Nemzeti Sport, 1925. december (17. évfolyam, 233-249. szám)

1925-12-23 / 247. szám

(összeállította: Balogh László dr.) Ha valaki úgy nyár elején, vagy kova ősszel vasárnap délután keze­­be vette a Nemzeti Sport aznapi számát, hogy a kiadós vasárnapi ebéd feketekávéja, avagy a Vase­m­en a forrásvize után a megfelelő sportcsemege után nézzen, az első pillanatban szinte megkapratott a szeme, ahogy a vasárnap dúsgazdag­­ sp­ortprogrammján végigtekintett. Izgalmas futballmeccsek sorozatai, nagyszerű atlétikai versenyek, az uszodában Európa legjobbjai, a­­Dunán evezősök százai, a ringben a m­agyar őserő újabb kibontakozási­­formáit kereső bajnokok és jelöltek, a tecniszgrundon pedig a világbaj­nokságért a világ kivételes tudású Ritkaságai csalogatták­­ attrakcióik­ba­n a megjelenésre. Páni pompája ,Veili- ez a huszadik század egyik­­ leg­becsesebb felfedezésének, az em­­- iseri-­ erő és ügyesség csillogtatásá-g Széchenyi lovai már félszázada ■ futkosnak a hazai gyepeken, a ha- 1 ,sai. arisztokrácia és a dzsentri ra-1 ■gyegása már megszokott látványos ú j­­.sága volt lóversenypályáknak, ami­kor megrendezték az első ember-1 sportversenyt, amely a lóverseny­ fanatikusainál számra és értékre­ nagyobb tömeget tudott megrapzo­­gatni. Alig voltunk túl a múlt szá­zad hatodik tizedének fordulóján, hátaskor az első versenycsónakok megjelentek a Dunán. Az érdeklő­dést a könnyű, bizonytalanul libegő csónakok gyakorlatainak is az biz­tosította, ami a lóversenyeknek, a magyar arisztokrácia legaranyozot­­tabb nevei. A Budapesti Hajós Egy­let a Károlyi, Szapáry, Wenkheimi ■ Zichy, Dessewffy, Teleki és elsőke­­lyen a Széchenyi sar­­ak pompás­­ .munkájából már élete első éveiben­­ megszerezte magának a népszerűsé­get. És 1864 júniusában már országos,­­ sőt nemzetközi versennyel is szol­gáltak Buda és Pest közönségének.­­ A lóversenyeket megtartották jríni­­us 4, 5 és 7-én, a közbert álló üres nap délelőttjén lóárverés volt a lovardában, délután pedig evezős verseny a Dunán. Ma a race-csó­­nakok százai remegnek a Duna könnyű habjain, akkor azonban a verseny céljaira érkezett a monar­chiába a négy első angol verseny­csónak, teljesen egyenlő súlyban és alakban, ahogy az egykori tudósí­tás megjegyzi. A csónakok úgy jöt­tek Albionból, hogy körülutazták az Atlanti Óceánt, a Fölközi és a Fe­kete tengert, míg Gáláénál beléptek a szőke Dunára. Innen már macska­­ugrás­ volt csak Paks, ahol egyikük, Pest, ahol a másik, továbbá Po­zsony és Bécs, ahol a többi kettő is hajlékra talált. Mert az 1864. évi csónakversenyre ez a négy egyesü­let dolgozott, azaz „idomított és gyakorlatozott, és közülük, hallja­tok a csudát, a paksi evezősök szerep­lését tüntette ki a közbizalom. Paks a favor?! Poznony, Kies, Pest elő!! , "AltA116 b­ári, hétfőn azután sor­s is került a nagy izgalommal és tippe- léssel­ várt verseny követésére. Dél­ben vihar volt, ami kitisztította a levegőt, és az eget és délután há­romnegyed hétkor negyvenezer em­­ber sorakozott fel, hogy páratlan külsőséget adjon a versenynek. ..A V2 sima tükrén gyönyörűen rajzol­­ja magát a számtalan zászlóval dí­­szlett gőzös, a különféle egyletek Ar” ,á­'ls’,lll‘°k, magánosok fr°“ő '■ a snelmalomszeríj szamlo­­j.de.ha reveszek és molnárok la­­a pesti és a budai partor ".j uttp epreinek