Nemzeti Sport, 1927. augusztus (19. évfolyam, 128-148. szám)

1927-08-10 / 135. szám

Szerda, 1927 augusztus 10. * ***"*«»» cS? ilBOBI Alázatos szolgája drága szerkesztőm.. • '­­ __ No lám, tud Maga egészen ■ rendesen és illedelmesen bejönni Te­­stf&fúr.­­ — Véletlen, drága szerkesztőm, úgy látszik, korán kell jönnöm, hogy szerkesztő úr magas színe elé vára­kozás nélkül bejuthassak. __Ismételten figyelmeztetem, semmi bevezetés, kerülje a nagy dumát, ha nem akarja, hogy egész röviden végezzek magával.­­Szívbajos ember vagyok, miért­­ tetszik ijesztgetni. Tehát hol is hagytam el? Vagy még meg sem­­kezdtem? Mindegy. Konrád 11.-ről a legutolsó hírem: Bécsben­ marad. — Mégis? — Tetszik tudni, először is jobb­­ajánlatot kapott, másodszor ő egy olyan fiú, aki már inkább Bécsben­­van otthon. Míg a többi vándort előbb-utóbb elfogja a honvágy, áfáig ő, ez ellen be van oltva. — Hiszetnek nem kellett volna már­ befutni? __Sőt, a szóbeli megállapodás sze­rint éppen ma. De még mindig sem­mi hír felőle. Van egy verzió, amely szerint egészen biztos a mai megér­kezése, de van viszont egy másik verzió is, amely arról tud, hogy a­­csodálatos olasz kék eget még ott tudná ugyan hagyni, ellőben azt a gagyogó két fekete csillagot, melyet­­szüntelenül néz, nehezen akarja.­­ Előbb-utóbb mégis csak el kell azon­ban Olaszországból jönnie, mert mint játékos nem maradhat, trénernek meg éppen fiatal. — Mit szólnak­ a Hungáriában mindezekhez?­ —­ Megvárják a holnap reggelt. ..Abban az esetben, ha bármelyik előbb említett nagy sztárról lecsúsznának, van egy utolsó ütőkártyájuk:. Ta­kács II... ..... — Maga megint elgalopirozza ma­gát, Terefere úr. ’ — Ne tessék félteni, hála az egek Urának, nagyon jó fülem van. Fodor ■dr. mostani utazásával kapcsolatban sokan arról vélnek tudni, hogy Viola tartózkodási helyét is útba ejti. Ahogyan az én információim szól­nak, ez nem valószínű, mert dacára annak, hogy Viola olasz állampolgár­ság iránti kérését elutasították, havi 5000 lírás öt évre szóló szerződését nem hagyja ott egyhamar. Egyéb­ként is megtakarított pénze és egy olyan remekül berendezett három­szobás lakása van, hogy nagyon, de nagyon sok pénzt kellene felajánla­ni,­­hogy Pestre jöjjön szerződésbe. ...■ —Mégis miért utazott el Fodor dr. olyan hirtelen? — Most az egyszer kivételesen ,szigorúan családi ügyben. Ezt látta vasárnap Balasitsot ját­szani?­­ .— Mit tetszik szólni hozzá, nem. Pedig ott voltam a Hungária— Wekerle mérkőzésen s rajtam kívül ■még vagy 2000 ember, de azok sem látták­ . —Az összeállításban pedig olvas­tam a nevét. — Milyen naiv, drága s szerkesztő úr. Tényleg az összeállításban szere­pelt, de a pályán kevésbé, legfeljebb m­int egészen közelről néző. Hogy a Hungáriának milyen vételei van­nak­ ? — Mit hallott a Ferencvárosban? — Ott most a tribünégés a téma. A csapatról keveset hallani, de egé­szen biztosan tudom, hogy annál szor­galmasabban dolgoznak. Potya mes­ter a jövő évi bajnokságot is biztosra veszi — Hogy került vasárnap Schlosser a Kanizsába? — Hát neki nem szabad egy kis külön dohányt keresni? Olyan fris­sen és jól játszott, mint legnagysze­rűbb napjaiban. — Mi igaz abból, hogy Kropacsek még mindig nem kapott pénzt a­ Va­­sasoktól? — Bizony nem. Nehéz emberek azok, nem hiába Vasasok. Róluk jut eszembe, hogy tegnap valaki a PLSz­­ben arról tudott, hogy Ferenczy, a Kecskemét keserves bolgár túrájának menezsere Budapestre érkezett■ Be­szélgetnek a menezserek erről s egy­szer csak közbeszól Mayer, a kispes­tiek menezsere: Látod, Reiner, ez ne­ked kapóra jön, keresd az összekötte­tést Ferenczy­vel, talán tud a részed­re egy bolgár túrát, melyen szanál­­hatnád a Vasasokat... Nebidil. — Egy kis vidéket. — Hát kérem elült a Hajós körüli cécó. Véglegesen az Attiláé, ma már trenírozik. Különben az Attilánál, minden ellenkező hírrel