Nemzeti Sport, 1922. december (14. évfolyam, 109-121. szám)

1922-12-23 / 118-119. szám

12 r #récsi Az MVSz intézőbizottsági ülése Csapatbajnoksági nevezések A tőrcsapatbajnokság elmarad A vidék kardcsapatbajnoksága Óriási versenyszezon Csütörtökön, 21-én tartotta a MVSz intézőbizottsági ülését dr. Földvári­ György elnöklete alatt. Az ülés főtárgyát a csapatbajnok­­sági nevezések s a bejelentett ren­dezendő versenyek engedélyezése és terminusegyeztetése képezte, amelyek után most már teljesen kialakult az idei vivóévad képe. Mozgalmas, eseménydús vivóélet áll előttünk, megtalálja a maga érvényesülési terét úgy az első­, mint a másodklasszisa és a junior vivó is éppúgy a kardban, mint a tőrben s ha a versenyek számával egyenes arányban fog állami vívó­ink fejlődése, bízvást remélhetjük, hogy vivósportunk fokozatosan megközelíti azt a mvót, amelyen a háború előtt állottunk. Az I. oszt. kardcsapatbajnokságra 7 nevezés érkezett a tavalyi öttel szemben. A háború óta először szerepeltet csapatot a BBTE s egé­szen itt az I. osztályban az FTC csapata, amely mint a tavalyi II. oszt. bajnokság győztese, automa­tikusan került följebb. Sajnálattal kell nélkülözni a volt békebeli baj­nokot, az NVC-t, amely még min­dig nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő csapatot tudjon kiál­lítani. A következő nevezések érkez­tek be: MAC, a tavalyi bajnok, MAFC, MOVE BSE, BEAC, WVC, BBTE és FTC. Nevezettek közül a MAFC, MOVE­ BSE, BEAC, WVC, FTC nevezése vagy a névjegyzék, vagy pedig a nevezési díj be nem küldése miatt nincs teljesen rend­ben s amennyiben ezt a fenti egye­sületek január 10-ig bezárólag be nem küldik,­­ úgy nevezésüket az intézőbizottság visszautasítja. A II. oszt. sca­rdbajnoksgra az egyesület nevezett: a Hun­gária VC, III. ker. TVE, MTK, VÁC és TTC. Tavaly négy részt­vevő volt, itt az idén az MTK, VÁC és TTC csapata, míg a tava­lyiak közül a Sparta AC nevezése hiányzik. Az egyesületek közül a Hungária VC a nevezési díjat nem küldötte be, rá is ugyanaz az in­tézkedés vonatkozik, mint az I. oszt. egyesületekre. A szövetségi díj amely az I. oszt. egyesületek má­sodik csapatai részére van kiírva, öt nevezéssel zárult: MAC, MAFC, MOVE-BSE, BBTE, BEAC. Ta­valy négy egyesület küzdött a díjért, itt az idén a BBTE és a BEAC, a tavalyi résztvevők közül a Wesselényi VC nem tud az idén csapatot kiállítani. A tőrcsapatbajnokság ismét elmarad, úgy mint tavaly, csak két egyesület, a MAC és MOVE-BSE nevezett. A feltételek pedig úgy szólnak, hogy akkor ke­rül megrendezésre, ha legalább 3 résztvevő jelentkezik. A mérkőzések sorsolása 1923 jan. 11-én este 347 órakor a Wesselényi VC helyiségében (Sem­­melweis­ u. 4.), ahol az egyesüle­tek vívókapitányai kötelesek meg­jelenni. A mérkőzések febr. 1-én kezdődnek s ápr. 30-án fejeződ­nek be. A vidéki kardcsapatbajnokság nevezési határnapjául január 31-ét jelölte ki az intézőbizottság, a ver­seny napját és helyét akkor fog­ják megállapítani. A rendezésre, ha vállalja, elsősorban Pécsnek van jogosultsága, mert már ta­valy bejelentette ebbeli szándékát. Ha nem, úgy másodsorban Deb­recen és Győr jön tekintetbe. Idáig neveztek: a tavalyi hajnok­. Sz'­o*p'l* VF TTot*th**t h SE G\T ”1* 3' A.;rs- « r ■ 77 0 po yr­ A hivatalos versenynaptárt úg­y osztotta be az intézőbizottság, hogy a klasszikus és orsz. nyílt nagy versenyeket egymástól na­gyobb időközökben helyezte el s közbeékelte a főiskolai, kizárásos, junior- és berni k­épversenyeket. Összesen 17 versenyt engedélye­zett, az immár, végleges beosztás a következő: * Január 20 -21. MAC orsz. kizá­rásos tőrv. Jan. 27—28. MAFC orsz kard­­elönyv. Febr. 1-2. MOVE-BSE orsz. tőr­el­önyv. Febr. 17—18. TTC orsz. kizárá­sos kardv. Febr. 25. MOVE-BSE Nagy Béla emlék v. Márc. 3—4. MAC Keresztessy­­emlékverseny, a „Legjobb magyar kardvivó“ címért. Márc. 10—11. MAFC József ná­dor-emlékverseny. (Főiskolai). Márc. 17—18. M­C orsz. kizárá­sos kardv. Márc. 24—25. III. ker. TVE orsz. junior-kardv. Márc. 27—28. MAC Hősök em­­­lékv. (tőr). Mikrc. 21—ápr. 1. MAC Hősök eralékv. (kard). Apr. 7—8. BEAC ifj. Halász Zsiga-emlékverseny (főiskolai csa­pat) és orsz. kizárásos kardv. Apr. 11—15. Dorogi AC orsz. nyílt kardv. Apr. 21—22. BBTE orsz. kard­­előnyv. Apr. 28—20. MVSz Magyarország tő­rbaj­no­ksága. Máj. 1­5-6. MVSz Magyaror­szág kardbajnoksága. Máj. 12—13. Hungária VC orsz. kizárásos terv. Máj. 30—31. MAC orsz. szabad­téri epé-verseny. Az 1923. évi budapesti nemzet­közi nagy regattát június hó 16-án és 17-én rendezi a Magyar Evezős Egyletek Orsz. Szövetsége. A göteborgi olimpiai játékokra az evezős-szövetség e-egy csapat — mint seuli evezősök — kiküldését határozta el. A FISA június havában Como­­ban tartandó nemzetközi kogresz­­szusán, amely végleg megállapítja az 1924. évi olimpiai regatta prog­­rammját, a magyar evezős szövet­séget dr. Perger Ferenc, a szövet­ség elnöke fogja képviselni. A téli kasztlizást a Rudas-fü­rdő­­ben január hó első napjaiban kezdik meg az evezős szövetség budapesti egyletei. Eladó: Zeiss trieder, DF 7X, el­adó. Cím a kiadóhivatalban. TÉLI SPORT Holfeld Henrik min. tanácsos a Magyar Si-Szövetség agilis elnöke már két hete ágyban fekvő beteg. Szerencsére csak egy, a lábán levő infekcióról van szó, mindamellett az ágyat ő nem hagyhatja. Távol-­létében Sch­wicker Richard dr. el­nökölt a Si-Szövetség legutóbbi ta­nácsülésén. Őt küldötte ki a Tanács a Pannónia TE karácsonyi staféta versenyére szövetségi képviselőnek, míg esetleges távollétében Pöltzer Jenő dr., a MLSz. főtitkára helyet­tesíti. A katonai csapatok sikiképzésére nagyban folynak az előkészületek. A kiképzés előkészítő munkáját a világhírű alpinista Csánt Hermán ezredes végzi, kinek kiváló katonai szakmunkái a külföldön is nagy feltűnést keltettek, úgy, hogy a háború előtt a francia Akadémia is kitüntette. Nagy segítségére van a munkában Kajaba Demján őr­nagy, ki az 1918. év közepén Sul­­denban az Ortler-csoport parancs­noka volt és mint elsőrangú sí­­versenyző a háború előtt Tirolban jó eredményeket ért el. A katona­­•ot rt* ét-Vé-'* nv’nt h"-"V. a gp t'E* •* ** * ■ Vrt.''* .^•Ltt­. 