságban elvesző követeléseinek tarthatatlanságát ; addig Szapáry Gyula gróf a költségvetést általánosságban elfogadva, azzal nem is foglalkozott, hanem az egyházpolitikai törvények végrehajtásának módozatait, a pótadók terheit, az Ausztriával leendő kiegyezés közeledését, az állítólagos választási visszaéléseket (mire a szélbalról 1892-őt hozták emlékezetébe), s a közjogi alapon álló pártok közreműködését fejtegette. Fejtegetéseivel nem ragadott ugyan el senkit, hanem mégis az ellenzéki cselszövőknek szerezte a legnagyobb csalódást, mert nem nyújtott nekik semmi fogantyút igazolásukra és az izgatásra, sőt leczkét adott nekik a költségvetés általánosságban való elfogadásának és részletes megállapításának kötelességéből. Egészen őszintén szólva, a kormánypárt csak azt vette zokon tőle, hogy választási visszaélésekről beszélt ő is, aki tapasztalásból igen jól tudja, hogy az összeírás körül követett eljárásra az ellenzék mindig panaszkodott, és mikor ezért a kormányt vádolja, soha sincs igaza. Szapáry Gyula gróf többi fejtegetései nyugodtan tartott, de általánosságban mozgó nyilatkozatok voltak, a melyekből az appropriáczióig nem meríthet jogot, ennek megtagadására sem; mert a kormány a felekezetek lecsillapítását, a kiegyezést Ausztriával épen úgy akarja, mint ő, és egy közbekiáltónak, a kiegyezés mikéntjére nézve Szapáry Gyula gróf is csak azt válaszolhatta, hogy majd megmondja akkor, mikor tárgyalni fogják azt. Mikor tehát igy tesz a kormány is, és másképen nem tehet, akkor Szapáry Gyula gróf meg nem tagadhatja tőle az appropriácziót sem. Lukács László fejtegetései, szerény szavakkal, de erős adatokkal czáfolták Helfi és Horánszky számításait. A pénzügyminiszter nagy hatás között olvasta Helfi fejére a számszék jelentését az 1894. évi eredményről, amely szó szerint tartalmazza azokat a számcsoportokat, amelyeket Helfi a pénzügyminiszternek tulajdonítva, alaptalan és Orbán Balázs számításaira emlékeztető számcsoportosításnak mondott. Azt is bebizonyítá Lukács, hogy Helfi a Vaskapu-kölcsön előirányzatát és természetét Horánszkyval együtt nem érte meg, midőn kifogásolták, hogy annak kamatait egyenlő fedezettel átmeneti tételnek vette fel és nem hagyta fedezetlenül, hogy legyen belőle deficit, hiszen a hajózási illeték beszedéséig is fedezni kell és lehet ennek a kölcsönnek a kamatjait és a nemzetközi felhatalmazás, valamint a törvény értelmében, annak intercalaris terhét majd hozzácsatolhatjuk a kölcsönhöz. Ez történik, és ha másképen járnánk el, önmagunkat károsítanék meg, minden igaz ok nélkül vállalván el oly terhet, amely nem minket illet. Sikerrel és hatással mutatta be Lukács Horánszky azon vádjának tarthatatlanságát, amely szerint a pénzügyminiszter könnyelműen járt el, midőn a fedezetet az egyenes és fogyasztási adókból változatlanul hagyta, de fokozta ellenben az üzemeknél. A miniszter épen ez által volt tekintettel a gazdasági helyzet rosszabbodására, és amennyiben ez az üzemeket is érintené — ami nem hihető — azok kiadásait is meg fogja szoríthatni a mérleg megrontása nélkül; holott, ha sokat előirányozunk az adókból, visszaesés állhat be és ezt nem pótolván semmi, előáll a defícit. Ebből kitűnik, hogy a pénzügyminiszter előirányzata a szolidabb és nem a Horánszkyé, aki pedig szeret a könnyelműség vádjával dobálózni. A pénzügyminiszter még nagyobb sikert ért el akkor, amikor a törvényekkel kezében bizonyíta be, hogy az országgyűlés már előre elhatározta a kiadások emelkedésének 3/4 részét; a kormány ennek folytán egyszerűen felvette az előirányzatba a megrendelt költséget, ezért csak nem mondható könnyelműnek; másfelől