Nemzeti Sport, 1930. október (22. évfolyam, 192-213. szám)
1930-10-29 / 212. szám
Szerda, 1930 október 29. SSC 1T3 Kiépítették az állóhelyet, megerősítették a drótkerítést, nagyon készülnek az Üllői-úton, ahol a csapat szokott munkáját folytatja s egyelőre még aligha számíthat Bukovaira — Saját tudósítónktól — Az Üllői-út végén panaszosan sír az őszi szél. Mintha nem is a nagy csaták elárvult színhelyére, mintha nem is a régi, forró délutánok emlékeitől terhes tribünök közé lépne az ember. Sivár, kietlen a kép, amit csak a játékosok zöld kabátja tesz némileg üdévé, elevenné. Nem annyira, hogy tavaszi hangulat csaphatna meg, hiszen süvít a szél s köpenyünk minden kis nyilasa elég arra, hogy a télre emlékeztessen ez a kegyetlen idő. Ez nem a derbi előszele! Pedig a játékosok között már annak kell lengedezni s a két szomszédvár táján nem is lehet másra gondolni. Tagadhatatlan, hogy a pálya és népe el van telve minden kellemetlen körülmény mellett is a vasárnapi nagy találkozás gondolatával. Erre vall az is, hogy az Üllői út nézőterét rendbehozzák. Szorgos kezek dolgoznak az állóhely frontján. Az a sokszor emlegetett rézsű a B tribün előtt, végre eltűnt. Jól megépített lépcsőzet nyúlik el a pálya egész hosszúságában s bármilyen nagy lesz is vasárnap a tolongás, már mindenki meg tud állani a lábán. Nem ismétlődhetik tehát meg az a jelenet, amelyet legutóbb az olasz—magyaron láttunk, amikor az egész domboldal egymásra csúszott s tömegesen sebesültek meg az emberek. Sőt a korlát alatti drótfonat is megújult s így valami vállalkozó, Zubriczkyhajlamú nézőnek ugyancsak nehezen sikerülne a pályára jutnia. De nemcsak a pálya készül, hanem a csapat is. A játékosok nagyrésze már kora déntán ott van a pályán s valamennyi futócipőben végzi a Blum Zoltán által elrendelt gyakorlatokat. Papp, Toldi, Lázár fut éppen s amint a passzolgató Turay, Angyal, Korányi, Táncos, Takács I., Óbecsei csoport mellett elhaladnak, megjegyzi valaki: — A Géza — már mint Toldi Géza — nagyon akkurátusan rakja a lábát, mióta bevették katonának! — Mi az, katonának? — Hogyne, Toldit is, Turayt is bevették. — Már megint nagy kiadásaink lesznek, — folytatja erre Takács Géza. — Hol megnősül valamelyik, hol más ügye támad s olyankor mindig gyűjtünk a pajtásnak. Most sem hagyhatjuk el a szokást s gyűjteni kell a regruták pántlikájára! Laky Moharossal rugdossa a labdát s általában érdekes, hogy bár mindenkinek futócipő van a lábán, de azért mindenki labdával gyakorlatozik, mihelyt a bemelegítő kört megfutotta. Csak egy nyurga legény áll árván és elhagyottan a pálya szélén. Próbajátékos, aki egyelőre nem tudja, hogyan kapcsolódjék bele az öregek treéningjébe. Korányi jobb szeme felett hatalmas tapasz terpeszkedik. Alatta a szem környéke kék-zöld. A vasárnapi mérkőzésen repedt fel a szemhéja, de a közönség szinte észre sem vette, hogy valami történt a keménykötésű bekkel. Összekapcsolták a szétnyílt, homlokbőrt s vasárnapra már talán nyoma sem igen lesz a bajnak. Az egyik kapu előtt közben a csatársor bontakozik ki. Blum a kapu mellé áll. Angyal a háló elé s a csatársor a góllövést gyakorolja. Csak úgy, futócipőben, de olyan lövéseket eresztenek meg, hogy Angyal nem is nyúl utánuk. Pedig egy-egy labda védésénél látszik, hogy már teljesen fit. Laky, Berkessy adja előre a labdát, a szélsők küldözik beadásaikat s a belsők kapásból lövik a labdát. Toldi fejéről olyan gól surran a léc alá, hogy mintázni kellene. Igaz, a szél is segít neki, de mégis csak el kell alaposan találni a labdát. — Hol a Marci, hol a Jóska? — kérdezzük most. — A kis Takács csak későbben jár ki, mert