Nemzeti Sport, 1923. március (15. évfolyam, 26-37. szám)
1923-03-03 / 26. szám
jfrgwtáw Bfrjaáafr i*griiinfe^igifaf^ar-JtV. a v íítiyíttn, 26. natút Hu Sximmbzztí khsd&m gy szám ára: Ausztriában iOOO K, Jugoszláviáran Söín&r, Csí»b«wr«v ÉlLiában 2 sokol, Romárimban ; le b Atopvibában 0 cent Németországban "0 marka Huezetési árak egy negyed évre: Csonsz Magyar ország bQ. ,1100 Y^naztHába: 38.000 o. k. ' igo&Minebar 75 tiaúr, Cwiezlwaki út m : 75 otd. R&mtíniöba. ,* Ziölei, Nyngtországba.,3000 márkit, Amerikába: másfél dollár Az Országos Testnevelési Tanács, a Magyar Athietikai Szövetség, a Magyar Birkózók Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Országos Céllövő Szövetség, a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség, a Magyar Országos Testedző Egyletek Szövetsége, a Magyar úsző Szövetség, a Magyar Vivő Szövetség és a MOVE országos sportszervezetének hivatalos lapja Megjelenise: hétfőn, ószerdán, sajaslisetoa SzerkesztSsáti és IJadöhlíStaT, Budapest, VI., Rózsa utca III. sz. (Ichima,Dtraky-utca sarok) Telefon: 118—29, 118-30, US—31 Costatari srékpénztári csekkszámla: re.381. k harmadik olasz—magyar mérkőzés A háború előtt szövetségesünk volt. Németország, Olaszország és Ausztria-Magyarország hatalom volt, tekintély, a hármas szövetség a múlt időkben a középeurópai politika gerince, amely sziklaszilárdan állott, legalább is látszólag, s tagjait, olaszokat, magyarokat, németeket, sőt osztrákokat is valami bensőséges kapcsolni fűzte össze, valami rokonságérzet volt közöttünk, gyakran a civakodó, gyakran a veszekedő, egymást megérteni nem akaró rokonok kapcsolata, melyet azonban elszakíthatatlannak éreztünk, s éreztek az olaszok is, trémetek is, osztrákok is. .Pedig elszakítható volt. Egy rettenetes világégés jött, s a rokonok észrevették, hogy ami őket egymáshoz kapcsolja, nem vér, nem testvériség, hanem csak egy okmány, papír, melyről hamar kisült, hogy éppé® olyan megváltoztatható, megsemmisülő, mint minden írott nerződés, mint minden mesterséges emberi munka. Pedig az olaszokhoz nemcsak a hármas szövetség papírlapjai kötötték. Más rokonság, más barátság, más közösség is kapcsolt össze bennünket. Úgy éreztük, hogy az a sokat ranteggtgft. olassos tűz, az a sokat ami esztett ’ lelki konstrukció nemcsak az olaszok legjellegzetesebb sajátossága, hanem a mi magyarságunknak is ősi öröksége, s valahogy a Kossuth Lajosnak kapui nyitó népei, ezt a Türi Istvánt befogadó nemzetei, sok mindennél belsőbb, elszakíthatatlan kapcsolat fűzi össze azzal a néppel, melynek fiai lelkesen és halált megvető bátorsággal, együttérző és együttvérző szabadságszeretettel siettek a nagy Garibaldi zászlaja alá. És talán agy is van. Talán nem. in halom egymás ellen állított falanxjaiban nyilvánult meg a két nép igazi álláspontja ,és lelkisére. Talán mégis csak az a háború előtti papír mutatott reá az igazi útra, talán mégis csak annak ahármas szövetségnek volt igaza, talán mégis csői: Andrászsy, meg Bismarck és Cavour tapintottak reá a legbensőbb kapcsolatra, s az ő szövetségük volt az igazi szövetség! A hármas szövetség tagjai közötti kapcsolatok között mindennél régebbi a futball kapcsolat. És ha másban nem is, a ■ szövetségnek ez ebben a ’megnyilatkozásaiban a magyaroké volt a vezető szerep. Az osztrákok és németek elleni viaskodásnak annak, idején