Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)

1895-11-06 / 4744. szám

— A nádor-család sírboltjának kibővítése. A királyi palota Szent-Zsigmond-kápolnája alatt levő kriptát, a mely József főherczeg családjának a te­metkezési helye, a mint emlitettük, kibővítik. A munka már a napokban megkezdődik s e végből a kápolna elő részét a kripta mélységének megfelelő­ig teljesen felássák, kihordják s körülfalazzák. A kripta eddig a szentélytől kezdve a hajónak körül­belül a feléig tartott, de most akkora lesz, mint a templom: a szentélytől a kápolna bejáratáig terjed az épület szélességében. A restauráczionális mun­kálatokat karácsonyra befejezik. — Pest megye és Kecskemét város törvény­­hatóságok új főispáni titkárává a belügyminiszter dr. Kludik Imre Jásznagykun-Szolnok vármegye I. aljegyzőjét s­tb. főjegyzőjét nevezte ki. Az új fő­­ispáni titkár 12 év óta működik a közpályán és jártas a közigazgatás minden ágában. Mint jeles képzettségű és nagy szorgalmú hivatalnok közbecsü­­lésnek örvend. Franczia, Német és Olaszországban valamint Svájczban hosszabb tanulmány utazásokat tett. Európai műveltsége, előzékeny, finom modora miatt azt hiszszük, rövid idő alatt új állásában a két törvényhatóság szeretetét fogja kivívni. — A zsidók Palesztinában, Bécsből jelenti a Pol. Corr.: Illetékes helyről tudatják, hogy a török kormány még mindig fentartja a tilalmat külföldi zsidóknak Palesztinába való bevándorlására vonat­kozólag, miként az az osztrák és a magyar hivatalos lapok 1893. évi október 21-iki számaiban közzétéve volt. A külföldi zsidóknak csak 30 napig szabad Pa­lesztinában tartózkodniuk, hogy a szent helyeket, Jeru­zsálemet, Hebront, Tiberiast stb. meglátogathassák. Erre nézve Jaffában történt kiszállásnál az ottani kikötői rendőrségnél biztosítást kell nyújtaniuk, hogy az országot harminc­ nap alatt elhagyják. A török hatóságok csak az ottomán alattvalók kezességét fogadják el, különben nem engedik meg a külföldi zsidóknak, hogy Palesztina földjére lép­jenek. — Jótékonyság. A­mint értesülünk, a helyben legközelebb elhunyt Spitzer Sámuel magánzó, végren­­deletileg a következő intézeteket részesítette nevezetes hagyományokban. Ugyanis: az izr. kórháznak 2000 frtot, a »Bródy Adél« nevű gyermekkórháznak 2000 irtot, a budapesti izr. fiárvaháznak 1000 frt, a buda­pesti izr. nőegylet leányárvaház­a részére 1000 forint, a budapesti izr. szent testvériségnek 1000 frt, a bu­dapesti izr. iparosegyletnek 500 frt, a budapesti izr. siketnémák intézetének 500 frt, a budapesti izr. nő­egylet tápintézete részére 500­ frt, a budapesti szün­idei gyermektelep részére 500 frt. A magyar és osz­trák kőolajfinomító gyárak állandó bizottsága nevében Tillmann Adolf igazgató, dr. Darányi Ignácz minisz­­terhez, mint a vörös­kereszt-egylet főgondnokához 1377 frt 70 krt juttatott, oly rendelkezéssel, hogy ez összeget az egyesület valamelyik emberbaráti czéljára fordítsa. Az egyleti igazgatóság köszönettel vette az adományt és elhatározta, hogy azt az Erzsébet kórházi ágyalaphoz csatolja és a »magyar és osztrák kőolaj­finomító gyárak« neve alatt a kórházi márványtáblán is megörökíti. Ezzel az ágyalapitók száma 102-re és az ágyalap 193,606 frt 91 krra emelkedett. — Egy mágnás-publ­icista halála. Pozsony egyik népszerű alakja hunyt el f. hó 3-án palini Inkey Sándor cs. és kir. kamarás személyében. A 86 éves öreg ur, ki klasszikus rútságáról széles Magyar­­országon ismeretes volt, kevésbbé ismeretes publi­­c­isztikai dolgozatai révén. Czikkei nagyrészt a pozsonyi »Sreutzbote«-ban jelenvén meg, csak német­ajkú körökben keltettek feltűnést. Ügyes tollal mu­tatta ott be a 30-as és 40-es évek magyar viszonyait, kitűnő dolgokat írt Deák Ferenczről s egyik legjobb pajtásáról, Józsa Gyuriról. Az újabb idők vehemens haladása nem volt ínyére, de azért jó magyar maradt mindvégig. Egyik magyar tulajdonsága, a gondtalan bőkezűség, juttatta őt évekkel ezelőtt tönkre, de azért nagyon szerény anyagi viszonyai daczára, megmaradt grandseigneurnek végső napjáig. Ismerősei, különösen Pozsony egy tipikus, rokonszenves alakot vesztettek benne. — A gyilkos márki, Bourgesból távirják. A közönség