Nemzeti Sport, 1925. december (17. évfolyam, 233-249. szám)

1925-12-23 / 247. szám

(összeállította: Balogh László dr.) Ha valaki úgy nyár elején, vagy kova ősszel vasárnap délután kezebe vette a Nemzeti Sport aznapi számát, hogy a kiadós vasárnapi ebéd feketekávéja, avagy a Vasemen a forrásvize után a megfelelő sportcsemege után nézzen, az első pillanatban szinte megkapratott a szeme, ahogy a vasárnap dúsgazdag sportprogrammján végigtekintett. Izgalmas futballmeccsek sorozatai, nagyszerű atlétikai versenyek, az uszodában Európa legjobbjai, aDunán evezősök százai, a ringben a magyar őserő újabb kibontakozásiformáit kereső bajnokok és jelöltek, a tecniszgrundon pedig a világbajnokságért a világ kivételes tudású Ritkaságai csalogatták attrakcióikban a megjelenésre. Páni pompája ,Veili- ez a huszadik század egyik legbecsesebb felfedezésének, az em- iseri- erő és ügyesség csillogtatásá-g Széchenyi lovai már félszázada ■ futkosnak a hazai gyepeken, a ha- 1 ,sai. arisztokrácia és a dzsentri ra-1 ■gyegása már megszokott látványos ú j.sága volt lóversenypályáknak, amikor megrendezték az első ember-1 sportversenyt, amely a lóverseny fanatikusainál számra és értékre nagyobb tömeget tudott megrapzogatni. Alig voltunk túl a múlt század hatodik tizedének fordulóján, hátaskor az első versenycsónakok megjelentek a Dunán. Az érdeklődést a könnyű, bizonytalanul libegő csónakok gyakorlatainak is az biztosította, ami a lóversenyeknek, a magyar arisztokrácia legaranyozottabb nevei. A Budapesti Hajós Egylet a Károlyi, Szapáry, Wenkheimi ■ Zichy, Dessewffy, Teleki és elsőkelyen a Széchenyi sarak pompás .munkájából már élete első éveiben megszerezte magának a népszerűséget. És 1864 júniusában már országos, sőt nemzetközi versennyel is szolgáltak Buda és Pest közönségének. A lóversenyeket megtartották jrínius 4, 5 és 7-én, a közbert álló üres nap délelőttjén lóárverés volt a lovardában, délután pedig evezős verseny a Dunán. Ma a race-csónakok százai remegnek a Duna könnyű habjain, akkor azonban a verseny céljaira érkezett a monarchiába a négy első angol versenycsónak, teljesen egyenlő súlyban és alakban, ahogy az egykori tudósítás megjegyzi. A csónakok úgy jöttek Albionból, hogy körülutazták az Atlanti Óceánt, a Fölközi és a Fekete tengert, míg Gáláénál beléptek a szőke Dunára. Innen már macskaugrás volt csak Paks, ahol egyikük, Pest, ahol a másik, továbbá Pozsony és Bécs, ahol a többi kettő is hajlékra talált. Mert az 1864. évi csónakversenyre ez a négy egyesület dolgozott, azaz „idomított és gyakorlatozott, és közülük, halljatok a csudát, a paksi evezősök szereplését tüntette ki a közbizalom. Paks a favor?! Poznony, Kies, Pest elő!! , "AltA116 bári, hétfőn azután sors is került a nagy izgalommal és tippe- léssel várt verseny követésére. Délben vihar volt, ami kitisztította a levegőt, és az eget és délután háromnegyed hétkor negyvenezer ember sorakozott fel, hogy páratlan külsőséget adjon a versenynek. ..A V2 sima tükrén gyönyörűen rajzolja magát a számtalan zászlóval díszlett gőzös, a különféle egyletek Ar” ,á'ls’,lll‘°k, magánosok fr°“ő '■ a snelmalomszeríj szamloj.de.ha reveszek és molnárok laa pesti és a budai partor ".j uttp