a többi emelkedést a közös ügy és államadósság okozta; ennek eleget tenni szintén törvényes kötelesség. És így az ellenzéknek épen csak a politikai keserv maradt meg. Sőt ez alól is nagyban kirántotta az alapot Lukács, mikor előadta a költségvetésbe felvett kisebb-nagyobb organikus reformokat, melyek az állattenyésztés, ipari szakoktatás, anyakönyvvezetés, királyi táblák és sommás eljárás, népoktatás és felsőbb oktatás nagyszabású fejlesztésével, a költségvetésben sok millióban nyernek kifejezést, s azt kérdé, finom és találó gúnynyal Horánszkytól: ezeket nem tekinti-e reformoknak, és ha nem, mit ért az organikus reformok alatt? Mert erről ugyan Horánszky csak annyit mondott, nézni kell az örökösödési reformra, és a kormány — megelőzve őt — ennek javaslatát is kinyomatva nyilvánosságra hozta már. Igen, ha komolyan"-ítélné meg az ellenzék a teendőket és a tehetőket, általános támadás helyett, sok irányba ii támogatná a kormányt és a vitát szervező bizottsága nem beszéltetné Bujanovicsot, Makfalvayt, csak azért, hogy — panaszkodjanak és vádaskodjanak, hanem ezek spontán, okosabban és mérsékeltebben beszélnének, vagy bölcsebben — hallgatnának! A NEMZET TÁRCZÁJA. November 7. A mulató Páris, Páris, okt. végén. Az idén különösen soká tartott a párisiak hazaérkezése. Eiég alig néhány hét előtt az Arc de Triomphe környékének lakossága a Földközi tenger sokszínű hullámaiban mulatott tekintet nélkül arra, hogy a saison már jó régen elmúlt. Az Etoileban összefutó hosszú Avenuek palotái zárva voltak és legkivált este olyan benyomást keltettek, mintha évtizedek óta lakatlanok volnának. Az Avenue Hoche házainak gondosan elredőzött ablakait látva, az ember szinte kétségbevonta, hogy mögöttük elegánsan bútorozott szobák vannak, szalonok, selyemmel bevont fallal, smyrnaszőnyeggel, széles, mennyezetes ágy, valenciennesi csipkéből készült lámpaernyővel és mindenek felett olyan puffoknak nevezett, alacsony bársonyzsámolyokkal, melyeknek csodás ruganyosságában elmerülni mindenkor feltétlen élvezetet biztosít. Ezek az Avenue Hochebeli egyszerű paloták ma már, az utóbbi hetekkel, merő ellentétben egészen másként hatnak. Szebbnél szebb gumival ellátott kerekű kocsik állanak a kapuk előtt, melyek rendszerint bájos utasaikkal megindulva, oly nesztelenül gördülnek tova, mintha parketten mozognának. És mikor esténként a szebbnél-szebb kocsik hazahozzák bájos utasaikat, akkorára már fényes pompában ragyognak azok az Avenue Hochebeli ablakok, a csipkéből készült lámpaernyő a maga szinpompájának reflexét szórja szerteszét s az apró selyemzsámolyokon boldog halandók foglalnak helyet, egészen közel tolva ahhoz a szép asszony lábaihoz, aki most, diner előtt, a Földközi tenger partjain megesett érdekes szenzácziókról referál. De nemcsak az Etoile környékén, egész Párison meglátszik, hogy a saison teljében van. A Comédie Française klasszikus földszintjétől kiindulva végig a Petit Casino karzatáig mindenütt üdvözlik az idényt, mely ezúttal is gazdagon van megrakva az ő specialitásaival. Hiába, Páris kifogyhatatlan és ez idén is olyan mulatságokkal szolgál közönségének, hogy eleve is számíthat annak meghatott hálájára. Úgy este nyolc óra tájban indul neki Páris az ő mulatságainak. Csodaszép ez a felvonulás, mesébe illő, hátha még exponált helyről szemlélik. Én például ötszáz méterre voltam a föld felett, mikor Páris mulatni zarándokolt. A Champs de Mars horizontja alatt lebegtem, hat kedves útitársammal léghajóban, mely veszedelmes sebességgel emelkedett a közvetlen szomszédságában levő Eiffel torony fölé. A légutazás semmit sem vesztett az illúzióból, daczára