Nemzeti Hirlap, 1905. július-december (2. évfolyam, 146-277. szám)
1905-11-09 / 255. szám
2 abszolút többségét érvényesíteni a parlament összes egyéb pártjainak kisebbségével szemben ? A koalíczió története inkább azt mutatja, hogy a függetlenségi párt nemhogy elveit a koalíczió útján érvényesíteni akarná, hanem épen ellenkezőleg, elveit sorban föladja s minden egyes kérdésben, amely a koalícióban elvi ellentéteket szül, elsöprően hatalmas többsége daczára mindig kapitulál. Az általános szavazati jog erre nem az első példa. Hiszen a párt már az önálló magyar hadsereg, az önálló külügy és az önálló magyar gazdasági berendezkedés kérdésében is — ha ezért talán nem is haragszunk rá — kapitulált a koalíció elenyésző kisebbségével szemben. Ha Justh Gyula érvelésének volt valami hatása, akkor ez csak az lehetett, hogy a választóközönségnek a negyvennyolcas elvekért rajongó részét ismét meggyőzze a koalizált függetlenségi párt elvfeladásának, megbízhatatlanságának és elvi erélytelenségének szomorú ténye felől. Az általánosabb következtetés, melyre a koalíciós vezérek vasárnapi magatartása utal, sokkal biztatóbb. Látjuk ime, hogy a nép előtt, mikor annak kegyeit áhítozzák, még a kormány ellenségei is csak a kormányt tudják támadni, de annak programmját nem. Látjuk ebből, hogy a kormány ellenségei is jól tudják, hogy ez a programm a néplélekből fakadt, a néplélek vágyait tolmácsolja és a erre néplélekre okvetlenül hatni fog. Okvetlenül és kiirthatatlanul! S bárha nem tudjuk belátni, milyen áldás szállhatna az országra abból, ha ez üdvös programm úttörői elbuknának, mégis még erre a szinte lehetetlennek látszó esetre is megmarad az a vigasztaló meggyőződésünk, hogy az általános szavazati jogot, a progresszív adózást, az ingyenes népoktatást, valamint a Fejérváry-kormány egyéb nagyszerű szocziális és gazdasági alkotásait a magyar néplélek leküzdhetetlen vágyai közül kitörölni többé soha senkinek és semminek sikerülnie nem fog! Az orosz forradalom. (Az odesszai mészárlás.) Odessza, nov. 8. Múlt éjjel még az eddiginél is borzalmasabb volt a gyilkolás és a mészárlás. A csőcselék rendőrök kíséretében elment a zsidók házaiba és irgalmatlanul lemészárolta az összes lakókat, férfiaknak és asszonyoknak fejét fejszével vágta be, kis gyermekeket pedig a falhoz vertek s úgy ölték meg őket, vagy pedig letépték kezüket és lábukat. Az utczák valósággal el vannak borítva holttestekkel, a melyeket az ablakokból dobtak a kövezetre. A gyilkolás után elpusztították a zsidók házait s azután fölkeresték azokat az utczákat, a melyekben egyetemi hallgatók laknak és számos diákot megöltek. Az egyetemen csendőrök jelentek meg, hogy ott házkutatást tartsanak. A rektor azonban nem engedte meg a házkutatást és nem bocsátotta be a csendőröket. A lakosság nyomora leírhatatlan s igen nagy azoknak a száma, akiknek nincsen hajlékuk. Borzalmas dolgok történtek az odesszai zsidó temetőben A csőcselék kiásta a közöse S telt egyén hol és mely nemzetben élje le földi életét. S minthogy az ember társas lény és az emberi társas életnek a legszebb és legmagasztosabb formája az, mely az állam forgalmában olvad fel, épen azért a haza iránti szeretetet és kötelességet oda sorolja, ahol van az