Nemzeti Sport, 1932. június (24. évfolyam, 106-126. szám)

1932-06-14 / 115. szám

f 4 A bajnokság csendesen kimúlt. Mintha csak lábbujjhegyen osont volna el, olyan­­ csendesen tűnt tova. A pályák kapuja is hangtalanul, nyikorgás, csapódás nélkül csukódott be, mintha sok­kal kevesebb lenne az élet a fut­ballban, mintha odaveszett volna az a jóleső lárma, zaj, sürgés­forgás, ami azelőtt ezt a nagyszerű sportágat, annak eseményeit jelle­mezte. Debrecenben még feléledt va­lami furcsa virtus. Nincs benne köszönet. Azt példázza csak, amit az egész futball: Beteg az egész szerkezet, sürgősen meg kell gyó­gyítani. Ha nem látnak komolyan hozzá az orvosok, megérjük, hogy az ősz még csendesebb lesz s laa­­lan-lassan egészen a közönybe fúl a futball életet, egészséget jelentő egykori zaja, a mérkőzések vi­dámsága, örömet és bánatot hozó elevensége! Az utolsó fordulótól könnyű szívvel búcsúzunk tehát. Azzal a hittel, hogy mosolygóbb, vidámabb bajnoki évet köszönthetünk majd a nyári szünet után!... A Ferencváros ünnepet ül A futball közönségének futball kell. Erről győzött meg bennünket a Ferencváros vasárnapi ünnepe, amelyre sokkal több, sokkal na­gyobb közönséget vártak általá­ban. S ha tudta volna a közönség, hogy a budaiak játéka folytán milyen kitűnő futballban lesz ré­sze, bizonyára el is lepte volna a nézőteret, így azonban csak feltűnően sok gyereket láthattunk az aránylag kevés felnőtt között. Az egyik apa így magyarázta ezt a jelenséget: — Hja, a gyerekek befejezték az­­ iskolai évet és a siker örömére, jutalmul — mérkőzést láthatnak! Zsák és Schlosser utóda A mérkőzés előtt Toldi benyi­tott a budaiak öltözőjébe. Körül­­jártatta a szemét a játékosokon, míg Hornhoz nem ért. — Alig talállak meg. Mi az, már itt sem látszol? Sehol sem vagy — szólt Toldi. — Vigyázz, mert odakint majd fordítva lesz — vágott vissza Horn. — Ott majd én nem látlak meg! Tudni kell, hogy a két játékos igen jó barát, mert mind a kettő a Farkasrét vidékéről való, budai fiú. — Hát, szóval megvagy! — Meg. Te is úgy-e? — Én is. No, jó munkát — bú­csúzott Toldi. Barna Sándor mosolyogva hall­gatta a két játékost, aztán elréve­dezve beszélte el a következőket: — Hiába, nem változik meg semmi, csak mi öregszünk. Emlék­szem, a régi időkben nem volt egyetlen FTC—33FC mérkőzés, hogy Schlosser át ne jött volna hozzánk. Nagyon szerette Zsákot. S még a szavak is ugyanazok. Slózi jött: Karcsi, hol vagy? Nem látlak! Majd odakint fordítva lesz, volt a válasz ... ... Öregszünk. S az emlékezők döntsék el, hogy Toldi és Horn méltó utóda-e Slózinak, Zsáknak?! Nehéz feladat Kormos, a kispestiek centere nagy igyekezettel oktatta játék előtt Dormost.. — Ha nálam a labda, csak ro­hanj előre. Ne állj meg, hadd jöj­jenek rám. — Igen és majd nem adod oda a labdát — válaszol Dormos. — Dehogynem, de magamra kell húzni a védőket. — Akkor meg orszájd lesz. — De ne fuss addig, csak ameddig lehet. — Hja, ha azt úgy lehetne — mormogta Darmos. Az óvatos Újpest Mióta a 33FC megóvta az UTE mérkőzését a rendőri engedély hiánya miatt, mindenütt nagy gonddal vizsgálgatják, vájjon a rendőrség emberei kint vannak-e a pályán. Újpesten valósággal tüntettek ezzel. Még csak a Postás ifj. mér­kőzése folyt, de már a rendőrök sorjában felvonultak és ügyeltek a rendre. — Olyan fontos mérkőzés ez? — kérdezte valaki. — Mi az, hogy — mondották. — A Postás esetleg megunja és levonul, ha nincs rendőr. — S ha van, nem vonulhat le? — De nem ám! —A rendőrök majd visszaküldik őket. Egyszer volt Újpesten