annak, hogy magát a balont a földtől zsineggel akadályozták abban, hogy esetleg a mennyek birodalmába vigyen el bennünket. Egyébként pedig Páris, ötszáz méternyi magasságból nézve, nagyon különös és koloszszális fekete embertömegével, villamos lámpáinak, tovagördülő fogatainak millióival, olyan benyomást tesz, amelynek megírására nálamnál sokkal bölcsebb emberek válnak szükségessé, ha ugyanilyenek is vállalkoznak egy esteli légutazásra. Különben pedig a Champs de Marsi öt frankos léghajózások nagy divatban vannak, mert hiszen az ötszáz méteres perspektíván kívül egyéb kedves örömeket is szolgáltatnak exczentrikus közönségének. Félreértések elkerülése végett sietek kijelenteni, hogy ezek az egyéb örömök mindenkor rögtönzöttek .... És most szálljunk ki a léghajóból és menjünk el a Cirque d’Hiverbe, mert itt nagyon szép némajátékot adnak. A czime: Le lycée sans géné és négy képből áll. De ebben a négy képben nagyon sok történik, mivel a leányok nemcsak az angol nyelvet és természetrajzot tanulják együtt a fiukkal, hanem együtt tornáznak, vívnak és fleuretteznek is velük, sőt vasárnaponként együtt kocsiznak ki pompás mail- és egyéb kocsikon a vidékre. A Cirque d’Hiver nobilis igazgatója szerencsére úgy oldja meg a némajáték legutolsó jelenetét, hogy ne legyen okuk rekriminálni azoknak a szülőknek, kik leányaikkal jönnek el az ő czirkuszába. És a Le lycée sans géné leánynövendékeit nagy kegyesen összeházasítja a fiukkal. Ez nagyon szép és nemes cselekedet ugyan, de kissé elkésve érkezik. Mivel szerény nézetem szerint a Le lycée sans génének, éppen tárgyánál fogva, nem végződni, de kezdődnie kellene házassággal... Házasságról lévén szó, valószínűleg tudni méltóztatnak, hogy Yvette Guilbert férjhez megy. Brilliáns parthiet csinál. Egy Hirsch nevű ember veszi el, aki csak annyiban különbözik a hasonnevű nagy emberbaráttól, hogy nem Párisban, hanem Londonban lakik és hogy nem báró, hanem aranybánya-tulajdonos. És mivel Yvette úgy találta, hogy ez is nagyon jó foglalkozás, hát nem sokáig habozott. És lesz belőle Hirschné és nem fog énekelni az esküvő után csak a férjének. De Yvette menyasszonyi fátyla alatt is megmaradt hálásnak közönségéhez. Most búcsúzik, és mivel az esküvőig nincs sok idő, hát esténként két helyen is énekel. Tíz órakor a Scalában, féltizenkettőkor pedig a Folies Bergéresben. A repertoriere a régi, ugyanaz a hangja, az egész művészete s a közönsége is. Én megfigyeltem és féltizenkettőkor ugyanazokat a fehérmellényes, frakkos urakat láttam a Folies Bergéresben, akik tíz órakor a Scala földszintjének első soraiban tapsolták izzadtra Yvettért fehér keztyűjüket. Kilenczvenkilencz százalékja ezeknek az uraknak túljárt az ötven esztendőn és Yvette vőlegénye, hozzáértők állítása szerint, nem a fennmaradt egy perczentből való . . . Az Eldorádó annyira van a Scalától, mint Pest Budától. Éppen csak a Boulevard Sébastopólon kell keresztül menni. Itt az Eldorádóban dalol Kam Hill, és dalaiban annyi a megkapó, hogy a nagy vígság közepett is csak könnyes szemmel lehet végighallgatni. Ő maga is elérzékenyül, mikor énekli dalait, melyek mindegyikében csodaszépen megzenésített igaz történetet mond el lelkes közönségének. Egyébként pedig nem túlzás, ha azt állítom, hogy Kain-Hillnél e perezben csak egy népszerűbb embere van Párisnak: Félix Faure, a franczia köztársaság elnöke. S ezzel sokat mondtam. Kam-Hill feltűnően elegáns megjelenés. Mikor kijön a színpadra, mindenki azt hiszi, hogy az Eldorádó első csillagának gazdag szeretője, aki a szép leány öltözője helyett a közönség elé tévedt. És aki először látja, szinte csodálkozik