1 ■ m.' I Nemzeti SportSzombat, 1922 december 28. Anders Haligen A sí-ugrás világrekordere — Amerikai sí-élet — Kik honosították meg a sí-sportot az új világban — A norvégek teljesítményei. — Hogy ugrik Hangén. Amikor a távirat valami sport­esemény hírét hozza Amerikából, az ember szinte természetesnek veszi már, hogy az valami világraszóló teljesítmény legyen. Amerika mindazokban a sportokban, ame­lyikhez csak hozzányúl hamaro­san túlszárnyalja az öreg Európát. Mi ennek az oka ? A legtöbb elmé­let, amit csak erről a témáról felál­lítottak, megdönthető. Még azt sem mondhatjuk már többé, hogy az amerikai emberek kiváltságos tehetségében rejlik a nagy titok, mert igen sok sportban, például éppen a si­spuriban, amelynek kö­réből vesszük mai írásunk témáját, — nem amerikai érte el azt a bizo­nyos egyedülálló szenzációs ered­ményt, de — Amerikában. Csak nem az amerikai levegő fejleszti oly hihetetlen módon az embereket s a test­ teljesítő képességét ? A síugrásban hitelesíteni nem le­het­ rekordot, mert hiszen termé­szetszerűleg az ugrás a­ sánctól, annak felépítésétől, a­ levegőnyo­mástól és ezer mellékkörülménytől függ, tehát minden sáncnak külön rekordja van. De az az eredmény, melyet egy amerikai értesítés idén tavasszal világgá röpített,­ mégis csak az eddig elért, legnagyobb eredményt jelzi, ez pedig hatvanöt méter, olyan távolság, mely mellett, nem mehetünk el szótlanul, s mikor csodálkozva fogadjuk ezt az ered­ményt, mellyel a norvég kiván­dorló Anders Haugen kápráztat el bennünket, szükséges­nek tartjuk megemlékezni egyrészt­­arról hogy milyen sáncon érte el­­ ezt az eredményt Haugen, általá­ban milyenek az amerikai sáncok, másrészt az alig ismert amerikai téli, nevezetesen hó­ sportéletet be­mutatni. Ezúttal az első kérdést, a sánc kérdését későbbre hagyva, általában szóljunk Amerika sí­ éle­­téről. A síelés nem nemzeti sport, bevándorolt norvégok vetették meg alapját, azok képviselik most is az első klasszist. A kontinens államai közül Ka­nada volt az első, melyben intenzív si­élet fejlődött. A bevándorolt nor­végek már évekkel ezelőtt honosí­tották meg ezt a sportot, és Rag­­nar Om­twedt volt közülük az első, aki először ugrott 50 méteren felül! Érdekes, hogy Omtwedt hosszú amerikai tartózkodása után pár éve visszatért Norvégiába, el is in­dult tavaly a Holmenkollenen s 39.3 m­-es, bár bukott, ugrásával a nap leghosszabb ugrását produ­kálta. Az USA-ban valamivel később honosodott meg a sí­sport. A ki­tűnő norvég sielő, Kari Havelsen nevéhez fűződik ez a dicsőség. Ha­velsen, miután 1901, 1902 és 1903-ban megnyerte Krisztiániában a konge­­nokált (királyserleg) és a Holmen­­kollent, búcsút mondott a fjordok országának és a dollárok világába vándorolt. Tanyáját a Rocky­ Mo­­untains (Szikláshegység) közepén, egy kis bányavároskában ütötte föl, melynek neve Steamboat Springs . Ez a hely ott fekszik, ahol a Pa­­cific-vasút átszeli a Rocky Moun­­tains-t, a híres National­ Hellestone Park­tól délre, Colorado államban. A Sziklás-hegy e része alsóbb ré­gióiban karakterisztikus ..Schtwarz­­tculd“ terep, míg 3000 méteren fe­lül leginkább a tiroli Arlbergre hasonlít. Steamboat Springs ma­gassága 2380 méter, nagy ezüst-, ólom- és cink­bányák vidékén fek­szik, ma már mintegy 2­1 ezer fő­nyi lakosa, van. Körülötte Colo­rado csúcsai a 4400 métert is meg­haladják. Hovelsen ebből az egy­szerű bányatelepből kilenc év alatt megszervezte, megteremtette az Egyesült­ Államok egyik legna n'-olTi té'( sportte’, cél, mely ma ‘cr 'Vm'' C*''n-T' ’s'-o!)