Nemzeti Sport, 1910. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-24 / 39. szám

10. oldal. VIII. évfolyam, nekivágtak az útnak. Weyman néhány perc múlva visszatért, Chavez azonban hosz­­szabb ideig, mintegy félóráig repkedett, míg a rettenetes időjárás visszatérésre nem kényszerítette. Chavez halálsápadtan és minden tagjá­ban reszketve szállt a földre. Mindenki azt hitte, hogy a hideg miatt van ily ret­tenetes állapotban. Chavez azonban kije­lentette, hogy súlyos idegrázkódást kapott a levegőben, így adta elő légi útját: — Mikor a Kaltenwand-glecser fölött repültem, hirtelen ötven métert estem. Nem tudtam elképzelni, mi lehet az oka az esésnek. A felfüggesztett barométer elmozdult a helyéről, hevesen inogni kez­dett és erősen az arcomba csapott. Hir­telen, pillanatszerűleg bosszantó erős szél támadt, amely olyan erővel ragadta meg gépemet, hogy azt hittem, elérkezett vég­órám. Állandóan lefelé szálltam, azt sem tudom, magam kormányoztam-e a gépet, vagy a szélroham vitt magával. Mikor magamhoz tértem kábultságomból, vissza­felé fordítottam a gépet. Sohasem felej­tem el ezeket a perceket. Ez az egész verseny borzalmas, ilyenben még soha­sem vettem részt. Aki ebben a verseny­ben győzni fog, az a halált fogja elnyerni. Eddig tartott Chavez előadása, amely nagyon lehangolta a versenyzőket, úgy, hogy a keddi nap folyamán nem is szállt fel senki. Aubrun, „aki Briggbe érkezett, nem vesz részt a versenyen s gépét is már Milanóba szállíttatta. Wincziers Bleriot-gépet hozott, tehát elpártolt az Antoinette-társaságtól. Amennyiben a Simplon vidékén ural­kodó időjárás nem javul meg egyhamar, úgy a nagy repülésből — a beírt előz­ményekből ítélve — alig lesz valami. Poulain és a holdvilág. A hírneves kerékpárversenyző, aki nemrég tért át az aviatikára, a poroszországi Königsberg­­ben végzett repüléseket holdvilágnál. A hold szelíd fényében tovasuhanó nagy gépmadár a nézőkre nagy hatást tett. A berlini repülőverseny díjai. Az avia­tika egy ismeretlen barátja, a hadügyminisz­tériumnak az októberi repülési meetingre kitűzött 25,000 márkás első dija mellé 15,000 márkát adományozott második dij gyanánt. Gróf Zeppelin ellenben vissza­vonta az általa adományozott 10,000 már­kát. A dijakra rendelkezésre álló összeg eszerint 75,000 márka. Szabadalmazott repülőgépek. A sza­badalmi hivatalban a legutóbbi napokban két magyar ember kért repülőgépre sza­­balmat. Az egyik Székelyhidy László már. főgépész Szolnokról. Az ő repülőgépe az úgynevezett szárnyas repülőgépek csoport­jához tartozik. A gépház szivar alakú a repülőgépen. A gépház felső részén ki­vágások vannak és ezeken keresztül szár­nyak vannak megerősítve, amelyeket egy erős motor hoz mozgásba. A másik repülő­gép konstruktora Kemény Sándor fővárosi vállalkozó. Az ő találmányának a lényege abban áll, hogy egy állványon föl- és alá mozgatható, fölfelé nyíló, szelepekből al­kotott szárnyak vannak alkalmazva. Ezen szárnyak összeköttetésben állanak egy hajtóművel, még­pedig oly módon, hogy a szárnytárakban egyik része fölfelé, a másik része pedig ugyanakkor lefelé mozog. Mindkét szabadalmi találmányi bejelen­tésnek a felszólalási határideje a folyó évi november hó elsejével jár le. Aeroplan leszállás Páris utcáin. Pa­risot Farman-pilóta múlt pénteken reggel Issyből elrepülve Páris fölé érkezett s itt elhatározta, hogy tekintettel a reggeli órák csekély forgalmára megkísérel egy utcai leszállást. Parisot a Place de la Concordet választotta kísérlete színteréül s bár egy kocsi az utolsó pillanatban megakadá­lyozta, hogy az úttest közepén ereszked­jék a földre, mégis baj nélkül szállott le, csak jobb szárnya sérült meg egy utcai lámpán. A kir. József műegyetem és az avia­tika K. Jónás Ödön műegyetemi rektor, ezévi nagyszabású műegyetemi megnyitó­­beszédében nyomatékosan hangsúlyozva műegyetemi oktatásunknak a gyakorlati téren jelentkező haladásokra való kiterjesz­kedését, a következőkép nyilatkozott az aviatikáról: „Ezen törekvésünkből kifolyólag máris élénk figyelemmel kísérjük a géptechnika legújabb csodáját: a levegő meghódításá­ért folyó gigászi küzdelmet, mely a gép­gyártásnak egy új, sajátlagos irányt adott. Azok a nagyszabású távolsági és magas­sági rekordok, amelyek a repülés terén a legutóbbi időkben érettek el, arra mutat­nak, hogy immár teljesedésben van az emberiség egyik legrégibb s eddigelé el­érhetetlennek látszó vágya, mely egy a jelentőségben még beláthatlan következ­ményekkel járó uj közlekedési eszközzel ajándékozza meg az emberiséget. Ezzel az uj közlekedési eszközzel a mérnöki tudomány kibővítése jár s mi, ennek tudatában, már is foglalkozunk géplaboratóriumainknak az aerodynamikai kísérleti berendezésekkel való kiegészíté­sével. “ Eladó egy Santos Dumont féle Demoiselle típusú repülőgép 30 lóerős Farcot motorral. Bővebbet a „Nemzeti Sport“ ■ ■ kiadóhivatalában. ■ ■ Magyar Automobil Club hivatalos közleményei. Elnök: Gróf Andrássy Sándor. Enökhelyettes: Gróf Zichy Béla Rezső. Igazgatóság: Bláthy Ottó Titusz, Gróf Esterházy Móric, Hatvany Károly, bátor­­keszi Kobek Kornél, kistétényi Kovács László, Krisztinkovich Béla (ügyvezető igazgató), Gróf Károlyi Imre, Gróf Széchenyi István, Báró Vécsei Lászlót Választmány. Az igazgatóság tagjain kívül Gróf Andrássy Gyula, felsőványi Baruch Jenő, dr. Bayer Dezső, Csonka János, dr. Delmár Tivadar, győri Farkas Lajos, Fényi Béla, Gerbaud Emil, Hatvany József, Báró Harkányi János, Hevesy Vilmos, Gróf Károlyi Mihály, dr. Nagy Sándor, Ormody Vilmos Szende Károly, Gróf Teleki Pál, dr. Varró Indor, Gróf Wenckheim József, Zsolnay Miklós. Clubtitkár: Ifj. Krisztinkovich Béla, Clubhelyiség: Budapest IV., Kigyó-tér L, királyi bérpalota. Hivatalos irodai órák: d. u. 5—6 óráig. Könyvtár, szaklapok, szabadalmi leírások és szakárjegyzékek gyűjteménye 10—12 óráig és 4—6 óráig nyitva. Sürgönyeim: Autoclub Budapest. Telefonszám: 11—70.

Next