Nemzeti Sport, 1930. október (22. évfolyam, 192-213. szám)

1930-10-29 / 212. szám

Szerda, 1930 október 29. SSC­ 1T3 Kiépítették az állóhelyet, megerősítették a drótkerítést, nagyon készülnek az Üllői-úton, ahol a csapat szokott munkáját folytatja s egyelőre még aligha számíthat Bukovaira — Saját tudósítónktól — Az Üllői-út végén panaszosan sír az őszi szél. Mintha nem is a nagy csaták el­árvult színhelyére, mintha nem is a régi, forró délutánok emlékeitől ter­hes tribünök közé lépne az ember. Sivár, kietlen a kép, amit csak a já­tékosok zöld kabátja tesz némileg üdévé, elevenné. Nem annyira, hogy tavaszi hangulat csaphatna meg, hi­szen süvít a szél s köpenyünk min­den kis nyilasa elég arra, hogy a télre emlékeztessen ez a kegyetlen idő. Ez nem a derbi előszele! Pedig a játékosok között már annak kell len­gedezni s a két szomszédvár táján nem is lehet másra gondolni. Tagadhatatlan, hogy­­ a pálya és népe el van telve minden kellemet­len körülmény mellett is a vasárnapi nagy találkozás gondolatával. Erre vall az is, hogy az Üllői­ út nézőterét rendbe­hozzák. Szorgos kezek dolgoz­nak az állóhely frontján. Az a sokszor emlegetett rézsű a B­ tribün előtt, végre eltűnt. Jól megépített lépcsőzet nyúlik el a pálya egész hosszúságában s bár­milyen nagy lesz is vasárnap a to­longás, már mindenki meg tud álla­­ni a lábán. Nem ismétlődhetik tehát meg az a jelenet, amelyet legutóbb az olasz—magyaron láttunk, amikor az egész domboldal egymásra csú­szott s tömegesen sebesültek meg az emberek. Sőt a korlát alatti drótfonat is megújult s így valami vállalkozó, Zubriczky­­hajlamú nézőnek ugyancsak nehezen sikerülne a pályára jutnia. De nemcsak a pálya készül, hanem a csapat is. A játékosok nagyrésze már kora déntán ott van a pályán s valamennyi futócipőben végzi a Blum Zoltán által elrendelt gyakor­latokat. Papp, Toldi, Lázár fut ép­pen s amint a passzolgató Turay, Angyal, Korányi, Táncos, Takács I., Óbecsei csoport mellett elhaladnak, megjegyzi valaki: — A Géza — már mint Toldi Gé­za — nagyon akkurátusan rakja a lábát, mióta bevették katonának! — Mi az, katonának? — Hogyne, Toldit is, Turayt is bevették. — Már megint nagy kiadásaink lesznek, — folytatja erre Takács Géza. — Hol megnősül valamelyik, hol más ügye támad s olyankor min­dig gyűjtünk a pajtásnak. Most sem hagyhatjuk el a szokást s gyűjteni kell a regruták pántlikájára! Laky Moharossal rugdossa a lab­dát s általában érdekes, hogy bár mindenkinek futócipő van a lábán, de azért mindenki lab­dával gyakorlatozik, mihelyt a bemelegítő kört megfutot­ta. Csak egy nyurga legény áll árván és elhagyottan a pálya szélén. Pró­bajátékos, aki egyelőre nem tudja, hogyan kapcsolódjék bele az öregek treéningjébe. Korányi jobb szeme felett hatalmas tapasz terpeszkedik. Alatta a szem kör­nyéke kék-zöld. A vasárnapi mérkő­zésen repedt fel a szemhéja, de a közönség szinte észre sem vette, hogy valami történt a keménykötésű bekkel. Összekapcsolták a szétnyílt, homlokbőrt s vasárnapra már talán nyoma sem igen lesz a bajnak. Az egyik kapu előtt közben a csa­társor bontakozik ki. Blum a kapu mellé áll. Angyal a háló elé s a csa­társor a góllövést gyakorolja. Csak úgy, futócipőben, de olyan lövéseket eresztenek meg, hogy Angyal nem is nyúl utánuk. Pedig egy-egy labda védésénél látszik, hogy már teljesen fit. Laky, Berkessy adja előre a labdát, a szélsők küldözik beadásaikat s a belsők kapásból lövik a labdát. Toldi fejéről olyan gól surran a léc alá, hogy mintázni kellene. Igaz, a szél is segít neki, de mégis csak el kell alaposan találni a labdát. — Hol a Marci, hol a Jóska? — kérdezzük most. — A kis Takács csak későbben jár ki, mert