Nemzeti Sport, 1910. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-15 / 42. szám

6. oldal, lényegesen rosszabb körülmények közt mint ma, amennyiben az ilyen aeroplán startgép nélkül teljesen tehetetlen és röghöz kötött volna, míg pl. a Wright-gép gyakran felszáll startgép nélkül is. Azonban nem­csak a felszállás válik egyre nehezebbé, hanem a leszállás is, amely már most sok nehézséggel, sőt veszélylyel jár. Nagy sebességeknél a veszély természetesen hatványozódik. Az aeroplán mai startolási módja egy bizonyos határon túl lehetetlenné válik, úgy hogy az aeroplán legnagyobb hívei közül többen, így Kress is, aki helicopter­­ellenes, oly megoldást ajánlanak, amely átmeneti formát képezne az aeroplán és a helicopter között. Ezen kombináció szerint légcsavarok emelnék a gépet kellő magas­ságba fügőlegesen, ami által a startolás összes nehézségei elesnének; a légcsavarok tengelye elfordítható volna 90°-kal, úgy hogy az emelőcsavarok ekkor mint húzó­­vagy tolócsavarok szerepelnének, ahogyan a mai gépeken látjuk. Ezen megoldás, eltekintve attól, hogy egész sereg konstruk­­cionális komplikációt jelentene (ami az üzembiztonságot is csökkenti) nem ígér sikert már azon oknál fogva sem, hogy az emelőcsavaroknak úgy nagyság, mint alak tekintetében egész másmilyennek kell lennie, mint a húzócsavaroknak; racioná­lisan a két feladat nem egyesíthető, az erőltetett egyesítés pedig mindkét műkö­dést tökéletlenné teszi. Képzelhető az is, hogy az emelőcsavarok tengelye állandó és a motor ezekkel kapcsolható legyen, majd átkapcsolható legyen a húzócsavarra; mindez azonban komplikált és bizonytalan, főként pedig azért fölöttébb előnytelen, mert emelőcsavarok felületei káros ellent­­állást jelentenek a haladás irányában és az emelőcsavarok súlya rendes körülmények között holt súlyt képez. Mint látjuk, tehát a gyakorlatilag kifogás­talan startolás az aeroplánnál nem oldható meg és így az aeroplán a közlekedési eszközül szolgáló repülőgép tulajdonságai közül már az elsőt — amely pedig a leg­fontosabbak közé tartozik — nélkülözi. De lássuk a többit: 2. Káros lökés nélkül érjen földet. Ezt a feltételt az aeroplán csak nagyon ügyes vezetés mellett elégíti ki és a sebességek növekedésével a leszállás egyre veszé­lyesebbé válik. 3. Ennek eleget tesz. 4. Nagy sebességek elérésére az aeroplán azért nem alkalmas, mert munkaszükség­lete rendkívül nagygyá válik. Továbbá a már kifejtett startolási és leszállási nehéz­ségek is határolják gyakorlatilag a nagy sebességek elérését. 5. Stabilitása rendkívül kicsiny, a fel­fordulás egyáltalán nem kizárt. 6. Ökonómia szempontjából az aeroplán kiváló. 7. Azon esetben, ha a motor felmond, a gép nem zuhan ugyan feltétlenül alá, hanem siklórepüléssel való leszállás nagy ügyességet és gyakorlottságot feltételez, (nagy gyorsaságú és kis felületű gépeknél természetesen még inkább). 8. Bővebb tárgyalást nem érdemel, amennyiben itt oly függelékekről van szó, amelyek bármely gépre szerelhetők és így ez tisztán súlykérdés. 9. Az aeroplán nagy méretekben ki­vihető ugyan, de így hibái fokozottabb mértékben érvényesülnek. 