Nemzeti Sport, 1931. július (23. évfolyam, 124-145. szám)

1931-07-07 / 128. szám

4 Törökországba megy túrára napszíóan a Tatabányai SC Hat mérkőzésből áll a túra, amelyet esetleg Görögországban fejeznek be — Saját tudósítónktól . Még tavaly, amikor a BEAC tö­rök túrára ment, kapusra volt szük­sége. Elvitte magával Gallovichot. Az NSC volt kapusa ezt a török ki­rándulást egészen jól kamatoztatja. Tavaly nyáron a M1LL válogatottat segítette ki Törökországba, most pe­dig török kapcsolatai révén a Tata­bányai SC-nek, jelenlegi egyesületé­nek köt le túrát (Gallovich a TSC trénere). A török túra az eddigi ter­vek szerint hat mérkőzésből áll. A legtöbb meccset Konstantinápolyban játszák, majd esetleg sor kerülhet arra, hogy a túrát Görögországban fejezik be a tatabányaiak. Start augusztus elején. A bécsi iskola minden művé­szetét felvonultatta az utolsó negyedórában a Vienna — írja a bécsi sajtó — Telefonjelentésünk — Bécs, július 6. Az osztrák sajtó emelkedett han­gon tárgyalja a Vienna debreceni győzelmét. A Sporttagblatt azzal kezdi kritikáját, hogy csak az abszolút nyugalom segíthette eh­hez a nagy eredményhez a Vien­­nát. A bécsi csapat magas klasz­­szisa teljesen kifejezésre jutott, fölénye még nagyobb volt, mint Bécsben. A közönség kiabálásai sem tudták kizökkenteni a Viennát nyu­galmából. Az utolsó negyedórában a bécsi iskola minden trükkjét és művészetét felvonultatta a Vienna. A Bocskai játékosai mind fairen játszottak, csak Keviczkyre lehe­tett panasz ezen a téren. A Sonn- und Montagszeitung igen nagy sikernek minősíti a Vienna győzelmét, mert a külföl­dön elért ilyen eredmények mindig értékesebbek. A lap megállapítja, hogy az első félidőben a Bocskai sokszor nagyon veszélyesnek bizo­nyult,­ H: 0. Csehszlovákiában hétfőn egész sereg érdekes meccset játszottak — Saját tudósítónktól — Csehszlovákiában a tegnapi, hét­fői nap ünnepszámba ment. A kü­­lönböző városokban egész sereg mérkőzést bonyolítottak le. Ezeket adjuk az alábbiakban: a vasárnap lefolyt Russ—Bratislava bajnoki elődöntő revánsmeccsel együtt: Kassa: KMÖSE—Iglói AC 1:1 (1:1). Barátságos. Biró, Czink. Mindkét csapat egyformán vette ki részét a támadásokból s így az eredmény reális. Az első félidőben a helyi csapat, szünet után a ven­dégek vannak többet frontban. Az első gólt a KMÖSE éri el Szittyay révén, amelyet az IAC csak öngól­lal tud egyenlíteni. Ungvár: SK Bratislava—SK Russ 2:2 (0:1). Bajnoki elődöntő. A Bratislava könnyelműen játszott, meg is tehette, amennyiben az első elődöntőt 5:1 arányban nyerte. Góllövő: Bulla, Strba, illetve Bal­din, Sándor. Homonna: HAC—CSK (Kassa) kosztb. 2:1 (1:0). Barátságos. Eperjes: ETVE—E. Törekvés 4:1 (2:1). Barátságos. Góllövő: Bobai, Szikovszky, Pivovarnik, Lu­kács, illetve Szvetan. Rozsnyó: Kassai SC—RSC 4:3 (2:2). Barátságos. Munkács: MSE—UTE 1:1­­(1:0). Barátságos. Bíró: Dobro­­volszky. Az MSE négy tartalékkal állt ki, de még így is többet tá­madott ellenfelénél. Góllövő: Lie­­bermann, illetve Kain. Az MSE Hayek révén kihagy egy 11-est. Ungvár: UAC—CSK 3:3 (1:0). Barátságos. Bíró: Petyura. Az UAC a befejezés előtt negyedórá­val még 3:0-ra vezetett. Góllövő: Molnár (2), Letenyik, illetve Mel­­nik (3). — UAC I. B)—CSK I. B) 