szemben, a legnagyobb rend van. Úgy látszik használt az anyagi injekció. — Mi van a Bocskaynál ? —­ Leszerződtették Frantz Dömét trénernek, aki néhány nap múlva már át is veszi a csapatot. ■— Gyengén van ma vidéki hírek­kel eleresztve. — A nagy meleg az oka. Ellenben hiit teszik szólni a nagy profi­­amatőr afférhez? — Az MLSz kontra PLSz ügyhöz? — Csakis. Egyelőre nem akartam­­erről beszélni, de kárpótlásul a gyen­ge vidéki eresztésért. A PLSz leg­­benfentesebbjei épp most árulták el nekem, hogy az egész mókát a BLSz egyik alelnöke kezdeményezte, aki nagyon szeretett volna a PLSz-ben magasabb funkciót betölteni, mert valljuk be őszintén, a kisegyesületek közötti harc igen nemes dolog, de mégis csak egészen más a PLSz-ben alelnöknek lenni. Fodor dr.-ban látja az a valaki­ az akadályt és ezért ször­nyen szítja a tüzet a PLSz, de tulaj­donképpen Fodor dr. ellen. Sok siker­re nem számíthat azonban­,­ mert Fo­dorra eddigi munkássága alapján sokkal nagyobb és­ nélkülö­zh­etetle­­nebb szükség van, mint a „talonba” tett alelnök úrra. — Tudja Terefere úr, hogy milyen elég ennyi a futballról? — Nekem méltóztatik mondani. Még csak egy kis úszásról és atléti­káról és már itt sem vagyok. — Maga kezd egész rendes ember lenni. —­ Főleg, Komjádi, a nagy népsze­rűségnek örvendő . „Komi bácsi” ma elhagyja a kórházat, a kórházi bete­gek, orvosok, ápolók legnagyobb saj­nálkozására. Ez érthető is, mert­­annyi mókát még nem hallott a kór­ház mióta fennáll, mint amennyit Komjáditól egy félóra alatt. Éppen ideje már, hogy kijön, mert nagy szükség van reá, ha azt akarjuk, hogy Bolognában a vizipólóban le ne égjünk. Majd ő vigyázni fog a két válogatott csatárra, a szimpla, meg a dupla V-re, hogy a mérkőzés előtt­­éjszaka ne pezsgőzzenek még éjjel az egyik körúti kávéházban. — Az atlétikát s aztán ajánlja ma­gát. — Többszörös bajnokunkról, Som­fairól akarok valamit mondani. Nem indulok, csak vidéken, mondta a hír­forrásom szerint Somfai. Csak vidé­ken, mert ott propaganda a sport, nem pedig hecc. Mire egy közelálló megjegyezte, hogy itt ezen a pentat­­lon versenyen ugyan elindulhatott volna, mert ennél mucsaibb verseny ugyancsak alig volt. — No Isten magával Terefere úr. — Még csak az én véleményemet tessék meghallgatni a Hősök verse­nyéről. Bizony mucsai volt az kérem, mert ahol legnagyobb olimpiai re­ménységünket, Darányit így leége­tik, az nem lehet, csak Mucsán. Egyébként igyekszem egy mérleget beszerezni a MAC részére. Meg egy deka vasat. Még maradt az aranyat vasért korból a szegény polgároknál elég! Vas! Ebben maradunk! Patro. 3 A vegyes — profi-amatőr — kupameccseket vasárnap még nem engedi nyilvánosan le­játszani az OTT — A Nemzeti Sport tudósítójától — . Megírtuk, hogy az országos in­tézőbizottság hétfő esti ülésén már jövő vasárnapra és hétfőre, 14-re és 15-re sorsolta ki a Magyar Ku­pa selejtező mérkőzéseinek I. for­dulóját. Ez a nap ugyan a profikra még tilalmi nap, de az országos intézőbizottság azon az állásponton volt, hogy amatőr és profi csapat mérkő­zése nem esik tilalom alá. Az OTT azonban nem osztja az országos intézőbizottságnak ezt a felfogását és semmiféle olyan mér­kőzést, amelyen proficsapat is részt vesz, augusztus 14-re ,és 15-re még nem engedélyez. Erről értesí­tette tegnap az MLSz elnökségét, melynek folytán a szövetség úgy rendelkezett, hogy az ilyen meccseket csak zárt ajtók mellett engedi lejátszani, vagy pedig olyan pályára vi­hető a meccs, amelyen nem ját­szanak Budapest bajnokságáért. Ezek a mérkőzések azonban egy­általán nem kötelezőek és csak ak­kor játszandók le, ha mind a két fél beleegyezik a lejátszásba. Azok­ra a mérkőzésekre pedig, amelye­ket nem fognak lejátszani vasár­nap és hétfőn, az országos intéző­­bizottság a legközelebbi ülésen tűz ki új terminust. Újpest nem kapott beutazási engedélyt Szabadkára, de