Nemzeti Sport, 1932. július (24. évfolyam, 127-148. szám)
1932-07-26 / 145. szám
Hllít Mérleg, amely a Hungária példátlan előretörését mutatja Gondok és gondolatok — Saját tudósítónktól — A kereskedő, amikor egy esztendő munkájáról számot akar adni, akkor mérleget készít. Meg, vizsgálja, mit adott ki, mit vett be, elkészíti a jövő esztendei programját. Terveket készít, amelyben a múlt hibáiból okulni igyekszik és jobb, eredményesebb jövő alapjait fekteti le. Az evezésben tulajdonképpen a múlt szombaton, a bajnoki regattán zárták le az idei esztendőt. Igaz ugyan, hogy még hátra van két verseny. Az egyik az Európabajnokság, mely csak egy-két kiválasztott csapatot érdekel. A másik a szeptemberi távevezős verseny, mely viszont nem oly nagy jelentőségű, hogy a mérlegen túlságosan sokat változtatna. A statisztika rideg számai a következő sorrendet állapítja meg az ez évben a versenyző egyesületek között: 1. Hungária EE 32 győzelem 2-3. Pannónia EC Győri Torna és EE 8—8 győz. 4. Neptun EE 7 győz. 5-6. Nemzeti HE Váci SE 4—4 győz. 7-9. Sirály EE Szegedi Csónakázó EMESz—VEO 2—2 győz. 10-17. Újpesti EE Ludovika ASE Bajai Tiszti EE Tisza Szegedi EE Műegyetemi EC Duna EE Győri Bencés RGSK 1—1 győz. Ennek a statisztikának az adatait akárhogyan is forgatjuk és bárhogy is mérlegeljük, melyik győzelem mennyit ér, egy bizonyos, a Hungária olyan megsemmisítő fölénnyel vezet a többi egyesületekkel szemben, amilyen fölényt magyar egyesület még soha nem tudott felmutatni. A sok szempont közül csak egyet akarunk kiemelni, azt, amelyik véleményünk szerint a legfontosabb és amelyen tovább építve a Hungária hegemóniája nagyon hosszúnak ígérkezik. A Hungária győzelmei közül 18 győzelmet szeniorversenyben, 14 diadalt pedig újonc, és juniorversenyben ért el. Ezzel szemben a másodiknak helyezett Pannónia és Győri TE minden győzelmét a szenior számokban érte el. A győzelmeknek ez a megoszlása fedi fel a sikeres szereplés titkát. Csak egységesen, házilag nevelt utánpótlással lehet igazán nagy sikereket elérni. Jöhetnek akkor is balszerencsés esztendők közbe, de ez csak meglassíthatja a végső eredmény elérését. A saját nevelés módszerével a hegemónia megszerzésének okvetlenül el kell következnie. Példa rá a Hungária. Hja, könnyű a Hungáriának! — mondhatja erre valaki. Ott van minden, ami csak a versenyzéshez kell. Van hajójuk, van versenyzőjük. Jobb minőségű, mint a klubok nagy átlagában. Van azonkívül a jongászaiknak egy Harsányi Misijük, a szenioroknak Czakójuk és Ludinszkyjuk és amit legelőször kellett volna megemlíteni, van a Hungáriának egy Wünscher Frigyese. Igen, ez mind igaz, válaszolhatjuk, de vezető és egyéb rekvizitum van minden egyesületben, csak az a kérdés, hogyan dolgoznak azok össze. Tessék lekopírozni a Wünscher Frigyesek módszerét! Még csak titokban sem tartja, ha megkérdezik, azon mód megmondja, mi a Hungária sikereinek a titka. A bajnoki verseny bármily rendben és pontosan is zajlott le, nem volt tökéletes. Sietve hozzátesszük: nem a szövetség hibájából. Az első szépséghiba a pálya maga. Még ha a pályának kezdeti kis görbületétől el is tekintünk, az a környezet, ahol a zsűri és nézőközönség elhelyezkedett, Mucsánál is mucsaibb volt. Kavicshegyek, homokbánya, otthagyott építési anyagok. A szövetség kénytelen-kelletlen rendezi itt az esztendő legnagyobb versenyét, azt a versenyt, amelynek eredményein át össze tudjuk hasonlítani versenyzőink tudását a külföldével. A legfőbb ideje volna, ha az illetékes tényezők egyszer már észrevennék a magyar evezőssportot és rendes evezőspályához juttatnák. A pályakézdés különben is sürgős, mert jövő esztendőre Budapesten rendezik meg az Európa-bajnokságokat és ilyen pályával, ilyen környezettel csak szégyent hozunk a fejünkre. A másik szépséghiba, aminek hiányát már tavaly is szóvá tettük az, hogy ismét hiányzott a vidéki bajnok a versenyről. Sem a szegediek nem voltak ott dublójukkal, sem pedig a győriek a négyessel, nyolcassal és szkiffistájukkal. A vidéki bajnoknak