tömege g?cL„al?m dacára a Lánchidat*is ■h /he. míg más része a házak tetői­s nak. És ahogy azt a hatalmas pro­gram­mot, ezt a szövevényes nie® nyilatkozásul versenyzési kedvet látta, nem jutott eszébe senkinek, hogy arra gondoljon: nem volt ez mindig így! Hogy csak alig félszá­­zada, de imitt-amott csak alig húsz, harminc éve indult meg a nyüzsgő élet a gályáikon, a vizekben, vagy a forgó kerekeken. Pedig a magyar sport múltja alig félszázadba szorítható bele. Az a versenyszerű sport, mely ma miin­den testedző sportágunkat dominál­­­­ja, az utolsó ötven év fokozatos ter­­­­mése. Nem hinnék, hogy bármely­­ más társadalmi mozgalom tudott volna ily gyors és mélyreható s­­ikert hozni magával. És nem hiú­nnak, hogy bármely más társadalmi akció közvetlenebbül szórhatná ál­­­­dásait, mint a magyar sportélet alig félszázados mozgalma.­­ Dehát, hogyan történhetett'1?' tjről, sőt kemények mellől is nézte a ■ s valóban nagyszerű képet. A budai ol­■ dalon álló gőzös volt az első hely, az ■ előkelő világ gyálpontja, a pesti ol­■­­ dalom levő a második hely mind­■ s kettő oly zsúfolásig megtelve, hogy ' f okvetlen még egy harmadik gőzös * c is megtelt volna nézőkkel. Mindkét, ■ nagy gőzösről katonai zenekar víg ’ dallamai harsogtak; a kettő között­­ a budai parthoz közel állott a bírói­­ dereglye és ezen a nyerpont, mely­éhez a versenyben résztvett csónakok i­s gyülekeztek. Kinn a parton a „földunasorra 11 özönlött a város minden mozgatha­­­­tó lakója — írja a Vasárnapi Újság ’ J — s a kíváncsi néptömeg hosszú szé-1 ’ | les sorokban állotta végig a pesti | '! és_ a budai partokat. Könnyűvérű J ’ I ifjak és ifjú természetű öregek meg­mászva a budai meredek hegyoldalt, egész a bástyák tövébe telepedtek: ' | m­ég a Tudományos Akadémia is -­ félre téve a tudományok nehéz talál­­_ |­jai, könnyű ünnepi köntöst vett ma­­_ pára s ülését másnapra halasztva, 3 tagjait az új palota egyik kisebb­­ termébe hívta meg a verseny szem­­l­­élésére. .A­ negyvenezerre bátran tehető a­ közönség érdekeltségét fokozta az a a köztudomás, hogy az egyleti ver-r seny, ha nem is nemzetközi, legalább is megyeközi kérdés a pesti, pozso­nyi és a tolname­gyei egyletek kö­­zött, a bécsiek kellő idomítási gya­korlat hiánya miatt ez idén a verse­nyen részt nem vehetvén. Az előbbi három egylet tagjai azonban már több­­hét óta idomították magukat­­- a küzdésre... leg­gyakori ott­abbak­­, voltak hír szerint a tolnaiak és ezen ); elterjedt hír az „Etelkát“ kedvenccé­l emelte. K­­ i- ®íso Sapattorcs a Osioáua ,° A y^'senyt azonban mégsem a tol­fhiS m­erték Az „Etelkát“ négyes kormányossal­ baleset érte, 1 apat­tores es ezt a hátrányát már St dv‘Sem tudta behozni, hogy a bu­­d­ai nhla'on a legjobb vízben evezett * Sk A,sr,y ,*■»•*a w«,! \. 1 ’ Budapesti hajósegyleti díj 900 fo­n serleg, adja a budapesti ha­li­ ? Verse­nyen!,ez minden, bárhol 1- keSmU cU'nalk' mv nem­ hosszabb ,a negyven lábnál, nem keskenyebb 2 láb é­s’--' mélységre nem 1- sekélyebb 1 láb és 4 hüvelyknél, öt, 1- legyénn­el (négy evezős és kormányos). ,1’ fét mi'nn­ en személytől két arany, bánat elv az egész. a- /. Pozsonyi hajósegylet. „Bianca“.­­n­é­zinek: sötétkék irig, sapskia és zászló, -e. Kormányos: B. Wenescheim - Czindery m . BVWC:-Kr.. TeLaki Ede, -r De­u-Isewffy Aurél, gr. A Wenckheim Frigyes gr. Zichy Sándor. 