epreinek tömege g?cL„al?m dacára a Lánchidat*is ■h /he. míg más része a házak tetőis nak. És ahogy azt a hatalmas programmot, ezt a szövevényes nie® nyilatkozásul versenyzési kedvet látta, nem jutott eszébe senkinek, hogy arra gondoljon: nem volt ez mindig így! Hogy csak alig félszázada, de imitt-amott csak alig húsz, harminc éve indult meg a nyüzsgő élet a gályáikon, a vizekben, vagy a forgó kerekeken. Pedig a magyar sport múltja alig félszázadba szorítható bele. Az a versenyszerű sport, mely ma miinden testedző sportágunkat dominálja, az utolsó ötven év fokozatos termése. Nem hinnék, hogy bármely más társadalmi mozgalom tudott volna ily gyors és mélyreható sikert hozni magával. És nem hiúnnak, hogy bármely más társadalmi akció közvetlenebbül szórhatná áldásait, mint a magyar sportélet alig félszázados mozgalma. Dehát, hogyan történhetett'1?' tjről, sőt kemények mellől is nézte a ■ s valóban nagyszerű képet. A budai ol■ dalon álló gőzös volt az első hely, az ■ előkelő világ gyálpontja, a pesti ol■ dalom levő a második hely mind■ s kettő oly zsúfolásig megtelve, hogy ' f okvetlen még egy harmadik gőzös * c is megtelt volna nézőkkel. Mindkét, ■ nagy gőzösről katonai zenekar víg ’ dallamai harsogtak; a kettő között a budai parthoz közel állott a bírói dereglye és ezen a nyerpont, melyéhez a versenyben résztvett csónakok is gyülekeztek. Kinn a parton a „földunasorra 11 özönlött a város minden mozgatható lakója — írja a Vasárnapi Újság ’ J — s a kíváncsi néptömeg hosszú szé-1 ’ | les sorokban állotta végig a pesti | '! és_ a budai partokat. Könnyűvérű J ’ I ifjak és ifjú természetű öregek megmászva a budai meredek hegyoldalt, egész a bástyák tövébe telepedtek: ' | még a Tudományos Akadémia is - félre téve a tudományok nehéz talál_ |jai, könnyű ünnepi köntöst vett ma_ pára s ülését másnapra halasztva, 3 tagjait az új palota egyik kisebb termébe hívta meg a verseny szemlélésére. .A negyvenezerre bátran tehető a közönség érdekeltségét fokozta az a a köztudomás, hogy az egyleti ver-r seny, ha nem is nemzetközi, legalább is megyeközi kérdés a pesti, pozsonyi és a tolnamegyei egyletek között, a bécsiek kellő idomítási gyakorlat hiánya miatt ez idén a versenyen részt nem vehetvén. Az előbbi három egylet tagjai azonban már többhét óta idomították magukat- a küzdésre... leggyakori ottabbak, voltak hír szerint a tolnaiak és ezen ); elterjedt hír az „Etelkát“ kedvenccél emelte. K i- ®íso Sapattorcs a Osioáua ,° A y^'senyt azonban mégsem a tolfhiS merték Az „Etelkát“ négyes kormányossal baleset érte, 1 apattores es ezt a hátrányát már St dv‘Sem tudta behozni, hogy a budai nhla'on a legjobb vízben evezett * Sk A,sr,y ,*■»•*a w«,! \. 1 ’ Budapesti hajósegyleti díj 900 fon serleg, adja a budapesti hali ? Versenyen!,ez minden, bárhol 1- keSmU cU'nalk' mv nem hosszabb ,a negyven lábnál, nem keskenyebb 2 láb és’--' mélységre nem 1- sekélyebb 1 láb és 4 hüvelyknél, öt, 1- legyénnel (négy evezős és kormányos). ,1’ fét mi'nn en személytől két arany, bánat elv az egész. a- /. Pozsonyi hajósegylet. „Bianca“.nézinek: sötétkék irig, sapskia és zászló, -e. Kormányos: B. Wenescheim - Czindery m . BVWC:-Kr.. TeLaki Ede, -r Deu-Isewffy Aurél, gr. A Wenckheim Frigyes gr. Zichy Sándor. 