3:3. SK Russ—UTE 1:1 (0:1). Barátságos. Bíró: Erdélyi. Gól­lövő:­ Bakimn, illetve Kain. Rendkívüli előfizetési kedvezmény Megkezdődtek a nyaralások és so­kan vannak, akik egy hónapnál rövi­­debb időre utaznak csak el. Ezeknek az olvasóinknak is lehetővé akarjuk tenni, hogy lapjukat állandóan meg­kapják és ezért a múlt évhez hason­lóan az idén is életbe léptetjük június 1-től kezdődőleg a három nyári hó­napra rendkívüli előfizetési kedvezményünket Ez a kedvezmény abból áll, hogy ez alatt a három hónap alatt kivétele­sen 15 napra is elfogadunk előfizetést és pedig nemcsak — mint az év többi részében — a hó 1. és 15-étől, hanem bármely naptól kezdődőleg A 15 napos előfizetés díja belföldre 2.30 pengő, kül­földre 3.50 pengő! Ezt a nagy irodai munkával járó kedvezményt azonban csak akkor biz­tosíthatjuk, ha sikerül minden feles- Iges levelezést, stb. elkerülni. Aki tehát a fenti feltételek mellett lapunk­ra előfizetni óhajt, küldje be a 2.30 pengőt (illetőleg külföldre 3.50 pen­gőt) postautalványon a Nemzeti Sport címére (V. Rózsa­ u. 111.), vagy fizesse be 53.366 postatakarék­pénztári számlánk javára. Mindkét esetben írja rá a szelvényre pontos címét, ahova a lapot küldetni akarja és a napot, amelytől kezdve a lapkül­dést kívánja. Az összeg beérkezése után mi a lapot a kívánt címre azon­nal megindítjuk. A Nemzeti Sport kiadóhivatala i m­mnl ns——✓ Budapesten játszák vasárnap a Törekvés—Nyíregyházi KISE országos amatőr középdöntőt Tatabányán kerül sorra a másik mérkőzés, a TSC—Dunakeszi Magyarság találkozó Sorsolással döntöttek így Ha a Törekvés és a TSC győz vasárnap, akkor 19-én Győrött vívják az országos amatőrbajnokság döntőjét — Saját tudósítónktól — Élénk érdeklődés mellett folyt le tegnap az országos intézőbizottság ülése. Megjelent a Törekvés, Duna­keszi Magyarság, Tatabányai SC és Nyíregyházi KISE képviselője. Ar­ra nézve akartak megegyezni, hogy melyik város legyen vasárnap a két országos amatőr középdöntő szín­helye. A megegyezés előtt szenve­délyes vita folyt le a folyosón, vala­mint bent az ülésteremben is s en­nek során Gallovich Tibor, a TSC képviselője erős hangot használt az intézőbizottság elnöke ellen. Az eredmény rögtön megvolt: Rosen­­berg dr.­­ Gallovichot egy hónap­ra eltiltotta a szövetséggel szemben való tisztségek viselésétől. Végül is a Dunakeszi Magyarság és a Tatabányai SC megegyezett abban, hogy a mérkőzést semleges pályán, még­pedig Budapesten, a Bihary­ úton vívják meg. A megegyezés után annak drukkol­tak, hogy a Törekvés—Nyíregyházi KISE meccs viszont Nyíregyházán legyen. A Törekvés és a nyíregyhá­ziak képviselője azonban nem tu­dott megegyezni s így a bizottság — miután az elmúlt vasárnapi mér­kőzésre mind a két csapat utazott — sorsolt. Rosenberg dr. a Törekvés nevét húzta ki, a Törekvés lett tehát a pálya­­választó s rögtön ki is tűzte a meccset a Bihary­ útra fél 6 órai kezdettel. Ez azt jelentette, hogy a TSC- nek és a D. Magyarságnak más pálya után kell nézni. Felmerült ugyan a közös rendezés terve, de azt egyik sem találta anyagilag megfelelőnek. A TSC és a D. Ma­gyarság újabb semleges pályát akart keresni. Tárgyaltak arról, hogy esetleg Székesfehérvárott ját­szák a meccset. Ezt a tervet is