Nemzeti Sport, 1920. július-december (12. évfolyam, 26-46. szám)

1920-12-17 / 44. szám

A Cséfai-ügy a MASz előtt — Tagcsábítással és professzionizmussal vádolt MTK-atléták. — A MASz szigorú fellépése Már hetek óta folyt a vizsgálat a „Cséfai-ügy" néven ma már általánosan emlegetett esetre vonatkozóan, míg végre — kellő előkészítés után — a keddi ülésen a MASz atlétikai szakosztálya elé terjesztette az előadó a vizsgálat eredményét. Még a múlt hó közepe tájén történt, hogy az FTC egyik vezetője elmondta a szövetségben, hogy egyik atlétájuktól, Rosenblüth Sándortól azt hallotta, miszerint Cséfai Sándort, az MTK-ből különféle ígéretekkel (ruha, érem) csábították át az MTK-ba. A szakaszt, előadó erre — természetesen — azonnal megindította a vizsgálatot, amelynek folyamán először Rosenblüthöt hallgatta ki. Ez jegyzőkönyvbe mondta, hogy neki Cséfai, — amikor az átlépése iránt érdeklődött nála, — azt felelte, hogy „ebből csak annyi igaz, miszerint neki az MTK részéről egy jelöltőt ajánlottak fel arra az esetre, ha átlép". A megdöbbentő és az atlétika történetében páratlanul álló vádat Rosenblüth Cséfaival történt szembesítése alkalmával is fenntartotta azzal, hogy egészen tisztán emlékszik a Múzeum-kertben lefolyt beszélgetés minden szavára. Sőt megjegyezte, hogy azóta László Sándorral (MTK) is beszélt, aki elismerte, hogy ígért ruhát Cséfainak, de mindjárt hozzátette, hogy „úgy sem adja meg“. Cséfai Sándor a vádat tagadta és első ízben csak annyit ismert el, hogy arra az esetre, ha belép az MTK-ba és így elesnek a tavaszi mezei futóbajnokságtól, az MTK-ban ugyanolyan érmet ígértek neki, mint amilyet a szövetség ad. A szembesítés alkalmával már tovább ment és azt is elismerte, hogy mondta Rosenblüthnek, miszerint „az MTK-ban kaphatok állást, ha akarok". A felöltőről eleinte tudni sem akart, de a keresztkérdések hatása alatt egy ízben annyit elárult, hogy ő tényleg mondta Rosenblüthnek, hogy „ha akarok, a Besétől is kaphatok felöltőt“. Arra a — kézenfekvő — kérdésre, hogy mit jelentett az „is“ és hogy egyáltalán hogyan került szóba a jelöltő — nem tudott válaszolni. A vizsgálat ezek után abban az irányban folytatódott, hogy kik voltak azok, akik az MTK részéről a fenti ígéreteket tették. A tanúvallomások alapján kiderült, hogy a tagcsábítási ügy előterében László Sándor, Muskát László, Braun Ernő és Wieselmann László, az MTK atlétái állanak. Különösen László ellen szólt sok jel, így kiderült róla, hogy amikor az ősszel az MTK-ből kitessékelték, az MTK-ba lépve kijelentette, hogy ő „majd kibabrál az „MTK-val !“ Tény az, hogy László úgy Csétai munkahelyének, mint az ugyancsak az MTK-ba lépett Hartmann lakásának a közvetlen közelében lakik, így hát annál a két atlétánál kezdte meg a „kibabrélást". Úgy ő, mint Muskát elismerte, hogy Csétainakuhát ígértek, a „ruha" alatt azonban futófelszerelést értettek. Erre a szokatlan szóhasználatra jellemző, hogy kihallgatásuk alkalmával valamennyien elismerték, miszerint a futónadrágot, trikót stb. egy szóval rendszerint „dressznek" vagy „felszerelésnek* szokták nevezni, csupán ezúttal — Cséfaival szemben — nevezték azt kivételesen „ruhának". A fenti tényállás alapján nekünk az a véleményünk, hogy a tagcsábítás esete László Sándornál és — kisebb mértékben — Muskétnál határozottan fenforog. Szívesen feltételezzük — már csak a magyar atlétika tisztasága érdekében is, — hogy az MTK vezetőségének az egész akcióhoz semmi köze. Minthogy azonban ez már rövid idő alatt a második hasonló eset az egyesületben (Lichter Salamon — mint annak idején megírtuk — azt állította, hogy ő 1000 K-át kapott a gyaloglórecordjáért Hertzka Rezsőtől, az MTK adl. szakoszt. vezetőjétől), helyesen tenné az MTK elnöksége, ha ennek a szellemnek erélyes intézkedéssel véget vetne. Mert az effajta esetekben a vezetőség szerepét nagyon nehéz megállapítani és épen ezért ezek megismétlődése végeredményében mégis csak az egyesület, vagy szakosztályának vezetését helyezi