érdeklődése, a melylyel ez ideig kitartott Nayve márki bünpörének tárgyalása mellett, úgy látszik, megcsökkent; a mai tárgyalásnak alig akadt közönsége. A mai tárgyalás legérdeke­sebb mozzanata az volt, mikor az esküdtek egyike azt kívánta, hogy kérdezzék meg Nagve márkiné­tól annak az állítólagos közjegyzőjelöltnek nevét, aki az ő vallomása szerint, a felje­lentés megtételekor jogi tanácsokat adott neki. — A márkiné a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a közjegyzőjelöltnek hallgatást ígért. — A főügyész­. Asszonyom, az ön viselke­dése igazán különös! — A márkinét utasítják, hogy tanácsadója által mentesse fel magát ígé­rete alól. Dánét védő erre a tegnap említett versaillesi építésznek táviratát olvassa fel, melyben az Rosselot abbé tagadásával szemben fentartja, hogy az abbé gyanús ember és hozzáteszi, hogy az abbé birtoká­ban számos, a kémkedést igazoló okirattal teli láda van. A főügyész ezután azt közli az esküd­tekkel, hogy az illető építész felől a rendőrségtől kért felvilágosítást. A hivatalos távirat, melyet fel­olvas, tanúsítja, hogy az építész kifogástalan jel­lemű ember és így nincs ok arra, hogy az ő val­lomásában és kijelentéseiben kételkedni kelljen. A mentő tanuk kihallgatására került ezután a sor, kik egytől-egyig azt vallották, hogy a márki, heves kitörései daczára, elég jólelkű ember. — Regnier iskolaigazgató kijelenti, hogy a márki, mint jó családapa, vele tanácskozott gyermekei jövőjére nézve. — A védő: Beszélt önnek a márki Rosselot ab­béról ? — A tanú: Igen. A márki panaszkodott, hogy az abbé Francziaországot sértette és rohadt nemzet­nek jelentette ki, míg Németországot dicsőítette. Az orosz ünnepségek alkalmával az abbé Franczia­országot csecsemővel hasonlította össze, mely támasz nélkül mozogni sem képes. Francziaország ezért szorul Oroszország vezetésére. — A védő: Mily hangon mondta ezt el önnek a márki? —A tanú: A megbotránkozás hangján. — Jourdan orvos vallja, hogy a márki betegségének ideje alatt a legodaadóbb ápolásban részesült családja részéről. — Couché abbé vallja: A márkiné egy napon arra kért, hogy eszközöljem ki férjénél, hogy Rosselot abbét ne bocsáttassa el. Ez alkalom­mal a márkiné elbeszélte neki Menaldo halálát s hozzá tette, hogy Rosselot a titok birtokában van, meg kell tehát akadályozni, hogy leleplezései a családot tönkre tegyék. Tanú megkérdezte a márkinét, vájjon férjét bűnösnek tartja-e? A márkiné a következő választ adta: Ha bűnösnek tartanám, nem maradnék 24 óráig vele egy fedél alatt. A védő: Ön aztán közbenjárt Rosselot abbé érde­kében? A tanú: Igen. A védő: Nem mondta meg a márkiné, hogy Rosselot abbé kitől tudta meg a titkot? A tanít: Csak annyit mondott, hogy tudja. A védő: Mit tart ön az abbé felől? A tanú: Bizarr és szertelen természetű ember, a­ki szívesen hatol be mások titkaiba és gondo­lataiba. (Mozgás.­ Az ezután kihallgatott Simon asszony, a­­ Nayve-család egykori nevelőnője, egy éltesebb as­­­r­szony, Rosselot abbél igen veszedelmes embernek­­ jellemzi, ki viszályt hintett a márki családi életébe,­­ hogy a márkinét és pénzét magának kaparithassa­­ meg. Különben sokszor bezárkózott a márkinéval. é Rosselot abbé: (a hallgatóság soraiból odaki­­r­ált) Ez rágalom, az ajtó sohasem volt elzárva!­­3 A tanú az abbé franczia ellenes nyilatkoza­­­­tairól is tesz vallomást. I Az elnök: Mit tart ön a márkiné felől? A­­ tanú: Az egy abszolút semmi. Teljesen öntudatlan s teremtés. Az elnök: Ezzel befejezte jellemzését? sp (Derültség): A tanú­. Igen. p Még két más tanú tesz kedvezőtlen vallomást­­ az abbéra, ki erélyesen protestál s igy kiált fel: r Keresztre akarnak feszíteni! A közönség semmikép­p sem palástolja ellenszenvét. A védelemre nézve igen­­ fontos vallomást tett Menaldonak egykori szeminá­­z­riumi iskolatársa, ki a következőket mondotta: „ Megerősítem, hogy Menaldo előttem öngyilkossági­­ szándékát ismételten emlegette. * Garnier tanár érdekes véleményt dolgozott­­ ki arra nézve, valószínű-e, hogy Menaldo öngyil­­­­kosságot követett el. A tudós kifejti, hogy a gyer­­­­mek mindig hajlandó kicsinyes, apró okokból öngyilkosságot elkövetni. Menaldo egy levele, a­­­melyben a márki »szerencsétlen és méltatlan­­ protegéjé«-nek nevezi magát, lehetségesnek tünteti­­ fel az öngyilkosságot, annál inkább, mert a gyer­mek anyja ideges bántalmakban szenvedett. Elnök (a vádlotthoz): Hová lett a Menaldo sapkája? — Nagve márki: A fiú Genuában egy­­ épülő csatorna fölé hajolt s beleejtette a sapkáját. Azért kellett számára új kalapot vennem.