­rs alte-Placid-del Amerika Davosát és St. Moritzát képezi. Persze ezek a sportcentrumok azért még igen messze vannak a modern svájci­ világfürdőktől, kényelem szem­pontjából nem érik el a hotelko­losszusokban bővelkedő Svájcot. Steamboat Springs dísze a Hovelsen - sánc, amelyen sorra dőltek a sí­ugró vi­lágrekordok. A „rekord-sáncon“ az első nagy ugrást, 1916-ban állotta itt a már említett Ragnar Oms­­taedt, 58 méterre ugorva, míg a két fivér, Anders Haugen (56 m.) és Lars Haugen (55 m.) valamivel ki­sebbet ugrott még ekkor. 1917 telén aztán Harry Hall 62 métere lett a világrekord, melyet 1918-ban dön­tött meg Anders Haugen 63, majd később 65 métert ugorva. Anders Haugen-ről több hosz­­szabb levelet írt Walter Bernays, a Tiroli Ski Club Arlberg Ameriká­ban élő tagja, ki minden télen föl­kereste Steamboat Springs-t. Azt ír­ja többek között, hogy A. Haugen stílusa tökéletes. Ő, mint bíró Haugen minden ugrására megadná, az 1-es pontszámot. Haugen 1920-ban csak egyszer szenvedett vereséget, a nemsokára professzionátus si­okta­­tóvá lett svájci bajnok Maurer­­től, máskor soha. Haugen hihetet­len eréllyel ugrik, a sánc után egy­két­ méterrel fölveszi a szükséges előredőlt pozíciót úgy, hogy aztán a levegőben egyetlen egy mozdulata sincs. Páratlan nyugodtság, biztonság, önuralom ömlik végig ezen az ug­ráson. Bernays fölemlíti, hogy a híres norvég Thorleif Kunisen, aki Davosban a Borgensehanzén először ugrott 48 métert, kih­ívta Traugent, kikapott tőle s mikor a jobban preparált sínek tudta be vereségét, síket cserélve Hangén újra 3 méterrel győzött. A norvég ugrók, de elsősorban a két Haugen népszerűsége óriási. .A teremtés remekei ők!“ — olvas­suk egy amerikai újságban. Egyéb­ként, Omswedt kivételével, aki fü­tyül minden tréningszabályra, a norvégok mind a legmérsékeltebb tréningéletet folytatják. A síelők java még mindig csak norvég ki­vándorolt, akikhez csatlakoznak a svájci szerencsét próbálók. Hevel­­sen nagy lelkesedéssel kezdett neki az ottani ifjúság nevelésébe, az amerikai ifjúság nagyszerű anya­gából akar sí­nemzedéket, ne­velni s kihozni, közülük az első hetven méteres volst! Van­­ néhány 13—14 éves fiatal te­hetsége, akik már 30 méteren felül ugranak, kitűnően haladnak, de Hovelsen még nincsen velük meg­elégedve. Á­lmjuk az, hogy túlsá­gosan amerikaiak. Minden áron a hetsége, akik már 30 méteren felül nagy sáncról akarnak ugrani, a tréningsáncon ugrani, hisz­­nincs kedvük. Hiányzik belőlük a norvég faj nyugodt, alapos meg­fontolása, lassú, de nagy energiá­val keresztül vitt önnevelő aka­ratereje. De még így is bízik ben­nük Hovelsen, az Egyesü­lt­ Államok ii­ életének megteremtője, atya­­istene. _ A sáncról, melyen a világrekor­dot döntögetik, annak felépítéséről, konstrukciójáról, terepéről legkö­zelebb lesz alkalmunk beszarnom. (D. I. GIUSEPPE PEREZ VERONAI VIVÓPENGÉK (1208) MACHER-nál, Podmaniczky­ u. 45.Lovas vivóterm­el v Lseotstíd II­. 1 Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Vadas Gyula. Laptulajdonost Nemzeti Sport Lapkiadó R.-T. Nyomatott: Stádium Sajtóvállalat R.-T. kör­ferző képein. (Budapest, VI., Rózsa­­utca 111. szám.) Nyomdaigazgató: Janovits Ferenc.

Next