Nemzeti Sport, 1926. december (18. évfolyam, 191-207. szám)
1926-12-24 / 204. szám
Péntek, 1926 december 24. 'sXSB^fíStíVSi Aztán nehezebb lett az élet, a sors. A háború dühöngött. És legközelebb, mikor találkoztunk, nemcsak én gyászoltam. A kocsi is. Fekete volt. És megint nyitott. Szép, új, fekete karosszériája volt. Meg a számláira is fekete. Állami szolgálatba lépett. Az illető orvosprofesszor ugyanis eladta a kórháznak. Véletlenül éppen ő ült benne. Akié azelőtt volt. Aki eladta. Mert a kórház az ő rendelkezésére bocsájtotta. A kocsi már messziről üdvözölt. Remegő és recsegő hangon. Kicsit mintha könnyezett is volna. Vagy csak az olaj csöpögött? * A kommün után egy ragyogó fehér kocsival találkoztam. Egy ifjú tőzsdezseni ült benne, a mindenkinél mindent jobban tudok, az én vagyok a finánczseni, az így kell azt csinálni, amit tudtok ti az üzlethez,élethez hanyag eleganciájával. A kocsi ragyogott, amerikai címkét hordott, remek szőke kiállítási nő is volt rászerelve, újfajta kürttel riasztotta az utcai kopott kis verepeket, akik sóhajtva vetettek utána epekedő pillantásokat. A kocsi szó nélkül elhúzott mellettem. De az US of Amerika- máz alatt is felfedeztem az öreg Daimler bácsit, amint Mercedesnek kereszteli a lányát . Benz a keresztapa, Puch a keresztanya. Ő volt. Mert ilyen port csak ő tud verni.. Szomorúan utánanéztem, és még mindig úgy, de úgy szerettem volna egyszer beleülni...* Azután, hogy múltak az évek és egyszer rohanvást kellett hazamennem, hanyatt-homlok siettem le s a ház előtt az autóstandon belevetettem magam az első taxiba. — Margitsziget! — kiáltottam s a kocsi megindult. Összerezzentem. Sőt! összerázkódtam. A lelkem fenekéig. A kocsi segítségével. Mert ez a kocsi ő volt. Zörgött, rázott, prüszkölt, köhögött. Beteg volt, mint az orvostulajdonosa minden betege együtt, fújt, lihegett és lassan ment, sűrű elakadásokkal. Ő volt, ő volt, —z álmaim egykori I.jr virágja, újra zárt fülkével, rozoga Lé alvázán, feketére subickolva (de ki nem fényesítve!), döcögött és nem köszönt, mintha nem is ismert volna meg. És én hátradűltem és nem tudtam eldönteni: ő csúszott le hozzám, vagy én emelkedtem föl hozzája ... Mert a port még tudó poraiban is épp úgy felvágta, bőven, szélesen, jó benzinszag van. Nekem régi öreg egy komám. És úgy, de úgy szerettem volna kiszállni már belőle egyszer! — pp — Sok nap telt el tavaly óta Többen törtek lábikrát Versenyzőkről, szól e nóta Rajta, kezdjük el tehát. Szent Kristóf a Kristóf téren Ne ejtsd le a kisfiad. Aki ezt majd elolvassa Röhögéstől megpukkad. Bajnokunkkal, Feledyvel Kezdem el én versemet. Bál úr megnyert minden versenyt - Márka nyerni lehetett. Tüdejének bármily tágas, Art a hegyi levegő, Sváb, Jánoshegy éghajlata Neki nem megfelelő. Bátyja pedig mindent megtett, Bár tőle sok kit ellik. Nem használ a szenteltvíz sem, Ha a Sunbeam eltörlik. Grand Prix-verseny. Törött villa Nyertem volna, — szól a dal, Jör, a sürgöny link tésztákkal Elmaradt a diadal. Fene egye, az a Bennet , Valamivel jobban ment. Menetközben oda is szólt: Kár a gőzért — hallja kend! Bátyja sírján logarlécből Korhadt fel fa szomorúi, Tök-, makk-, vörös-, tuningkirály voltak veled cudarul. Delmár Vale tacskók szentje Gáznak híres bajnoka. Felvett ismét öt hat kilót Szűk lett bőr derékszíjjá. Elpártolt a motoroktól, Hisz csak sárban nagy legény. A Guggeren mégis győzött, Bámult is a sok tehén. Agg Konstantin Guggér Ügyészséghez szaladgál, fie lajbija rekeszéből Cserepeket hajigál. Nagy a feje, bár nem csikó, Serem dühös kecskébek Sorra nyeri versenyeit Nők kedvence, kis Urbach. Course du Mord Schwabs Jánosihegyen Sok apró srác felsivult. Nézz csak oda, az a tökmag Megverte a Feledyt. Szólógépen, szidekáron Úgy repül, mint a daru Bámulja is zordon képpel Két töpöri.'És vén zsaru.' Balázs Laci fyrookland réme Fényképezik cutland Megjelenik a sok nagykép Nagyobb mint az ős-turul. Balázs László megdicséri Balázs Lászlót fenemód Ami mellett eltörpül a * Vieisseni behemót. Wolfner Muhi felrobogott Győztesen a Svábhegyre Ám ennek a győzelemnek Pikáns lesz a háttere. Telefonon leüzenték Jó bőr van a Svábhegyen, Muhi rohant (hisz bőrgyáros) Várta fenn egy aggtehén. Hajós doktor lett a bajnok Oldalkocsik versenyén Várják cethon kis Hajósok Hárman ülnek a térdén. Vadász Miklós Jánoshegyen Elvitte, a fapadot Majd jövőre learatjuk Az ott termett sok zabot. Dietl Hűbéri, milyen bájos „Majdnem“ úgy megy mint Divo, Ha a Zsazsot. megpillantja Lesz újabb Valentine. — Rímes korkép— (155) Kim. 8 /#a^ISv VII., Vörösmarty-a. SS. / '?iA t\ (Andrássy-ut Berek) TeVe'on: U. 983-6". jj ^'' *E y á r ! ^ e r a 1; a 1 aM^e 8 iref8l é S 651 szakjaiéig ! VESZEK készpénzért használt jomárkájú j | MOTORKERÉKPÁROKATj ADOK RESZIETFIZETESRE előnyös íbe'^si mellett jómárkája kinő karijai] lm motorkerékpárokat ! I PETRÁKOVITS, 1 01103-0j S8/11. 5 . ^ ‘ 35