el­vetették , végeredményben nem akadtak megfelelő semleges pályá­ra. Itt is sorsoltak tehát. Havasi néni — aki éppen egy kávét hozott be a bizottság termébe — a TSC nevét húzta. A tatabányaiak lettek a pályavá­lasztók s Gallovich rögtön Tatabá­nyára tűzte ki a meccset. A két mérkőzésre a nyíregyhá­ziak már szombat este Budapestre érkeznek, míg a dunakesziek csak három órával a meccs kezdete előtt érkeznek Tatabányára. A TSC egyébként igen szorgalmasan ké­szül a mérkőzésre. Ma délután tré­ning helyett Bánhidára tesznek ki­rándulást. Már tegnap este felmerült az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a Törekvés és a TSC jut a döntőbe — ez a legvalószínűbb. Elvben meg­egyeztek, hogy ebben az esetben a meccset semleges pályán, még­pe­dig Győrött vívják meg. A döntő, hacsak valamelyik vasár­napi meccset nem kell újrajátszani, július 19-én kerül sorra. Ki lesz a magyar labdarúgás Hooverje? Nemcsak a futball egyéni érdeke, a többi sportág létérdeke is a magyar labdarúgás megmentése A legkevesebb: fizetési haladékot kell adni a világ­válság enyhüléséig — Saját tudósítónktól —* Most, hogy a magyar labdarúgás egyik legfontosabb határkövéhez ért el a lét- vagy nemlét országút­­ján, meglepő hasonlatosságával ele­mi erővel tolul szemünk elé a világ­­gazdaság helyzete, közepén a német fizetésképtelenség problémájával. A nagy világpolitikából vett ez a ha­sonlat csodálatosan illik szinte min­den pontján, minden tételében a magyar futballsport válságára. Profifutballunk úgy áll most sportunk nagy családjában, mint Németország a népek hatalmas fa­míliájában. Itt is, ott is saját hi­báján kívül került bajba az élet­erős intézmény. A túlzott igénybevétel a fize­tésképtelenség veszélyébe, a kétségbeesés szélére kergette mindkettőjüket. Németország is megpróbálta, hogy szükségrendeletekkel a maga erejéből másszon ki a bajokból. Le­épített, adókat emelt, fizetéseket ■szállított le, összehúzta magát a legvégső haárig, de ezzel sem tu­dott a válságból kilábalni, így van profifutballunk is. Hiába a szö­vetségi és egyleti alkalmazottak csökkentése, fizetésük leszállítása, hiába a játékosok illetményeinek megnyirbálása, ezzel egyedül a ba­jokon segíteni nem lehet. Amint Németország számára is kívülről jött segítség az amerikai elnök, Hoover személyében, úgy ered a magyar futball is a maga Hooverje után. Amint a népek gyülekezetében megérezték, hogy segíteni kell Né­metországon, mert ha ez a hatal­mas és életerős, de a terhek súlya alatt roskadozó állam összeomlik, akkor magával rántja a gazdagokat és tehetőseket is. Nálunk is meg kellene érezni az illeté­keseknek, hogy ha a magyar futball épülete összeomlik, akkor a romok alá kerül jó néhány egyéb sportág is. Amíg a futballnak volt bőven, szí­vesen adott a testvér sportágaknak is. Most azonban elérkezett a fut­ball oda, hogy már nem bírja el a ránehezedő terheket, nem tudja megszerezni a maga leegyszerűsí­tett üzeméhez sem a szükséges anyagi eszközöket. És ha már a világpolitikából vett hasonlat annyira talál a magyar futball esetére, akkor célszerű len­ne megvizsgálni, mit csinálnak a világ bölcsei! Nem lehetne- e ugyanazt az orvos­ságot alkalmazni futballunknál is? Németországot sem oldották