Isten, embertársai és önmaga iránti szeretet és kötelesség. A baptista mint állampolgár a törvény iránt engedelmes; megadja a mi Istené az Istennek, a mi az államé az államnak, s megadja ezt önként tiszteletből és hazaszeretetből. Sok törvénynek hiányát a baptisták maguk pótolják belső és külső életükben, pl. a 7-ik napnak (vasárnap) szigorú megünneplését, az egészségre és az erkölcsre egyaránt káros némely szeszes italok élvezetének a mellőzését, mint szigorúan betartandó hitel- íveket tűzi ki A baptista elítéli mindazokat, kik a rend felforgatására, a béke megbontására hamis és Krisztus ellenes tanok hirdetésére adják magukat és azoknak megnyerni óhajtják embertársaikat, legyenek azok akár nemzetiségi, akár szocziális jellegű izgatások. De elítéli a kivándorlás szertelen terjedését is, mert úgy véli, hogy aki magyarnak született, az legyen haláláig magyar és nem külföldi. De másodsorban e tejjel és mézzel folyó Kánaánban megadott mindent az Isten, mi a testi élet fentartására, sőt boldogítására szükséges, csak az emberi telhetetlenség, az önzés és kegyetlenség, a mértéket nem ismerő fényűzés, a bűn, a szeszes italok élvezete, a munkakerülés az okai annak, hogy az emberek szája panaszszal van tele, ahelyett, hogy hálákat adna az egek Urának azon kegyelméért, hogy e hazában élheti le földi életét. Egy baptista sírt, amelyben koporsó nélkül tömegesen temették el az utolsó zavargások zsidó áldozatait. A rablók lehúzták a holttestekről a ruhákat és kifosztották a gyászoló népet a közös sírok közül (A vasúti sztrájk.) Varsó, nov. 8. A varsó pétervári vonalon ma megkezdték a forgalmat. A varsó bécsi vonalon és a Visztula-vasúton még néhány napig szünetel a forgalom. (A helyzet Lengyelországban.) Berlin, nov. 8. A Lokalanzeigernek jelentik Varsóból. Az itteni színházakban három nap óta az előadás megkezdése előtt a zenekar a lengyel nemzeti himnuszt játsza, amelyet a közönség állva hallgat végig. Évtizedek óta nem volt szabad Varsóban a lengyel himnuszt játszani. (A czár Pétervárott.) Páris, nov. 8. Pétervárról jelentik a Le Journalnak : A czár ma, vagy holnap Pátervárra megy. Nyitott kocsin, kíséret nélkül fog Miklós czár a Kazán-templomba menni. Valószínű, hogy a nép lelkesen fogja üdvözölni a czárt. Ha január 22-én Miklós czár a lakosság vágyának engedve, mutatkozott volna a nép előtt, akkor sok minden máskép történt volna (Trepow elmozdítása.) * Pétervár, nov. 8. IVitte előterjesztésére a czár a legközelebbi napokban fogja kinevezni az uj minisztereket. Tapow már megkapta felmentését. Az egész kamarilla dolgozott Trepow elmozdítása ellen. 11 I RE K. Kolozsvár, nov. 9. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyén Annyival is rendkivülibb volt Kolozs vármegye tegnapi rendkívüli közgyűlése, mert azt gróf Teleki László főispán tudvalevőleg betiltotta. A főispáni rendelet ugyan a maga idejében érkezett Dózsa Endre alispánhoz, de mivel ez ellen az alispán előterjesztéssel élt, melyre nézve a belügyminiszteri döntés tegnapig nem érkezett meg: a gyűlésre szóló meghívókat nem vonhatták vissza s igy az összejövetel olyan formává alakult, a milyen „Szegény Jonathán“-t van a szódavíz: „meg is ihatja, ott is hagyhatja“, — azaz: meg is tarthatja, el