2. Budapesti hajósegylet. „Szent Mar­git“. Színek: veres ing, sapka és zász­ló. Kormányos: B. Orczy Béla, evező: gr. Pest©tics Gyula, Semsey Lajos, Szent­­királyi Albert, gr. Széchenyi Béla. 3. Tolnám, hajósegylet. „Etelka“. Szí­nek: fehér ing, sapka és zászló. Kormá­nyos: Itosty Pál. Evezőik: Daróczy Ta­más, Bernrieder László, Szemierei Ödön Bermrieder József. ......A­­sikerült második indításnál a roncsolt evező azonnal felmondta a szolgálatot, ami az Etelka ver­senyre kelhetését lehetetlenné tette. Hét óra után végre a Margitsziget fokán eldördült a jelző ágyú s in­dulván. Szent Margit vezetett a pá­lya feléig, a budai Bomba tér irá­nyában a Blanka beérte s el is hagyta versenytársát, mely a vesz­tett előnyt,újra megnyerni igyekez­vén, erős küzdelem keletkezett, és változó esélyekkel folyt, míg végre Blanka a nyerpontnál félhosszával suhant el a veresingesek előtt. Idő: 2 v. 33 mp.I­II. Waldstein Széch­enyi-díj. Handi­cap. Egy távcső. Három egyénnel (két evezős vagy párevezős és kormányos). Tét minden személytől egy arany, bá­nat az egész. A második hajó tételét menti. 1. Buda­pesti hajósegylet. „Water Tily“. Színek: veres ing, veres sapka. Korm.: gr. Sztáray János. Evezők: g­r. Festetlek Pál, gr. Károlyi Gyula. 2. Gr. Széchenyi Ödön, „Sympathy“. Színek: fehér ing, rózsaszín sapka. Korm.: Kendeffy Ár­pád. Evezők: gr. Széchényi Ödön­, Tas­­ner Géza. 3. Egy pesti társaság, „Fan­tasy“. Színek: kék ing, barna kalap. Korm.: Lukács Antal. Gy: Hoffmann Géza, Molnár János.­­(Sympathy volt az előnyadó, Fantasy­­nak két, Waterf­itynek négy hossz előnyt adott. Három hosszal nyerve, öt­tel harmadik. Idő: 6 p.) III. Asszonyságok díja: 100 forint ér­tékű ezüst szelence. Versenyezhet a kon­tinens minden egylet vagy magánsze­mély csónakja, mely 30 lábnál nem hosszabb, s 3 lábnál nem keskenyebb. Három egyénnel (két pár evezős és a kormányos). Tét minden személytől egy arany, bánat az egész. A második hajó a tétossz, felét nyeri.­­ Barly István, „Willis“, Színek: fe­hér ing, kék sapka. Korm.: Keve Jó­zsef. Ev.: Birly István, Irosty Pál. 2. Rosty Pál. ,, Ellád at’. Színek: sárga ing, kék sapka. Korm.: gr. Festet­ich Béla. Ev.: Szögyén László, Bohus László. 3. Budapesti Hajósegylet, „Széchenyi“. Színek: veres ing, veres sapka. Korm.: B. Orczy Béla. Ev.: gr. Bán­ff­y György, b. Perényi Zsigmond. 4. Egy pesti tár­saság, „Marg­ita“. Színek: kék ing, bar­na kalap. Korm.: Storch Ferenc. Ev.: Legát Ferdinand, Bignió József. (A Széchenyi óvott Willis ellen, hogy keresztezett, de óvását később vissza­vonta.) Idő: 6 perc 12 mp. A negyedik szám egy szán dot­iné­­verseny volt, három aranyos alsó díjért. Öt induló közül egy pesti molnár fiú, Zeisel Vinen lett az el­ső, aki roppant ügyességgel és se­bességgel forgatta a hétvégű evezőt. Az utolsó számnak hirdetett .Mol­nár-, halász- és révészverseny "15 aranyáért tizenöt csónak indult. Csak laposfenekű csónakon, leg­feljebb négy evezőssel lehetett pá­lyázni, a tét egy forint volt. Az el­ső díjat az óbudai hajógyár legény­sége nyerte, a második és a harma­dik helyre a Duna gőzhajózás révé­szei kerültek. Idő: 6 perc 6 másod­perc és ez a verseny is, mint vala­mennyi, egy angol mérföldnyi távol­ságon folyt le. Az első verseny teljes történeti­hez még meg kell jegyeznünk, hogy a paksi evezősök a verseny után való nap versenycsónakjukon evez­tek le a Dunán, de hogy megmutas­sák, hogy baleset nélkül beleszóltak volna a versenybe, versenyszerűen tették. Átlagban 34-es csapásokkal, de néhol harminchatosakkal is, Du­­napentelétől Földvárig pedig har­mincas csapásokkal húzva, az utat 8 óra 35 perc alatt evezték le Pest­től Paksra­ í­gy kezdődött! *Z al ’*^gy^°%!