dolgozik délután is. Marci, azaz Bukovai azonban nem igen tre­nírozhat. Csonthártyagyulladás kí­nozza. — Pedig nagyon kellene a csapat­ba! Senki sem hiányzana úgy, mint ő. "Ezt már az egyik tréninghiéna mondja, aki ott didereg a drót mel­lett. Sőt ilyenképpen folytatja: — Potya teljesen Bukovaira épí­tette fel a csapatot. — Olyan játékosra nem is kell fel­építeni az együttest. Akarva, nem akarva hozzá igazodik az egész csa­pat. —­ Igaz, de megvan a hátránya is az ilyesminek. Marci egészen előre húzódott a csatársorba s helyét az egyik bekk tömte be. A két szélső half a szélsőkre ügyelt s így a védekezés egészen egyszerűvé vált. Mindenki csak oda adta Marcinak a labdát, ez volt a dolga. Ha ezt jól csinálták, akkor jól játszott a csapat, mert Bu­kovai a többit már elintézte! Mióta azonban nincs ott Buko­vai, azóta ezt a stílust nem lehet játszani. Minden inog. Mikorra újra megta­lálja magát a csapat, addig sok kese­rűséget okoz híveinek. A játékosok persze ilyesmin nem törik a fejüket. Treníroznak, készül­nek s várják a nagy meccset, amelyen mindent helyre lehet hozni, ami eddig elveszett. Komolyan megy a dolog , bizonyára a régi, nagy Ferencváros —Hungária-derbik levegője elevene­dik meg újra. Ezen jár a gondolatunk elmenőben, amikor a villamosnál Bukovait pillantjuk meg. — Hová, Marci ? — A pályára, megpróbálok valamit csinálni. Mosolyog, de hirtelen elborul az arca s fájdalmasan teszi hozzá: — Olyan pechem van! Nem tudom rendbeszedni magamat! Pedig szeret­nék már játszani. A közönség is nagyobb érdeklődés­sel várná a nagy napot, ha Bukovai vágya teljesülne. Mert ahogy ő a já­tékra vágyik, éppen úgy vár a ma­gyar futball az ő játékára! n­ói . ..Ali... tájék Rosso áll be. Most már nem vál­tozik az eredmény. A prágai csapat tehát a torinói mérkőzés revánsát is magának köny­velte el, miután a tavaszi meccsen 4:2-re verte az olaszokat. A győzelem megérdemelt volt, mert a prágaiak jobb futballt játszottak és sokkal többet voltak támadásban. Feltűnő volt, hogy az olaszok meny­nyivel gyengébben állottak fizikum dolgában. A prágai csapatban remekül védett Planicska, nagyon jó volt Burger, Simperski és Soltys. Swoboda újra a centerhalf rajonjában táborozott. Junek önző volt, Fait pedig gyenge. A két szélső­­balf durvasággal pótolta gyengébb formáját. Az olaszoknál Bolsio jól védett, a bekkekre igen nagy munka hárult. A halfsor szürke, a csatársorban Balon­cieri magaslott ki. Libonatti feltűnő álmosan mozgott. A mérkőzés előtt a közép­kerület válogatottjai 8:0 (4:0) arányban győztek a bécsi Slavoj cseh csapat ellen. 1­­ Kíméletlenül elintézte Torino csapatát a prágai tizenegy A helybeliek feltétlenül jobbak voltak s nem lett volna szükség túlerélyességükre — Újra ragyogó védéseket pro­dukált Planicska Prága—Torino 3:0 (1:0) Góllövő: Soltys, Pucs, Pucs — Telefonjelentésünk — Prága, október 28. A koradélelőtti órákban még sze­metelő eső 11 órára elállt, úgyhogy délután aránylag elég jó állapotban fogadta a Slavia-pálya talaja Prága és Torino reprezentánsait. A hűvös szél miatt csak 9000 néző gyűlt össze a pályán, ami deficitbe sodorta a prágai szövetséget, hiszen az olasz vendégek költségmegtérítése egyedül 50.000 cs. koronát tett ki. A lipcsei Fuchs helyett, aki le­mondta a meccs vezetését, a kladnoi Kubig ugrott be. Bíráskodásával hű maradt a prágai hagyományokhoz, mert nem tudott pártatlan magaslatra emelkedni. A mérkőzés néhány súlyos sérü­léssel végződött, amiknek szenvedő alanya mindig olasz játékos volt. A prágai csapatba 10 Slavia-játékos került, egyedül Burger képviselte a Sparta színeit. Érdekes, hogy Fanta szövetségi kapitány a hétfőn reggel Budapestről