­­ Egy intézetbeli pap azt vallja, hogy egy társa Menardot abban a pillanatban lepte meg a padlá­son, a­mikor fel akarta magát akasztani. Bourgesból távírják. A Nayve márki elleni perben ma befejezték a tanúkihallgatást. A vád és védbeszédek elmondása előtt a bíróság konstatálta, hogy Nayve márkiné, kinek tegnap Neversre kel­lett volna táviratoznia, hogy felhatalmazást kapjon arra nézve, hogy megnevezhesse azt a jegyzői al­kalmazottat, ki a vádra vonatkozó beadványt szer­kesztette, tényleg engedélyt kért táviratban arra, hogy azt vallhassa, hogy az illető alkalmazott meghalt. Ez inczidens nagy szenzácziót idézett elő. A védő védőbeszéden hangsúlyozta, hogy Nayve márkiné vallomásának, melyre a vád alapítva van, nem lehet hitelt adni. A Nayve elleni perben az esküdtek a bűnösség iránti kérdésre nemmel feleltek, mire Nayve márki, vádlottat felmentették. — Felségsértési per Berlinben. Berlinből távirják, hogy Liebknecht ellen, a boroszlói szo­­czialista gyűlésen november 4-én tartott megnyitó beszéde miatt felségsértési pert indítottak. — Rombolás egy templomban. Rómából távir­ják . A Sancta Maria templomon tegnap váratlan brutalitást követtek el. A sekrestyét és számos szent képet, azonfelül az oltárt is szétrombolták. A kár 100,000 líra. — Apróság. Disznóláb. Vendég érkezik a ház­hoz, de a vacsorakészlet kevés. A szakácsnő nincs kéznél, de a kocsis kis­fia a konyhában lábatlankodik. Elküldik a henteshez, hogy nézze meg, van-e disz­nólába. Jancsi üres kézzel tér vissza. — No, a hentesnek nincs disznólába? — kér­dezi a háziasszony a visszatérő gyereket. — Nem láthattam, mert csizmában volt. — Veszélyben forgó község. Filméből távír­ják lapunknak . A Rec­ina völgyében a Karszt lábánál fekvő kisközség, Grohovo veszélyben forog. A nagy esőzés után a Karszt csuszamlik, omlik. A házakon nagy repedések mutatkoznak. A tűzoltóságot és a rendőrséget kirendelték. Ma délelőtt Ciotta podesta meglátogatta Grohovót, a­hol ma éjjel újabb csuszamlásokat konstatáltak. A lakosságot, mely fölötte szegény, valószínüleg kiköltöztetik. — A lelőtt tengerész kapitány, Washington­­ból távírják. Hivatalos jelentés szerint a »Myosotis« hajó, melynek kapitányát egy venezuelai párthajó­ról jövő golyó megölte,nem volt angol, hanem egy venezuelai csempészhajó. A megölt kapitány is ve­nezuelai volt. ----- Leszakadt kupolaállvány. Münchenből táv­írják . Mint utóbb konstatálták, a Schwanthaler úti ház beomlásánál. (Lásd esti lapunkat. A szerk.) két munkás vesztette életét, öt munkás súlyosan, egy pedig könnyen megsebesült. A szerencsétlensé­get csakis az állvány túlterhelése okozta. — Rendőri hírek. Leesett a kocsiról. Kreiminger Jánosné 59 éves zöldség-kertésznő lovai­­ ma reggel a Kossuth Lajos­ utczában megbokrosodtak ; az asszony leesett a szekérről és mindkét karját ki i­­ törte. — Ledőlt fal. Szerencsétlenség történt ma reggel a Szvetenay-utczában egy ház lebontása köz-­­­ben: egy falszakasz nagy robajjal bedőlt és az ott dolgozó Simon András napszámost maga alá temette. Eszméletlen állapotban vitték a kórházba. — Ön­gyilkosságok. Egrede János napszámos és Klein Mór hivatalszolga ma délután fölakasztották magukat.­­ -------------­ - Halálozások.­ ­ Pap Gábor ev. ref. püspököt, mint tudósítónk , jelenti, nagy részvét mellett temették el ma Ko­­­máromban. A temetésre jövő küldöttségek nagyobb­­ része a délelőtt fél 11 órakor Budapestről érkező­­ gyorsvonaton jött. Fogadtatásukra a ref. egyház­­ gondnokain kívül kivonult az ujszőnyi vasútállo­­­másra a megyei és városi tisztikar, Sárközy Aurél­­ főispán és Tátray József polgármesterrel az élén.