Nemzeti Sport, 1931. április (23. évfolyam, 62-81. szám)
1931-04-14 / 70. szám
%v iL'i /\y /Y*A {■ 1931AFR-1 *| Ára 20 fillér ___T. Red*1 HHH xim'evL 70.'4s2. Romániában Klei MSf ^°^T)Kaj||jty Mtg|»i«mm. Ausztriában 90 Grosehen W Wwjmrr^ csütörtök és szombat kivételével Németországban 20 pfennig ^gfTjft glBllHTinTi i. minden nap Svájcban 20 centime ipíjS^j^M. Franciaországban li 10 franc Szerkesztőség és kiadóhivatal Olaszországban 1 Ura WHHjiyS8H|Mk BudánosL Amerikában fi cent i'^|'Ari'’ Vt- ker- “««-«'c» Itt. EUfizetési dijak: Sj|||lljH^^^H (Podmaniczky-utcatarok) Holföldre egy negyedévre 12 P HUaRL—^HHI ^■g^BsMnHn^flHFBwESlil |...Ai..m. (egy hónapra 00 PgPjWifPPaBg ^JS»8SgMBwmM» MHHBg■■HmH H^ln» Levdleim. tu.rtr.dbn «? negyedévre 15 PjmSBSEBtimmjMji Budapest 62. poatafiók 24. Zsehtzlovdkidban* Romániába Távirati cím: 18 p ^^E3^§li|S^ BBf BHGB Nemzeti Sport Budapest Eopek kultiUre* P V Telefon: 112—14 és 251-2* Kedd TRIBÜN nem tudjuk, hogy a hivatalos Magyarország mennyit áldoz idegenforgalomra és propagandára, csak azt halljuk, hogy majd ennek, majd annak a közéleti tekintélynek szúr szemet, sőt okoz fájdalmat a sportok támogatására fordított pénzösszeg. Ugyanakkor, amikor senki sem meri kétségbe vonni, hogy a külföldi propaganda és az idegenforgalom kell és megéri a pénzt. Aki például a magyar sport vasárnapi teljesítményét értékelni tudja a nemzeti propaganda szempontjából, aki tudja, hogy az olasz fasisztapárt egyik vezérembere, mellesleg az olasz OTT elnöke, a magyar,olasz ökölvívómérkőzés kedvéért látogatott el Magyarországra, aki tudja, hogy a vasárnapi budapesti sportesemények alkalmából olasz, svájci, osztrák, csehszlovák lapok küldötték el külön tudósítóikat s akik tudják, hogy a 6:2-s győzelem hírére egész Középeurópa sporttársadalma felfigyel, azok nem fogják a testnevelést szürke költségvetési tételnek nézni, hanem benne látják majd az erősebb, egészségesebb, jobb generációk egyik legkitűnőbb nevelőeszközét, amely egyidejűleg propagandaeszköz is s amely nincs, nem lehet kifizetve például egy még olyan szép fedett uszodával sem. A magyar sport vasárnap itthon és külföldön, a sportnak nem is egy vonalán bizonyította be, hogy érdemes a hivatalos Magyarország minden támogatására s legfeljebb a rideg fináncember számára drága tétel, az okos, modern propagandavezér szemében olcsó.* Kettőezerötszáz embernél többet, sajnos, nem lehet bezsúfolni a cirkuszépületbe, ahová — jobb helyiség híjján — a magyar—olasz ökölvívómérkőzés szorult. Legalább ezerre becsülik a kiszorult nézőknek a számát. Nekünk nem az a már a testnevelésre szánt pénz fáj, ami a kiszorult nézőtömeg zsebében maradt, ahelyett, hogy a sport vérkeringésébe került volna, hanem fáj, hogy ezer sportszerető embert elzártak attól, hogy tanúja lehessen a fiatal magyar ökölvívógárda remek harcának, amikor is legalább egyenrangúnak bizonyult a 40 milliós Olaszország jólétben élő fiaival. Újra meg újra elsírjuk: Sportpalota kell! Nem holnap, hanem ma! Nemcsak azért, mert jó üzlet, hanem mert a magyar sport, ez a mi legéletrevalóbb propagandaeszközünk nem tud élni nélküle.