Nemzeti Nőnevelés, 1900 (21. évfolyam, 1-10. szám)
1900-01-01 / 1. szám
20 Folytatjuk: Ennek az Jgyeknek a feleséfje, Emese, csudálatos álmot látott. Ki volt Emese ? Mit látott Emese ? Olvassuk: Egyszer azt álmodta, hogy szendergése közben a szent túrai madár lecsapott rája, Mit álmodott Emese ? hogyan alszik az, aki szendereg ? (Nem alszik mélyen, szunyad.) Mi csapott le rája? (A turul.) A régi magyarok szent madara, (megmutatom a képét) sas fajta nagy ragadozó madár, melyet a régi magyarok paizsaikra, zászlóikra czímerül festettek. Mikor harczba indultak, a zászlókra festett turulmadarat meglebbegtette a szél, úgy látszott, mintha a szárnyát csapdosná. Ha szélcsend volt, vagy nem volt kedvező szél, a festett turul mintegy lecsüggesztette szárnyát. Mit olvastunk a turul madárról? (Lecsapott.) Mondjunk e helyett más kifejezést! (Hirtelen szállt le.) Így csapnak le, hirtelen, mint a villám a nagy ragadozó madarak apró zsákmányaikra. Folytassuk, s keblén mély sebet hasított. Mit tett a turul madár? Hogy mondhatjuk ezt másként: mély sebet hasított? Belevágta csőrét a keblébe, hogy ketté szakadt a hús. Folytatjuk: A sebből patakként ömlött a vér, Hogyan ömlött a sebből a vér? (Patakként) Mit akar ezzel mondani? (Nagyon, erősen folyt a vére !) melynek árja annyira nőtt. . . . Bizonyosan hallották már ezt a kifejezést: árvíz, mikor t. i. a folyó vize annyira megnő, megdagad, úgy felemelkedik, hogy kicsap a medréből, szétterjed, kiárad. — Itt minek az árjáról olvastunk ? (A vér árjáról.) Mit olvastunk róla? (Megnőtt.) Folytassuk ellátóit,hogy ut öli ara mindent élhordóit, a merre esni: a szemével