2. Budapesti hajósegylet. „Szent Margit“. Színek: veres ing, sapka és zászló. Kormányos: B. Orczy Béla, evező: gr. Pest©tics Gyula, Semsey Lajos, Szentkirályi Albert, gr. Széchenyi Béla. 3. Tolnám, hajósegylet. „Etelka“. Színek: fehér ing, sapka és zászló. Kormányos: Itosty Pál. Evezőik: Daróczy Tamás, Bernrieder László, Szemierei Ödön Bermrieder József. ......Asikerült második indításnál a roncsolt evező azonnal felmondta a szolgálatot, ami az Etelka versenyre kelhetését lehetetlenné tette. Hét óra után végre a Margitsziget fokán eldördült a jelző ágyú s indulván. Szent Margit vezetett a pálya feléig, a budai Bomba tér irányában a Blanka beérte s el is hagyta versenytársát, mely a vesztett előnyt,újra megnyerni igyekezvén, erős küzdelem keletkezett, és változó esélyekkel folyt, míg végre Blanka a nyerpontnál félhosszával suhant el a veresingesek előtt. Idő: 2 v. 33 mp.III. Waldstein Széchenyi-díj. Handicap. Egy távcső. Három egyénnel (két evezős vagy párevezős és kormányos). Tét minden személytől egy arany, bánat az egész. A második hajó tételét menti. 1. Budapesti hajósegylet. „Water Tily“. Színek: veres ing, veres sapka. Korm.: gr. Sztáray János. Evezők: gr. Festetlek Pál, gr. Károlyi Gyula. 2. Gr. Széchenyi Ödön, „Sympathy“. Színek: fehér ing, rózsaszín sapka. Korm.: Kendeffy Árpád. Evezők: gr. Széchényi Ödön, Tasner Géza. 3. Egy pesti társaság, „Fantasy“. Színek: kék ing, barna kalap. Korm.: Lukács Antal. Gy: Hoffmann Géza, Molnár János.(Sympathy volt az előnyadó, Fantasynak két, Waterfitynek négy hossz előnyt adott. Három hosszal nyerve, öttel harmadik. Idő: 6 p.) III. Asszonyságok díja: 100 forint értékű ezüst szelence. Versenyezhet a kontinens minden egylet vagy magánszemély csónakja, mely 30 lábnál nem hosszabb, s 3 lábnál nem keskenyebb. Három egyénnel (két pár evezős és a kormányos). Tét minden személytől egy arany, bánat az egész. A második hajó a tétossz, felét nyeri. Barly István, „Willis“, Színek: fehér ing, kék sapka. Korm.: Keve József. Ev.: Birly István, Irosty Pál. 2. Rosty Pál. ,, Ellád at’. Színek: sárga ing, kék sapka. Korm.: gr. Festetich Béla. Ev.: Szögyén László, Bohus László. 3. Budapesti Hajósegylet, „Széchenyi“. Színek: veres ing, veres sapka. Korm.: B. Orczy Béla. Ev.: gr. Bánffy György, b. Perényi Zsigmond. 4. Egy pesti társaság, „Margita“. Színek: kék ing, barna kalap. Korm.: Storch Ferenc. Ev.: Legát Ferdinand, Bignió József. (A Széchenyi óvott Willis ellen, hogy keresztezett, de óvását később visszavonta.) Idő: 6 perc 12 mp. A negyedik szám egy szán dotinéverseny volt, három aranyos alsó díjért. Öt induló közül egy pesti molnár fiú, Zeisel Vinen lett az első, aki roppant ügyességgel és sebességgel forgatta a hétvégű evezőt. Az utolsó számnak hirdetett .Molnár-, halász- és révészverseny "15 aranyáért tizenöt csónak indult. Csak laposfenekű csónakon, legfeljebb négy evezőssel lehetett pályázni, a tét egy forint volt. Az első díjat az óbudai hajógyár legénysége nyerte, a második és a harmadik helyre a Duna gőzhajózás révészei kerültek. Idő: 6 perc 6 másodperc és ez a verseny is, mint valamennyi, egy angol mérföldnyi távolságon folyt le. Az első verseny teljes történetihez még meg kell jegyeznünk, hogy a paksi evezősök a verseny után való nap versenycsónakjukon eveztek le a Dunán, de hogy megmutassák, hogy baleset nélkül beleszóltak volna a versenybe, versenyszerűen tették. Átlagban 34-es csapásokkal, de néhol harminchatosakkal is, Dunapentelétől Földvárig pedig harmincas csapásokkal húzva, az utat 8 óra 35 perc alatt evezték le Pesttől Paksra így kezdődött! *Z al ’*^gy^°%!