is hagyhatja. A gyűlést azoban megtartották. A tisztviselőket is beleszámítva, mindössze negyvenhárom bizottsági tag jelent meg, ami valóban igen csekély érdeklődésre mutat az önkormányzati bizottság akcziója iránt, mely a mai gyűlés egyetlen tárgyát képezte. A gyűlésterem csak úgy kongott volna az ürességtől, ha segítségül nem jönnek a városi érdeklődők és köztük nagy számban az egyetemi polgárok, akiknek jelenléte aztán meglehetős telt házat biztosított a programai számára. Dózsa Endre alispán bemutatta a főispán betiltó rendeletét, melyet csendben hallgattak végig. Felolvasták továbbá az alispánnak a belügyminiszterhez intézett előterjesztését, melyet örömmel és köszönettel vett tudomásul a gyűlés. Azután az alispán ismételte az önkormányzati bizottság tegnapi ülésén tett és valótlan újsághírekre vonatkozó kijelentését. Majd pedig ugyancsak az alispán kellő megokolással bejelentette lemondását az önkormányzati bizottság elnöki tisztéről, melyet a jövő rendes közgyűlésen fognak letölteni. Rövid eszmecsere után megállapodtak abban, hogy a bizottság összehívása milyen határidő-epácziuraok közt történjék. Végül felolvasták a november 3-iki közgyűlés jegyzőkönyvét, mely körül több felszólalás történt A szónokok odakonkludáltak, hogy a főispáni egész eskütételt törvénytelennek tartják, az erre vonatkozó hitelesített jegyzőkönyvet helytelennek és semmisnek tekintik, sőt ki kell mondani, hogy a főispán egyátalán le se tette az esküt. Minekutámia mindezeket különösebb empázió nélkül meghányták vetették, abban állapodtak meg, hogy a jegyzőkönyv elleni kifogások megvitatása fölveendő a decemberi rendes közgyűlés tárgysorozatába. Ma tehát nem határoztak semmit, aminthogy nem is határozhattak. Ezzel a „rendkívüli közgyűlés“ véget ért. — Az Emke köréből. Az Emke igazgató-válaszmánya folyó hó 12-én (vasárnap) délután 3 órakor a városházán havi rendes ülését tartja. Ez ülésre a választott és alapító választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Kolozsvár, 1105. november hó 9-én Gróf Bélas Ákos elnök Dr. Csernátoni Gyula jegyző: Klein Ödön kitüntetése Tegnapi egyik táviratunk jelentette, hogy a király Klein Ödön miniszteri osztálytanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtóiroda eddigi vezetőjének, hű és buzgó érdemei elismeréséül, a harmadosztályú vaskoronarendet adományozta. Ez a legfelső()!) helyről jövő kitüntetés oly férfiúnak nyújtja a megérdemelt elismerést, aki páratlan szorgalmával, pihenéstelen fáradozásával és lelkiismeretes munkásságával fontos munkakörében maradandó és nagyjelentőségű érdemeket szerzett. Mert Klein Ödön régóta működik a közélet, a nemzeti érdekek szolgálatában és ha munkájával nem is kereste a hangos feltűnést, annál mélyebben járó, annál több sikerű volt tevékenységének hasznos eredménye. Szivének mély hazaszeretete és elméjének tiszta látása, széleskörű tudása irányították mindig hatalmas munkaerejét. Színtiszta jelleme, egyenessége, nemes gondolkodása és előzékeny modora megszerezték neki mindenütt a becsülést és szeretetet. Hivatali resszortjában mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel dolgozott azon, hogy az egységes magyar nemzeti állam kiépítésében megszerezze, ápolja