majdnem mindig a mi győzelmünkkel Ara Suk&ro Triesztben ünnepélyesen fogadták őket A harmadik olasz-magyar mérkőzés — Az előző két találkozás emlékei — A magyar csapat és olasz ellenfele — Mi lesz az eredmény ? Tudósítónk jelentése a vasárnapi olasz próbamérkőzésről — Szerdán délután utaztak el Consa-Magyarország római labdarugósportjának képviselői, hogy olaszvldön és Svájcban megmérkőzzetek ezeknek az órdaságokhírk a. Jéglobbikn oL f íj ■- rí- - -r-l - óén? , -a ,, Írókban az egész magyar .-pornál indulom feszült idegekkel les mintén hírt, amely a lina eres dressz viselőinek egy-egy lépéséről ad hírt. Bár az utazás részleteiről a legnagyobb sajnálatunkra még nem tiltunk közölni semmit (erre csak hétfői számunkban fog sor kerülni az út egyik szakaszának megtételéről m mégis sietünk az alábbiakban olvasóinkat tájékoztatni. A Nemzeti Sport szerkesztősége Reichard Ottótól, azVitez kitűnő (delnökétől, aki volt szives c. Nemesi .Sport értesítését a válogatottcsapat utján töréntekről elvállalnia következő táviratot kapta: Trieste programm-masla an.ae- Stommen Herzirher Empfanp durch Konsvlet Fralt og Abfihrt nach Qenrrza. Reihard. (Triesztbe programszerűen megérkeztünk- a konzulátus szívélyesen fogadott, pénteken utazunk Hennába). Toluít válogatottjaink ( expedíciója simán megúszta a jugoszláv ti i.llonwspu.eee. ostítljtj)Jézusi nehézségeit és csütörtönön regérkezett Triesztbe, ahol a csütörtöki éjjeli, jöltötte. Magyarország kitűnő triász- képviselője, báró Villám már napokkal ezelőtt táviratozott az M IjiSt-nek s hangsúlyozta, hogy vendéglátó trieszti háziban okvetlenül elvárja a magyar csapatotiint ismeretes, az. Ékszerészei, uirázó csapata élvezte először anagyszerű magyar konzul vendégszeretetét, amely a válogatott csapat trieszti tartózkodását is bizonyára emlékezetessé tene. A válogatott csapat tegnap utazott el Triesztből és ma érkezik meg Genovába, ahol az olasz, futhatószövetség minden előkészületet megtett a magyar, válogatott tizenegy méltó fogadására, mert- mint a szövetség elnöke mondta —„nem ifi a magyar futballt, hanem a magyar 'nemzetet fogadja az olaasz nemzeti Genovában". végződött, s a mi győzelmünkkel végződött az olaszok elleni küzdelem, mind a két alkalommal. Mert kétszer csaptunk eddig, össze, kétszer mértük össze erőnket, . egyszer.. 1 Mjid.ippieu. aztán. 1 . Oil-IM.i , S .' Si . I . rób.Tu. Az első két találkozás régi idők! Amikor még tíHO-et írtak és május 26-án a Millenáris ma már szűk, akkor, még az érdeklődésre bőven elegendő tribünjei előtt, először csapott össze a vörös trikós magyar csapat és a fehérben játszó olasz együttes. Tizenkétezer főnyi közönség gyűlt össze. Talán nem is annyira az olasz futballt jöttek megtekinteni, hiszen a talján labdarúgás még akkor csak gyermekcipőben járt, s nekünk, magyaroknak, akik abban az időben is már Középeurópa, tanítómestereinek, számítottunk, lazai talajú, jól ismert pályán, miértünk rajongó fanatikus magyar közönség előtt nem lehetett igazán méltó ellenfelünk., Nem is ezt várta a közönség. Kijött, mert az akkor szívünkhöz oly közelálló olaszokéit akarta ünnepelni, az olasz népet, az olasz testvéreket. ■5:1 arányban győztük le akkor az olasz válogatottat. Hatszor repült az olaszok hálójába a magyar rúgta labda, a fiaisz Fari — Dobó — Korod// — Schosser — Borbás úr, csatársor