* Lehet vitatkozni a 6:2-s győzelem sportértékéről. Lehet beszélni róla, hogy az emlékezetes 5:0 megingatta pozíciónk helyreállt-e már a nemzetközi futballvilágban. Ezeket a problémákat majd eldöntik a magyar válogatott csapat következő meccsei. Annyit máris meg lehet állapítani, hogy futballistáink harci szelleme alig egy esztendő alatt nagyot javult, amit kétségtelenül a szakszerűbb, férfiasabb, tekintélyt keltő és harmonikus vezetésnek kell tulajdonítani. Hogy az új szellem most már vitathatatlanul bevált, hogy a magyar csapat szerencsétlen körülmények között sem vesztette el lelki erejét, hogy amatőrlélekkel harcolt, ez teszi számunkra a 5:2-t igazán értékessé. Budapest csapata nyerte meg Belgrádban a négy város húsvéti serleg körmérkőzését Belgrád ellen nehezen őrizte meg veretlenségét a csapat, bár félidőig két gól előnyt szerzett — A megsérült Turayt Zilahy, a lábfájással bajlódó Lutzot Sárosi váltotta fel — Zágráb fölényesen győzte le Laibachot, mely az utolsó helyre került — Telefont derítésünk — Aggódva, nem titkolt nyugtalansággal bocsátottuk útra a csapatot, mely Budapest csapata néven szerepelt a jugoszláv fővárosban a görög húsvét két napján. Aggódtunk, mert tudtuk, hogy Belgrádban milyen nagy feladat vár fiainkra, titkos nyugtalansággal, mert tudtuk, hogy mekkora értékeket játszhat el ez a csapat déli szomszédaink előtt, ha nem képviseli méltóképpen a magyar futballt, a magyar főváros színeit. Aggodalmunkat azonban eloszlatta a vasárnapi eredmény. Nyugtalanságunkat kiirtotta az a fényes győzelem, amelynek birtokába már megnőtt a bizalom a csapat iránt,, amely ezt az eredményt ki tudta vívni. Milyen nagy jogosultsága volt azonban a legnyugtalanítóbb aggodalomnak, arról a hétfői, Belgrád elleni mérkőzés beszél világosan, amelyben a győzelmet már nem sikerült kivívni. Sőt a mérkőzés folyamán hosszú ideig állott úgy a helyzet, hogy a honi csapat vereséget mér reprezentánsainkra. Ezt a kellemetlen következményt elhárította a csapat s ezzel megnyerte a körmérkőzést. A körmérkőzés díja valami serleg lenne, erről a serlegről azonban senki sem tud. Ez csak afféle húsvéti serleg, mely a futball krónikáiban s naptáraiban fordul csak elő. A rangsor második helyét Belgrád foglalja el, mely kényelmes helyzetben volt, hiszen a két mérkőzésen két, merőben különböző csapatot szerepeltetett. Zágráb imponáló győzelemmel utasította az utolsó helyre Laibachot, melynek együttese nem játszott komoly szerepet a körmérkőzésben. Bizonyos, hogy sportszempontból akár Szabadka, akár Spalató együttese többet jelentett volna. Az is igaz azonban, hogy a szabadkai válogatott ellen nem lehetett volna a belgrádi második garnitúrát harcba küldeni. A belgrádi körmérkőzés eredménye tehát a következő: Azecskó mérkőzés Zágráb meglepő nagy győzelmét hozza Zágráb — Laibach 5:0 (3-0) A mérkőzés híven mutatta, hogy Laibach játékereje messze mögötte áll annak, amit a másik három csapat képvisel. A horvát főváros együttese ugyanabban az összetételben állott ki a labachiak ellen, mint vasárnap Budapest ellen s mégis fölényesen érte el sikerét. Ezen a mérkőzésen keresztül lehetett csak megítélni, hogy a magyar csapatnak az első napon mekkora erőkifejtésre volt szüksége, szemben azzal, amire Belgrád kényszerült. Sőt, ha tudjuk azt, hogy Belgrád csak második garnitúrával szerepelt Laibach ellen, akkor világosan látjuk, hogy az egész körmérkőzés igazi eseménye a hétfői nap második mérkőzése volt. Az a csapat a második garnitúra volt, hogy az első ma pihenten és teljes felkészültséggel szállhasson szembe a budapesti tizeneggyel. Ez bizony nem lebecsülendő hátrány, hiszen a magyar csapat Zágráb ellen