Nemzeti Sport, 1932. február (24. évfolyam, 23-42. szám)
1932-02-09 / 28. szám
Kedd, 1932 február 9. ŐK HÁRMAN némi kis szünetet adtak egymásnak és önmaguknak, de szabadságuk lejárván, a héten már újra megjelentek a törzskávéház sarokasztalánál Persze nem egyszerre. Először Kék Hugó robogott be, aki rögtön kényelembe helyezte magát s attól kezdve feltűnő türelmetlenséggel várta társait. Azaz Zöld Ferenc megjelenése sem lohasztotta le türelmetlenségét, bár a 8:0-át neki is orra alá dörgölte illő büszkeséggel. Ám ettől kezdve együtt lesték Lila Leót, aki végre megjött, de akkor is csak úgy jött, mintha menne. Kék Hugó: Hol jár kedves Leó? Már aggódtunk, hogy valami újabb szerencsétlenség érte Zöld Ferenc (felel Lila L. helyett): Most volt az Újpest elnökségi ülése és Lila úr biztosan annak a végét várta, nemdebár? Lila Leó (csodálkozik): Elnöki ülés? Micsoda elnöki ülés lett volna? Zöld Ferenc: Hát amelyiken elhatározták, hogy mégse vesznek részt tovább a kupában. Kék Hugó: Nagyon jó! Ha-haha-ha-ha... Lila Leó (dühös): Majd még összekerül a Tatabányával, várjon csak! Kék Hugó (most csodálkozik): Tatabánya? Ki az? Sose hallottam ezt a nevet. Lila Leó (mérges): Majd meghallja! Egész jó kis csapat. A Somogyot 5:2-re verte. Zöld Ferenc (közbeszól): 5:2-re? Most kezdem akkor értékelni az önök eredményét. Szép! Nagyon szép! Hiszen maguk csak 2:1-re kaptak ki. Meg van mentve az I. liga becsülete! Lila Leó (örül a dicséretnek): Pedig akkor még Jakube is játszott a Somogyban. Kék Hugó: Ceccc! A végén kiderül, hogy az 1:2 jobb eredmény, mint a 8:0. Lila Leó: Nagyszerű! 8 gólt rúgtak a pilledt Turul-madárnak ... Most van legalább miből élniök csekély félesztendeig. Kék Hugó (fölényesen): Azt mondja, kedves Lila úr, mikor győztek maguk 8:0-ra. Lila Leó (gondolkozik): Persze, persze, erre most nem emlékszem, de talán 5:0 is elég lesz önnek. 5:0-ra nemrég győztünk. Igaz, hogy gyenge ellenfél ellen. Valami Hungária ... Kék Hugó: Ilyen régi nótával jön! Lila Leó: De örökszép dallama van. De hát, nem bánom, elismerem, hogy a 8:0 több, mint az 5:0, ha maga elismeri, hogy... Zöld Ferenc (gúnyosan közbevág) : ... hogy az 1:2 jobb, mint a 8:0... Lila Leó (megvetőleg): Lecsúszott egyénekkel nem állok szóba. Zöld Ferenc (felpattan): Én? Lecsúszott? Honnan csúztam le? Lila Leó: Úgy csinál, mintha nem tudná. Hát Jakubéról, kisöcsém! Zöld Ferenc (nyel egyet): Köszönjük, de a tartalékcsapat számára kicsit drága volna nekünk a Jaksi. Lila Leó (dühös): Tartalékcsapat? Elkelne ő az egyben is! Zöld Ferenc: Az nem biztos. Nálunk Turay a center, nem Sas. De maguknak feltétlen erősödést jelent a Jakube-fiú. Vele talán még a Tatabányát is megvernék. Lila Leó (ugrik): Nagy dolgot csinál tartalékcsapatunk vereségéből. Zöld Ferenc (már ő is mérges): Tartalékcsapat? Hallottak ilyet? Kilenc válogatott játszott benne és az neki tartalékcsapat! Kék Hugó (megszólal): Nálunk válogatott csak hét volt, de gól nyolc. Zöld Ferenc (a közbeszólás kizökkenti a mondanivalójából, bosszúsan): Hallom, hogy Jakube helyett Lenkey lesz a Csikócenter. Kék Hugó (valami az eszébe jut): Most már tudom, hogy miért nem győzte le Újpest Tatabányát Lila L. (gyanakodva hallgat). Zöld Ferenc: Na miért? Kék Hugó: Mert nem Bányai edző úr játszott benne centert. Zöld Ferenc: Nem rossz, nem rossz. ,A tatabányaiak ellen Bányai tata: Egész jó. Kék Hugó (büszkén): A legjobb persze egy gólképes csapat. sgsar Jakube tegnap este Budapestre érkezett Kaposváron volt játékostársai ünnepélyesen elbúcsúztatták és serleggel lepték meg az elindulás alkalmával — Rózsás színben látja a jövőt és beszéd