és erősítse irántunk a műveit külföld szimpathiáját. A millenáris esztendőben széles, erős agitácziót fejtett ki s rendszeresen, alaposan informálta ügyeinkről, állapotainkról, közviszonyainkról és törekvéseinkről az egész külföldi sajtót. Czélja volt, mindenütt megismertetni, hogy a magyarság ezer éves élete alatt milyen benső és cselekvő részese volt a kultúra fejlesztésének és megállotta helyét a kultur nemzetek sorában- A tevékenységnek, melyet Klein Ödön tollaival, tanácsaival, irányításával kifejtett, igen kiváló része van abban, hogy a külföld tájékozottsága ma a magyar viszonyok, törekvések felől sokkal tisztább és elismerőbb, mint még másfél évtized előtt volt. Ezt a munkakört ma is törhetetlen szorgalommal és nemes ambrczióval folytatja a kitüntetett osztálytanácsos, kinek kitüntetésén őszintén örvendenek minden körben mindazok, akik a tiszta hazafisággal és hivatott elmével végzett nemzetépitő munka sikerét szivükön viselik. — A Szanatórium Egylet gyűlése ! Az országos nagy mozgalom, mely az utóbbi időszakban egyesülésre, tette hivta fel hazánk társadalmát, hogy felvegyük a küzdelmet egy rettenetesen pusztító baj: a tüdővész ellen, ss Kolozsvárt is viszhangra talált, különösen a hölgybizottság körében, amely széleskörű agitácziót fejt ki a József főherceg szanatórium ügyének előbbrevitelében. A Szanatórium Egyesület kolozsvári bizottsága tegnap délután 5 órakor báró Bánffy Ernőné elnöklete alatt gyűlést tartott. Jelen voltak : Szvacsina Gézáné, Kozma Ferenczné, dr. Fürjesz Zsigmondné, Inczédy Sámuelné, Török Sándorné, Geréb Mártonné, Szvacsina Géza, dr. Fürjesz Zsigmond, dr. Hartha János, Szekeres József, dr. Engel Gábor és Fethő József, ki a titkári tisztben a betegség miatt távollevő Fédor Ottót helyettesítette. Szvacsma Géza polgármester előterjesztette az egylet működésére vonatkozó jelentést, melynek során örömmel hozta tudomásra a Szanatórium Egyesület budapesti elnökségének azt a döntését, hogy az egyik szanatóriumot Kolozsvárt fogják felállítani. Tehát magunknak gyűjtjük a pénzt, ha a szanatórium felépítésére adakozunk, melynek berendezéséről és a fentartásról az állam fog gondoskodni. Ezután az elnökség javaslatára dr Rigler Gusztáv és dr Török Imre egyesületi 1 r. tagokat beválasztották a szanatórium bizottságába. A jövő teendőkre nézve javasolja az elnökség, hogy havonként egyszer- kétszer az egyesület pénztárának gyarapítására felolvasásokat rendezzenek. Ezzel kapcsolatosan örömmel jelentik, hogy Iterczel Ferencz, Eötvös Károly önként felajánlották közreműködésüket és hogy az elnökségnek sikerült Márkus Emíliát és Csillag Terézt egy-egy közreműködésre szintén megnyerni. Egy hangverseny rendezése is szóba került. A gyűlés este 0 órakor ért véget. — Özv. Cserey Jánosné temetése Kedden temették el özv. Cserey Jánosné sz. Zathureczky Emíliát, az áldott emlékezetű székely matrónát. A kora reggeli órákban Sepsiszentgyörgyről egész kocsisor indult el Imecsfalvára a temetési végtisztességre. Háromszék vármegye képviseletében . Szentiványi Miklós alispán és Kelemen Lajos tiszti ügyész jelentek meg a Székely Nemzeti Múzeum, megalapítóját gyászolja az elhunyta I ban, ifj. Gödri Ferencz, polgármester, elnök dr László Ferencz, Zayzon