fel kötelezettségei alól, csak haladékot adtak neki. Moratóriumnak hívják azt az intézkedést, amely lehetővé teszi az adósnak, hogy levegőhöz jusson, mert egy időre nem követel­nek tőle fizetést. Németországnak is időhaladékot készülnek adni azokra a fizetésekre, amelyeknek azonnali teljesítése csődbe kerget­né az országot. Ilyen moratórimot kell adni a profifutballnak is, mint amely egyedül viseli vállán a labdarúgás­ra nehezedő közterhek súlyát. Ki kell mondani, hogy ősztől kezdve bizonyos ideig ne fizessen a futball se vi­­gami adót (milyen szégyen, hogy nálunk még mindig vi­galomszámba megy a sport), se testnevelési adót. Azaz, hogy mindezeket felkrétáz­­nák a terhére, de annak megfizeté­sére haladékot kapna arra az időre, amikor majd elmúlik a válság cik­lonja, amikor újra normális viszo­nyok közé kerülünk és lesz az embe­reknek a sportra is pár fillérjük, nemcsak a falat kenyérre­ . Ezt a moratóriumot mindenkép­pen meg kell adni a profi futball­nak. Közben természetesen vigyáz­ni kell arra, hogy a labdarúgás ma­ga is takarékosan adminisztrálja magát és építsen le minden fölösle­ges sallangot, szüntessen meg min­den nélkülözhető kiadást. Ha még ezekhez járulna az új bajnoki rend­szer a maga egészségesebb, széle­sebb alapokra helyezett mögöttes országrészével, frissebb és érdeke­sebb módszerével, akkor elmondhat­juk majd, hogy minden tényező megtette a kötelességét, amivel a magyar labdarúgás talpraállítása iránt tartozik. A jövőbe senki se láthat, senki se tudhatja, hogy miként alakul majd az élet az elkövetkező években. Ta­lán olyan javulás következik, hogy újra visszatér a futball teherbíró­képessége, talán meg kell majd hosszabbítani a moratóriumot, vagy esetleg csak részleges engedménye­ket kell majd tenni, ez mind eldől az idők során. Annyi bizonyos, hogy a futball lesz az első, amely újra jelentkezni fog, ha elbírja már azokat a járulékokat, amik más sportág javára jelentkeznek. Addig azonban adjunk levegőt ennek a meg­gyötört, kiszipolyozott sport­­ágnak és tegyük lehetővé, hogy újra talpraálljon, újra keresetképessé váljék. De ki legyen a magyar labdarú­gás Hooverje? Ez a kérdés egyelőre maradjon válasz nélkül A magyar sport tár­sadalma úgy érzi, hogy az illetéke­sek közül rövidesen ki fog válni az, aki a leginkább hivatott, a leg­inkább rátermett arra, hogy oda- Kedd, 1931 július 7. álljon a megrokkant magyar fut­ball mellé, hóna alá karoljon és azt mondja neki: — Nagy munkát végeztél, sok dicsőséget szereztél a magyar név­nek, megértő módon adtál testvé­reidnek a magadéból, most pihen­tesd kissé fáradt tagjaidat, levesz­­szük vállaidról az ólomsúlyokat, hogy magadhoz térhess. És a magyar labdarúgás, de az egész magyar sport imáiba foglalja majd a magyar futball Hooverjének nevét­. Tréning mérkőzések TSE—Köl. TK 3:0 (2:0). Tor­bágy. Biztos győzelem. Góllövő: Krall, Habermann (11-esből) és Malek. Kéve SE—BKSC komb. 5 ■­ (2:2). Megérdemelt győzelem. Góllövő: Sza­­niszló (2), Farkas, Weisz és Grün­­berger, 111. Maure és Lakx (öngól). Kiemelkedett Szaniszló és Pásztor KSE játéka. MOVE-bizottságok—MOVE-bírák 5:4 (2:1). Pasaréti­ út. Bíró: Jeny. Végig izgalmas, szép küzdelem után a bizottságokból összeállított csapat győz. Góllövő: Koszorú (3) és Török (2), ill. Voda (2), Borsos és Nagy. Kiemelkedett Koszorú, Török, Tóth és Lenhardt (bizottságok) ill. Voda, Fa­bók, Czédli és Borsos játéka. KEAC—Sz. Törekvés 3:0 (1:0). Maglódi­ út, Bírói Verzsa. A KEAC a II. félidőben jobb játéka révén meg­érdemelten győzött Marton, Tatár és Szabó II. góljával. KEAC ifj.