Nemzeti Sport, 1931. április (23. évfolyam, 62-81. szám)

1931-04-08 / 66. szám

Szerda, 1931 április 8. HiQ óriási győzelmet aratott 11-0 az Attila Valenciennesben A békéscsabai Előre Bácspalánkán folytatta jugoszláv túráját és féltucatnál is több gólt rúgott — A BSE Érsek­újvárod diadalmaskodott két ízben s hétfőn 10:0-ás eredményt ért el Újabb húsvéti eredmények — Saját tudósítónktól . A Nemzeti Sport tegnapi számá­ban több oldalon keresztül számolt be csapataink külföldi eredményei­ről. Ezekhez a tudósításokhoz fű­zünk most hozzá még néhányat pót­lólag. Olyan helyekről jönnek ezek az eredmények, ahol hétfőn este a posta nem tartott szolgálatot s így a túravezetők nem tudták elküldeni idejében a tudósításaikat. Az eredmények pompásak. A va­sárnap Amiensben nagy sikert arató és 2:2-es döntetlent kivívó Attila másnap Valenciennesben csaknem egy tucat gólt zúdított ellenfele nya­kába. Gólzáport rendezett a Jugo­szláviában túrázó békéscsabai Előre is, amely a vasárnapi 4:1-es sikere után most több, mint féltucat gólt rúgott. Figyelemreméltó azonban a BSE érsekújvári szereplése is. A 21. percben már 2:1-re vezetett az ellenfél és mégis Attila—AC Valenciennes 11:3 (6:2) Rudas 5, Miskolci 3, Pomázi 2 és Vadász 1 gólt rúgott. Páris, április 7. Tegnap Valenciennesben az AC Valenciennes ellen hatalmas győzel­met értünk el. 11:3 arányban diadal­maskodtunk, miután félidőig már 6:2-re vezettünk. Csapatunk erősen tartalékosan, Szemző, Dankó és Pim­pi nélkül állt ki. összeállításunk: Németh — Vadász, Szabó — Szik­lai, Pogány, Bán — Pomázi, Mis­kolci, Rudas, Hajós, Béres. 5000 főnyi néző előtt azonnal gyors iramban indul a játék. Ellen­felünk az 5. percben rajtaütéssze­rűen támad s védelmünk öngólt vét. 0:1. Ezután mind jobban felülkere­kedik az Attila. Fölényünk nyo­masztó és a 11­.. percben gólban is ki­fejezésre jut. Ekkor gyönyörű össz­­játék után Rudas egyenlít. 1:1. Az ellenfél azonban nem hagyja magát és a 21. percben Riquior kavarodás­ból újra megszerzi a vezetést. 1:2. Mind hevesebb lesz a küzdelem, az AC Valenciennes lassan visszaesik és a 29. percben Miskolci összjáték után megkezdi a gólzáport. 2:2. A 31. percben ismét összjátékból újra Miskolci eredményes, majd a 33. percben Rudasnak nagyon messziről kül­dött lövése talál utat a hálóba. 4:2. Az ellenfél kapujánál tanyázunk, a 35. percben a bíró 11-est is ítél a ja­vunkra s ezt Vadász értékesíti is. 5:2. A 42. percben Rudas szökteti Pomázit, aki a félidő utolsó gólját lövi. 6:2. Szünet után már az 1. percben a szöktetett Rudas lő szép gólt. 7:2. A 9. percben Rudas ismét messziről céloz. Talál. 8:2. A 15. percben nagy kavarodás támad az ellenfél kapujá­nál s Miskolci agilisan kihasználja az alkalmat. 9:2. Öt perccel később összjáték után Pomázi kanyarodik be és lő gólt. 10:2. A 29. percben is­mét összjátékkal rohamozunk s most Rudas eredményes. 11:2. Innen kezdve engedünk az iramból, úgy, hogy a 39. percben kavarodás közben Themy szépíteni tud az ered­ményen. 11:3. Csatársorunk egyenesen szenzáció­san játszott. Nagyon nagy ünneplés­ben volt részünk. Csapatunk kitű­nően szerepelt. Most Párisban va­gyunk s legközelebbi meccsünket szombaton Nancyban játszuk. Klein Miklós. Harmadik jugoszláv meccsén sem kapott ki az Előre, sőt ontotta a gólokat Békéscsabai Előre MTK—Sloga 7:1 (3:0) Sajben három, Pagurka két, Varga és Valentinyi egy-egy gólt rúgott. Bácspalánka, április 7. Hétfőn Bácspalánkán játszottunk a Sloga ellen s ismét győztünk. Az eredmény 7:1 (3:0) a javunkra. Már a 10. percben megszerezzük a veze­tést Sajben lövéséből, majd a 25. percben ismét Sajben az eredményes. 