­­ A vonatnál Konkoly Thege Béla fogadta a gyász­­i küldöttségeket, rövid beszéddel. Ezután történt a­­ bevonulás. Elől a város diszhintaján ment Tisza­i Kálmán egyházkerületi főgondnok, Sárközy Aurél a, főispánnal. A második kocsiban ült Szász Károly c. ref. püspök, azután hosszú kocsisorban a küldött­es­ségek többi tagjai, Kiss Áron püspök, b. Vay Béla­­ koronaőr, Boné Géza kamarás, stb. Délelőtt fél 12 .­ órakor jöttek a pápai ref. kollégium tanárai és a­­ főiskolai ifjúság énekkara. Komárom megye minden­­ községéből, de a szomszédos Győr, Fehér, Eszter­­si­gom, Nyitra és Veszprém megyékből is igen sokan a jöttek. Minden kocsin egy-egy koszorú, némelyiken­­ kettő is. A ref. egyházközségek presbiterei­k, lelkészeik vezetése alatt érkeztek meg. A tá­ti­­volabbról jövők, a számukra kijelölt magán­­­- lakásokba hajtattak, a többiek pedig azonnal a a halottas házhoz mentek, hol a ravatal délelőtt 10­­ órától délután 2 óráig megtekinthető volt. A gyász­­­ szertartás délután 3 órakor kezdődött, de a tem­­­­plom már 2 órakor zsúfolásig megtelt. A templom­­ok­ban a rendet a komáromi gazdaközönség dísz­­i- bandériuma tartotta fenn. Mindannyian szép szálas legények, kik valóban szép s­épet nyújtottak festő­­iltözetükben, melyet Jókai oly gyönyörűen írt le s­­egényeiben. Ruházatukat báránybőr kucsma, fe­­j­­ete, prémes dolmány, a melyet négy ujjnyi széles­nelláncz tart össze, továbbá fényes, magas csizma ) képezi. A zsoltár eléneklése után a pápai főiskola énekkara gyászdalt adott elő. Szász Károl­­ ref. püspök ovid ima után, könyekig megható gyászbeszédet mon­­dott. A gyászbeszédet a pápai főiskolai énekkar zso­­ozsmái követték. Ezután megindult a gyászmenet. Ülőt ment a komáromi ev. ref. földmivelői énekkar nyolczas sorokban, azután a komáromi s az uj­­zőnyi iskolák növendékei, a 48-as honvédek, a lápai főiskola énekkarra, a lelkészek, esperesek, üspökök, tanárok, konventi tagok és a vidéki kül­­döttségek, a gyászkocsi és a koszorúkat vivő kocsi, majd a gyászoló család, a hatóságok küldöttségei,­­ tisztikar küldöttsége Müller altábornagy komá­­omi várparancsnokkal az élén, és a gyászoló kö­­zönség. A közreműködő énekkarok felváltva gyász­­énekeket zengettek, míg a menet a tűzoltó század­­tal vont kordonon belül a temető felé haladt. A sírnál Váry Lajos egyházkerületi főjegyző és he­­gettes püspök tartott megkapó búcsúzó beszédet, melylyel a gyászszertartás véget ért. Pap Gábor ravatalát a délelőtt folyamán helyezték át lakásá­ról a ref. templomba, melynek szószékét és karza­tait fekete posztóval vonták be, a­mi megkapó ellen­tétet képezett a templom egyszerű fehér falaival. A temetésen az egész város jelen volt. A koporsót temérdek koszorú borította. Koszorúkat küldtek Tisza Kálmán »felejthetetlen barátjának.« Tisza Kálmánná szül. Dégenfeld Ilona grófné, Komárom város törvényhatósága, a pápai ref. főiskola, a kü­­­­lönböző ref. egyházak stb. stb. A gyászszertartás egyszerűségében igen megható volt. A közönségen meglátszott, hogy igaz bánattal gyászolja a fen­­költ lelkű püspököt és a nemes emberbarátot. Nyugodjék békével! Mocznik Anna, Bexnert Mór kir. tanácsos, vas­­úti vezérfelügyelő gyámleánya, súlyos szenvedés után tegnapelőtt Budapesten elhunyt. Sport. A budapesti (budai) tornaegyesület választ­mánya tegnap tartotta dr. Czölder János alelnök el­nöklete mellett ülését, a­melyen a műszaki bizottság javaslata folytán elhatározta, hogy az egylet ez évi disztornázását dec­ember hó 7-én este 6 és fél órakor fogja megtartani. Lesznek szabadgyakorlatok, csapat­­tornászás, fokozatos gyakorlatok bemutatása stb. A versenytornázásra a választmány egy nagy és egy kis ezüstérmet tűzött ki. Ez alkalommal, tekintettel arra, hogy az Attila­ utczai tornacsarnok már a múlt évben is szűknek bizonyult, a közönség csakis belépőjegy­­gyel léphet be a csarnokba. Ebből kifolyólag más tornaegyesületek tagjai is csak belépő jegygyel jelen­hetnek meg, melyek díjmentesen az egyleti elnökség­től vehetők át. — Az egyesület október havi bevé­tele 867 frt 88 kr és kiadása 452 frt 34 kr volt, e szerint maradt 415 frt 54 kr. — A tagok száma 434-re szaporodott. Ízlés után tornászás volt. Lovagló verseny. Az orsz. magyar gazdasági egyesület lóvásár rendező bizottsága gróf Andrássy Sándor elnöklete mellett javaslatba hozta, hogy a