Nemzeti Nőnevelés, 1887 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1887-04-01 / 4. szám

MEGJEGYZÉSEK GUTA JÓZSEF VÁLASZARA: Nem szándékozom a vidéki áll. felsőbb leányiskolák által eddig elért eredményekre s az ezekből vont következtetésekre vonatkozó polé­miát folytatni, mivel ennek, véleményem egyszeri kifejezése után, legalább részemről, többé semmi czélját nem látom. S h­a mégis felszólalok, ami azon körülmény kényszerít, hogy Guta J. tanár úrnak a februári füzetben megjelent czikkemre adott válasza több oly helyet tartalmaz, mely vagy félreértésen alapul, vagy túlzás jellegével bír. Csak a legfőbbekre s ezekre is a legnagyobb rövidséggel fogok utalni. 1. A Gúta­­ T. tanár úr által ismételten felhozott államgazdálkodási javaslatra csak azt jegyzem meg, hogy az némileg hiányos és egyoldalú, mert a 2—3 áll. felsőbb leányiskola mellé még azt a számos polgári és felső népiskolát is befogadhatta volna, mely intézetek számokkal és külső méretekkel csak épen úgy nem tudnak imponálni, mint a szóban levő 2—3 áll. felsőbb leányiskola. Mindezen intézetek megszüntetésével vagy degradálásával pedig ugyancsak szép megtakarítás volna eszközölhető ! 2. A­mit Trencsénről, mintegy 7000 □ kilométernyi vidék kulturá­lis középpontjáról felhoztam, azt Gúta J. tanár úr félreértette, a­mennyi­ben arra figyelmeztet, hogy több magánleányiskoláról, valamint a nyitrai polg. leányiskoláról is megfeledkeztem. — Hiszen Nyitott épen egy más vidék kulturális középpontjának vettem, a trencsén-vidéki magán-leány­iskolákról pedig csak nem emlékezhettem meg, mint olyanokról, melyek az áll. felsőbb leányiskolákat némileg pótolhatnák. Különben is, minél több ily iskolát vettem volna fel fejtegetésembe, annál inkább kínálko­zott volna azon következtetés, hogy ha Trencsén vidékén még a legkisebb városkának is van polg. leányiskolája, illő és szükségszerű, hogy Trencsén városának áll. felsőbb leányiskolája legyen. Arról, hogy az országban még más oly 7000­­ kilométernyi népes terület is előfordulhat esetleg, mely felsőbb vagy más, azt megközelítő leányiskola nélkül szűkölködik, szin­tén nem feledkeztem meg. Csakhogy abból nem az következik, hogy, tehát ne legyen Trencsén vidékének sem, hanem inkább az, hogy, ha ily mostohául ellátott kerületek csakugyan léteznek, okvetlenül szükséges rajtuk is megfelelő nőnevelő intézetnek mielőbbi felállításával segíteni. 3. A trencséni áll. felsőbb leányiskola nem is olyan drága, minő­nek azt Gúta J. tanár úr tartja, a­mennyiben évi fenntartási költsége nem 18—19 ezer frt, a­mint ő mondja, hanem ennek körülbelül fele, tehát oly összeg, melybe egy minden tekintetben jól szervezett s beren­ * * Ezzel a czikkel folyóiratunkban befejeztük e polémiát. Szerk.

Next