2:0. Szünetig a 32. percben Varga 11-esből rúg még egy gólt. 3:0. A II. félidőben a 15. percben Valentinyi növeli a gólok számát. 4:0, majd a 35. percben összjáték után Sajben eredményes ismét. Két perccel ké­sőbb újabb összjátékból Pagurka lő gólt. 6:0. A 41. percben gyors le­­rohanás révén a Sloga balösszekötője eredményes, de még jóformán nem is kezdtük el a játékot, úgy megyünk le, hogy az ellenfél hozzá sem ér a labdához és Pagurka beállítja a vég­eredményt. 7:1. Békéscsabai Előre MTE. Két pompás győzelmet aratott a BSE Érsekúj­várod BSE—BSE 5:3 (3:1). BSE—Érsekujvári komb. 10:0 (5:0). Vasárnap és hétfőn a BSE első csapata (a második csapata, mint megírtuk Ipolyságon győzött 1:0-ra) Érsekujvárott szerepelt. A két mér­kőzésről szóló tudósításunk: BSE—Érsekujvári SE 5:3 (3:1). A BSE csapata kitűnően játszott, különösen az I. félidőben volt nagy fölényben . Cseh II. két, Kozma, Szűcs II. és Kiss egy-egy góljával aratott értékes győzelmet. BSE—Érsekujvári csehszlovák kom­binált 10:0 (5:0). Hétfőn játszottak a csehszlovákok ellen a fővárosiak s most úgy győztek, ahogy akarták. Remek játék keretében, végig nagy fölényben harcolt a BSE. A tíz gó­lon egyenlő arányban öten osztoz­kodtak. És pedig: Kozma, Cseh NI., Szűcs NI., Kiss és Soponyai. A SzAC kitett magáért Rimaszombati ME—SzAC 2:2 (0:0). Vasárnap. Bíró: Szirbán. A szentlőrinci egyesület jobb volt el­lenfelénél, de Szokop és Linczinger gólja csak az egy egyenlítéshez volt elég. SzAC—Füleki TC 3:1 (1:0). Hétfő. Bíró: Lakatos, Rákasz, Nagy és Kovács góljával biztos győzelmet aratott a SzAC. Válogatott jó estét kívánok, Szerkesztő úr! — Mi az, már maga is válogat, Terefere úr? — Csak a pletykákban, hogy me­lyiket nyújtsam át Szerkesztő úrnak. — Hát induljon el, hogy minél ha­marabb végezzünk. — Előbb egy kérést szeretnék át­adni Szerkesztő úrnak. — Micsoda kérést? — A Herminamezei AC-ról van szó. Tetszik tudni, nagyon derék egy egylet, minden pártfogást megérde­mel. Arról igazán nem tehet, hogy nem ismeri a BÖK kiváló szerkesztő­jét, és ... hogy a Savanyú az ő csapa­tában játszik. Megkértek tehát engem a derék herminamezeiek, hogy szóljak a BÖK érdemes munkatársainak, ha az egykori válogatásról véleményt mondanak, hagyják már ki a fürdető keretből a Savanyú fiút. Egészen ren­des gyerek az, arról nem tehet, hogy nem született Orthnak. .. HAC-ban egészen jól játszik, de már nem bírja ki, úgy húzzák a fürdetés miatt. — Jó, majd átadom a kérést a BÖK szerkesztőségének. — Köszönöm szépen a hermina­mezeiek nevében. Hálából megsúgom Szerkesztő úrnak, hogy a nagy cen­­terhalf, aki az egész elmúlt évben nem tudott igazán formába lendülni és akit az új csillag háttérbe szorí­tott, vasárnap este bejelentette az új diktátornak, hogy a legkomolyabb tréningbe fog, mert meg akarja mu­tatni, hogy mégiscsak ő a legjobb magyar centerhalf. — Legyen szerencsénk! Mi újság a szövetségben? — Mindenki a Bocskai túravezető­ségének naivitásán mulat a titokban lejátszott athéni meccs miatt. Amint a PLASz-ban megállapították: lát­szik, hogy a túravezetőségnek némi köze van a rendőrséghez, így a leg­utóbbi szenzációs bűnesetek analó­giája nyomán éledhetett fel benne az az elgondolás, hogy a meccs éppúgy titokban maradhat, mint egy-két gyil­kos személyisége. — Terefere úr! Kénytelen vagyok figyelmeztetni Önt a tekintélyek tisz­teletére! — Hiszen ártatlan tréfa volt az egész. Ilyen tréfa volt­ az is, amikor kedden délben Patyi bácsi búcsúzás közben feltette az obligát kérdést a PLUSz-ban, hogy „No, ki jön Új­pestre?", Pityke így válaszolt rá: „Kimennék, de nem lehet vissza­jönni". — Nyilván a derék Pityke is gya­log volt