meg-megújuló lelkes, nagy technikával keresztül vitt támadásainak nem tudott elénállani az olasz védelem. És tömte ezt a csatársor!, a brilliáns magyar half sor: Biró — Károly -Gorszky, melynél jobb kevésszer reprezentálta valaha is a magyar színeket. Csak egyszer tutott eredményt elérni az olasz csapat, csal egyszer tudta áttörni a kumbokió Szendrü kerékpárt, és Fiiii az egyetlen kapura menő olasz labdát is beengedte. Mint egy elmúlt kor avult emlékeit, úgy olvasgatjuk az egykori Nemzeti Sportban Károly emberfeletti munkájának dicséretét, Borbay bravúros támadásainak leírásait, Bíró finom játékának magas utalását és a feledhet etlen bhambold ■klasszikus védőmunkáját." Ők voltak a magyar csapat erősségei, őket emlegette a meccs után hetekig az olasz sajtó, s bennük látták a „magyar iskola' (hol is van,az már azóta?!) legtipikusabb és legtehetségesebb képviselőit. t» a t.t) Meisl Hugó: .JEine unvergesstliche Production!" Alig egy fél év múlva adott revánsot s adta vissza a látogatást a magyar csapat. A téli túrát, tevő válogatott, miután 1911 január 1-én Parisban a francia válogatott ellen diadalmaskodott 3:0 arányban, a svájci Zürichben immár 8-án lejátszásra váró válogatott meccs előtt január 8-án Milánóban, az olasz futball akkori centrumába látogatott el. A párisi út túlságosan, mitíviái-miat maneros--i megérezte elét a pihenő derekán, hosszabb szettel után minden nagyobb Tréning nélkül útra kelt magyar csapat, s csal a kapujában álló Sípos emberfeletti munkájának köszönhette, hogy ezt a recescset gól nélkül úszta meg, s Schlösser Imrének a második félidő derekán lőtt egyetlen góljával mégis csak megszerezte a győzelmet.. A csapat: Sípos—Feldmény, Révész —, Hember, Bródy, Bíró — Weisz, Károly, Koroda, Schlösser, Szélaány összeállításban vette fel a küzdelmet és vívta ki a magyar válogatottnak az olaszok feletti második győzelmét, 1:9 arányban. Azoknak, akik résztvettek ezen a meccsen, máig felejthetetlen az olasz közönség tüntető szeretet nyilvánítása, mellyel a magyarokat ünnepelte. Virágesővel halmozták el a pályára lépő fiukat, taps és éljenzés kísérte minden akciójukat, s boldogságban úszott egész Milánó, hogy csak egyetlen egy gólnyi különbség mutatkozott a vendég magyar csapat javára. Azóta válogatott csapataink nem csaptak össze. Azóta megszakadt az érintkezés fonala, s most, mikor újonnan vesszük fel ezt, már nem a régi olasz futball vár reánk, már nem a magyar játéktudásban gyönyörködni akaró, véres vereségére elkészült közönség fogadja. Gálya pályáján a magyar Tizenegyet, hanem az azóta megnőtt, meghatalmasodott, erősödött, erejének tudatában levő, több mint két esztendeje válogatott meccsen vereséget nem szenvedett olasz labdarúgás győzelmét váró, akaró, és kikényszerítő tízezrek tömege. arányban végződött, könnyen és fölényesen végigjátszott. félidő után méltán és joggal jegyezhette meg a mérkőzést vezető ma osztrák szövetségi kapitányi lisztet viselő GMOEfl JÓZSEF tói s iepiM Aísioyat €CQs33t. Gkssyft eiad, tsssa, esai^L H A magyar csapat Kínos előzmények után sikerült a vezetőségnek összhangba hozni a magyar kiküldötteket. A csapat az egész szerdai napot együtt töltötte. •A lelőtt a Gellért-fürdőben voltakutána az MTK-nak a Terézvárosi Kaszinóban levő klubhelyiségében ebédeltek, onnan együttesen vonultak ki a pályaudvarra s a Dunra