ferde megvilágításba. Ennek az elkerülése pedig elsősorban magénak az MTK-nak az érdeke. A MASz atlétikai szakosztálya is hasonló nézeten volt és egyhangúlag úgy határozott, hogy László Sándor MTK versenyzési jogát ragcsábítás miatt 6 hónapra, Muskát Lászlóét (MTK) ugyanez okból 7 hónapra, Cséfai Sándorét (MTE) pedig ingadozó vallomásáért és az ügyben tanúsított sportszerűtlen megaviseletéért 3 hónapra — valamennyinél 1921 március hót-től számítandóan — felfüggeszti. Az MTK elnökségét pedig felhívja arra, miszerint atlétái körében hasson oda, hogy hasonló felelőtlen akciók a jövőben elő ne forduljanak. Röser A. Edvin a MASz elnöki tisztétől történt visszalépésével egyidejűleg a MASz tanácstagságáról is lemondott. Trénerek elhelyezkedése Hivatásos trénereink száma tudvalévően oly kevés, hogy nemcsak minden egyesületre, de még minden pályára sem jut belőlük. Így azután egyesületeink meglehetősen nehéz helyzetben vannak, amikor évrőlévre megkísérlik a téli holtszezonban, hogy trénert szerezzenek atlétáiknak : nincs nagy választékuk és a kevés meglévő tréner mér rendszerint állásban van, amelyet csak magasabb fizetésért hajlandó elhagyni, — ami viszont folytonos áremelkedést okoz. — így az FTC vezetőségének is nagy gondot okoz a trénerkérdés, mert úgy az ő, mint a pályáján tavasztól kezdve dolgozó RAOE atlétái vezetés nélkül állanak. Amint értesülünk, legutóbb Bodor Ödönnel, az MTK trénerével folytattak tárgyalásokat, amelyek azonban a másik érdekelt fél, a KAOE vonakodása folytán félbeszakadtak. Az üllői útiak most más irányban keresik a megoldást. Az osztrák szövetség egész elnöksége kijelentette, hogy a jövő évben már nem vállal megbízást. A visszavonulás okai minden valószínűség szerint az ott uralkodó állapotok, amelyek a mi 1919. évi helyzetünkéhez hasonlítanak. Erdei futást rendezett a grünewaldi tó körül a Berliner SC múlt vasárnap kb. 47 km-es távon. A versenyen 100 futó állt starthoz , a szeniorok előnyversenyét Boschann nyerte (e. n) 13:55 alatt meglepetésszerűen az ugyancsak előny nélkül induló Ernst ellen. Angol egyetemközi stafétamérkőzés. Az angol atlétikában is tért hódít a csapatversenyek szükségességének elve, valószínűleg az északi népek tömegsportjának csodás egyéni eredményei hatása alatt. Már az ősszel kidomborodott az eddig csak „egyéni" alapon dolgozó angoloknak ez az irányváltozása, amidőn Antwerpenből hazatérő amerikaiakkal stafétaversenyek alakjában mérkőztek meg. Most pedig arról veszünk hírt, hogy Oxford és Cambridge atlétái is rendeztek egyetemközi stafétaversenyt. A mérkőzést Cambridge nyerte meg, amelynek atlétái az 5 staféta közül négyet nyertek meg: a 4X220 yardost 23 mp.-es, a 4XV4 angolost 52 mp., a 4X*/s angolost 2 : 05 3-es, a 4X7 angolost pedig 4 ,36'8-as átlaggal. A legnagyobb küzdelmet az utóbbiban kellett vívnia, ahol csak 15 yarddal győzték le riválisukat. Oxford stafétája csak a 4X120 yardos gátfutásban győzött 168 mp-es átlaggal. A pompásan sikerült versenyt, amely Londonban a Queens Club pályáján folyt le, több mint 3000 főnyi lelkes közönség nézte végig. Innsbruckban is tért hódított az atlétika. Október 2. és 3-én rendezték az első versenyt a tiroliak fővárosában. Az eredmények még csak közepesek, de az indulók száma szép fejlődést ígér. A versenyen müncheni és klagenfurti atléták is vettek részt. Kétszázhetven atléta érdemelte ki az idén a III. osztályú (bronz-) szövetségi jelvényt. Az ezüstjelvényesek száma — mint már közöltük — 39, míg az aranyjelvény elnyeréséhez szükséges I. fokozatú eredményt egyedül Némethy Jenő FTC érte el. A kitüntetett atléták névsorát és eredményeit a napokban megjelenő Atlétikai Évkönyv közli. Minden atlétának nélkülözhetetlen Az 1920. évi Atlétikai Évkönyv Megjelenik a jövő héten. NEMZETI SPORT ' 7 A Színház és Divat karácsonyi albuma Második kiadás. Tartalmaz 21 slágerművet, köztük a ,,Hazudik a muzsikaszó M. Ára 45'— korona. Kapható: Színház és Divat boltjában, VII., Károly-körút 3.