Nemzeti Sport, 1929. április (21. évfolyam, 62-82. szám)
1929-04-16 / 72. szám
Hat magyar vivő jutott a kard Európa-bajnokság kilences döntőjébe A női tőrvívó Európa-bajnokságban első a német Mayer Helena, míg Dany harmadik, Elek ötödik, Bogén hetedik ivvõnnnfvriivrii¥ifV¡¥^irfii¥nrirrmTiri¥irrinYifmvvmwBi^^ Ünnepelnünk kell ezt a meccset, annak ellenére, hogy elvesztettük — így ír a svájci La Suisse A svájci sajtó a legérdekesebb válogatott meccsnek nevezi a vasárnapi svájci—magyart — Ma délután 4 órakor tér haza győzelmes válogatott csapatunk — Kiküldött főmunkatársunk telefonjelentése — Bem, április 15. Ma délelőttre autókirándulást tervezett a vendéglátó svájci szövetség, de az újult erővel eleredő eső keresztülhúzta a szépen kitervelt programot. A kirándulás elmaradt és helyette a híres Tobler-féle csokoládégyárat tekintette meg a magyar expedíció. Itt is akadt elég látnivaló, hiszen az üzem nagy és modern, 800 munkás dolgozik benne. A gyár vezetősége a csapat minden tagjátajándékcsomagokkal lepte meg, de az elmaradt, szépnek ígérkező kirándulás és főleg a csúnya idő nagyon nyomottá tette a hangulatot. Szinte megváltásként hatott délben a Bernből való elutazás. A svájci sajtó természetszerűleg a legnagyobb részletességgel méltatja a magyar csapat 5:4 arányú győzelmét. A kritikákból az alábbi részleteket közölhetem: Sport Zürich (Alcímeik:) Rendkívül érdekfeszítő játék — A svájci csapatnak volt egy nagy negyedórája — Megérdemelt magyar győzelem. A nap nagy eseménye — írja a Sport — Frankenfeld balszélső játéka volt. Ami a játékosok technikai tudását illeti, a magyarok fölénye már az első pillanattól nyilvánvaló volt. Pontos labdakezelésük, a stoppolás bármely testrésszel, a továbbítás fejjel, sarokkal, mind a legjobb középeurópai iskolát reprezentálta. Itt még egy jó erős klasszissal Bécs, Prága és Budapest profijai mögött kullogunk. Az erősen megfiatalodott magyar csapat azonban már az első félidőben megmutatta gyengéit is. A két szélső half nyomába sem ért a középfedezetnek. (Ez kis tévedés. A szerb. A magyarok azt a védelmi rendszert folytatták, amely a svájci csapatnak a párisi olimpia idején olyan nagy eredményeket hozott. A szélső halfok az összekötőkre vigyáztak, míg a gyors, labdabiztos bekkek a szélsőket vették gondozás alá, így azután Kompóti majdnem teljesen a támadások felépítésének szentelhette magát. Ez az első félórában bizonyos fölényt biztosított a magyarok számára, úgyhogy a csatárok sokkal többet tanyáztak a svájci 16-oson és gólhelyzetet is többet dolgoztak ki, mint a mieink. Csak a félidő utolsó negyedórája hozott váratlan és döntő fordulatot, amikor is pompásan feljöttek a mieink. A második félidő hirtelen kiszakított bennünket örömmámorunkból. Szerencsétlen momentumok, néhány hibás passz, egy kis idegesség elég volt ahhoz, hogy a taktikailag jól iskolázott magyarok elcsípjék a svájciak megingásának lélektani pillanatát, kierőszakolják a kiegyenlítést, majd a vezetést és végül a győzelmet, amelyet ekkor már el sem lehetett venni tőlük. (A Sport Zürich az egyetlen újság, amely hangsúlyozza, hogy a magyarok a svájciakkal szemben profijátékosokat állítottak ki, mégpedig nem akármilyeneket, hanem a profigárda elitjét.) A két csapat 90 percig olyan harcot folytatott, amely iramával, változatosságával páratlan a svájci válogatott mérkőzések történetében. Sok válogatott csatát láttunk, de ehhez hasonlót még egyet sem. A magyarok éppen félannyi erővel dolgoztak, mint a svájciak. Gazdaságosabb erőbeosztásuk eredményezte, hogy erejükből tovább futotta és csak az utolsó 5—10 percben estek vissza ők is. Erre vallott, hogy ekkor sokat játszottak taccsra. Híres összeomlása