minden körülmények között ott van a helye az országos bajnokság döntőjében. Ha ő maga nem ambicionálja az ezen való részvételt (ezt azonban fel sem tételezzük), úgy a szövetségnek kell módot találni arra, hogy azon részt vegyen. Még a kényszer alkalmazásától sem volna helytelen visszariadni ilyen esetekben. A vidéki egyesületeknek ne csak joguk legyen indulni az országos bajnokságért, hanem kötelességük is. Nemcsak az általános evezőssport érdekében, hanem a saját jól felfogott érdekükben is. Mert előrehaladni, igazán nagy csapattá válni csak a nagyokkal, a jobbakkal való küzdelemben lehet. Tekintettel arra, hogy Belgrád ide csak egy macskaugrás, a magyar evezősök az idei európabajnoki regattán minden hajónemben indulnak, így szólt a szövetség határozata. Amikor ezt kimondották, mindenki úgy gondolta, a Hungária indul majd a négyesben, a Pannónia pedig a nyolcasban. Közbejött azonban a verseny, ahol a papírforma teljesen csődött mondott. Mi lesz most? Ki indul Belgrádban a négyesben és ki a nyolcasban, hogy a szkiffről és a dublóról ne is beszéljünk. Hat hét áll az evezősök rendelkezésére az Európa-bajnokság napjáig. Ez alatt el kell készülni ezekre a versenyekre. Előbb azonban azt hisszük, a szövetségnek kellene elkészülni azzal a sürgős feladattal, hogy eldöntse, kit, illetve melyik csapatot hol indít. 8 _______tss® ■ IITIHll'lllíllllll ..............Ml IIIIMBIII1IMII Iliin Ilin.................I III II.......IHHIM I Nagy úszóverseny színhelye lesz a leventeuszoda. Nem tréfa ez, kérem. Az úszótanfolyamon résztvett diákok mérik össze majd erejüket. Németh bácsi tanítványai itt fogják bemutatni, mennyire lehet vinni négy-öt lecke alatt. A versenyen csak a kiválasztottak vehetnek majd részt. Idáig ugyanis már többszázan vettek leckéket Némethmesternél. Meglátták ugyanis a táblát: „Aki úszni tud, nem merül el.” Erre pánikszerűen jelentkeztek. Mikor megtanultak úszni, rájöttek arra , hogy így is el lehet merülni. A táblának tehát nincs igaza. Node most nem erről van szó. Tény az, hogy nagy küzdelem lesz. Már napok óta komoly edzéseket tartanak a fiúk Németh bácsi irányítása mellett. A verseny komolyságára, jellemző, hogy a helyezettek éremdíjazásban fognak részesülni. Koncsek oktató, az uszoda gondnoka már fel is ajánlott egy ezüstérmet, de — mint mondják — még nem adta le. Még keresi a padláson. Úgy értesülünk, hogy néhány úszóintéző is lejön a versenyre, hátha akad valami „szipkázni” való ... Pompás új vízisporttelepet kaptak a budapesti leventék Az a céltudatos törekvő munka, amelyet a budapesti testnevelési felügyelőség vitéz Sallay István vezetése alatt folytat, egymásután érleli és hozza gyümölcsét. A legújabb alkotás pompás, gyönyörű vízisporttelep a lágymányosi holt Dunaág partján, szemben a MUE strandjával. A leventesport irányítói felismerve a vízisportok és főleg az úszás és a vízipóló elsőbbrendűségét, már a múlt év nyarán vízi sporttelep létesítését határozták el és hogy a nagy tervet, anyagiakat és fáradságot nem kimérve, tettbe valósítják. Októberben indult el a megalapozó munka vitéz Sallay István felügye- Texas — Az európai olimpikonok kivételesen vihetnek be alkoholt a száraz Amerikába! — Szóval mégis lesz. — Micsoda? — Olimpiai falu végén kurta kocsma... lő és vitéz Varga Ferenc főoktató irányítása mellett. Először is megfelelő helyet kellett keresni az eljövendő vízi sporttelep számára. Hosszú kutatás után sikerült alkalmasnak látszó partrészletre találni a lágymányosi holt Duna partján, de a tulajdonossal — a földmívelésügyi minisztériummal — csak hosszas tárgyalás után lehetett szerződést kötni, mely szerint 12 évig a leventeintézmény használhatja a partrészletet, de ennek letelte után ismét a földmívelésügy birtokába megy át az építményekkel együtt, tekintse, hogy erre a vidékre téli kikötő építését tervezgetik, Így hát kedvezőbb megoldás híjján április közepén vitéz Varga főoktató tervei után itt indult meg a munka és hatvanezer pengő költséggel június végére már