Nemzeti Jövőnk, 1934 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1934-01-04 / 1. szám

Célok, eszközök, emberek Irta: MEZEY LAJOS dr. Valahányszor a magyarságot nagy történeti megrázkódtatások érték,­­ mindannyiszor az alkotmányosság volt az a védőbástya, amelyen min­den, a nemzeti lét ellen irányuló támadás megtörött. Az alkotmányos­ság, mint magasabb eszmei, társa­dalmi, nemzeti benső eredettől adó­dott kapcsolat volt az az erő, amely erősebb volt az ország egyharmadát megszálló ozmán hatalomnál, Kol­­lonits és Kaunitz által inaugurált beolvasztási politikánál. Csodálatos, és a mai viszonyokra is kiható a török hódoltság alatti magyarság kapcsolatának az ereje, amely a hó­dolt magyarságot a meg nem szál­lott országrészek magyarságához fűzte. Salamon Ferenc szerint: „A magyar hódoltság népe még nem szűnt teljesen egynek érezni magát az egész magyar nemzettel, politikai tekintetben is". A párisvidéki békediktátumok ál­tal a magyar Szent Koronának olyan országrészei kerültek idegen meg­szállás alá, amelyek egy évezreden át mindig magyar impérium alatt állottak. Az ezideig elhanyagolt és intézményekben gyér Alföld maradt csak meg, mint anyaország. Az or­szágrésznek úgyszólván minden in­tézményén rajta van még a török megszállás nyoma. Ez az országrész sínyli leginkább a Mária Terézia alatt megalkotott és statisztikai ada­tok nélkül végrehajtott urbárium min­den birtokviszonyok szempontjából káros következményeit. Látszik ez a latifundiumok és parasztbirtokok kö­zötti aránytalanságban, látszik kul­turális tekintetben és talán — az ön­álló autonómiával rendelkezett volt Jász-kunságon kívül — látszik ez politikai, gazdasági és társadalmi téren is. Az országnak ezideig leg­elhanyagoltabb részére, a nagy ma­gyar alföldre hárult most ez a tör­ténelmi feladat, hogy — miként az egyik olasz államférfi­ mondja (come la calamita attica il ferro a se) — mint a mágnes a vasat, magához vonzza a letépett részeket. Hogy ez a csonka kis ország min­­denre képes legyen, ahhoz elkerül­hetetlenül szükséges, hogy az Alföld és az alföldi magyarság minden ér­téke kitermeltessék és intézménye­sen megvédessék. Hatalmas célok ezek. Békés időben is, nagyok, még inkább jelentősebbek általános világ­válság közepette és vesztett háború után. Nagy célok ... de nem lehe­tetlenek. Utat, fát, csatornát, öntöző­csatornahálózatot az Alföldnek, ga­bonatárházakat. Vagyis olyan gaz­dasági intézményeket, amelyek alkal­masak az anyagi erők koncentrálá­sára. Ezzel párhuzamosan nagyobb tempóban meg kell kezdődnie a ma­gasabb nemzetnevelésnek is. A ma­gyar polgár ne csak adóalany legyen, hanem minden intézmény — miként a Vezér elgondolta — csakis a nemz­­­zetért, a polgárságért, a nemzet egyetemes céljaiért legyen, működ­jön. A revízió kérdésének megvalósí­tásához lelkileg és testileg egészsé­ges magyar társadalomra van szük­ség. Nevelnünk kell tehát ilyen szig­­vérig lelkes és mukabíró, teherbíró magyarságot a régi generáció mellé. Ebben a nagy nemzetnevelési mun­kában az iskolák és hatóságok mel­lett nagy szerep éspedig döntő sze­repe van és lesz a Frontharcos ala­kulatoknak. Az általános védkötele­­zettség megszűntével a Frontharcos szervezetekre hárul az a feladat, hogy az államfenntartó nemzeti harcos szellemet táplálja, fenntartsa, fejlessze és az új nemzedéknek átadja.­­ A nemzeti kombattáns hadsereg mellett­­ a Frontharcos alakulatokat ki kell építeni nemzeti milíciává, hogy min­denkor cselekvő szerve lehessen a megváltó, nagy nemzeti gondolatnak. Revízió csak úgy jöhet — a töb­bek között,­­ ha ez a kis ország kulturáltabb, fejlettebb, rendezettebb, európaibb, mint azok, amelyek meg­szállva tartják leszakított, drága or­szágrészeinket. Vagyis kell, hogy alkotmányos intézmények által biz­tosíttassanak a haladás és boldogu­­gulás magasabb attribútumai, mert akkor nemcsak magyar testvéreink, de azok a testvérnépek is, amelyek egy évezreden át jóban-rosszban velünk véreztek, de amelyeket az összeomlás után eltántorított tőlünk a szélhámosságra alapított és Hanry Pozzi szerint balkáni kupecfogásokra épült propaganda,­­ vissza­vágy­nak, vissza­jönnek hozzánk. Ehhez szükséges, hogy idebent a rend maximumán keresztül az erők maxi­mumát képviseljük. És mindez nem álom . .. Mindez a legreálisabb valóság ... Csak dol­gozni kell érette egy Vezér alatt. Hisz miként a török hódoltság alatt ma sem szakadt meg a kapcsolat a királyi Magyarország és a megszál­lott