Nemzeti Sport, 1927. november (19. évfolyam, 192-213. szám)

1927-11-02 / 193. szám

Ssaráa, 1027 novau­ber 2. seaa ma, sajnos, nem hoztak kielégítő sikert. Az Admirának Franzl volt a lelke és a védelme kitűnő Az Admira együttesének legérté­kesebb része a közvetlen védelem volt. A mérkőzés legnagyobb részében ez a csapatrész állott teljes­ munkában s dicsérete az, hogy egy pillanatra sem tört meg, sőt oly pompásan végezte feladatát, hogy a Ferencváros csatár­sor alig-alig jutott lövéshez, vagy góllal kecsegtető helyzethez. A védelmi triónak lelke és irányí­tója Franzl, a válogatott osztrák ka­pus. Teljesen szakított a régebbi ka­­pusszisztémával, mely a kapusvonalra ragasztja a kapust s csak a legkiál­­tóbb helyzetekben mozdítja el onnan. Franzl stílusának alapja a Za­­mora-féle kapusjáték, amely hideg fejjel és számító ésszel dirigálja a bekkeket és helyezkedik azok közé harmadiknak. Csakhogy Franzl még ezt a Zam­or-stílust is tovább fejleszti és valósággal mezőny­játékossá válik, amikor minden hely­zetben beleavatkozik, amit csak elér. Néha a tizenhatoson túl szaladt ki s ott rúgott lábbal, egy esetben még dribtizett is. Az ellenfél szöktetései elé mindig kirohant és a kapuratörő csatár elől biztos kézzel szedte fel a labdát. Ehhez a stílushoz megvan a megfelelő gyorsasága, rugalmassága éppen úgy, mint a bátorsága, hideg­vére és biztos szemmértéke. Ahhoz azonban, hogy Franzl így védhessen, megértő hátvédekre is szükség van. Fezi és Jandoi nem is követett el egyetlen olyan hibát sem, hogy a ka­pust ebben a munkájában megzavarta volna. Csupa figyelem, ész és rutin mind a két ember. Nem a magyar ér­­­­telemben vett belekek, akik mindig erőteljes játékra, nagy rúgásra töre­kednek, de nagy érzékkel helyezked­nek, pompásan kapcsolnak és minden helyzetben szívósan küzdenek. Gyors mind a kettő, de egészben véve egy árnyalattal Janda felül­múlja partnerét. Az egész védelem nagyszerű játékán múlott, hogy az Admira gól nélkül tér vissza Bécsbe s érthető az az ünneplés,­ amiben a mérkőzés végén a kitűnő Franzbiak része volt. A Klima Koch, Schott halftrió­­nak meg kellett elégednie azzal, hogy mindvégig csak az ellenfél támadá­sait parírozta. A mérkőzés nagy ré­szében valamennyien a védelmet tá­mogatták és támadások felépítésére, a csatársor harcba dobására al­ír ma­radt erejük és idejük. A csatársor legjobb emberének Schail mutatkozott. Az első félidőben akadt néhány veszélyes akciója, amelyben különösen Stoiber segí­tette. Nagyon gyengén játszott Kli­ma is, s ez megbénítota a balszár­nyat, de nem sokszor veszélyeztetett a Siegle Runge szárny sem, amely pedig a szélső nagyobb kvalitásai ré­vén többre volt hivatott. Az egész támadósor néha-néha megmutatta, hogy a szép és élvezetes bécsi isko­lának a képviselője, de a zöld-fehér halfsor és védelem mindig elég erős volt ahhoz, hogy attakjait meg­akassza. A bírói tisztet Cem­ar látta el. Nem volt nehéz feladata, mert a mér­kőzés mindvégig fair és durvaságok­tól mentes volt. A két csapat figyel­me igazán a játékra irányult s in­kább csak a véletlen szülte a kisebb­­nagyobb faultokat. Ezeknek megíté­lésében nem túlságosan aggodalmas­kodott Cem­ar, de különösebb hibát nem követett el. A tizenegyes meg­ítélése szigorú volt talán, de teljesen szabályos és jogos. Akadt azonban még egy tizenegyes gyanús momen­tum, amit már nem bírált el ilyen szigorúan. Az orszájdókat általában jól látta. Nyilatkozatok Szigeti Imre, a Ferencváros el­nöke: Ha figyelembe veszem azt, hogy tartalékosan állt fel a csapat és még lábában érzi a vasárnapi ke­mény, nehéz játék fáradalmait, meg vagyok elégedve a nyújtott teljesít­ménnyel. Hiszen a csapat jól játszott, szép futballt produkált, csupán az eredményessége hiányzott. Ez a fenti okok következménye. Tóth István, a Ferencváros tré­nere: Pechünk volt! A sérülések pechje is üldöz, a játékban is elha­gyott a szerencse bennünket. A sok támadás, sok helyzet mind eredmény­telen maradt, még a tizenegyes sem sikerült. Ez hamisítatlan balszeren­cse ! Kotzaurek, az Admira szakosztály­vezetője: Röviden csak annyit mond­hatok a meccsről, hogy a játék nem volt olyan szép, mint amilyent vár­tam. A legjobban —­ őszintén szólva — Franzl játéka tetszett az egész mezőnyben. Cejnar jó bíró volt. Cejnar bíró: A csapatokkal meg voltam elégedve sportbelilég és a ma­gaviseletét illetőleg is. Régen vezet­tem ilyen fair és fegyelmezett csapa­toknak meccset. A gólhelyzetek körül­belül kiegyenlítették egymást­ a két oldalon, a játék általános képe alap­ján azonban a Ferencváros egy góllal jobb volt. SAND—Attila 2:2 (1:0) Csupa influenzás játékossal­ érkezett az Attila Sza­badkára — A tartalékok szerencsére beváltak — A 2:0-ra vezető SAND ellen Hajós két góljával egyenlített ki az Attila — A közönség melegen fogadta a miskolciakat Góllövő: Horváth, Beleszlin (11-esből), Hajós (11-esből), Hajós Szabadka. Bíró: Csajághy. 2500 néző. SAND: Siflis — Weisz, Beleslin — Kopilovits, Held, Ördög — Ki­­kics, Kovács (Szilágyi)­, Becsics, Horváth, Inotai. Attila: Németh — Kutik, Masz­lonka — Hajós, Kripkó, Janovitz —­ Bankó, Riff, Muhoray, Siklóssy, Gyuricskó. Nagy hendikeppel vette fel a Sza­badkára utazott Attila a harcot Bácska reprezentatív klubcsapata, a SAND ellen. Hiányzott a lábbadozó Pokolny, aki Miskolcon maradt. Ezenkívül Szegedről haza kellett küldeni a megbetegedett Singert és Frieszt is. A csapat többi tagja­ is többé-kevéss­é meghűlve érkezet­t Szabadkára, Janovitz pedig egyene­sen magas lázzal volt kénytelen­ ki­állni, csakhogy a csapat komplett legyen. A tartalékok közül a két szélső, Dankó és Gyuricskó, igen jól meg­állta helyét és nagyban hozzájárult a csapat jó játékához. Formáján alul maradt ezúttal Kripkó, viszont­ igen jól szerepelt Hajós, aki egyfor­mán kivette részét a védelem és a támadás munkájából. A közvetlen védelemből a két hátvéd megbíz­­­ható jó munkája emelkedett ki. Mind a ketten megfeleltek a rájuk háruló nem csekély feladatnak. Né­meth a kapuban ezúttal nem volt tip-top formában. Az első gólt fel­tétlenül védenie kellett volna. Volt azonban néhány szép védése. A csatársorban a két szélsőn kí­vül Riff elégített még ki. Muhoray és Siklóssy elég szürkén mozgott. Mind a ketten rendes formájuk alatt szerepeltek. A mezőnyben így is jól dolgozott a csatársor és nagyon sok veszélyes támadást vezetett a SAND kapuja ellen, a befejezésnél azonban hiányzott az energia és lövőkészség. A csapat így is erősen kivette ré­szét a játékból és a mérkőzés egész tartamát véve figyelembe, többet támadott, mint ellenfele. A SAND a jól összeszokott, együttesek stílusos játékát mu­tatta. A csapat legjobb része a védelem, élén Siflissel, aki nagyszerű mozgású,­­bravúrokra is képes kapus. A hátvé­dek közül Beleslin volt a jobbik, ő­ a védelem esze. Cheiss szorgalmasan dol­­­gozott mellette. A halfsor átlagmun­­kát végzett. Kiemelni egyik tagját sem lehet a triónak. A csatársor volt a csapat leggyengébb része. Becslcsét,. legveszélyesebb tagját, az Attila vé­­delme nagyon lefogta és ezzel meg­bénult az egész SAND-támadósor. A­ szélső közül Igeiai volt az­ aktívabb-, Kovácsot az első félidő közepén Szilá­gyi váltotta fel,­­de ő sem­ boldogult jobban ezen a poszton. Horváth­ gól­ján kívül nem sokat produkált. Nagy ez-­i fogadtatásban volt ré­sze az Attilának. A SAND vezetősége a legnagyobb szeretettel vette körül a miskolci csapatot. A pályán nem volt különösebb­­ ünnepség, a zászlókat a vacsoránál cserélték ki a csapatok, a közönség azonban tüntető me­legséggel fogadta a miskolci fiúkat. Csajághy bíró sípjelére megindul a játék és nyomban az Attila van front­ban. Az 5. percben azonban szabad­rúgást diktál a bíró az Attila ellen. Németh rosszul védi a szabad­rúgást és a rövidre kiütött lab­dát Horváth a kapuba teszi. ‘A SAND ve:int­ 1 :0-ra Most az Át Ja et­ős­­tempót diktál, ami több kot-uer­­be­n jut kifejezésre. A 10.