teljesen készen állott a telep. Az amerikai tempóban készült vízisporttelep már első látásra is imponáló és kedves, barátságos benyomást kelt az emberben. A bejárattól kissé jobbra modern egyemeletes kis épület áll, melyben a gondnoki és szolgalakáson kívül 4 öltözőhelyiség van 530 személy részére, azonkívül legmodernebb kivitelben épült garázs 40 csónak befogadására és a büffé! Az épülettől balra van az 50x20 méteres versenyuszoda, valamint külön 28x20 méteres vízipólópálya. Az uszoda, mellett tornaszerek: nyújtó, korlát, mászókötél, gyűrűhinta és a kis leventék részére két kötélhinta. A vízisporttelep rekvizitumai közé tartozik még 10 versenydubló, 10 ladik, egy 22 és egy 14 kvadrátos vitorláscsónak, 2 darab „egykezes” gollé és 2 ping-pongasztal. Hogy mennyire időszerű és nem hiábavaló alkotás ez a sporttelep, bizonyítja az is, hogy máris oly nagy népszerűségnek örvend a levente- és a környékbeli ifjúság körében, hogy naponta öt-hatszázan is felkeresik! Czája János elfogadta Martinoff kihívását. A budapesti sportközönség lázas izgalommal várta a hírt, hogy várjon Czája János elfogadja-e Martinoff bolgár világbajnok kihívását. Mint értesülünk, Czája közölte Martinoff menedzserével, hogy a bolgár világbajnok, kihívását efogadja. A mérkőzés, mely izgalmakban minden eddigit felül fog múlni, valószínűleg a jövő hét elején fog megtörténni. Czája János egyébként tegnap ismeretlen helyre utazott három apátig ingpartnerével együtt, hogy a nyilvvnosság teljes kizárásával speciális tréninggel készüljön a nagy összecsapásra. Martinoff a Czája-Jango mérkőzés után szintén elutazott Budapestről, hír szerint ő is edzésre vonult vissza. Elutazása előtt felkereste egyik vasárunagykereskedő cégünket, hol vasúti síneket, láncokat, állványvasakat vásárolt több mázsa súlyban, tréning felszerelése kiegészítésére. A Tour de France kerékpáros körverseny hétfői (15.) szakasza Evianból Belfortba vezetett 281 km távon. A versenyt a már összteljesítményben is vezető francia Leduc nyerte 9:56.19 mp idővel Di Pacco, Bulla és Bonduel előtt. Kedd, 1932 július 26. Grant alig egynapos világrekordját a francia Constant 85.659 km-re javította meg 100 km 1 óra 10 p 05.4 mp 60 cm-es görgő mögött! — Grant és Marechal újra készülődik — A Nemzeti Sport párisi tudósítójának telefonjelentése — Tegnapi számunkbanhírt adtunk arról a szenzációs világrekordról, amit az angol Harry Grant León Vanderstuyft uszályában a párisi Parc de Princespályán futott ki és máris arról értesülünk, hogy a világrekord alig 24 óra hosszat ért. A marsellei Constant ugyanis már másnap — ugyancsak a Parc de Princes-pályán — kísérletet tett az új világrekord megjavítására: kísérlete sikerrel járt, amennyiben Grant 83.996 km-es megtett távolságát 85.659 méterre fokozta fel. Constant azonban nem szállt le gépéről, hanem tovább száguldott és Paillard 1:19:06.8 mp-es világrekordját 1:10:05.4 mpre javította meg. A jelenlevő Grant erre kijelentette, hogy a jövő héten feltétlen újabb kísérletet tesz, mert képesnek érzi magát 90 km-en felüli órasebesség kifutására is. De Maréchal, a kiváló francia versenyző is erősen készülődik, úgyhogy már nincs messze az idő, amikor az eddig 60 cm-es görgő mögött elérhetetlennek látszó 100 km-es órasebesség mindennapos dolog lesz. Csak a vezérosztályba tartozó versenyzőket hozatunk a jövőben — mondja Papp János, a Millenáris igazgatója — Saját tudósítónktól — Amikor az MKSz és a BSE közösen rendezett versenysorozatának vége szakadt, köztudomású volt, hogy a szövetség súlyos anyagi helyzetére való tekintettel elállt a rendezői szerep további vállalásától és azt teljes egészében — ha vállalja — a BSE- nek engedi át. Minthogy magánvállalkozás nem akadt, a fővárosiak — hogy a pályaversenyek rendezésének folyamatosságát biztosítsák — magukra vették ezt a nagy kockázattal járó kötelezettséget és egyelőre további öt esti verseny megtartását határozták el. A BSE e lépése sportszerű gondolkodásra vall és a versenylátogató közönség soraiban