*ort a B&if defenüan®® • kiszaggatott gyerekespoasz elsével M tsodév akadémia elhalasztja üléseit — ?/: evesősversettyizzéz Sawda, 1926 december 28. Hanks©n Haines? a korcsolyavilág mestere deficit mellett Hosszú időn keresztül nem következett ezután a magyar sportban hasonló nagyszerű nyitány. De amikor hét év után a Budapesti Korcsolyázó Egylet megrendezte első nagy versenyét fennállása, harmadik idényében, már csaknem hasonló tömeg állta körül a városligeti tó partjait. Pedig Jackson Haynes, akorcsolya nagy művészének és tökéletesítőjének produkcióit még csak ezen, 1878 év januárjában láthatta a közönség első ízben, de máris deficit mellett.. A műkorcsői vázás csecsemőkorát élte. Fortélyait a néhány hivatásos mester féltve őrizte, dugta. Versenyszabályok alig voltak. Versenyrendezésre akiad valami halvány fogalom. Hogy a mi korcsolyasproriaink akkori adapotáról képiét alkothassunk, közlöm a bairmiadill idényben rémdiszseiti versenynek kiírását. A Buda-Pesti Korcsolyázó Egyilet első nigy korcsolya versenye vissertnapom, 1971. évi dec. hó 17-én délutáni 2 és fél órakor.ersenyibírásk: gr. Lelapáry íróin, Keve Kam«« Allmdár, Czompa Izidor. Indítók: gr. Czibréky Béla, dr. Kiütne« Jenő, Búrény N. Ernő, "Unger Leó. 'lülkák: dr. Wallmer -Viol'U’. ■ Pályáim ügyelőik: Ballasovitts Mór, Braun Ká‘roly, Hoffimiajjin Biélu, Flachs Hinst Teophluil, Patits Ferenc, Kensz Boembik. I. Urak versenye. .Egyik díj. Fel és rassza a jógaáulyám. Tétel 1 ft. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 3 arany, 2-ik 1 arany, a 3-sik a kettős tétitefűlt kapja. II. Ugrató verseny. Vegyes díjtalk. Két ugrással. Téltel 2 fnt. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 1 pár Merekens-féle korcsolya 40 írt. értékben (Quompó-díj), 2-ik díj egy ezüst dombényszelence és ezüst gyufatartó (Beusz-díj), 3-ik díj egy melltü (egyleti díj). Ill. Hölgyek versenye. Egyleti díj. Tétel nélkül. Nyeremény: 1-ső díj egy gyűrű, 2-nsc díj egy nyalkéik, 3-ik díj egy prémes nyakkötő, 4-ik díj egy bonbot emléke. IV. Ifjúsági verseny. Egy férfi díj. Tétel 30 kr. o. o. Nyeremény: 1-ső díj 5 lit ezüstben, 2-ik díj 2 frt ezüstben, 3-sík díj 1 ftrt ezüstben. V. Verseny visszafelé. Egyleti díj. Tétel 1 frt o, é. Nyeremény: l-ső díj 10 frt, 2-sík díj 4 frt VI. Bohós verseny. Egyleti díj. Tétel nélküli. Nyeremény: luő díj 3 firt ezüst-,ben, 2-ik díj 2 frt ezüstben, 2-dk díj 1 frt ezüstben. Bejjeleentések a Verseny napján délutáni 2 óráig a titokársságimálii (egyleti csarnokban) fogladtatnak el. Ez alkatlommal csak a korcsolyázóiknak szabad a jégpályám lépni. Nemkorcsolyázók szálai ár a külön ívelyről stett gomlóskodiva. Befejezésül este fényes kivilágítás és tűzijáték. Budapest, 1871 december hó 14-én. Az ifforgatótailus.