budapesti díjlovaglás és ugratás a jövő tavaszszal, úgy mint eddig, a lótenyésztési részvénytársaság »Tatter­sall« telepén tartassák meg, mely javaslathoz az O. M. G. E. igazgató választmánya is hozzájárult. Az idei díjlovaglás, tekintettel a millennáris évre, még sikeresebbnek ígérkezik, mint az eddigiek. A verseny­feltételek lényegesebben nem változtak, csak a díjak emelkedtek, mert az értékes tiszteletdíjakon kívül a lótenyésztési 1. társaság 8000 korona pénzdijakat szavazott meg. A lovagló verseny , úgy mint eddig három versenyből fog állani, úgy mint 1. a tulajdon­­képeni lovaglás, 2. az ugratás, 3. jeu de barre. A versenyeken csak űrlovasok vehetnek részt és pedig úgy katonák, mint nem katonák. A pénzdíjak követ­kezőképen oszolnak meg. Díjlovaglás: 1­ dij 2000 ko­rona, 2 — 1000, 3—400, 4—200, 5—100, 6 — 100, 7 —100. U­gratás: 1 dij 1600 korona, 2—800, 3 — 300, 4—200, 5 — 100, 6—100, 7—100. Jeu de barre: 1 dij 500 korona, 2—200, 3—­100, 4—100. Részletes felvilágosításokat ad az O. M. G. E. tit­kári hivatala. (Budapest, Köztelek.) A készülő kúfilitsís, Magyarország közgazdasági monográfiája. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter nagyszabású mankó kiadását határozta el, mely hazánk közgazdasági vi­szonyainak és történetének hű ismertetője lesz. Az ezredéves kiállításról 1897-ben mintegy 250 tvny terjedelmű nagy mű­ — kiállítási főjelentés — fog megjelenni, melynek szerkesztésére a miniszter dr Matlekovics Sándort nyerte meg. A mű­ segédszer­kesztőjévé pedig kinevezte Szterényi József miniszter titkárt. Tudomány és irodalom. — A múzeumból. A nemzeti múzeum termé­szetrajzi­ tára igen ritka és szép madárral szaporodót a napokban. Kováts Alajos székesfehérvári vasúti fő­felügyelő küldött be egy »jeges kacsa«t, melyet a ve­lenczei tavon lőtt. A madár fehéres-szürke tollazati csőre szép rózsaszín, fején nagy bóbitát visel s fark hasonló a fecskééhez. Igen ritkán fordul elő nálunk eddig csak pár darab van, mert hazája az éjszai jegestenger, a honnan ősz, meg tél idején elvetődi Dél-Európába is. A madarat lefényképezték s a képe megküldik az ajándékozónak. A millenniumi kiállító vadászati csoportjában is kiállítják. — A Budapesti Szemle legújabb számában ki­merítő bírálatot olvasunk B­e­k­s­i­c­s Gusztáv haza más művéről, mely az oláh kérdést fejtegeti. A birá­lat ritka elismeréssel ismerteti a jeles író ez urab könyvét, s elfogadva általános fejtegetéseit, a részlete­két is teljesen sikerültnek, példáit kitűnően találó­­nak mondja. A füzetből kiemeljük V­adnay Károl szép emlékezését Beöthy Lászlóról, Angyal Dávi szép tanulmányát a II. Mátyás korabeli politikai küz­delmekről. Igen érdekesek a R­a­d­ó Antal fordítás­­ban kiadott Ada Uepi versek is. — Az „Iparosok olvasótára“. Mudrong Son »A munka szerepe a közgazdaságban« czimű füzet­ben vonzó, népszerű irányban ismerteti a nemzetgazd­ságtan elemeit, melyeknek ismeretére manapság ma­den műveit iparosnak már feltétlen szüksége van.­­ Bevezetéskép fejtegeti szerző, hogy tulajdonképen­­ is a közgazdaság és azután könnyed modorban végig vezeti olvasóit a munka, a javak előállitásának, a ter­melés tökéletesedésének és a nyereség elosztásának fo­galmain. — A füzet ára 30 kr. — A magyarhoni földtani társulat f. hó 6-án, szerdán d. u. 5 órakor szakülést tart a m. tud. Akadémia földszinti kistermében. Az ülés tárgyai a következők : 1. Dr. Lörenthey Imre: Észrevételek néhány portusi kövületről. 2. Dr. Hollós László : A kecskeméti artézi kút. 3. Dr. Traxler László : Subfoszszis édesvizi szivacsok Ausztráliából. A szűkülés után választmányi ülés következik. Folyó ügyek. — Uj naptárak. A Posner-féle műintézetben a következő naptárak jelentek meg: Előjegyzési naptár XXVI. évfolyam. Jegyzék naptár XXVI. évfolyam. Nagy fali naptár XXVI. évfolyam. Kis fali és Zseb­naptár, Tanügy. A — Az egyetemről. A tudományos viták és SJ .etherikai esték albizottsága e hó 8-án esti 6 óra­­kor az egyetemi kör olvasó termében ülést tart. ^ Az elnökség tekintettel a fontos tárgysorozatra, kéri a az összes tagok megjelenését. — A műegyetemi se­­gítő egyesületben már megkezdődtek a mozgalmak az dei bált illetőleg. A hallgatóság mindent elkövet, h hogy a mulatság a legfényesebbek egyike legyen. Az­­ egyesület e­ső 8-án, pénteken esti 6 órakor ülést tart, a­melyen megválasztják az előkészítő bizottság­­­­agjait.