érkezett csapatot egye­nesen a Splendid-szállodába vitte, ahol együtt tartotta egészen a mai mérkőzésig. A csapatok így álltak fel: Prága: Planicska — Burger, No­vak — Vodicska, Simperski, Czer­­niczky — Junek, Soltys, Swoboda, Pucs, Fait. Torino: Bolsio — Monti, Merti III. — Meyer, Montero, Peroni — Brassó, Balencieri, Libonatti, Rosetti, Sil­vano. A mérkőzés megkezdése előtt Swo­boda, a prágai csapat kapitánya, ba­l­bérkoszorút adott át a vendégeknek. A játék elején a hazai csapaton mintha a fáradtság jelei mutatkoztak volna, később azonban belejött a csa­pat a játékba. Az olaszok igen óvato­san, majdnem túl fairen játszottak. Elég darabos volt a mozgásuk, ami érthető, ha meggondoljuk, hogy a pályaudvarról egyenesen a pályára mentek. Az első félidőben azért még bírták úgy-ahogy az iramot, volt is egy-két veszélyes támadásuk, de Planicska mesés formában védte a biztos gólnak látszó lövéseket. A félidő vége felé már egészen a hazaiak vették át az irányítást és a 43. percben Soltys a kifutó kapus mellett belőtte az első gólt. A kapus érintette ugyan a labdát, de nem tudta eltéríteni a céltól. Szünet után kemény játékba fog a prágai csapat, különösen Vodicska és Czemiczky vezet a „faragásban”. A 12. percben Soltys kézzel segít magán, ki­adja a labdát Pucsnak, ő is kéz­zel csinál magának helyet és belövi a labdát a hálóba. A 25. percben Swoboda szabadrúgása a lécről pattan le, Pucs elcsípi a labdát és be­rúgja a harmadik gólt. Vodicska túl erélyesen száll be most Monteroba, aki ki kell vinni a pályá­ról. Félő, hogy sérülése törésnek bi­zonyul. Röviddel a befejezés­­előtt Marti III. is megsérül, helyére a tar. Argentínai kombinált csapat jön jövő tavasszal Középeurópába — Telefonjelentésünk — Bécs, október 28. Meisl Hugó ajánlatot kapott Buenos Airesből, amelyben három vezető ar­gentínai egylet játékosaiból összeállí­tandó csapat kínálkozik középeurópai túrára a jövő tavasz folyamán. A csa­patban nyolc argentínai válogatott já­tékos is szerepelne. Meisi telefonon közölte Fodor dr.-ral az ajánlatot és megkérdezte, hogy Budapest reflek­­tál-e az argentinokra. Fodor dr. hala­dékot kért az érdemleges válasz meg­tételére. TEL D. A Kárpátalji magyar kerület válogatottjai vereséget szenvedtek tegnap Szláv kerület—Kárpátalji magyar kerület 2:0 (1:0). — Telefon jelentésünk. —­­Ungvár, UTE-pálya, 2000 néző. Bíró: Róth Nándor. Ungvár, október 28. A nagy érdeklődéssel várt e kedd délután lefolyt mérkőzés a favorit magyar csapat váratlan vereségét hozta. Az eredmény nem mondható teljes mértékben igazságosnak,, mert az első félidőben a magyar csapat játszott kimondott fölényben. Szünet után azonban alaposan összeroppant a magyar együttes és ekkor már a szlávok támadtak sokkal többet. A meccs teljesen felázott talajú pá­lyán folyt le s ennek tudható be, hogy a játék meglehetősen alacsony nívón mozgott. Az első félidő gólját Krizs szerezte, míg szünet után Sándor szabadrúgás­ból szerezte a második gólt. A győztes csapatban pompásan ját­szott Krizs, Tóth és Baksai, a vesztes­ben pedig Kalocsai, Havas és Dudai tüntette ki magát. Az RSC vasárnap nemzetközi mérkő­zést játszik. A Füleki SC csapata láto­gat el vasárnap Budapestre, hogy reván­­sot adjon a jóképességű cégcsapatnak a nyáron elszenvedett vereségért. A füleki kerületben egy bajnoki mér­kőzés folyt le vasárnap és az nagy meg­lepetéssel szolgált: Rimaszombati POS —Füleki TC 2:1 (1:1). A bajnokaspiráns füleki csapat otthonában szenvedett vá­ratlan vereséget. A bajnokságban most az RPOS vezet 12 ponttal, mögötte az FTC (11 pont), a Losonci AFC (10 p), a Rimaszombati ME (6 pont) és a Pel­­sőc­ SE (4 pont) áll. If

Next