dolgozik délután is. Marci, azaz Bukovai azonban nem igen trenírozhat. Csonthártyagyulladás kínozza. — Pedig nagyon kellene a csapatba! Senki sem hiányzana úgy, mint ő. "Ezt már az egyik tréninghiéna mondja, aki ott didereg a drót mellett. Sőt ilyenképpen folytatja: — Potya teljesen Bukovaira építette fel a csapatot. — Olyan játékosra nem is kell felépíteni az együttest. Akarva, nem akarva hozzá igazodik az egész csapat. — Igaz, de megvan a hátránya is az ilyesminek. Marci egészen előre húzódott a csatársorba s helyét az egyik bekk tömte be. A két szélső half a szélsőkre ügyelt s így a védekezés egészen egyszerűvé vált. Mindenki csak oda adta Marcinak a labdát, ez volt a dolga. Ha ezt jól csinálták, akkor jól játszott a csapat, mert Bukovai a többit már elintézte! Mióta azonban nincs ott Bukovai, azóta ezt a stílust nem lehet játszani. Minden inog. Mikorra újra megtalálja magát a csapat, addig sok keserűséget okoz híveinek. A játékosok persze ilyesmin nem törik a fejüket. Treníroznak, készülnek s várják a nagy meccset, amelyen mindent helyre lehet hozni, ami eddig elveszett. Komolyan megy a dolog , bizonyára a régi, nagy Ferencváros —Hungária-derbik levegője elevenedik meg újra. Ezen jár a gondolatunk elmenőben, amikor a villamosnál Bukovait pillantjuk meg. — Hová, Marci ? — A pályára, megpróbálok valamit csinálni. Mosolyog, de hirtelen elborul az arca s fájdalmasan teszi hozzá: — Olyan pechem van! Nem tudom rendbeszedni magamat! Pedig szeretnék már játszani. A közönség is nagyobb érdeklődéssel várná a nagy napot, ha Bukovai vágya teljesülne. Mert ahogy ő a játékra vágyik, éppen úgy vár a magyar futball az ő játékára! nói . ..Ali... tájék Rosso áll be. Most már nem változik az eredmény. A prágai csapat tehát a torinói mérkőzés revánsát is magának könyvelte el, miután a tavaszi meccsen 4:2-re verte az olaszokat. A győzelem megérdemelt volt, mert a prágaiak jobb futballt játszottak és sokkal többet voltak támadásban. Feltűnő volt, hogy az olaszok menynyivel gyengébben állottak fizikum dolgában. A prágai csapatban remekül védett Planicska, nagyon jó volt Burger, Simperski és Soltys. Swoboda újra a centerhalf rajonjában táborozott. Junek önző volt, Fait pedig gyenge. A két szélsőbalf durvasággal pótolta gyengébb formáját. Az olaszoknál Bolsio jól védett, a bekkekre igen nagy munka hárult. A halfsor szürke, a csatársorban Baloncieri magaslott ki. Libonatti feltűnő álmosan mozgott. A mérkőzés előtt a középkerület válogatottjai 8:0 (4:0) arányban győztek a bécsi Slavoj cseh csapat ellen. 1 Kíméletlenül elintézte Torino csapatát a prágai tizenegy A helybeliek feltétlenül jobbak voltak s nem lett volna szükség túlerélyességükre — Újra ragyogó védéseket produkált Planicska Prága—Torino 3:0 (1:0) Góllövő: Soltys, Pucs, Pucs — Telefonjelentésünk — Prága, október 28. A koradélelőtti órákban még szemetelő eső 11 órára elállt, úgyhogy délután aránylag elég jó állapotban fogadta a Slavia-pálya talaja Prága és Torino reprezentánsait. A hűvös szél miatt csak 9000 néző gyűlt össze a pályán, ami deficitbe sodorta a prágai szövetséget, hiszen az olasz vendégek költségmegtérítése egyedül 50.000 cs. koronát tett ki. A lipcsei Fuchs helyett, aki lemondta a meccs vezetését, a kladnoi Kubig ugrott be. Bíráskodásával hű maradt a prágai hagyományokhoz, mert nem tudott pártatlan magaslatra emelkedni. A mérkőzés néhány súlyos sérüléssel végződött, amiknek szenvedő alanya mindig olasz játékos volt. A prágai csapatba 10 Slavia-játékos került, egyedül Burger képviselte a Sparta színeit. Érdekes, hogy Fanta szövetségi kapitány a hétfőn reggel Budapestről