is erre vezethető vissza. (A svájci tudósító összetéveszti Toldit Híressel. A szerk.) A svájciak negyedórája alatt az „óriás” védelem is feltűnő és meglepő gyengéket mutatott. Dénes a kapuban jó, jobb mint Pache, veszélyesebb helyzeteket is kellett tisztáznia, de sem nem Staplik, sem nem Franzl, Combi vagy Sechehaye. Fogoly a rutinosabb bekk, de mégsem a régi már. Az öregebbik Abegglent ugyan még el tudta intézni, de Frankenfeldben mesterére talált. Dicséretére válik, hogy abszolút fairen látta el tisztét. Általában egy-két faulttól eltekintve a játék mintaszerűen fair volt". A magyarok játéka ellen talán csak egyetlenegy kifogást emelhetünk és pedig azt, hogy többször húzták vissza az ellenfelet trikójánál vagy nadrágjánál fogva. Ez a fogás néha még a minden hájjal megkent Roust is megtévesztette. Emődé gyors, labdabiztos, akár Fogoly II., csak az áttekintésben lassú még. Csatáraink villámgyors sakkhúzásai között az első félidő utolsó negyedórájában nem ásott a helyzet magaslatán. A halfsorban Kompóti magaslott ki. Egyike volt a legjobb magyar játékosoknak. A szélső halfok közül csak Borsányi tetszett a második félidőben. A csatársornak veszélyesebbik része kezdetben a baloldal volt, ugyanis Kompóti, „a játszó koponya”, hamar felismerte, hogy Widmer a svájci csapat Achilles-sarka és újra meg újra a balszárnyat dobta előre. Szerencsénk, hogy a csatársor — mint ahogy Pesten is láttuk — amilyen nagy kedvvel lő, éppen olyan bizonytalanul talál. A csatársorban a legnagyobb formát a „famázus” irányító, Turay mutatta. Takács II.-t nagyon jól fogta a halija. Török a második félidőiben a legjobb magyar csatár volt (?) A bíró előtt le a kalappal. Nagy bíró, mintaszerűen vezette a mérkőzést Ez a mérkőzés különben mély benyomásokat hagyott hátra az emberekben. Nem volt senki a zsúfolt arénában, akit rabul ne ejtett volna a legnagyobb izgalom a folyton változó szituációk között. Neue Züricher Zeitung A berni atmoszférában válogatott csapatunk majdnem megcsinálta azt a bravúrt, amit a győzelem jelentett volna. A magyarok győzelme, nem a csatárok érdeme, hanem a mi védelmünk hibája. Jobbhátvédünk teljesen csődöt mondott. A második félidőben hibát hibára halmozott. Ha csak csatárainkon múlott volna a dolog, nyerhettünk volna. A magyar játékosok újra a legnagyobb csodálatot provokáló labdaartistáknak bizonyultak. Valósággal gyönyörűség volt elnézni azt a művészetet, amellyel a labdát kezelték és a cselezési manővereket, amelyek a másodpercek töredékei alatt hatalmas területi nyereséget jelentettek számukra. Csak taktikai szempontból keltettek csalódást. Túl komplikáltak, túl sok sakkhúzást csinálnak, míg az ellenfélnek mattot tudnak adni. Szép, szép ez, de az egyszerű, racionálisabb, kevesebb to- Ára 16 fillér 11929 áprilise. Ausztriában 25 Urpechen Amlats ShrTrit Btill XXI. évf. 72. sz. Jugoszláviában 3 dinár Csehországban 1Yacak. ^ éM Megjelemnni Romániában 8 lei WWm M#tartök és szombat kivételéül . Németországban 15 pfennig tSOZ&W&a minden nap Svájcban 20 centimé Franciaországban 1.20 trane Szerkesztőség és kiadóhivatal. Olaszországban 60 centesimita . Budapest, ... _ ___. ^ 1 VI. ker., Rózsa-utca lil. Amerikában 5 cent (Podmaniczky-utca sarok) Előfizetési dijak: Budapest^föposudiék 24 (egy hónapra 4 P) |fKpf|jj. Nemzeti Sport Budapest Ausztriában egy negyedévre 12P . Hb.1m Telefon: Egyéb külföldre 15 P Wr 112—14 és 251—201 QTOUE & BLYTO LONDON—BUDAPEST ANGOL SPORTÁRUHÁZ IV., TÜRR ISTVÁN UTCA 4 A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLÓVAL SZEMBEN ■ • ’ y. ' . . A-vf" A legjobb márkájú TENISZRAKETTEK (kezdők részére is) F és minden egyéb sportcikkek nagy választékban MODIAHU