kénytelen elbandukolni a va­sárnapi meccs után az újpesti pályá­ról. — Hát bizony a BSzKRT nem na­gyon tett ki magáért a vasárnapi derbin. — Maga is ott volt, Terefere úr? — Természetesen ott voltam és kit láttam, Szerkesztő úr! — No, kit? — A nagy elnököt, aki csak a II. félidő nagy zöld-fehér lendülete alatt érezte jól magát, egyébként nagyon szomorú volt. — De nem lehetett látni őt sehol a páholysorban. — A hátsó tribünsorok egyikében húzódott meg, mert nem akarta fel­fedni inkognitóját. Nagyon lila-fehér­­pártiak voltak az előzetes tippelések. — De mi van a kék-fehérekkel? Maga nem járt Bécsben? — Ha nem is voltam ott, a füleim hosszúak és szemem éles, mint a sajó. Közölhetem, hogy hétfőn este általá­nos kimenő volt a csapat számára. Fodor dr. azért bizalmasan kiadta az utasítást a szálló portásának, hogy a hazaérkezők befutásának időpontját pontosan jegyezze fel. Mit tetszik gondolni, ki volt az utolsó beérkező? No, de úgysem találja el. Szerkesztő úr, inkább megmondom: a Wéber— Hibbert pár reggel 5 órakor zárta le a hazatérők jegyzékét. — Ennek így is kell lenni, a jó pásztor mindig a báránykák mögött halad, hogy el ne vesszen egy sem. — Nem tűnt fel Szerkesztő úrnak, az MTK nagy gólképessége Munká­cson és Beregszászon? — Tényleg ott­­valami ifjú nagy­ság, Bódi vagy hogy hívják, hét gólt lőtt a kilenc közül. — A nagyság stimmel, a kezdő­betű is, az ifjúság már nem, mert a jól megválasztott álnév mögött a „minden idők legjobb jobbszélsője" rejtőzik. — Trefere úr, ne­­legyen ilyen in­­diszkrét! — A vidéki vendéglátás rejtelmei­ből még elmondom az alábbi esetet. Az egyik fővárosi vasutascsapat hús­­vétkor Dunántúlon vendég­szer­epelt. A beígért nagyszerű ellátásból üres káposzta lett jófajta kútvízzel fűsze­rezve. Már éppen azon gondolkoztak a pestiek, hogy káromkodni kezdenek, amikor hirtelen befutott a vendég­látó klub helybeli konkurrense, illet­ve befutottak ennek a másik klubnak vezérei, akik afölötti örömükben, hogy a pesti csapat alaposan helyben­hagyta kollégájukat, egész jófajta borocskát rendeltek a pestiek tiszte­letére. ■' — Hiszen akkor meg van mentve a vidéki vendéglátás becsülete! Ma újra csak a futball van műsoron ma­gánál, Terefere úr? — Van egy csemegém a rokon­sportágból is. A BLASz-ba tegnap este érdekes feljelentés futott be a kézilabda bizottsághoz. A beadvány azzal vádolja meg az egyik női csa­patot, amelynek kezdőbetűi nagyon hasonlítanak a büntető­ törvény­könyv ismert rövidítéséhez ,csak még egy V-betű is beleszúrandó, hogy a játé­kosok deressze — hogy is mondjam csak —­ túlságosan a mostani textil­­szűk világ divatjára szabódott. A BLASz-ban most nagy a tolongás a bizottsági tagok között, hogy ki men­jen ki a megvádolt hölgycsapat leg­közelebbi mérkőzésére — mérőszalag­gal felszerelve. — Magát hozzuk javaslatba, Tere­fere úr! — Máris rohanok. 7 Az Európa Kupa-bizottság tudo­másul vette, hogy az olaszok elleni Európai Kupa mérkőzésünket decem­ber 13-án játszuk le Nápolyban. A Szolnoki MÁV a Postás elleni Corinthian-díj mérkőzésének maga javára való igazolását kérte az országos intézőbizottságtól, azzal a megokolással, hogy a bizottság csak az esetben kötelezte arra, hogy ápri­lis 1-én álljon ki a Postás ellen, ha a postások olasz túrája megvalósul. Mivel az olasz túrából nem lett semmi, a szolnokiak — véleményük szerint — jogosan cselekedtek, mi­kor nem álltak ki április 1-én. Mi­után pedig a Postás húsvétkor sem játszotta le ellenük a meccset, kérik, hogy őket jelentsék ki győztesnek. Az országos intézőbizottság hossza­san foglalkozott a kéréssel, a dön­tést azonban a jövő heti ülésre ha­lasztotta.

Next