Ferencz, és Kovács László választmányi tagokból álló küldöttség által volt képviselve. Ott volt a sepsiszentgyörgyi jótékony nőegylet küldöttsége, a kézdivásárhelyi jótékony nőegyesület tagjai, az Erzsébet árvaleánynevelő intézet, a Rudolf-kórház, a kézdivásárhelyi szegényekben ház küldöttsége és a vármegye előkelősége csaknem teljes számban. Geréb János orsz. képviselő, Török Andor Kézdivásárhely polgármestere, Nagy Károly k. vásárhelyi árvaházi igazgató, Vajna Károly a „Székelyföld“ szerkesztője, Zathureczky Kálmán főszolgabíró, Csánky Gyula kir. tanfelügyelő stb. stb. A díszes baldachinos ravatal az ősi ház „nevezetes nappali szobájában” —hol egykor a magas műveltségű néhai úrnő annyi nagynevű férfiát látta maga körül a hazai tudománynak — volt felállítva, melyet a gyászoló család tagjainak és testületeinek szebbnél-szebb koszorúi vettek körül. Koszorúkat helyeztek a ravatalra a többek között: Slárotószékvármegye közönsége; a Székely Nemzeti Múzeum; az Erdélyi Múzeum Egyesület; az Erdélyi Kárpát Egylet; a sepsiszentgyörgyi és k.-vásárhelyi Nőegyesületek; a k.-vásárhelyi leányárvaház ; a Rudolf-kórház ; Menház stí. A gyászszertartás pár perccel déli 12 óra előtt a kézdivásárhelyi dalárda énekével vette kezdetét. Azután Eöldes György zabolai ev. ref. lelkész tartott nagyszabású halotti orácziót, dr. Benedek János a sepsiszentgyörgyi nőegylet nevében megható beszéddel búcsúzott el felejthetetlen eltlku elnöknőjétől. Szomorú gyászdal kíséretében vitték ki a nagy halott koporsóját a gyászkocsira és ezzel megindult az, impozáns menet az utolsó útra, a kézdivásárhelyi temető felé. Kézdivásárhely város közönsége nagy tömegben csatlakozott a temetési menethez, melyben ott voltak zászlóik alatt a tanintézetek és leányárvaház növendékei is. A temetőben a családi sírnál, melyet alig másfél hónap alatt már harmadszor kellett újra fölásna, Szabó Jenő k.-vásárhelyi ev. ref. lelkész tartott költői lendületű szép beszédet és könyörgést. Utánna a „Székely Nemzeti Múzeum“ nevében ifjú. Gödri Ferencz ig. vál. elnök, polgármester vett örök búcsút a Múzeumnak halhatatlan érdemű megalapítójától. A kézdivásárhelyi dalárda szép énekének hangjai melllett bocsátották le örök nyugalomra a koporsót A temetési szertartás alatt érkezett a Múzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőégének elnökétől sír. Fraknai Vilmos történetmdós, püspöktől meleghangú részvéttávirat. — Tanárok gyűlése A kolozsvári tanári kör első tárgyaló ülése e hó 1fén, szombaton d u. 5 órakor lesz az unitárius főgimnáziumban. Érdekessé teszi ez ülést, hogy az elnök, dr. Márki Sándor egyet, tanár, bemutatja legújabb művét , a történettanításhoz készített képgyűjteményt. Azután a múlt tanév óta dolgozó bizottság tesz előterjesztést a művészeti nevelés kérdéséről, melylyel kapcsolatban a kör egyik tagja a külföld ily irányú mozgalmairól közöl majd adatokat. Az elnökség most is ismétli szokásos záradékát a meghívón, hogy a gyűlésen vendégeket is szívesen látnak. A reformátusok egyetemes konventje. Az ev. ref. egyetemes konvent Kánffy Dezső báró világi és Antal Gábor püspök egyházi elnökök vezetése alatt Budapesten tegnap folytatta megkezdett ülését. Tárgyalták a liturgiai javaslatot