részek magyarsága és testvér­­népei között. — Nem szakadt meg, csak a formák változtak. A célok, eszközök és emberek — ugyanazok. Szent István koronájának boldogító és szebb jövőt ígérő fénye ragyog feléjük­­... Azonnali belépésre keresünk jó megjelenésű gyors- és gépírónőt vagy férfit, aki az irodai munkán kívül üzletszerzésre is vállalkozik. . . Jelentkezni e lap kiadóhivatalában: Scheftsik István­ utca 2 Hétköznap d.u. 5 órától. Véber Katalin, Szöpe Gáspár volt vadházastársa a vasúti -ben beszél a vári rablógyilkos „Hétfős életéről”( A vasútállomás harmadosztályú várótermének egyik padján, fekete­­kendős, sápadt vékonyarcú asszony ül. Amikor felemeli fejét, megismer­jük: Véber Katalin, Böjte Gáspár volt vadházastársa, aki annak idején napokig szintén gyanúsítottja volt a vált kettős gyilkosságnak, míg vé­gül is szerepe tisztázódott s elbo­­csájtották a rendőrségről. Leülünk mellé a padra s néhány perc után megkérdezzük. — Mit csinál Szolnokon Véber Katalin ? Meglepődik, merően néz felénk s látható izgalommal válaszol. — Szentesre utazom rokonaimhoz. — Hát Gáspárt meg se látogatja? vetjük oda a másik kérdést. Véber Katalin mélyen elpirul, de neki bátorodva felel. — Gáspárhoz nekem már semmi közöm, hiszen tönkre tette egész életemet — Hát valóban semmit sem tu­dott maga erről a szörnyű ügyről? — Évekig éltem együtt vele, ké­rem, (nevét a világért sem ejtené ki) s ezalatt előttem mindig úgy mutat­kozott, mint aki egy csirkét sem tudna megölni. Ha újságban olvas­tunk valami gyilkosságról, ő felhá­borodva beszélt róla. Mindig mondta nekem, hogy még lopni se tudna s én hittem, hogy amikor nem volt munkája, akkor kéregetni járt. De­hogy is gondoltam én arra, hogy képes legyen pár krajcárért embe­reket ölni. 5 két évig tudta maga előtt pa­lástolni bűnét? — Kettős élet volt az amit ő élt, (ezekkel a szavakkal mondja), előt­tem a világ legártatlanabb emberé­nek tüntette fel magát s mint ki­derült, nemcsak ölt, de egész éle­tében lopott és csalt- Nagyon bűnös lelkű ember volt ő, kérem, amikor már bajban volt, engem is bele akart keverni. Higgye el, nem rajta múlt, hogy most én is nem ott va­gyok, ahol ő. A portás hangja veri fel az üres váróterem csendjét.­­— Szentes felé beszállni­­ . .. Véber Katalin veszi a csomagját s indul a kijárat felé. Az ajtóból visszaszól: — Ha véletlenül mégegyszer ta­lálkozunk, majd sokkal többet és érdekesebbet mesélek magának . . . róla ... (e. I.) Újabb kedvezmények az adóhátralékok fizetésénél A gazdaadósvédelmi rendelet úgy intézkedik, hogy a védetté nyilvá­nított birtokosok adóhátralékait tíz évre elosztva részletekben jogosultak megfizetni. Mikor ez az intézkedés nyilvánossá lett, a többi adófizető rétegek is hasonló kedvezményt kér­tek.­­ A kincstár helyzete azonban nem tette lehetővé, hogy ilyen mesz­­sze időre kiterjedő kedvezményt a kormány általánosságban megadjon és ezért Imrédy Béla pénzügyminisz­ter legutóbb a 33-as bizottság elé olyan tervezetet terjesztett, amely öt évi határidőt ad az adóhátralékok megfizetésére. Ebben a kedvezmény­ben minden adózó részesül, sőt a kissebb adózók kamatmentesen tör­leszthetik hátralékaikat abban az esetben, ha 1933. évi adókivetésük nem haladja meg a 250 pengőt. Az ilyen kisadózónak nem is kell kér­niük a kedvezményt, azt hivatalból léptetik életbe. A nagyobb adózók­nak az illetékes adóhivataltól, ille­tőleg a pénzügyigazgatóságtól kell kérniök a kedvezmény megadását. Ezek a nagyobb adózók már nem kamatmentesen kapják a kedvez­ményt, hanem 6*/6 késedelmi kama­tot kell fizetniök. De ha egész éven keresztül pontosan eleget tettek adó­fizetési kötelezettségüknek, akkor a késedelmi kamatra fizetett összeg felét beszámítják a tőketörlesztésük­be és így végeredményben csak 3*­, késedelmi kamatot fizetnek. Az öt­éves kedvezményt a kormány kiter­jesztette az OTI és a MABI tarto­zásokra is, azzal a különbséggel, hogy az ilyen tartozásoknál a tár­sadalmi adó alá eső alanyok is ré­szesülnek a kedvezményben. A hátralékokat a kedvezményben részesülőknek olyan módon kell le­­róniuk, hogy a folyó évre szóló adóösszeírásnak megfelelő összegen felül a hátralékos tartozásra éven­ként a folyó adó egynegyed részé­nek megfelelő összeget kell lefizet­niük. ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR | bortermelők, bornagykereskedők, Hungária rum- és likőrgyár | Cégtulajdonos: KLEIN OSZKÁR ÉS TÁRSA­­I Telefonszám: 53. SZOLNOK. Sürgönyeim: Borösztreicher. j

Next