helyett inkább a pályán akar játszani Újpest új centere — Saját tudósítónktól — Három ember lelkesen várta tegnap este a keleti pályaudvaron a kaposvári személyvonatot. Három újpesti ember: az öreg Jakube bácsi, Goda, Újpest csapatának intézőhelyettese és Dicky, Újpest csapatának lelkes szurkolója. Negyediknek mi csatlakozunk melléjük. — ... külső C-vágány jobbközép — harsogta a hangosan beszélő s mind a négyen siettünk kifelé, Újpest centere, Jakube elé. Pontosan fél kilenckor futott be a vonat. Az első kocsi első fele I. osztályú volt. — No ebben biztosan nem jött — jegyzi meg Dicky. S megyünk tovább. A kocsi másik fele II. osztályú. Üres. Jönnek a III. osztályú kocsik. Sehol se találjuk Jakubét. A vonat ugyancsak hosszú. Nagyokat lépdelünk. Jakube nincs. Goda már szól is: — Tíz perccel később jön a gyors, hátha azzal jön... De azért megyünk tovább. S amikor már kiérünk az indóházból, a legutolsó kocsi előtt megtaláljuk Jakubét. Éppen a négy bőröndjét adja át a hordárnak. Örömmel üdvözöl bennünket. Halkszavú, csendes, mint mindig. — Milyen érzés hazajönni és végleg hazajönni? — Nem is hiszem el — válaszol. — De nagyon, nagyon örülök. — Csak nem serleget hozol a hónod alatt? — kérdi Goda. — De azt — válaszolja Jakube. — Képzeljék, a fiúk mind nagyon kedvesen, családiasan búcsúztattak. Mind kijöttek a pályaudvarra s ott serleget nyújtottak át nekem. Valóban, egész meghatódtam. — A vezetőség is elbúcsúztatta? — Nem. Amióta eladtak az Újpestnek, a vezetőségből nem láttam senkit. Nem érdemeltem meg ezt tőlük ... — Ne búsulj — vigasztalják — most már úgysem lesz dolgod velük. — Nem? Még tartoznak nekem elég helyes kis összeggel. Gondoltam, nem kérem... de most, hogy így kezeltek .. . — Biztosan nem tudja még — mondjuk neki — hogy vasárnap a Ferencváros csapatában játszik centert. Újpesttől kérték el. — Úgy?! És itthon lesz a mérkőzés? ■— Igen. — Örülök neki. Örülök, hogy már játszhatom. A görög-jugoszláv út óta ugyan nem játszottam, de jó kondícióban vagyok. — Mit vár a jövőtől? Reményei? — Nem szívesen beszélek. Én játszani akarok. Csak annyit mondhatok erre, hogy nagyon rózsás színben látom a jövőt. A többit majd a pályán ... Aztán elválunk. Édesapja pedig viszi haza Újpestre az új lila-fehér centert... Hodobay polgármester részt vesz a középblokk mozgalmában Közgyűlést tartott az Attila — Telefonjelentésünk — Miskolc, február 8. A miskolci Attila FC, az Attila híveinek egyesülete választmányi ülést tartott hétfőn, amelyen Hodobay Sándor dr. polgármester elnökölt. Részt vett az ülésen Zemplény Gusztáv dr., az egyesület fővárosi képviselője is, aki beszámolt a középblokk megalakulásáról és eddigi működéséről. Egyben tolmácsolta a középblokk kérését Hodobay dr.-hoz, hogy vegyen részt a középblokk egyleteinek elnökeiből alakítandó bizottságban. Hodobay dr. örömmel vállalta a felkérést és már intézkedett is, hogy ezt az elnöki bizottságot péntek estére hívják össze Budapestre. Előzőleg az Attila FC mint szövetkezet tartotta közgyűlését csekély érdeklődés mellett, amit részben a hétköznapra és a korai órára lehet visszavezetni. A várt viharok elmaradtak, a közgyűlés simán folyt le. A lemondó Pollák István főtitkárt örökös tiszteletbeli főtitkárrá választották, az elhunyt Siklóssy Antal játékos emlékét pedig jegyzőkönyvben örökítették meg. A közgyűlés legszomorúbb pontja volt a pénztári jelentés, amiből meg lehetett állapítani, hogy az Attila, deficitje az elmúlt évben 24.868 pengőre rúgott. A közgyűlés azért elhatározta, hogy a szövetkezet működését folytatni fogja. Ezután megválasztották a következő vezetőséget: Igazgatók: ZapotoczkyTenő dr., Tarnay Gyula és Fekete Lajos. Felügyelőbizottság: Rimóczy Lajos dr. elnök, Kray Lajos, Hajtsik Imre, Popper Jenő, Kun Miklós tagok. Titkár: Meskó László. Pályaigazgató: Farkas Dezső. Ellenőr: Abramovics Lajos és Fodor Zoltán. Pénztáros: Hoblik Károly. Főügyész: Gotthilf József dr. Ügyész: Kelényi Pál dr. Orvos: Herédy Gyula dr., Reinitz Dezső dr., Lubermann Miksa dr. és Fűrész Jenő dr. Ezenkívül választottak 30 tagú választmányt és ugyanakkora sportbizottságot. Visszaamatőrizált játékosok amatőrcsapatokban, Müller Gyulát (volt Terézváros) a TLK-hoz, Kása Kálmánt (volt Sabaria) a Postásokhoz, Ábrahám Jenőt (volt Bástya) a Szegedi TK-hoz igazolták. Megsemmisítették Kontz István Békési ISE igazolását, mert az igazolás a román szövetség kiadása nélkül történt. Braun, az Egyetértés hallja a BTK-t választotta új egyesületéül. Keserves a bíró sorsa... Három kiütött fog. Bíró nélkül nem lehet játszani. Mégis a bíró az, aki csak ritkán jut elismeréshez. A BEAC és a VIII. ker. SE második csapatainak mérkőzésén Bak Bélával történt meg a különös baleset: a játék vezetése közben a sípot állandóan a szájában tartotta és egy véletlenül nekirúgott labda kiütötte három fogát. Bognár és Pulika, a VIII. ker. SE két erőssége vasárnap megsérült. Beteg Intézők: Mandik, a BSE és Vozik, a BTC intézője beteg. Itj kapus a SvFC-ben. Retz, a TCSC volt kapusa a kelenföldieket választotta új egyesületéül. Csurgó, a KFC csatára betegségének utókezelésére Békéscsabán szanatóriumban fekszik. Luga IV., a BRSC jobbszélsője bokahúzódásából felépült és a tavaszi szezonban újra sorompóba áll. A KAOE és a MAFC vasárnap már bajnokit játszik. Az őszről elmaradt bajnoki mérkőzést játsza le a két csapat. A meccs a MAFC Bertalan utcai pályáján lesz. A Postás első csaptának még nincs műsora vasárnapra. Előreláthatólag a Nemzetivel fognak játszani a jeles zöld-fehérek. A BRSC újrafelvételt kért a BLASz-tól a március 31-ig eltiltott Mayer I. játékosa ügyében. Erősödik az MSC. Kimnach TSC a megyeriekhez lépett. Az UFC új intézője Beck András (III. Bécsi út 150.) AIII. ker. TVE vasárnap délután 5 órakor játékosértekezletet tart. Az I. kerületi Jóbarát új klubhelyisére: Döbrentey utca, Hajdú-vendéglő. A Pesterzsébeti Hunyadi SC klubhelyiséget változtatott. A helyiség: Pesterzsébet, Albert-utca és Latinovits-utca sarok. • r atlétika 1 Atlétáink is amerikai túrával akarják biztosítani az olimpiai költségek egy részét Az AAU-t érdekli a dolog és Daniel Ferris táviratban kérte a számbajövő atléták eredményeit — Saját tudósítónktól — Az olimpiai kiküldetések ügye természetszerűleg elsősorban érdekli az egyes szövetségek vezetőit, akik összeköttetéseik felhasználásával is igyekeznek olyan megoldásokat találni, amelyek versenyzőik olimpiai szereplését olcsóbbá tehetik és így azt biztosítani is hivatottak. Ezért Stankovits Szilárd, a MASz elnöke megkérte az Amerikába utazott Minich Jenő dr.-t, hogy nevében lépjen érintkezésbe az AAU vezetőivel, hogy az úszók amerikai túrájához hasonlóan nem lehetne-e az atléták részére is néhány amerikai startot biztosítani és ezzel a kiküldetéseket megkönnyíteni. Ez ellen sportszempontból sem emelhető kifogás, mert hiszen be lehetne osztani a versenyek egymásutánját úgy, hogy a Newyorktól Los Angelesig vezető út távolságban alig hosszabbodna, viszont az időbeli hosszabbodás alkalmat adna a versenyzőknek az amerikai klíma megszokására. őszintén szólva igen sok reményt nem fűzött a MASz elnöksége ehhez a tervhez és azt hitte, hogy az amerikaiak el fogják hárítani. Annál nagyobb örömet keltett tegnap Daniel J. Ferrisnek, az