­percben van egy eredménytelen­­ Attila-korver, majd utána újabb szép Attila-táma­­dás, amit Siflis ügyesen paríroz. Sif­lisnek a játék ebben a periódusában sok munkát adnak, az Attila-csatárok. •Válaszul a SAND is­ ellátogat néhány­szor Németh kapuja elé, de az Attila­­nekkek jól állnak a lábukon. A percben egymásután k­ét komért ér el az Attila, de mind a kettőt elhárít­ják az otthoniak. A 21. percben veszé­lyes SAND-támadás kornerrel végző­dik. Ezután Muhoray küld éles lövést a SAND kapujára, de Sifiis bravúro­san védi a labdát. A nehéz labdát ki­ejti, de a résen álló bekkek tisztáz­zák a helyzetet. Most Riff ugrik ki és közelről hajszálnyira a kapu mellé lő. Újból Muhoray kerül jó helyzetbe, de közelről a kapu mellé teszi a lab­dát. Váltakozó támadások közben újra a SAND támad és majdnem gólt is ér el Németh ugyanis kifutott kapujá­ból, elveszhette a labdát, de Horváth 6 lépésről az üres kapu mellé pla­­szírozta a labdát. Attila-támadások közben ér véget a félidő. Kornerarány 5 :2 az Attila javára. A II. félidő Attila-támadásokkal kezdődik. Egy szép akció befejezése­­­ képen Dankó éles­ lövése a kapufáról pattan vissza a mezőnybe. A SAND viszonozza a támadást, de most Né­meth szépen véd. Az 5. percben Szilágyi kiszökik, az Attila hátvédjei közrefogják és elvágják.­ Teljesen jogos l­es, amit Beleslin be is tesz. 2:0. Most az Attila még jobban erősíti a tempót, Jif ugyon­­sokat támad és lő, de Sifics mindent véd. Négy korner kö­vetkezik, m­ost valamennyit az Attila ,rúgja. A 11., II., majd a 14. perc­ben­­ő egy-egy komért az Attila, de ezek senová nyitatnak eredményen. A 17. percben végre újabb Attila­­támadás következik, amire Sifics ki­fut, de elveszti a labdát és a résen­­álló Gyuricskó az üres kapura lövi a lyes SAND-támadást Held szép lö­vése fejezi be, Németh bravúrosan fogja a nehéz labdát. A mérkőzés utolsó perceiben az Attila újra erősen támad, a SAND csak közbe-közbe lép akcióba, de az eredmény már nem változik. A bíró nem állt teljesen feladata magaslatán, általában gyenge kézzel vezette a , a lab­dát. A labda a kapuba tartjáéikor Beleslin kézzel kitolja. A 11-est Hajós lövi be, így szerezve meg az Attila első gól­ját. 2:1. Az Attila nem enged i­gyen- gülni az iramot és szemmel láthatólag a kiegyenlítésre megy. A 22. percben újabb Attila-korner, amit Dan­kó szépen ível, Hajós pedig be­fejeli. Siflis vetődés közben kiüti a labdát, de a közelben álló bíró látta, hogy a labda már a kapun belül volt, azmikor Siflis kiütötte és így gólt ad. 2:2. A játék most változatosabb lesz, bár az Attila most is többet támad.- - Veszé­ ©l£ Nagy feltűnést keltett az Ad­mira kapusa, Franzi, aki egész eredeti stílusban védte a kapuját. Egyszerűen nem hagyta lövéshez jutni a csatárokat azzal, hogy ál­landóan kifutkározott. Valaki megjegyzi:­­ : — Ez a Franzl biztosan nem tud védeni. — Honnan gondolod? — Onnan, hogy nem hagyja lőni a csatárokat, . . . - November 2-án — Nagy muri van ma a Hun­gáriánál. • — Miféle murit­­— Nem is tudod? Névnapot ül­nek. . ,5 Megtörtént Az egyik tegnapi­­mérkőzés bí­rája tegnap este megjelent szer­kesztőségünkben és nagyon szé­­g­yen megkért bennünket, hogy ne­m írjunk róla rosszat. Elmente után­­ a következő párbeszéd hangzott el: — Mondd, kérlek szépen,, mikor szokott ez a bíró feljönni hoz­zánk. ■ ... ...­­ . — Csak akkor, amikor rosszul bíráskodik. — Hja úgy. Szóval vasárnapon­ként. mérkőzést. Érdeméül kell azonban felhozni, hogy abszolút pártatlan volt és hibás ítélkezései egyformán súj­tották mind a két csapatot". A mérkőzés után Nagy József, az Attila trénere a kö­vetkezőket mondotta munkatársunk­nak: A csapat munkájával meg va­gyok elégedve, mert tudom,­hogy több játékosunk nem volt itt. Többet rá­ Kapusnak­ nem Az Admira—Ferencváros mér­kőzés folyamán Franzi több ízben lábbal tisztázott. Valaki meg­jegyzi: — Nem fél ez a­ Fr­ami, hogy a Hungária leszerződteti bekknek? madtunk és a játék képe alapján egy gólos győzelmünk lett volna a reális eredmény. A bíróval különösen azért nem voltam megelégedve,, mert sok­szor állította meg akcióinkat az ellen­fél szabálytalanságai­­ miatt, amikor mi maradtunk támadásban. Az Attila szerdán reggel indul Bu­dapestre, ahová­­délben érkezik és a délutáni gyorssal­­ utazik haza Mis­kolcra.

Next