­­ — A budapesti­­budai tanitóegylet folyó hó­te 7-én (csütörtökön) délután 4 órakor a IT ker. török­ ki utczai iskolában tartja évnegyedes közgyűlését követ-­­­kező tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentések. 2. Eperjessy c. István értekezése: Az ismétlő iskolák reformjáról, ti 3. A biráló-bizottság jelentése. 4. Vitatételes előadás, pi az ütemirás tanításáról tartja Böngérfi János. 5. In-­ti­ditványok. u — A II. országos és egyetemes tanügyi kon- Z.­greSSZUS rendező-bizottságának társadalmi oktatási e. osztálya f. hó 6-án (szerdán) délután 5 órakor az or­­szágos közoktatási tanács helyiségében (Trefort-utcza 8. sz.) ülést tart, a­melynek tárgya az osztály szer- Te vezkedése. Joanovics György nyug. államtitkár, mint az osztály elnöke ez után kéri úgy a rendezőbizott- s ság, mint az osztály tagjai szives megjelenését. ^ — Gyorsíró-verseny. Az »Orsz. magyar gyors- ti íróegyesület* e hó l0-en, a. a . ,mmn Q .. l „ viselőházban őszi irásversenyét. Első dij (200 szótag I ie perczenként) négy arany, második dij (180 szótag per- ], özenként) két arany, harmadik dij (150 szótag per- Si özenként) egy arany. A legszebb és legszabatosabb dij-­k nyertes Stenogramm külön díja egy arany. Az arány­lag legjobb vidéki munkák díjazására három aran­­­nyat tartottak fönn. Részt vehet a versenyben — az­­ országgyűlési gyorsírók kivételével — a Gabelsberger-­­ Markovits-rendszert követő minden gyorsíró, ha díjat a még nem nyert. —­ Negyedszázados tanítói jubileum. Rima-­­ szombatban vasárnap szép ünnepély folyt le. Törköly­­ József igazgató-tanító 25 éves működésének évforduló- i­á­ját ünnepelte meg a város közönsége. Az iskolai igaz- G gató választmány Nagy Ferencz városi főjegyző elnöklete­­ alatt díszközgyűlést tartott, melyen a város notabilitásai­­ közül számosan jelentek meg. Józsa Antal kir. tanfel­­é ügyelő tetszéssel fogadott beszédet intézett az ünnepelthez,­­ melyben szép szavakkal emlékezett meg dr. Wlassics­­ Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter működéséről is és arról a figyelemről, melyben az ünnepeltet részesítette a következő levéllel: »Tekintetes Törköly József igaz­gató úrnak Rimaszombat. Tudomásomra jutott, hogy igazgató úr most üli meg tanítói működésének 25-ik évfordulóját. Kellemes kötelességet teljesítek, midőn igazgató urnak a tanügy terén kifejtett hosszú és buzgó tevékenységéért őszinte köszönetemet fejezem ki. Budapest 1895. okt. 30. Wlassits. Viharos éljenzéssel­­ fogadták az üdvözletét és Józsa szép beszédét. A jubilánst a tantestületek s több városi közintézmény küldöttségei üdvözölték; ő pedig minden beszédre kü­­­­lön-külön beszéddel válaszolt. Este az ünnepelt igaz­gató-tanitó tiszteletére 140 terítékű bankett volt, me­lyen nők is számosan jelentek meg.­­ Az iparos ifjak országos egyesületének helyiségében november 3-án kezdődtek el a téli tan-­r folyamok. A tanfolyamon a következő tárgyakat adják elő: Vasárnap d. e. fél 9 órakor mértani és szabad­kézi rajz, hétfőn este fél 9 órakor énekóra, kedden este 8 órakor könyvelés, levelezés, számtan, szerdán este 8 órakor zene, csütörtökön este 8 órakor törté­nelem és földrajz, pénteken este 8 órakor zene, szom- I­baton este fél 9 órakor pedig ének. A tanfolyamok végeztével a szorgalmas látogatók végbizonyítványt kapnak. Az egyesület által rendezett műkedvelői elő­adások november 17-én kezdődnek. Színház és művészet. — A m. kir. operaházból- A Cremonai hege­dűs f. hó 10-én, első szinrehozatalának évfordulóján, 25-ödször kerül szinre a m. kir. operaházban. Az ünnepi előadást a zenemű szerzője, Hubay Jenő fogja­­ dirigálni. A dalmű a főbb szerepekben ugyanazon személyesítőkkel kerül szinre,­ mint a premieren, t. i. Giannina Ábrányiné, Sandro Arányi, Ferrari Ney D., Filippo Takács. — Mascagni hangversenye. Mascagni bécsi hangversenye után visszatér Budapestre, hogy általá­nos óhajtásra, hangversenyt adjon. A hangverseny e hó 13-án, szerdán lesz a vigadó