10. Vezetése határozottan nagy ügyes­séget, gyakorlatot és lélekjelenlétet kíván, ami magában véve is teljesen kizárja az aeroplánt a közlekedési eszközök közül annál inkább, mert az időjárástól is függ helyes működése és szeles időben hasz­nálata feltétlenül életveszélyes. A stabili­záló automatáktól nem sokat várhatunk, legfeljebb azt, hogy a munkát kevésbbé fárasztóvá teszik az­által, hogy a kisebb egyensúlyzavarokat megszüntetik. A ke­zelés nehézsége azonban nem annyira ebben, hanem a fel- és főként a leszállás­ban mutatkozik, továbbá a nagyobb zavarok esetén szükséges gyors és határozott manővíírozásban. 11. Kezelése és karbantartása feltétlenül többtagú személyzetet igényel, ami megint magában is elégséges ahoz, hogy az aeroplánt a közlekedési eszközök sorából kizárja. Az 1910. évi Prinz Heinrich Fahrt győztese Oszt. D A I M L E R az osztr. Daimler motor­társaság magyar osztálya. BUDAPEST, vl. Andrássy-ut 19. 1/ i­s é­r e­d­j­e meg! — és meggyőződik arról, hogy a törv. véd. „REKORD” AUTÓ-OLAJ — felülmúlhatatlan és a legjobb. — Megrendeléseket helyben és vidékre azonnal és pontossan eszközöl. RÓKA és TÁRSA Budapest, VI. Liszt Ferencz-tér 18. — TELEFON. — 12. Helyes működése számtalan tényező összjátékától függ, ez magyarázza meg a repülések körül mutatkozó nagy huza­vonát és hogy a gép oly ritkán van „repülő­­kondícióban“. 13. Előállításai költségei nem nagyok, de a karbantartás, az üzemhez tartozó törekvések javítása és a személyzet együtt rendkívül költséges sporttá teszik az aerop­­lánnal való repülést. 14. Nagy méreteinél fogva nehéz az elhelyezése, nagy hangárt igényel. 15. Az aeroplán a földön sem biztos a szelekkel szemben és ha nincs a közelben hangár, ahová bemenekülhetne, vagy nagy­számú ember, aki belekapaszkodjék, a szél menthetetlenül felfordítja és összetöri. (Lásd budapesti meeting Frey gépét, amely a földről felugorva lezuhant és felületei tönkrementek.) További hibája az aeroplánnak, hogy az időjárástól rendkívül függ, mert a szelekről nem is szólva, erősebb eső is nagyon megrongálja és sokszor napokra használhatatlanná teszi. Mindent összefoglalva megállapítható, hogy az aeroplán azon feltételeknek, amelyeket egy közlekedési eszközül szolgáló repülőgéppel szemben fel kell állítanunk, nem felel meg és minden jel arra mutat, hogy a jövőben sem fog megfelelni, mert fejlődésével elvi hibái fokozott mértékben éreztetik káros hatásukat és bizonyos határon túl direkt fejlődésképtelenné teszik. Az aeroplán lehet gyönyörű sporteszköz, kitűnően megfelelhet és meg is fog felelni katonai célokra, de mint rendes közlekedési eszköznek egyáltalán semmi jövője nincs. (Folytatjuk.) A Magyar Aero Club szombaton délután választmányi ülést tart, amelyen a nyár folyamán felgyülemlett ügyek fog­nak elintézést nyerni. Zsélyi Aladárnak tisztelői egy emlék­plakettet fognak átnyújtani, amelyet Tar­ján Oszkár, ismert nevű iparművészünk készített. A Közlekedési Múzeum igazgató­sága elhatározta az első használható ma­gyar repülőgép, a Zsélyi-féle monoplán modelljének elkészíttetését. A múzeum nagytekintélyű igazgatója, Banovits Kaje­­tán mint tanácsos még áprilisban fordult ezirányban kérelemmel az Aero Clubhoz, de választ mindeddig nem kapott. VIII. évfolyam. Automobil garageok és iparüzemek részére. Teljesen robbanásmentes és éghetetlen. Baleset ellen biztositó benzin raktározás­t!"Lés ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- szabadalm. Nélkülözhetetlen. Számos helyen van bevezetve, u. m. a ... Kizárólagos gyártás Ausztria és Magyarország részére. X Rosenthal * Comp. közkereseti társaság­­ban és garageokban és ipari üzemeknél. Vadászati kiállítás Wien 1910. automobilrész 12. sz. Stand.

Next