a Hungária Belgrádba igen Kétféle mértékkel mérnek a jugoszláv hatóságok a be­utazási engedélyek kiadásánál — Langfelder Ferenc nyilatkozata — — A Nemzeti Sport tudósítójától. — Tegnap délután az a hír terjedt el a sportkörökben, hogy Újpest — melynek vasárnap és hétfőn két mérkőzése lett­ volna Szabadkán a Sand rendezésében — nem kapta meg a szükséges vízumokat a bu­dapesti jugoszláv főkonzulátuson, mert a Sand népi tudta kijárni szá­mára Belgrádban a beutazási enge­délyt: '­­l. A dologban az volt a legfeltű­nőbb, hogy ugyanakkor a Hungária számára, mely vasárnap játssza első Középeurópai Kupamérkőzé­sét Belgrádban, a Beogradski ki tudta eszközölni a beutazási enge­délyt.­­ A mindenesetre különös megkü­­kl­önböztetésre világosságot derí­tendő, Langfelder Ferenchez, Új­pest futballvezéréhez fordultunk és az­ alábbiakban neki adjuk át a szót: — Még május havában kötöttem le a Sanddal ezt a két mérkőzést augusztus 14. és 15-re, mint ahogy ezt annak idején a Nemzeti Sport meg is írta.­­ — Abban az időben még legtel­­jesebb volt a sportharmónia köz­tünk és a jugoszlávok között és én így akkor még teljesen nyugodtan vállalkozhattam erre a mérkőzésre.­­— Nyaralásom közben értesültem arról, hogy a Húsos Újvidéken tervbe vett mérkőzései kapcsán za­varok voltak. Éppen ezért amint hazatértem, óvatos előrelátással még a múlt hét elején írtam a Sandnak és figyelmeztettem őket arra, hogy idejében sze­rezzék meg Belgrádban a be­utazási engedélyt.­­ A Sand vezetősége erre múlt pénteken telefonon értesített arról, hogy haladéktalanul el fog járni Belgrádban ebben az ügyb­en és ma, kedden közölni fogja velem az ered­ményt. Ma korán reggel fel is hí­vott aztán a Sand elnöke, Fischl Lajos és tudatta velem, hogy sze­mélyesen járt el Belgrádban ebben az ügyben, de a jugoszláv belügy­minisztériumban nem adták ki neki Újpest számára a beutazási enge­délyt, bár magával az államtitkár­ral tárgyalt, azzal a megokolással, hogy az felesleges és a budapesti jugoszláv konzulá­tus minden további nélkül ki fogja adni a vízumokat. — Erre én rögtön a konzulátusra rohantam és egy francia nyelvű be­advány kíséretében átadtam tizen­hét útlevelet. A konzulátusi titkár át is vette, miután tudattam vele, hogy Szabadkáról milyen informá­ciót kaptam és megígérte, hogy dé­lig elintézteti. Délben azonban ma­ga a főkonzul személyesen­ közölte velem, hogy a vízumokat beutazási engedély nélkül semmi körülmé­nyek között sem adhatja ki, mi­után erre határozott utasítása van a jugoszláv belügyminisztertől. Sza­vai megerősítésére felmutatott egy táviratot, mely a Hungária beuta­zási engedélyét tartalmazza.­­ Nyilvánvaló tehát, hogy Bel­grádban a Sand elnökét félrevezet­ték a jugoszláv belügyminiszté­riumban. Mindenesetre feltűnő a két eljárás közötti különbség. Úgy lát­szik, Belgrádban szívesen látják a magyar elitcsapatokat, de annál kevésbé veszik jó néven, ha magyarok lakta városokba akar­nak ellátogatni a magyar csapatok. — Remélem, hogy a dologban va­lami tévedés van és mégis csak megjön idejében a beutazási enge­dély, mert csak nem gondolják a jó belgrádi­ urak, hogy a magyar csapatok csupán azokra a helyekre fognak ellátogatni, amelyeket ők e célra kiszemeltek. Ezt nem fogják eltűrni a ma­gyar sporthatóságok sem és erre nem vagyunk mi, egye­sületi vezetők sem kaphatók. Már százszor megmondottuk a két ország delegátusainak tárgya­lásain, hogy mi nem politizálunk, csak sportolunk. De akkor ők se politizáljanak és ne te­gyenek különbséget város és város között. — Különben meg vagyok győ­ződve, hogy a nagy befolyású Beo­gradski, amely a Középeurópai Kupa első mérkőzésére a Hungáriát epedve várja — éppen a maga mérkőzésének biztosítására — min­dent el fog követni, hogy a szabad­kai mérkőzésre szükséges beuta­zási engedélyt még kellő időben megkaphassuk.

Next