nagytermében s ren­dezésével a Harmónia zeneműkereskedést bízták meg. Az egész hangverseny műsorát Mascagni műveiből állítják össze, még pedig legújabb operáiból: a Ratcliff-, Silvano- és Zanettoból. Mascagni előadja azonkívül azt a keringőt, a­melyet a budapesti szép napok em­lékére Souvenir de Budapest czímen szerzett. A rész­letes műsort legközelebb teszik közzé. Mascagni már szombaton a fővárosba érkezik, hogy meghallgassa a Bánk­ bán, vasárnap pedig a Cremonai hegedűs­­ előadását. — Hangverseny. Domitrovich Elvira e hó 8-án a vigadóban tartandó hangversenyén közremű­ködnek még Mosch­ammer Román, a magy. kir. opera tagja (hárfa), és Jurencsák Anna (zongora). A műsor a következő: Ének: 1. Constance áriája a »Szökte­­tésből«. 2. Ékszer ária a »Faust«-ból. 3. Elvira áriája a »Puritánok«-ból. 4. Rosina áriája a »Szevillai borbély«-ból. 1. Marche triomphale. 2. a) Légende. b) Reigen. 1. Staccato caprice Vogrichtól. 2. XIII. Rhapsodia Liszttől. — Pálmay Ilka vasárnapi bucsúhangversenyét a Vigadóban tartják meg. A diva a többiek között a következő számokat fogja énekelni franczia nyelven: »Comme la nuit« Bohmtól, »Parais á la fenetre« Greghtől, »Chanson de Florian« Godardtól. Angol­­ nyelven: »Inoue year« Bohmtól. Magyar nyelven: »így szokott az történni« Griegtől, azonkívül magyar nép­dalokat. A hangverseny fél 8 órakor kezdődik. — A népszínház műsora. Küry Klára gyengélkedése miatt így változott meg : Szerdán : A falu roszsza Blaha­i Lujza vendégjátékával. Csütörtökön: Szókimondó asszony­ság. Pénteken megtartják az Orpheus a pokolban ez. Offen­­bach-operette reprise-ét,­ ­ Törvényszéki csarnok. A Hammerstein-Ügy. Berlinből távirják. Kro­­patschek képviselő, főszerkesztő a »Kreuzzeitung« mai számában hosszabb nyilatkozatot tesz közzé Hammer- ,E­stein báróhoz való viszonyáról, a­melyben kijelenti,­­ hogy 1894. deczember 3­1-e óta, a­mikor rájött a Hammerstein üzelmeire, csakis a legszükségesebb szol- '­ gálati ügyekben érintkezett vele és midőn február­­ végén az úgynevezett Stöcker-alap ügyéről tudomást szerzett, lemondott szerkesztői állásáról, de a kiadó a kérelmére a lap érdekében azután is megmaradt helyén. ,r Hammerstein b. június 1-én elbocsájtotta, mivel nem az akarta megc­áfolni, hogy ő (Kropatschek) leköszön­­­­állásáról, ha Hammerstein július 1-én túl megmarad főszerkesztőnek. Hammerstein sikkasztásairól Kro­­patschek csak július végén szerzett meggyőződést. A zágrábi zászlósértés. Zágrábból távírják *. A tüntetők ellen indított perben a tárgyalás való­színűleg hétfőn kezdődik. Megmérgezett család. Prenzlauból távírják. A Springstein elleni perben mindkét vádlottat, Springsteint és nővérét, Bockint halálra és pol­gári jogaiknak elvesztésére ítélték. Az elítéltek az­zal voltak vádolva, hogy hat rokonukat, köztük saját szüleiket megmérgezték, oly czélból, hogy bir­tokába jussanak a biztosítási összegeknek. A meglopott Lenbacht Münchenből távírják. A Lenbachnál elkövetett képtolvajlásra vonatkozó perben Lenbach kijelentette, hogy a sok forga­lomba hozott befejezetlen képből azt kellett követ­keztetnie, hogy azokat jogtalan úton szerezték meg. A róla és családjáról szóló híreket csak abból a czélból terjesztették, hogy elfogadható okot szolgál­tassanak oly sok kép forgalomba hozására. A ké­pek jelzését részben nagyon hűen utánozták. Hauser tanár szakértő szintén kijelenti, hogy a jelzések utánzatai Lenbach írásának. Kihallgatták még Zanklt, Wagnert, Gubenizeket és Demingeset, a­kik az elítéltekhez való üzleti viszonyaikról adtak fel­világosítást. Megtámadott rendőrkapitány, Farkas Ferencz ungvári rendőrkapitány ellen, több röpiratot adott ki Vincze Béni, a­melyekben a kapitánynak állítólag hivatalos minőségében elkövetett cselekményeit szellőz­tette és erős támadást intézett ellene. Farkas sajtó­­bíróság elé állíttatta Vinczét, a­ki ellen az odavaló törvényszék, minthogy az ügyész a vádat elejtette, len semmiségi panaszt adott be a­­zt a kúria visszautasította, abból az indító okból, hogy sajtóügyekben a közvádat egyedül a kir. ügyészség képviseli és igy a magánfél jogorvoslattal nem élhet. Öt krajezáros aranyóra. Maga sem tudta