hazihárom meccs. Itt többet nem lesz levonulás! Rosszmáj Jakube játékát igen vegyes ér­zelmekkel kísérték az újpestiek. Ennek a kifejezője az alábbi, el­lesett párbeszéd: — Milyen a Jaksi játéka? — Igen változatos. — Mi az, hogy változatos? — Hol a jobb, hol a bal kapufa mellett megy el a lövése. Ho­ V |S V©VT cS AK^tL Orrúl vasárnap nem tuidt­mk­ elmondani. A Vidéki bajnokságok állása KELETI ALSZÖVETSÉG Debreceni alosztály Szabolcsi alosztály ÉSZAKI ALSZÖVETSÉG I. osztály DÉLI ALSZÖVETSÉG Szegedi alosztály I. osztály 1. P. MÁV 22192 1 63:1640 2. DKASE 22162 4 52:1734 3. DEAC 22143 5 62:2231 4. DVSC 22125 5 38:2429 5. DVSC 22116 5 32:2528 6. DTE 228 5 9 37:36­21 7. DMTE 227 510 21:2919 8. K. MOVE 226 610 27:4018 9. DVSE 227 312 33:5217 10. KSC 224 414 27:6012 11. D. Bőrös visszalépett 12. D. Székgyár visszalépett 1. NyKISE 141 21 152: 525 2. NyTSE* 1410 1348:1319 3.KSE 147 4 335:2218 4. MTSE 145 3 619:2013 5. NyÖTSE 145 3 6­26:4713 6. NYVSC 144 2 812:2710 7. NyAFE 142 21021:536 8. PIAC visszalépett * Két büntetőpont levonva. NYUGATI ALSZÖVETSÉG I. osztály 1. ETO 20 16 2 2 76:26 34 2. TSC 20 16 2 2 65:28 34 3. SVSE 20 8 6 6 51:43 22 4. DVE 20 9 3 8 47:47 21 5. P. Kinizsi 20 9 2 9 38:38 20 6.SFC 20 6 5 9 44:53 17 7. II. ker. SC 19 6 5 8 35:53 17 8. Sz. MÁV 18 7 2 9 42:36 16 9. DAC 20 6 3 11 36:51 15 10. VTC 20 4 3 13 33:59 11 11. TAC 19 4 1 14 26:59 9 Hátralévő mérkőzések: II. ker. SC —Sz. MÁV, TAC—Sz. MÁV. 1. DVTK 18132 3 39:19 28 2. PRVSE 189 5 4 36:29 23 3. LSE 1611­ 5 39:29 22 4. SAC 177 6 4 35:34 20 5. DVTK 189 2 7 35:35 20 6. MVSC 186 4 8 32:29 16 7. DAC 187 2 9 29:36 16 8. PTK 184 7 7 39:37 15 9. HAC 174 4 9 30:50 12 10. S. MÁV visszalépett 1.KEAC 26167 384:4239 2. SzAK 26173 672:2837 3. KTK 26156 576:50­36 4. SzTK 25163 664:3735 5. HTVK 2515 2866:3532 6.KAC 26116 954:4228 7. MTK 25106 964:5726 8. HMTE 2611 31249:6525 9. UTC 2610 41261:5324 10. KTE 267 71238:5221 11. SzVSE 269 31439:6121 12. MÁK 257 41436:6318 13. SzTE 266 31753:6615 14. KITE 261 12415:120­3 Hátralévő mérkőzések: HTVK— SzTE, MÁK—MTK. Spogár Feljelentést tesz a III. ker. FC a szövet­ségben a debreceni inzultusok miatt Komor Ödön a debreceni botrányról — Saját tudósítónktól — A debreceni mérkőzés sajnálatos utójátékáról Komor Ödön, a III. ker. FC igazgatója a következőket mondotta: — A mérkőzés előtt külön felhívtam a fiúk figyelmét arra, hogy a sportszerűség le­gyen az első, amit szem előtt tartanak, az eredmény a legkevés­bé fontos. A legteljesebb barátság jegyében indult minden, hiszen a vezetők szom­bat esti sportpolitikai megbeszélése éppen az összefogás szükségessége körül forgott. A kerületi csapat a meccs előtt külön köszöntötte a közönséget, ami nem is szokásos különben. De az egész mérkőzés alatt nem volt semmi­féle komoly fault vagy erőszakos húzás. Félidőben ért bennünket az első inzultus. Popper Béla elnö­künk be akart menni a nézőtérről a pálya belsejébe és hiába hivat­kozott arra, hogy ehhez joga van úgy is, mint a III. ker. FC elnöké­nek, de úgy is, mint a PLASz al­_____________ elnökének, a szol­gálatot teljesítő rendőrtisztviselő nem engedte be. Majd mikor elnö­­künk Káldy Zsig­­___ mondtál kért or­voslást, a követ­kező rideg vá­laszt kapta: — Elegen vannak maguktól a pályán, tessék felmenni a tribünre. — Meg kell jegyeznem, hogy a III. ker.