a felett, hogy ez az ember nem milliomos, mikor pedig ez a hivatás oly jól illenék hozzá. Másodszorra már nem csodálkozik senki, tudván Kam-Hill életének egész folyását. Csakugyan milliomosnak született és nagyon gazdag ember volt még néhány év előtt. Palotái voltak az Etoile környékén, lovai Longchampsban és Auteuilben futottak, a legelőkelőbb szalonok hölgyei ugyanolyan szívesen társalogtak vele, amilyen örömest kártyáztak vele Páris minden nagyúri klubjában, úgy nevelték, mint ahogy valóban csak egy hatalmas franczia grófi család neveltetheti utolsó sarját. Ram-Hill pedig nagyon tanulékony ember volt, de nagyon szerencsétlen. Életének huszonötödik évében bakkarázott először, tíz év múlva pedig utoljára. És tíz év alatt mindig vesztett. Egy régi közmondás igazságát akarta kipróbálni, s mire kipróbálta, nem maradt más, csak egy kastélya Surennesben. A palotáin már rég túladott, lovai másnak a dressjében futottak, a legelőkelőbb szalonok hölgyei szeretett társalgójukkal, a klubbok leguriasabb játékosukkal lettek szegényebbek. De e tíz év alatt és azontúl soha senkinek sem tartozott. Becsületes játékos volt, fizetett. És mikor hire ment, hogy Kam-Hill Surennes-i kastélya is eladó, barátjainak minden részére e mondásban összpontosult: — C’est le commencement, on ne peut pás savoir oű §a s’arrétera 1 Kam-Hill kezéből az anyja csavarta ki a pisztolyt. S ekkor ő belátta, hogy hálátlanság volna az öregasszonyt magára hagyni. Az nap óta dalol az Eldorádóban, s kik ismerték azelőtt is, úgy találják, hogy keveset változott A mai Kam-Hill csak két apró külsőségben különbözik az egykori Bourdenois gróftól. Az egyik az, hogy amióta művészetéből él, állandóan hordja a becsületrend szalagját; a másik pedig, hogy frakkjának posztóval bevont gombjai aranyból készültek . . . A Nouveau Cirque az idén is vízzel dolgozik. A direktor rajong a vízért, akár csak hal volna. Tavaly a Yacht, az idén a La petite Plage képezi a piece de resistance-ját. Ez pedig azt jelenti, hogy a Nouveau Cirqueben nagyon jól lehet mulatni és hogy mindazoknak, akik a czirkuszszal egy utczában, a Hue St. Honoréban szerencsések lakhatni, este tíz órától kezdve vízhiányban szenvednek. Kell mind a czirkusznak. Mikor a La petite Plage kezdetéhez csengetnek, a manége tengerré, illetőleg tengerparttá változik. És megfürdik a czirkusz egész személyzete, élénk örömére a nagyközönségnek. Miután Önök bizonyára nyaraltak már tengerparton, felesleges a La petite Plage-ról bővebben beszélnem. Csak azt akarom megjegyezni, hogy Dieppenél például a tenger nem ver nagyobb hullámokat, mint esténként a Nouveau Cirque vize és hogy a czirkuszt nagyon be kell fűteni, hogy fürdőző személyzete, különös tekintettel túlságosan lenge ruházatára, meg ne hűljön. A mulató Páris legkedveltebb helye azonban mégis csak az Olympia. Itt is némajátékot játszanak, de olyat, amilyet ezideig még Párisban sem mertek bemutatni. Igen, a Le coucher de la Mariée olyan, hogy az Olympia mennyezetének grandiózus freskóit is pirulásra bírja. Ez a csintalan apróság légióként arról nevezetes, hogy a múlt télen a párisi nagyvilági asszonyok klubjában adták elő. A klub egy indiszkrét tagja ajánlott levélben küldte el az egész némajáték leírását az Olympia nobilis igazgatójának és mellékelte a partitúrát is. Természetes, hogy az Olympia ezer kézzel kapott utána és oly szerencsét csinált, amelyhez hasonló ötszázezer ember közül egyet ér minden tizenkilenczedik században. A Le coucher de la Mariée tehát ugyanolyan kiállítással került színre ez Olympiában, mint tavaly a hölgyek klubjában. A különbség csak az, hogy míg