és megállapították a konfirmáczióval kapcsolatos elveket. Úgyszintén megállapították a konfirmáció és esketés rendjét. A temetés rendjének meghatározásához Radicsy György, Erőss Lajos, Dégenfeld József gróf, Szilády Áron, dr. Bartók György, Molnár Béla és Baksa Lajos, valamint Nagy Károly kolozsvári theol. tanár, előadó szóltak hozzá. A lelkészszentelés, püspökszentelés, templomszentelés és az egyéb szentelésre vonatkozó rendelkezések kerültek ezután tárgyalásra. Erőss Lajos mind a négy szakasznak a liturgiai bizottsághoz való utasítást kívánja, hogy a bizottság azokat átdolgozza és lehetőleg kerülje a beszentelés és felszentelés kifejezését, mert az a róm. kald. egyház szokásaihoz és dogmáihoz nagyon simul. Nagy Károly előadó kéri az eredeti szövegét fentartani. Sas Béla, dr. Bartók György, György Emire, Fejes István és Váró Ferencz hozzászólása után a konvent visszautasította Erőss indítványát. Ezen indítvány leszavazása után az egyes fejezetek kerültek tárgyalásra. Fejes István elégnek tartja a püspök beiktatását, mert a püspököt már lelkész korában szentelték fel. Degenfeld József gróf ugyancsak mellőzni kívánja a püspökszentelést és azért törülni kívánja az erre vonatkozó szakaszt. Bartók György püspök csatlakozik Fejes István indítványához Nagy Károly előadó védi a szakaszt s kéri annak fentartását, mert a püspök beiktatását a felszentelés ünnepiesebbé teszi. A közgyűlés Fejes indítványát fogadta el és a szakaszt a bizottsághoz visszautasította újraszövegezés végett A templomszentelés szakaszának letárgyalása után az elnök a tárgyalás folytatását holnapra halasztotta. A Diákasztal házi estélye. Az Egyetemi Diákasztal hölgybizottsága által a Diákasztal helyiségeiben (Deák Ferencz-utcza 32. sz. Bánfffy-ház) e hónap 11-én este 9 órakor rendezendő házi tea-estély igen s kerültnek ígérkezik. A hölgybizottság főleg arra törekszik, hogy az estélynek valóban családias színezete legyen és különösen arra kéri a hölgyeket, hogy lehetőleg egyszerűen jelenjenek meg. Jegyek 2 koronáért (amely árban a vacsora teával, de bor nélkül, is bele van értve) a helyszínen is kaphatók. Magántisztviselők ülése. A magántisztviselők kolozsvári bizottsága f. hó 11 én, este 7 órakor a kereskedelmi és iparkamarában gyűlést tart, melyre a tagokat ez után is rénghívja az elnökség. A gyűlés tárgya : A tisztviselői kar kiegészítése és más folyó ügyek. — Tea-estély A kolozsvári könyvnyomdászok szakegyesülete, saját pénztárának gyarapítására, november hó 19-én, vasárnap, a Torna Vivada helyiségében műsorral és távozótal egybekötött zártkörű Teaestélyt rendez, melynek érdekes műsorát itt közöljük: 1. Nyitány Előadja a zenekar. 2. Szavalat. Tartja : Tatai Gyula. 3. Bölcsődül Simontól. Gordonkán előadja: Gámán Dezső 4 Magánjelenet. Előadja : Szőts János. 5. Zongora hármas Zsaikovszkytól. Előadják : Malinesen Jenőné zongorán, Maritieseu Jenő hegedűn és Gámán Dezső gordonkán. 