-től egyedül én voltam a pályán, második képviselőnknek tehát a szabályok értelmében is feltétlenül joga lett volna bejönni a pályára. A II. félidőben történt Vincze balesete. Csak azt láttuk, hogy Vincze egyszer csak kiván­szorog. Kijelentem, hogy Bíró kö­zelében sem volt. Valahogy szeren­csétlenül eshetett a debreceni csa­tár. Röviddel ezután Káldy Zsig­­mond a tribün előtt és a közönség felé kitárt karokkal kiáltotta: — Eltörték Vincze lábát! — A közönségnek több se kel­lett. Meccs után pedig nem lehe­tett féken tartani. Már a pályán megkezdődött a kődobálás, szidal­mazás, köpködés. A pályáról el­­jövet pedig előbb a bíró autóját támadta meg a tömeg, majd a mi autóinkat vette kőzápor alá. Egy kő Wernert szeme alatt találta, nagy sebet szakított arcán. Ha csak két centiméterrel feljebb megy a kő, kiveri Werner fél­szemét. Közben egy lovas fogatú kocsi hajtott amellé az autó mellé, amelyben Werner, Fenyvesi, Győri és Beretvás ült és a kocsis ostor­ral, a bennü­lők botokkal kezdték ütlegelni játékosainkat. Csak úgy tudtunk megmenekülni, hogy a soffőrök a maguk életét is féltve sietve rákapcsoltak a legnagyobb sebességre és beszáguldottak ve­lünk a városba. Itt Wernerről or­vosi látleletet vettünk fel.­­ Az eset csattanója azonban az volt, hogy a Bocskai vezetői ott voltak mind a Bika-szállóban, míg a csapat felöltözött, de­ egyetlen egy debreceni vezető se tartotta szükségesnek, hogy legalább egy­két szóval megpróbálja kimagya­rázni a történteket. Ezek után mindenesetre tudni fogjuk, hogy mit érnek azok a szólamok, amiket szombaton este oly sűrűn hallot­tunk a fővárosi középegyletek és a vidékiek összefogásáról.­­ A történteket természetesen feljelentés formájában a PLUSz tudomására hozzuk és a legtelje­sebb elégtételt fogjuk követelni Eddig a nyilatkozat és a ma­gunk részéről csak annyit tehetünk hozzá,­ hogy egyesek helytelen és eléggé el nem ítélhető erőszakos­kodása miatt lehet elégtételt kérni, sőt óvóintézkedéseket is lehet kér­ni, hogy ilyesmik a jövőben elő ne forduljanak, de a vidék sportjának támogatását és előbbrevitelét nem lehet ilyen szempontokból kiindul­va félretenni. A kinövéseket le kell nyesni, de az életerős fának virul­ni kell! A KTC vasárnap Siófokra rándul le, ahol az ottani SE ellen mérkőzik. Bodnár, a SzAC kapusa a KTK elleni mérkőzésen védés közben alsó lábszárát törte. Felh­ívás nyaraló olvasóinkhoz ! A Nemzeti Sport kiadóhivatala mindent elkövetett, hogy olva­sóinknak a legkisebb fürdő- vagy nyaralóhelyen se kelljen nélkü­lözni lapjukat. Tudjuk azonban, hogy még mindig sok olyan ki­­sebb-nagyobb fürdőhely van Ma­gyarországon és külföldön, ahova olvasóink elvetődnek és ahol a Nemzeti Sport nem kapható. Ezért arra kérjük olvasóinkat hogy ha ilyen helyre kerülnek és az újságárusnál Nemzeti Sportot nem kapnának, értesítsenek ben­nünket egy levelezőlapon az új­ságárus címének feltüntetésével Ezzel az üzenettel nemcsak ne­künk, de elsősorban a lapot ve­lük együtt nélkülöző honfitár­sainknak tesznek szívességet. A NEMZETI SPORT kiadóhivatala Kedd, 1932 június 14. Kalmárt Francia­­országba szeretnék elszipkázni — Saját tudósítónktól — A Hungária csapatának legfőbb erősségét, Kalmár Jenőt Francia­­országba, Montpellierbe szeretnék elszipkázni. A jeles válogatott cen­ter talán még nem is tud róla, bár nem lehetetlen, hogy levélben már érdeklődtek nála ilyen irányban. Az eset mozgatója Németh Er­nő, a Hungária volt válogatott ka­pusa, aki néhány héttel ezelőtt ke­rült ki Franciaországba. Ő me­sélte klubv­ezetőségének, hogy van Budapesten egy remek center, olyan, amilyet ők még nem láttak játszani s aki minden tekintetben megfelelne nekik. A vezetőség tag­jai titokban reinformáltatták ma­gukat