AAU főtitkárának Stankovits Szilárdhoz érkezett távirata, amelyben a túra ügyében való állásfoglalás céljából az olimpiai kiküldetésre eséllyel bíró atléták és azok eredményei iránt érdeklődik. A MASz természetesen sürgősen közölni fogja az olimpiai jelöltek névsorát és azt is, hogy legnagyobb részüktől az eddigieket túlszárnyaló eredmény várható és a szövetség csak ezek elérése esetén küldi ki őket. *✓*< Délnémetország csapata pompás ellenfele lenne a magyar válogatottnak, de a bajor atlétikát két klassziskülönbség választja el a mienktől Miért akar a MASz Bajorországgal mérkőzni Délnémetország helyett — Saját tudósítónktól — Meglehetős feltűnést keltett atlétakörökben az a híradásunk, hogy a MASz nemzetközi bizottsága az elmaradó Berlin—Budapest viadal pótlásául és a nemzetközi vérkeringés felfrissítésére új válogatott mérkőzés létrehozásáról tárgyal és ez egy Bajorország csapata ellen vívandó mérkőzés lenne. Ha már a Német Birodalom válogatottjával mérkőznünk nem lehet, meglehetősen kézenfekvő volt, hogy a MASz egy német kerülettel, országrésszel lépjen érintkezésbe. Erre a célra önként kínálkozott Délnémetország, amely szerencsés fekvése és a közelmúltban Ausztria és Csehszlovákia ellen megvívott sikeres mérkőzése révén alkalmasnak is látszott arra, hogy a kiváló magyar atlétagárda ellenfele legyen. A MASz nemzetközi bizottsága azonban úgy találta, hogy a magyar atlétika jelenlegi nagyhatalmi állásában nem teszi helyesen, hogy országrészekkel veszi fel a harcot. Ezért úgy tervezték, hogy Délnémetország helyett Bajorország válogatott csapatával keresnek összeköttetést. Bizonyára gondoltak arra is ennél a tervnél, hogy a bajor boxolók milyen kiválóan, sőt túl kiválóan megállották helyüket a magyarokkal szemben. A másik ok az volt, hogy a magyar közönség bizonyára nem volna kíváncsi egy német kerület elleni küzdelemre, de egy egész ország — Bajorország — már alkalmasabb partnernek látszik. Kénytelenek vagyunk ezzel a hittel még a tárgyalások első időszakában szembeszállni, nehogy később keserű csalódásban legyen része a közönségnek és a szövetségnek egyaránt. A közönségnek, amely hiába várja a jó nemzetközi mérkőzést és a szövetségnek, amely már későn győződik meg róla, hogy az általa jóakaratúan szervezett attrakció senkit sem érdekel. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a délnémet kerületet Bajorországon kívül Würtenberg, Baden és Hessen alkotja és ezek az utóbbiak területileg ugyan nem, de atlétikában lényegesen nagyobbak Bajorországnál. Hiszen ide esik Frankfurt, Stuttgart, Darmstadt, Freiburg, amelyek a német atlétika régi várai. Még feltűnőbb a különbség, ha a legjobb délnémet és a legjobb bajor eredményeket vizsgáljuk, amelyek a legbiztosabb összehasonlítási alapot nyújtják az erőviszonyokat illetőleg. Megállapítható, hogy a délnémetek néhány valóban elsőrangú erővel rendelkeznek. Ilyen sprinten a frankfurti Geering és Eldracher (utóbbi 10.3-at is futott már 100 méterre), 400-on az európai ranglistán Barsi előtt második Metzner, a 4 percen belüli 1500-as Schilgen, a 15.04-et is futott 5000-es Helber, az olimpiai helyezett súlydobó Ybler stb. Ezek Bajorország csapatából, Übler kivételével, mind hiányoznának. De hogy érzékelni tudjuk a különbséget a délnémet és a bajor válogatott atlétacsapat erőkülönbsége között, az alábbiakban felsoroljuk a tavalyi legjobb délnémet eredményeket, zárójelben a két legjobb bajort. A két listának csak itt-ott van azonos embere. 100 m: Eldracher 10.7, Geerling 10.7 (Drentwett 10.9, X 11-en felül). — 200 m: Geerling 21.6, Neumann 21.7 (Drentwett 22.5, X _5_