Nemzeti Kultura, 1911 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1911 / 5. szám
dúlt s Békéscsaba képviselője lett. A jótékonyságot bőkezüleg gyakorolta, azonban végrendelet nélkül elhalván, nagyobb alapítványok tételére vonatkozó igéreteit be nem válthatta s tekintélyes vagyona rokonainak kezébe került. Ugyanígy a politikai élet küzdőterén kiváltak a szarvasi főgymnázium tanítványai közül: dr. Kaas,Ivor, Hojtsy Pál, Haviár Dani, Fábry Sándor, Fábry Károly, Halász Lajos, Kun Árpád, Bozóky Árpád, Rohonyi Gyula, Bartóky József, kik nagyobbára kortársaink lévén, ma is szerepelnek s ezért működések értékét az olvasók legtöbbje ismeri. Országos hírnevű költők gyanánt kiemelkedtek tanulótársai közül: Sárossy Gyula, „Az arany kiirt“ szerzője, kínok tanulókorabeli költeményeit szeretettel őrizte Molitórisz Adolf öreg tanárunk, s hogy az ifjakat versírásra serkentse, gyakran örömkönnyek között szavalgatva felolvasta egykori kedves tanítványának remekeit. A jelesebb költők koszorújába tartoznak még a fentebb emlitett Inczédi László, Szabolcska Mihály, kiben már tanárai Tatay István igazgató s Mihálfy József a nagyra hivatott költőt sejtették, midőn szavaló előadásait s verseléseit irányozták, méltatták és jutalmazták. Meglepő költői hivatás s kedély nemesség jellemezte a dobozi származásu Balogh Istvánt, kinek Arany János utánzatára valló népies gondolatmenete mindazokat meglepte, kik műveit hallották. A tréfás ötletekben, humoros életnézetben, s bölcselkedő elmélyedésben egyformán erős Réthy László, Sipos Soma, a magyar nemzeti önérzetet epikai műveiben szerencsésen irányzó Gajdács Pál, Székely (Nuszbek) Sándor, kiknek művei közkézen forogván, eléggé ismeretesek. Fölemlítem ezek mellett a korán elhalt Belenczéresy Dezső, s a most is írogató Balla Miklósnak, Gyökössy Endrének és Kató Józsefnek dicsőséggel koszorúzott nevét. A kiváló lelkészek csoportjából kiemelem Boczkó Dániel kortársát Székács Józsefet, kinek szülőhelyén, Orosházán, napjainkban szobrot emel a nemzet kegyelete. Messze elkalandozna visszaemlékezésem, ha Székács Józsefnek egyházszervező budapesti működését az áldott emlékű József nádor nejére és annak áldozatkészségére való befolyását, egyházkormányzási bölcsességét s tapintatát vázolni akarnám. Röviden csak azt említem meg, hogy amidőn Berzsenyi Dániel síremlékének leleplezésénél elragadóan szónokolt, az ünneplő közönség előtt katholikus püspökök is kezet fogtak vele s elismerték, hogy ő az ország első papja, nyomdokait követték a szarvasi gymnáziumból kikerült jeles paptársai: Veres József, ki Turinban Kossuth Lajos koporsója felett oly elragadóan beszélt, s mint országos képviselő a prot. egyházi és iskolai érdekeknek lelkes szószólója s a papi nyugdíj intézetnek legbuzgóbb munkása volt. Lattkó Károly, Rafay Sándor, Koren Pál, Petrovics Soma s velük többen a kiváló papok csoportjában tündököltek s tündökölnek. Nem kevesebb örömmel emlegethetné a szarvasi főgymnázium egykori kiváló tanítványai gyanánt a következő művészeket: Orlay (Petries) Somát, Petőfinek és Jókaynak kortársát, Jankó Jánost, kit a komolyabb festészet művelésétől utóbb a humoros rajzolás jövedelmező foglalkozása az élclapokhoz édesgetett, Jantyihoz, ki ugyancsak rövid ideig volt a szarvasi gymnáziumnak magántanulója. A színművészet terén kiemelkedett a gyulai származású Halmi, előbb (Sztarily), a budapesti közönség korán elhalt kedvence, Bokody színigazgató és Nánássy Géza a szomorú véget ért humorista. A zenevilág előtt részint a zeneszerzésben, részint a remek előadásban, részint a zenetanítás sikerében hírnévre emelkedtek a szarvasi, gymnázium egykori növendékei közül: Chován Kálmán, Szendy Árpád, Orbán Árpád, dr. Horváth Dezső, Gajdács Gyula, Placskó István, ki most külföldön aratja diadalait. Hálátlanság lenne mellőznöm azon jeleseket, kik a szarvasi főgymnázium körében részint mint kiváló tanárok, részint mint jeles írók és költők, részint mint politikusok szereztek maradandó érdemeket. Ezek csoportjában felragyog a sokoldalú műveltségű tanárnak, költőnek, írónak, vallásbölcselőnek Vajda Péternek neve, ki mint Székács Józsefnek barátja annak ajánlatára foglalta el a tanszéket, hogy rövid időre terjedő működésével a latinos műveltség irányából a magyar nemzeti műveltség medrébe vezesse át, az igazgatására bízott szarvasi gymnáziumot. Tanárkodásában s irodalmi működésében kivált aztán Bloch (Ballagi) Mór, Greguss Ágoston, kiket a tanári székről a szabadságharc csakhamar más térre szólított. Feltűnő szorgalmával s tanulmányai sokoldalúságával nagy érdemet szerzett a később papi pályára lépett Petz Gyula, kivel egyidőben fejtett ki 157