s bizony az információ a legjobb volt. Amikor az információ birtokában volt a montpellieri egyesület, kidolgozták a következő haditervet: A francia válogatott június 12-én Bukarestben játszik a román válogatott ellen. A fran­cia válogatottak soraiban szerepel Kancsár nevű játékos is, aki tulaj­donképpen magyar származású, amennyiben Marosvásárhelyről ke­rült. Franciaországba­n bár már francia állampolgár, anyanyelvét még nem felejtette el. Tehát­­ akkor, amikor a francia válogatot­tak hazafelé tartva átutaznak Bu­dapesten, lemarad a magyar fővá­rosban s itt tölt 8 napot azzal a céllal, hogy ezalatt sikerül Kal­márt „meggyúrni”. A tervet nagyszerűen kieszelte a francia klub vezetősége, valamit azonban bizonyára elfelejtett Né­meth Ernő megmondani éspedig azt, hogy Kalmár Jenőnek még 3 éves szerződése van a Hungáriá­nál. Ez annyit jelent, hogy a ki­tűnő válogatott center csak a Hun­gária beleegyezésével utazhatna Franciaországba. Márpedig ameny­­nyire mi ismerjük a Hungária vi­szonyait, er­re nem sok reményük van a montpellierieknek. Rengeteg hibátlan pályázat közül a telitalálatok alapján kellett kiválogatni idényzáró tipversenyü­nk győzteseit — Saját tudósítónktól — Idényzáró tipversenyünk egész csomó hibátlan szelvénnyel kedves­kedett. Olyan sokan voltak ezúttal a jól tipelők, hogy az, aki mind a tíz mérkőzés kimenetelét eltalálta, de nem volt a tíz között telitalá­lata, nem is jött számításba a he­lyezéseknél. A papírforma diadala volt tehát ez a záró forduló. Az első és második helyezett egyformán két telitalálattal került az élre, Seffer László részére a valóságos összgólarány pontosabb megközelítése biztosí­totta az elsőséget, így lett Busek Ferenc második. A harmadik helyért 1—1 teli­találattal a következők versengtek: Janzsó Sándor, László György, Lukács János, Udvardy Ferenc és Vattay Elemér. Az összgólarány megközelítése is egyformán sike­rült Janzsó Sándornak, László Györgynek és Udvardy Ferencnek, ezért úgy döntöttünk, hogy mind a háromnak megadjuk a harmadik díjat. Szezonzáró tipversenyünk ered­ménye tehát a következő: I. díj (futball-labda) nyertese: Seffer László, Budapest, VIII., Baross­ utca 109. I. 4. II. díj (Morrison-csomag) nyer­tese: Busek Ferenc, Budapest, VIII., Thék Endre-utca 2., I. 4. III. díj (a Nemzeti Sport egy­havi előfizetése) nyertesei: Janzsó Sándor, Budapest,, VII., Murányi­utca 30., László György, Budapest, IX., Gubacsi-út 81., I. 288/a és Udvardy Ferenc, Budapest, V., Csanády­ utca 19. Kedves versenyzők! Az augusz­tusi viszontlátásra! Nagy körmérkőzést rendez a BMTE Budafokon. Az agilis budafoki klub rendezésében nagyszabású körmérkő­zés jut eldöntésre, amelyre pompás serleget tűztek ki. A budafokiakon kívül már a BTK és a Vasas biztos résztvevő, míg a negyedik helyre még nincs döntés. A pont és gól­arányra menő mérkőzések június 26-án kezdődnek. Az Elektromos vasárnap Török­­szentmiklóson játszik egy ottani kom­binált csapat ellen. Mesternek eltörött az állkapcsa. A vasárnapi BEACH URAK mérkőzés második félidejének 20. percében Szántó, az egyetemisták balhátvédje egy magas labda után rúgott s köz­ben Mester is a labda után igyeke­zett, de a fejjel, a rúgás így kemény erővel Mester vállát érte el. A kitűnő hátvéd szédelegve ment le a pályá­ról. Az öltözőben azonnal orvos vette kezelésbe, aki megállapította, hogy az állkapocs jobboldalán nyilt törés van. Mestert azonnal autóba tették és beszállították a Glück-szanatóri­­umba, ahol ma sinthe teszik a törött állkapocscsontot.

Next