6. Magánjelenet. Előadja: Schlinger Márton. — Vádindítvány a Zeysig ügyben. A budapesti királyi ügyészség tegnap nyújtotta be a törvényszék vizsgálóbírójához a Zeysig-ügyben a vádiratot. Az ügyészség Zigány Árpádot, Bauerh Sándort és Dénes Józsefet, mint társszerzőket a btk 134. szakaszába ütköző és a 127. szakasz 1—3 pontjaiban meghatározott felségsértés elkövetésére irányuló egyenes felhívás miatt, továbbá a király megsértésével a btk. 140. szakaszának második bekezdésében meghatározott vétsége miatt vádolja. Bakonyi Kálmán vizsgálóbíró azonnal maga elé vezettette a három trhelt közül a vizsgálati fogságban levő Zigány Árpádot, akinek az ügyészség vádiratának egy példányát kézbesítette Zigány a vádiratot átvette és a tőtárgyalás siettetése érdekében a kifogásokról lemondott. A vizsgálóbíró egyidejűlig intézkedett az iránt, hogy a vádirat a szabadlábon lévő terhelteknek is mielőbb kézbesíthessék. Minthogy előreláthatólag ők nem emelnek kifogásokat a vádirat ellen, a főtárgyalást valószínűleg még e hónap valamelyik napjára kitűzik. A főtárgyalásra Halma, Elemér dr ., Zigány Árpád egyik védőjét, mint tanút idézik be, ő tehát a törvény értelmében a főtárgyaláson, mint védő ez ügyben nem szerepelhet. NEMZETI HÍRLAP, 1905. november 9. _ Hubertus vadászat Nagyszebenben. Nagyszebeniül Írják : Kiváló élvezetben volt részük a szebeni helyőrség sport, kedvelő tisztjeinek folyó hótán a 12.es. a kir lovasdandár tiszti iskola által rendezett Hubertus-vadászat alkalmával. A vezetés ésskét érdeme elsősorban a vadászat mesterét kerékudvari Elefanthy-Tarnay Gyula főhadnagyot,az ekvitácziólovagló-tanárát illeti, ki egy a terület kiválasztását, mint a reá, mint vezető, háramló nehéz feladatot bravúros rátermettséggel oldotta meg. A meeton mintegy 76- 80 lovas összetalálkozása, élén a huszár dandárparancsnok Kirchbach báró tábornokkal jelzi az általános érdeklődést. A nézőközönséget a helyőrség tisztjei, a tábornoki kar élén Gauderick altábornagy hadtestparancsnokkal és a szebeni intelligenczia szolgáltatta. A bakinál beérkezésük sorrendje szerint: Bartolovich de Tenje, Wagner hadnagy, Weszter főhadnagy, Hodzsa, Schmid,burg dr. hadnagy és Brausewetter főhadnagy értékes díjakkal lettek kitüntetve, melyeket Gaudernack hadtestparancsnok felesége nyújtott át a szerencsés győzteseknek. Mintegy 60 terítékű bankett fejezte be a szovas ünnepélyt, melyen Tarnav főhadnép nagy , emelkedett, lelkes szavakban emelte ki a dandárnok Kirchbach báró tábornok érdemeit a szebeni sportélet fellendülésében ; a tábornok hasonló lendületes beszéddel méltatta Tarnav főhadnagynak a vadászatok rendezi , svnél bemutatott képességeit. — Szent István lovas szobra A budavári halászbástyán tegnap állították fel Szent István király bronz lovas-szobrát A hatalmas érczöntvény elhelyezése minden baj nélkül történt meg. A stilizált lovon fejedelmi ornátusban ülő király alakja szerűen hat a remek kivi tellapzaton és pompásan illik rágott, kotabele a Mátyástemplomot övező művészi építménybe. Az érerszobrot télire faburkolat alá helyezik és a tél folyamán végzik el rajta az összeillesztési és csiszolási munkákat. A leleplezés a jövő évben lesz, országos ünnep keretében. — Halott a vasúti állomáson Jancsó Sámuel kézdivásárhelyi iparos f. hó - én Kovásznára ment a hét vásárra, hol bőröket szedett össze. Az estéli vonattal akarván hazamenni, az állomáshoz indult. Útközben azonban annyira rosszul lett, hogy a sínek között már csak az egyik váltóőr segítségével tudott az állomási épületbe bevánszorogni. Az