érkezett csapatot egyenesen a Splendid-szállodába vitte, ahol együtt tartotta egészen a mai mérkőzésig. A csapatok így álltak fel: Prága: Planicska — Burger, Novak — Vodicska, Simperski, Czerniczky — Junek, Soltys, Swoboda, Pucs, Fait. Torino: Bolsio — Monti, Merti III. — Meyer, Montero, Peroni — Brassó, Balencieri, Libonatti, Rosetti, Silvano. A mérkőzés megkezdése előtt Swoboda, a prágai csapat kapitánya, balbérkoszorút adott át a vendégeknek. A játék elején a hazai csapaton mintha a fáradtság jelei mutatkoztak volna, később azonban belejött a csapat a játékba. Az olaszok igen óvatosan, majdnem túl fairen játszottak. Elég darabos volt a mozgásuk, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy a pályaudvarról egyenesen a pályára mentek. Az első félidőben azért még bírták úgy-ahogy az iramot, volt is egy-két veszélyes támadásuk, de Planicska mesés formában védte a biztos gólnak látszó lövéseket. A félidő vége felé már egészen a hazaiak vették át az irányítást és a 43. percben Soltys a kifutó kapus mellett belőtte az első gólt. A kapus érintette ugyan a labdát, de nem tudta eltéríteni a céltól. Szünet után kemény játékba fog a prágai csapat, különösen Vodicska és Czemiczky vezet a „faragásban”. A 12. percben Soltys kézzel segít magán, kiadja a labdát Pucsnak, ő is kézzel csinál magának helyet és belövi a labdát a hálóba. A 25. percben Swoboda szabadrúgása a lécről pattan le, Pucs elcsípi a labdát és berúgja a harmadik gólt. Vodicska túl erélyesen száll be most Monteroba, aki ki kell vinni a pályáról. Félő, hogy sérülése törésnek bizonyul. Röviddel a befejezéselőtt Marti III. is megsérül, helyére a tar. Argentínai kombinált csapat jön jövő tavasszal Középeurópába — Telefonjelentésünk — Bécs, október 28. Meisl Hugó ajánlatot kapott Buenos Airesből, amelyben három vezető argentínai egylet játékosaiból összeállítandó csapat kínálkozik középeurópai túrára a jövő tavasz folyamán. A csapatban nyolc argentínai válogatott játékos is szerepelne. Meisi telefonon közölte Fodor dr.-ral az ajánlatot és megkérdezte, hogy Budapest reflektál-e az argentinokra. Fodor dr. haladékot kért az érdemleges válasz megtételére. TEL D. A Kárpátalji magyar kerület válogatottjai vereséget szenvedtek tegnap Szláv kerület—Kárpátalji magyar kerület 2:0 (1:0). — Telefon jelentésünk. —Ungvár, UTE-pálya, 2000 néző. Bíró: Róth Nándor. Ungvár, október 28. A nagy érdeklődéssel várt e kedd délután lefolyt mérkőzés a favorit magyar csapat váratlan vereségét hozta. Az eredmény nem mondható teljes mértékben igazságosnak,, mert az első félidőben a magyar csapat játszott kimondott fölényben. Szünet után azonban alaposan összeroppant a magyar együttes és ekkor már a szlávok támadtak sokkal többet. A meccs teljesen felázott talajú pályán folyt le s ennek tudható be, hogy a játék meglehetősen alacsony nívón mozgott. Az első félidő gólját Krizs szerezte, míg szünet után Sándor szabadrúgásból szerezte a második gólt. A győztes csapatban pompásan játszott Krizs, Tóth és Baksai, a vesztesben pedig Kalocsai, Havas és Dudai tüntette ki magát. Az RSC vasárnap nemzetközi mérkőzést játszik. A Füleki SC csapata látogat el vasárnap Budapestre, hogy revánsot adjon a jóképességű cégcsapatnak a nyáron elszenvedett vereségért. A füleki kerületben egy bajnoki mérkőzés folyt le vasárnap és az nagy meglepetéssel szolgált: Rimaszombati POS —Füleki TC 2:1 (1:1). A bajnokaspiráns füleki csapat otthonában szenvedett váratlan vereséget. A bajnokságban most az RPOS vezet 12 ponttal, mögötte az FTC (11 pont), a Losonci AFC (10 p), a Rimaszombati ME (6 pont) és a Pelsőc SE (4 pont) áll. If