Máder János gépész, milyen jó vásárt csinált, a mikor két apró gyermektől, a­kik az utczán megszólitották, szép sárga órát vett öt krajezárért. Veszedelmére az óra aranynak bizonyult s kisült az is, hogy lopott jószág. A két nebuló, Bayerle István és Lovász Ist­ván, az ablakon keresztül bemászott Nagy Zsigmond kereskedő lakásába, s mert semmi más kedvükre való zsákmányt nem találtak, az árát emelték el, hogy azt eladva, jóllakjanak cseresznyével. A kis tolvajokat, mivel még nincsenek 12 évesek, nem lehetett a tör­vény elé állítani s csak Mádert vonták ma felelősségre orgazdaság miatt. A törvényszék azonban felmentő íté­letet hozott, mert Máder igazolni tudta, hogy nem is sejtette az órának arany voltát. Az első anyakömyvi kihágás. Budapest, nov. 5. A budapesti büntető járásbíróságnál, Gajzágó Manó táblai biró hivatalszobájában ma volt az első olyan tárgyalás, mely az uj rendnek következménye. Az anyakönyvek vezetéséről szóló törvénynek, az 1894. évi XXXIII. t.-czikknek 35. §-a szerint ugyanis a gyermeket, születésétől számítva egy héten belül, a polgári anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentésre a következő személyek vannak kötelezve és pedig első­sorban "• az atya,­ ha ez nem tenné, úgy sorrend­­szerint a következők: a bába­asszony; a szülésnél segédkező orvos; mindazok, kik a szülésnél jelen voltak; a­kinek lakásában a szülés történt; és végül az anya, mihelyt arra egészségi állapotánál fogva élképes. A főváros harmadik anyakönyvi kerületében akó Tretina Emil belügyminiszteri számvizsgálót a felesége ez évi szeptember, hó 26-án egészséges leánygyermekkel ajándékozta meg. A családban nagy volt az öröm s a boldog apa úgy gondolta, hogy majd csak akkor lesz a keresztelő, mikor ab­ban már a felesége is részt­­ vehet. Tudta ugyan, hogy a kötelező egyházi anyakönyvelés öt nap múltán, vagyis október 1-én véget ér, de úgy gon­dolkozott, hogy ha ezelőtt szabad volt akár hónapok múlva is megülni a keresztelőt, most sem igen lesz másképen. Október közepén azonban Kühnel Gyula, III. ker. anyakönyvvezető, a gyermek születése bejelen­tésének elmulasztása miatt feljelentést tett Tretina ellen, az 1894. 33. t.-cz. 35. §-ába ütköző kihá­gás czímén. A mai tárgyaláson a bíró mindenekelőtt­­ arról világosította fel Tretinát, hogy leánykája születését, noha a gyermek még a régi törvény hatálya idején született, okt. 8-ig mindenesetre­­ bejelenteni tartozott volna, ha már október 1.­­ előtt az egyháznál nem anyakönyveztette. Mert a­z épen annak a belügyminisztériumnak, melynek a vádlott tisztviselője, van 60.000 szám alatt egy idevágó rendelete s e szerint hasonló esetekben a­­ bejelentésre adott egy heti idő október elsejétől­­ számítódik. Tretina Emil vádlott erre a következőket ] hozta fel a mentségére: Mivel a leánykája néhány nappal október elseje előtt született, eleinte azt hitte, hogy az egyházi anyakönyvvezetőhöz kell fordulnia. Tudta, hogy itt a bejelentés nem késik, tehát nem a is sietett vele. A születést követő kilenczedik na­­a­pon, vagyis október 3-án értésére jutott, még pe­­­­dig a bábaasszony utján, hogy tévedett. Megkisér­­e­­lette jóvátenni a hibáját és megírta a szülésznő­­ figyelmeztetésére a bejelentést s beküldötte az­­­ anyakönyvi hivatalba. Ott két kifogást emel­­e­tek: hogy maga menjen s hogy vigye el az a eskető­ levelét is, a mit elmulasztott megtenni, s­ mert nem volt kéznél, minthogy 20 év óta nem volt rá ily czélból szüksége. A­míg pedig a plébánián megszerezte, okt. 17-ike lett s mikor elvitte az anyakönyvi hivatalba, már meg­tették ellene a feljelentést. D. A biró ezután Knoll Erzsébet bábaasszonyt is hallgatta meg s mert ez mindenben megerősítette­­­ a vádlott előadását, elhalasztotta a tárgyalást . Egyúttal utasította Tretinát, hogy a jövő tárgya­­l­­­ásra hozza el magával a bejelentési ívet s az eskető levelet, mert a bíróság ítélethozás előtt meg st akar győződni arról, ha várjon az előbbi csakugyan jó október 3-iki s az eskető levél okt. 17-iki dátum- a­­mal van-e ellátva? A­mennyiben ez valónak bizonyulna, úgy az acj első anyakönyvi kihágás tárgyalása valószínüleg 10. felmentéssel fog végződni.

Next