amott a némajáték mindkét szerepét hölgyek játszották: az Olympiában a férjet férfi, a feleséget asszony adta. Körülbelül ennyi az, amit jó társaságban, az elegáns hölgyek klubjában először színre került némajátékról el lehet mondani. Mert a tárgyát, abban a perezben, melyben a czímét elárultam, igazán nem nehéz elképzelni. Szolnoky Emil: Mai számunkhoz fél év melléklet van csatolva. A képviselőház f. évi november hó 8-án, pénteken d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: A vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslat és az 1896. évi állami költségvetés tárgyalása. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház igazoló bizottsága f. hó 9-én, d. e. 11 órakor ülést tart. Napirend: 1. A főrendek jegyzékének folytatólagos kiigazítása. 2. Báró Solymossy László kérvényeinek tárgyalása. 3. Báró Bohus Zsigmond lemondása folytán és Tóth Vilmosnak élethossziglan főrendiházi taggá történt kineveztetése következtében a jegyzékbe igtatása. A főrendiház közjogi és törvénykezésügyi bizottsága f. hó 8-án d. e. 11 órakor ülést tart. Napirend : A budapesti királyi büntető törvényszék felállításáról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalása. BELFÖLD, Budapest, nov. 7. (Darányi Ignácz földmivelési miniszter Miklós Ödönhöz.) Miklós Ödön volt földmivelésügyi államtitkár fölmentése alkalmából Darányi minisztertől kitüntető levelet kapott, mely szerzett érdemeit igen hízelgő hangon ismeri el. A levél következőleg szól: »A Császári és Apostoli Királyi Felsége e hó 2-án Bécsben kelt legfelsőbb elhatározásával Méltóságodat saját kérelmére, a vezetésemre bízott földmivelésügyi m. kir. minisztériumban hivatali elődöm mellett elfoglalt államtitkári állásától kitűnő szolgálatainak elismerése mellett legkegyelmesebben felmenteni méltóztatott. Midőn szerencsém van Méltóságodat erről a legfelsőbb elhatározásról tiszteletteljesen értesíteni, indíttatva érzem magamat, hogy Méltóságodnak általánosan elismert lelkes odaadásáért, melylyel a magyar mezőgazdaság igaz szeretetével párosult kitűnő tehetségeit ezen minisztérium ügyeinek szentelte — meleg köszönetemet nyilvánítsam — s egyúttal annak a biztos reményemnek is kifejezést adjak, hogy Méltóságod ezentúl sem fogja megvonni nagybecsű érdeklődését azoktól az országos kérdésektől, melyeknek magas hivatali állásában is mindenkor oly avatott mivelője volt. Budapesten, 1895. évi november h- án. Darányi Ignácz: Vidéki élet Állami anyakönyvek. A belügyminiszter Békés vármegyében az uj-kigyósi anyakönyvi kerületbe dr. Divis István községi orvost anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Zólyom vármegyében az alaszkai anyakönyvi kerületbe Valentinyi József birtokost, a péteri anyakönyvi kerületbe Kuhinka Lajos gyárost, a gyetvai anyakönyvi kerületbe Beius György községi tanitót, a tót-pelsőczi anyakönyvi kerületbe Sztihárszky György birtokost anyakönyvvezető helyetteseknek kinevezte s őket a házassági anyakönyvvezetéssel és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Győrmegyében a bizottsági tagok választása ma folyt le. A választás eredményéhez a néppárt nagy reményeket fűzött, de az előzőleg kifejtett nagy agitáczió daczára csúf vereséget szenvedett. A beérkezett jelentések szerint a 46 megválasztott bizottsági tag között csak 2 népárti van s miután előbb kilencen voltak, küzdelmük 7 tag elvesztésével végződött. Csanád megyében a megyei bizottsági tagok választása a pártok erős mérkőzésével a leghevesebb küzdelmek között folyt le. A szabadelvűek fényes győzelmet arattak, daczára, hogy Justh Gyula személyesen vezette az ellenzéket. Három