—SzTFC 4:2 (1:0). Gól­lövő: Marsall (2), Pribilya és Kreisz, ill. Nagy (2). LTE—III. ker. SC 3:1 (2:0). Ke­lenföld. Bíró: Györkös. Élénk játék után a rutinosabb csapat győzött. Gól­lövő: Bognár (2) és Kovács II., ill. Braun. — LTE II.—III. ker. SC II. 2:0 (0:0). P. Hunyadi—CsTK 2:1 (0:0). Cse­pel. Bíró: Lázár. Erősiramú, heves küzdelem után a Hunyadi csak némi szerencsével győzte le tartalékosan ki­álló ellenfelét. Góllövő: Kulcsár és Mad­ag, ill. Horváth. — CsTK II.—P. Hunyadi II. 3:1 (0:0). ETO komb.—P. Rákóczi 1:0 (1:0)­. Erzsébet­ utca. Bíró: Kohn. Változatos küzdelem. A­ mérkőzés egyetlen gólját Mohácsi rúgta Béres beadásából.­­ P. Rákóczi junior—Fér. Vasas ju­nior 2:2 (1:1). Fér. Vasas—P. Vasas 6:2 (3:2). Gubacsi­ út. Bíró: Kukoda. Az első félidőben egyenrangú ellenfelek küz­delme. Szünet után a ferencvárosi együttes fölénybe kerül és biztosan győz. Góllövő: Wéber I. (2), Paseta (2) és Biró (2), ill. Horváth (2). — Fer. Vasas II.—P. Rákóczi II. 3:0, (0:0). Góllövő: Princ (2), K. Előre—X. ker. Kereskedők 12:1 (8:1). Óhegyi­ út. Bíró: Gólyás. A K. Előre könnyen nyerte a meccset. Gól­lövő: Zsufonyi (4), Szávk­a I. (2), Farkas (2), Gólya (2) és Surányi (2), ill. Császár (11-esből). — K. Előre II.—X. ker. Kereskedők II. 3:0 (1:0). Góllövő: Farkas II. (2), és Szávk­a II. Bp. Egyetértés—Bp. 11 FC 6:2 (3:1). Népsziget. Bíró: Hakkel. Az Egyetértés lelkes, szép játékkal győz­te le az elbizakodottan játszó hazai riválisát. Góllövő: Bozi (2), Kiss, Altmann, Gulyás és Blum (öngól), ill. Bauerle (2). MFOE komb.—Siketnémák komb. 3:1 (2:0). Sashalom. Bíró: Schwarcz. Az MFOE erős küzdelem után győ­zött. Góllövő: Orosz, Tóth és Ruttkay (öngól), ill. Stauschek. LTE—VI. ker. Törekvés 2:2. Egy félidő. Pozsonyi­ út. Bíró: Losonetzky. A kerületi csapat a II. félidőre nem állt ki. — LTK ifj—VI. ker. Törek­vés komb. 3 :0 (2:2). Pénzjegy­nyomda—Állam­nyomda 3:0 (2:0). Bíró: Szántó. Állandó fö­lényben játszva győz a Pénzjegy­­nyomda Somján, Laki és Eisler gól­jával. RAFC komb.—FSE komb. 9:0 (3:0). Cinkotai Nagyitce. Bíró: Raj­­ner. Fölényes győzelem. Góllövő: Kemál (4), Rosenstein (2), Hlavács, Szobonyai (2) és Rayner. — RAFC II.—FSE II. 4:1 (3:1). B. Kossuth SC—MöSzTK 5:1 (2:1). Góllövő: Holl I. (2), Reisz, Horváth és Fischer, ill. Molnár. — BKSC II.—MöSzTK II. 5:0 (1:0). Gránit SE II.—T. Előre II. 5:1 (2:0). — Gránit SE ifj.—T. Előre ifj. 7:1 (4:1). Cégbajnokság: TCSC—GSE 3:2 (2:2). Lenke-út. Bíró: Újvári. A GSE által megóvott mérkőzést vasárnap játszották le. Ezúttal is a TCSC győ­zött s így az óvás hiábavalónak bizo­nyult. Az első félidőben a GSE Appel és Kondor góljával már 2:0-ra vezet. A TCSC csak most talál magára, ha­marosan egyenlít, majd szünet után a győzelmet is megszerzi. A győztes csapat góljait Ritter (2) és Ránkász lőtte. Kitűnt: Decastello, Hill, Rán­kász TCSC, Verebics, Appel és Rot­tenbaum GSE.

Next