*ort a B&if defenüan®®­­ • kiszaggatott gyerekespoa­sz elsével M tsodév akadémia elhalasztja üléseit — ?/: evesősversettyi­zzéz Sawda, 1926 december 28. Hanks©n Haines? a korcsolyavilág mestere deficit mellett Hosszú időn keresztül nem követ­kezett ezután a magyar sportban hasonló nagyszerű nyitány. De ami­kor hét­ év után a Budapesti Kor­csolyázó­ Egylet megrendezte első nagy versenyét fennállása, harma­dik idényében, már csaknem hason­ló tömeg állta körül a városligeti tó partjait. Pedig Jackson Haynes, a­­korcsolya nagy művészének és tö­­kéletesítőjének produkcióit még csak ezen, 1878 év januárjában lát­hatta a közönség első ízben, de máris deficit mellett.. A műkor­csői vázás csecsemőkorát élte. Fortélyait a né­hány hivatásos mester féltve őriz­te, dugta. Versenyszabályok alig voltak. Versenyrendezésre akiad va­lami halvány fogalom. Hogy a mi korcsolyasproriaink akkori adapo­tá­ról képiét alkothassunk, köz­löm a bairmiad­ill idényben rémdiszseiti ver­se­n­yn­ek ki­írá­sát. A Bud­a-Pesti Korcsolyázó Egyile­t első n­igy korcsolya ver­sen­ye vissertnapom, 1971. évi dec. hó 17-én délutáni 2 és fél órakor.­­­­ersenyibír­ásk: g­r. Lelapáry íróin, Keve Kam«« Allmdár, Czompa Izidor. Indítók: gr. Czibréky Béla, dr. Kiütne« Jenő, Búrény N. Ernő, "Unger Leó. 'lülkák­: dr. Wallmer -Viol'U’. ■ Pályáim ügyelőik: Ballasovitts Mór, Braun Ká­­‘roly, Hoffimiajjin Biélu, Flach­s Hinst Teophluil, Patits Ferenc, Kensz Boemb­ik. I. Urak versenye. .Egyik­­ díj. Fel és rassza a jógaáu­lyám­. Tétel 1 f­t. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 3 arany, 2-ik 1 arany, a 3-sik a kettős tétitefűlt kapja. II. Ugrató verseny. Vegyes díjtalk. Két ugrással. Téltel 2 fnt. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 1 pár Merekens-féle korcsolya 40 írt. értékben (Quompó-díj), 2-ik díj egy ezüst dombényszelence és ezüst gyu­­fatartó (Beusz-díj), 3-ik díj egy melltü (egyleti díj). Ill. Hölgyek versenye. Egyleti díj. Tétel nélkül. Nyeremény: 1-ső díj egy gyűrű, 2-n­sc díj egy nyalkéik, 3-ik díj egy prémes nyakkötő, 4-ik díj egy bon­­bot e­mlék­e. IV. Ifjúsági verseny. Egy férfi díj. Tétel 30 kr. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 5 lit ezüstben, 2-ik d­íj 2 frt ez­üstben, 3-sík díj 1 ftrt­ ezü­stb­en. V. Verseny visszafelé. E­gyleti díj. Tétel 1 frt o, é. Nyeremény: l-ső dí­j 10 frt, 2-sík díj 4 frt VI. Bohós verseny. Egyleti díj. Tétel nélküli. Nyeremény: luő díj 3 firt ezüst-,­ben, 2-i­k díj 2 frt ezüstben, 2-dk díj 1 frt ezüstben. Bejjeleen­tések a Verseny napján dél­­utáni 2 óráig a titokársságimálii (egyleti csarnokban) f­ogladtatnak el. Ez alkatl­ommal csak a korcsolyázóik­­n­ak szabad a jégpályám lépni. Nem­­korcsolyázók szálai ár a külön ívelyrő­l stet­t gomlóskodiva. Befejezésül este fényes kivilágítás és tűzijáték. Budapest, 1871 december hó 14-én. Az ifforgatótailu­s.

Next