kerületben a szabadelvű párt, egyben pedig az ellenzék győzött. Tisztújító közgyűlés a megyéknél. Nagy napok várnak a megyék tisztviselőire. A jövő hónapban telik le a tisztviselők szolgálatának hat éve s akkor lesznek meg az uj választások. Perczel Dezső belügyminiszter most felhívást intézett a megyék főispánjához, hogy a választások napját tűzzék ki s arról őt értesítsék. Trencsén vármegyében a bizottsági tagokat eddig 35 kerület választotta meg. 29-ben a szabadelvűpárt, 6 kerületben a néppárt győzött. Ma még 13 kerület választ. AUSZTRIA, Bécs, nov. 7. A képviselőház mezőgazdasági bizottsága elfogadta Pacak dr. határozati javaslatát, amely szerint a kormány felhivatik, hogy a legrövidebb idő alatt terjeszszen elő törvényjavaslatot, melylyel a kartell-szövetségek általában állami, illetőleg tartományi felügyelet alá vettetnek és a gazdaságilag káros kartellek megakadályoztatnak és azoknak alapítása esetleg büntetéssel suttatik. A kormányképviselők hozzájárultak e határozati javaslathoz. A mentelmi bizottság Lueger és Schneider képviselők kiadatását javasolja, becsületsértés, illetőleg közrendháborítás miatt. A költségvetési bizottság elfogadta a földmívelési és pénzügyi költségvetés több fejezetét. A vita folyamán Bilinszki pénzügyminiszter kijelenti, hogy a hírlapbélyeg 1.700.000 forintnyi jövedelméről nem volna könnyű lemondani. A lottó fejezeténél a pénzügyminiszter óv az osztálysorsjátékra való visszatéréstől, amely a minimális sorsjegyzékek által a legkisebb embereket is belevonja a játékba. A kis lottó eltörlését megfontolják, mihelyt a kormány pénzügyi programmja elfogadtatik. »• _ •• KÜLFÖLD * A Pamir területről. Londonból jelentik: Gerard ezredes, a Pamir-társaság angol delegáltja, a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az orosz tisztek rendkívüli szívélyes fogadtatásban részesítették. A Pamir területen nagy haderőt tartani, elháríthatlan akadályokba ütköznek. Gerard ezredes nem hiszi, hogy Oroszország most bármily czélból Indiához közeledni szándékoznék, sokkal jobb érzelemmel viseltetik az angolok iránt. Oroszország inkább csökkenti turkesztáni helyőrségeit, még ha az angol érdekek összeütközésbe jönnének is az oroszokéval. Oroszország, habár igyekeznék is megszilárdítani a turkesztáni okkupácziót, tekintettel a területi nehézségekre, nem remélheti, hogy a Pamir-síkságot átlépheti. Minden arra mutat, hogy az orosz tervek ott csak kereskedelmi érdekkel bírnak. TÁVIRATOK. Monarkiánk nagykövete Rómában. Roma, nov. 7. (Eredeti távirat.) A »N. Fr. Presse« jelentése: Pasetti b. osztrák-magyar nagykövetet Crispi és Blanc miniszterek igen szívélyesen fogadták. Pasetti kijelentette, hogy feladata az Olaszország és az osztrák-magyar monarkia közötti viszonyt ápolni és a hármas szövetség érdekeit minél inkább megszilárdítani. Erre a feladatra pedig egész erejét annál szívesebben szenteli, amennyiben az olasz nemzet iránt folyton a legbensőbb érzelmeket táplálja. Változások a török minisztériumokban. Konstantinápoly, nov. 7. Ma hivatalosan a következő kinevezéseket tették közzé: Aarifi pasát, volt bécsi nagykövetet tárczanélküli miniszterré, Abdurrahman drinápolyi kormányzót igazságügyminiszterré, Tevfik pasa berlini nagykövetet külügyminiszterré, Memduh pasát, Angola kormányzóját belügyminiszterré és Mahmudot, Kréta volt kormányzóját közmunka miniszterré nevezték ki. Sabry beyt a számvevőség főnökét pénzügyminiszterré, Said pasa külügyminisztert az államtanács elnökévé nevezték ki. A hadügyi, tengerészeti, közoktatási miniszterek, továbbá az erbafei intendáns és a tüzérség nagymestere állásaikban maradnak.