őr jegyet váltott neki, de már a vonatra felszállni nem tudott és nevét sem tudta megmondani. Az állomásfőnök azon hiszemben, hogy az utas bizonyára nagyon részeg, az egyik váróteremben lefektette. Másnap, 5-én reggel 5 órakor még élt, az ajtót kinyitó őr és utasok állítása szerint, kik közül az egyik felismerte, de már szólani nem tudott s reggel 8 órára meghalt Dr. I Vájna Gábor h. járási orvos és vasúti orvos már csak a beállott halált állapíthatta meg, melynek oka valószínűleg szélssülés volt. Ki . idegenben meghalt 73 éves öreg hozzátartozóit táviratilag értesítették s 6-án hazaszállították Kézdivásárhelyre. — Óvatoság a kereskedelmi forgalomban A kolozsvári kereskedelmi és , iparkamara bizalmasan értesíti az érdekelt üzleti köröket, hogy a Levanteval való üzleti összeköttetéseiknél és kihitelezéseknél saját érdekükben óvatosan járjanak el és bizalommal forduljanak az ottani osztrák-magyar konzulátusokhoz.A gyergyószentmiklósi Kossuth-szobor Felcsik lelkes székely nénje szintén emlékszoborban akarja megörökíteni Kossuth Lajos nagy alakját Gyergyószeutmik■ lésen. A gyűjtés buzgó szorgalommal folyik s a legutóbb közölt számadás szerint miér : együtt is van e czélra 4147 korona 42 fillér. — Megsemmisített határozat Marosvásárhely tanácsához megérkezett a belügyminiszter leirata, melyben a törvényhatóságnak az önkéntes adók és ujonezok megtagadására vonatkozó határozatát megsemmisíti. Bernády polgármester legközelebbről közgyűlést fog összehívni, melyen a miniszteri leiratot bemutatja. — Csavargó gyermekek Kolozsvár utczai életének szomorúan tipikus alakja a csavargó gyermek. Alig megy az ember tíz lépésnyire, minduntalan szemébe tűnik egy-egy ilyen rongyolt ruhás, kolduló, éhező gyermek. Állnak utcza sarkokon, kisérik a verkliseket, hozzák a vasútról érkező utasok podgyászait. Ezeknek a csavargó gyermekeknek száma folyton szaporodik k különösen most, hogy jön a tél. A szegényes külvárosokból azok a szülők, akik csak a betevő falatot is alig tudják megszerezni, családjuknak minden tagját, tahát a 6 — 8—10 éves gyermekeket is szétküldik midenfelé a városba, hogy pénzzel térjenek haza. A gyermekek tragédiája, szomorú elzüllése itt kezdődik. B urczáknak, füstös korcsmáknak, a vasúti várótermeknek lesznek kóbor, éhes elkeseríti®k alakjai, kik már zsenge korukban, kora ifi""ságukban érzik a legsszigróbb szenvedést : a kenyéréhséget. A rendőrség egy-egy razziája, melyen összefogdossa ezeket a szánalomra méltó utczagyerekeket, nem sokat segít a dolgon, mert csak annyit tehet velük, hogy hazaki sérteti őket. De mihasznn ! ? Másnap alár újra ott didereg az utcrán A csivargó gy*r" müdvek ügye nem für halasztást. Itt a dermesztés kezdete és a fagyoskodó utczagyerekekről gondoskodni kell. — Tolvaj czimbora Vég László kocsis tegnap délután hazatérőbe!» volt, a mikor s Széchenyi-téren találkozott Verő Péter nevű czitbórájával Beszédbe elegyedtek egymással és ennek folyamán Vég felemlítette, hogy rég kikölcsönözött, 50 koronányi pénzét visszakapta ma délután Verő, amint a pénzügyiét sikeres lebonyolítását megtudta, rábírta Véget, hogy menjenek egy ital borra valamelyik korcsmába. A jó barátot nem kellett másodszor hivni, betértek egy külvára** vagy