tisztes harcot vívott, melynek nyomait nem tüntethette el az éjszakai pihenés. De nézzük, már indul is a játék. Változatos küzdelemben két gólt szerzünk A budapesti csatársor hatalmas lendülettel vág bele a játékba. Fenyvesi már az első perc végén kornert rúg, mely után azonban Turay nem találja el jól a labdát. A további támadásaink inkább a balszárnyon száguldanak s egyelőre nem igen tud az ellenfél beleavatkozni azokba. A 6. percben Kohut jól centerez, de Takács lövése a háló fölé viszi a labdát. Erre azonban a belgrádi csatársor is előre lendül Gazari kirúgása után. Biró áll őrt a kapu közelében s szépen veri vissza a megismétlődő támadásokat. Egészen változatos harc folyik, mely hol az egyik, hol a másik kaput veszélyezteti. A 19. percben nagy helyzet alakul ki, csatáraink elöl:. Turay Szedlacsiknoz játszik, de az összekötő fölé küldi a labdát. A két halfsor nagy harcot folytat a mezőnyben. A mieink jobban frontba tudják dobni csatárainkat s a 25. percben Turay lövése ad munkát Gazaidnak. Az ellentámadást Trnanics viszi, de nem ér vele semmit, nem tudja befejezni. Biró előrevágja a labdát s máris Kohut lövése zúg Gasari felé, de a kapus biztos a dolgában. A belgrádi csapat nagy megértéssel játszik. Látszik rajta, hogy egészen egységes, hiszen Gasari és Ifkovics, a két Lokojátékos kivételével, a teljes BSK van a pályán. A mieink azonban megbontják ezt az egységet s nem látszik meg az sem, hogy az ellenfél, lábában nincs benne a tegnapi játék súlya. Sőt a 30. perc az első gólunkat hozza. Jó összjáték után . ... Fenyvesi elfut, begurított labdáját Takács II. középre továbbítja s Turay lába most biztos (1:0). A gól felvillanyozza a csapatot s támad. Turay kapufát lő, de ezzel ki is merül a támadó lendület. A 40. percben az ellenfél egyenlíthetne. Torna 1. Budapest 2 1 1 — 8:3 3 2. Belgrád 2 11 — 5:4 3 3. Zágráb 2 1— 1 5:5 2 4. Laibach 2 — — 2 1:7 — Budapest—Belgrád 3:3 (2:0) Az első félidő biztos győzelmet mutatott, a végén a döntetlennek is örülhettünk Góllövő: Turay, Fenyvesi, Tomasevics, Trnanics, Vujadirovics, Zilahy. Beogradsky-pálya, 12.000 néző. Bitó, Joksics. Ulmram nagy eseméry Ménye, ennek a mérkőzésnek a kedvéért rendezték meg az egész tornát. A budapesti csapatérzi, hogy viti áll nagyobb feladat előtt. Az elsőnapi győzelem jó hangulatot teremtett, de elbizakodottságnak, nyoma sincs, amikor, a szállóból dindül a társaság, mely már játékra készen, dresszbe öltözötten érkezik ki a pályára. " A nézőtéren nagy tömeg. A nap ragyog, kellemes az idő. A pálya talaja azonban nem valami biztató. Agyagos, sáros, nem száraz. Amint a nézők meglátják a budapesti fiúkat, kedvesen ünnepük, szeretettel köszöntik őket. Azonnal meg lehet állapítani, hogy különösen Mari néninek, de általában a Ferencváros játékosainak milyen jó hírük van itt, a jugoszláv fővárosban. Az ünneplés fokozódik, amikor a csapatok az első mérkőzés uitán a pályára lépnek s Jaksics bíró sípjelére felállanak.) . Budapest: Angyal — Takács I., Biró — Steiner, Lute Jr., Magyar — Fenyvesi, Takács II., Turay, Szedlacsik, Kohut. — Belgrád: Gazari — Ifkovics, Trnics — Arsenijevics, Joanovics, Popovics — Trnanics, Marjanovics, Vujadinovics, Tomasevics, Virics. Amíg a pályán a készülődés folyik kezdés előtt, van idő arra, hogy megállapítsuk a következőket : Belgrád csapata egészen más, mint tegnap Laibach ellen volt. J&gSBi ragjp 140 DIAMO