őszinte örömöt keltett. De nem így néhány vaskalapos tanácstagnál. Amikor ugyanis a BSE további versenyek rendezését határozta el, abban a reményben tette ezt, hogy a költségeket oly mértékben tudja majd csökeknteni, hogy ezt az öt mítinget a pályabér beszámításával simán, ráfizetés nélkül ússza meg. A versenyzőknél nem is volt akadálya a terv keresztülvitelének, az MKSz tanácsa azonban csak hosszas vita után szavazta meg a részesedésnek 3 százalékról 2 százalékra való csökkentését. Megjegyezni kívánjuk, hogy csak 20—25 pengőről volt szó. Azóta már megvolt az első verseny. De még ezt megelőzőleg a legkülönfélébb hírek láttak napvilágot a sajtó hasábjain a pályaversenyek sorsát illetőleg. Tekintve, hogy mindenkor „tiszta vizet a pohárba” volt a jelszavunk, e kérdéssel a legilletékesebb egyénhez, Papp Jánoshoz, a Millenáris sporttelep igazgatójához fordultunk, aki készséggel állott a Nemzeti Sport rendelkezésére és a közeljövő terveiről a következőket mondta: — Saját kárunkon tapasztaltuk azt, hogy a budapesti közönség csak egész elsőrendű versenyzőkre kiváncsi. Ezért elhatároztuk, hogy a még hátralevő augusztus 5., 12. és 19-i napokra a német, francia, olasz vagy belga vezérosztály egyik kiválóságát szerződtetjük. Wissbröcker után — aki a 29-i egyórás versenyen ad revánsot Szekeresnek — augusztus 5-re Krémért szerettük volna megnyerni. De a kölni csillag legközelebbi szabadnapja szeptemberben lesz, így hát más irányban voltunk kénytelenek orientálódni. Most a belga bajnok Thollembeck és az olasz mester Gay-al tárgyalunk és valószínű, hogy egyikkel meg tudunk egyezni. — Természetesen ezek is — éppen úgy, mint a legutolsó versenyek résztvevői — saját vezetővel jönnek. A többi napra ugyancsak egy-egy német vagy francia kiválóságot szeretnénk lehozni. E célból a teljes külföldi „extraklasse”-val levelezünk. Nincs kizárva, hogy Szent Istvánra Walter Sawallt, az 1928. és 1931. évi világbajnokot szerződtetjük. — Megragadom az alkalmat, hogy a Nemzeti Sport hasábjain válaszoljak a nemrégiben az egyik lapban megjelent cikkre, amely szerintem igazságtalan váddal illette egyesületemet, a BSE-t. A kérdéses cikkben ugyanis egy szövetségi vezetőségi tag úgy nyilatkozott, hogy a közösen rendezett versenyek alkalmával igen hiányos volt az ellenőrzés és hogy a szabadjegyek kiadásánál túlságos liberalizmussal jártunk el. — Az első vádra az a megjegyzésem, hogy amikor a szövetség azzal jött, hogy ellenőröket akar állítani a kapukhoz, egy szóval sem mondtunk ellent. Arról azonban, hogy ezek között akadt olyan, aki visszaélt a bizalommal, nem tehetünk, mert elvégre nem a mi emberünkről volt szó. ... Ami pedig a szabadjegyek kiadását illeti, csupán annyi a megjegyzésem, hogy a mi versenyeink alkalmával kiadott tiszteletjegyek száma mélyen alatta áll annak a menynyiségnek, amennyit hasonló látogatottságú labdarúgó mérkőzésen adnak ki. Míg egy nemzetközi futballmeccs szabadjegyeinek száma minimálisan 7 800 darab, addig nálunk 500 volt a legtöbb, de nagyobbára csak ennek a felét szoktuk kiadni. És amíg nálunk ebben mindenki, tehát a versenyzők, sajtó, hatóságok stb. ben foglaltatik, addig futballmeccsre még minden bíró és tanácstag is ingyen jöhet be. — Nagyon jól tudom, hogy az egész „potyajegy” intézmény csak szükséges rossz, amely ellen azonban képtelen vagyok védekezni. Még csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nagyon meg vagyok elégedve ezzel a megoldással, amely a mai kereteknek teljesen megfelel és az ellenünk felhozott vádakat, mint alaptalanokat utasítom vissza. A MOVE repülőosztálya közli: A külföldi sorozatos vitorlázó repülő balesetek nem szegték a magyar vitorlázó repülők kedvét és az elmúlt hét rekordsorozata új értékes eredménnyel bővült. Kelényi László mérnök hétfőn reggel 9 órakor a budaörsi Szekrényes-hegyről startolva 5 óra 3 percig maradt a levegőben és ezzel az eddigi legjobb magyar teljesítményt, Kozmanek Lajos 3 óra 25 perces idejét több mint másfél órával túlszárnyalta. ,__,___